Napirenden a keresztyénüldözés

2018. június 03., vasárnap

A CEC nagygyűlés szervezői külön panelbeszélgetést szenteltek a keresztyénüldözés kérdésének, különös tekintettel az iraki és szíriai helyzetre.

A CEC ökumenikus szervezetként hagyományosan szoros kapcsolatot ápol a közel-keleti egyházakkal, illetve számos tagegyháza, köztük immár az MRE is testvéregyházi kapcsolatot ápol a térségben, a tehetősebb egyházak és államok pedig jelentős támogatást biztosítanak a helyi egyházak humanitárius programjaihoz, oktatási intézményeik fenntartásához, társadalmi szolgálatukhoz általában.

A CEC képviselői a közelmúltban találkoztak a szíriai ortodox egyházak vezetőivel és nyilatkozatot adtak ki annak a Két aleppói püspöknek az ügyében, akik öt évvel ezelőtt emberrablás áldozatai lettek. Hollétükről a mai napig nincs információ. Yohanna Ibrahim szír ortodox metropolitát és Boulos Yaziti görög ortodox metropolitát 2013. április 22-én rabolták el. „A CEC megerősíti szolidaritását az érintett egyházakkal, akik immár öt éve szenvednek a bizonytalanságtól. Az európai egyházakat arra kérjük, hogy imádkozzanak a püspökökért és járjanak közben szabadon engedésük érdekében" – nyilatkozta Heikki Huttunen, a szervezet főtitkára. „A CEC imádságra és cselekvésre hívja tagegyházait az emberrablás áldozataiért és mindazokért, akiket önkényesen bebörtönöztek, illetve hitük és etnikai vagy politikai meggyőződésük miatt üldöztetést szenvedtek az elmúlt években Szíriában" – tette hozzá Huttunen. „Bár nem lehet tudni, hogy az elrabolt püspökök egyáltalán életben vannak-e még vagy vértanúként vesztették életüket, a helyi egyházak nem adták fel a reményt és szüntelenül imádkoznak értük. Erre hívják az európai egyházakat is" – olvasható a CEC nyilatkozatában.

A CEC emberi jogi tematikus referenciacsoportja által szervezett bizalmas tanácskozás alkalmat adott a politikai, társadalmi és statisztikai valóság feltérképezésére, illetve arra is, hogy a Közel-Keleten tevékeny európai egyházak küldöttei egymás szolgálatát is megismerjék. Alexi Chehadeh antióchiai görög ortodox pap, az egyház segélyszervezetének igazgatója, a panelbeszélgetés fő előadója hangsúlyozta: mindennél fontosabb, hogy a háború véget érjen és a biztoság visszatérjen Szíriába. Az igazgató beszámolójában kiemelten szólt a helyi keresztyének identitásáról: „Nem kisebbségként tekintünk magunkra, hanem a társadalom kovászaként, akik nem csupán saját túlélésünkért, hanem másokért is fáradozunk, beleértve a muszlim lakosságot.” A keresztyének fontos részei a társadalom „mozaikjának” a Közel-Keleten, egyenjogú polgárként a helyben maradásuk a helyi társadalmak egészének jövője szempontjából fontos – tette hozzá Chehadeh. A ortodox pap egyenesen úgy fogalmazott, hogy az olyan kifejezések használata, mint „keresztyénüldözés”, vagy a „keresztyének védelme” kontraproduktív és nem segíti a térség egyházainak ügyét. Szíria kapcsán hangsúlyozta, hogy a társadalom egésze segítségre szorul, a lakosság 80%-a él veszélyben.

A CEC a közelmúltban is kifejezte szolidaritását a térség egyházaival. A szervezet vezetése, Christopher Hill elnök, Karin Burtand és Emmanuel francia metropolita alelnökök, valamint Heikki Huttunen főtitkár Libanonba látogatott és találkozott társszervezetével. A küldöttséget a Közel-Keleti Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MECC) ügyvezető főtitkára, Souraya Bechealany fogadta, aki beszámolt a térséget érintő legfrissebb fejleményekről. „Európa és a Közel-Kelet sorsa történelmi idők óta összefonódik egymással. Minthogy a térség az európai kultúra és egyben a monoteista vallások bölcsője, újra fel kell fedeznünk a kulturális, hitbeli, és hagyományainkat érintő kapcsolatainkat" – nyilatkozta akkor Heikki Huttunen.

Az ortodox pap az európai keresztyének előtt arról is beszélt, hogyan segíthetnek Szíriában. Első helyen az imádságot említette, de beszélt konkrét támogatásról is, amely a keresztyének helyben maradását, a keresztyén jelenlét megerősítését szolgálja. A humanitárius segély és az egyházak intézményrendszerének támogatása mellett a keresztyének visszatérésének elősegítést is megemlítette. Végül az Európában új életet kezdő menekültek segítésére és integrációjára hívta fel a figyelmet.

A résztvevők a CEC munkacsoportja által előkészített akciótervet is megvitatták, amely útmutatásul szolgál a szervezet és tagegyházai jövőbeli szerepvállalásában a keresztyéneket érő üldöztetés és hátratétel kapcsán szerte a világban. A dokumentum az ISIS okozta súlyos károk helyreállítását, az egyházi infrastruktúra – templomok és iskolák – újjáépítését, az istentiszteleti helyek védelmét egyaránt említi. A közel-keleti egyházakkal egyeztetett stratégia nagy hangsúlyt fektet az emberi jogok alapján álló, plurális és demokratikus elveket tiszteletben tartó, az etnikailag és vallásilag is sokszínű társadalmi struktúrák újjáépítésére és a megbékélésre is.

Az istentiszteleti helyek kapcsán a CEC az EU intézményeihez fordult és nyilvános állásfoglalást adott ki korábban. A CEC emberi jogi munkacsoportjának vezetője, Göran Gunner hangsúlyozta, hogy „az istentiszteleti helyek lerombolása súlyosan érinti a vallásos emberek identitását, akiknek legfőbb vágya, hogy a szent helyeiket a jelen és jövő generációk számára a méltóság, integritás és tisztelet jegyében megőrizzék."

Külügyi Iroda, fotó: CEC/flickr

Istent keresem

Préd 4

„Jobban boldogul kettő, mint egy... A hármas fonál nem szakad el egyhamar” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink