Együtt válaszolni a kihívásokra

2015. február 16., hétfő

A református oktatási intézmények vezetői Balatonszárszón konferencián egyeztettek az oktatás terén zajló változásokra, kihívásokra adandó egységes lépésekről. Az intézményvezetők tanácskozásán az oktatási kormányzat is a legmagasabb szinten képviseltette magát.

2011 végén jelent meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, melynek rendelkezései – 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között – 5 lépcsőben lépnek hatályba. A református köznevelési intézmények vezetői azóta évről évre február közepén kétnapos  konferencia keretében egyeztetnek oktatási rendszerünknek a kihívásokra történő egységes fellépéséről.

2015. február 11-13. között a Balatonszárszón az SDG Konferenciaközpontban tartották helyzetelemző konferenciájukat a református intézmények és a fenntartók képviselői. A nyitóáhítat szolgálatát Steinbach József dunántúli püspök, a napi reggeli áhítatok igei szolgálatát pedig Császár Attila veszprémi és Nagy Csaba somogyi esperes végezte. Az intézményvezetői-fenntartói értekezlet első napján Victorné Erdős Eszter, a ráckeresztúri Drogprevenciós Otthon vezetője mutatta be egyházunk Kallódó Ifjúságot Mentő Missziójának, illetve intézményének munkáját, majd élénk eszmecsere kezdődött az együttműködés lehetőségeiről a drogprevenció területén. (Egy évvel korábban a cigánymisszió tevékenységével ismerkedhettek meg a részvevők.)

A konferencia első napján éjszakába nyúlóan a gazdasági kérdéseké volt a vezető szerep. Az ERUDITIO Oktatási Zrt. részéről Horváth Tamás vezérigazgató és Szemenyei Mariann szakmai vezető „Élet a TÁMOP-TIOP korszak után…” címmel – az egyházi köznevelési intézmények számára a közeljövőben, a 2014-2020. közötti uniós költségvetési ciklus keretei között megnyíló uniós forrásokról tartottak előadást. Éppen a konferencia zárónapján jelent meg még két kiemelkedő jelentőségű pályázati kiírás, de még a TÁMOP keretében. Papp Kornél oktatási irodavezető értékelte a 2013. évi elszámolás folyamatát, valamint bemutatta a 2015. évi állami költségvetést, valamint ismertette a költségvetési törvény végrehatásához kapcsolódó már megvalósult ill. még tervezett jogszabályváltozásokat. A változások értelmében a következő másfél hónapban a 2014. évi elszámolásé a főszerep.  

A második nap délelőtti ülésszakán Szenczi Árpád dékán (KRE TFK), Törő Csaba dékán (KRE ÁJK) és Pődör Dóra dékánhelyettes (KRE BTK) mutatta be a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási és tudományos munkáját.

A konferenciát szervező Zsinati Oktatási Iroda ez alakalommal a 2014. évi országgyűlési választások után a köznevelés rendszerében bekövetkező változásokat állította a konferencia középpontjába. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Köznevelési Államtitkársága gondoskodott arról, hogy a IV. Református Köznevelési Konferencián a kormányzatot előadóként a legautentikusabb személyek képviseljék. Brassói Sándor főosztályvezető (EMMI Köznevelés-irányítási Főosztály) a 2014/15. tanév során bekövetkezett törvény- ill. rendeletmódosításokat értelmezte a református oktatási szakemberek számára, s kitért a következő hónapokban tervezett  jogszabályváltozásokra is. Ez utóbbiak közül kiemelkedik az érettségi vizsgaszabályzat, s az érettségi vizsga részletes követelményeinek módosítása, melyet a Nemzeti Alaptanterv 2013. szeptember 1-jei bevezetése indokol. Ugyanis azon tanulók számára, akik 2013-ban kezdték a középiskolát 2017-ben jön el az érettségi vizsga ideje. A számukra irányadó követelményrendszer ismerete nélkül idén májusban nehézséget okozna a fakultációs tárgyak kiválasztása. A szakember szerint ismét változni fognak az egyházi intézményfenntartókat is érintő finanszírozási normák.

Pupek Emese, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke hivatalának feladatköri változásait mutatta be. Mint ismeretes, az OH szervezi 2015. január 1-jétől az egyházi intézményeket, s az egyházi intézmények pedagógusait is érintő országos pedagógiai szakmai ellenőrzéseket (tanfelügyelet) és a pedagógusok minősítési eljárását. Április 1-jével az OH veszi át az állami intézményfenntartó központtól a pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezését, így köznevelési intézményként már csak egyházi és magán pedagógiai intézetek működhetnek. Mindez különösen kihat a Református Pedagógiai Intézet (RPI) életére, ugyanis míg az állami pedagógiai szakmai szolgáltatásban működő szakemberek köztisztviselőként dolgoznak, addig az egyházi pedagógiai intézetek munkatársai a pedagógus életpálya hatálya alá tartoznak. 

Thaisz Miklós, az EMMI Köznevelés-fejlesztési Főosztályának vezetője szerint a tanfelügyelet és a minősítés szervezésében bekövetkező változások témája köré csoportosította elemzését. 2015. január 1-jével mintegy 17.551 pedagógus került ideiglenesen az életpálya P2 fokozatába. A munkáltatók átsorolhattak minden pedagógust, aki 2014. április 30-ig rendelkezett 14 év szakmai gyakorlattal, pedagógus szakvizsgával (vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal), és feltöltötte portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Szintén január 1-jével összesen 5.195 pedagógus került mesterpedagógus fokozatba, közülük szaktanácsadóként 1.659 fő, szakértőként pedig 3.536 fő. Mesterpedagógus fokozatba azok a pedagógusok kerültek, akik 2014-ben sikeresen elvégezték az OH által szervezett kétszer 30 órás tanfelügyelői, minősítési szakértői képzést vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által szervezett 60 órás szaktanácsadói képzést és megfeleltek a szükséges bemeneti feltételeknek (14 év szakmai gyakorlat és pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség). A református mesterpedagógusok listáján jelenleg 117 szakember található, akik közül 49 a szaktanácsadó és 68 a szakértő. Az OH a tavasz során mintegy 6000 intézményvezetőnek szervez 30 órás képzést, melynek során felkészíti őket a tanfelügyeletre, a pedagógusminősítésre és az intézményi önértékelésre. A 2015. évi minősítési eljárásokban – egy közelgő jogszabályváltozás következtében –a tanfelügyelet, az intézményi önértékelés nem képezi részét a minősítésnek. Az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusok minősítésére csak 2015 őszén kerül sor.

A második nap délutáni ülésszakának központi témáját az elfogadás és a befogadás jelentette.  Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa (EMMI) előadásában – finn és török példa nyomán – kitért arra, hogy szükségesnek tartja annak meghatározását, hogy mi a nevelés és oktatás célja. Ezt követően tartalmi kérdésekben már egyszerű a konszenzus megtalálása, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása és befogadása. Győri Zsófia, az Immánuel Otthon és Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskola igazgatója bemutatta intézményét, valamint a „XX. századi Taigetosz” projektet, melynek keretében középiskolai tananyag kidolgozására és emlékhely kialakítására is sor került. Giflo H. Péter ügyvezető a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nkft. által igényelhető segítséget mutatta be a református intézményvezetőknek, majd Maruzsenszki Ernesztina igazgató a Református EGYMI, benne az utazó gyógypedagógusi hálózat országos feladatellátását ismertette. Az este során előbb Szontágh Pál igazgató a 20 éves Református Pedagógiai Intézet szerepét vázolta fel a pedagógiai-szakmai szolgáltatások szervezésében, majd az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Művészeti Iskola tanulói és pedagógusai zenei műsorral köszöntötték a Dunántúlra érkező vendégeket.

Az oktatási konferencia harmadik napját megtisztelte jelenlétével Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár (EMMI), aki összefoglalta a kormányzati oktatáspolitika főbb területeit, így kitért a napokban a közvéleményt igen foglalkoztató kilenc évfolyamos általános iskola ötlete és a szakképzés átalakítása (szakgimnáziumok és szakközépiskolák) mellett a tartalmi és a finanszírozási kérdésekre is. Kiemelte az informatikai eszközök szerepét az oktatásban. Az értekezlet pénteki napján az oktató-nevelő munkát, valamint az intézményi adminisztrációt támogató digitális rendszerek tervezett bevezetéséről Csontos Dávid, az Educatio Nkft. igazgatóhelyettese tartott előadást. Majd az informatika alkalmazásának három területével ismerkedhettek meg a részvevők: a digitális pedagógia a mindennapi gyakorlatban (Merényi László digitális tananyagfejlesztő), a felhő alapú rendszerek alkalmazása intézményen belül és az iskolák közti együttműködés területén (Gerse István köznevelési szakértő, informatikus), digitális napló a köznevelési intézményekben (Maczik Mihály András mérnök-tanár, közoktatási vezető).

A helyzetelemző és a stratégiai építkezést erősítő konferencián ismertette a Zsinati Oktatási Iroda a Kárpát-medencei Oktatási Alap 2014. évi gyűjtésének eredményét. 2014-ben – a 2013. esztendőhöz képest – huszonhéttel gyarapodott az adománygyűjtéshez csatlakozó intézmények száma, viszont jelentős volt (13) a lemorzsolódás is. A hazai intézmények közül 75 intézmény összesen 11.526.955 Ft-tal járult hozzá az Oktatási Alap által nyújtható pályázati támogatások fedezetének biztosításához.

A felfokozott várakozásokat jól mutatja, hogy közel 200 intézményvezető és lelkipásztor vett részt a közös munkában.

Papp Kornél, oktatási irodavezető

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 40,48–41,26

„ A bejárat hat könyök széles volt, a bejárat oldalfalai pedig hét könyök hosszúak voltak.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink