Nem hagyjuk magukra a gondozottjainkat

Fertőtlenítik a református idősotthonokat

Nem lehet nullára csökkenteni az esélyét, hogy a koronavírus bejusson egy intézménybe – mondja Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának vezetője. Abban azonban biztos, hogy református idősotthon ápolói sosem hagynák magukra a gondozottjaikat, ahogyan azt egy spanyolországi otthonban tették a dolgozók.

– Van-e lapzártánkkor, április 24-én koronavírussal fertőzött lakójuk vagy ápolójuk valamelyik otthonban?

– Nincs. Két gyanús eset van, egyikük ápolt, a másik dolgozó. Őket, illetve további munkatársakat és a lakókat is tesztelünk, de nem áll rendelkezésünkre korlátlan számú teszt. Orvosokkal és infektológusokkal konzultálunk. A dolgozóinkon, ha úgy érzik, hogy szükségük van rá, elvégezzük a tesztet. Ez lényeges például azoknak, akik tömegközlekedéssel járnak munkába. Úgy döntöttünk: bár nem kötelező, de teszteljük azokat a lakóinkat is, akik kórházi ellátás után kerülnek vissza. A miniszteri rendelet szerint csak azokat kell tesztelni, akik gyógyintézeti tartózkodás után új lakóként kerülnek be: a kórházak két, negyvennyolc óra különbséggel elvégzett negatív teszt birtokában engedik el a gondozottat.

– A létszámstop ellenére érkezhetnek új lakók? Ezt a kórházi ágyak felszabadítása teszi szükségessé?

– A rendelkezés úgy szól, hogy amennyiben van az intézményben igazoltan üres férőhely, akkor a kórházból át kell vennünk betegeket, de saját otthonából csak különösen méltányolandó helyzetben vehetünk fel jelentkezőt. Úgy döntöttünk, hogy – a már bent élők biztonsága érdekében – egyelőre nem veszünk fel kívülről érkező új lakókat.

Beszterczey András

Negyvenezer ember

Református fenntartású diakóniai szolgálatok – azaz a gyülekezeti, egyházmegyei és egyházkerületi, valamint a Diakóniai Iroda által fenntartott intézmények – megközelítőleg negyvenezer embernek segítenek az országban, csaknem hatezer munkavállalóval. Összesen százhetvenhat intézmény van – ide tartoznak az idősotthonokon túl többek között a fogyatékossággal élők otthonai, a hajléktalanellátás és a házi segítségnyújtás is. A Diakóniai Iroda fenntartásában működő ötvenkilenc intézményben közel hétezer gondozottért felelnek.

– Van elég védőfelszerelés?

– Érkeznek szállítmányok az államtól, de ezeken túl mi is rendelünk. Ez azonban nehéz helyzet, hiszen a védőfelszerelések – gumikesztyűk, szájmaszkok, védőoverálok, lábzsákok – ára tíz-tizenötszörösére ment fel néhány hét alatt. Idén már száznegyvenmilliót kötöttünk védőfelszerelése, és még nem látjuk a járvány végét. Hogy ezeket be tudjuk szerezni, le kellett állítani az idei évre tervezett fejlesztéseinket.

– Meg lehet védeni teljes biztonsággal egy idősek otthonát a fertőzéstől?

– Nem lehet nullára csökkenteni a kockázatot, óhatatlanul előfordulhat a legszigorúbb fenntartói, miniszteri utasítások mellett is, hogy a vírus valamiképp bejut. A legfontosabb, hogy a munkatársak felelősségteljesen végezzék el a munkájukat, bármi történjék is. Református idősek otthonában biztosan nem fordulhat elő az, ami egy spanyol otthonban, ahonnan az ápolók elmenekültek a fertőzés elől, és így több magatehetetlen idős ember meghalt. A Diakóniai Iroda egyébként az állami rendelkezéseknél másfél héttel korábban bevezette a szigorú szabályokat, például a látogatási és felvételi tilalmat.

– A Magyar Honvédség az összes református otthont fertőtleníti?

– Az egész országban érinti az idősek bentlakásos otthonait a fertőtlenítő takarítás. Az összes intézményünkkel időpontot egyeztetnek, a katonák nyitottan és humánusan viselkednek, az intézmények kéréseihez alkalmazkodnak.

– A bezártság ellenére van lehetőség a lelki életre?

– Külsős lelkész nem jöhet be, viszont a legtöbb intézményünknek saját lelkipásztora van. Ők bejárnak, kisebb közösségben tartanak áhítatokat, imádkoznak a lakóinkkal. Most alapvető érzés a félelem, az elszigetelődés, ezért szükség van reménységre, hitre, arra, hogy Istenre tekintsünk.

A cikk megjelent a Reformátusok Lapjában.