„Ha nem volna velünk az Úr…” Zsolt 124
1 Zarándokének. Dávidé. Ha nem lett volna velünk az Úr – vallja meg ezt Izráel! –, 2 ha nem lett volna velünk az Úr, amikor ránk támadtak az emberek, 3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, úgy fellángolt haragjuk ellenünk. 4 Akkor elsodortak volna a vizek, átcsapott volna rajtunk az áradat. 5 Átcsaptak volna rajtunk a tajtékzó vizek. 6 Áldott az Úr, aki nem adott oda minket martalékul fogaiknak! 7 Lelkünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből. A tőr összetört, és mi megmenekültünk. 8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki az eget és a földet alkotta.
Bibliaolvasó Kalauz – Kustár Zoltán igemagyarázata
Istennek nem csak azért tartozunk hálával, amit tőle kaptunk. Mert legalább ilyen sok dolog van, ami, neki köszönhetően, elkerült bennünket. „Ha nem volna velünk az Úr…” (1) – kezdi a maga felsorolását a zsoltár. Most mi folytassuk ezt mindazzal, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg velünk: veszteségek, súlyos betegségek, lelki próbák, balesetek, földrengések, háborúk… Áldott az Úr, aki megkímél bennünket ezektől! Ő a mi jó Atyánk, ő a segítségünk!
RÉ21 124
Bizalom Istenben | 743 | Mit Isten akar énvelem
„...tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért...” 1Tim 2,1–7
1 Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, 2 a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben. 3 Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, 4 aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére. 5 Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, 6 aki váltságul adta önmagát mindenkiért, tanúbizonyságul a maga idejében. 7 Azért rendeltettem hírnökül és apostolul – igazat mondok, nem hazudok –, hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(1) „...tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért...” (1Tim 2,1–7)
Minden emberért? Akkor nem válogathatok, nem húzhatok ki senkit sem? Biztos, hogy ha a másikat módomban áll odavinni Isten elé, akkor meg kell tennem? Azt is, aki ezt nem tenné meg értem? Azt is, aki régóta gúnyol a hitem miatt, aki megnehezíti az életemet? Politikusokért is imádkozzak? Ráadásul akkor is, ha nem tetszik, amit csinálnak, ha nem értek velük egyet? Mindenképpen? Igen, mindenképpen. Az imádság, a közbenjárás nem opció, hanem alapprogram Isten népe számára. Felelős szolgálat, amelyet senki más nem tud elvégezni. Pál egyértelmű: minden emberért. Együtt imádkozni a testvérrel, könyörögni az ellenségért, esedezni a bajba jutott barátért, az Úr elé vinni egyházi és világi elöljárót. Még ha egyébként vitám van is vele, valamilyen nézeteltérésem, akkor is. Ez másik dimenzió, itt nincs szemezgetés. A cél az élet: hogy nyugodt körülmények között hirdessük az evangéliumot, hogy minél több embert hívjunk meg Krisztushoz.
