„Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére.” 2Kor 1,12–22
12 Mert ez a mi dicsekvésünk, amelyről lelkiismeretünk bizonyságot tesz, hogy Isten szentségével és tisztaságával, nem emberi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével jártunk a világban, kiváltképpen pedig közöttetek. 13 Mert nem írunk nektek mást, mint amit olvastok és meg is értetek, sőt remélem, hogy teljesen meg fogtok érteni, 14 ahogyan részben meg is értettetek minket: mert ti velünk dicsekedtek, amiképpen mi is veletek a mi Urunk Jézus napján. 15 Ezzel a bizodalommal akartam már előbb hozzátok menni, hogy másodszor is részesüljetek a kegyelemben. 16 Azután tőletek akartam átmenni Makedóniába, és Makedóniából ismét hozzátok menni, hogy ti bocsássatok útra Júdeába. 17 Amikor tehát ezt akarom, vajon könnyelmű vagyok-e? Vagy amit tervezek, emberi módon tervezem, vagy hogy énnálam az „igen” egyszersmind „nem” is? 18 Isten a tanúm, hogy beszédünk nálatok nem volt „igen” és „nem”. 19 Mert az Isten Fia, Krisztus Jézus, akit közöttetek hirdettünk, én magam, Szilvánusz és Timóteus, nem lett „igen”-né is meg „nem”-mé is, hanem az „igen” valósult meg őbenne. 20 Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére. 21 Isten pedig, aki minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, 22 pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe.
Bibliaolvasó Kalauz – Futó Zoltán igemagyarázata
Feszültség van Pál apostol és a korinthusiak között. Mert a hitbeli tapasztalatok, az istenismeret, a különböző hatások eltérően formálnak minket. Pál azonban nem legyőzni akarja a korinthusiakat. Krisztusban megerősíteni akarja velük a testvéri közösséget. Nekünk is együtt kell vágynunk Isten kegyelmére, és arra, hogy Lelke vezessen minket. Ne hamarkodjuk el a véleményünket, és ne váljunk ellenségévé annak, aki nem ért velünk egyet. Álljunk együtt az Úr elé: Tégy eggyé, Urunk!
RÉ21 844
Húsvéti ének | 505 | Emlékezzünk e napon
„Csodás jeleket mutatok…” Jóel 3
1 Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. 2 Még a szolgákra és szolgálólányokra is kitöltöm lelkemet abban az időben. 3 Csodás jeleket mutatok az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat. 4 A nap elsötétül, a hold vérvörössé válik, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja. 5 De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék, ahogyan megmondta az Úr, és azok menekülnek meg, akiket elhív az Úr.
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
(3) „Csodás jeleket mutatok…” (Jóel 3)
A Szentlélek kitöltetésének eredményét mutatja be, méltán idézi Péter pünkösdi beszédében. Ha úgy látjuk, jelenleg nem ez jellemző egyházunkra, induljunk föl nagyon buzgó könyörgésre! A Lélek munkája általános. Két véglet említésével (ifjak, öregek) a teljességet érzékelteti, tovább fokozza ezt a szolgák és szolgálólányok említésével, akiket nem is szoktak odasorolni azok közé, akik számítanak. A prófétálás Isten akaratának fölismerése és annak hirdetése. A látomás az, amit az Úr közöl velünk, természetfölötti erejével – így lehet az ő szavát látni (Ézs 2,1). Az álom ugyanezt jelenti, nevezték éjszakai látomásnak is. Ez történt az első tanítványokkal. Mindnyájan vették a Lelket, élő kapcsolatban álltak az Úrral, és nagy erővel hirdették az Igét. Mivel azonban a Lelket ki lehet oltani (1Thessz 5,19), az első pünkösdkor elnyert állapot nem folyamatos tulajdonsága az egyháznak. Ezért kell nekünk is imádkoznunk érte. A rövid fejezet második részében (3–5) az utolsó ítélet képe villan fel azokkal a kozmikus jelekkel, amelyekről A jelenések könyve is beszél. De meg is lehet menekülni Sion hegyén és Jeruzsálemben, azaz az Istenhez való megtérés által. Ő adta értünk Jézust.
