Már-már lehetetlennek tűnő kihívást jelent a mai tizenévesek megszólítása, megmozdítása, kimozdítása az online világból az offline valóság felé. A szabadidőmben szívesen pingpongozom. Szolgálati helyeimen is megtaláltam a csapatokat, és eljárhattam az edzésekre. A gyerekek közötti edzés alatt rácsodálkozhattam, milyen erővel tudja e sport lekötni, nevelni, meg- és kimozdítani őket elsősorban az online világ általi megkötözöttségükből. Bartha Béla siófoki lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Miközben a sarki jégsapkák olvadnak, és egyre többeket érint a klímaszorongás, egy másik, eddig példa nélküli jelenség is kibontakozik, utóbbi a párkeresés terén. Amikor a nagyjából száz éve virágzó szabadszerelem-kultúra találkozott a társkereső alkalmazások világával, szinte meteorként csapódott bele a hagyományos, már-már őskövületként ható udvarlási rituálékba. A szinglik külső és belső nyomással terhelt helyzetében vajon tényleg ezek jelentik a megoldást?
A világ nem azért van, hogy a keresztyén meggyőződésű vezető, vállalkozó vagy cégtulajdonos feltétlenül komfortosan érezze magát benne, hanem hogy őrállói felelősségét gyakorolja – vallja Kovács Marcell, a Masped Csoport logisztikai területének református identitású vezetője. Riport a Csepeli Szabadkikötőből.
Váratlan élethelyzetekben újból felvetődik a kérdés: van-e a lelkipásztornak gondnoka? És ha igen, ezt egyházi törvény vagy a gyakorlat határozza meg? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Reformátusok Lapjában megjelent írásában Balogh Barnabás, a Hosszúpályi Református Egyházközség lelkipásztora.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly közzétett pénzforgalmi stratégiájában az áll, hogy a 2020-ban még egyharmad arányú elektronikus tranzakciók számát 2030-ra kétharmadra szeretnék növelni. Digitális jegybankpénzről és valutákról értekeznek a gazdasági szakemberek. De mi a helyzet a gyülekezeteink gazdálkodásával? Érdemes leváltanunk a pénzkazettát és a perselyt terminálra? Vagy legalábbis bevezetni mellé? A gyülekezet digitális pénzhasználatának előnyeiről és hátrányairól kérdeztünk lelkészt és gazdasági szakembert.
Az oxfordi Broad Streeten, a Balliol College előtt egy kereszt rajzolódik ki a járda színes macskaköveiből. Ez a mártírok keresztje, amely Nicholas Ridley, Hugh Latimer és Thomas Cranmer protestáns püspökök kivégzésének helyére emlékeztet. I. Mária angol királynő uralkodása alatt kerültek máglyára, mert ragaszkodtak hitükhöz.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, közöttük pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Kun Ágnes Anna portréja.
Fontos lenne az oktatás, hogy az egyháztagok tisztában legyenek azzal, mit miért fizetnek az egyházközségnek. Zavaró, hogy az egész mögött kényszer húzódik, mégpedig a rosszabbik fajta. Kényszer helyett az adakozás szabadságát kellene éreznünk: önként felajánlok valamennyit abból, amit az Istentől kaptam, annak a közösségnek, amelynek része vagyok – fogalmazta meg Bella Péter, a tavaly anyaegyházközséggé váló győrújbarát-ménfőcsanak-nyúli gyülekezet lelkipásztora.
A 13. zsoltár újrafogalmazásai közül az egyik legszebb s valóban örök érvényű a Magyarországot is megjáró angol reneszánsz költő és diplomata, Sir Philip Sidney változata. Ő – a kálvinizmussal és a kontinens kálvinista vezéregyéniségeivel egész életében kapcsolatot tartó anglikánként – a Defence of Poetry (A költészet védelmében) című világhírű művében kitüntetett helyet szánt a zsoltár műfajának.
Vajon a mi jó tulajdonságaink Isten tulajdonságai? Milyen volt az ember istenképűsége a bűneset előtt, és hogyan változott utána? A többi között ezekről elmélkedünk Seres János egykori esperessel. A kárpátaljai Tivadarfalva lelkipásztora hangsúlyozza, mindez egyszerre jelent méltóságot és felelősséget.
„Mi a világi állapotunkban nem juthatunk olyan magasra, hogy még mindig ne legyen megtiszteltetés számunkra az, hogyha az Isten szőlőskertjében, testvéreink bizalmából, az ő munkáját végezhetjük” – Ravasz László püspök szavait idézve emlékezik meg T. Németh László gróf Bethlen István (1874–1946) miniszterelnökről, református presbiterről születésének 150. évfordulóján.
