Írott örökség

Füzi Ákos a pasaréti gyülekezetben volt presbiter – még Cseri Kálmán idejében –, amikor felvetődött az egyik ülésen, hogy egy mellszobrot vagy emléktáblát szeretnének állítani Joó Sándornak, az alapító lelkésznek egy évforduló alkalmából. Elkezdődött egy hosszú beszélgetés szombat délelőtt: – Nagyon nem vágytam rá, hogy erről vitatkozzunk, mert borítékolható volt, hogy végül nem fog történni semmi. Miután konstatáltam, hogy ebből biztosan nem lesz semmi, elcsendesedtem, nem is szóltam hozzá. Belül egyre dühösebb lettem, és elkezdett bennem érlelődni egy gondolat. Beszéltünk arról, hogy szobor legyen vagy dombormű, hogy mit írjunk rá, hogy a templom udvarán vagy a templom előtti téren helyezzük el, de egy mondat sem esett arról, hogy mit hirdetett Joó Sándor. Mit akarunk mi üzenni ezzel a fiatalabb generációknak? Talán csak annyit, hogy egy híres lelkész volt, és tanuljuk meg a nevét? Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy nem egy emberkéz alkotta emlékművet kell erőltetni, hanem azon kellene dolgozni, hogy az általa hirdetett Ige, teológia megmaradjon és élhessen közöttünk. Ennek a legkézenfekvőbb megoldása, ha valahol összegyűjtjük a gondolatait, és mindenki számára hozzáférhetővé tesszük – magyarázta. Eldöntötte, hogy készít egy olyan portált, ahol összegyűjti Joó Sándor összes prédikációját. Cseri Kálmán egyébként majdnem minden évben rászánt egy istentiszteletet arra, hogy meghallgassák Joó Sándor egy prédikációját a templomban az istentisztelet részeként. Ifitáborokban, csendes hétvégéken is rendszeresen elővették, tehát ilyen módon ápolták a hagyatékát, de egyben nem volt elérhető sehol sem. Miután megszületett a presbiteri döntés, hogy nem készül emlékmű, Füzi Ákos felvette a kapcsolatot Joó Sándor egyik gyermekével, aki a szellemi örökség jogait kezelte, és létrehozták a joosandor.hu-t. Elkezdték feltölteni a lelkipásztor igehirdetéseit, egyéb írásait, amelyek közül többet már könyv formájában is kiadtak. Szkenneltek, javítottak, de persze többen is segítették a munkát lektorálással, korrektúrázással. Ajtony Artúr, Perjés Attila kiemelten sokat segítettek. A prédikációk szövegével párhuzamosan kezdődött el hanganyagok bevonása a munkába. – Egy barátommal, Bujdosó Csabával elkezdtünk digitalizálni. Nagyon sok energiát fektetett abba, hogy rendkívül rossz minőségű hanganyagokat, kazettafelvételeket digitalizált, tisztított meg. Hatalmas élmény volt végigkövetni, ahogy érthető szöveg lett a zajból – fogalmazott. Ezek a hanganyagok elérhetőek az igehirdetési szövegek mellett, de ügyeltek rá, hogy a lekciót, a címet és az alapigét megjelöljék, így ezek is kereshetőek a megadott kritériumok alapján.

Füzi Ákos hamar rájött, hogy az oldal szoftveres szempontból is jelentős munkát igényel, mert szükségesnek érezte lehetővé tenni a teljes szöveges keresést, valamint elérni azt is, hogy az igehelyek kössék össze a prédikációkat. Úgy gondolta, hogy egy lelkész vagy ifivezető számára az a legnagyobb segítség, ha igehelyek és fogalmak mentén meg tudják találni, mit mondott azokról a számukra releváns igehirdető. Így jött létre a későbbi lelkesz.com keretrendszere.

Amikor Cseri Kálmán már nyugdíjba vonult, megkérdezte tőle, hogy az ő anyagait is elérhetővé teheti-e ugyanilyen formában. – Meglepett, hogy mennyire pozitívan reagált a kérésre. Nem arról volt híres, hogy nyitottan állt a modern technológia nyújtotta lehetőségekhez, bár a kazetták másolását támogatta, de például nem szerette, ha videófelvétel készül róla. Csak arra fókuszált, hogy az igei tartalom eljusson az emberekhez. Nem akarta, hogy bármilyen felhajtás legyen körülötte. Attól tartottam, hogy ezt is úgy fogja értékelni, hogy felesleges, de nagyon gyorsan megértette, hogy ez miért jó módszer az Ige terjesztésére, és abszolút hozzájárult, sőt, támogatta a prédikációinak feltöltését – mesélte. Így hozták létre a cserikalman.hu-t, amit ugyanaz a szoftver szolgált ki, mint a joosandor.hu-t.

Évekkel ezután kereste meg Literáty Zoltán lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója – azóta dékánja –, hogy Ravasz László életművét is feldolgozhatnák hasonló módon, mert szeretné használni az óráin. Felajánlotta a segítségét is, illetve a teológushallgatókat is bevonta a munkába. A Ravasz-életművet már nem külön oldalra töltötték fel, hanem létrehozták a lelkesz.com-ot, amelyre Joó Sándor és Cseri Kálmán anyagait is átemelték.

Végh Tamás volt az első lelkipásztor a sorban, akinek a neve alatt már YouTube-hivatkozások is elérhetők lettek. A YouTube-csatorna automatikusan frissíti a lelkesz.com portál tartalmat, de szerkesztői munka kell ahhoz, hogy a prédikáció címe és a bibliai hivatkozások is a helyükre kerüljenek.

Füzi Ákos egy újdonságról is beszámolt. – A jövőben a gyülekezeteket is beemeljük a rendszerbe külön entitásként, így ez alapján is lehet majd szűrni az igehirdetéseket. Több gyülekezet is megkeresett, hogy szeretnék a honlapjukon is kereshetővé tenni a náluk elhangzó prédikációkat. Az a terv, hogy odaadjuk nekik a lelkesz.com kereső, listázó és olvasó funkcióit, persze az adott gyülekezetre vonatkozó tartalmakra szűkítve – mondta.

A beszélgetés során felvetődött az is, hogy milyen hatást gyakorol a lelkészekre, ha megkeresik őket, hogy az életművüket szeretnék feltölteni az oldalra, ezzel megőrizve az utókornak. – Akiket megkerestem, azok egyértelműen az Ige terjesztéséért, a bizonyságtételért, tehát nem kivagyiságból engedték, hogy hozzáférhetővé tegyük a prédikációikat, írásaikat. Soha nem írtam könyvet, nem voltam az asztalnak a túloldalán, így nem tudhatom, hogy ez mennyire kísértés. Mindenesetre végtelen alázatot látok ezekben a lelkészekben, és a szó legnemesebb értelmében vett szolgálatként fogják fel mindezt: ők ezt a tudást kapták, amennyire képesek rá, továbbadják. Ha valaki szívesen olvassa ezeket, örömmel adják. Végh Tamást úgy ismertem meg, mint aki az életét tette fel arra, hogy a lehető legjobban megértse az Igét, és úgy érzi, tartozik azzal, hogy ezt elmondja az embereknek – fejtette ki.

A lelkesz.com adatbázisa folyamatosan bővül, többi között elérhetőek már Victor János, idősebb Zimányi József, Harmathy András igehirdetései is. Mostanság B. Szabó István és Lovas András anyagaival foglalkoznak, és keresik folyamatosan az együttműködést a lelkészekkel és a gyülekezetekkel is.

A református egyház keretein kívül is lehet keresgélni az oldalon, a felekezet legördülő menüben ez alapján is szűrhetünk. Ittzés István evangélikus lelkész életművének részei például már olvashatók az oldalon, de a református körökben is népszerű, XIX. századi baptista prédikátor, Charles H. Spurgeon igehirdetései is elérhetők magyar nyelven. A prédikációk elején is jelzik, hogy a szövegeket fordítóprogrammal ültették át magyarra, így abban előfordulhatnak félrefordítások vagy esetlen megfogalmazások, mindenesetre Füzi Ákos szerint így is teljesen jól használhatók. Amennyiben az olvasottság és a visszajelzések is megerősítik az elképzelést, elgondolkodnak az oldal többnyelvű átalakításán. – Ez nemcsak azt jelenti, hogy feltöltenénk az eredeti angol verziót, illetve a magyar fordítást, hanem ez fordítva is működhetne. Például az itt megjelenő lelkészek igehirdetései világnyelveken vagy a környező országok nyelvein is elérhetővé válnának. Cseri Kálmán esetében történtek ilyen kezdeményezések korábban is, jelent meg könyve például románul, de ez hatalmas munka volt akkor is, és most is az lenne. Amennyiben viszont mindezt gépi fordítással is megtehetjük, az rendkívül megkönnyítené a helyzetet. Képzeljünk el egy vegyes házasságot, ahol a magyar fél meg tudja osztani a másikkal végre, hogy mit olvasott, oda tudja adni a férjének, feleségének, hogy „tessék, ez hatott rám olyan erővel a múltkor” – magyarázta.

Ami a visszajelzéseket illeti, Füzi Ákos elmondta, hogy az ismerősei szoktak javaslatokkal élni, hogy milyen funkciók kerüljenek be a rendszerbe. Egy beszélgetés közben merült fel például a sötét üzemmód kialakítása is, hogy este, az ágyban fekve is kényelmesen lehessen olvasni a lelkesz.com-ot. Emellett tervezi, hogy a rendszeresen bibliaolvasó emberek támogatására például a református és az evangélikus bibliaolvasó kalauzt is feltöltik, így a kijelölt igeszakaszokhoz rögtön tudnak prédikációkat keresni a felhasználók. Ezen felül szeretnének lehetőséget adni arra, hogy a regisztrált olvasók különböző tematikus csendeshetek, prédikációsorozatok alapján a lelkesz.com-on létrehozott kalauzok közül választhassanak maguknak útmutatót az egyéni csendességeikhez. Például beállíthatják, hogy egy hétig a házasságról olvasnak.

– Azt szeretném, hogy a lelkesz.com egy olyan gyűjtőhely legyen, ahol igeközpontúan foglalkozhatunk azzal, ami éppen érdekel bennünket. Ha például vita alakul ki az eleve elrendelésről, akkor elmélyülhetek a témában, és keresgélhetek a legkülönbözőbb tanítások között. Ezért a Heidelbergi Káté, valamint a Második Helvét Hitvallás is feltöltésre került. A mély bibliatanulmányozásnál másodlagos kérdés, hogy milyen felekezetű a lelkipásztor. Természetesen fontos tudnom róla, hogy milyen felekezethez tartozik, mert akkor leszek képes értelmezni, hogy milyen kultúrából, háttérből jön, de egy katolikus vagy baptista igehirdetésben is meg tudom találni, hogy mi a releváns számomra, amivel egyet tudok érteni. Emellett pedig nem okoz problémát, ha olyat látok, amivel nem tudok azonosulni. Kialakítottunk egy olyan funkciót is, amellyel a prédikációkból idézeteket lehet elmenteni, valamint címkézni – újságolja.

– Szeretném, hogy ez egy békés és csak a Bibliára, csak az Igére fókuszáló hely lehessen, ahol a tartalom a lényeg, és nem a sallang vagy a gyakran felesleges feszültségek, ellentétek, amelyek megjelenhetnek politikai, felekezeti dimenziókban. Ha van a keresztyénségnek közös nevezője, akkor az a Biblia – foglalta össze.