Kereszt és futball-labda? Első látásra nem is állhatna távolabb a hit és labdarúgás, hiszen míg előbbi a transzcendensre tekint, utóbbi nagyon is e világi műfaj. Ráadásul akár klub-, akár válogatott meccsekről legyen szó, a futballnak elengedhetetlen része az „ők” és „mi” világos elhatárolása, a küzdelem, a másik legyőzése. Ablonczy Bálint publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Milyen ember lehetett egyházunk hittételeinek megalkotója? A kérdést Cs. Szabó Sándor vallástanár ebben az évben megjelent könyve válaszolja meg. Akár ilyen is...
Minden alkalommal, amikor krízisbe jutunk, határtalan mélységet érzünk, és ebben nincs rutin, sem túlzott ismerősség. Ha valami dereng is a fájdalomról, annak megtapasztalása a szélsőséges helyzetekben elemi erővel bír. Aztán a hétköznapok lassanként elfedik ezt a mélységet. A halálesetek után ugyanúgy felkel a nap, a tragédiák másnapján is enni kér a gyerek, le kell vágni a füvet, mert az bizony tovább nőtt. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Elsősorban maga is bárány, oda megy, ahova a jó pásztor hívja, most, Kelenföld után Nagykovácsiban van teendője. Horváth Ádám gyülekezetvezető szerint tudni kell megkülönböztetni, mikor fogadjunk el és mikor adjunk mi előbb ajándékot, éppúgy, ahogy Pál apostol is tette. Ahogy a lelkipásztor mondja – a gyülekezet zord időben meleg kuckó.
„Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr.” (Ézs 55,8) A háborúk híre miatti nyomasztó adventünk idején a tehermentesítő és felszabadító gondolatokat adó Úrra van szükségünk, akivel jó lenne kiutat találni világunk válságaiból.
Társegyházközség: ez azt jelenti, hogy mindkét gyülekezetrésznek külön presbitériuma, ugyanakkor közös lelkipásztora van. Ilyen a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség is. Nyilas Zoltán lelkipásztor, északpesti esperes élettörténete kezdettől összefonódik a református keresztyénséggel. Vallja: élete fordulópontjai mind-mind bibliai Igéhez is kötődnek.
Mikor vált rutinszerűvé, hogy már naponta várjuk az újabb terrortámadásról, lövöldözésről szóló híreket? Percről percre bombáznak bennünket társadalmi zavargásokról, mély politikai gyűlöletről, rakétakilövésekről, globális nyugtalanságról és erkölcsi vakságról szóló beszámolókkal. Az ismétlődő konfliktusok állandósuló zajában érezzük, hogy valamit alapvetően elveszítünk – a nyugodt életmódunkat. Az a világ, amelyet gyermekeink és unokáink örökölnek, összehasonlíthatatlanul más lesz, mint amelyet egykor mi ismertünk. Weberné Zsikai Mária írása a Reformátusok Lapjából.
A református irodalombarátoknak ritkán találunk napjainkban, a harsányabb kiadványok korában méltóbb olvasmányt, mint az eredendően többnyelvű, először finnül megjelent, terjedelmében szerény, de tartalmában egy életre szóló útravalóul szolgáló, Cili címet viselő emlékkönyv. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
A digitális korszakban az egyház számára az egyik legnagyobb feladat a rendelkezésre álló technológia hatékony használata annak érdekében, hogy minél több embert érjünk el. Ezt felismerve indította el 2022-ben a református internetes és intranetes (azaz belső hálózati) ügyintézési platform fejlesztését a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata. Az eredmény 2024-ben lesz elérhető.
Őt nem címkézhetjük fel azokkal a jelzőkkel, amelyek segítségével egy kalap alá veszünk mindent és mindenkit, ami és aki a rajtunk kívül álló világban van. A szó szoros értelmében sohasem látjuk, nem érezzük az illatát, nem halljuk a hangját, nem ér hozzánk fizikailag, ez a hiány pedig, ha nem teszünk külön lépéseket, a kapcsolódás útjába állhat. Gacsályi Sára publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
„Vezess, Jézusunk, s véled indulunk” – énekeljük sokszor istentiszteleten, esküvőn. Az új énekeskönyvből már azt is tudjuk, hogy Vargha Gyuláné fordította, de hogy ki is volt ő, arról sokunknak fogalmunk sincs. Ezen igyekszik változtatni a Szabadszállási Református Egyházközség és egyik lelkészük, Pálinkásné Balogi Beáta, aki zászlajára tűzte, hogy Vargha Gyuláné Szász Pólát visszaadja szülővárosának és a gyülekezetnek.