Tizenhárom lelkipásztor nem fél tükörbe nézni, akkor sem, ha az a prédikációik minőségi értékelését százalékokban mutatja meg. Ez az új szószékcsereprogram, amely során az igehirdetők mindannyian fejlődtek, elfáradtak, végül mégis jobban teljesítettek, mint kezdetben. A Vértesaljai Református Egyházmegye esperesével, Hajdú Szabolcs Koppánnyal januárban még csak a kísérlet szükségességéről beszélgettünk, ma már az értékelt eredményekről kérdezzük a további két szervezőt, Hős Csaba lelkipásztort és Erdélyi Gábor egyházmegyei tanácsost.
– A szolgálatotok valójában Isten dicsérete, és egyedül az ő dicséretéből fakadó lelkesedéssel lehet végezni – fogalmazott Steinbach József püspök az idei Országos Katechetikai Konferencián. Az élő Ige éve tematikájához kapcsolódó találkozót a Református Pedagógiai Intézet szervezte mintegy kétszázötven résztvevővel, előttük adták át a Molnár Miklós-díjat, amellyel a hittanoktatók kiemelkedő szakmai munkáját ismeri el az egyház, de most vehették át elismerésüket az Él az Ige! pályázat nyertesei is.
Ha már ott állunk elhunyt szeretteink sírjánál, ne a halottainkkal beszéljünk, ami önbecsapás
volna, hanem róluk beszéljünk Istennek – tanácsolja Kovács Gergely pesthidegkúti esperes-lelkipásztor a halottak napja alkalmából.
Luther 1517. október 31-én a wittenbergi templom kapujára kitűzött kilencvenöt pontja nemcsak vallási reformot indított el, hanem lehetőséget adott számára, hogy a nyomda segítségével közvetlenül szóljon az emberekhez, megkerülve az egyházi hierarchiát. Ez hozzájárult a tömeges írástudás elterjedéséhez, a modern nemzetállamok, köztük Németország kialakulásához és az európai birodalmak megszületéséhez. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint a reformáció eszméi ma is élők, a megújulás iránti vágy pedig segítette a protestantizmus virágzását, különösen a gyors társadalmi változások idején.
A védőbástyák a biztonságot, védelmet adó erős vár falának meghatározó részét adják – mondhatjuk, hogy elsőként szembetűnő részei. Több tekintetben is igaz ez. Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperesének írása a Reformátusok Lapjából.
Október 31-én a szerzetes Luther Márton, a humanista Zwingli Ulrik, a jogász Kálvin János, a lelkipásztor Bullinger Henrik és a professzor Béza Tódor súlyos alakjai előtt tisztelgünk.
A dél-olaszországi Pugliát, amely az ország jellegzetes csizmájának sarkában található, gyakran emlegetik új Toszkánaként. Lecce, a régió szívében elhelyezkedő, krémszínű mészkőből épült gyönyörű barokk város Dél Firenzéjeként vonult be a köztudatba. Salento levegője különleges, valami megfoghatatlan vibrálás járja át. Legdélebbi csücskében, ahol nyugaton a Jón-tenger, keleten az Adriai-tenger hullámai találkoznak, a tájat kőfalak, csavart olajfák, aranyló fű és vadvirágok díszítik, festői szépséggel körbeölelve a vidéket. Itt él misszionáriusként Vincenzo Coluccia és felesége, Coluccia-Móréh Judit. Korábbi életüket felszámolva költöztek ebbe a különleges régióba, ahol minden jelen van, ami arra késztet, hogy lassítsunk, megálljunk és elmerüljünk a szépségben.
Pető-módszerrel evangelizálni? Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy a Szatmári Református Egyházmegye így tesz: Isten szeretetét igyekszik közvetíteni a központi idegrendszerükben sérült gyermekeknek, felnőtteknek, valamint hozzátartozóiknak. A terápiás folyamatokba nekünk is betekintést engedtek, ahol egy-egy megrendítő élettörténetet ismerhettünk meg a Királyhágómelléken.
Luther Márton wittenbergi szerzetest bátor lépésre indította az Isten 1517 októberében. Az egyetem teológustanára úgy döntött ugyanis, hogy a vártemplom kapujára kifüggeszti azokat az elképzeléseit, amelyek megvalósításától az akkori egyház reformját várta. A forradalmi változások Európában lavinaként söpörtek végig, Angliától Erdélyig éreztette hatását a német egyházújító tette. A híressé vált kilencvenöt pont ismertetésének napján emlékeznek meg a protestáns közösségekben a reformáció ünnepéről.