Európai egyházi állásfoglalás készül az uniós romaügyi stratégiákhoz

2011. február 17., csütörtök

Az európai pályázati rendszerek átalakításának fontosságára, a cigány közösségek kulturális sokféleségének jelentőségére is felhívták a figyelmet az Eurodiaconia és az Európai Egyházak Bevándorlásügyi Bizottsága, illetve partnereik budapesti tanácskozásán.

Két európai egyházi szervezet tartotta február 14-15-én, Budapesten éves partnertalálkozóját: az Európai Egyházak Bevándorlásügyi Bizottsága (CCME) és az Eurodiaconia hívta a magyar fővárosba a vele együttműködő egyházak, tagszervezetek képviselőit. A kétnapos tanácskozásnak a Magyarországi Református Egyház (MRE) adott otthont, a konzultáció első napjának programját az MRE Zsinati Hivatalának szakemberei állították össze.

A CCME-t Doris Peschke főtitkár, az Eurodiaconiát Catherine Storry képviselte. A résztvevők között voltak az MRE mellett az Erdélyi Református Egyházkerület, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE), a Lutheránus Világszövetség (LVSZ), a finn, a norvég, az olasz evangélikus egyház képviselői, az Egyesült Metodista Egyház, valamint dán, holland, lengyel és olasz diakoniai szervezetek küldöttei, továbbá az Európai Egyházak Konferenciája - Egyház és Társadalom Bizottság (CEC-CSC) brüsszeli irodájának egyik vezetője.

Készül az uniós romaügyi keretprogram

A megbeszélések középpontjában a magyar európai uniós soros elnökségi félév egyik legfontosabb témája, a cigányság integrációja állt. Az együttműködő szervezetek egy közös állásfoglalás, javaslatcsomag kidolgozását kezdték meg, melyet a most kidolgozás alatt álló európai romaügyi keretprogramhoz (European Roma Framework), valamint az ehhez kapcsolódó magyar elnökségi következtetésekhez (Council Conclusions) tett közös egyházi hozzájárulásként kívánnak a megfelelő intézményekhez eljuttatni.

A megbeszélés meghívottja volt dr. Izsák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke. Előadásában ismertette a magyar uniós elnökség elképzeléseit az európai romaügyi keret kialakításával kapcsolatban. Rámutatott: a magyar kormány álláspontja szerint nem kizárólag a cigány közösségek, hanem általában a hátrányos szociális helyzetben lévők felzárkóztatására kell koncentrálni, hiszen az azonos helyzetben lévők számára azonos megoldások célravezetőek. Az mostanra eldőlt, hogy az EU nem stratégiát készít, hanem egy olyan iránymutatást, amelyhez a tagállamok a saját stratégiáikat igazítják majd. Ez a keretprogram várhatóan még a magyar elnökségi félév alatt elfogadásra kerülhet.

Ajánlásokat fogalmaznak meg

A kétnapos egyházi tanácskozás résztvevői több észrevételt is megfogalmaztak, és a következő napokban véglegesedő ajánlás további megállapításokat tár majd a magyar elnökség elé. Hangsúlyozták, hogy az Uniónak tiszteletben kell tartania legfontosabb saját alapértékét, a szolidaritást. A felzárkóztatás során el kell kerülni az asszimilációt, de törekedni kell az egymás iránti attitűdök megváltoztatására a többségi és kisebbségi társadalom körében egyaránt.

Többen egyetértettek abban, hogy az európai pályázati rendszerekkel kapcsolatos szemléletváltásra lesz szükség hosszabb távon, mivel a jelenlegi európai támogatási rendszer alkalmatlan a cigányság felzárkóztatását célzó programok finanszírozására. Egy leszakadó társadalmi réteg felzárkóztatásához évtizedekre van szükség, miközben az európai pályázati programok legfeljebb néhány évesek. Az is gondot okoz, hogy hatalmas pályázati összegekről van szó, így a támogatások kezelése, valamint az önrész előteremtése is problémát jelent a támogatott közösségek számára. A bonyolult adminisztráció mellett még az is hátrányt jelent, hogy a pályázati monitoring elsősorban a pénzügyi megvalósulásra összpontosít, és kevésbé veszi figyelembe a tartalmi szempontokat és a programok hosszú távú társadalmi hatásait.

A résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző programok adaptálásánál figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat. Látni kell, hogy még a magyarországi viszonyok között sem beszélhetünk egységes cigányságról, a cigányságon belül meglévő kulturális különbözőségek miatt elképzelhető, hogy egy projekt az egyik közösség esetében működik, a másiknál nem.

Azt is fontos tudni, hogy - bár sok szempontból elkülönülnek a cigány csoportok a többségi társadalomtól - a cigányság sem elszigetelten él. Vagyis akik a cigányság felzárkóztatásával foglalkoznak, azoknak foglalkozniuk kell azokkal a többségi csoportokkal is, amelyekhez közelíteni szeretnénk őket. És ez nem korlátozódhat a meglévő vagy feltételezett előítéletek lebontására, tudatformálásra, hanem ismerni kell az okrendszereket, kezelni kell a kölcsönös sérelmeket, és tekintettel kell lenni a helyi közösségek érdekviszonyaira is.

Egyházak: a tisztánlátás képessége

Amint Hámori Ádám, az MRE EU-referense kiemelte: a valósággal való szembenézés nélkül nem lehet hatékony megoldásokat kialakítani. Úgy vélte: az egyházak egyik erőssége a cigánysággal való foglalkozásban az, hogy semmilyen ideológiai vagy politikai elkötelezettség nem gátolja őket a helyzet megértéséhez szükséges tisztánlátásban. A kormányzati és európai intézményeknek nincs erőforrásuk arra, hogy minden esetet külön-külön vizsgáljanak, ebben is segítségükre lehetnek az egyházak és civil szervezetek, melyek a hátrányos helyzetű közösségek mellett tevékenykednek - hangzott el a tanácskozáson.

Református.hu, fotó: Kalocsai Richárd

Istent keresem

2Krón 32

„Talán a ti istenetek meg tud majd benneteket menteni a kezemből?!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →