Mennybe emelő énekszó

2015. július 01., szerda

Tizennegyedszer zengett református énekektől a budapesti Művészetek Palotája június 27-én. A háromszázhetven fős Kárpát-medencei egyesített kórust idén tizennyolc énekkar tagjai alkották.

A hangversenyen közreműködött Arany János, Berkesi Sándor, Márkus Zoltán és Török Ágnes karnagy, valamint Tóka Ágoston orgonaművész. A bibliai szakaszokat Trócsányi László igazságügyi miniszter olvasta fel, a koncertet lezáró imádságot pedig Fekete Károly tiszántúli püspök vezette.

A hangverseny keretében Hoppál Péter kulturális államtitkár emlékezett meg a háromszáz éve született Maróthi Györgyről, hangsúlyozva a zsoltáréneklés és a négyszólamúság hazai elterjesztésében játszott szerepét. A politikus vezényletével a kollégiumi Kántust is megalapító egykori debreceni professzor E világ mióta című kórusműve is megszólalt az este folyamán.

Böszörményi Gergely koncertigazgató lapunknak elmondta: a reformáció megindulásának ötszázadik évfordulójára készülve idén először nemcsak református énekkarokat, hanem egy evangélikus kórust is meghívtak a hangversenyre, jövőre pedig baptisták, majd terveik szerint a reformáció évében katolikusok is helyet kapnak a színpadon. A szervező hozzátette: a baptista orgonaművészt is a közös ünnepi készülődés jegyében kérték fel arra, hogy játékával a Református Énekek hangversenyt kísérje.

A május végén megrendezett Református Zenei Fesztiválon és a június 27-i hangversenyen hat-hatszázezer, azaz összesen egymillió-kétszázezer forintnyi adomány gyűlt össze, amit a szervezők a Kárpátaljai Református Egyháznak ajánlottak fel. Az adományozók azt kérték Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspöktől, hogy az összegből lehetőség szerint részesüljön a Nagydobronyi Református Líceum, a zenei fesztiválon fellépő Borzsavári zenekar és a Művészetek Palotájában is ott lévő Újbátyúi-Bátyúi Református Kórus.

A közönségből néhány közéleti szereplőt arról kérdeztünk, milyen érzések, gondolatok fogalmazódtak meg bennük a koncert hallgatása közben.

Fekete Károly tiszántúli református püspök:

Mennybe emelt a közös énekszó ma este, miközben a zenei blokkok előtt elhangzó igék segítségével zarándokként jártuk be a reménység fiainak gondolatait és a keresztről szóló beszéd titkának fokozatait, hogy végül betekintsünk a mennyei Jeruzsálem nyugalmába és békességébe. Dallamról dallamra szakadtak fel bennünk a gátak, így végül kiszakadhatott belőlünk a panasz, a bűnbánat, a kérés és a magasztalás éneke is. Katartikus, mindent feledtető és mindent felszínre hozó órákkal ajándékozott meg minket ma este az Úr.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök:

Nehezen tudok elképzelni ennél az esténél méltóbb fölkészülést a reformáció ötszázadik évfordulójának megünneplésére. A reformáció tanítása, az evangélium annakidején az anyanyelvi énekeken keresztül jutott el az emberekhez. Azt szokták mondani, hogy a reformáció beleénekelte magát a magyarság szívébe. Ezt éltük át ma este is. Örülök, hogy az oroszlányi evangélikus énekkar is helyet kapott ebben az impozáns, több száz fős kórusban. Ez is mutatja, hogy az énekek is összekötnek minket, protestánsokat. Talán ilyen lesz majd abban a mennyei kórusban is énekelni, amelyre ígéretet kaptunk a Jelenések könyvében.

Hoppál Péter kulturális államtitkár:

A Pécsi Református Kollégium karnagyaként korábban többször is vezényeltem ezen a koncertsorozaton, aztán az elmúlt években passzív résztvevővé váltam, ezért óriási élmény volt Maróthi György alakját megidézve most újra színpadra állnom. A Református Zenei Fesztivál és ez a hangverseny méltó református hagyományainkhoz, ugyanakkor azt a missziós célt is szolgálja, amely szerint a templomfalak közül ki kell lépnünk végre a világba. Ezek az események azt üzenik, hogy értékeink méltán tarthatnak számot bárki érdeklődésére. Ráadásul az értékközvetítés során közösséggé válunk és közösséget formálunk. Az egyesített Kárpát-medencei kórus közös éneke is az összetartozásunkat fejezi ki. És ebben a cseppben ott van a tenger. Ott van az a kormányzati törekvés is, amely az egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-i iránymutatása után a nemzeti összetartozásról szóló törvényben és a határon túl élő honfitársainknak visszaadott magyar állampolgárságban teljesedett ki.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke

Szeretek énekelni, és bár nincs különösebben jó hangom, talán mégsem zavaró azoknak, akik mellettem ülnek a gyülekezetben. Olyan méltóság, olyan erő van a református énekekben, mint egy-egy jó prédikációban. Ezért is tartom jó ötletnek, hogy a szervezők a közönséget is megénekeltették. Magam is örömmel csatlakoztam, próbálva ugyanakkor néhány sort csendben is végighallgatni. Kíváncsi voltam arra, milyen az, amikor egy ekkora tömeg együtt szólal meg. Felemelő volt, mert bár a közönség jelentős része – hozzám hasonlóan – zeneileg nyilván képzetlen, mégis csodálatos tisztasággal szólt az énekük.

Trócsányi László igazságügyi miniszter:

Ez a koncert a református egyház nagy ünnepe. Ennek egyik oka az, hogy nekünk, reformátusoknak a magyar zsoltárok olyan üzeneteket fogalmaznak meg, amelyek szívünk belső hangjaiként bármilyen élethelyzetben útmutatást adhatnak számunkra. Az egyesített kórusban a nemzet egysége is láthatóvá válik. Bár az énekesek a Kárpát-medence legkülönfélébb pontjairól érkeztek, az általuk felidézett énekek mindannyiunk szívéhez közel állnak, így gazdagítva és erősítve egymást együtt tudtuk megélni református identitásunkat.

Összeállította: Kiss Sándor, fotó: Barcza János
Megjelent a Reformátusok Lapja 2015. július 5-i számában. 

Istent keresem

4Móz 13

„Küldj férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →