Biblia a siketek anyanyelvén

2015. október 01., csütörtök

„A reformáció egyik alapgondolata, hogy mindenkihez saját anyanyelvén jusson el a Biblia üzenete. A magyar jelnyelv elismert nyelv Magyarországon, a siketek anyanyelve" – ezért tartja fontosnak az akadálymentesített Biblia elkészítését Bokros Andrea jelnyelvi tolmács, a Magyarországi Baptista Egyház Speciális Missziójának vezetője. Őt és Pecsuk Ottót, a Magyar Bibliatársulat főtitkárát kérdeztük a közös munkáról.

Szeptember utolsó hétvégéje a siketek és nagyothallók világnapja. Egyházunk évek óta foglalkozik siketmisszióval, ami kiterjed munkát jelent.

A Magyarországi Református Egyház hallássérült emberek között végzett szolgálata az 1930-as években indult. A siketmisszió feladata – Jézus Krisztus parancsát teljesítve – eljuttatni a Biblia örömüzenetét hallássérült testvéreinkhez, lehetővé tenni vallásgyakorlásukat, bevonva őket egyházunk élő gyülekezeteibe. A szolgálat munkatársai szeretnék segíteni hallássérült embertársaink integrációját a halló emberek világába. Lelki és szociális támogatást nyújtanak az élet minden területén, az álláskereséstől kezdve a munkahelyi beilleszkedésen, beteglátogatáson, állami gondozottak segítésén át az iskolából kikerültek utógondozásáig, ifjúsági programok szervezéséig. A misszió rendszeresen végez hitoktatást hallássérülteket gondozó intézményekben, a fiatalok számára szabadidős programokat, kézműves foglalkozásokat szervez. Az ország több városában bibliaórákat, istentiszteleteket és közösségi alkalmakat tartanak. A misszió szívesen bemutatja szolgálatát a gyülekezeteknek is.

Jelnyelvi Biblia összefogással

E szolgálatok mellett Járay Loránd, a Magyarországi Református Egyház siketmissziójának vezetője egy tavaly elindított, több egyházat megmozgató kezdeményezésre hívta fel a figyelmet: készül az első magyar akadálymentesített jelnyelvi Biblia.

Jelnyelven tapsoló közönség

Amint Bokros Andrea, a jelnyelvi bibliafordító munkacsoport vezetője elmondta: „A Biblia magyar jelnyelvre történő fordításának igénye keresztény siket testvéreinkben fogalmazódott meg először. Ők folyamatosan tapasztalták, hogy a Biblia üzenetét is anyanyelvükön, a jelnyelven tudják a legteljesebben megérteni. Ezt az igényt felismerve, a fordítás munkájának elindítását a Magyarországi Baptista Egyház kezdeményezte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Bibliatársulat felé. Az elképzelés mindkét helyen pozitív fogadtatásra talált, így indulhatott el a munka."

„A Magyar Bibliatársulat részvétele a munkafolyamatban tizenkét magyarországi protestáns és ortodox egyház részvételét jelenti, az Ökumenikus Tanács támogatói szerepe is erősíti a munka felekezetközi jellegét" – mondta Pecsuk Ottó, a Bibliatársulat titkára. Mivel a munka kezdeményezői a baptisták voltak, az ő szerepük kiemelkedően fontos ebben a projektben. Ennek talán az is az oka, hogy náluk régóta kiemelt fontossággal bír a siketekből álló gyülekezeteik gondozása és segítése.
A fordításon a különböző egyházak siketmissziós vezetőiből, lelki munkásaiból és nyelvészekből álló speciális munkacsoport dolgozik. Bokros Andrea fontosnak tartotta kiemelni, hogy a csapatban a kezdetektől siket és halló munkatársak munkálkodik együtt.

Márk evangéliuma az első

A megfelelő technikai előkészítés után a munka 2015-ben indult, a Magyar Bibliatársulat folyamatos szakmai segítségével zajlik. Ó- és újszövetségi szakértőik ellenőrzik a jelnyelvi fordítás előtt álló alapszövegeket tartalmi-teológiai szempontból. „Minden jó fordítás alapkövetelménye a bibliai szöveg helyes megértése" – emelte ki Pecsuk Ottó.

Arról is velük egyetértve döntöttek, hogy a Biblia mely részével kezdjék a fordítást. Egy bibliafordítási projektet fordítói és missziói szempontból általában egy evangéliummal, legtöbbször Márk evangéliumával szokták kezdik. A tesztelés már most is folyamatosan zajlik siketek bevonásával. A munkához szükséges hátteret a projektben résztvevő egyházak biztosítják. Márk evangéliuma a jelnyelv sajátosságából adódóan vizuális formában fog megjelenni. A megjelenéssel kapcsolatos technikai kérdéseket még egyeztetik a résztvevők.

A Magyar Bibliatársulat felvállalt feladata, hogy mindenkihez eljusson a Biblia azon a nyelven, amelyet megért, abban a formátumban, amelyet használni tud, és olyan áron, amelyet mindenki megengedhet magának. Ebből a lehetőségből eddig a született siketek ki voltak rekesztve, hiszen számukra az olvasott szöveg sokszor csak nehézségekkel érthető. Valódi anyanyelvük a jelbeszéd. Ezért is tartja személy szerint fontosnak a Magyar Bibliatársulat főtitkára azt, hogy a minél előbb megjelenjen az első magyar akadálymentesített jelnyelvi Biblia.

Külön nyelv

De miért is nem tudják a siketek egyszerűen elolvasni a Szentírást azon a nyelven, ami a saját országukban a fő kommunikációs eszköz? A siketek között sokaknak gondot jelent az írott szöveg értelmezése, számukra a legteljesebb megértést anyanyelvük, a jelnyelv biztosítja. Az írott szövegek olyan hangokat rögzítenek, melyeket a hallássérültek többsége nem hallott, és szövegkörnyezetben sem tudja ezeket használni. Azt mondhatjuk, hogy ez nem az ő anyanyelvük, tehát egy második nyelvet kellene használniuk ahhoz, hogy megérthessék az üzenetet.

Jelelő fiatalok már többször is képviselték egyházunkat

Sok jelnyelv csak az utóbbi néhány száz év során alakult ki, de a siketek egyre több csoportja található nagy számban, különösen a városi területeken. Jelen pillanatban körülbelül 230-ról tudunk, de valójában több mint 400 jelnyelv létezését, minden nemzeten belül átlagosan két jelnyelv használatát feltételezik. Csak Magyarországon több úgynevezett „nyelvjárása" van. A siketek, ha találkoznak, először általában tisztázzák, honnan érkeztek, mert bizonyos dolgokat másképp jelelnek Budapesten, Vácott vagy Debrecenben. Ezek a vizuális, ikonikus kommunikációs formák régiónként és országonként különböznek. Annak ellenére, hogy valóban több nyelvjárás van, a magyarországi siketek általában ismerik a többi nyelvjárás jeleit is, nem csak a sajátjukét.

2009. november 9-én a Magyar Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvényt. A törvényben – az Európai Unió tagországai közül Finnország után másodikként – kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség. A törvény a magyar jelnyelv elismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapjait, aminek eredményeként a hallássérültek közösségéről a jövőben nemcsak fogyatékos személyekként, hanem egy nyelvi kisebbség tagjaiként gondolkodhatunk.

Telepóczki Márta, fotó: Hajdu András, Vargosz

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

1Kor 4,1–13

„Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit... sáfárait” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink