Szelíd. Sokszor hangzott el ez a szó, ha róla beszéltek. Máig számontartják a hitét, elszántságát, odaadását. Amikor a Bethesda főigazgató-főorvosa lett, az első pillanattól a gyógyítók közösségét, az együttműködésüket állította a középpontba a gyógyítás érdekében. Az emberre egészként tekintett, így kezelte és gyógyította testileg-lelkileg. Dizseri Tamásra lánya, Ágnes és testvére, Dizseri Márta emlékezik.
A lelkipásztor egy-egy település gyülekezetének évekre, akár évtizedekre elkötelezett őrállója, aki kötődésben, lokálpatriotizmusban is az egyik élenjárója saját lakóhelye közösségének. Magyar protestáns teológiai örökségünk, hogy a lelkipásztorok általában tisztában vannak a vidéki társadalmi viszonyokkal és folyamatokkal. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Háromezer roma származású fogvatartott kivégzésével számolták fel az auschwitzi cigánytábort 1944. augusztus 2-án. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokausztban meggyilkolt áldozatokra, ahogy ők nevezik: a pharrajimosra.
B. Tóth Klára hitről, hűségről, műveltségről tanúskodó kötete egyszerre kincseskamra és ugyanakkor – festőművészi és írói énjéhez illően – sok színben villódzó kaleidoszkóp is gyerekkora helyszínéről, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott, állandó lakosait tekintve kicsi, de sok jelentős magyar írónak, költőnek, képzőművésznek alkotó körülményeket nyújtó Kisorosziról.
Az élet kérdéseire adott elméleti keresztyén válaszaink a krízisben válnak kézzelfoghatóvá – vélekedik Prikler György vállalkozó, tanár, kenutúra-vezető. Felesége, Ágnes pedagógus, aki az öniróniát Isten ajándékának véli, amellyel megalázó helyzeteket is átvészelhetünk. A Szeged-Újszegedi, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség tagjait a Szigetközben látogattuk meg.
„A »homo religiosus« alkotó fölismerni és megérteni szeretne (a Krisztus-történet eseményében, a megváltásban látva meg a teremtett szépet), versében pedig az a megismerési folyamat tükröződik, ahogy a teremtés ismeretéből istenismeret lesz” – írja Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője a Reformátusok Lapjában.
„A hetedik nap célját és értelmét maga Isten éli elénk, és ebbe szeretne bevonni minket. Szó szerint így lehetne ezt lefordítani: Isten megszűnt munkálkodni, és vett egy hosszú, mély lélegzetet” – írja Édes Árpád, a Budapest-Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztora.
„Titan és Titanic – ezek a hajónevek eleve a hübrisz megnyilvánulásai, hiszen a titánok óriási termetű és erejű ősistenségek voltak, az ég istenének a fiai” – írja Faggyas Sándor, a Magyar Nemzet szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségének tagja a Reformátusok Lapjában.
Hitünkkel is kapcsolatos dokumentumfilm született Szederkényi Olga rendezésében. A nyilvánosság elé ősszel kerülő alkotás egyszerre szól Heinrich Böll keresztyén német íróról, feleségéről, a második világháborúról és hazánkról. Sorköteles katonaként Böll, sebesülésből lábadozva, hónapokat töltött Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen. A magyar városokból hitvesének írt levelekre alapozó film rendezője a Budai Református Egyházközség tagja.
Vidéki lelkipásztor szeretett volna lenni, így is lett. A jogászképzés és a budapesti teológia után egy nyolcszáz fős, elöregedő falucskában helyezkedett el. Tóth-Imre Zita ambiciózus személyiség, de „isteni mércével” és nyomógombos telefonnal. A dunaszentbenedeki lelkipásztor úgy véli, nőként gondoskodásra teremtetett, ezért fiatalként magához vette nagymamáját és egy gyermeket. Ahogy fogalmaz, nem volt egyoldalú a jótett, az áldás visszaszállt rá.
