Ugorjuk át saját árnyékunkat!

2019. augusztus 19., hétfő

„A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van. Hittünk benne és újra egyesült – újra egyesült, mert hittünk benne. Ma is ezen múlik minden” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulóján. A kontinenst, országokat, nemzeteket és családokat negyven éven át elválasztó vasfüggöny lebontásáról Angela Merkel német kancellár és a magyarországi történelmi egyházak képviselőinek részvételével emlékeztek meg hétfő délelőtt a soproni evangélikus templomban.

Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-ére hirdette meg a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és a Soproni Ellenzéki Kerekasztal pártja a Páneurópai Piknik elnevezésű rendezvényt, melyen a békéért és a határok lebontásért álltak ki résztvevők. A különleges esemény végül fontos előzményévé vált az Európát kettéosztó vasfüggöny végleges eltűnésének, Németország újraegyesítésének és az Európai Unió keleti bővítésének. Erre a jeles alkalomra három évtizeddel később ökumenikus istentiszteleten emlékeztek a történelmi egyházak képviselői, Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár a soproni evangélikus templomban.

„A köszönet a történelem Urát illeti, aki harminc évvel ezelőtt és azt követően tett valamit az európai emberek és nemzetek szabadságáért” – hangsúlyozta Balog Zoltán, a budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztora. Hálával emlékezett a Páneurópai Piknik kezdeményezőire, akiknek – mint mondta – egy diktatórikus rendszer egyszerű polgáraiként is megvolt a bátorságuk, hogy nyilvánvalóvá tegyék és megünnepeljék az európai népek határokon átívelő összetartozását.

„Az első szó az önvizsgálaté – emlékeztetett a lelkipásztor. – Miként bántunk a szabadsággal az elmúlt évtizedekben, mivé vált szabadságunk közöttünk, Európában és társadalmunkban?” Balog Zoltán hangsúlyozta, az Úr nem határtalan szabadsággal ajándékozott meg bennünket, hanem felőséggel teli szabadsággal: „Hála Istennek az utakért, amik a szabadsághoz vezettek! Kérjük, segítsen, hogy ezzel a szabadsággal Isten és embertársaink iránti felelősséggel éljünk.”

Kondor Péter evangélikus püspök Jézus Krisztus szavaira emlékeztette az ünneplő közösséget: „Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben! Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen.” (János evangéliuma 15. fejezet 9-11. vers)

A legbiztosabb alapon

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a sziklára és a homokra épített házról szóló példázat alapján (Máté evangéliuma 27. fejezet) hirdette az igét. A közelgő nemzeti ünnepre készülve emlékeztetett: István király nevéhez fűződik a magyar nép keresztyén hitre térítése, valamint az állam és egyház életének megszervezése, ami sorsdöntő volt nemzetünk életében.

„A mai napon egy másik meghatározó eseményre emlékezünk: harminc évvel ezelőtt kezdődött meg a vasfüggöny lebontása, majd leomlott a berlini fal, így a katonai, politikai szembenállás helyére Európa népeinek szabad találkozása léphetett” – hangsúlyozta a bíboros. Mint mondta, a katolikus egyházban István király ünnepének evangéliuma a sziklára épített házról szóló történet: „Krisztus tanításának elfogadása és követése, vagyis tettekre váltása az a szikla, amire biztosan építhetjük egyéni és közösségi életünket. Hisszük, hogy Jézus Krisztus, életében, tetteiben és szavaiban Isten végérvényesen kimondta azt, amit az emberiséggel közölni szándékozott. Ahogy Pál apostol is mondja: más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül.”

Erre az alapra épített István király is, aki fiához intézett intelmei első fejezetében is a hit megélésének fontosságáról írt. „Tudta és hitte, hogy egy független emberi közösségnek, egy népnek akkor lehet rendezni a sorsát, ha a törvényhozó megjelöli helyét a világmindenségben – fogalmazott Erdő Péter. – Ha a sorsát nem csupán emberi erőre, hanem a gondviselő Isten kezébe helyezi.” Mint  mondta, István király megtalálta azt a közös alapot, ami összeköt bennünket az európai népekkel, ez pedig nem csupán filozófia vagy politikai egyetértés volt, hanem maga az evangélium. „Ezen az alapon vagyunk meggyőződve az emberi méltóságról, mely az Istentől való, személyes kapcsolat. Ez a hit világítja meg, miért láthatunk testvért egymásban és ez tanít meg értékelni a másik ember fontosságát” – hangsúlyozta Erdő Péter. Hozzátette: ezeket az értékeket a családban sajátíthatjuk el, majd ennek mintájára vihetjük tovább nagyobb közöségeinkbe, ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy sem ideológia, sem emberi szerveződés nem foglalhatja el azt a helyet, ami Istené.

Igehirdetése végén emlékeztetett: „Harminc éve örültünk a vallás szabadabb gyakorlatának, de annak is, hogy a népek egymást is jobban megismerve, jobban fel tudják ismerni, meg tudják osztani saját közösségük és más nemzetek értékeit és kultúráját.”

Független és szabad

Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott a német kancellár látogatásáért: „Nekem jutott az a kitüntetés, hogy a magyar emberek, a magyar nép és a teljes magyar nemzet nagyrabecsülését kifejezzem ön iránt, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának tizennégy éve, négy egymást követő választáson megválasztott vezetője, és aki saját hazáján túl hosszú éve dolgozik a nemzetek közötti együttműködésért és Európa újraegyesítéséért.” Mint mondta, a nagyrabecsülés mértékét növeli, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. „Európa alapját a független és szabad nemzetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni” – tette hozzá.

A miniszterelnök külön köszöntötte Sopron polgárait is, akik „különleges helyet foglalnak el a magyarok szívében” és mindig a hűség városa maradnak, hiszen nem felejthetjük el, hogy az ott élő nemzetiségek közel száz éve, a vesztes első világháború után a népszavazás erejével kötötték magukat Magyarországhoz. „És azt sem felejthetjük el, hogy harminc éve, ezen a napon keletnémet sorstárainkkal összekapaszkodva önök áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést” – emlékeztetett Orbán Viktor. Ezzel az áttöréssel leomlott a fal, mely leválasztotta hazánkat Európától és a szovjet világ részévé tette. Mint mondta, harminc évvel ezelőtt itt ért véget a második világháború utáni európai rend, „keletről bontottuk meg a keletről felhúzott falat, itt nyitottuk meg az európai egyesüléshez vezető utat”. Orbán Viktor azt is felidézte: a magyar nép mindig is híve volt Németország újraegyesítésének – olykor jobban is mint maguk a németek vagy más európai népek. „Mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat az teszi véglegessé, ha a két Németország újra egyesül és mi azzal a lendülettel, az egységes Németország támogatásával bemasírozhatunk a NATO-ba és az Európai Unióba” – foglalta össze.

Régi kötelék

Magyarország és Németország kapcsolata régebbi, mint a soproni piknik vagy a „20. századi közös vereségek”. A miniszterelnök hangsúlyozta, holnap emlékezünk államalapító királyunkra, aki nemzetünk életét meghatározó, súlyos döntéseket hozott meg: „beágyazta nemzetünket a keresztyén államok közösségébe”; emellett koronát Rómából hozatott, feleséget pedig Bajoroszágból. De más is összeköti a két nemzetet, a soproni evangélikus gyülekezet németajkú tagjai közül sokakat kitelepítettek 1946-ban a kommunista hatalom döntése értelmében. Ennek fájdalmát Orbán Viktor szerint csak enyhíteni tudja az öröm, hogy „a Magyarországon és Sopronban élő németség ismét belegyökerezett a nemzet közösségébe”, számában erősödik és az óvodától az egyetemig anyanyelvén tanulhat, maga választhatja képviselőjét az országgyűlésbe.

Tóth Károly, a vendéglátó gyülekezet lelkipásztora köszöntőjében elmondta, hálás, hogy a Magyarországhoz mindig hűséges, Sopron adhatott helyet a három évtizeddel ezelőtti eseményeknek. „Sopron evangélikussága ma is erős, eleven közösséget alkot, intézményrendszere sokak számára jelenti az Isten és emberek közötti megtartó hálózatot” – fogalmazott. Mint mondta, közössége számára tragikus volt a kitelepítés, így számukra a harminc évvel ezelőtti határnyitás fontos fordulat volt, amiért Istennek, a történelem Urának adnak hálát.

„A keresztyén államalapítás, a határáttörés, életerőre kapó németség, a különleges német-magyar kapcsolatok – ez mindegy egy irányba, az erős Európa irányába mutat” – fogalmazott a miniszterelnök. „A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van. Hittünk benne és újra egyesült – újra egyesült mert hittünk benne. Ma is ezen múlik minden. Ha hiszünk benne, kelet és nyugat egysége fennmarad, Európa pedig gazdag és erős otthona marad az európai népeknek” – zárta gondolatait Orbán Viktor.

Az emberiesség tanúbizonysága

A harminc évvel ezelőtti rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők megünnepeljék a békét, a rendezők pedig azt tervezték, hogy szimbolikusan megnyitják a határt. Azon a nyáron azonban a magyar kempingekben rengeteg keletnémet nyaralt, közöttük is elterjedt a piknik híre és százával keltek útra Sopron felé, hogy mindent hátrahagyva kijussanak a szabadságba – idézte fel a történelmi nap előzményeit köszöntőjében Angela Merkel. „A piknikből a legnagyobb keletnémet menekültáradat lett, mely a berlini fal felhúzása óta megindult. Világraszóló eseménnyé vált” – hangsúlyozta a kancellár, ugyanakkor azt is elmondta, erős volt a bizonytalanság és a feszültség is bennük, hiszen mindenki tudta, hogy végződött az 1953-as keletnémet felkelés, az 1956-os forradalom Magyarországon vagy a’68-as prágai tavasz. Mindenki emlékezett még az 1981-es lengyelországi szükségállapotra is, ám „a magyar határőrök mégsem lőttek, átengedték a keletnémet polgárokat a határon és olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, mely a szolgálati előírások felé helyezte az emberisséget”.

Néhány héttel később, 1989. szeptember 11-én véglegesen megnyitották a határokat, november 9-én pedig leomlott a berlini fal és Európa megosztottsága véget ért. „Így lett a piknik az 1989-es év nagyszerű szabadságmozgalmainak szimbólumává. Megmutatja, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni, bennünket, európaiakat közös értékek tesznek eggyé. Megmutatja, mit tudunk közösen elérni” – fogalamzott Angela Merkel. Mint mondta, a németek hálával gondolnak arra, hogyan járult hozzá Magyarország Európa megosztottságának legyőzéséhez. „Köszönetet mondok azoknak a magyaroknak, akik részt vettek a piknik megszervezésében, akik támogatták a keletnémet férfiakat, nőket és gyermekeket a menekülésben és támogatták a demokratikus törekvéseket” – folytatta, majd hozzátette: hálával és elismeréssel tartozunk azoknak is, akik bátran harcoltak korábban, így a csehszlovákiai Charta ’77 aláíróinak vagy a keletnémet tüntetések résztvevőinek.

Nem önfenntartó a béke

„Mindezek tovább írták Európa szabadságtörténetét. Lebontottak egy darabot a vasfüggönyből és felépítettek egy darabot Európa egységéből – fogalmazott Angela Merkel. – Sopron a példája, hogy milyen sokat el tudunk érni, ha kiállunk az oszthatatlan értékek mellett. Sopron megmutatja, hogy mi az, ami bennünket európaiakká tesz. Sopron egyenlő a szabadsággal, a békével, a szolidaritással.” A német kancellár arra is felhívta a figyelmet, hogy – tekintettel a ma előttünk álló óriási feladatokra –, harminc év múltán is szem előtt kell tartanunk ezeket az értékeket és tudatában kell lennünk, hogy „egy nemzet jóléte függ az európai közös jóléttől is”.

„Európa csak annyira tud erős lenni, amennyire egységes, amennyire a vitás kérdésekben is hajlandóak vagyunk kompromisszumokat kötni – biztatott Angela Merkel. –  Az európai békeprojekt nem önfenntartó, látjuk, megköveteli, hogy néha átugorjuk a saját árnyékunkat, hogy vállani tudjuk az Európáért és a világért való közös felelősségünket.” Szerinte erre emlékeztetnek bennünket a háborús és válságövezetből érkezők, akik nálunk keresnek menedéket, „emlékeztetnek, milyen fontos harcolnunk a menekülés és elüldözést kiváltó okok ellen”.

A kancellár úgy véli 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit, Németország, Magyarország és az Európai Unió többi állama „ma szomszédokként, partnerekként, barátokként közösen alakítjuk a jövőt egy egységes Európában”. „Menjünk tovább együtt a szabadáság, a demokrácia és az egység útján – ebben erőt adhat ha visszaemlékezünka Páneurópai Piknikre. Ezért sokat jelent, hogy itt lehetek, ahol harminc éve világtörténelmet írtak” – mondott köszönetet Angela Merkel.

Farkas Zsuzsanna, fotó: hirado.hu, Szecsődi Balázs / MTI, múlt-kor.hu

Istent keresem

2Krón 31

„Minden munkáját, ...Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →