„Imádság abból az időből, amikor a barlangban volt.” Zsolt 142
1 Dávid tanítókölteménye. Imádság abból az időből, amikor a barlangban volt. 2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan könyörgök az Úrhoz. 3 Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat. 4 Amikor elcsügged a lelkem, te akkor is ismered utamat. Tőrt vetettek nekem az ösvényen, amelyen járok. 5 Tekints jobb kezem felé, és lásd meg, hogy senki sem akar észrevenni! Elveszett minden menedékem, senki sem törődik velem. 6 Hozzád kiáltok, Uram, és ezt mondom: Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén. 7 Figyelj esedezésemre, mert igen elesett vagyok! Ments meg üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálam! 8 Hozz ki engem a börtönből, hogy magasztalhassam nevedet! Körém sereglenek majd az igazak, amikor jót teszel velem.
Bibliaolvasó Kalauz – Sebestyén Győző igemagyarázata
„Imádság abból az időből, amikor a barlangban volt.” (1) Dávid mai zsoltára egy ismerős helyzetet ír le. Amikor barlangban van az életed, és csupán a panasz, a csüggedés és az elveszettség érzését találod szívedben. Bárcsak érkezne egy mentőexpedíció! A megoldás csak akkor jön el hozzád, ha ezeket a szavakat is felfedezed a zsoltárban: imádság, könyörgés, kiáltás, esedezés, magasztalás az Úr felé. Ha ezek összetalálkoznak a barlangodban tapasztalt érzéseiddel, számodra is elérkezik a megmentés!
RÉ21 142 • IÉ Zsid 13,1–3 • Zsolt 89,20–37
Heti dicséret | 285 | Hallgasd meg az én könyörgésem
Heti zsoltárének | 3 | Ó mely sokan vannak
„Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve. Ezért tehát mindent elviselek a választottakért...” 2Tim 2,1–13
1 Te azért, fiam, erősödjél meg a kegyelemben, amely Krisztus Jézusban van. 2 És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek. 3 Vállald velem együtt a szenvedést, mint Krisztus Jézus jó katonája. 4 Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba, hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta. 5 Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez. 6 A fáradozó földművesnek kell először a termésből részesülnie. 7 Gondolkozz azon, amit mondok, mert az Úr megadja majd neked, hogy mindent megérts. 8 Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom, 9 amelyért még bilincseket is viselek, mint egy gonosztevő. Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve. 10 Ezért tehát mindent elviselek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel. 11 Igaz beszéd ez: Ha vele együtt haltunk meg, vele együtt fogunk élni is. 12 Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is. Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket. 13 Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert önmagát meg nem tagadhatja.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(9b–10a) „Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve. Ezért tehát mindent elviselek a választottakért...” (2Tim 2,1–13)
Pál harcostársaként szólítja meg a fiatal Timóteust. Harcban állnak, de nem emberekkel, nem a társaikkal, nem test és vér ellen hadakoznak. Ez figyelmeztessen minket is, ha egyházon belül csatározunk, emberi érdekek mentén – Pál nem erről beszél. Krisztus jó katonája a hitvallástételével, a szabad igehirdetésével, a tanúságával küzd az igazságért és az evangéliumért. És közben sebeket kap, szenved is. Vagy börtönbe kerül, mint Pál. Ő ugyan be van zárva, de az Ige nincs, a szolgálat, a harc folytatódik, a leírt és kimondott szavak, a korábbi szolgálat gyümölcsei továbbra is viszik előre a szent ügyet. Pál szabad, rabként is az. Legyen ez nekünk, mai tanítványoknak bátorítás és megerősítés, amikor beszorítva, fenyegetve, ellenszélben kell bizonyságot tenni. Ha pedig épp nincs akadály, ne feledkezzünk meg a szorongattatásban lévő, üldözött vagy bebörtönzött testvérekről, imádkozzunk értük, vagy ha lehet, tegyünk is valamit!
