Nem kérdeznek rá a felekezeti hovatartozásra a 2011-es népszámláláson - hiába tiltakoztak az egyházak, győztek az igenek

2009. december 08., kedd

Hiába tiltakoztak az egyházak, a parlament hétfő este megszavazta a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt, amelybe nem került be a vallási hovatartozásról szóló kérdés. Korábban a történelmi egyházak képviselői közösen tiltakoztak a döntés ellen. Az október 5-én elfogadott törvényt Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a de hiába: a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés ezúttal is kimaradt. Az Országgyűlés hétfő este 190 igen, 158 nem szavazattal, két tartózkodással ismét elfogadta a népszámlálásról szóló törvényt. A kormánypárti képviselők többsége igennel, az ellenzék nagy része nemmel szavazott, de voltak kivételek. A kormánypárti képviselők közül négyen szavaztak nemmel, köztük Puch László az MSZP pártigazgatója és Káli Sándor, Miskolc polgármestere. Az SZDSZ politikusai közül többek között Kóka János és Horn Gábor is a nem gombot nyomta meg. A KDNP elnöke, Semjén Zsolt igennel voksolt és ugyanígy tett Selmeczi Gabriella, Font Sándor, Nagy Sándor és V. Németh Zsolt fideszes képviselő is. A Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság fideszes elnöke, Balog Zoltán még a szavazást megelőzően azt nyilatkozta portálunknak, hogy komikus, amikor egy kormány, egy ország, egy Országgyűlés nem akarja tudni, hogy mi a fontos az állampolgáraiknak, és éppen ezért el akarja törölni a vallási kérdést. A Fidesz jelezte, hogy jövőre megváltoztatná a törvényt, amennyiben kormányra kerül. A 2001-es népszámláláson 9 millióan nyilatkoztak vallási hovatartozásukról. Akkor több, mint 5 millióan vallották magukat katolikusnak és 1 millió 623 ezren reformátusnak és 304 ezren evangélikusnak. 1870 óta a kommunista rezsim időszakát leszámítva minden népszámláláson rákérdeztek a felekezeti hovatartozásra. Fekete Zsuzsa

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió