„Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön?” Zsolt 137
1 Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk. 2 A fűzfákra akasztottuk ott hárfáinkat. 3 Mert akik elhurcoltak minket, énekszót követeltek tőlünk, és akik sanyargattak, öröméneket: Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből! 4 Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön? 5 Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem! 6 Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek! 7 Emlékezz, Uram, az edómiakra, akik ezt mondták Jeruzsálem napján: Romboljátok le, romboljátok le, egészen az alapjáig! 8 Babilon pusztulásra méltó népe! Boldog lesz, aki megfizet neked azért, amit velünk elkövettél. 9 Boldog lesz, aki megragadja és a sziklához csapja csecsemőidet!
Bibliaolvasó Kalauz – Fodor Ferenc igemagyarázata
A Babilóniába száműzötteket fogvatartóik arra nógatták, énekeljenek Sion énekei közül, amelyeket egykor a jeruzsálemi templomban énekeltek. Idegen földön ezeket nem lehetett énekelni. Lélektani hadviselés, amikor az ember ott bántja a másikat, ahol annak legjobban fáj. Tegyük félre ezt a másokon hatalmaskodó lelkületet. Ne éljünk vissza azzal, ha a környezetünk fölött hatalmat gyakorolhatunk. Pál is erre int: „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, el ne emésszétek egymást” (Gal 5,15).
RÉ21 137
Napi ének | 750 | Jöjj, az Úr vár reád
„Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre.” 1Tim 6,11–16
11 Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. 12 Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt. 13 Meghagyom neked Isten színe előtt, aki életet ad mindennek, és Krisztus Jézus színe előtt, aki Poncius Pilátus alatt bizonyságot tett azzal a szép hitvallással, 14 hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig. 15 Ezt a maga idején megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura. 16 Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(11) „Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre.” (1Tim 6,11–16)
Akár szavanként érdemes volna megállni ennél a felsorolásnál – egyéni csendességünkben meg is tehetjük –, annyira szépen meghatározza Pál, mi a valóban fontos a keresztyén vezető számára. (Bár, ha jobban belegondolunk, ami itt szerepel, annak minden hívő ember életében meg kellene jelennie...) De találunk itt még egy szót: ellenben. Az apostol visszautal arra, amit eddig írt, ami romboló, fájdalmas, bűn, gyengíti a közösséget és a hitvallás tisztaságát – származzék akár eretnekektől, akár botló hívőktől. Ezek helyett valami mást kell megvalósítani, felépíteni – de nem kierőlködni. Az ezt követő rész gyönyörű hitvallás, a győztes Krisztusra, a dicsőséges Istenre mutat. Nem véletlenül, hiszen Pál tudja, ki képes mindezt kimunkálni bennünk: a Szentháromság Isten. Ellenben: ez a szó utal vissza arra, mit kell ellenpontozni szóval és tettel. A hit harca, a szép hitvallás pedig a kapcsolat azzal az Istennel, akivel igaz, kegyes, szeretetre kész, kitartó és szelídségében erős életet mutathatunk fel.
