Minden negyvenedik másodpercben megöli magát valaki ezen a világon, és közel hússzor ennyien megkísérlik ezt. Ám a témáról csak felelősen és mértéktartással lehet beszélni. Emellett a legfélelmetesebb statisztikák és a legdöbbenetesebb hírek mellé is oda kell tennünk a hitvallásunkat és a vigasztalást, amely bennünk, keresztyénekben él.
Sipos József tiszakeresztúri lelkipásztor, kárpátaljai lélek- és embermentő, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Alapítvány vezetője gyülekezetével együtt számos csodát átélt már. Így például halálos betegek épültek fel. Az alapítvány életpárti tevékenységének hála, a halál torkából is sikerült már kimenteniük gyermekeket. A vezetőt örömmel tölti el, hogy a másik véglet helyett a nyáján inkább a foggal-körömmel élni akarást látja.
Sipos József
Az öngyilkosság-megelőzés világnapja kapcsán vele beszélgetett Páll László újságíró, a többi között arról: mit tehetünk a kilátástalanság ellen? Hogyan tarthat meg a közösség, a szeretet és a hit akkor is, amikor a halál túl közel jön? Tanácsa: mivel a figyelem és törődés életet menthet, próbáljunk meg másokat felkarolni, róluk gondoskodni, ez rajtunk is segít. A hit, a kapcsolatok, az egymásra figyelés, a szeretet és az áldozatvállalás hathatósságát alapítványa révén is megtapasztalta.
A teljes írás a Reformatusoklapja.hu oldalon található.
Örömmel látjuk honlapunkon, ahol számos cikkünk díjmentesen is elérhető – ez a tartalom előfizetéssel olvasható teljes terjedelmében.