A Palló Imre énekkarban sokszor közösen tapasztalhatjuk Isten jelenlétét, az Erkel-vegyeskarban pedig nem adunk alább az igényességből, nem megyünk el kevésbé értékálló, inkább csak „közönségcsalogató” irányba – mondja Cseri Zsófia karnagy, aki édesapjához fűződő emlékeiről is vall a portréinterjúban.
Bölcsője és megtartó eszköze is lehet a felvidéki magyarságnak az Életke Református Óvoda. A Vágfarkasdi Református Egyházközség lelkipásztorai, az Erdélyi házaspár mindent megtesznek azért, hogy az óvoda valóban képviselje a magyar keresztyén értékrendet.
Riportunk nem a magyar egészségügyet hivatott piedesztálra emelni, vagy pont ellenkezőleg, leminősíteni. Inkább olyan egy emberről szól, aki mindennap azzal a vággyal indul munkába, hogy Istennek szolgáljon. Többször megélte, mit jelent imával győzni a halál felett. Gyermekorvos, de nagycsaládosként maga is ismeri az anyai kétségbeesést. Koncz-Kovács Noémi gyógyulásba vetett hite az utolsó pillanatig kitart.
„Én vagyok a halál, világok pusztítója” – mondta Robert Oppenheimer az atombomba sikeres tesztelése után. A technológiai fejlődés veszélyei mindig is foglalkoztatták az embereket. Az elmúlt években a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése kelt nagy figyelmet. A mesterséges intelligenciát pedig nagyban alakítja, hogy ki és milyen adatot táplál bele. Weberné Zsikai Mária írása a Reformátusok Lapjából.
1988-ban részt vett az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen. Nem sokkal előtte a Budapest-Fasori Református Egyházközség beosztott lelkészsége mellett más megbízást is kapott egyházától. Zalatnay István a harmincöt évvel ezelőtti izgalmas időszak vonásait villantja fel beszélgetésünkben.
A paráznaságot sokféleképpen értelmezhetjük, de valójában mit mond róla a Szentírás? A válások magas aránya miatt sokan kerülnek a „házasodjak vagy éljek együtt” dilemmájába, választanak szexkapcsolatot vagy „hétvégi házasságot”. Szarka Miklós nyugalmazott lelkipásztor, pasztorálpszichológus szerint a házasság attól hiteles intézménye Istennek, hogy ő hűséges hozzánk.
Paksról a legtöbbünknek egy, sokaknak pedig két dolog jut egyből eszébe. Az első a működő és az épülő atomerőmű, a másik pedig a városi focicsapat, amely gyakorta okoz meglepetéseket csoportjában, az idei NB I.-es szezont az ötödik helyen zárta. Illőnek tűnik, hogy bemutassuk a város református gyülekezetét is, amely bár méretét tekintve nem kiemelkedő, hitéletük, elszántságuk és összetartásuk példaértékű.
A Verestemplom – a köznyelv csak így ismeri a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség otthonát. Idén két jelentős évfordulóhoz érkezett a közösség: júniusban épp 135 éve szentelték fel a Pecz (régies használatban: Petz) Samu tervezte épületet, és egyik meghatározó, 1923-tól itt szolgáló lelkipásztora, több verseskötet szerzője, a Petőfi Társaság tagja, Baja Mihály 70 éve innen vonult nyugdíjba.
A proletárdiktatúra évtizedei alatt az üzletember- és vállalkozóréteg szinte eltűnt Magyarországon, de a rendszerváltozás korában éledezni kezdett. Ezekben a szakmában is akadtak olyanok, akik korábban vagy a demokratikus és piaci viszonyok első éveiben hitre jutottak. Közéjük tartozik riportunk 1956-ban született főszereplője, Bükkösi István is. Az alábbi riportban bepillanthatunk egy mezőgazdasági szennyvízkezeléssel foglalkozó, sikeres vállalkozó vívódó istenkeresésébe és mai hitharcaiba egyaránt.
„Nem mondhatom, hogy apám tökéletes lett volna, jelenlétével mégis számtalanszor bizonyossá tette Isten értem is lehajló szeretetét” – Weber István az apák napjára a Reformátusok Lapjának írt cikkében felidézi apja emlékét, és rámutat, milyen fontos az apák szerepe a gyermekeik életében.
Az életben vannak vallott és követett értékeink, és ha a kettő között van is távolság, az lehetőség, hiszen vallott értékeink válhatnak iránytűvé: láthatjuk a fejlődési lehetőséget, növekedési potenciált, amelyhez fel kellene nőni – vallja Siba Balázs a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában.
Hálaadó istentiszteletre készülnek a nagyszokolyi reformátusok, akik templomuk és orgonájuk megújulásáért mondanak köszönetet. A gazdag történelmű egyházközség leginkább a gyermekekbe helyezi bizalmát, miközben szoros kapcsolatot ápol a környező települések református gyülekezeteivel. Álmuk, hogy egyszer újraindítsák a helyi református iskolát.
A kiválasztásról szóló tanítást sokan bibliai alapok nélküli sivár okoskodásnak tekintik. Nincs igazuk. Egyrészt van bibliai alapja. Nem egy és nem két, de több száz igeverset és igeszakaszt idézhetnénk, amelyek Isten minden emberi döntést és cselekvést megelőző, szuverén határozatait állítják elénk (Ef 1,4). Másrészt nem sivár. Már Isten tetteinek a felfedezése is örömöt szerez. Isten gondolataiba bepillantani egyenesen magával ragadja és megszédíti az embert (Jer 31,3). Erre ad lehetőséget a kiválasztás tanának megismerése.
Valamennyi művészet mélyén teológiai üzeneteket vél felfedezni, volt a Kálvin téri gyülekezet lelkésze, a keresztyén esztétika országos tudora és tanára, mindemellett animációsfilm-rendezőként olyan alkotásokon dolgozott, mint a Doktor Bubó, a Jankovics Marcell-féle János vitéz vagy az Oscar-díjas kisfilm, A légy. Békési Sándor teológussal, animációsfilm-művésszel a név nélküli alkotásról, az imádságos művészetekről, a tehetség kötelezettségéről és egy befejezetlenül maradt Leonardo-mesterműről beszélgettünk.
A közösségi média hihetetlenül gyorsan beszivárgott hétköznapjainkba, áthatja a politikát, a munkahelyi és a családi életet. Annyira beleszövődött a mindennapi életünkbe, hogy mint hal a vizet, már észre sem vesszük, csak folyamatosan fogyasztjuk, és a szokásainkkal kapcsolatos figyelmeztetésekre is immunissá válunk. Néhány napja az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek Murthy nyilatkozatot adott ki, amelyben azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémára hívta fel az ország figyelmét.
Kevéssel a második világháború után egy fiatal japán férfi levelet kap, hogy régi francia levelezőtársa meglátogatja. Megérkezik egy furcsa szerzet. A történetből kikerekedik, hogy a főhős egyszerűen jó, de igazán és belülről, ösztönösen és tisztán. Minél több ember megismerésének vágya hajtotta ilyen messze földre, pedig alig beszéli a helyi nyelvet. Bella Péter lelkipásztor gondolatai a Csodálatos bolond című könyvről.
Mintha maga a Teremtő intézte volna úgy, hogy rombolhassuk azokat a falakat, amelyek elválasztják ezt a hamisítatlan, ősi magyar zenét a mai ember kultúrájától – véli Hamar Dániel, a kereken ötvenéves Muzsikás együttes vezetője. Az interjúban szó esik a világhírű zenekar pályaívéről, az erdélyi népzene református vonásairól, de arról is, hogyan ébresztette fel Hamar Dániel hitét az őt elérő súlyos betegség, miért él hosszú ideje boldog házasságban.
„Mindnyájunkban, színházszerető emberekben időről időre felmerül a kérdés: mi az, amit a színház ad? Én azt gondolom, hogy hitet, az életbe vetett hitet és ennek örömét” – vallja Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója.
„Krisztust követve megőrizni a gyökereket és hidakat építeni – ez a magyar megmaradás évezredes záloga, amit a magyar reformátusok éppúgy hisznek és vallanak, mint Ferenc pápa” – írta a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában Faggyas Sándor, aki a nemzeti és felekezeti egységgel valamint a pápalátogatással kapcsolatban osztotta meg gondolatait.
„Minden van itt, csak megelégedés nincs” – mondja nyolcvanéves nagymamám egy családi találkozón. Újra és újra eszembe jut, mennyi mindent kapunk Istentől, amit elfelejtünk észrevenni. Gacsályi Sára publicisztikája a Reformátusok lapjából.