Képzeljük el azt a világot, amelyben a szörnyek nem rémisztgetnek, hanem mosolyognak ránk: a démonok nem vasvillát forgatnak, hanem színes frizurával, fülbemászó dalokkal vagy bolyhos plüsstestben érkeznek. Ez ma már nem mese, hanem a globális popkultúra valósága. A hongkongi születésű művész által megálmodott Labubu huncut vigyorával és óriási szemeivel meghódította a világsztárokat és a rajongók millióit; a Netflix egyik legnézettebb produkciója, a KPop Demon Hunters pedig démonvadász idolcsapatokkal és varázserővel bíró dallamokkal tarol. Felmerül a kérdés: vajon miért vonz bennünket ennyire a sötétség játékos álarca, és mit árul el ez rólunk? Weberné Zsikai Mária újságíró, főszerkesztő – paradoxont hordozó című – elemző írása erre a kérdésre is választ keres.
A cikk egyik sarkalatos megállapításából jó tanács is következik: „A popkultúra mintegy tükörként mutatja, mennyire eltávolodtunk Istentől, és mennyire hajlamosak vagyunk a hatalom és nagyság illúzióiba kapaszkodni. A keresztyéneknek ezért különösen tudatosan kellene odafigyelniük arra, milyen képet közvetít a kultúra Istenről és az énről.”
A teljes írás a Reformatusoklapja.hu oldalon található.
Örömmel látjuk honlapunkon, ahol számos cikkünk díjmentesen is elérhető – ez a tartalom előfizetéssel olvasható teljes terjedelmében.