„Álljanak ott minden reggel, hogy hálát és dicséretet mondjanak az Úrnak, ugyanígy esténként is…” 1Krón 23
1 Amikor Dávid megöregedett, és betelt az élettel, a fiát, Salamont tette meg Izráel királyává. 2 Összegyűjtötte tehát Izráel összes főemberét meg a papokat és a lévitákat. 3 Számba vették a lévitákat a harmincévesektől fölfelé, és a férfiak száma harmincnyolcezer fő volt. 4 Ezek közül huszonnégyezren intézzék az Úr házának a teendőit, az elöljárók és bírák hatezren legyenek, 5 a kapuőrök négyezren, négyezren pedig dicsérjék az Urat azokon a hangszereken, amelyeket én készíttettem az Úr dicséretére. 6 Azután Dávid csoportokba osztotta őket Lévi fiai: Gérsón, Kehát és Merárí szerint. 7 Gérsóniak voltak Ladán és Simí. 8 Ladán fiai hárman voltak: az első Jehíél, továbbá Zétám és Jóél. 9 Simí fiai hárman voltak: Selómít, Hazíél és Hárán. Ezek voltak Ladán családfői. 10 Simí fiai voltak: Jahat, Zízá, Jeús és Beríá, ezek négyen voltak Simí fiai. 11 Jahat volt az első, és Zízá a második. Mivel Jeúsnak és Beríának nem sok fia volt, egy családnak, egy csoportnak számítottak. 12 Kehát fiai négyen voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzzíél. 13 Amrám fia volt Áron és Mózes. De Áront különválasztották, hogy fölszenteljék a szentek szentjének szolgálatára, őt és fiait örökre, hogy illatáldozatot mutassanak be az Úr színe előtt, hogy őt szolgálják, és az ő nevében mondjanak áldást mindenkor. 14 Mózesnek, Isten emberének a fiait szintén Lévi törzséhez számították. 15 Mózes fia volt Gérsóm és Elíézer. 16 Gérsóm fiai között Sebúél volt az első. 17 Elíézer első fia Rehabjá volt. Elíézernek nem lett több fia, de Rehabjá fiai igen megsokasodtak. 18 Jichár fiai között Selómít volt az első. 19 Hebrón fiai között Jerijjá volt az első, Amarjá a második, Jahazíél a harmadik, és Jekamám a negyedik. 20 Uzzíél fiai között Míká volt az első, és Jissijjá a második. 21 Merárí fia volt Mahlí és Músí. Mahlí fia volt Eleázár és Kís. 22 Eleázár úgy halt meg, hogy nem voltak fiai, csak leányai, akiket saját rokonaik, Kís fiai vettek el. 23 Músí fiai hárman voltak: Mahlí, Éder és Jerémót. 24 Ezek voltak Lévi fiai családjaik és családfőik szerint, ahogyan számba vették őket, külön-külön névjegyzékbe véve. Ők végezték az Úr háza szolgálatának a munkáját, húszévestől fölfelé. 25 Mert Dávid ezt mondta: Nyugalmat adott népének az Úr, Izráel Istene, és örökre Jeruzsálemben lakik. 26 Ezért a lévitáknak nem kell többé hordozniuk sem a hajlékot, sem a szolgálatukhoz szükséges egyéb fölszerelést. 27 Mert Dávid utolsó rendelkezése szerint állították össze Lévi fiainak a jegyzékét húszévestől fölfelé. 28 Álljanak Áron fiainak a rendelkezésére az Úr házának szolgálatában az udvaroknál, a kamráknál és minden szent dolog tisztán tartásánál és az Isten háza körüli szolgálat teljesítésében, 29 a sorba rakott kenyereknél, az ételáldozathoz való finomlisztnél, a kovásztalan lepényeknél, a sütőlapoknál, a tésztagyúrásnál és minden űr- és hosszmértéknél. 30 Álljanak ott minden reggel, hogy hálát és dicséretet mondjanak az Úrnak, ugyanígy esténként is, 31 és ha égőáldozatot mutatnak be az Úrnak szombatonként, újholdkor és az ünnepeken, megszabott számban álljanak állandóan az Úr előtt. 32 Végezzék a kijelentés sátra körüli tennivalókat, a szentély körüli tennivalókat meg testvéreik, Áron fiai mellett a tennivalókat, amikor az Úr házában szolgálnak.
Bibliaolvasó Kalauz – Szép Eduárd igemagyarázata
„Álljanak ott minden reggel, hogy hálát és dicséretet mondjanak az Úrnak, ugyanígy esténként is…” (30) Nagyon fontos minden nap kezdése és befejezése! Ahogy a léviták felelősen végezték a szolgálatot az Úr színe előtt, úgy kellene nekünk is odaállni reggel és este hálával és dicsérettel Istenünk elé!
RÉ21 84 • IÉ 1Kor 3,9–17 • Zsolt 84
A Mindenható Isten dicsérete | 252 | Hálás szívvel áldunk Téged, Istenünk
Heti zsoltárének | 65 | A Sionnak hegyén, Úr Isten
„Mert, ha az első szövetség hibátlan lett volna, nem lett volna szükség a másodikra.” Zsid 8,6–13
6 Most azonban a mi főpapunk annyival különb szolgálatot nyert, amennyivel annak a különb szövetségnek lett a közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett. 7 Mert ha az első szövetség hibátlan lett volna, nem lett volna szükség a másodikra. 8 Mert hibáztatja őket, amikor így szól: „Íme, eljön majd az idő, így szól az Úr, amikor új szövetséget kötök Izráel házával és Júda házával; 9 nem olyan szövetséget, amilyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amikor kézen fogva kivezettem őket Egyiptom földjéről. Mivel azonban ők nem maradtak meg az én szövetségemben, én sem törődtem velük – így szól az Úr. 10 De ez lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával ama napok múltán kötök – így szól az Úr. Törvényeimet elméjükbe adom, és szívükbe írom azokat, és Istenük leszek, ők pedig az én népemmé lesznek. 11 Akkor senki sem tanítja többé így a társát és testvérét: Ismerd meg az Urat! Mivel mindenki ismerni fog engem, a kicsinyek és a nagyok egyaránt. 12 Mert irgalmas leszek gonoszságaikkal szemben, és bűneikről nem emlékezem meg többé.” 13 Amikor új szövetségről szól, elavulttá teszi az elsőt, ami pedig elavul és megöregszik, az közel van az elmúláshoz.
Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata
(7) „Mert, ha az első szövetség hibátlan lett volna, nem lett volna szükség a másodikra.” (Zsid 8,6–13)
Mennyi időt és energiát fordítunk arra, hogy a tökéletesség látszatát keltsük, és fenntartsuk azt! Itt kijózanító üzenet találunk erre vonatkozóan: még Isten első, választottjaival kötött szövetsége sem volt hibátlan. Nem a szövetséget ajánló Úr, hanem a benne élő és szolgálatot teljesítő nép és hivatalos papjai miatt. Ezért a megtartásra adott és megtartó szövetséget meg kellett újítani, hiszen amaz a tökéletesnek, az újnak csak előjele és előkészítője lehetett. Helyet készített a másodiknak, az új szövetségnek, az adta meg az első létjogosultságát és igazi értelmét. Mit jelent ez ma nekünk? Ugyanezt. Minden kizárólagosan Krisztus szövetségében kap értelmet, tartalmat és állandóságot. Az első szövetséget csak az újnak alárendelve lehet értelmezni, s értékét is abban nyeri el. Annyit ér, amennyire az új felé terelte, vezette az addigiakat. Ami pedig Jézus után, az ő egyszeri, tökéletesen bemutatott főpapi áldozata után következik, szintén ehhez mérten nyer értelmet és minősítést. A keresztyén ember életminőségét, a keresztyén gyülekezet minőségbiztosítását ő hordozza. Hozzá mérten, vele együtt értelmezetten nyílik lehetőségünk a bizalomra, bizonyosságra. Igen, kellett, kell a második, felülmúlhatatlan Krisztus-szövetség.
