„Legyen meg az Úr akarata!” ApCsel 21,1–16
1 Amikor elbúcsúztunk tőlük, útnak indultunk, és egyenes irányban haladva Kószba érkeztünk, másnap Rodoszba, onnan pedig Patarába. 2 Ott találtunk egy Föníciába induló hajót: beszálltunk és elhajóztunk. 3 Miután Ciprust megpillantottuk, és bal kéz felől elhagytuk, Szíria felé tartottunk, és kikötöttünk Tíruszban, mert a hajó ott tette ki a rakományát. 4 Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. 5 Amikor pedig eltöltöttük ezeket a napokat, és elindultunk, hogy utunkat folytassuk, valamennyien elkísértek bennünket feleségükkel és gyermekeikkel a városon kívülre, és a tengerparton térdre esve imádkoztunk. 6 Ezután elbúcsúztunk egymástól, mi hajóra szálltunk, ők pedig visszatértek otthonukba. 7 Hajóutunk végére érve Tíruszból Ptolemaiszba jutottunk. Köszöntöttük a testvéreket, és ott maradtunk náluk egy napig. 8 Másnap elindultunk, és megérkeztünk Cézáreába. Bementünk Fülöp evangélista házába, aki a hét diakónus egyike volt, és nála maradtunk. 9 Neki volt négy hajadon leánya, akik prófétáltak. 10 Már több napja ott voltunk, amikor lejött Júdeából egy Agabosz nevű próféta. 11 Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják. 12 Amikor ezt meghallottuk, a helybeliekkel együtt arra kértük Pált, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. 13 De Pál így felelt: Miért sírtok, és miért keserítitek meg a szívemet? Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért. 14 Amikor pedig nem hagyta magát meggyőzni, megnyugodtunk, és azt mondtuk: Legyen meg az Úr akarata! 15 E napok után felkészültünk, és felmentünk Jeruzsálembe. 16 Velünk jött néhány cézáreai tanítvány is, akik elvezettek egy régi tanítványhoz, a ciprusi Mnászónhoz, hogy az ő vendégei legyünk.
Bibliaolvasó Kalauz – Tóth-Mihala Veronika igemagyarázata
A Lélek indítására szólnak Pálhoz a testvérek: ha továbbmegy ezen az úton Jeruzsálem felé, akkor megkötözik és fogságba vetik. Isten nyilvánosan feltárja Pál sorsát, de döntenie az apostolnak kell. Az adventi csendben mi is meghallhatjuk sorsunk rezdüléseit, és meghozhatjuk azt a döntést, amely az életünket a helyes irányba állítja, hiszen legfontosabb döntéseinkkel mi is egyedül állunk Isten előtt.
RÉ21 384
Adventi könyörgés | 379 | Ó jöjj, … Üdvözítő
„Azt gondoltad, hogy úrnő maradhatsz örökkön-örökké?” Ézs 47
1 Szállj le, és ülj a porba, Babilon szűz lánya! Ülj a földre, nincs már trónus, káldeusok lánya! Nem neveznek többé finomnak és dédelgetettnek. 2 Fogd a kézimalmot, őrölj lisztet, vedd le fátyladat! Emeld föl ruhádat, takard ki combodat, úgy gázolj át a folyókon! 3 Ne takarja semmi meztelenségedet, hadd lássák gyalázatodat! Bosszút állok kérlelhetetlenül! 4 – mondja a megváltónk, Izráel Szentje; Seregek Ura az ő neve. 5 Ülj némán, húzódj sötét helyre, káldeusok lánya! Nem neveznek többé országok úrnőjének. 6 Megharagudtam népemre, eltaszítottam örökségemet, és kezedbe adtam őket. Te pedig irgalmatlanul bántál velük, az öregre is súlyos igát raktál. 7 Azt gondoltad, hogy úrnő maradhatsz örökkön-örökké? Nem fontoltad meg ezeket, nem gondoltál arra, mi lesz ennek a vége. 8 De most halld meg ezt, te, aki jóléthez szoktál, biztonságban laktál, és ezt mondtad magadban: Csak én vagyok, rajtam kívül nincs más! Nem leszek özvegy, nem tudom meg azt, milyen a gyermektelenség! 9 Pedig megéred mindkettőt hirtelen, egyetlen napon: rád nehezedik teljes súllyal a gyermektelenség és az özvegység, hiába a sok varázslás, a nagy hatású varázsige! 10 Gonoszságodban bíztál, azt gondoltad, hogy nem lát senki. Bölcsességed és tudományod félrevezetett, amikor ezt gondoltad magadban: Csak én vagyok, rajtam kívül nincs más! 11 Pedig utolér téged is a baj, nem tudsz ellene varázsigét. Rád szakad a veszedelem, nem tudod elhárítani. Hirtelen ér utol a nem várt pusztulás. 12 Állj elő varázsigéiddel és sok varázslásoddal, amellyel ifjúságod óta vesződtél, hátha segíthetsz magadon, hátha elriasztod a bajt! 13 Egészen kimerülsz a tervezgetésben. Álljanak hát elő, és segítsenek rajtad, akik az eget vizsgálják, a csillagokat nézik, akik újhold napján meg szokták mondani, hogy mi történik majd veled. 14 Úgy járnak, mint a tarló: tűz égeti el őket. Nem mentik meg életüket a lángok hatalmától. Nem melegedni való parázs az, nem olyan tűz, amely mellett ülni szoktak. 15 Így jársz majd a varázslókkal, akikkel ifjúságod óta vesződtél. Mindenki hanyatt-homlok menekül, nem segít rajtad senki!
Az Ige mellett – Bella Violetta igemagyarázata
(7a) „Azt gondoltad, hogy úrnő maradhatsz örökkön-örökké?” (Ézs 47)
Osztálytalálkozón jártam, és megrázott, hogy épp a sikervárományosok, a nagy jövőre rendeltek kallódnak céltalanul. Sok talentum, jó lehetőségek tükrében nagy dráma ez. Babilóniát is olyan fiatal lány képében rajzolja elénk a próféta, mint aki előtt fényes jövő állt, tele potenciállal, kimeríthetetlen lehetőségekkel. Ézsaiás festi ezt a szép képet, de hamar torz, megcsúfoló akttá változik az ecsetje nyomán. Aki hajdan luxussal utazott a vízen, most – szégyenére – kénytelen belegázolni. Akiről úgy gondolták, virágzás és termékeny élet áll előtte, most özvegységet és gyermektelenséget lát, magányt. A fordulat oka nemcsak az elbizakodottság, a foglyokkal való embertelen bánásmód, nemcsak a varázslás, hanem elsősorban az, hogy Isten Izráel szabadulását akarja. Nincs olyan hatalom, amelyet terve szerint meg ne dönthetne. A zsarnokból kiszolgáltatott lesz. Isten az ő országának igazságát villantja fel egy pillanatra, melyet Jézus később a hegyi beszédben bővebben is láttat. Amikor ma azt imádkozzuk: legyen meg a te akaratod, ahogy a mennyben, úgy a földön is…, jusson eszünkbe, hogy ezzel a mindenkori világrendet feje tetejére állító isteni berendezkedésért imádkozunk. Készen is állunk erre?
