Jakab király Bibliája

2011. szeptember 22., csütörtök

Idén ünneplik a Jakab király által szentesített Biblia megjelenésének négyszázadik évfordulóját világszerte. Ehhez kapcsolódva a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézete, a Hermeneutikai Kutatóközpont és a Magyar Bibliatársulat közösen szervezett angol nyelvű nemzetközi konferenciát szeptember 16 - 18. között.

Hosszú irodalmi előzmények után, a vallási és politikai viszályok által megtépázott Angliában jelent meg az a bibliafordítás, amely később a „megrendelő” I. Jakab angliai (korábban VI. Jakab skóciai) király nevéről a King James Bible nevet kapta. A számtalan revideált változatban (például New Revised Standard Version, American Standard Version, English Standard Version) élő Biblia máig mindennapi olvasmánya az angol anyanyelvű keresztyéneknek, és népszerűségében, az irodalomra és az angolszász műveltségre gyakorolt hatását tekintve szinte csak a mi Károli-Bibliánkhoz és annak magyarországi hatástörténetéhez lehetne hasonlítani. A szeptember 16-án, pénteken kezdődött konferenciát Kónyai István lantművész zenei felvezetése nyitotta meg, majd Fabiny Tibor professzor, Tarr Zoltán zsinati tanácsos, Sepsi Enikő, a KRE-BTK dékánja és Pecsuk Ottó (Magyar Bibliatársulat) köszöntötték az előadókat és a konferencia résztvevőit.

Paul Arblaster (Zuyd Egyetem, Hollandia) azt vizsgálta, hogy a Jakab király Biblia hogyan fordította le a héberben is nehezen értelmezhető különleges állatneveket. Majoros Szidónia, a Károli-egyetem oktatója a King James Biblia illusztrált kiadásairól tartott előadást. Az első főelőadást Henry Wansbrough (Hope University, Anglia) tartotta. Összevetette a King James-fordítást és az annak sokszor forrásaként kezelt Tyndale-féle fordítást. Mikesy András (PPKE) Luther és Tyndale Római levélhez írt bevezetőit hasonlította össze előadásában. Szabó Mirjam, a KRE végzett hallgatója János apostol első levelének szövegét elemezte Tyndale korábbi három különböző fordításának felhasználásával. Az első napot a konferencia főszervezőjének, Fabiny Tibornak (KRE-BTK) az előadása zárta: ő a metaforák szerepét értékelte a Tyndale-féle fordítás és a King James Biblia között megjelent bibliafordítások előszavaiban, különös tekintettel „Isten Igéjének” jelentésére.

Szeptember 17-én, szombaton Petrőczi Éva (KRE-BTK) Jakab király és Magyarország kapcsolatát vizsgálta, Mester Béla (MTA Filozófiai Intézet) pedig Pál apostol „felettes hatalmak” (Róm 13,1) kifejezésének értelmezéseit vizsgálta a Vizsolyi Bibliát megelőző magyar fordításokban. A konferencia második főelőadását a nyelvész Nádasdy Ádám (ELTE-BTK) tartotta. Tanulságos és nem utolsósorban szórakoztató módon mutatta be, hogyan igyekeztek nyelvtani tekintetben a saját koruk angolságához képest is konzervatív döntéseket és megoldásokat hozni a King James Biblia tudós fordítói.

Furkó Péter (DTE) a King James Biblia szövegének kötőszó-használatát vizsgálta újabb angol fordítások tükrében. Kocic-Zámbó Larisa (SZTE) arról értekezett, milyen szerepet töltöttek be a deuterokanonikus könyvek az első King James bibliakiadásokban, és azok megítélése hogyan változott a későbbi évszázadok protestáns bibliahasználatában. A konferencia harmadik, egyben utolsó főelőadását Noam Flinker professzor tartotta (Haifai Egyetem, Izrael), aki a 17. századi angol Homérosz-fordításokban fellelhető bibliai allúziókat és hatásokat igyekezett értelmezni. Ittzés Gábor (SOTE) Milton Elveszett paradicsom című költeményében érte tetten Mózes első könyvének modern bibliatudomány által is azonosított irodalmi rétegeit, és ezeket helyezte el Milton irodalmi-teológiai koncepciójában. Najbauer Noémi (PTE) John Donne angol költő kapcsolatát és nézeteit ismertette a King James fordítással kapcsolatosan.

David Bell (Alicantei Egyetem, Spanyolország) előadását a nemrégiben elhunyt Eugene A. Nida emlékének ajánlotta. Az úgynevezett „Elohim superlativus” (olyan igehelyek, amelyekben Isten neve látszólag szervetlenül kerül említésre egy birtokos szókapcsolat részeként) jelenség fordítási lehetőségeit és megoldásait vizsgálta a King James és párhuzamos angol fordításokban. Creighton Marlowe (Leuveni Egyetem, Belgium) az angol nyelvű teológiai szakirodalom egyik jelenleg is vitatott kérdéséhez, a pokolra vonatkozó héber és görög kifejezések fordítási lehetőségeihez szólt hozzá előadásában.
A konferenciát Neil Reesnek, a Brit és Külföldi Bibliatársulat munkatársának összefoglaló előadása zárta, amelyben azt vizsgálta, milyen szerepet játszott a King James Biblia a nagy világmissziók korában és az angol egyházak modernkori történetében.

A konferencia megszervezését támogatta a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Dunamelléki Egyházkerület, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyar Bibliatársulat.

Burján Tamás

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2011. szeptember 25-i számában

Istent keresem

Józs 6

„A parázna Ráhábot, apja háza népét és minden hozzátartozóját azonban életben hagyta Józsué” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink