„Tégy hát mindent úgy, ahogyan Isten megmondta neked!” 1Móz 31,1–21
1 De Jákób meghallotta Lábán fiainak a beszédét, akik ezt mondták: Elvette Jákób mindazt, ami apánké volt, az apánkéból szerezte minden gazdagságát. 2 Lábán arcán is látta Jákób, hogy nem olyan hozzá, mint azelőtt. 3 Akkor ezt mondta az Úr Jákóbnak: Térj vissza atyáid földjére, a rokonaidhoz, én veled leszek! 4 Üzent tehát Jákób, és kihívatta magához Ráhelt és Leát a mezőre a nyájhoz, 5 és ezt mondta nekik: Látom apátok arcán, hogy nem olyan hozzám, mint azelőtt, pedig az én atyám Istene volt velem. 6 Ti tudjátok, hogy teljes erőmmel szolgáltam apátokat. 7 De apátok becsapott engem, és tízszer is megváltoztatta a béremet. Isten azonban nem engedte, hogy kárt okozzon nekem. 8 Ha így szólt: A pettyesek lesznek a béred! – az egész nyáj pettyeseket ellett. Ha pedig így szólt: A csíkos lábúak lesznek a béred! – az egész nyáj csíkos lábúakat ellett. 9 Így vette el Isten apátok jószágát, és nekem adta. 10 Mert a nyáj párzása idején álmomban föltekintettem, és azt láttam, hogy a nyájban párzó bakok csíkos lábúak, pettyesek és tarkabarkák. 11 Akkor ezt mondta nekem álmomban az Isten angyala: Jákób! Én azt feleltem: Itt vagyok. 12 Azt mondta: Tekints föl, és lásd meg, hogy a nyájban párzó bakok mind csíkos lábúak, pettyesek és tarkabarkák. Mert láttam mindazt, amit Lábán tett veled. 13 Én vagyok Bétel Istene, ahol szent oszlopot kentél föl, és fogadalmat tettél nekem. Most indulj, menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre! 14 Ekkor Ráhel és Lea ezt válaszolta neki: Van-e még valami részünk vagy örökségünk apánk házában? 15 Nem számítunk-e neki idegeneknek? Hiszen eladott bennünket, és a vételárat egészen elköltötte. 16 Különben is a mienk és a fiainké mindaz a gazdagság, amit Isten apánktól elvett. Tégy hát mindent úgy, ahogyan Isten megmondta neked! 17 Ekkor Jákób fölkelt, föltette gyermekeit és feleségeit a tevékre. 18 Elhajtotta minden jószágát és minden szerzeményét, amit szerzett – a Paddan-Arámban szerzett jószágát és vagyonát –, hogy elmenjen apjához, Izsákhoz Kánaán földjére. 19 Amikor Lábán elment a juhait nyírni, Ráhel ellopta apja házibálványát. 20 Így szedte rá Jákób az arám Lábánt: nem mondta meg neki, hogy el akar menni, 21 hanem elszökött mindenével. Fölkerekedett, átkelt a folyamon, és Gileád hegyvidéke felé tartott.
Bibliaolvasó Kalauz – Balla Ibolya igemagyarázata
Sokszor méltatlankodunk amiatt, ahogy bánnak velünk. Néha van is okunk rá, máskor mi bánunk méltatlanul a mellettünk élőkkel. Milyen jó, hogy Isten nem ember, és nem emberi módon cselekszik. Ahogyan a Hós 11,9-ben a próféta Istent ábrázolja, úgy kell nekünk is elfogadni és örvendezni azon, hogy „Isten vagyok én, nem ember. Szent vagyok köztetek.” Ha a jelenben úgy is gondoljuk, hogy sérelem ér minket, Isten helyre fog állítani az életünkben mindent úgy, ahogyan mi, emberek nem lennénk rá képesek.
RÉ21 5
Napi ének | 750 | Jöjj, az Úr vár reád
„…nem adatik jel ennek a nemzedéknek.” Mk 8,11–21
11 Kimentek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele, mennyei jelt követelve tőle, hogy kísértsék őt. 12 Jézus pedig lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek. 13 Ezzel otthagyta őket, ismét hajóba szállt, és elment a túlsó partra. 14 De elfelejtettek kenyeret vinni, és csak egyetlen kenyér volt náluk a hajóban. 15 Jézus figyelmeztette őket: Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától! 16 Ők pedig tanakodni kezdtek egymás között, hogy nincs kenyerük. 17 Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: Miért tanakodtok, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem veszitek észre és nem értitek? Még mindig keményszívűek vagytok? 18 Van szemetek, mégsem láttok? Van fületek, mégsem hallotok? És nem emlékeztek, 19 amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal? Így feleltek: Tizenkettőt. 20 És amikor a hét kenyeret megtörtem a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal? Ezt mondták: Hetet. 21 Ő pedig megkérdezte tőlük: Még mindig nem értitek?
Az Ige mellett – Bereczky Ildikó igemagyarázata
(12) „…nem adatik jel ennek a nemzedéknek.” (Mk 8,11–21)
Az online térben lefagy a kommunikáció, ha nincs jel. Jelek irányítják az életünket, hiányukban elbizonytalanodik az ember. Az Ószövetség népét a pusztában, honfoglalásban is jelekben vezette Isten, ami abban segítette őket, hogy rá merjék bízni magukat az Úr vezetésére. Jézus mégis visszautasítja az írástudók jelkérését. Jahve sokszor és sokféleképpen szólt, mégsem hittek. Bármit látnak, hatalmukat féltve, képmutató módon úgyis kiforgatnák, mert ha Jézus valóban Isten, aki közöttük jár, akkor meg kellene változniuk. Ezt nem akarják. Ettől a hamis „kovásztól” óvja tanítványait Jézus, mert az ő értetlenségüktől is mélységesen elszomorodik. „Még mindig keményszívűek vagytok? Van szemetek, mégsem láttok?” Nem adatott más jel, csak a megfeszített és feltámadott Krisztus. Ő nemcsak utal rá, hanem benne maga Isten van jelen, ő maga a jel. Nehéz ezt nekünk elhinni, ezért adja Lelkét, mert csak az ő segítségével fogadhatjuk el: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.” Nem a jel a fontos már, hanem maga Jézus, akit teremtő Igéjében ismerhetünk meg. Szava ma is él és hat.
