A lelkünkben még mindig él a paradicsomi állapotok lenyomata – vallja Szabó László lelkipásztor. Vele és biológus feleségével, Meltzer Kingával párhuzamba állítjuk az Éden kertjebeli és a jelen időket, és beszélgetünk egyebek között „a tiltott fa gyümölcséről”, a bűnesettel összefüggő tévhitekről, lelki meztelenségről, szégyenlősségről, a nászéjszakáról, a házasság isteni eredetéről, Cortés (Cortez) hajóiról.
A Szentírás eleje azzal az örömhírrel szembesít minket, hogy a mi technikai civilizációnkban egyre nehezebben megélhető intimitás forrása sem csupán a szex – ahogy férfiasságunké és nőiességünké sem –, hanem kapcsolatunk a három-egy Istennel. Őbenne találunk igaz önmagunkra, bocsánatra és gyógyulásra, igaz életre és igazi szexualitásra. Harmathy András szentendrei lelkipásztor cikke a Reformátusok Lapjából.
Minden emberi cselekvés mögött összefoglalható egyfajta teológiai, filozófiai látásmód, amely minden esetben az ember eredetére vonatkozó állásfoglalással kezdődik. Vagyis arra a kérdésre, mit jelent helyes és jó, illetve helytelen és rossz tetteket cselekedni, csak azután válaszolhatunk, ha előzőleg meghatároztuk, honnan származik az ember, és mi a célja az életének.
Sokáig imádkoztak új lelkipásztorukért a dudari reformátusok, úgy tűnik, Isten végül meghallgatta a könyörgésüket. Deák László Olivér új lendületet hozott a közösségbe, amelynek fókuszába az elmúlt években a gyermekek és a családok kerültek, nem megfeledkezve az idősebb generációról sem. A bakonyi falu és a gyülekezet négyszáz éves történetének első tévés istentiszteletére készül, amelyet a Duna World közvetít majd május 26-án, délelőtt 11 órától.
Még egy napraforgóvirág is üzenhet nekünk, például azt, hogy tanítványnak lenni jó, és azt is, hogy nagyszerű gyermeknapi programmal készül a Pannonia Reformata Múzeum Pápán. Az intézmény vezetőjét, Halászné Kapcsándi Szilviát egyebek mellett közelgő programjaikról faggattuk, miközben azt is megtudtuk: a napraforgó a tanítványság jelképe.
Harminc éve hozták létre a Szentírás Szövetség Alapítványt Magyarországon a nemzetközi Scripture Union kezdeményezésére, támogatásával, annak hazai tagjaként, amely azonban önállóan működik. Az alapítók között találjuk Szűcs Ferenc református teológiai tanár nevét is, de sokan Komlósi Erzsébetét fűzik hozzá, aki hosszú ideig meghatározó szerepet játszott a szervezet életében. A Szentírás Szövetség jelenlegi vezetőjét, Győrffy Eszter református lelkészt kérdeztük az elmúlt három évtizedről, de különösen a jelenről és a tervekről.
Évről évre egyre több hátrányos helyzetű, lelkileg sérült gyermeket kell kiemelni a családjából és elhelyezni nevelőszülőknél. Nagy fokú elköteleződés őket az otthonunkba fogadni. A gyermekvédelmi szolgálatban Isten is jelen van, hiszen a nevelőszülők arra törekednek, hogy szeretetet és reményt adjanak a csemetéknek. Molnár Norbertet, a Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ új lelkészi vezetőjét első tapasztalatairól és a nevelőszülői hálózat munkájáról kérdeztük.
Jézus képes megszabadítani a személyiségzavarból, a szorongásból, a depresszióból és az okkultizmusból, az alkoholizmusból és a dohányzásból is, vallja tapasztalatai alapján Pintér Szilvia. Gyülekezete lelkigondozással, imádsággal és böjttel harcolt érte, amikor már-már az őrület határán járt.
A tipikusan – mégsem átlagosan – modern felfogású rákoskeresztúri gyülekezetben teszünk látogatást, ahol nyolcvan–száz önkéntes szolgál különböző munkaágakban. Jellemző rá a befogadó, szeretetteljes és őszinte légkör. Lelkipásztora azt vallja, a gyülekezetet nem ő, hanem Isten építi.
Merre tovább, hogyan tovább? – mostanában ez volt egyházunkban a leggyakrabban feltett kérdés. Nem kellett kimondani hangosan, kérve-kéretlenül jöttek a válaszok, ötletek, tanácsok. Pünkösd küszöbén így várjuk Isten egyházat megújító, egységet teremtő és megerősítő Lelkének kiáradását. Hodossy-Takács Előd lelkipásztor gondolatai.
Mivel osztálykirándulások kedvelt helyszíne, Szerencs olyan település, ahol sokan jártak már életükben legalább egyszer. Ők valószínűleg megnézték a Rákóczi-várat és többen felsétáltak a XIII. században épült, többször átalakított református templomhoz is. Múltjuk jelentőségével tisztában vannak a szerencsi reformátusok is, akik annak méltó ápolása mellett hittel élik meg jelenüket, és gondolnak a Jézussal közös jövőjükre is.
A híres Bethlen-kastély falujában, Bonchidán született a Kolozsvárott tanult festő, grafikus és selyemfestő Zsombori Erzsébet, aki 1987-ben települt át Magyarországra. Először színésznő akart lenni, játszott is a kolozsvári Stúdió Színpadon. Végül mégis a képzőművészet lett a hivatása nagynénje, a festőművész, színész, szavalóművész és operaénekes Póka Zsombori Erzsébet hatására.
A bűn azonban, mint mindenre a teremtettségben, a tudományra is kihat, kezdve azon, ha a teremtett világról tett felfedezések után Isten nem kapja meg a hódolatot. Szilágyi Imre Miklós írása a Reformátusok Lapjából.
A Teremtőtől való távolság rendetlenséget okoz a hitben: az igaz Isten helyett az ember hamis istenek előtt borul le. Rendetlenséget okoz az emberen belül is, mert rosszindulatúvá, ingerültté, önzővé, szeretetlenné – vagyis embertelenné válik. Összevisszaságot támaszt az emberi kapcsolatokban. Molnár Ambrus gondolatai.
Az újkor hajnalán, 515 évvel ezelőtt a francia Noyon városában született Kálvin János. A prédikátor egyházszervező és rendszeres teológiát kialakító tevékenysége mindenekelőtt Svájcra korlátozódott, de hatása később egész Európára kiterjedt, a kálvinista örökség pedig fél évezred múltán is meghatározza a református egyház működését és szemléletét.
Hatvan évig szolgált presbiterként Kulin Sándor nyugalmazott orvos, volt országgyűlési képviselő, Budakalász egykori polgármestere, aki kilencvenötödik évében már nem akart új ciklust kezdeni, bár jó egészségben, kiváló szellemi állapotban adott kordokumentummal felérő életinterjút a Reformátusok Lapjának.
Kotró Ivett és Molnár István egy fiú- és három lánygyermek szülei, nemrég költöztek Sopronból Tényőre, ahonnan a győrújbaráti gyülekezetbe járnak vasárnaponként. Abigél és Rebeka, a két kisebb becsülettel végigülik a felnőttek alkalmát. A szülők elárulják: néha otthon is istentiszteleteset játszanak. Ivettet kérdeztük az anyaságról.
Az ablakból beáradó napsugár mintha minden színére felbomlana, és így töltené be a bemutatótermet. Ebben a fény- és színkavalkádban behuppanunk a fotelekbe, és már nem is mint riporter az interjúalannyal, inkább mint két nő beszélgetünk a divatról, nőiességről, önismeretről és Isten bátorító szeretetéről Illéssy Lenke dizájnerrel, vállalkozóval – aki valaha lelkipásztornak készült.
Rengetegen kényszert éreznek arra, hogy beleavatkozzanak, véleményt, sőt ítéletet formáljanak olyasmikről, amikről csak részleges információik vannak, hozzáértésük meg még annyi sincs. Mintha népszavazás döntené el, mi a valóság, s mindenki részt akarna venni rajta. Ez a legfeltűnőbben pedig az általam csak idézőjelesen közösséginek tartott felületeken jelenik meg, de az élet sok más területén is tapasztaljuk, mennyi mindenbe szólnak bele olyanok, akiknek ez nem dolga.
A tábori lelkész nem különbözik a gyülekezetekben szolgáló kollégáitól, mindnyájan hirdetik az evangéliumot és foglalkoznak hittudománnyal. Üres frázisokat pufogtatni ugyanúgy felesleges a szószéken, mint bevetések előtt. Az evangéliumból érkező erőt kell felmutatni itt is, ott is. Sajtos Szilárd alezredest, kiemelt tábori lelkészt kérdeztük szolgálatáról, életéről.