Az egyházak "versenyt futnak" az állami és a magánoktatással

2010. március 25., csütörtök

altJövő hétfőig nyújtják be a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) az erdélyi magyar egyházak oktatási szakértői azt a listát, amely az új román oktatási törvényről folytatott közvitában a felekezeti oktatást érintő javaslatokat tartalmazza.

A törvény nagy erénye lehet – figyelmeztettek az egyházi vezetők –, ha az elfogadásra kerülő szövegváltozatban külön fejezetet kap az egyházi oktatás, amelyről eddig a hazai törvénykezés csak részlegesen és ezért pontatlanul rendelkezett.
Egy kormányhatározat értelmében tárcaközi bizottságot hoznak létre, amely széleskörűen elemzi az egyházak helyzetét – idézi a témáról internetes oldalán beszámoló Új Magyar Szó című bukaresti napilap Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki egyben a  bizottságot vezeti majd. Markó bízik abban, hogy kedvező döntéseket lehet majd hozni a magyar egyházakat érintő kérdésekben.
Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke a lapnak elmondta, hogy az erdélyi magyar egyházi oktatási intézmények alapvetően különböznek az ortodox egyházi képzéstől, amely elsősorban teológiai oktatás. A magyar egyházak által működtetett iskolák többnyire az állami iskolákhoz hasonlóan a közoktatás feladatait látják el. Ennek köszönhetően az állam fizeti az intézmények alkalmazottait, és ha az illetékes egyház szerződést köt az önkormányzattal, akkor a helyi önkormányzat fedezi az iskola fenntartási költségeit.
A szakértő szerint az a cél, hogy a készülő törvény pontosan határozza meg a felekezeti és a magánoktatás közötti különbséget, és biztosítsa a közfeladatokat ellátó felekezeti iskolák megmaradását, ugyanakkor tegye lehetővé, hogy ezek a tanintézmények minden szinten és változatos profillal, a felekezetek elvei szerint működhessenek.
Arról, hogy az egyházak hatásköre meddig terjedhet, Lakatos szerint az egyházak képviselői között is megoszlanak a vélemények: az oktatásról tartott eddigi közvitákon voltak akik úgy vélték, hogy egyházi hatáskörbe kell tartoznia az iskola belső szabályzatának és a tanrend meghatározásának is.
Az új törvényről szóló vitában kiderült, hogy az egyházak "versenyt futnak" az állami és a magánoktatással. "Ha a felekezeti iskolák nem kapnak támogatást például a líceumi képzés idejére, akkor elsorvadnak, mert tandíjat a magániskolákhoz hasonlóan nem szedhetnek" – figyelmeztetett Lakatos András.
Erdélyben nagyjából hétezer magyar diák tanul kilenc református, nyolc katolikus és két unitárius intézményben. Az utóbbi évek beiskolázási adatai azt mutatják, hogy egyre népszerűbbek a felekezeti iskolák.
Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium igazgatója a lapnak azt hangsúlyozta, hogy az új tanügyi törvénynek tiszteletben kell tartania az alkotmányt, amely kimondja, hogy a romániai oktatás hárompillérű: állami, felekezeti és magániskolákból áll.

 

Forrás: MTI

Istent keresem

Jn 14,1–6

„Én vagyok az út, az igazság és az élet...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →