Készül az első magyar nyelvű ökumenikus Biblia. A nagyszabású munkában protestáns és katolikus biblikusok dolgoznak együtt. A vállalkozás első gyümölcsei: Péter első levele és Rut könyve már olvasható. Az ökumenikus kiadvány nem a meglévő bibliákat helyettesítené, hanem olyan szöveg elkészítése a cél, amely a hagyományos, egyházi és liturgikus használatban álló fordításoknál dinamikusabb és könnyebben érthető.
A munka koordinálását Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára végzi. A református lelkipásztort, teológust kérdeztem a közös munkáról. – Elérkeztünk egy mérföldkőhöz azzal, hogy publikáltuk az első próbafordítást, az Újszövetségből Péter első levelét. Az Ószövetségből Rut könyvét tettük közzé elsőként. Elkészült Máté és Márk evangéliuma, illetve az Ószövetségből a Bírák könyve, emellett zajlik Sámuel első könyvének a fordítása is. Ha a próbafordítások kedvező visszhangra találnak, viszonylag gyorsan be tudjuk mutatni a további könyveket is – mondta el Pecsuk Ottó az aktuális helyzetről és a közeljövőről.
Az új ökumenikus bibliafordítás munkálatai 2017-ben kezdődtek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Rózsa Hubát (2023-ban bekövetkezett halála után Racs Csabát), Fodor Györgyöt, Kocsis Imrét és Martos Levente Balázst bízta meg a katolikus egyház képviseletével a fordítást előkészítő bizottságban. A tizenkét protestáns és ortodox egyházat képviselő Magyar Bibliatársulat szöveggondozó bizottságának megbízottjai Bácskai Károly evangélikus, Balla Péter, Karasszon István és Zsengellér József református teológusok voltak. A munka koordinálását a Magyar Bibliatársulat részéről Pecsuk Ottó főtitkár, református lelkész végezte. A nyelvi lektor Molnár Krisztina Rita író.
Az előkészítés után lassította az ökumenikus Biblia fordítását a koronavírus-járvány, a tényleges fordítói munka csak 2022–2023-ban kezdődhetett el. A katolikus egyház mellett összesen tizenkét magyarországi felekezet vesz rész a nagyszabású feladatban: a Magyar Bibliatársulat tagegyházai, a protestáns és ortodox felekezetek. A munkában egy ószövetségi és egy újszövetségi munkabizottságban két-két katolikus és protestáns fordító működik közre. A nyelvi lektort leszámítva egyelőre mindenki a meglévő egyházi feladatai mellett végzi ezt a munkát, elhivatottságból, a Szentírás és az egyház iránti szeretetből.
A fordítás nyelvezetével kapcsolatban Pecsuk Ottó kiemelte, hogy az új fordításban a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyeznek a jó magyarságra, a könnyebb olvashatóságra és a érthetőségre. – Azért, hogy ne az eltérő egyházi nyelvezet vagy bibliaértelmezés esetleges vitái határozzák meg a munkát és szabjanak irányt, vigyázunk arra, hogy ne a saját felekezeti szemléletünk felől közelítsünk a Bibliához, hanem a szöveg eredeti jelentését keressük mai magyar nyelven, így el lehet kerülni a vitás kérdéseket – fejtette ki a teológus.
Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára
Hozzáfűzte: a Biblia eredeti nyelvei, a héber és a görög mellett segítségükre voltak más ökumenikus fordítások is. Jelent már meg ilyen fordítás sok afrikai országban, továbbá franciául, angolul, olaszul és szlovákul. Ezek is mintaként szolgáltak, de a fordítás természetesen az eredeti nyelvekből készült. Pecsuk Ottó elmondta, hogy a szöveg megfogalmazásánál más módszert alkalmaztak, mint a korábbi bibliafordításoknál. – Ezúttal úgy dolgoztunk, hogy a magyar fordítások összevetéséből készített a nyelvi lektor egy stilisztikailag elfogadható szöveget, amelyet a biblikus szakemberek pontosítanak az eredeti szövegek alapján. Ennek a módszernek az az előnye, hogy egy pontos, de rossz stílusú szöveget nehezebb javítani, nagyobb eséllyel válik „fordításízűvé” a szöveg. Ellenben egy pontatlan, de jó magyarságú szövegben a szavakat, kifejezéseket könnyebb tisztázni – fűzte hozzá.
A közös munkával kapcsolatban megemlítette a lelkipásztor, hogy együtt és egymástól tanultak. A nyelvezet kialakításánál arra törekedtek és teszik a továbbiakban is, hogy néhány hagyományos bibliai kifejezés esetében új megközelítéseket találjanak. Nem a különbözőségek felől közelítik meg a feladatokat. Bizonyos teológiai fogalmak bevett, megszokott használata jellegzetes egyik vagy másik felekezetben. Például amit a katolikusok „meghívásnak” neveznek, azt a protestánsok gyakran „elhívásnak” mondják. A katolikusok a Szentlélek „kiáradásáról” beszélnek, a protestáns közösségek inkább a Lélek „kitöltéséről” vagy „kitöltetéséről”. Ugyanez a dilemma merült fel a tulajdonneveknél, amelyek közül több is eltérően jelenik meg a bibliákban. – Arra törekszünk, hogy az ökumenikus szöveg közelebb legyen az eredeti héberhez vagy göröghöz. Szintén eltérő a protestáns és a katolikus kánon: a bevett könyvek listája a katolikus Ószövetségben héttel több, mint a protestáns Szentírásban. Azt az áthidaló megoldást alkalmazzuk, hogy az Ó- és az Újszövetség között egy külön könyvgyűjtemény jelenik meg, ezek lesznek az apokrif könyvek. Így mindegyik felekezet számára teljes lesz a Biblia. Azt szeretnénk, ha olyan szöveg születne, amely jól érthető, könnyen olvasható. Ezt pedig néha inkább szolgálja egy-egy új fordulat, mint a megszokott készletből válogatás. Aki valamelyik felekezethez kötődik, annak általában van egy megszokott bibliafordítása, ezért az ökumenikus kiadvánnyal semmiképpen sem a meglévő bibliafordítások leváltását tervezzük – hangsúlyozta a Magyar Bibliatársulat főtitkára.
A közös munka egyik fontos eredménye, hogy az új kiadvány a magyarországi keresztyénségnek egy elfogadott fordítása lesz. Ha jól sikerül, megtalálja majd a maga olvasóit, és reménység szerint missziói haszna is lesz, vagyis új olvasókat nyer a Bibliának. A keresztyén egyházak remélik, hogy az új ökumenikus szöveg azokhoz is szólni tud, akik nem használják a bevett felekezeti bibliafordításokat. Sokan élnek hazánkban felekezetileg vegyes házasságban és családban, számukra például fontos lehet egy új, „közös” bibliafordítás is.
A munkálatokban részt vevők abban is bíznak, hogy az új fordítás megszólíthatja a fiatalabb generációkat, akik felekezetileg nem elkötelezettek. Missziójuknak tekintik, hogy azok számára is vonzóvá tegyék a Biblia olvasását, akik nem templomba járó emberek. – A lényeg, hogy jó legyen olvasni. Tisztában vagyunk vele, hogy egy új, sok közreműködővel zajló munkának vannak gyermekbetegségei, ezekből is tanulunk, és várjuk az észrevételeket a próbafordításokhoz – mondta Pecsuk Ottó, akit a személyes küldetéséről is kérdeztem. A református lelkész bibliaismeretet és újszövetségi bibliai teológiát is tanít a Károli-egyetem hittudományi karán. – Az Újszövetséget kutatom, abból doktoráltam, a habilitációs dolgozatomban pedig a bibliafordítás elméletével és gyakorlatával foglalkoztam. Számomra ez személyes elkötelezettség is. Az foglalkoztat, hogyan lehet jól fordítani a Bibliát elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt. Több külföldi példa is van, amelyek számomra meggyőzőek. A magyar ökumenikus szöveg elkészítése azért kiemelkedő fontosságú, mert az egyetemes egyház misszióját fogja szolgálni. Remélem, hogy a szükséges feltételek – személyi, anyagi, felekezeti támogatás – adottak lesznek a teljes bibliafordítás elkészítéséhez.
Kitértünk arra is, hogy várhatóan tíz-tizenöt év múlva hogyan és kik használják majd az ökumenikus Bibliát. Pecsuk Ottó kifejtette: az egyik célközönség a huszon- és harmincéves korosztály. – Azt szeretnénk, ha az új fordítás közelebb állna ahhoz a nyelvhez, amit ma ők beszélnek és megértenek. Bízunk benne, hogy ökumenikus közösségekben, eseményeken is használják az új kiadást, például lelkigyakorlatokon, imaalkalmakon, nyári táborokban, zarándoklaton. Tízéves távlatban remélem, hogy elkészülhet a teljes Újszövetség és az Ószövetség jelentős része. Tizenöt éves távlatban pedig talán elkészül a teljes Biblia, amelynek fő platformjai már az online felületek lesznek: applikációk, honlapok, e-könyv formátum, bibliaolvasó felületek. Várhatóan lesz nyomtatott Biblia is, de ebben a fordításban ez már inkább a másodlagos felület lesz – mondta el Pecsuk Ottó.
Alább olvashatják az első két próbafordítást:
Péter első levele (ökumenikus fordítás)
PÉTER ELSŐ LEVELE
- fejezet
Címzés, üdvözlés
1 Pétertől, Jézus Krisztus apostolától azoknak, akik jövevényként élnek szétszórva Pontusz, Galácia, Kappadókia, Ázsia és Bitinia tartományokban, akiket
2 az Atyaisten előre kiválasztott és a megszentelő Lélek révén arra rendelt, hogy engedelmeskedjenek Jézus Krisztusnak, és vére által megtisztuljanak. Kegyelem és békesség áradjon rátok!
Isten magasztalása a hívők reménységéért
3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából adott nekünk új életet azáltal, hogy feltámasztotta Jézus Krisztust a halottak közül. Ez tölt el bennünket élő reménnyel,
4 hogy a mennyben romolhatatlan, tiszta és el nem hervadó örökség vár rátok.
5 Titeket pedig, ha hisztek, Isten hatalma megőriz az üdvösségre, ami az utolsó időkben biztosan eljön.
6 Örüljetek ennek, ha most egy kis időre szomorkodnotok is kell a sokféle kísértés miatt.
7 Így hitetek, amely jóval többet ér a tűzben próbált, de veszendő aranynál, a megpróbáltatásokat kiállva Jézus Krisztus megjelenésekor méltó lesz a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre.
8 Akit nem láttatok, mégis szerettek, akiben hisztek, pedig nem látjátok most sem, és ujjongtok dicsőséges és kimondhatatlan örömmel,
9 mert eléritek hitetek célját: üdvösségeteket.
10 Ezt a szabadulást keresték és kutatták a próféták, akik arról a kegyelemről prófétáltak, amit Isten nektek szánt.
11 Azt kutatták, hogy Krisztus bennük élő Lelke melyik időpontról vagy milyen időkről tett kijelentést, amikor előre megmutatta a Krisztusra váró szenvedéseket és az ezt követő dicsőséget.
12 Isten kinyilatkoztatta ezeknek a prófétáknak, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgáltak mindazzal, amiről most az evangélium hirdetői nektek prédikálnak a mennyből küldött Szentlélek erejével. Ebbe az angyalok is szeretnének belelátni.
Szentek legyetek!
13 Ezért hát álljatok készen, legyetek józanok, és teljes bizonyossággal reménykedjetek Isten ajándékában, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok.
14 Mint engedelmes gyermekek ne igazodjatok akkori vágyaitokhoz, amikor még nem ismertétek Istent,
15 hanem – mivel aki meghívott titeket, szent – ti is szentek legyetek egész magatartásotokban,
16 ezért mondja az Írás: „Szentek legyetek, mivel én szent vagyok.”
17 Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki részrehajlás nélkül ítéli meg mindenki cselekedeteit, Isten iránti tisztelettel éljetek, amíg földi életetek tart,
18 hiszen tudjátok, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltott meg benneteket Isten őseitektől örökölt hiábavaló életetekből,
19 hanem a hibátlan és szeplőtelen áldozati bárány, Krisztus drága vérén.
20 Őt már a világ teremtése előtt kiválasztotta Isten, de csak az idők végén jelent meg tiértetek.
21Általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki. Ezért hihettek és reménykedhettek Istenben.
22 Miután az igazságnak engedelmeskedtetek és megtisztultatok, hogy őszintén szerethessétek testvéreiteket, így szeressétek is egymást kitartóan, tiszta szívvel.
23 Mint akik újjászületnek, de nem halandó szülők romlandó magjából, hanem romolhatatlan magból, Isten élő és maradandó igéje által.
24 „Mert minden ember olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: elszárad a fű, és virága elhull,
25 de az Úr beszéde megmarad örökké.” Ez pedig az a beszéd, amelyet mint örömhírt, hirdettek nektek.
2. fejezet
Épüljetek fel lelki házzá
1 Szakítsatok tehát minden gonoszsággal, csalással, képmutatással, irigységgel és rágalmazással,
2 mint újszülött csecsemők tiszta lelki tejet kívánjatok, hogy azon nőjetek fel, és elnyerjétek a szabadulást, növekedjetek az üdvösségre,
3 ha már megízleltétek, milyen jó az Úr.
4 Járuljatok őhozzá, az élő kőhöz, melyet az emberek ugyan félredobtak, azonban Isten előtt „kiválasztott és drága”.
5 Mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által.
6 Ezért áll ez az Írásban: „Íme, kiválasztok és leteszek Sionban egy drága sarokkövet, és aki hisz benne, nem szégyenül meg.”
7 Ez a kő nektek, hívőknek értékes, a hitetleneknek pedig az a kő, amelyet az építők félredobtak, szegletkő lett,
8 a botlás köve és a botrány sziklája. A hitetlenek megbotlanak, mert nem engedelmeskednek az igének. Ez Isten rájuk vonatkozó akarata.
9 Ti azonban kiválasztott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten saját népe, hogy hirdessétek annak nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott titeket.
10 Ti egykor nem voltatok az ő népe, most pedig Isten népe vagytok, akik nem ismertétek Isten irgalmát, most pedig irgalomra találtatok.
11 Szeretteim, mivel jövevények és vendégek vagytok a földön, kérlek titeket, tartózkodjatok a testi szenvedélyektől, amelyek a lélek ellen harcolnak.
12 Éljetek példás életet a pogányok között, hogy amikor mint valami gonosztevőket hamis vádakkal illetnek titeket, ha jó cselekedeteiteket mégis meglátják, dicsőítsék Istent azon a napon, amikor az Úr eljön.
Engedelmeskedjetek minden emberi rendnek
13 Engedelmeskedjetek minden emberi tekintélynek az Úrért, akár a királynak mint a legfőbb hatalomnak,
14 akár a helytartóknak, akiket ő küld, hogy a gonosztevőket megbüntessék, a jót cselekvőket pedig megdicsérjék.
15 Mert Isten azt akarja, hogy jót cselekedve némítsátok el az ostoba emberek megfontolatlan beszédét.
16 Szabad emberekként cselekedjetek: nem úgy, mint akik a szabadsággal a gonoszságukat takargatják, hanem mint Isten szolgái.
17 Mindenkinek adjátok meg a tiszteletet, a testvéreket szeressétek, Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.
A szolgák kövessék Jézus példáját
18 Ti, szolgák teljes tisztelettel engedelmeskedjetek uraitoknak, ne csak a jóknak és engedékenyeknek, hanem a kíméletleneknek is.
19 Mert Istennek tetsző az, ha valaki Istenre figyelő lelkiismerettel eltűri az igazságtalanul elszenvedett sérelmeket.
20 De milyen dicséretet kaptok azért, ha kitartóan tűritek a bűneitek miatt kapott verést? Ellenben ha a jót cselekszitek, és kitartóan tűritek érte a szenvedést, az kedves Isten szemében.
21 Hiszen Isten erre hívott el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát adott nektek, hogy őt kövessétek:
22 „ő nem tett bűnt, hazugság sem hagyta el a száját”,
23 amikor gonoszul bántak vele, nem viszonozta gonoszsággal, amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt az igazságosan ítélő Istenre.
24 Bűneinket ő vitte fel testében a keresztfára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg.
25 Mert olyanok voltatok, mint az eltévedt juhok, de most visszatértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.
3. fejezet
A házastársak becsüljék meg egymást
1 Ugyanígy, ti, asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem hisznek Isten igéjének, feleségük viselkedése szavak nélkül is megnyerje őket,
2 mert felfigyelnek tiszteletteljes és tiszta életetekre.
3 Ne külsőségekkel ékesítsétek magatokat, ne hajfonogatással, arany ékszerekkel vagy különféle ruhákkal.
4 Szépségetek belülről fakadjon: a szelíd és csendes lélek az el nem múló szépség. Ez az, ami igazán értékes Isten előtt.
5 Egykor a szent asszonyok is, akik Istenben reménykedtek, így ékesítették magukat: engedelmeskedtek férjüknek,
6 ahogyan Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának nevezte őt. Az ő lányai vagytok, ha jót tesztek, és semmiféle fenyegetéstől nem ijedtek meg.
7 És ugyanígy, ti, férfiak is, úgy éljetek együtt feleségetekkel megértőn mint a gyengébb nemmel, adjátok meg nekik a tiszteletet, mint akik veletek együtt részesülnek az élet ajándékában, hogy úgy imádkozhassatok, ahogyan kell.
Cselekedjétek a jót állhatatosan
8 Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvériesek, könyörületesek, alázatosak.
9 Ne fizessetek a rosszért rosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen amikor Isten elhívott titeket, áldást ígért nektek.
10 Mert aki szeretne örülni az életnek és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkát, hogy ne szóljon hazugságot;
11 forduljon el a rossztól, és tegye a jót, törekedjen békére.
12 Mert az Úr szeme megőrzi az igazakat és füle meghallja könyörgésüket, de szembeszáll az Úr a gonoszt cselekvőkkel.
13 De ki az, aki gonoszul bánik veletek, ha buzgón törekedtek a jóra?
14 „De még ha szenvednetek kellene is az igazságért, boldogok vagytok. Ne féljetek, ha fenyegetnek, és ne rettegjetek.”
15 Az Úrnak, Krisztusnak hódoljatok a szívetekben, és legyetek készen mindenkor választ adni mindenkinek, aki a bennetek élő reménységről kérdez titeket.
16 Ezt azonban szelíden és tisztelettel tegyétek, jó lelkiismerettel, hogy amikor rágalmaznak titeket, szégyenben maradjanak azok, akik gyalázzák a Krisztusban való példás életeteket.
17 Jobb a jótettért szenvedni, mintsem a gonoszságért, ha ez az Isten akarata.
Krisztus halálának és feltámadásának gyümölcse
18 Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a gonoszokért, hogy Istenhez vezessen minket, miután testében halálra adatott, de a Lélek által életre kelt.
19 Így ment el a börtönben levő lelkekhez is, és örömhírt vitt azoknak,
20 akik egykor engedetlenek voltak, amikor Isten türelmesen várt Noé napjaiban, a bárka készítésekor. Ebben kevesen, mindössze nyolcan menekültek meg a vízen át.
21 Ennek jelképe, a keresztség, most benneteket is megment. Ami nem a test szennyének lemosása, hanem jó lelkiismerettel tett fogadalom Istennek a feltámadt Jézus Krisztus által.
22 Ő miután felment a mennybe, az Isten jobbján uralkodik az angyalok, hatalmasságok és erők felett.
4. fejezet
Isten akarata szerint éljetek
1 Mivel Krisztus testben szenvedett, ugyanazzal a gondolkodással vértezzétek fel magatokat, mint ő, mert aki testben szenved, elszakad a bűntől.
2 Ezért többé ne emberi szenvedélyek, hanem Isten akarata szerint éljetek földi életetek hátralevő idejében.
3 Elég volt abból, hogy a múltban a pogányok szokása szerint kicsapongásokban, sóvárgásokban, részegeskedésekben, orgiákban, ivászatokban és szégyentelen bálványimádásokban éltetek.
4 Azért csodálkoznak rajtatok a pogányok, sőt káromolnak titeket, mert nem rohantok velük együtt a kicsapongásnak ugyanabba a posványába.
5 De számot fognak adni annak, aki készen áll ítélni élőket és holtakat.
6 Mert a holtaknak is azért hirdették az örömhírt, hogy bár megítéltettek mint emberek testben, de éljenek Isten akarata szerint lélekben.
Isten kegyelmének jó gazdái
7 Közel van már mindennek a vége: legyetek tehát bölcsek és józanok, és imádkozzatok.
8 Mindenekelőtt legyetek kitartóak az egymás iránti szeretetben, mert a szeretet sok bűnt elfed.
9 Legyetek egymás iránt vendégszeretők panaszkodás nélkül.
10 Ki-ki azzal a lelki ajándékkal, amelyet kapott, legyen a másik szolgálatára, Isten sokféle kegyelmének jó gazdájaként.
11 Ha valaki tanít, Isten igéit szólja. Ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki Istentől kapott erőt, hogy minden Isten dicsőségét munkálja Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.
Boldogság Krisztusért szenvedni
12 Szeretteim! Ha a szenvedés tüzes próbáján estek át, ne csodálkozzatok úgy, mintha valami szokatlan történt volna veletek.
13 Ellenkezőleg, örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége megjelenésekor is ujjongva örülhessetek.
14 Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket Krisztus nevéért, mert a dicsőség Lelke, „Isten Lelke nyugszik rajtatok.”
15 Ha szenved valaki közületek, az ne azért legyen, mert gyilkos, tolvaj, gonosztevő vagy mert más dolgába avatkozik.
16 Ha azonban azért szenvedtek, mert krisztushívők vagytok, ne szégyenkezzetek, hanem dicsőítsétek Istent azzal, hogy így neveznek benneteket.
17 Mert itt az idő, amikor elkezdődik az ítélet Isten háza népén. Ha pedig először rajtunk kezdődik, akkor mi lesz a vége azoknak, akik nem hisznek Isten örömhírében?
18 „És ha az igaz is alig menekül meg, akkor mi lesz az istentelennel és a bűnössel?”
19 Akik tehát Isten akaratából szenvednek, azok is ajánlják lelküket jó cselekedeteikkel a Teremtőnek, aki megtartja ígéretét.
5. fejezet
Tanácsok időseknek és fiataloknak
1 Én, aki magam is elöljáró vagyok, és Krisztus szenvedéseinek tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese, kérem a közöttetek lévő elöljáróitokat:
2 pásztoroljátok Isten rátok bízott nyáját, ne kényszerből, hanem önként Istennek engedelmeskedve, ne nyerészkedésből, hanem szívvel-lélekkel.
3 Ne uralkodjatok a rátok bízottakon, hanem legyetek a nyáj példaképei.
4 Amikor majd megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.
5 Ugyanúgy, ti, fiatalok, engedelmeskedjetek az időseknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosakhoz pedig szeretettel odafordul.
Istennek gondja van rátok
6 Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket amikor eljön az ideje.
7 Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok.
8 Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög ordító oroszlánként jár szerte, hátha felfalhat valakit.
9 Álljatok neki ellen a hitben szilárdan, hiszen tudjátok, hogy ugyanazok a szenvedések várnak testvéreitekre a világban.
10 De miután rövid ideig szenvedtetek, a minden ajándék Istene, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és biztos alapra állítani.
11 Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.
Befejező üdvözlések, áldás
12 Szilvánusz által, akit hűséges testvéreteknek tartok, röviden írtam. Bátorítottalak titeket és bizonyságot tettem arról, hogy az az Isten igazi ajándéka, amelyben álltok.
13 Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni egyház, és Márk a fiam.
14 Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, akik Krisztusban vagytok.
Rut könyve (ökumenikus fordítás)
RUT KÖNYVE
- fejezet
Noomi sorsa Móáb országában
1 Valamikor a bírák korában történt, hogy éhínség tört ki az országban. Ezért egy férfi a feleségével és két fiával a júdai Betlehemből Móáb földjére költözött. 2 Elímeleknek hívták. Feleségének Noomi, két fiuknak Mahlón és Kiljón volt a neve. Efrataiak voltak a júdai Betlehemből. Onnan érkeztek Móábba, ahol letelepedtek. 3 De Elímelek, Noomi férje meghalt, és az asszony magára maradt két fiával, 4 akik móábi lányokat vettek feleségül. Az egyiket Orpának, a másikat Rutnak hívták. Vagy tíz évig laktak ott. 5 De meghalt a két fiú, Mahlón és Kiljón is, így az asszony fiai és férje nélkül maradt.
Noomi visszatér Betlehembe, Rut vele megy
6 Aztán útra kelt két menyével, hogy hazatérjen Móáb földjéről, mert ott úgy hallotta, hogy az Úr segített a népén és ellátta kenyérrel. 7 Elindult a helyről, ahol addig éltek, és két menye is vele. Ahogy mentek az úton, hogy visszatérjenek Júda földjére, 8 Noomi így szólt hozzájuk:
– Menjetek vissza anyátok házába! Bánjon veletek az Úr olyan szeretettel, amilyennel ti bántatok halottainkkal és velem. 9 Adja az Úr, hogy mindketten békére leljetek leendő férjetek házában!
Megcsókolta őket, mire elsírták magukat.
10– Inkább visszatérünk veled a népedhez – felelték neki.
11 – Vissza kell fordulnotok, lányaim! – válaszolta Noomi – Minek jönnétek velem? Foganhatnak még fiúk a méhemben, hogy férjeitek legyenek? 12 Forduljatok vissza, lányaim! Menjetek! Én már öreg vagyok ahhoz, hogy férjem legyen. De ha azt mondanám, hogy van még remény, és még ma éjjel férjhez mennék, és fiaim születnének, 13 vajon várnátok rájuk, míg felnőnek? Vajon nem mennétek addig férjhez valaki máshoz? Nem, lányaim. Nagyobb keserűség ez nekem, mint nektek! Próbára tett az Úr.
14 Újra elsírták magukat. Végül Orpá megcsókolta anyósát. De Rut belekapaszkodott.
15 Noomi így szólt hozzá:
– Látod, a sógornőd is visszatért népéhez és isteneihez. Te is menj vele vissza!
16 – Ne kényszeríts, hogy elhagyjalak, hogy hátat fordítsak neked! Ahová te mész, oda megyek én is. Ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. Néped az én népem, a te Istened az én Istenem. 17 Ahol te meghalsz, ott halok meg én is! Ott leszek eltemetve! Úgy bánjon velem az Úr most és ezután is, hogy csak a halál választ el tőled! – felelte Rut.
18 Noomi látta, milyen elszántan vele akar menni. Nem győzködte tovább.
19 Kettesben indultak el Betlehem felé. Amint odaértek, az egész város felbolydult miattuk. Az asszonyok így kiáltoztak: „Tényleg Noomi az?”
20 De ő így szólt hozzájuk:
– Ne nevezzetek Noominak, hívjatok Márának! A Mindenható nagyon megkeserített. 21 Mindenem megvolt, amikor elmentem innen, és kisemmizve hoz vissza az Úr. Miért hívtok engem Noominak? Hiszen az Úr megtört engem, bajt hozott rám a Mindenható.
22 Így tért vissza Noomi menyével, a móábi Ruttal Móáb földjéről. Épp akkor kezdték aratni az árpát, amikor megérkeztek Betlehembe.
- fejezet
Rut kalászt szed Boaz szántóföldjén
1 Volt egy rokona Noominak a férje ágán. Egy igen jómódú és bátor ember Elímelek családjából. Boaznak hívták.
2 Egy napon a móábi Rut így szólt Noomihoz:
– Hadd menjek ki a mezőre kalászt szedegetni valaki után, aki megengedi!
– Menj csak, lányom! – felelte neki Noomi.
3 El is ment, és a mezőre érve szedegetni kezdte a kalászt az aratók után. Történetesen épp Elímelek rokona, Boáz földjén.
Boaz szeretettel bánik Ruttal
4 Éppen akkor ért oda Boaz Betlehemből. Köszöntötte az aratókat:
– Az Úr legyen veletek!
– Áldjon meg az Úr! – felelték.
5 Aztán Boáz megkérdezte attól a fiútól, aki az aratókra felügyelt:
– Ki ez a fiatal nő? Kihez tartozik?
6 – Egy móábi nő, Noomival jött vissza Móáb földjéről – felelte a fiú. 7 – Azt kérte, hadd szedegesse és gyűjtögesse a lehulló kalászt az aratók után. Ezért jött ide, és talpon van reggel óta, alig pihent egy keveset a házban.
8 Akkor Boaz így szólt Ruthoz:
– Hallgass ide, lányom! Ne menj más mezőre szedegetni, ne menj el innen, hanem maradj szolgálólányaimmal! 9 Figyeld a mezőt, ahol aratnak, és haladj a nyomukban! Megparancsoltam a szolgáknak, hogy ne bántsanak, és ha megszomjazol, menj a korsókhoz, és igyál abból, amiből a szolgák merítenek.
10 Rut meghajolt, arca a földet érte.
– Mivel nyertem el jóindulatodat? – kérdezte Boaztól. – Hogy lehet, hogy idegen létemre ilyen jószívvel vagy hozzám?
11 – Részletesen elmesélték nekem, hogy mi mindent tettél anyósodért férjed halála után – felelte Boáz. – Hogy elhagytad apádat és anyádat, a szülőfölded, és hogy eljöttél egy olyan néphez, melyet korábban nem ismertél. 12 Jutalmazza meg tetteidet az Úr! Legyen bőséges jutalmad az Úrtól, Izrael Istenétől, akinek szárnyai alatt menedéket kerestél!
13 – Milyen jóindulatú vagy hozzám, uram! Megvigasztaltál, és kedvesen szóltál hozzám, akár szolgálólányodhoz, pedig még csak az sem vagyok! – felelte Rut.
14 Az evés idején Boáz odaszólt hozzá:
– Gyere közelebb, vegyél a kenyérből, és mártogasd a falatot az ecetbe!
Odaült hát az aratók mellé. Boaz pörkölt gabonát készített neki, ő pedig evett, míg jól nem lakott. Még maradt is az ételből.
15 Aztán fölkelt, hogy tovább gyűjtögessen. Boaz pedig megparancsolta szolgáinak:
– Hadd szedegessen a kévék között is, nehogy kigúnyoljátok érte! 16 Sőt, szándékosan húzogassatok ki a kévékből néhány kalászt, és szórjátok el, hadd szedje föl! De meg ne szidjátok!
17 Így szedegetett Rut a mezőn egész estig. Amikor kicsépelte, amit gyűjtött, majdnem egy vékára való árpa volt.
18 Fogta, és bement a városba. Megmutatta az anyósának, mennyit gyűjtögetett. Elővette, amit meghagyott, miután jóllakott, és odaadta neki azt is.
19– Hol gyűjtögettél ma? Hol szerezted ezt? -- kérdezte tőle az anyósa. – Áldott legyen, aki ilyen jó volt hozzád!
Rut elmesélte az anyósának, kinél dolgozott.
– Annak a férfinak, akinél ma dolgoztam, Boaz a neve – mondta.
20 – Áldja meg az Úr, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és holtaktól! – felelte menyének Noomi.
– Az a férfi az egyik legközelebbi rokonunk – tette még hozzá.
21 A moábi Rut azt felelte erre:
– Még azt is mondta nekem, hogy járjak a szolgái nyomában, míg csak be nem fejezik nála az aratást.
22– Jól van, lányom, menj csak az ő szolgálólányaival! Nehogy másnak a földjén bajod essen! – felelte menyének, Rutnak Noomi.
23 Rut tehát Boaz szolgálólányaival maradt és szedegetett, míg be nem fejeződött az árpa és a búza aratása. Addig az anyósánál lakott.
- fejezet
Noomi tanácsa
1 Anyósa, Noomi egyszer így szólt hozzá:
– Lányom, szeretném, ha békés otthonra lelnél! 2 Figyelj csak! Boaz, a rokonunk, akinek a szolgálólányaival voltál, ma éjjel árpát tisztít a szérűn. 3 Mosakodj meg, tegyél illatos olajat magadra, vedd föl a ruhádat, és menj ki a szérűre! De észre ne vegyen a férfi, míg be nem fejezte az evést és az ivást! 4 Amikor aludni megy, figyeld meg a helyet, ahol lefekszik. Aztán menj oda, takard ki, és feküdj a lábához! Ő majd megmondja neked, mit csinálj.
5– Mindent úgy teszek, ahogy mondod – felelte Rut.
6 Lement a szérűre, és mindent úgy tett, ahogy az anyósa megszabta.
7 Boaz evett, ivott, jókedvre derült, aztán ment, lefeküdt a gabonahalom szélén. Rut ekkor odalopódzott, kitakarta és odafeküdt a lábához.
Rut beszélgetése Boazzal
8 Éjféltájban a férfi megborzongott, megfordult. És lám, egy asszony fekszik a lábánál.
9 – Te ki vagy? – kérdezte.
– Rut, a szolgálólányod – felelte ő. – Vedd szolgálólányodat szárnyaid alá, hiszen te vagy a legközelebbi rokonunk!
10 – Áldjon meg az Úr, lányom! – mondta Boaz. – Jóságodat most még inkább megmutattad, mint korábban, mert nem futottál fiatal férfiak, se szegények, se gazdagok után. 11 Most, lányom, ne félj hát, megteszek érted mindent, amit kérsz. Hiszen mindenki tudja népem kapujában, milyen bátor asszony vagy. 12 Az is igaz, hogy közeli rokon vagyok, de van egy még nálam is közelebbi rokonod. 13 Maradj itt éjszakára, és ha reggel meg akar váltani téged, jól van, váltson. De ha nem akarja vállalni érted a rokoni kötelezettséget, akkor, az élő Úrra mondom, én vállalom! Most feküdj le és maradj itt reggelig!
14 Így Rut visszafeküdt Boaz lábához napkeltéig. De fölkelt, mielőtt elég világos lett volna ahhoz, hogy az emberek fölismerjék egymást, mert Boaz azt mondta:
– Ne tudják meg, hogy egy asszony kijött hozzám a szérűre!
15 Aztán így szólt:
– Vedd csak le a válladról a kendőt, és tartsd ide!
Rut odatartotta, Boaz pedig belemért hat mérőnyi árpát és felsegítette a vállára. Aztán Rut visszament a városba. 16 Amikor hazaért, az anyósa megkérdezte:
– Hogy ment a dolog, lányom?
Ő pedig elmondta mindazt, amit a férfi megtett érte. 17 Aztán hozzátette:
– Ezt a hat mérőnyi árpát adta nekem, és azt mondta: „Nem menj vissza az anyósodhoz üres kézzel!”
18 – Maradj csak, lányom – felelte Noomi –, míg megtudod, hogyan dől el a dolog. Ennek a férfinak nem lesz nyugta addig, míg a végére nem jár ennek még ma.
- fejezet
Boaz tárgyal Noomi rokonával
1 Boaz odament a városkapuhoz, és leült. És lám, éppen akkor járt arra az a közeli rokon, akiről beszélt. Boaz odaszólt neki:
– Te, ott! Gyere, ülj ide!
A férfi odament, és leült. 2 Boaz odahívott tíz férfit a város vénei közül, és ezt mondta:
– Üljetek ide!
Ők is odaültek. 3 Boaz akkor így szólt a legközelebbi rokonhoz:
– Noomi, most, hogy visszatért Móáb földjéről, el akarja adni a szántót. Azt, amelyik fivérünk, Elímelek birtoka volt. 4 Gondoltam, tudnod kell erről, és szólok neked. Vedd meg az itt ülők, népem vénei előtt! Ha vállalod a rokoni kötelezettséget, vállald! De ha nem vállalod, mondd meg, hogy tudjam! Mert rajtad kívül nincs más közeli rokon. Utánad én következem.
Ő azt mondta:
– Vállalom.
5 De Boaz folytatta:
– Aznap, amikor a szántóföldet megveszed Noomitól, a móábi Rutot, az elhunyt özvegyét is el kell venned, hogy az elhunyt neve fennmaradjon az örökségén.
6 A legközelebbi rokon azt felelte:
– Azt nem vállalhatom, mert azzal a saját örökségemet teszem tönkre. Vállald magadra megváltási előjogomat, mert én nem élhetek vele!
7 Azokban a régi időkben Izraelben úgy erősítették meg minden rokoni előjog vagy csere ügyét, hogy az egyik fél lehúzta a saruját, és odaadta a másiknak. Így zárták le az egyezséget Izraelben.
8– Vedd meg te magad! – mondta hát a legközelebbi rokon Boaznak, és lehúzta a saruját.
9 Aztán Boaz így szólt a vénekhez és az egész néphez:
– Ti vagytok a tanúim, hogy ma megvettem Noomitól mindazt, ami Elímeleké volt, és mindazt, ami Kiljóné és Mahlóné volt. 10 Sőt, feleségül veszem a móábi Rutot, Mahlón özvegyét is. Így fenntartom az elhunyt nevét örökségében, hogy ne vesszen ki rokonai közül és városából. Ennek tanúi vagytok ma!
11– Tanúk vagyunk! – felelte az egész nép a kapuban a vénekkel együtt. – Adja az Úr, hogy ez az asszony, aki a házadhoz kerül, hasonló legyen, mint Ráhel és Lea, akiktől Izrael háza származik! Gyarapodj Efratában, neved legyen híres Betlehemben! 12 Utódodnak köszönhetően, akit majd az Úr ad ennek a fiatalasszonynak, házad váljon olyanná, mint Pérec háza, akit Támár szült Júdának!
Boaz feleségül veszi Rutot
13 Így vette el Boaz Rutot, aki a felesége lett. Bement az asszonyhoz, és az Úr megadta annak, hogy megfoganjon. Fiút szült.
14 Akkor ezt mondták az asszonyok Noominak:
– Áldott az Úr, aki nem hagyott most téged rokoni támasz nélkül! Legyen híres a neve Izraelben! 15 Ő legyen életed megújítója, aki gondot visel rád öregkorodban! Hiszen menyed szülte őt, aki szeret téged, és többet ér neked hét fiúnál.
16 Noomi pedig fogta a gyermeket, és ölbe vette. Ő viselte gondját.
17 Amikor a szomszédasszonyok nevet adtak neki, azt mondták:
– Fia született Noominak!
Óbédnak nevezték el. Ő lett az apja Jisajnak, Dávid apjának.
Dávid ősei
Pérec, Hecrón, Rám, Ammínádáb, Nahsón, Szalmón, Boaz, Óbéd, Jisaj, Dávid.
A próbafordítások megjelentetésének célja, hogy a tágabb egyházi és egyházon kívüli közvélemény is értesüljön a kezdeményezés első eredményeiről és véleményt alkothasson azokról. Az olvasók benyomásait, észrevételeit és javaslatait erre az e-mail-címen várják: info@bibliatarsulat.hu.