„…Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője.” 1Krón 26
1 A kapuőrök beosztása: a kórahiak közül Meselemjá, Kóré fia, aki Ászáf fiai közül való volt. 2 Meselemjá fiai közül Zekarjá volt az elsőszülött, Jedíaél a második, Zebadjá a harmadik, Jatníél a negyedik, 3 Élám az ötödik, Jóhánán a hatodik, Eljehóénaj a hetedik. 4 Óbéd-Edóm fiai közül Semajá volt az elsőszülött, Józábád a második, Jóáh a harmadik, Szákár a negyedik, Netanél az ötödik, 5 Ammíél a hatodik, Jisszákár a hetedik, Peulletaj a nyolcadik, mert Isten megáldotta őt. 6 Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjukban elöljárók lettek, mivel vitéz férfiak voltak. 7 Semajá fiai voltak: Otní, Refáél, Óbéd és Elzábád, akinek a testvérei, Elíhú és Szemakjá is bátor harcosok voltak. 8 Ezek mindnyájan Óbéd-Edóm fiai. Ők maguk is, fiaik és testvéreik is bátor emberek voltak, alkalmasak a szolgálatra. Hatvanketten származtak Óbéd-Edómtól. 9 Meselemjá fiai és testvérei is bátor harcosok voltak, mind a tizennyolcan. 10 Merárí fiai közül Hószának is voltak fiai. Simrí volt az első; bár nem ő volt az elsőszülött, apja őt tette meg elsőnek. 11 Hilkijjá volt a második, Tebaljá a harmadik, Zekarjá a negyedik. Hószá fiai és testvérei összesen tizenhárman voltak. 12 Ezeket a kapuőröket osztották be őrségbe rokonságukkal együtt a férfiak száma szerint, hogy az Úr háza szolgálatára álljanak. 13 Majd sorsvetéssel kijelöltek egy-egy kaput a családoknak, a kisebbeknek és a nagyobbaknak egyaránt. 14 A keleti kaput Selemjának sorsolták ki. Fiának, Zekarjának, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu. 15 Óbéd-Edómnak jutott a déli kapu, fiainak pedig a raktár. 16 Suppímnak és Hószának jutott a nyugati kapu a Salleket-kapuval együtt a fölfelé vezető úton. Őrhelyeik, egyik a másik után, ezek voltak: 17 keleten hat lévita volt, északon naponként négy, délen is naponként négy, a raktárnál pedig kettő-kettő; 18 nyugaton, a csarnoknál négy volt az út mellett, kettő pedig a csarnok mellett. 19 Ez volt a Kórah fiai és Merárí fiai közül való kapuőrök beosztása. 20 A léviták közül Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője. 21 Ladán fiai, a gérsóni Ladán fiai, a gérsóni Ladán családfői ezek voltak: Jehíélí 22 meg Jehíélí fiai, Zétám és testvére, Jóél, az Úr háza kincstárának a felügyelői. 23 Az amrámiak, a jicháriak, a hebróniak és az uzzíéliek közül 24 Sebúél, Gérsómnak, Mózes fiának a leszármazottja volt a kincsek felügyelőinek az elöljárója. 25 Az ő rokonai voltak Elíézer ágán: fia, Rehabjá, ennek a fia Jesajá, ennek a fia Jórám, ennek a fia Zikrí és ennek a fia Selómít. 26 Ez a Selómít volt testvéreivel együtt a felügyelője mindazoknak a szent kincseknek, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok és a hadseregparancsnokok az Úrnak szenteltek. 27 A hadizsákmányt szentelték oda az Úr házának a fenntartására. 28 Mindaz, amit odaszentelt Sámuel, a látó, Saul, Kís fia, Abnér, Nér fia és Jóáb, Cerújá fia, minden, amit csak odaszenteltek, Selómítra és testvéreire volt bízva. 29 A jicháriak közül Kenanjára és fiaira bízták Izráel közügyeit: ők lettek az elöljárók és a bírák. 30 A hebróniak közül Hasabjára és rokonságára, ezerhétszáz bátor harcosra bízták Izráel igazgatását a Jordántól nyugat felé az Urat illető minden dologban és a király szolgálatában. 31 A hebróniak közül Jerijjá volt az első, a hebróni családok származási jegyzéke szerint. Amikor Dávid uralkodásának a negyvenedik évében felkeresték őket, és találtak köztük kiváló vitézeket Jazér-Gileádban, 32 Jerijját és rokonságát, kétezerhétszáz családfőt, ezeket a bátor harcosokat bízta meg Dávid király a rúbeniek, a gádiak és a manassébeliek fél törzsének a felügyeletével az Istent és a királyt illető minden dologban.
Bibliaolvasó Kalauz – Szép Eduárd igemagyarázata
„…Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője.” (20) Isten háza, kincstár, szent ajándék… Többek között felmérhetetlen nagy értékekről olvasunk a mai igeszakaszban, s azok felügyelőjéről. Gondolkodjunk el azon, hogy milyen ajándékokat, kincseket bízott ránk a mi Urunk. Mivel kell nekünk sáfárkodni és elszámolni (Lk 16,10)? Mindannyiunk élete gazdagon megáldott élet, felügyelői vagyunk a ránk bízott ajándékoknak. Imádkozzunk azért, hogy hűséggel kezeljünk mindent, ami ránk bízatott!
RÉ21 100
Napi könyörgés | 477 | Uram, bűneink soksága
„…vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.” Zsid 9,15–22
15 Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét. 16 Mert ahol végrendelet van, ott a végrendelkező halálának is be kell következnie; 17 mert a végrendelet csak halál esetén érvényes; amíg a végrendelkező él, addig érvénytelen. 18 Ezért van az, hogy az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül. 19 Mert amikor Mózes a törvény szerint az egész népnek minden parancsolatot elmondott, vette a bikák és a bakok vérét vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal együtt, és meghintette a könyvet és utána az egész népet 20 e szavakkal: Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet Isten rendelt számotokra. 21 Aztán hasonlóképpen meghintette vérrel a sátrat és az istentisztelet minden eszközét is. 22 A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.
Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata
(22/b) „…vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.” (Zsid 9,15–22)
Az ószövetségi áldozatbemutatás vérrel járt. Azonban akármilyen hosszú időn – évszázadokon – át mutattak be megszámlálhatatlanul sok ilyet a mindenható Úr előtt, az ő elrendelésére mégis azt kell látnunk a Jézus Krisztusban beteljesedett Újszövetség lényegét tekintve, hogy ezek előjelekként, emlékeztetőkként szolgáltak arra a nagy-nagy ígéretre nézve, amely Isten Fia áldozatában maradéktalanul beteljesedett. A bűn mint tőle elválasztó akadály súlyosságának kiábrázolására Urunk úgy rendelkezett, véráldozat nélkül ember nem állhat meg előtte. A bakok és bikák, kosok leölése bármilyen megrendítő tényezőként kísérte is végig a választottak életét, arra emlékeztetett: enélkül nincs kiengesztelődés az Úr előtt. Azonban a nagy felszabadító hír abban áll, hogy van bűnbocsánat Krisztus véráldozata által! Nélküle félbemaradt igyekezet lenne a leghosszabb ideig gyakorolt és legkomolyabban vett áldozatbemutatás is.
