Korunk nem bővelkedik sokoldalú pedagógusegyéniségekben. Különösen ritka, akinek szerteágazó tevékenységét nemcsak a humán visszaigazolás – régi tanítványok reflexióinak sora, előadásainak mindig nagy publikuma – tanúsítja, hanem az idő ténye is: szakterületeit évtizedek óta töretlenül műveli. Ozsváth Sándor művelődéstörténész, magyarságkutató ilyen egyéniség.
Százéves a Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség. A múlt vasárnapon hálaadó istentiszteletet tartottak ez alkalomból a kilencvenöt éves templomban, Balog Zoltán püspök igehirdetésével. A Reformátusok Lapja ezt megelőzően készített helyszíni riportot, hogy megismertesse az olvasókkal a nevezetes gyülekezet múltját és jelenét.
Az egyház és az azt körülvevő, paradigmaváltásokon keresztülmenő kultúra viszonyát újra kell gondolni, a missziós hálót újra kell fonni – véli Pocsaji Miklós, a Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség lelkipásztora, a REform – egyház és közélet portál főszerkesztője, aki egy minapi mátraházi tanulmányi héten izgalmas előadást tartott a Budapest-Déli Református Egyházmegye lelkészeinek.
A Bibliában nem szerepel a „felépülő szenvedélybeteg” vagy a „szerhasználati zavarral küzdő”, mégis fölismerjük ezeket a mintákat, és mivel őket nagyon érdekli, hogyan élhetnek józanul és tisztán Isten segítségével, így ezeket a hangsúlyokat keressük az Igében is – mondja Hodánics Tamás kórházlelkész, addiktológiai konzultáns, az idén huszonöt éves Kecskeméti Kékkereszt Csoport segítője.
Húsvét idején érzékenyek leszünk mindarra, ami a feltámadás, a haláltagadás irányába mutat. A két, nem mindennapian szép, fém könyvsarok egy hatalmas méretű Bibliát óvott évszázadokon át a lapozás roncsoló hatásától. Petrőczi Éva gondolatai.
Pszichológusszemmel olvassa a Bibliát, hisz a láthatatlan világban és a Szentlélek vezetésében. Veres Sándor identitáskutató, pszichológus, teológus szerint ha az énképünkben nincs helye istenkapcsolatunknak, akkor az csupán emberi konstrukció. A bibliai definíció szerint az identitásunkat Isten határozza meg, nevet is ő adott nekünk. A Szentírásnak van pszichológiája, nem kell kitalálnunk.
Még ha bóknak szánták is a költői kérdést, inkább sértésként fúródik az egyedülálló szívébe. Mindegy, hogy jó szándékú barát vagy rokon száját hagyja el a kellemetlen érdeklődés, mindenképpen azt feltételezi, nem vagyunk egészen rendben. Egyedülállóként ki ne élte volna át azt a szorongató helyzetet, amikor harmadikként vagy ötödikként kellett feltalálnia magát egy párokból álló csoportban.
A művészi kivitelezésű tárgyak mindig őriznek valami titokzatosat, vonzót, amitől jóval többek, mint az otthonunk, irodánk csillogó dekorációi. A különleges formákban, színekben, a rétegek megtervezésében az alkotó egész lénye benne él. Hónapok óta csodálom az interneten a „Szívhez Szóló Ajándékokat”, amelyeknek saját történetük van. Hogy pontosan mik ezek, magától az alkotótól tudhatjuk meg. Szabóné Demény Monika műhelyében igazi csodák készülnek: templomkazetta, festett énekmutató szekrény, menyasszonyi láda, fali áldás, könyvjelző, mécses, karácsonyi díszek, tojásfára festett apróságok.
A jó sajtó alapvetően az élettel akar foglalkozni. Ha nincs benne konfliktus, feszültség, probléma, dráma, akkor az fizetett vagy fizetetlen hirdetés – vallja Ablonczy Bálint, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia műhelyvezetője. Az újságíró úgy véli, lehetetlen, hogy mindig minden olvasó elégedett legyen, még akkor is, ha a világ legszelídebb tartalmával, legelésző báránykákkal és aranyos kutyuskákkal töltjük fel a hasábokat.
Régészeti feltárásokkal is bővített négyéves felújítás után ismét ódon és hatalmas templomában tarthatja istentiszteleteit a dunapataji református gyülekezet. A XV. században épült, gótikus, barokk és klasszicista jegyeket őrző, a Dunamelléki Református Egyházkerületben az egyik legrégebbinek számító templomot valaha többször átalakították, ám utoljára 162 éve újították fel érdemben. A lelki hajlék hosszas, kényszerű mellőzése után hálaadó istentiszteletet tartottak virágvasárnap Balog Zoltán dunamelléki püspök igehirdetői szolgálatával.
„A kenyér és a bor mint jelkép elválaszthatatlan részét képezik egyházi ünnepeinknek – így a húsvétnak is –, bár előfordul, hogy nem tudunk élni a szent jegyekkel.” Margit István történeti visszatekintése a tilalommal terhelt húsvéti alkalmakra.
„Ha úgy akarjuk érteni Isten akaratát, ahogy Jézus, ha úgy szeretnénk tenni a jót, ahogy ő, ha arra vágyik a szívünk, hogy mi is áldássá legyünk a körülöttünk élőknek, ahogyan ő: csak a Lélek uralma alatt tapasztalhatjuk meg ennek a valóságát.” Pataki András Dávid lelkipásztor írása.
A húsvéti hit a feltámadott Jézus Krisztusba vetett, a Szentíráson alapuló, életet elnyerő hit – fogalmaz húsvéti írásában Steinbach József dunántúli püspök, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy Jézus Krisztus nélkül nincs megoldás, válasz, értelem, cél, nincs megtisztulás és újrakezdés, nincs élet.
Emberközpontú társadalmunk életünk filmjében Istent legfeljebb mellékszereplővé tette. Szinte mindegy, hogy életvezetési tanácsot kérünk, szórakozni megyünk vagy gyülekezetbe járunk, Isten értünk létezik. Mondhatnánk, hogy az ember legfőbb célja, hogy használjuk Istent, és örökké jól érezzük magunkat. Pedig nem mi teremtettük magunkat. Nem magunkhoz tartozunk, hanem Istenhez. Weberné Zsikai Mária, a Reformátusok Lapja főszerkesztőjének gondolatai.
A feltámadás minden fogalmat szétrepesztő, a szókészletünket túlszárnyaló esemény: amit szem nem látott, fül nem hallott és ember szíve meg sem gondolt, olyan távlatokat hordoz. A húsvéti történet lelkisége közel hozza a megelőzhetetlen mennyei életerőt. Szükségünk is van rá, mert a halálos erők folyamatosan és látványosan mutogatják magukat, félelmet keltenek, és az emberi gyöngeségre emlékeztetnek bennünket. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
A maga nemében különleges gazdariport az alábbi: egy hívő, hajdúsági református városban élő, a Hortobágyon legeltető, rackajuhtartó gazdálkodó a főszereplője, aki saját állatismeretével is igazolja Jézus bárányos, illetve kecskés példázatait és a Szentírás – a nagypénteki kereszthalálban és a húsvétban kicsúcsosodó – örök üzenetét. Hajdúböszörményben jártunk.
A keresztyén szó azt jelenti, Krisztushoz tartozó, aki pedig Krisztushoz tartozik, az tanítvány – írja a Reformátusok Lapjában megjelent húsvéti cikkében Balog Zoltán. Írásában a püspök arra figyelmeztet, hogy imádság és engedelmesség nélkül nincs semmilyen tanítványság, nincs keresztyénség.
Tizenkét év után vált anyaegyházközséggé a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség. Az évek alatt nulláról százharmincra nőtt a közösség létszáma, a gyülekezeti központjukat egy kocsmából alakították ki, ahonnan nagypénteken istentiszteletet közvetít a Duna Televízió.
Formabontó, befogadó, evangéliumi – így jellemzik gyülekezetüket a Monorierdői Református Missziói Egyházközség tagjai. Az önállóság hatodik évében járó református közösség most alakítja ki saját hagyományait, miközben a községet is szolgálni szeretné. E szolgálat része a hamarosan felépülő Erdei Csillagfény Református Bölcsőde is, amelynek alapkövét április 1-jén tették le.
„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – így méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit. Petrőczi Éva ezekről az illusztrációkról írt a Reformátusok Lapjában.