Év végi előretekintés

2012. december 28., péntek

Az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a következő év eseményivel is foglalkozott. A témái között egyebek mellett szerepelt az egyházfinanszírozás kérdése, a 2013-as közös Kárpát-medencei Zsinat és a Heidelbergi Káté 450 éves évfordulója is.

A nyilatkozat első felében, -mely december 27-én jelent meg-, a püspök az állami szabályozás változásai által érintett egyházi területeket vázolta fel és a financiális kérdésekről, valamint az egyház közfeladatairól szólt. A 28-án közölt részben elsősorban a legfontosabb 2013-as eseményekről számolt be, valamint a Kárpát-medencei magyar református egységről beszélt.

Finanszírozás

—A kormányzat csak pillanatnyi megoldást talált az egyházfinanszírozásra, amikor arról döntött, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egyszázalékos felajánlásait jövőre az összes befolyt szja 0,9 százalékára egészíti ki a költségvetésből— mondta Bölcskei Gusztáv. A püspök arra is emlékezetett, hogy az eddigi összeg szinten tartására elegendő ez az intézkedés, amelyre azért volt szükség, mert az adórendszer megváltozása miatt hiába ajánlották fel a tavalyinál többen adójuk egy százalékát a református egyháznak, mégis 17 százalékkal kevesebb pénzt kaptak, mint tavaly. A református püspök szerint "itt van az ideje annak, hogy az egyházfinanszírozást mint egészet újragondoljuk", amire "látszik is hajlandóság" a kormányzat részéről. Hasznos lenne e tekintetben nemzetközi példákat megvizsgálni - tette hozzá -, mert "nem a legbiztonságosabb megoldás" az szja egy százalékához kötni az egyházfinanszírozást az adójogszabályok gyakori változásai miatt. Felvetette: érdemes lenne megfontolni, hogy az egyházi földek elvétele miatti kártalanítás "valamilyen formában" megtörténhet-e a későbbiekben, mert eddig ebben az ügyben Magyarországon csak részleges kártalanítás volt. Véleménye szerint erről még a földvásárlási moratórium 2014 végi lejárta előtt dönteni kellene. Emlékeztetett arra is, hogy az állam által visszaszolgáltatott intézményeikhez nem kapták meg a működtetésükhöz szükséges anyagi javakat.

Oktatás

Bölcskei Gusztáv kiemelte: "a bizonytalanság hatja át" az oktatást is, az egyházkerületi iskolákban pedig úgy készítik a helyi tanterveket, hogy még nincs meg a központi tanterv. A köznevelési törvény a részletkérdéseket a később meghozandó rendeletekre bízza, ám "ez nem szolgálja a kiszámíthatóságot és a biztonságot ", ráadásul a rendeleteket sokkal hamarabb hatályon kívül lehet helyezni, mint a törvényt - mutatott rá.

A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével kapcsolatban tapasztalható bizonytalansági tényezők között említette, hogy nem tisztázott: a hitoktatás helyszíne az iskola vagy az egyházközség valamelyik épülete lesz-e. Megjegyezte, sok lelkészük elvégezte a hittanári szakot, hogy a tanítás kritériumainak megfeleljen.

Közölte, "tudatosan visszafogottak voltak" az iskolaátvételeknél, ezt csak ott tették meg, ahol "valós gyülekezeti háttérrel" rendelkeztek, hozzátette ugyanakkor, hogy az egyházközségek életét egy-egy református iskola felpezsdítheti. Új elemként a református egyház szakképzésben vállalt nagyobb szerepét említette, valamint szólt arról, hogy idén az állam már nem utólag finanszírozza oktatási tevékenységüket. "Megnyugtató hírként" értékelte, hogy az egyházi iskolák finanszírozása 2013. augusztus 31-éig nem változik, március 31-éig pedig kidolgozzák a szeptember 1-jétől érvényes támogatási rendszert.

Meglátása szerint a teológiai képzésben - más speciális területekhez hasonlóan - alternatív finanszírozási rendszert kellene kidolgozni, mert esetükben "nem lehet elvárni az önfenntartást". Kitért arra is, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem elkezdte törleszteni az államnak a normatívának azt a részét, amelyet az összeg időközbeni csökkentése miatt vissza kell fizetnie. (A normatíva az összes felsőoktatási intézménynél csökkent.)Bölcskei Gusztáv megállapította, ez sok áldozattal jár, és arra sarkallja az egyházat, hogy felsőoktatási felekezetközi együttműködésről tárgyaljon.