Újra fel kell fedezni az ünnepeket, a tudatos leállást, a kilépést a sikerorientált, élménygyűjtögető mókuskerékből, különben a depresszió és a kiégés fogja uralni a mindennapjainkat. Erre figyelmeztet Szász Lajos budafoki lelkész a Reformátusok Lapjában megjelent cikkében. „A tízparancsolat több évezredes távlatból hirdeti, hogy a hétről hétre megélt ünnep és a tudatos visszaemlékezés Isten teremtő és megváltó munkásságára méltó keretek közé rendezi a hatnapos munka emberi alkotásait” – emlékeztet minket a szerző.
1948 nyarán a kommunista pártok Tájékoztató Irodája, vagyis a Kominform több bírálatot is megfogalmazott a Rákosi Mátyás főtitkár által vezetett magyarországi kommunistákkal szemben. Mindezek sürgetővé tették a Magyar Dolgozók Pártja vezetése számára az agrárium átalakítását és az egyházhoz fűződő viszony egyértelműsítését, vagyis a magyar falu társadalmának megváltoztatását.
Gyanútlanul lépek be a pátrohai Cédrus Idősek Klubja ajtaján. Sejtettem, hogy a gyülekezetet bemutató riport készítésekor majd szóba kerül az intézmény, amelyet a Pátrohai Református Egyházközség tart fenn, így nem lepett meg, amikor Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye esperese azt javasolja, beszélgessünk ott. – Már várnak minket! – jelenti ki.
Miért fogad el minket Isten? Mi a szerepe mindebben a cselekedeteinknek? Az ember természete szerint vallásos lény, és örökké azon fáradozik, hogy igyekezetével közelebb jusson az áhított boldogsághoz. Ösztönösen pontgyűjtő versenyként gondolkodik a kapcsolatairól. Szívességért szívességet vár.
A közösség összetartozás és elköteleződés. A gyülekezetekben mindkettő különleges módon jelenik meg, méghozzá olyan emberi kapcsolatokban, amelyek a különbözőségek miatt, természetfeletti hatás nélkül nem alakulhatnának ki. Többek között ezzel mutatják meg az evangélium erejét. A gyülekezet közössége távol áll attól, hogy ideális legyen, mégis megtart, formál. Istentől származik.
Együtt tartották nyári konferenciájukat az egyházi gyűjtemények szakágai Kecskeméten. A szakmát összefogó egyedülálló eseményt több mint tíz éve rendezték meg utoljára. Az idei találkozón a digitalizáció és a mesterséges intelligencia volt a fő téma, de jutott idő az ismerkedésre, barátkozásra, beszélgetésre és a hírös város megismerésére is.
Akkor tud a lelkipásztor szolgálni, ha alapjában véve lelki ember – vallja Sipos Aba Álmos, a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség lelkipásztora. A misszió tekintetében szerinte a „magyar utat” kell megtalálni. Azt is megtudjuk tőle, hogyan lehetséges és miért szükséges, hogy az igehirdető magának is prédikáljon.
Nyári konferenciánk az egyike a legőszintébb lelkészfórumoknak, ahol a lelkipásztorok megoszthatják egymással jó és rossz tapasztalataikat, észrevételeiket, meglátásaikat – mondja Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Lelkészegyesület elnöke az idei találkozóról.
Minden jóindulat az Isten Krisztusban közölt jóindulatából fakad, aki sokféle gyarlóságunk és minden méltatlanságunk ellenére nem mond le rólunk, Isten irgalmából, amely a még mindig tartó kegyelmi időben is megnyilvánul. Ennek jele a mai nap felvirradta, minden feladatunk, bármily küzdelmes legyen is, és az Úr felhasznál bennünket, hogy ezt közvetítsük, és az Isten országát építsük ebben a világban. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
A tavaszt záró hónapokban – áprilisban, májusban és június elején – egymást követik a XX. századi történelmünk nehéz kérdéseit megelevenítő emléknapok. Ezek az alkalmak érdekes kérdéseket vetnek fel nemzeti azonosságtudatunk és a jelennel, jövővel kapcsolatos felelősségünk szempontjából. Váradi Ferenc irodalomtudós gondolatai.