„Könyörülj, Uram, könyörülj rajtunk” Zsolt 123
1 Zarándokének. Hozzád emelem tekintetemet, aki a mennyben laksz! 2 Ahogy a szolgák uruk kezére néznek, vagy a szolgálóleány úrnője kezére, úgy nézünk mi Istenünkre, az Úrra, míg meg nem könyörül rajtunk. 3 Könyörülj, Uram, könyörülj rajtunk, mert torkig vagyunk a gyalázattal! 4 Torkig vagyunk már az elbizakodottak gúnyolódásával, a gőgösök gyalázkodásával.
Bibliaolvasó Kalauz – Kustár Zoltán igemagyarázata
Minden áldás forrása Isten. A szolgák bizakodva néztek régen uraik kezére, mert tudták, az a kéz fog ételt adni nekik, az védi meg őket. Nézz te is bátran ugyanígy Istenre! Ám az ő jósága nemcsak a benne hívőknek áldás: ez győzheti meg azokat is, akik gőgösen azt tartják, hogy nincs szükségük az Úrra, és a hívők reménységén gúnyolódnak. Bízzunk hát ebben az Istenben, hogy életünk is hirdethesse az ő szeretetét!
RÉ21 123
Zsoltárének | 807 | Áldd, lelkem, Istened
„…a hit dolgában hajótörést szenvedtek.” 1Tim 1,18–20
18 Ezt a parancsot kötöm a lelkedre, fiam, Timóteus, hogy a rólad szóló korábbi próféciák alapján harcold meg a nemes harcot. 19 Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és ezért a hit dolgában hajótörést szenvedtek. 20 Ezek közül való Himenaiosz és Alexandrosz, akiket átadtam a Sátánnak, hadd tanulják meg, hogy ne káromolják Istent.
Az Ige mellett – Fodorné Nagy Sarolta igemagyarázata
(19) „…a hit dolgában hajótörést szenvedtek.” (1Tim 1,18–20)
Próbára tévő időkben megerősítést jelent, ha Isten szolgája visszaemlékezhet elhívásának kezdeteire, amikor némelyek bizonyságot tettek mellette. Pál bátorítja Timóteust esetleges bizonytalankodásai és a külső visszahúzó tényezők között. A hitben hajótöröttek példája mutatja: okoskodásból, nagyravágyásból, esetleg keményszívűségből, megalkuvásból, netán nyereségvágyból milyen könnyen elsodródik Krisztus szolgája az evangélium tiszta tanításától. Himenaios a feltámadásról vallott képzeteivel – hogy ti. az már megtörtént – siklott vakvágányra a hitében (lásd 2Tim 2,17–18). Valószínűleg Alexandrosz is követte, mert a hamis tanításnak is mindig akadnak hívei. Az „átadtam őket a Sátánnak” a kiközösítést jelenthette a gyülekezetből. Először maguk vonták ki onnan magukat, amikor a maguk feje után kezdtek járni. Pál azt mondja, rendben. Menjetek. Erővel nem tudunk Krisztus népe kötelékében megtartani. Itt nem maradhattok, mert másokat is megfertőztök. Krisztus uralmán kívül azonban csak a Sátán uralma létezik. Belső ellenségre nincs szükség. S ha még gonoszabb indulattal térnének is vissza, nem hiábavaló a fegyelmezésük, mert példájuk megfékezi másokban az elvadultságot, megakadályozza, hogy mások élete is zátonyra fusson.
