Sarkvidéki hideg, erős havazás, nyitott terek. A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai azonnal reagáltak a szélsőséges időjárási viszonyokra, és az utcán élők segítségére siettek Budapest belvárosában.
A már megszokott szürke téli nap. Az a tompa, elkenődött fény. Aztán egyszer csak esni kezd a hó. Finoman, sűrűn, mintha valaki ceruzával satírozna rá még egy réteget a képre. Egy Miyazaki-rajz elevenedik meg: lassú mozgás, halk háttér, minden kicsit elcsendesedik.
A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) munkatársaival kicsivel dél után találkoztunk. Nincs ünnepélyesség, nincs bejelentés. Csak megyünk. A Kálvin téri aluljáróban odalépünk az első férfihoz, aki földön ül. Nem számít ránk. Amikor megszólítjuk, egy pillanatra mintha újra kéne rendeznie a helyzetet. Nem a segítség lepi meg, hanem maga az odafordulás. Az ilyen reakció sokat elmond arról, milyen ritka itt az, hogy valakihez csak úgy odamennek. Vonakodva, de elfogad tőlünk egy pohár teát.
Innen a Ferenciek tere felé vesszük az irányt. Lifttel jövünk fel az aluljáróból. Az ajtó előtt egy férfi áll, konzervből eszik. Megállunk, teát kínálunk neki. Elfogadja. Nem kér mást, csak egy kis szaloncukrot. Látszik rajta, hogy maga a gesztus számít neki. Megkérdezzük, van-e valamire szüksége, de továbbirányít minket: nem azért, mert zavarnánk, hanem mert szerinte máshol nagyobb szükség van ránk. Ez a mondat itt nem mellékes. Talán a legőszintébb mondat, amit aznap hallunk.
Ahogy továbbhaladunk, a hó már nem csak szállingózik. A tér lassabban mozog. Egy bevásárlókocsira leszünk figyelmesek. Ruhák, rongyok, nejlonzacskók – egy bevásárlókocsiba tömött élet. A férfi mellette áll. Nem ül le. A padokon már vastagon áll a hó. Egész nap állt – mondja –, mert nincs hova leülni. Tíz éve él az utcán. Nem alkoholszagú, nem zavart, nem beszél félre. Egyszerűen elfogyott alóla a talaj. Megköszöni a teát, majd boldog új évet kíván. Ki kell mondani: az ilyen embereket legtöbbször észre sem veszik. Mégis vágynak arra, hogy kimondják ezt másoknak.
Pár lépéssel arrébb egy másik férfit kérdezzük arról, hogyan bírja a hideget. Nem panaszkodik. Azt mondja: „Elvagyok.” Elfogad egy hálózsákot. Nyolc éve él az utcán. Elmondja, hogy öt éve mínusz tizenhét fokot élt túl egyetlen pokróccal. Korábban kórházban dolgozott, patológián és sürgősségin. Nem hangsúlyozza, nem díszíti. Amikor a jövőről kérdezzük, röviden válaszol: innen nagyon nehéz kimászni. Elköszönéskor annyit mond, imádkozni fog értünk. Ez viszonylag gyakori mondat egyházi körökben, de nem az utcán, egy pinceablak előtt, ahonnan lopva oson ki a meleg levegő egy együttérző gondnoknak köszönhetően.
A Ferenciek terén beszélgetünk Vasas Rékával, a Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársával. Elmondja, hogy a Felebarát program nem mindig ígérhet gyors megoldásokat. Nem abban a hitben működik, hogy egyetlen alkalom, egy beszélgetés vagy egy pohár tea képes egyik pillanatról a másikra kivezetni valakit a mélyszegénységből. A cél hosszabb távú: megoldásokat keresni, életeket újrarendezni, lépésről lépésre. Az odalépés, a megállás ennek az első mozzanata. Annak a felismerése, hogy a segítség akkor is szükséges, ha tudjuk, nincs azonnali eredmény. Vasas Réka kiemeli, hogy az egyik legfontosabb dolog az, hogy valaki beszélhet valakivel. Sokan nem is fogadnak el semmit, egyetlen dolgot akarnak a legjobban: beszélni. Kapcsolódásra vágynak. Arról is beszél, mennyire könnyű leegyszerűsíteni ezeket a sorsokat: egy szóval elintézni, egyből ítélkezni. Pedig sokszor egy válás, egy családi törés, egy lakhatási krízis indítja el a lejtőn az embert. És onnan nincs gyors visszaút. Egyedül különösen nincs, ezért is szeretne segíteni az MRSZ.
A hó közben tovább esik. Mindent betakar. A város megy tovább, ahogy eddig is. Akihez tudtunk, odamentünk, adtunk annak, aki elfogadta, és beszéltünk azzal, aki szerette volna. Ez a mostani segítség egy gyors reagálás volt a Magyar Református Szeretetszolgálat részéről a hirtelen jött hidegre és az erős havazásra. Január tizenkettedikétől pedig már szervezett ételosztásokkal támogatja a rászorulókat a szervezet.
A rendkívüli hidegben is országszerte segíti a rászorulókat az MRSZ
Hajléktalanoknak és anyagi nehézségekkel küzdő rászorulóknak nyújt segítséget a Magyar Református Szeretetszolgálat Felebarát programja, amelyet a téli időjárás miatt hirdettek meg. Ennek keretében a többi között teajáratot indítottak és utcai szociális munkát, melegétel-osztást és tűzifa-támogatást szerveznek.