„El van készítve”

2016. április 22., péntek

A gazdálkodásról szóló törvény lehetséges módosításának elveiről vitáztak, a reformáció jubileumi eseményeiről, a készülő új liturgiáról és a kulturális közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségekről hallottak tájékoztatót egyházmegyéink hivatalban lévő vezetői április 20-án.

Az évenként esedékes országos esperes-gondnoki értekezletet – melyre ezúttal is a zsinati székházban került sor – Bogárdi Szabó István zsinati lelkészi elnök nyitotta meg, aki a tibériás-tengeri halfogás történetét olvasta fel János evangéliumának 21. fejezetéből.

„Mély bölcsességre tanít bennünket az ige és most mindenkit erre a bölcsességre hívok” – mondta a dunamelléki püspök, aki felhívta a figyelmet a történet misztikus és eszkatologikus vonatkozására is. Mint mondta, „indítson minket szent bátorságra”, amikor egyházunk pénzügyeiről, gazdálkodásáról van szó, hogy „a hálót újra és újra ki kell vetni, majd visszahúzni és megszámolni, amit az Úr Jézus segítségével fog az ember. Mi is átélhetjük azt a titkot, hogy fáradozunk, és – ahogy Péter – egész éjszaka küszködünk, de aztán az Úr a parton reggelivel vár.” Ha arra is megtaláljuk a választ, miért kérdezte a tanítványokat, van-e ennivalójuk, közel jutunk az üdvösség titkához – mondta.

Gazdálkodásról szóló törvény

Egy ideje már napirenden van egyházunk gazdálkodásról szóló törvényének lehetséges módosítása. Az esperesi kar rendszeres találkozóin számos javaslat megfogalmazódott már, ezeket megküldték a zsinati jogtanácsosnak. Legfontosabb elvi kifogásuk, hogy a törvény egyforma terheket ró a csak hitéleti tevékenységet végző kis gyülekezetekre és a nagy intézményeket fenntartó egyházközségekre. Takaró András esperes azzal érvelt, hogy a jogszabály rendelkezései „életidegenek, nem igazodnak az egyházi élet napi gyakorlatához”, s ezért a törvény teljes átgondolását szorgalmazta.

Veress Lajos jogtanácsos hozzászólásában megkülönböztette a gazdálkodásnak azon területeit, melyeket az állami normák szigorúan szabályoznak, valamint azokat, melyekben szabadságot engednek az egyháznak. Szerinte a református jogszabály leköveti ezeket, a végrehajtását kell megkönnyíteni a gyülekezetek számára. Az elvi vita Bogárdi Szabó István javaslatával zárult: ne strukturálják át az egész törvényt, de a kis költségvetésű, csak hitéleti forrásokkal gazdálkodó gyülekezetek mentesüljenek bizonyos kötelezettségek alól. Ugyanakkor egyértelművé tette: ez nem jelenti azt, hogy a református egyház ki akarna bújni a törvényi előírások alól. Mielőtt a módosítási javaslat a zsinati tagok elé kerülne, még a Zsinati Hivatal Jogi Osztályának és a Zsinat Jogi Bizottságnak kell azzal foglalkozni.

Reformáció 500, programajánlók

A reformáció emlékévére már javában folynak az előkészületek, melyek alakulásáról Fekete Károly számolt be. A tiszántúli püspök először köszönetét fejezte ki az összegyűjtött, rendszerezett egyházmegyei és kerületi programokért, majd összefoglalta a kiemelkedő országos eseményeket. Beszámolója alapján már kezd kirajzolódni a 2017-es év váza.

Az állami ünnepségsorozat 2017. január 6-án veszi kezdetét, melyet január 31-én követ a reformáció emlékévének debreceni református megnyitó ünnepsége. Az év legjelentősebb eseményére 2017. október 13-án kerül sor a fasori református és a fasori evangélikus templomokban, amikor közös zsinati ülést tart a református és evangélikus egyház. „A közös zsinati ülés nem a két egyház egyesülését jelenti, hanem közös megemlékezést és közös ünnepet” – oszlatta el a kételyeket a püspök.

A reformátusok számára nem csak az ötszázadik évforduló bír komoly jelentőséggel a következő évben, hanem a debreceni zsinat által 1567-ben elfogadott II. Helvét hitvallás négyszázötvenedik évfordulója is. A 450 éves zsinatról Debrecenben emlékeznek meg 2017. június 24-én és 25-én. „1567 azért is fontos dátum, mert fontos mérföldkő a reformáció mai napig tartó folyamatában” – tette hozzá a tiszántúli püspök.

Idei programokat is ajánlottak az értekezleten: a református egység napi központi istentiszteletnek és ünnepségnek idén Kolozsvár ad otthont. Az erdélyi házigazdák számítanak az összes református egyházkerület és egyházmegye delegációinak részvételére, valamint sürgetik a Kárpát-medencei testvérkapcsolatok ápolását, felújítását és kiterjesztését. Május utolsó hétvégéjén Budapesten zajlik szokásos színes programkínálatával a Református Zenei Fesztivál, július 2-án pedig a – már szintén hagyományosnak számító – Református Énekek című hangversenyt szervezik meg a fővárosi Művészetek Palotájában. Az is kiderült, hogy az elnökség szeretne méltóképpen megemlékezni az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról, ezért idén októberében zsinati emlékülést tartanak.

Liturgiai megújulás

Kárpát-medencei szinten évek óta megvan az egységes református liturgia kialakításának szándéka, a közös gondolkodás részeredményeit pedig már a gyülekezetek elé vitték. A böjti időszak hat vasárnapjára kísérleti istentiszteleti rendeket állítottak össze, melyet kipróbálhattak az önként jelentkező gyülekezetek. A cél tagoltabb istentiszteleti rend, a teljes Szentírás teljességét hangsúlyozó olvasmányok és szélesebb egyházzenei eszköztár megmutatása volt. Mostanában érkeznek be az első visszajelzések, az ezekből levonható tanulságokról Fekete Károly számolt be.

A püspök szerint az alapfogalmak tisztázása szükséges a megújuláshoz. „Ami az istentiszteleten megszólal, azok vagyunk valójában, ami nem szólal meg híveink előtt, azok nem vagyunk. Az eddigi tapasztalatok alapján inkább ragaszkodunk egy unitárius jellegű istentisztelethez, mint a reformáció világához” – mondta a tiszántúli püspök, aki szerint Kálvin János igehirdetései is gazdagabbak voltak, mint, ahogy hivatkozni szoktunk rá. „Fontos, hogy a liturgiai példatár ne akadályozza, hanem gazdagítsa a lelkészi munkát, mert ezzel válhat a mindennapok részévé a református tradíció” – tette hozzá.

A visszajelzések kiértékelése komoly szerepet játszik majd a folytatásban, azonban amellett, hogy lesznek teológiai alapelvek, melyek találkoznak a gyülekezetek szándékaival, lesznek olyan kérdések is, ahol a teológiai alapelv erősebb, mint a gyülekezeti tagok szándékai.

Ebben az évben az adventi négy vasárnapra és karácsonyra hasonló szövegkönyvet ajánl általános kipróbálásra a liturgiai bizottság. „A mostani liturgiai keretet is meg lehet tölteni lélekkel és az új liturgiát is lehet gépiesen csinálni. Nem a liturgia ment majd meg minket, hanem a megújulás” – emlékeztetett Fekete Károly.

Egyszázalék, kulturális közfoglalkoztatás, egyéb ügyek

Az esperesek és egyházmegyei gondnokok tájékoztatást kaptak a tavalyi egyszázalékos felajánlások alakulásáról, valamint az idei kampányról is. Bogárdi Szabó István arról beszélt, az elmúlt évek tanulsága szerint szükség van az üzeneteink közzétételére az országos médiumokban. Ugyanakkor azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy a lelkészek gyülekezetük tagjait, az egyházi intézmények vezetői pedig a dolgozókat buzdítsák adójuk egy plusz egy százalékának felajánlására. „A reggeli már el van készítve a parton, de a hálót még ki kell vetni” – utalt vissza igei bevezetőjére a püspök.

A Magyarországi Református Egyház novemberben csatlakozott a Kulturális és Közfoglalkoztatási Programhoz, a Nemzeti Művelődési Intézet kiemelt partnere. A kezdeményezés fontosságáról és részleteiről Bódiss Tamás egyházzenei előadó beszélt. A 2017. február 28-ig tartó program körülbelül kétszáz fős igénnyel indulhatott el, legfőbb célja az értékalapú közösségszervező munkálatok életre hívása. Bódiss Tamás szerint a résztvevő egyházközségek számára ez három területen lehet fontos: a gyülekezeti éneklés és az egyházzene ügyében; a gyülekezeti közösségek erősítésében; és abban, hogy az adott dolgozó tevékenysége nem csak a gyülekezetre hat, hanem kisugárzik távolabb is, ami végső soron az adott közösség építésének és a missziónak is az eszköze. A foglalkoztatottak különböző területeken kamatoztathatják tudásuk, mint például kulturális rendezvényszervezés, gyülekezeti irattár és könyvtár rendezése, vagy akár a település helyi értékeinek megőrzése. Foglalkoztatottként és foglalkoztatóként is van még lehetőség a bekapcsolódásra. A részvétel alapkövetelménye az érettségi és a regisztrált munkanélküli státusz.

A Zsinat lelkészi elnöke bejelentette, hogy emelkedik a kistelepülési támogatás összege, ezúttal is felhívta a figyelmet a református flotta előnyeire, a kárpátaljai nyugdíjas lelkészek támogatásának lehetőségére, valamint jelezte, hogy a jövő évi presbiterválasztásra készülve a Zsinati Missziói Bizottság segédanyagokat készít. „Adjon az Úristen alkalmas szolgálókat!” – kérte a püspök.

Farkas Zsuzsanna – Feke György, fotó: Vargosz

Istent keresem

1Krón 27

„Jónátán, Dávid nagybátyja tanácsadó volt, értelmes és írástudó ember...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink