Félnek a magyarok Kárpátalján

2018. március 02., péntek

Akár templomokat, parókiákat is érhet robbantásos támadás azok után, hogy kedden a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházánál pokolgép robbant – mondja Héder János ungvári lelkész, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspök-helyettese. A terrorcselekmény nem az első atrocitás, ami az elmúlt években érte a kárpátaljai magyarokat, akik, mióta eldurvult a helyzet, még jobban félnek. A KMKSZ új helyre költözik, épp a megmaradt papírokat, adatokat, értékeket próbálják menteni a kiégett székházban, de a tervek szerint fel fogják újítani a magyar központot Ungvár történelmi belvárosában.

Féltek már korábban is, nemcsak amióta bomba robbant a magyar határtól harminc kilométerre, Ungváron, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházánál – mondja Héder János ungvári református lelkész, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspök-helyettese. Hozzáteszi: évek óta tendencia, hogy szélsőségesek megfélemlítik a magyarokat Kárpátalján. Az elmúlt időszakban volt magyarellenes felvonulás, levették a beregszászi városházáról a magyar zászlót, több emlékművet festékkel öntöttek le. „Így ez már nem szokatlan, folyamatosak az atrocitások.”

Azzal viszont, hogy a zászlóégetések és az emlékműrongálások után robbanószert használtak, új szintre emelkedett a félelem. „Ez lényegében terrorista cselekmény a magyarok ellen” – teszi hozzá a lelkipásztor. Arról, hogy mindez kinek áll érdekében, azt mondja, szerinte leginkább oroszbarát szervezeteknek lehet a célkitűzésük, hogy káoszt okozzanak Kárpátalján, úgy, ahogyan tették Kelet-Ukrajnában, ahol háború van.

„Megpróbálunk itt maradni”

Mindezek, a bizonytalanság, a félelem és a háború a református gyülekezetek életét is érintik. „Látjuk a létszámon” – mondja Héder János. Az idősek nem érzik biztonságban magukat, mennek a rokonaikhoz, a fiatalok a jövőt nem látják, ők azért távoznak. „Mi megpróbálunk itt maradni” – teszi hozzá a lelkész. 

Félnek-e attól, Ungváron vagy máshol, hogy református templomok, parókiák, intézmények is hasonló merényletek célpontjává válhatnak? – kérdezzük a főjegyzőt. „Akármikor megtörténhet. Sajnos azt kell, hogy mondjam, természetes módon számolunk ezzel. Ezt sokszor el is mondom a presbitereknek, gyülekezeteknek.”

Héder János azonban hozzáteszi: ez konkrétan az ungvári gyülekezet esetében „öngól lenne a szélsőségesek részéről”, mivel a közösségben minden vasárnap tartanak ukrán nyelvű istentiszteleteket is, és ezt az utcán, táblán is közlik a magyar feliratok mellett. „Ha ez megtörténne, a szélsőségeseket maguk az ukrán gyülekezeti tagjaik ítélnék el.”

Nem csak oroszok ellen

Az ukrán oktatási törvény után – melynek fogadtatásáról korábban itt írtunk – újabb pofont kapnak az országban élő kisebbségek, ugyanis az eddig kisebbségbarátnak mondható nyelvtörvényt is módosították. Eddig, ha egy-egy településen tíz százalék fölötti volt egy nemzetiség aránya, akkor joga volt anyanyelvén megnyilvánulni, például hivatalos beadvánnyal élni. Ez most megszűnt. Héder János azt mondja, most azzal próbálkozik az ukrán hatalom, hogy olyan törvényt hozzanak, amely a nem ukrán nyelvű szövegeket teljesen száműzné az utcáról, azaz nem lehetne nem ukrán plakátokat, kiírásokat közzétenni. Ez érintené a magyar gyülekezeteket, hisz azok közzéteszik a parókiáknál a gyülekezet nevét, a templomokon az istentiszteletek időpontjait. „Mindez nagyon barbár, szovjet módon zajlik.”

Kérdésünkre, hogy mindezeket nem az orosz kisebbség miatt hozza-e az ukrán hatalom, válaszlépésül a kelet-ukrajnai megyék orosz szakadárok általi elcsatolása és a háború miatt, a lelkész képletesen azt mondja, „ha két kutya verekedik, akkor nem vigyáznak egymás bolháira". Hozzáteszi: mégis úgy érzik, hogy ha a magyarokra nem akarták volna vonatkoztati az új törvényeket, akkor konzultáltak volna velük a törvények megszületése előtt. „Vagy legalábbis változtatnának azok tartalmán, de úgy tűnik, ez nem így van." A főjegyző nehezményezi, hogy a törvényalkotók nem veszik tudomásul, hogy a magyarok, és más kisebbségek – például ruszinok – évszázadok óta Kárpátalján élnek, hiába módosították többször a határokat.

Teljes káosz felé tart Ukrajna

Rossz irányba haladnak a dolgok Ukrajnában – mondja Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára. Szerinte a február 27-i hajnali robbantás terrorcselekmény volt. „Egyszerre volt üzenet a kárpátaljai magyarságnak, és a KMKSZ-nek, valamint a szervezet vezetőinek.” Darcsi Karolina azt mondja, a székházukat ért támadás híre megrázta a kárpátaljai magyarságot, és természetes, hogy félnek, ilyen értelemben a támadás elérte a célját, a megfélemlítés sikeres volt. „A magyarság és az itt élő nemzetiségek is megijedtek. Az országban amúgy sincs béke. Egyre inkább káosz felé megy az ország” – teszi hozzá.

Az ukrán alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett nyelvtörvényt. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta, az indoklás szerint azért ütközik az ukrán alkotmányba, mert a házszabály megsértésével fogadta el azt a törvényhozás. A Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint a döntés nyomán a nyelvtörvény hatályát veszti, így mostantól nincs jogszabály Ukrajnában, amely szabályozná a nyelvhasználatot.


Az alkotmányellenessé minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot. A törvényt még 2012-ben, vagyis az oroszbarát Viktor Janukovics államfő elnöksége idején született meg, és főként Ukrajna orosz nemzetiségű lakosságának kedvezett, hiszen az ország 27 megyéje közül akkor 13-ban érte el a 10 százalékot az oroszajkúak aránya.


Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Kárpátaljai magyar szervezetek és intézmények többször jelezték aggályaikat ezekkel kapcsolatban. Tavaly több mint 64 ezer kárpátaljai lakos tiltakozott aláírásával a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen.

Arról, kik követhették el a robbantást, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára azt mondja, ezt még nem tudják, a hatóságok ígérték, el fogják kapni az elkövetőket. Sajtóhírek vélelmezik, hogy valójában orosz szervezetek állnak a terrorcselekmény mögött, ahogyan a kelet-ukrajnai háború, a két megye elfoglalása mögött is. Céljuk lehet destabilizálni az amúgy viszonylag békés Kárpátalját.

Felújítják a kiégett székházat

„Lényegében teljesen megsemmisült a székházunk alsó szintje” – mondja Darcsi Karolina. Amit lehet, próbálnak menteni. Leporolják a papírokat, hátha nem égett el mind. Az informatikusok a szétolvadt számítástechnikai rendszerből próbálnak adatokat menteni. „Egyelőre nincs irodánk, néhány napon belül átköltözünk valahová, fogadni szeretnénk az ügyfeleket, sok a munkánk.”

A székházfelújítás hosszú és költséges feladat, a magyar kormány nevében már támogatást ígért a miniszterelnök. „Nekünk minden együttérző szó, támogatás sokat jelent, akár az anyaországból, akár a Kárpát-medencéből. 40 milliós országban élünk, és annyian vagyunk magyarok, mint Nyíregyháza lakossága. Épp ezért jól esik, ha figyelnek ránk a másol élő magyarok.”

Hegedűs Márk, fotó: archív, Nemes János / MTI

Álljunk ki a kisebbségben élő magyar közösségekért!
Nekünk csak egy aláírás, a kisebbségek számára azonban reménysugár a Minority Safe Pack. A Magyarországi Református Egyház elnöksége arra buzdít: csatlakozzunk az európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez.

Istent keresem

Préd 7

„Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mit olyanba, ahol mulatnak, hiszen így lesz vége minden embernek. Szívlelje meg ezt, aki él!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →