Őszinteség és bizalom

2014. december 12., péntek

Diakóniai csendesnapok Berekfürdőn.

„Amikor a Szeretetszolgálati Iroda élén elkezdtem a szolgálatom, nagyon fontosnak tartottam az alapértékek leszögezését: az irodának van szüksége szeretetre, nem pedig a szeretetnek irodára. Az őszinte párbeszéd és a bizalom elengedhetetlen szolgálatunk során" – mondja Beszterczey András a Szeretetszolgálati Iroda vezetője, majd kiemeli, hogy az őszinte párbeszéd azt jelenti, hogy őszintén kell beszélnünk egymással és egymásról is. Meglátása szerint ennek egyik fontos eszköze a minden év decemberében Berekfürdőn megrendezett diakóniai csendesnapok.

Az irodavezető szerint az intézményes diakóniában közös terheket hordozó szolgáltatók a konferencián szakmai keretben tervezhetik a jövőjüket, amelyben szakmai és lelki töltetű előadások nyújtanak segítséget. Nyitó áhítatában Dr. Fekete Károly a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora Máté evangéliumának 17. része alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy Isten Krisztuson keresztül készített számunkra megmentő tervet, akik a diakóniában szolgálnak, azoknak a tettei is Krisztusra kell, hogy mutassanak.

Ehhez a kijelentésez csatlakozott Beszterczey András köszöntőjében, amikor úgy fogalmazott, hogy a diakónia a tettekben megnyilvánuló evangélium. Az irodavezető a szeretetszolgálat múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott előadást a konferencia résztvevőinek. Beszterczey András összefoglalója szerint a diakóniai szolgálatok száma az elmúlt években növekedett a legnagyobb arányban, a fenntartók többsége pedig egyházközség. Az irodavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az intézményes diakóniában az idősek ellátása túlsúlyban van és azt is kiemelte, hogy a jól képzett szakemberek száma még nem elég.

Beszterczey András örömmel jelezte a szolgálatok fenntartóinak, hogy az egyházi kiegészítő támogatás 2015-ben 71,4%, valamint beszámolt arról, hogy alapvetően jó a kapcsolat az ágazatirányítással, rendszeresek az egyeztető fórumok, amelyeken az irodavezető képviseli a református diakóniát. „Nyílt, őszinte párbeszédre van szükség, ami azt eredményezi, hogy saját szolgáltatásainkkal is őszintén nézünk szembe, észrevesszük a saját szolgálataink gyengeségeit, ennek eredményeként orvosolhatóak az akaratlanul elkövetett hibák, nehogy egy-egy szolgálat miatt elveszítsük a hitelességünket" – zárta előadását az irodavezető.

Élő hitű ember lehet-e lelkileg beteg?

Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus a fenti kérdéssel kezdte keresztyén hit és lelki egészség című előadását, amely saját megfogalmazása szerint a Krisztuson alapuló földi élet dolgairól szólt. A nyugalmazott főiskolai tanár a konferencia résztvevőit arra buzdította, gondolkozzanak el azon, hogy kicsoda számukra Isten. Sok helytelen elképzelés él ezzel kapcsolatban, ezeket sorra vette a pszichológus: Isten egy földön túli szolgáltató vagy éppen egy buldózer, aki eltolja az utunkból az akadályokat, esetleg kedélyjavító tabletta, amellyel jobban érezhetjük magunkat vagy esetleg egy automata, amelybe bedobjuk a hitet, Ő pedig kiadja, amit kértünk. Fontos elgondolkozni ezen a kérdésen, hiszen az, hogy ki számunkra Isten, alapvetően meghatározza a hozzáállásunkat és a mindennapjainkat. Nem akkor vagyunk lelkileg egészségesek, ha semmi rossz nem történik velünk, hanem akkor, ha működik a lelki immunrendszerünk és fel tudjuk dolgozni a csalódásokat, a traumát, a veszteségeket.

Dr. Pálhegyi Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes arra gondolnunk, hogy Isten elfogad bennünket, ezért nekünk is el kell fogadnunk magunkat. „Ha úgy éreznénk, hogy üres a Szeretet-tankunk, azt Isten jelenléte feltölti" – mondja a pszichológus, majd azt a kérdést is felteszi a közönségnek, hogy szabad-e pszichiáterhez vagy klinikus pszichológushoz fordulni, ha nem sikerül máshogy megoldani a problémákat. Dr. Pálhegyi Ferenc saját kérdésére így felel: igen. Az „Ezer roma nő" programot ajánlotta a szolgálatvezetők figyelmébe Dani Eszter a Missziói Iroda vezetője, aki azt hangsúlyozta a pályázati lehetőség kapcsán, hogy az intézmények segíthetik a roma nők elhelyezkedését, az új munkavállalók pedig a diakóniai szolgálatot.

Czibere Károly szociális ügyekért és felzárkóztatásért felelős államtitkár is részt vett a konferencián, előadásában azt hangsúlyozta, hogy a szociális ágazatot érintő kérdésekben folyamatos az egyeztetés az egyházzal, kéthavonta szerveznek egyeztető fórumot. Az államtitkár megválaszolta a jelenlévők aktuális ügyekkel kapcsolatos kérdéseit, valamint biztosította a hallgatóságot arról, hogy a szociális ágazattal a továbbiakban is folyamatos lesz az egyeztetés.

A kétnapos konferencia során nagy hangsúlyt fektettek az azonos területen szolgálók szakmai ülésére, ezért az addiktológiai és pszichiátriai alapszolgáltatások szakmai jelenéről és jövőjéről Buzás Dénes és Victorné Erdős Eszter vezetésével beszélgettek a tanácskozás részvevői, az alapszolgáltatások a gyülekezetépítésben témájáról Kölönte Sándor moderálásával beszélgettek a jelenlévők, az intézményi lelkiség, lelkészség és mentálhigiénés ellátás alapjairól Bezzegh Gábor vezetésével beszélgettek az érintettek.

Az addiktológiai és pszichiátriai alapszolgáltatások ülésének összefoglalójában az hangzott el, hogy sokaknak a nappali ellátás jelenti az egyetlen közösségi kapcsolódást, a biztonságot és a kiszámíthatóságot, tehát „otthon pótló" az, amit csinálnak. A tanácskozás résztvevői megerősítést nyertek abban, hogy szép és fontos az a feladat, amit végeznek, áldás van a szolgálataikon. Alapszolgáltatások a gyülekezetépítésben c. szekcióban arról állapodtak meg, hogy az intézményes diakóniának akkor van értelme, ha a gyülekezeti diakóniával szorosan összekapcsolódik, hiszen sokan nyújtanak alapszolgáltatást, nem csak az egyház, ezért fontos felmutatni Krisztust, valamint a cselekvő egyházat.

Az ülés során arra is lehetősége volt a résztvevőknek, hogy megosszák egymással a jól működő gyakorlatokat, hogy az egy területen tevékenykedők egymástól tanulhassanak. A szekció résztvevői örömmel szerveznének maguknak tavasszal egy külön találkozót. Az intézmények lelkiségével foglalkozó szekcióban a missziói cél került a középpontba. Alapvetésnek fogadták el az ülés résztvevői azt, hogy nem mehet a gyülekezeti élet rovására az intézmény működése, hanem épp ellenkezőleg, ennek a gyülekezet építését kell szolgálnia. A jelenlévők megjegyezték, hogy az intézmény lelkiségének a külsőségekben is meg kell jelennie, ami nem csak az intézmény nevében való megjelenést, hanem a szolgálatban uralkodó kedvességet, Krisztusi szeretetet jelenti.

A záró úrvacsorás istentiszteleten Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök a Jeremiás próféta könyvének 42. része alapján arról beszélt, hogy nagyon nehéz felkészülni arra, hogy az Úr rosszat vagy nemet mond. „Advent idején vagyunk, mi is várjuk, hogy mondjon nekünk valamit az Úr. Akár jót, akár rosszat. Tudjuk elvenni azt a jót, amit Isten kínál, és tudjuk, hogy velünk akarata, terve van".

MRSZ

Istent keresem

2Krón 3

„Kárpitot is készíttetett kék és piros bíborból, karmazsinból és lenből, amelyekbe kerúbokat szövetett” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →