„…prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által” 1Pt 1,10–12
10 Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, 11 kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennük levő Lelke, amikor előre bizonyságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről és az ezeket követő dicsőségről. 12 Ők azt a kijelentést kapták, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgálnak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által, és amikbe angyalok vágyakoznak beletekinteni.
Bibliaolvasó Kalauz – Kádár Ferenc igemagyarázata
„…prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által” (12). Az igehirdetés titka tárul fel itt. Az apostol kimutatja, hogy mind a régi próféták igéje, mind az újszövetségi evangélium a Szentlélek által válhat Isten élő kijelentésévé. A pünkösdi események középpontjában is egy prédikáció áll, Péter beszéde, amit a Szentlélek életváltoztató erővé tett. Ítélet van a Lélek nélkül elmondott és a lélektelenül hallgatott igehirdetéseken. Áldottak viszont, akiknek a Szentlélek már feltárta a Krisztus titkát!
RÉ21 551 • IÉ Mt 16,13–19 • Zsolt 104,24–35
Pünkösdi ének | 550 | A pünkösdnek jeles napján
„Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!” Préd 1,1–11
1 A Prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei: 2 Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! 3 Mi haszna van az embernek minden fáradozásából, ha fáradozik a nap alatt? 4 Nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, de a föld örökké ugyanaz marad. 5 Fölkel a nap, és lemegy a nap, siet vissza arra a helyre, ahol majd újból fölkel. 6 A szél fúj délre, majd északnak fordul, körbefordul a szél járása, és visszatér oda, ahonnan elindult. 7 Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg, pedig ugyanoda folynak a folyók, újra meg újra oda folynak. 8 Minden dolog fárasztó, el sem tudja mondani az ember. Szemünk nem győz eleget nézni, fülünk nem tud eleget hallani. 9 Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt. 10 Ha van is olyan dolog, amiről azt mondják, hogy új, az is megvolt már régen, megvolt már jóval előttünk. 11 Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(2) „Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!” (Préd 1,1–11)
A könyv szerzője nem Salamon, csak tiszteletadás, hogy a bölcs királyra utal (1.12), nyelve és mondanivalója szerint későbbi korból való. Prédikátornak nevezi magát, széles látókörű bölcs, műve nem szisztematikusan felépített tanítás és filozófia. Különböző témákról elmélkedik, a tapasztalásait mondja el. Nehéz olvasmány: a „pesszimizmus szimfóniája”. Harmincötször írja le könyörtelenül: hiábavalóság. A szó eredetileg azt jelenti: (elszálló) lehelet, fuvallat, pára, átvitt értelemben tehát céltalanság, mulandóság is. Az élet nagy kérdéseit mind megvizsgálja, és nem olcsó, felületes válaszokat ad azokra. Visszatérő kérdése: „Mi haszna van az embernek minden fáradozásából?” (1,3; 3,9; 5,15) Nem az anyagi haszon és nyereség érdekli, hanem az élet értelme. Cinikus vagy nihilista volna? Nem, realista. Mellbevágó, figyelemfelkeltő már az első mondat megállapítása. De legyünk őszinték! Ki nem gondolt már hasonlót élete folyamán? Gyakran mondjuk azt is legyintve, „nincs semmi új a nap alatt”. (9) Jó, hogy benne van a bibliában, az Élet könyvében ez is! Végső kicsengése mégis az, hogy Isten kezéből jön minden, a jó is és rossz is, ajándékként.