Beszámolt arról, hogy a keresztény roma szakkollégiumok felsőoktatási hallgatóinak száma növekszik, vallástól függetlenül várják a jelentkezőket. A friss roma diplomásoknak egyebek mellett tanárként megvan az esélyük arra, hogy "övéik között segítsenek" a fiataloknak - mutatott rá. Utalt arra: a szociális intézményeik állami kiegészítő támogatása jelentősen csökken a jövőben, ez azonban ott, ahol idősek napközi otthonát tartanak fenn, illetve vállalják a házi betegápolást és a fogyatékossággal élők gondozását is, "olyan nagy gondot nem jelent". Átmenetileg problémát okozhat az - mondta -, hogy idén és jövőre visszafizetési kötelezettségük lesz a szociális intézményeikhez kötődően az államnak, mert most először fordult elő az, hogy a költségvetés előzetesen túlbecsülte a nekik járó kiegészítő normatíva összegét.

Segítség, jótékonyság

Bölcskei Gusztáv kiemelte, egyértelműen érzékelhető, hogy a gazdasági válság hatása miatt egyre többen fordulnak az egyházhoz állást keresve, ők a püspöki hivatalban jelentkeznek azzal, hogy szeretnének az egyház valamelyik, közfeladatot ellátó intézményében dolgozni. Elmondása szerint a szociális segítséget kérők száma is megszaporodott, a kérelmezőket a helyi egyházközségek karolják fel a lelkészek segítségével, téli tüzelőt és tartós élelmiszert pedig a református szeretetszolgálat ad nekik. Hozzátette: megfigyelhető, hogy jótékonysági adományosztásaikra ma már olyanok is eljönnek, akiken első ránézésre nem látszik a rászorultságuk, de amikor beállnak a sorba, "nem szégyellik, hogy nekik erre szükségük van". Utalt arra is, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő segélyakcióikban egyre többen adakoznak, az adományokat a gyülekezetek és az egyházi intézmények juttatják el oda, ahol a leginkább szükség van rájuk. A tiszántúli egyházkerület öt éve rendez jótékonysági bálokat minden esztendőben egy-egy határon túli magyar református iskola megsegítésére, jövőre a nemrégiben létrejött, fogyatékossággal élő gyermekeket ellátó beregszászi fejlesztő pedagógiai intézményt támogatják majd a befolyt összegből - jegyezte meg.

Egység

Jövő júniusban összeül Debrecenben az egész Kárpát-medencében jelen lévő Magyar Református Egyház közös zsinata a református vallás alapjául szolgáló Heidelbergi Káté megjelenésének 450 éves évfordulója alkalmából – számolt be Bölcskei Gusztáv a jövő év leglényegesebb egyházi eseményiről.

Mint mondta, jövőre a kátét kiadják "a Kárpát-medencében reformátusok által használt összes nyelven", tehát magyarul, szlovákul, románul, horvátul és koreaiul, utóbbin azért, mert a novemberi zsinati ülésen csatlakozott az MRE-hez a budapesti Koreai Református Gyülekezet. Bölcskei Gusztáv úgy látja, hogy múlóban van Horvátországban az a nagy szembenállás, amely korábban az ottani református egyház szétválásához vezetett, és miután lényegében újraegyesültek, hivatalosan is a Magyar Református Egyház tagjai sorába emelik a jövő évi zsinaton a horvátországi magyarok alkotta testvérközösséget.

A református püspök véleménye szerint kudarcba fulladt az a politikai akció, amely a szlovák és a magyar egyháztagok közötti feszültséget akarta gerjeszteni Szlovákiában azzal kapcsolatban, hogy korábban a felvidéki reformátusok is csatlakoztak a Magyar Református Egyházhoz. Megemlítette, hogy mivel Kassa lesz 2013-ban Európa kulturális fővárosa, tárgyalást kezdett a felvidéki egyház és a tiszáninneni egyházkerület egy kassai református programról. Beszámolt arról, hogy jól működik a Kárpát-medencei református oktatást támogató alapjuk, és évről évre népszerűbb az egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-ei létrejöttének évfordulóihoz kapcsolódó Szeretethíd-program, amely már tízezer embert megmozgat.

Kiemelte, az ökumenikus szervezetek jelenleg nagy átalakuláson mennek át, és van, ahol a felekezeti különállás erősödött, de ezeket "a helyükön kell értékelni, ugyanakkor annál inkább meg kell becsülni a meglévő és megmaradó ökumenikus kapcsolatokat". Terveik szerint "ökumenikus értékelést" tartanak a felekezetek a jövő év első felében Magyarországon - tette hozzá.

Lista

Bölcskei Gusztáv szerint elgondolkodtató, hogy "a keresztény gyökerű Európában" a keresztény szimbólumokat sokszor nem kezelik kellő tisztelettel.
Szomorúnak nevezte, hogy nyilvánosságra hoztak egy listát a tankerületi igazgatókról, hogy ki melyik gyülekezetbe jár, mert "lista és lista között nincs különbség", így erre és a parlamentben elhangzott "gonosz és ostoba szavakra" is reagálnia kell az egyháznak - tette hozzá.

Forrás: MTI 

Kép: Kalocsai Richárd

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió