Schmitt Pál köztársasági elnök volt a díszvendége annak a konferenciának, amelyet pénteken tartottak „Az alkotmányozás dilemmái” címmel az MRE zsinati székházának üléstermében. Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke megnyitójában kiemelte: fontos, hogy ha az új alaptörvény megemlíti Istent, az ne következmények nélkül történjen.

„Valóban vannak dilemmái is az alkotmányozásnak, már a hamleti, lenni vagy nem lenni kérdést is fel lehet tenni vele kapcsolatban. A tét az, hogy mi szerepeljen abban az alaptörvényben, amely a nemzet önbecsülésének az alapja is. Éppen ezért bármilyen közegben – legyen az egy egyházi keretek között folytatott tanácskozás – nem lehet leegyszerűsítő az alkotmányról folytatott vita” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök pénteken. Az MRE Zsinata lelkészi elnöke a zsinati székház üléstermében nyitotta meg „Az alkotmányozás dilemmái” címmel tartott tanácskozást, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara (KRE-ÁJK) és a Református Közéleti és Kulturális Központ (RKKK) szervezett közösen.

A konferencia előtt Schmitt Pál köztársasági elnök találkozott Bölcskei Gusztávval, a Zsinat lelkészi elnökével

A tiszántúli püspök felidézte, hogy az elmúlt hónapokban, amióta megindult az új alkotmányról folyó gondolkodás, az egyházakat általában arról kérdezték meg, hogy szeretnék-e, hogy Isten említést kapjon az alaptörvényben.

„Hívő emberként természetesen örülök ennek, ahogyan megtörtént a rendkívül fontos, a magyarság összetartozását kifejező tavaly júniusi jogszabályban. De a Bibliát ismerő emberként a parancsolatot is fontosnak tartom, azt, hogy Isten nevét a szádra hiába ne vedd! Vagyis: Isten említése nem maradhat következmények nélkül, méltónak kell lenni ahhoz.”

Az esemény díszvendége Schmitt Pál köztársasági elnök volt, aki felszólalásának első gondolatában kifejtette, a jogalkotók precíziós, kiegyensúlyozó szakmunkát, kodifikációt végeznek, amely nem érvényesíthet minden felmerülő igényt, viszont a közösségi elvárásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

„Úgy érzékelem, hogy a tavalyi országgyűlési választások óta újra közügyekké váltak olyan témák, olyan feladatok, amelyek korábban a politika rossz tapasztalatokra épülő elutasítása miatt nem érték el az emberek ingerküszöbét sem – jelentette ki Schmitt Pál. – Kiderült azonban, hogy amit régen sokan rálegyintéssel intéztek el, mondván: ez a magyar embereket nem foglalkoztatja, azt ma igen élénk érdeklődés övezi.”

Schmitt Pál köztársasági elnök

A köztársasági elnök kijelentette, egy alkotmány akkor tölti be hivatását, ha minden más jogszabály belőle forrásozik, rá támaszkodik, ha minden közös cselekvés hozzá igazítható.

„A magyarok tiszta, egyértelmű, vállalható, jól szerkesztett alkotmányt szeretnének, amely hosszú időre, történelmi távlatokra rendezi közös dolgaikat, rögzíti alapjogaikat, az állam működésének kereteit, és végső soron megvédi őket a rossz döntésektől. Ezen túl: olyan alkotmányt, amelyre büszkék lehetnek, amelyhez kötődhetnek.”

Schmitt Pál felidézte, maga is fogalmazott meg ajánlásokat az alkotmányhoz: az anyanyelv védelmére, az egészséges élethez való jogra, az élethosszig tartó tanulás fontosságára vonatkozóan.

„Arról is, ami véleményem szerint a magyarok jogos vágya: hogy alaptörvényük az általános emberi jogok érvényesítése mellett szóljon Magyarországról, erről a kereszténységben született, a Szent Korona által jelképezett nemzetről.”

Az államfő kifejtette, hogy a tavalyi választási eredmények után a törvényhozási legitimáció, az alkotmányozni képes többség ma erősebb, mint korábban bármikor. A konszenzus pedig elsősorban nem pártok között, hanem a társadalomban jön létre, tette hozzá. Schmitt Pál szerint az elvárás, a magyarok, az önmagunkkal szembeni elvárás a legfontosabb alkotmányozási kényszer. „Megfelelni neki történelmi feladat, amely nem kevés bölcsességet, arányérzéket és valóságismeretet követel” – zárta szavait a köztársasági elnök.

Szájer József, európai parlamenti képviselő

A tanácskozáson felszólalt Szájer József, európai parlamenti képviselő, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség által létrehozott alkotmányszövegező bizottság elnöke, Pokol Béla, a KRE professzora, Cservák Csaba, a KRE docense, a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője, Stumpf István alkotmánybíró, valamint Kukorelli István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, korábbi alkotmánybíró.

A konferencia megrendezésének indító gondolata Pokol Bélától, az MTA doktorától, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem tanárától származik, aki 2003-ban a Külügyminisztérium által létrehozott munkacsoport tagjaként tevékenykedett az Európai Unió alkotmányának előkészítésében is.

Református.hu, Fotó: Kalocsai Richárd