Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Az emberek többségének a karácsony a várakozásról, az ünneplésről, a családról, a szeretetről szól. Vannak azonban olyanok, akik a szentestén is szolgálnak. A rendőrök, tűzoltók, orvosok vagy a lelkészek ilyenkor is a bensőséges családi együttlét helyett a közösségért dolgoznak. Utóbbiak a kis családjuk mellett a gyülekezeti „nagy családban” is helytállnak, fontos feladatokat végeznek. Hogyan élik ezt meg a hozzátartozók, a lelkészfeleségek és a gyerekek?