Az új év első hetében konferenciát tartottak Kárpátalján az egyházi középiskolákat az utóbbi időben sújtó aggasztó problémákról, amelyen részt vettek a magyar tannyelvű líceumok igazgatói és lelki vezetői, továbbá több közéleti személyiség, közöttük Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és Tóth István, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulja is - írja a Kárpátalja című online hetilap.

Az egyeztető fórum megszervezése azért vált indokolttá, mert megszűnt az egyházi iskolák állami finanszírozása, emellett négy éve, 2006-tól Ukrajnában állandóan változik a szabályozás, rendszeresen módosítják a felsőoktatási felvételi rendszert, a tanterveket, az oktatási követelményeket - mondta el a lapnak Egressy Miklós, a rendezvénynek helyet adó Karácsfalvai Görög Katolikus Líceum lelkész-igazgatója.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a kialakult tarthatatlan helyzetet és az ide vezető fontosabb eseményeket vázolta előadásában. Rámutatott, hogy az állami finanszírozás megvonásának alapja a 2004-es törvénymódosítás, mely szerint a kollektív tulajdonú egyházi intézményeket automatikusan magánintézményekké nyilvánították, így nem kaphatnak állami normatív támogatást a kötelező feladatok ellátásához, sem ingyen tankönyvet, ami korábban alanyi jogon járt nekik. Helyzetükön tovább rontottak a 2006 óta hozott kisebbségi anyanyelvű oktatást korlátozó rendeletek (érettségi/felvételi, a magyar nyelvvel szembeni diszkrimináció, a kötelező ukrán felvételi vizsga, annak követelményrendszere, visszatérés a tizenegy osztályos középiskolai oktatáshoz). Kifejtette, hogy immár elkerülhetetlen a kialakult helyzetnek megfelelő új koncepció, szerkezet kialakítása mindegyik oktatási intézményben.

A fórum résztvevői abban állapodtak meg, hogy közös nyilatkozatban kérik az érdekvédelmi szervezeteket és a magyar kormányt, hogy továbbra is tartsák napirenden az egyházi iskolák ukrán állami finanszírozásának a kérdését minden fórumon. Amennyiben ez nem sikerül, az iskolák azt szeretnék elérni, hogy a magyar állam közvetlenül, előre kiszámíthatóan finanszírozza egyházi líceumok működését az átmeneti időszakban, ne kelljen a bizonytalan pályázati rendszertől függniük. Kiderült, hogy a történelmi egyházak már kölcsönökből biztosítják iskoláik működését, s továbbra sem oldódott meg a líceumok tankönyvellátása sem. Jelentős fejtörést okoz, hogy nem maradhatnak fenn jelenlegi formájukban a három évfolyamos líceumok, azokat két vagy négy évfolyamossá kell átszervezni, és újból akkreditáltatni, ami ismét csak óriási költségeket jelent a tanintézményeknek.