Mi lesz veletek vidéki egyetemek?

2010. január 31., vasárnap

altCsökken a felsőoktatásban tanulók száma Magyarországon, és néhány éven belül elkerülhetetlenül be kell zárni egyetemeket. Ez elsősorban a vidéki felsőoktatási intézményeket érintené – vélik a szakértők. Milyen jövő vár a diákvárosokra, ha ez a jóslat beigazolódik? Mi lesz Péccsel, Szegeddel, Debrecennel, Egerrel – hogy csak a legnagyobb campusokat említsük. Az említett települések nem lennének ilyen virágzó városok, ha nem lenne egyetemük. És mi lesz a hallgatókkal? Egy eldugott szabolcsi faluból majd több száz kilométert utazik a főiskolás, hogy eljusson egyébként is vízfejű országunk fővárosába? Tovább folytatódik a vidék pusztulása, ellehetetlenülése? A téma sokakat érint, és foglalkoztat, ezért megkérdeztük négy egyházi felsőoktatási intézmény vezetőjét, ők hogyan látják a helyzetet, milyen megoldásban gondolkodnak.

Csökken a felsőoktatásban tanulók száma Magyarországon, és néhány éven belül elkerülhetetlenül be kell zárni egyetemeket. Ez elsősorban a vidéki felsőoktatási intézményeket érintené – vélik a szakértők. Milyen jövő vár a diákvárosokra, ha ez a jóslat beigazolódik? Mi lesz Péccsel, Szegeddel, Debrecennel, Egerrel – hogy csak a legnagyobb campusokat említsük. Az említett települések nem lennének ilyen virágzó városok, ha nem lenne egyetemük. És mi lesz a hallgatókkal? Egy eldugott szabolcsi faluból majd több száz kilométert utazik a főiskolás, hogy eljusson egyébként is vízfejű országunk fővárosába? Tovább folytatódik a vidék pusztulása, ellehetetlenülése? A téma sokakat érint, és foglalkoztat, ezért megkérdeztük négy egyházi felsőoktatási intézmény vezetőjét, ők hogyan látják a helyzetet, milyen megoldásban gondolkodnak.

alt

 

 

 

 

 

 

 

 

A válaszadók Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem megbízott rektora, Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémiának, Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemnek, és Kádár Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémiának a rektora.

Mi a tapasztalat? Az Önök intézményében hogyan alakult az elmúlt években a hallgatók aránya? Valóban jellemző a csökkenő hallgatói létszám?

Balla PéterBalla Péter: A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói létszáma az elmúlt években dinamikusan fejlődött, a hallgatói létszám a 2001/2002. tanévi létszámnak (mintegy 2.500 fő) több mint másfélszerese, jelenleg 4.396 fő (a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben résztvevőkkel együtt). Mint a lenti statisztikai adatokból is kitűnik, intézményünkben a hallgatói létszám folyamatos emelkedik.


alt

 

 

 

 

 

 

 

 

A demográfiai hullámvölgy és a bizonyos szakok iránti csökkenő érdeklődés ellenére dinamikusan növekedett a felvett hallgatók létszáma is, ami számos okra vezethető vissza. Ilyen ok például a képzési kínálat bővülése, az Állam- és Jogtudományi Karon a levelező munkarend felfutása, a Tanítóképző Főiskolai Kar esetében a székhelyen kívüli képzés sikeres működtetése, illetve az a tény, hogy a Bölcsészettudományi Karon sikerült megtartani a korábbi osztatlan képzésben már kialakult szakstruktúrát, és a bolognai rendszerre történő áttéréskor bővültek a képzési lehetőségeink.

Vladár Gábor: Alapvetően nem változott a jelentkezők száma – Pápán soha nem volt nagy a hallgatói létszám –, azonban a már diplomával jelentkezők száma az utóbbi időben enyhén növekedett. Ez utóbbi csoport példás szorgalmával jó hatással van tanulmányi előmenetel tekintetében a többi diákra.

Fazakas Sándor: A Debreceni Református Hittudományi Egyetem esetén az utóbbi években újból örvendetes emelkedést mutat a képzéseinkre jelentkezők és felvett hallgatók aránya. Igaz, a Bologna-rendszer bevezetése néhány évvel ezelőtt érzékenyen érintett, elsősorban a Szegedre kihelyezett vallástanár képzés tekintetében. Ez a képzés elsősorban a szakot szakpárként felvevő, párhuzamos képzésben részt vevő hallgatókra, vagy másoddiplomás képzésre épített. Az új rendszer és a finanszírozási feltételek megváltozása visszavetette a jelentkezők számát, ezért jelenleg Szegeden szüneteltetjük a beiskolázást. Viszont Debrecenben, az anyaintézményben a 2009/2010-es évet több mint 250 hallgatóval kezdtük. Bár nem folytatunk tömegképzést, ennyi hallgatónk rég nem volt – természetesen ebben a számba beletartoznak a doktori és a levelező képzésben részt vevő hallgatók is.

Kádár Ferenc: A Sárospataki Református Teológián is jellemző volt az elmúlt években a hallgatói létszám csökkenése. Ugyanakkor a legújabb fejlemény az, hogy az elmúlt tanévben a csökkenés megállt, ekkor szakjainkon 116 hallgató tanult. A 2009/2010-es tanévben megfordulni látszik ez a folyamat, most 138 beiratkozott hallgatónk van.


Milyen lépéseket tettek/tesznek annak érdekében, hogy a hallgatók az Önök egyetemére jelentkezzenek? Mivel próbálják őket hívogatni iskolájukba?

Balla Péter: Minden évben részt veszünk az Educatio nemzetközi felsőoktatási szakkiállításon. Karaink nyílt napokat szerveznek. A korábbi években jellemző volt elsősorban református gimnáziumok végzős osztályainak meglátogatása, ahol karaink képviselői bemutatkozhattak. A Tanítóképző Főiskolai Kar évek óta önállóan szervezi látogatásait.

Vladár GáborVladár Gábor: A gyülekezetek gyakran hívják hallgatóinkat teológus napokra: ezek az alkalmak arra is szolgálnak, hogy a fiatalok körében ismertté tegyék a Teológiai Akadémiát. Kapcsolatot tartunk a Dunántúlon lévő egyházi gimnáziumokkal. Az intézményünkön belül nyílt napokat szervezünk, amelyekre több fórumon hívogatjuk a középiskolásokat és az érdeklődőket: ezek során megismerkedhetnek a tTeológia életével, részt vehetnek az áhítatokon és előadásokat is hallgathatnak. Kapcsolatot tartunk fenn az egyházkerületi egyetemi lelkészekkel, így ismertté lesz intézményünk munkája az egyetemi hallgatók körében is. Részt veszünk az egyházkerület missziói rendezvényein, például a Dunántúli Egyházkerületi Napokon, a REND-en.

Fazakas Sándor: Tudatosan szélesítjük egyetemünk képzési kínálatát! Jelenleg két képzési struktúrában tanítunk. A teológus és teológus-lelkész szakon 10, illetve 12 féléves osztatlan mesterképzés keretében szerezhetnek egyetemi diplomát, illetve lelkészi oklevelet hallgatóink. De igyekszünk kiaknázni a Bologna-rendszer adta lehetőségeket is: a hagyományos vallástanárképzés helyére a 3+2 típusú rendszer lépett. Ez azt jelenti, hogy a három éves „katekéta-lelkipásztori munkatárs” alapszak elvégzése után a jelöltek mester szinten folytathatják tanulmányaikat, az úgynevezett „hittanár-nevelő” szakon, s így valóban egyetemi szintű vallástanári képesítést nyerhetnek. E képzés során a pedagógiai és pszichológiai ismereteket a Debreceni Egyetem megfelelő szintjein szerezhetik meg.
2009 nyarán akkreditáltunk egy új mesterszakot, a „Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés” szakot, amelyet a Debreceni Egyetemmel közösen dolgoztunk ki és tartunk fenn. Ezekre a mesterszakokra olyan hallgatók is jelentkezhetnek, akiknek nincs hitéleti alapképzettségük. Ez esetben egy ötvenkredites, három féléves, alapismereteket nyújtó teológiai minor képzés elvégzése után vehető fel a szak. Nemzetközi kapcsolatrendszeünk lehetővé teszi külföldi tanulmányok folytatását (pl. Erasmus vagy Zsinati ösztöndíjprogram keretében) és beszámítását. Szervezett doktorképzésünk nappali és levelező formában a továbbtanulás és teológiai tudományművelés kereteit biztosítja.

Kádár Ferenc: Teológiánknak is van „beiskolázási területe”. Igyekszünk jó együttműködést kialakítani a Tiszáninneni Református Egyházkerület középiskoláival, így a miskolci Lévay József Református Gimnáziummal, és természetesen a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumával. Megkeressük a gyülekezeteket, ifjúsági csoportokat, és hívjuk őket szakjainkra és nyílt napot tartunk. Emellett prospektust, tájékoztató anyagokat adunk ki, megjelenünk a felvételi tájékoztatóban, és természetesen országos és regionális egyházi lapokban hirdetéseket teszünk közzé.


Sok intézmény a külföldi diákok nagyobb arányú megjelenésétől várja a segítséget. Az Önök intézményében milyen a külföldi hallgatók aránya?

Balla Péter: 2008 októberében intézményünkben 359 külföldi hallgató tanult, 2009 októberében 356 fő, ez a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva körülbelül 8 százalék. Külföldi hallgatóink több mint 50 százaléka erdélyi kihelyezett képzési helyeinken folytatja tanulmányait (Marosvásárhely – tanító BA, Illyefalva – mentálhigiéné szakirányú továbbképzés). Itthon külföldi diákjainak többsége külföldi állampolgárságú, de magyar nemzetiségű határontúli magyar. Képzési profilunk fejlesztése teszi majd lehetővé a nagyobb arányú külföldi hallgatói létszámot.

Vladár Gábor: Noha szívesen látjuk a határon túli hallgatókat — jelenleg is nyolc hallgató tanul nálunk Erdélyből, a Délvidékről, a Felvidékről és Kárpátaljáról —, de nem gondoljuk, hogy a külföldről érkező diákok nagyobb arányú megjelenése bármilyen „segítséget” jelentene a létszám növelése szempontjából.

Fazakas SándorFazakas Sándor: A külföldi hallgatók jelenléte az állami felsőoktatási intézményekben valóban egy kitörési pont lehet, főleg az idegen nyelvű képzéseken. Nálunk a hallgatók 24 százaléka érkezik Kárpátaljáról és Erdélyből, ők a magyar nemzet részei és a magyar református egyház tagjai, és minden tekintetben azonos elbírálás alá esnek a magyarországi állampolgárságú hallgatókkal. Ez természetes egy olyan intézményben, mint a Debreceni Református Kollégium, amelynek kötelékében működik a Hittudományi Egyetem, és amely évszázadokon keresztül határokat átívelő regionális szerepet töltött be.

Kádár Ferenc: Sárospatakon hagyományosan sok határon túli hallgatót fogadunk, elsősorban Kárpátaljáról, Felvidékről és Erdélyből. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben e területekről kevesebben érkeznek hozzánk, s ennek nem mi vagyunk az okai, hanem a küldő egyházrészek. Mi azt szeretnénk, ha Patak továbbra is betölthetné a történelmileg és földrajzilag ráháruló küldetését. Továbbra is várjuk a határon túli fiatalokat.
Jelenleg mintegy húsz ilyen hallgatónk van, egy közülük Afrikából, Malawiból érkezett.


Mi lehet a megoldás? Hogyan lehet és egyáltalán kell –e a csökkenő hallgatói létszámon változtatni?

Balla Péter: Hallgatói létszámunk egyelőre nem csökkent, de tart a demográfiai hullámvölgy, így feltétlenül lépéseket kell tenni, hogy megtartsuk a növekvő tendenciát. Fontos a minőségi oktatói állomány fenntartása, a rugalmas képzési formák indítása, a piaci igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása.

Vladár Gábor: Teológiai Akadémiáink mindenkori hallgatói létszáma a Magyarországi Református Egyház missziói lelkületének hű tükre, ezért azt gondoljuk, hogy a hallgatói létszám növelését nem feltétlenül a lelkészképző intézményekben kell elkezdeni, hanem az az egész egyház közös ügye.

Fazakas Sándor: Csökkenő hallgatói létszámmal józanul kell számolni a következő években, ha a demográfiai mutatókra tekintünk. Éppen ezért a képzési kínálat szélesítése és specifikálása, a teológiai ismeretek széles körben való közvetítésének igénye, az állami és egyházi felsőoktatási intézményekkel való szoros kapcsolattartás és együttműködés megteremtheti, illetve tovább erősítheti azt a feltételrendszert, amely a jövőben is hallgatókat hozhat intézményeinknek. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények szorosabb együttműködése, a struktúraváltás, az erők összefogása elkerülhetetlen feladat annak érdekében, hogy bizonyságot tegyünk arról: a teológiai oktatásnak és tudományművelésnek létjogosultsága van és lesz az európai felsőoktatás világában.

Kádár FerencKádár Ferenc: Továbbra is szükséges a gyülekezetekkel és az egyházi középiskolákkal együttműködni ezen a téren. Emellett az oktatás minőségének megtartása, és a képzési kínálat bővítése is célunk, ezzel újabb rétegeket szeretnénk megszólítani. Ezért is indítottuk el a "református közösségszervező" új szakunk akkreditációját.

 

 

 



Fodor Zsófia

Istent keresem

2Tim 4,6–8

„...eltétetett nekem az igazság koronája...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →