A kakas szimbólumának évezredei
2012. március 21., szerdaA megújuló reformatus.hu új arculatot is kapott: egy kakas lett az MRE hivatalos honlapjának logója. Joggal adódik a kérdés, mi a kapcsolat a templomaink tetején is sokszor feltűnő kakas és a reformátusság között. A kakas, mint jelkép kultúrtörténetét Millisits Máté művészettörténész járta körül, írását számos református kakasábrázolással illusztrálva.
A kakas alakja évezredek óta a hétköznapi élet része, másfelől gyakran használt vallási motívum. Mindmáig megjelenik a profán, a népi alkotásokban, másrészről a szakrális tárgyakon egyaránt. A kakas szimbolikája koronként, kultúrkörönként eltér ugyan, de közös vonásokat is mutat.
A kakas a hűség, a bűnbánatra való felhívás, a hit és az erkölcsi éberség, az igazhitűség szimbóluma máig is az ókeresztény kortól. Kiemelt helyet kap a legtöbb vallás és hiedelemrendszer szimbólumai között. Az ókori Japánban és Skandináviában egyaránt a férfiasság, a harcias erények megtestesítőjeként tekintettek rá, a görögök és a rómaiak pedig ugyanúgy a hajnal, a világosság hírnökét tisztelték benne, akárcsak az amerikai indiánok vagy az újkori szabadkőművesek.
A kakasviadal már az ókori Kínában, Indiában és Perzsiában ismert volt. Az ókori Görögországban Themisztoklész (Kr. e. 525 – Kr. e. 460) idejében vezették be, ezért a rómaiak sokáig „görög elfajzásként” emlegették, majd később ők is átvették. Napjainkra azonban Európa számos államában betiltották. A Krisztus utáni I. és II. században élt Suetonius már „ A 12 cézár élete” című művében megemlíti, hogy a latin nyelvben a gallus főnév egyaránt jelenthet kakast vagy gall embert. A „gall kakas” szimbólumának kialakulása azonban későbbi, a középkorból származik. A reneszánsz korától a francia nemzettel való azonosítása és használata annyira elterjedt, hogy a Valois- és a Bourbon-ház királyai alatt pénzérmékre is rákerült.
A fentiekkel ellentétben keresztyén felfogásban Jézus földi létének egyik meghatározó momentumára utal: a kakas arra emlékeztet, hogy Péter apostol három alkalommal megtagadta Krisztust. Máté evangéliuma 26. fejezetében Péter az első kakasszóra döbben rá tettére.
„69 Péter ezalatt kinn ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány, és így szólt: "Te is a galileai Jézussal voltál." 70 Ő azonban tagadta mindenki előtt, és ezt mondta: "Nem tudom, mit beszélsz." 71 Mikor pedig kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott levőknek: "Ez a názáreti Jézussal volt." 72 Ő ismét tagadta, mégpedig esküvel: "Nem ismerem azt az embert." 73 Kis idő múlva az ott álldogálók mentek oda, és így szóltak Péterhez: " Bizony, közülük való vagy te is, hiszen a kiejtésed is árulkodik rólad." 74 Akkor átkozódni és esküdözni kezdett: "Nem ismerem azt az embert." És nyomban megszólalt a kakas. 75Péter visszaemlékezett Jézus szavára, aki azt mondta neki: "Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem." Aztán kiment onnan, és keserves sírásra fakadt.”
A IX. századtól fémből készült kakasokat helyeztek a templomok tornyára. Mint a visszatérő reggeli fény szimbólumaként is szerepelt a kakas Krisztus feltámadására utalva, egyúttal az ítéletre való visszatérést jelképezve.
Szenci Molnár Albert 1625-ben a kakas szimbolikájával kapcsolatban a következőket vetette papírra: „Tudásra méltó dolog, hogy az templomok tornyainak tetejére rézből csinált kakasokat szoktak helyeztetni, mert minekután Péter Idvezitőjét megtagadta volna az kakasszóra serkent fel. Illik tehát penitencia által is vigyáznunk… Nagyobb oka vagyon, hogy az templomok tornyainak tetején most kakasok helyeztetnek, mert valamennyiszer kakasszót hallunk, avagy a templom tetején kakast látunk, mindannyiszor Péter esteiről és keserves sírásáról kellenék megemlékeznünk.”
A vallási és a hétköznapi jelentések együttélése nyomon követhető a szélkakasok példáján. A szimbolikus értelmezés mellett, a kakas mozgása jelzőeszközként is szolgált, mutatta a szél irányát.
Az elmúlt évszázadokban, a református templomépítészetben a leggyakrabban alkalmazott csillag toronydísz mellett, jelentős helyet kapott a kakas megjelenítése is. Több város református temploma is (Miskolc, Szeged, Kolozsvár) kakas-díszéről a „kakasos-templom” elnevezést kapta. A református művészetben a kakas-motívumot számtalan módon alkalmazzák. A templomtetőkön kerámiából készült ábrázolás mellett a festett kazettás mennyezetek, vasból formált különböző ajtó elemek (kilincs, rács), lámpaminták és fafaragások is díszítményként mutatják be.
A kakas a hitéleten túl a néphagyományok szereplője, például a lakodalom, illetve az ehhez kapcsolódó rituális jellegű mozzanatok során, így a menyasszony kikérésekor. A lakodalmon elhangzó kakasének alkalmat adott más felekezethez tartozóknak a reformátusokkal történő tréfálkozásra: „Nyakát hagyta kálomistáknak a kakas”.
Millisits Máté
Istent keresem
Jn 8,12–20
„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben...” tovább >
Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink
Ez történik továbbiak →
-
02. 20. szerda
Zsinati Tanács
Budapest -
02. 20. szerda
Táncművészetisek a Károliért
Budapest -
02. 22. péntek
-
02. 23. szombat
Budabál 2019
Budapest -
02. 23. szombat
Olvasta már?
-
Európa protestáns egyházai részvételre buzdítanak az európai parlamenti választásokon
Az Európai Uniót érintő problémák és kihívások tükrében az Európai Protestáns Egyházak Közössége arra kérte a kontinens polgárait, hogy májusban vegyenek részt az EU-választáson, Európa jövőjének és irányának alakításában.
-
Tanárt keres a debreceni refi
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona pályázatot hirdet informatika-bármilyen szakos középiskolai tanári állásra.
-
Ahol a gyerekek röpképesek lesznek
Miért van szükség a gyerekek ilyen megközelítésű táboroztatására, milyen eredményeket lehet elérni ilyen rövid idő alatt és mivel gazdagodnak a résztvevők? A Bárka-tábor első évének tapasztalatairól Becze Orsolya szakmai vezetőt és Gőbel Gergely projektmenedzsert kérdeztük.
-
Évtizedes hűség az elesettekért
„Próbáltam a sok feladat között lehajolni azokhoz az emberekhez, akiket nem vettek észre mások" – fogalmazott Kató Ibolya pszichológus, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány vezetője, miután átvette a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjat.
-
Közérthetőnek lenni bátorság
A bizalom hangja – ez a szlogenje a Halas Rádiónak, amelyet a Kiskunhalasi Református Egyházközség tart fönn. Az öt éve működő közösségi rádióban a pozitív értékek átadásán, illetve az egymás és Isten iránti bizalom kialakításán fáradoznak.