160 éve született Alpár Ignác

2015. január 17., szombat

160 éve született Alpár Ignác, a magyar historizmus nagymestere.

Alpár Ignác építész 1855. január 17-­én született Pesten, Schöckl Ignác néven. Édesapja Schöckl Mátyás (1823­-1879) asztalosmester. Schöckl Ignác, vezetéknevét 1880­-ban Alpárra változtatta. Alpár Ignác építészeti tanulmányait előbb Pesten majd Berlinben folytatta. Budapestre 1881­ben tért vissza, ahol Hauszmann Alajos (1847-­ 1926) építőművész segédje lett. Szintén Hauszmann mellett a pesti Műegyetemen hét éven át, 1882 és 1889 között vett részt az oktatásban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Első megvalósult alkotása is ebben az időszakban készült, ez a herkulesfürdői (ma Baile Herculane Romania) Szapáry fürdőház volt. Első fővárosi munkája egy Teréz körúti bérház megtervezése lett. Mind az első templom, mind az első vármegyeháza tervezése Segesváron valósult meg az 1880­-as évek második felében. Az 1890-­es évek első felében a budapesti és az erdélyi házak mellett a Nyíregyházán valósultak meg. Művészetének legkedveltebb alkotása a Városligetben 1896­-ban rendezett Millenniumi kiállítás történelmi főcsoportjának épülettömbje volt.

A XX. század hajnalán a banképítészet legtöbbet foglalkoztatott mesterévé vált, több pályázaton legyőzte a szecessziós stílusú tervekkel induló Lechner Ödönt. Alpár Ignác építészete historizmus stílusában fogant, bizonyítva, hogy a régi korok művészetét megbecsülve, azok egyes részleteit hol pontosan, hol csak hangulatilag megidézve lehet értékes életművet létrehozni.

Alpár Ignác életének vége felé egyre kevesebb megrendelést kapott, de társadalmi elismertsége folyamatosan nőtt. A hetven éves születésnapjára a Mezőgazdasági Múzeum falán emléktáblát avattak a tiszteletére. Zürichben hunyt el 1928­-ban. A katolikus építészt, az általa tervezett városligeti Szent László kápolnában ravatalozták fel.

Alpár Ignác által tervezett erdélyi református templomok

Alpár Ignác az 1880-as évek második felében baráti viszonyt ápolt Szász Domokossal (1838-1899), az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével, aki 1885-től élete végéig volt az egyházkerület lelkészi vezetője. A XIX. század nyitottságára jellemző, hogy a püspök hivatalos generális vizitációs útjaira magával vitte a katolikus felekezetű Alpár Ignácot. Szász Domokos 1887. évi jelentésében a következő sorokat jegyezte le: "Június első napjaiban a gyulafehérvári egyházmegyénkben végeztem körutat, kísérve generális nótáriusunk, s Alpár Ignác műépítészek által, kivel Igazgató Tanácsunk az egyházi építkezések ügyében szerződésre lépett...".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az együttműködésnek köszönhetően nyolc erdélyi templomot tervezhetett Alpár Ignác az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején. Ezáltal a Segesvári (legfelső képünkön), Piskitelepi, Marosludasi (felső képünkön), Szászrégeni, Abafájai, Dicsőszentmártoni, Brassói, Kékesi református egyházközségeknek lett új templomuk.

Alpár Ignác templomainak egy része olyan nagy történelmi múltú városokban épült, ahol az evangélikus szászok voltak jelentős többségben, a reformátusok kisebbségben. A templomok másik része Dél-Erdély szórványnak számító misszió egyházközségeinél kisebb lélekszámú településeken található. Alpár legnagyobb és legkarakteresebb templomát, a brassóit 1962-ben a román hatóságok lebontásra ítélték, helyén azóta szálloda áll. Az építész utolsó református temploma Igazfalván nem az egyházkerület, hanem Magyarország Kormányának megrendelésére épült fel 1902-ben.

Alpár Ignác protestáns oktatási épületei

Alpár Ignác a XIX. század végi iskolaépítészet kiemelkedő jelentőségű tervezője volt. Oktatási épületeinek jelentős hányadát a protestáns gimnáziumok alkotják. Az első egyházi megrendelés alapján készített iskolatervezése a nyíregyházi evangélikus általános iskola megalkotása volt 1893­-ban. Ennek az épületnek a neobarokk stílusú homlokzat­kialakítása Alpár Ignác első nyíregyházi munkájával, a vármegyeháza monumentális tömbjével hozható párhuzamba.

A nyíregyházi iskolánál egyszerűbb megjelenésű, a szintén 1883­-ban tervezett Kisújszállási Református Főgimnázium épülete, amelyen a neoreneszánsz megformálás érvényesül. Az 1890-­es évek közepén Pozsonyban és Békéscsabán evangélikus, míg Miskolcon református gimnáziumot építettek a neves építész tervei szerint (képünkön). Az utóbbi két iskolánál a főhomlokzat síkjából enyhén kiugró középrizalit teszi ünnepélyesebbé az oktatási épületet. A Békési Református Főgimnázium 1902­ és 1903 között épült utcai homlokzatának megformálásán a szecesszió stílusának világa is megfigyelhető, különösen a két szélső manzárdtető alatti ablakkivágásnál. A protestáns iskola tervezéseit a Nyíregyházi Evangélikus Főgimnázium zárja, ahol a Bobula János által 1887­-ben tervezett „épületmagot" kellett a megrendelő elvárásának megfelelően duplájára bővíteni.

Millisits Máté
Fotó: Rosch Gábor, Millisits Máté 

Istent keresem

Mal 3,6–12

„...tegyetek próbára engem!... Meglátjátok, ...bőséges áldást árasztok rátok” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →