A gyász örökre megmarad, csak körbeöleli az élet. Félelmetes mondat. Gyásszal élni egy életen át. Senki sem kivétel, hiszen az élet rendje szerint mindenki találkozik a halállal. Dancsó Zoltán, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora gyászfeldolgozó csoportjaiban a teher közös hordozásának fontosságára hívja fel a figyelmet.
„Az élet természetes része a halál. Ideje van a meghalásnak, ezt sem siettetni, sem elhúzni nem szabad…” A hospice-házakba – köztük a keresztyén hátterű Majosházai Hospice Házba – akkor kerülnek a betegek, amikor a gyógyulásra már végképp nincs esélyük. Illényi Éva riportja.
„Manapság, a plasztikai műtétek, az egészséges életmód és az örök fiatalság látszatát keltő közösségi média korában egyre inkább tabunak számít az egykor oly természetesnek tűnő elmúlás, a halál témaköre.” Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából arról, miért nem szabad, hogy haragunkkal menjen le a nap.