„Háborút, romlást nem akartam én” – Szenes Hanna-emlékjelet avattak a Baár–Madas Református Gimnáziumban

Költő, izraeli nemzeti hős, akit a brit hadsereg ejtőernyővel dobott le Jugoszlávia területére a második világháború idején, hogy Magyarországra visszajutva segítsen a holokauszt borzalmai elől menekülő zsidóknak. Szenes Hanna emlékművét avatták fel egykori iskolájában, a Baár–Madas Református Gimnáziumban csütörtökön.

Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

Fotó: Hirling Bálint

Emlékjelet kapott Szenes Hanna költő, izraeli nemzeti hős egykori iskolájában, a fővárosi Baár–Madas Református Gimnáziumban az „Üres padok – Állítsunk emléket a holokausztban elpusztított diákoknak!” programban. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója, Zsiga Renáta által tervezett emlékjelet eddig tizenkét magyarországi iskolában helyezték el.

A II. kerületi oktatási intézményben november negyedikén leplezték le az emlékművet, a diákok műsorukkal megemlékeztek Szenes Hannáról: olvastak fel naplója gimnáziumi részeiből, idézték verseit, és elbeszélték élete egyes fejezeteit.

Szenes Hanna (Budapest, 1921. július 17. – Budapest, 1944. november 7.)

Szenes Hanna - Forrás: Wikipedia, National Library of Israel

Összeállítás a diákok műsora alapján

Szenes Hanna száz éve született asszimilált zsidó családban, édesapja Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Hatévesen elveszítette őt, így édesanyja, Salzberger Katalin nevelte testvérével, Györggyel együtt. A Baár–Madas Református Leánynevelő Intézetben tanult Áprily Lajos igazgatósága idején. Az iskola többféle valláshoz tartozókat is fogadott, de a tandíjak nem voltak azonosak: a katolikusok kétszeres, a zsidók háromszoros összeget fizettek. 1939-ben érettségizett kitűnő eredménnyel.

A magyarországi helyzet és az itthoni jövőépítés lehetőségeinek meghiúsulása miatt a cionizmus felé fordult, és Palesztinába emigrált. Egyike volt azoknak a zsidó önkénteseknek, akiket a brit hadsereg ejtőernyősként dobott le Jugoszlávia felett, hogy Magyarországon részt vegyenek a zsidók mentésében. Ám a német megszállás keresztülhúzta a tervet, így Hanna három hónapig a jugoszláv partizánokkal bujkált. Végül 1944. június 9-én úgy döntött, mégis megpróbál bejutni Magyarországra, de nem sokkal a határ átlépése után, Drávaszilas közelében elfogta egy csendőr. Öt hónapig tartották fogva, megkínozták, hogy információkhoz jussanak, még édesanyját is elfogták, de Szenes Hanna nem beszélt. A nyilas hatalomátvétel pecsételte meg a sorsát: mivel brit katonaként tért vissza az országba, árulás miatt katonai bíróság elé állították, s még a tárgyalás lezárása előtt kivégezték.

Tombor László - Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

Tombor László, az iskola igazgatója emlékeztetett: Szenes Hanna „nem átlagos diák volt”

Fotó: Hirling Bálint

A megemlékezésen Tombor László, az iskola igazgatója arról beszélt, hogy a középiskolás évek mindenki számára meghatározóak, hiszen ebben az időszakban keresi a kamasz helyét a világban. Ebből a szempontból Szenes Hanna sem lógott ki a sorból, de tanulmányaiban és művészi teljesítményében „nem átlagos diák volt”.

Kirschner Péter, a Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

Kirschner Péter: Nincs annál feltűnőbb és szomorúbb, mikor leültök a helyetekre, és üresen maradnak padok.

Fotó: Hirling Bálint

Kirschner Péter, a Magyarországi Zsidó Kulturális Egyesület elnöke a diákokhoz fordult beszédében: – Nincs annál feltűnőbb és szomorúbb, mikor leültök a helyetekre, és üresen maradnak padok. – Utalt rá, hogy ez most is előfordulhat betegség vagy bármilyen más ok miatt, de volt olyan korszak, amikor nem is volt szabad megkérdezni, miért nincsenek ott a társak.

A magyar történelem tele van olyan időszakokkal, amikor sokaknak kellett eltávozniuk az országból – emlékeztette a hallgatóságot, majd hozzátette: sokan közülük távoli országokban tettek szert hírnévre, de Szenes Hanna köztük is kitüntető figyelmet érdemel, mert bár elüldözte ez az ország, de visszatért menteni az üldözötteket. Amikor őrá emlékezünk, annak az országnak, annak a hatalomnak a szégyenéből, becsületvesztéséből adunk vissza valamit a társadalomnak – jelentette ki. Arra is felhívta a figyelmet: nem véletlen, hogy ebben az évben az UNESCO két magyar kötődésű évfordulót is beemelt a programjába: Szenes Hanna és Cziffra György magyar zongoraművész születésének századik évfordulóját.

Balog Zoltán - Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

„Szenes Hanna az áldozatok között is kivételes, a mártírok között is kiemelkedő: hős. Kevés hős volt abban az időben, nagyon kevés.”

Fotó: Hirling Bálint

Az eseményen felszólalt Balog Zoltán, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is. Ami ebben a világban üres, azt előbb-utóbb betölti valami, hacsak nem döntünk úgy, hogy megőrizzük üresen, mert jelentősége van. Mint az üres padnak – kezdte köszöntőjét a püspök. A hiány, amit a soá, a holokauszt borzalma ütött a magyar kultúrában, tudományban, gazdaságban, összetartozásban, még ma is ott van – jelentette ki Balog Zoltán, s felhívta a figyelmet arra is: amikor azt mondjuk, a „holokauszt borzalma”, akkor ki kell mondanunk, hogy konkrét emberek, konkrét döntéshozók, konkrét végrehajtók konkrét bűneiről van szó, köztük bizony magyarokéról is. – Szenes Hanna az áldozatok között is kivételes, a mártírok között is kiemelkedő: hős. Kevés hős volt abban az időben, nagyon kevés.

A püspök elmondta, hogy amikor még kicsit bátrabb és talán meggondolatlanabb volt, sokszor feltette magának a kérdést: miért nem volt több ellenállás? Hozzátette, szerinte az a baj ezzel a kérdéssel, hogy a keserű válasz minket vádol. – Hogyha van ennek a hiánynak mára szóló tanítása az az, hogy ne bagatellizáljuk a másik embernek, a felebarátnak az idegenné tételét, az ellenséggé nyilvánítását – jelentette ki Balog Zoltán, és arra hívta a jelenlévőket, hogy ne engedjék betemetni a hiányt, hanem őrizzék és tudatosítsák. – Mi egyet tehetünk: ne álljunk be a gyűlölet és a gyűlölködők közé, és ne álljunk melléjük se. Ne mentegessük őket se gondolattal, se szóval, se cselekedettel, se mulasztással. – S a püspök szerint az a tapasztalat, hogy ez még kevés: Szenes Hanna mintájára föl kell kelni, szembe kell szállni, ellen kell állni.

Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

A gimnázium diákjai műsorukban idéztek Szenes Hanna naplójából és verseiből is

Fotó: Hirling Bálint

Meghalni

Meghalni... ifjan.... Nem. Nem akartam.
Szerettem a dalt és a fényt,
A melengető napot, két csillogó szempárt,
Háborút, romlást nem akartam én,
Nem, nem akartam.
De ha sorsom, hogy éljek máma
Pusztuláskor, vérontásban
Hát Istennek legyen hála,
Hogy megadatott itten élnem
És meghalnom érted hazám, földem.

Balog Zoltán és Kirschner Péter - Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

Balog Zoltán és Kirschner Péter leplezték le Szenes Hanna emlékjelét

Fotó: Hirling Bálint

A megemlékezésen részt vett a felszólalók mellett Frölich Róbert, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumi elnöke, Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere is.

Berényi Eszter - Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

Berényi Eszter tanárnő, aki felkészítette a diákokat a megemlékezésre

Fotó: Hirling Bálint

A diákokat a műsorra felkészítő Berényi Eszter tanárnő beszámolt arról: bár korábban is ismerték Szenes Hanna nevét az iskolában, csak mostanában kezdték el igazán felfedezni maguknak a volt diákjuk életútját, és tanulmányozni azt.

Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

Fotó: Hirling Bálint

Séta Keszária felé

Istenem, Istenem,
Soha ne legyen vége
A fövenynek, a tengernek,
Víz morajának,
Az égragyogásnak,
Az emberi imának.

Szenes Hanna emlékjel avatás a Baár-Madas Református Gimnáziumban, 2021. november 4. - Fotó: Hirling Bálint

Fotó: Hirling Bálint

Boldog a gyufaszál – amerikai dokumentumfilm Szenes Hanna életéről

BOLDOG A GYUFA – Szenes Hanna 100. A költőnő versei