„a keménynyakú és makacs szívű” 2Krón 36,11–23
1 Az ország népe azután fogta Jóáházt, Jósiás fiát, és királlyá tették apja után Jeruzsálemben. 2 Huszonhárom éves volt Jóáház, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. 3 De eltávolította őt Jeruzsálemből Egyiptom királya, az országra pedig száz talentum ezüst és egy talentum arany hadisarcot vetett ki. 4 Egyiptom királya ezután Eljákímot, a testvérét tette Júda és Jeruzsálem királyává, és a nevét Jójákímra változtatta. Testvérét, Jóáházt pedig magával vitte Nékó Egyiptomba. 5 Huszonöt éves volt Jójákím, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, amit rossznak lát Istene, az Úr. 6 Ellene vonult fel Nebukadneccar, Babilónia királya, és bilincsbe verve vitte Babilonba. 7 Az Úr háza fölszerelésének egy részét is elvitte Nebukadneccar Babilonba, és babiloni templomának ajándékozta. 8 Jójákím egyéb dolgai, utálatos tettei, amelyeket véghezvitt, és amelyek vele történtek, meg vannak írva az Izráel és Júda királyairól szóló könyvben. Utána a fia, Jójákín lett a király. 9 Tizennyolc éves volt Jójákín, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig meg tíz napig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, amit rossznak lát az Úr. 10 Az esztendő fordultával elküldött érte Nebukadneccar király, és elvitette Babilonba, az Úr házának a drága fölszerelésével együtt, és testvérét, Cidkijját tette meg Júda és Jeruzsálem királyának. 11 Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. 12 Azt tette, amit rossznak lát Istene, az Úr, és nem alázta meg magát Jeremiás próféta előtt, aki az Úr parancsát hirdette. 13 Sőt még Nebukadneccar király ellen is fellázadt, aki megeskette őt az Istenre. Keménynyakú és makacs szívű volt, és nem tért meg Izráel Istenéhez, az Úrhoz. 14 A papság vezetői és a nép is egyre több hűtlenséget követett el, követve a pogány népek minden utálatos szokását, és tisztátalanná tették az Úr házát, amelyet ő szentelt meg Jeruzsálemben. 15 Pedig őseik Istene, az Úr idejében küldött nekik üzenetet követei által, mert szánta népét és lakóhelyét. 16 De ők kigúnyolták Isten követeit, megvetették kijelentését, és gúnyt űztek prófétáiból, míg oly magasra nem csapott az Úr haragja népe ellen, hogy már nem volt menekvés. 17 Ezért felhozta ellenük a káldeusok királyát, aki fegyverrel mészároltatta le ifjaikat szent templomukban; nem szánt meg se ifjat, se szüzet, se vént, se aggastyánt, mindenkit a kezébe adott. 18 Az Isten házának valamennyi fölszerelését, a legkisebbtől kezdve a legnagyobbakig meg az Úr házának kincseit, továbbá a király és a vezető emberek kincseit mind Babilonba vitette. 19 Az Isten házát fölgyújtották, Jeruzsálem várfalát lerombolták, palotáit mind fölperzselték, és minden drága értékét elpusztították. 20 Azokat, akik az öldöklést átvészelték, fogságba vitette Babilóniába, és őt meg fiait kellett szolgálniuk mindaddig, amíg a perzsa királyság uralomra nem jutott, 21 hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás által mondott igéje: Amíg le nem telnek az ország nyugalmának évei, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig. 22 Círus perzsa király uralkodásának első esztendejében, azért, hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás által mondott igéje, arra indította az Úr Círus perzsa király lelkét, hogy egész birodalmában kihirdettesse szóban és írásban a következőket: 23 Ezt mondja Círus perzsa király: A föld minden országát nekem adta az Úr, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben. Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, az Úr, és menjen el!
Bibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata
A „keménynyakú és makacs szívű” (13) sodródásban is keres az Isten (15). Nem érdemes követni Cidkijjá korának (16) példáját, ami szinte elővételezi a gonosz szőlőmunkások példázatát (vö. Mt 21,33skk). Üd(vöz)ítő csoda, hogy az Úr szabadítást készít a legnagyobb romlás közepette, és elküldi választottját, akinek hatalmat ad a föld minden országa (23) fölött. Sőt, tulajdon Fiát is elküldi, Akiben „örök életet adott nekünk” (1Jn 5,11).
RÉ21 30
Napi ének | 584 | Emlékezzél, mi történék
„…hárman vannak, akik bizonyságot tesznek: a Lélek, a víz, a vér, és ez a három egy.” Jn 5,6–12
6 Ő az a Jézus Krisztus, aki eljött víz és vér által: nemcsak a víz által, hanem a víz és a vér által; a Lélek pedig bizonyságot tesz róla, mert a Lélek az Igazság. 7 Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek: 8 a Lélek, a víz, a vér, és ez a három egy. 9 Elfogadjuk ugyan az emberek bizonyságtételét, de Isten bizonyságtétele nagyobb, mert Isten bizonyságtétele az, amellyel Fiáról tesz bizonyságot. 10 És aki hisz Isten Fiában, abban megvan ez a bizonyságtétel. Aki nem hisz Istennek, az hazuggá teszi őt, mert nem hisz abban a bizonyságtételben, amellyel Isten bizonyságot tesz Fiáról. 11 Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. 12 Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.
Az Ige mellett – Bereczky Ildikó igemagyarázata
(7–8) „…hárman vannak, akik bizonyságot tesznek: a Lélek, a víz, a vér, és ez a három egy.” (1Jn 5,6–12)
Kicsi koromban katolikus édesapámmal elmentem néhányszor misére. Amikor a pap azt mondta, „in nomine Patris et Filii et spiritus sancti”, megkérdeztem: miért mondja a bácsi azt, hogy hókuszpókusz? Később hitvallást kellett tennem erről a „hókuszpókuszról” (Atya, Fiú, Szentlélek). Nem könnyű tanítás. A gyökere János levelében található. Állandóan bizonyítania kellett hite igazságát: Jézus a Krisztus! A zsidók a perekben két vagy három tanút írtak elő a bizonyításhoz. János szemtanú, de a magáénál nagyobbnak tartja Isten hármas bizonyságtételét. A három összhangban mutat egy irányba, Jézus eljövetelére és megváltására. Igaza bizonyítására képeket hív segítségül (víz és vér), és ezeket metaforákká alakítja. A „víz” Jézus megkeresztelésének, a „víz és a vér” kereszthalálának bizonysága. Ez a két „tanú” azonban önmagában nem volna elég a Lélek tanúskodása nélkül, aki mindkettőt hitelesíti. A Lélek bizonyságtétele Jézusról az első és legnagyobb meggyőzőerő. A Lélek győz meg arról, hogy az az Isten, aki nekem is teremtő Atyám, ugyanaz, aki fiában, Jézusban bűnből való szabadítóm, és az, aki a vele való közösségben örök életet ajándékoz. „Akié a Fiú, azé az élet...” (12).
