„Jövevény voltam, és befogadtatok engem” – menekültek világnapja

Minden év június 20-án, a menekültek világnapján az ENSZ menekültügyi főbiztosa és számtalan civil szervezet igyekszik felhívni a figyelmet arra a több millió menekültre és kitelepítettre, akik háború, üldöztetés vagy más konfliktusok miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány (MRSZA) két vezetőjét, Zságer Lászlót a menekültszolgálattól és Katona Viktóriát a menekültmissziótól kérdeztük a világnap kapcsán.

Miért van két része a menekültmissziónak? Miben különbözik a kettő?

Zs. László: Míg a menekültmisszió a menekültkérdés lelki oldalával, addig a menekültszolgálat főleg a mindennapi élet kihívásaival, a menekültek ellátásával és a menekültek magyarországi beilleszkedésének elősegítésével foglalkozik.

K. Viktória: A misszió Jézus Krisztust állítja a középpontba, a keresztyén értékekre helyezi a hangsúlyt, hitbéli megújulást és megerősítést tűzi ki célul.

Honnan érkeznek a menekültek?

Zs. László: A szomszédunkban kitört háború miatt az elmúlt évben nagy számú menekült érkezett, illetve ma is kisebb számban érkezik Ukrajnából. Korábban elsősorban a Közel-Kelet, Afrika és Ázsia fegyveres konfliktusok által sújtott területeiről érkeztek menekültek, valamint azokból az országokból, ahol vallási, etnikai hovatartozásuk miatt üldöztetésnek voltak kitéve az emberek.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie nálunk egy menekültnek?

K. Viktória: Menekültként kiszakadtak a megszokott környezetükből, az újba pedig nehéz beilleszkedés. Az idegen nyelv is problémát jelent számukra, és mentálisan is nehéz talpra állniuk, amikor folyamatosan menekültnek, kitaszítottnak érzik magukat.

Menekültek. Fotó: Menekültmisszió

Fotó: Menekültmisszió

Miben tudnak segíteni nekik?

K. Viktória: Dobos Ágoston békésszentandrási református lelkipásztor főállásban végzi a lelki munkát, istentiszteleteket és hitmélyítő hétvégéket szervez. Előfordulnak családon belüli nehézségek, krízisek. Feladatunk a kísérés, az erősítés és a bátorítás. Ha kell, el kell kísérnünk őket akár egy gyülekezetbe is, segítenünk kell a beilleszkedésüket egy megtartó közösségbe.

Zs. László: Szolgálatunk számos területre kiterjed: támogatást nyújtunk a menekülteknek a hivatalos ügyeik, a lakhatásuk intézésében, a munkaerőpiaci integrációjuk előmozdításában, tehát a hosszabb távú magyarországi boldogulásukhoz. Szociális munkát végzünk, tolmácsolási és fordítási segítséget nyújtunk, egészségügyi tanácsokat adunk, magyar és angol nyelvórákat, iskolai felzárkóztatókat, országismereti és terápiás foglalkozások, továbbá készségfejlesztő és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést segítő műhelyfoglalkozásokat szervezünk nekik. Ezenkívül helyet és kereteket biztosítunk a szociális kapcsolatok építését és megőrzését, a közösség formálását szolgáló tevékenységeknek, mint például a közös kirándulásoknak, gyermektáboroknak, kluboknak (időskorúak klubja, menekültkórus), közös ünnepléseknek, imaesteknek. Szolgálatunk során számos nemzetközi és magyarországi partnerszervezettel működünk együtt az általunk nyújtott asszisztencia komplexitásának biztosítása érdekében: például az ország legkülönbözőbb pontjain tartózkodó menekülteket befogadó és ellátó intézmények látogatása során folyamatos a koordináció a helyi segítő szervezetekkel. A záhonyi és budapesti adománypontok fenntartása, ahol hetente több száz élelmiszercsomagot osztunk ki (sajnos az igény az egyre szűkülő források miatt folyamatosan növekszik) a rászoruló menekültek részére, részben szintén nemzetközi partnerek támogatásával valósul meg. Az egészségügyi esetek ellátása érdekében több intézménnyel is kapcsolatban állunk, amelyek közül kiemelkedő együttműködő partnerünk a Bethesda Gyermekkórház, amellyel jelenleg egészségügyi szűrőprogram elindításán dolgozunk. Megközelítőleg ezerkétszáz fős az az ügyfélkörünk, amely rendszeres asszisztenciában és támogatásban részesül általunk.

Menekültek. Fotó: Vargosz

Fotó: Vargosz

Kettős állampolgárok alatt a kárpátaljai menekülteket kell érteni? Milyen segítségre van nekik szükségük?

Zs. László: Részben. Akik kettős állampolgárként érkeztek Magyarországra Ukrajnából, több szempontból nehezebb helyzetben vannak, ugyanis számos asszisztenciában nem részesülhetnek, tekintettel arra, hogy ők kvázi hazaérkeztek. Ennek kapcsán fontosnak tartom megjegyezni, hogy azon kevés szervezet közé tartozunk, amelyek az Ukrajnából érkező kettős állampolgárok számára is tudnak támogatást biztosítani. Lakhatási programunk kedvezményezettjei között a belső Ukrajnából érkező menekültek mellett kárpátaljai kettős állampolgárok is vannak. Több ügyfelünk esetében elmondható, hogy már a háború előtt itt tartózkodtak, majd a háború kitörésével Magyarországon egyesültek újból a családtagjaikkal. Sok Ukrajnából érkező menekült család lakhatási, megélhetési és a munkavállalást érintő nehézségekkel küzd. Ez hatványozottan igaz azokra a családokra, ahol egy felnőtt gondoskodik a kiskorú gyerekekről vagy egészségügyi problémákkal küzdő családtagokról.

K. Viktória: Sokaknak adtunk munkát, rendszeresen szervezünk találkozókat, istentiszteleteket nemcsak Budapesten, hanem vidéken is, ahol letelepedtek. Feladatunk felkutatni őket, tartani velük a kapcsolatot.

Mi az a legfontosabb szó vagy gondolat, amellyel a menekültmisszió munkáját össze leetne foglalni?

Zs. László: Szolidárisnak, emberségesnek, belátónak, alázatosnak, bölcsen elfogadónak és befogadónak lenni, hatékonyan és hathatósan támogatni az egyént a boldogulásában, a közösséget pedig a megerősödésben. A mondás úgy tartja, hogy az embernek ne halat adjunk, hanem tanítsuk meg halászni. Meglátásom szerint fontos, hogy mielőtt nekilátnánk a tanításnak, halat is szükséges adni ahhoz, hogy a halászathoz szükséges eszközök és tudás elő-, illetve megteremtődjenek.

K. Viktória: Minden fa a gyökerétől gyógyul. A menekülteket – érkezzenek bárhonnan is – gyökerestől szakították ki részben vagy egészben. Jób könyvében is azt olvassuk: „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai.” (Jób 14,7) Alaptézisünk, hogy támogatni kell őket gyökeret találni, megerősödni akár ideiglenesen is, hogy aztán úgy lehessen továbbmenni, ha kell. De többségük még mindig haza szeretne menni.

Az Ószövetségben az Isten népének be kellett fogadnia a jövevényeket. Ma hogyan vonatkozik ez ránk?

K. Viktória: 2022 februárjától nagyon közel jött hozzánk ez a befogadás, és jelesre vizsgáztak a magyar reformátusok elfogadásból, támogatásból, adományozásból, és nem csak az anyaországiak, hanem az egész Kárpát-medencei magyar reformátusság.

Zs. László: „Bizony, mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.” (Mt 25,40)

Honnan van erre a munkára forrás, és hány fős a missziós stáb?

Zs. László: Intézményi átszervezés révén a menekültmissziós szolgálat 2022 januárjában került át a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány (MRSZA) szárnyai alá. Ekkor csupán három fővel folytattuk a szolgálatunkat. Jelenleg közel ötven fővel, munkatársakkal, külföldi és magyar gyakornokokkal, önkéntesekkel vagyunk jelen a terepen és végezzük a szolgálatunkat. Két nagy programunk van. Az egyik a Magyarországon élő, a magyar hatóságok által nemzetközi védelemben részesített ügyfeleink hosszú távú magyarországi beilleszkedését segítő program, amelyben közel százötvenen – jellemzően afgán, iraki, kurd, szír, pakisztáni származású menekültek –vesznek részt. A másik programunk keretében az orosz–ukrán háború elől Ukrajnából Magyarországra menekülőket segítjük. E programunk három részből áll: egyrészt a krízisellátásból, amely keretében eseti jelleggel biztosítunk élelmiszercsomagokat, utalványokat az arra rászorulóknak; másrészt a menekültek összetett igényeit lefedő komplex asszisztenciacsomag biztosításából (szoros együttműködésben a megvalósító partnerszervezetünkkel, a Kalunbával); harmadrészt menekültügyi programok pályázati támogatásából. Az orosz–ukrán háború kitörése óta az MRSZA eddig ötvenhét magyarországi és hetven ukrajnai egyházi és civil szervezet menekültügyi projektjét támogatta pályáztatás útján projektenként kétmillió forint összeghatárig. Az Ukrajnában megvalósuló misszióban a szeretetszolgálat kivitelező partnere a Kárpátaljai Református Egyház. Örömteli, hogy ennek nyomán az MRSZA tükörpályázati felhívást tett közzé kifejezetten a magyarországi református gyülekezetek körében. Sokrétű szolgálatunk ENSZ-szervezetek, külföldi partneregyházak és nemzetközi partnerek által támogatott projektek keretében valósulhat meg, amelyeket kiegészítették a közegyházi adakozásból és az állami forrásokból származó támogatások. A nemzetközi partnerszervezetek közül szeretném kiemelni legfőbb támogatóinkat: a svájci protestáns egyházak tevékenységeinket régóta segítő segélyszervezetét, a HEKS-et, a brit Christian Aidet, valamint a számos egyházat tömörítő ACT Alliance-t.

K. Viktóra: Nagyrészt közegyházi támogatásból működik a szolgálat Dobos Ágoston békésszentandrási református lelkipásztor vezetésével és a hozzá csatlakozó önkéntesekkel. De az MRSZA is sok támogatást ad leginkább tárgyi adományok formájában.

Menekültek Fotó: Pályi Zsófia

Fotó: Pályi Zsófia

Sok változás volt és van a misszió életében. Melyik a leginkább előremutató jelenleg?

K. Viktóra: Ki akarjuk terjeszteni a misszió szolgálati területét, külföldre is küldeni aratásba olyan személyeket, akik itt megerősödtek. Legutóbb Irakból tért vissza egy missziósunk. Szeretnék sokkal több hitmélyítő alkalmat tartani és erre forrásokat teremteni.

Zs. László: Legjobb tudásunk és szándékunk szerint igyekszünk a továbbiakban is végezni szolgálatunkat az elesettekért. Az elmúlt időszak számos változást hozott a missziónk és szolgálatunk életében mind szervezetfejlesztés, mind innovatív megoldások, kezdeményezések, illetve pilotprogramok (például a menekültek mentori foglalkoztatása, egészségügyi referáló mechanizmusok kidolgozása és működtetése) beindítása vonatkozásában. Számunkra a projektalapú működés – bár jelentős finanszírozási kitettséget jelent és folyamatos bizonytalanságot eredményez – számos fejlődési és megújulási lehetőséget is rejt. Reménykedem benne, hogy isteni kegyelemből és segítséggel, igei vezetés mentén a jövőben is sikerül fenntartanunk és működtetnünk az üldözöttekért, az elűzöttekért, az elesettekért, a kitaszítottakért és a rászorulókért végzett szolgálatunkat Isten dicsőségére. Igazán nagy feladat mindez, mi pedig, akik csak távolról figyeljük az eseményeket, ne szűnjünk meg imádságban hordozni a terheket cipelőket. Az Igében pedig ott van a leírás, hogy milyen hozzáállást vár az Úr az övéitől. A 2Móz 12,49 azt mondja: „Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, aki közöttetek tartózkodik!” Vagyis az ország törvényei a menekültekre is vonatkoznak. Nekünk ebben kell segíteni megmaradni nekik. A 3Móz 19,34 pedig erre figyelmeztet: „Olyan legyen a köztetek tartózkodó jövevény, mint a közületek való született izráeli! Szeressétek, mint magatokat, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek!”