A keresztyén életforma elidegeníthetetlen része a várakozás. Nem a tétlenség, nem az ölbe tett kéz, hanem az összekulcsolt. A várakozás imádságban történik: „Jövel, Uram, Jézus!” (Jel 22,20) Körülnézünk a világban, az életünkben, nem azért, hogy kitaláljuk, mi mindent kellene még tennünk. Most, advent idején rátekintünk a világra, és azt keressük, hol van szükség Jézus szeretetére, Isten kegyelmére.
A Szeged-Újszegedi Református Egyházközség szórványgondozása célba ért: mára templomuk és pásztoruk is van a kisteleki reformátusoknak. Egy részük a tanyáról jár be istentiszteletre és közösségben Igét tanulmányozni. A Dél-Alföld vallástalan népessége között előrehalad majd a misszió? Helyszíni riportunk Kistelekről és környékéről.
Ha életünk egy szakaszában van egy cél, mindent ennek elérése alá rendelünk, minden energiánk, áldozatunk, gondolatunk azért dolgozik, hogy megérkezzünk. De amikor végre elértük, azt vesszük észre, hogy leginkább kérdések vannak és üresség. Mert az eddig tartó utat ismertük, de most hogyan tovább?
Vannak jelenségek, amelyekről nem nagyon szeretünk beszélni, pláne nyilvánosan, még akkor sem, ha az illető jelenségek nyilvánossága tagadhatatlan. Ilyenkor úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi. Hátha megússzuk. Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Nem versenytársak, hanem társak vagyunk abban, hogy elérjük a közös célunkat: legyen minél több keresztyén irodalom, amely segítséget nyújt nemcsak a már megtért embereknek, hanem a keresőknek is – hangsúlyozza Monty Taylor lelkipásztor, a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány elnöke a közelgő Keresztyén Karácsonyi Könyvvásár kapcsán.
November 6–7. között Balatonszárszón tartotta őszi ülését egyházunk Zsinata. Amely közel sem csak a plenáris ülés előterjesztéses-határozathozatalos munkafolyamatát jelenti, hanem kifejezetten sokrétű tevékenység. A Zsinat elsősorban lelki testvéri közösség! És amikor és amennyiben ez élesen kirajzolódik, akár a plenáris ülés keretében is, akkor ott érezhető, átélhető a lelki megragadottság, az élő Isten jelenlétének valósága. Hajdú Zoltán Levente lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Az anyához a gyógyító pusziért, de az apjához miért szalad oda a gyermek? – tettem fel a kérdést Sebestyén Győzőnek, aki a Fót-Központi Református Egyházközség lelkipásztora, három gyermek édesapja, valamint nagyapjának unokája, édesapjának fia, és mint mondja, Isten megváltott gyermeke. Így teljes a kép, hiszen miközben arról olvasunk: mi az igazán apás kérdés, van-e határa a szülői őszinteségnek, vagy miben vallanak kudarcot a keresztyén apukák, magunk is többféle minőségben létezünk.
Jubileumi REND-re: a tizedikre készülnek Tatán a 2024. június 21–23-i hétvégén. Több ezer résztvevőt vár a fesztivál három napja, amely egyszerre szolgál arra, hogy egymás hite által erősödjenek identitásukban a Dunántúl kálvinistái, és arra, hogy belekiáltsák a világba: Isten az élet forrása! Már most érdemes megjelölni a naptárunkban június utolsó előtti hétvégéjét!
„A hívő természettudós nem lát ellentmondást a természeti törvények és a bibliai üzenetek között, de a nem hívőnek is be kell látnia: az anyagban nincsen olyan folyamat, mely az élettelentől az élőhöz vezet” – olvasható Vitéz Ferenc főiskolai docens, tanszékvezető Werner Gitt Információ – Az élet kulcsa című művéről írt, a Reformátusok Lapjában megjelent cikkében.