Karácsony a biztonság ünnepe

2011. december 26., hétfő

"Ahogy telnek az évek, sőt évtizedek azt tapasztalom, hogy minden éven valami másra kerül bennem a hangsúly az ünnepel kapcsolatban. Most az fogalmazódott meg bennem, hogy fordítva ülünk a lovon – Csomós József tiszántúli püspök ünnepi gondolatai.

Ha jól számolom, akkor ez a harmincnyolcadik év, amikor így decemberben meg kell fogalmaznom, hogy mit is jelent a karácsony. Más volt ez, amikor a legációra készülve igehirdetést kellett írni, és más volt, amikor másfél évtizeden keresztül kilenc falu reformátusságának hirdettem az igét. Ahogy telnek az évek, sőt évtizedek azt tapasztalom, hogy minden éven valami másra kerül bennem a hangsúly az ünnepel kapcsolatban. Most az fogalmazódott meg bennem, hogy fordítva ülünk a lovon.

János evangéliumának kezdősorai jutnak eszembe: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.” Olyan ez, mint egy kódolt szöveg. Szinte érthetetlennek tűnik a tömörsége miatt, mégis ha megpróbálom bővebben mai nyelvre fordítani, akkor arról szól, hogy az emberrel kapcsolatos isteni szándék a kezdettől fogva meg volt Istennél. Nem a mi szükségünk, nem a mi nyomorúságunk, nem a mai világ számtalan kiáltó igénye kényszerítette ki az Isten szeretetét, hanem ez az emberrel kapcsolatos isteni szándék. Minden ezáltal lett, és semmi sincs ezen a világon, ami nem ebben a szándékban fogant és született. És ez a szándék lett testté – erről szól a karácsony.

Fordítva ülünk a lovon, mert nem mi engedjük be az életünkbe az Isten szeretetét, hanem Isten engedett be minket az általa szeretett világba. Ha a családokra gondolok, azt mondom: nem a családba kell beengedni az Istent, mert ő a kezdettől fogva átölelte a családokat is. Karácsony nem a szeretet, hanem a biztonság ünnepe. Amikor annyira bizonytalan körülöttünk minden, akkor a gazdasági válság, erkölcsi, társadalmi és értékválság közepette megszólal a karácsonyi üzenet: a világ biztonságát, múltját és jövőjét az isteni szándék határozza meg. Ha az ember reggelente úgy ébred, hogy Isten ma is beengedett ebbe az általa szeretett világba, akkor más lesz a közérzet. Ha a szükségeimet, hiányosságaimat látom, és Isten arra kell, hogy ezt kipótolja, akkor csak egy kis szeletet értettem meg az igazságból. Ha én adni akarok bármit is, akkor csak az Isten gazdagságából meríthetek. A mindennapi mosoly, az odaszánt idő, a spontán szívből jövő simogatás – ezek a legfontosabbak.

Aki megakarja ismerni ezt azt isteni szándékot, annak nem valami titkos írást kell megismernie, hanem látnia kell a karácsonykor megszületett Fiút. Aki ma is élőként, legidősebb testvérként azt mondja, hogy aki engem látott, látta az Atyát. Senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. Elég látni a Fiút, és megismerjük az Istent. Igazán akkor fordulna jó irányba ez a világ, hogy ha mindenki megértené karácsonynak ezt az üzenetét. Az Isten kezdettől szeretett világában élünk, és ennek megvan a felelőssége is. Mert mindaz, amit ránk bízott, ebben a szándékban fogant. Azt is mondhatnám, hogy karácsony az életnek a rendeltetésszerű használatához szóló utasítás – ezt tartsuk szem előtt.

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke

Forrás: tirek.hu

Istent keresem

Mal 2,10–16

„Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget?” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →