Segítség Isten üzenetének megértésében

2014. november 12., szerda

Kálvin János halálának 450. évfordulójára, a Református Egyházi Könyvtár sorozatának legújabb tagjaként ismét megjelent az Institutio. A genfi reformátor fő művét ezúttal Buzogány Dezső fordította magyarra. A könyvbemutatót november 11-én tartották a Magyarországi Református Egyház Zsinati Székházában.

„Vannak olyan tájai a világnak, ahol Kálvin hatása kézzelfogható" – mondta köszöntőjében Bölcskei Gusztáv püspök. A Zsinat lelkészi elnöke arra utalt, hogy a dél-koreai reformátusság szerint az országuk gazdasági fellendülésének egyik oka, hogy Koreában megjelent Isten evangéliuma, ezen belül is a kálvini tanítás. A püspök arról is beszélt, hogy az Institutio megjelenésével az idén záruló Kálvin Emlékévek egyik fő célkitűzése teljesült. „A cél az, hogy ne csak a gyülekezeti könyvtárak könyvespolcaira kerüljön, hanem legyen a miénk, olvassuk, értsük meg Kálvin tanítását a keresztyénségről. Isten áldása legyen a fordítón, az alkotáson és minden olvasón."

Kálvin János (1509-1564) Genf francia származású reformátora, a protestánssá lett város egyházi életének vezetője. Hatásos igehirdető, képzett jogász, teológiai tanár, termékeny író, fáradhatatlan szervező. Vezérfonalat akart adni a Szentírás értelmezéséhez, ezért a Biblia egyes könyveihez írt kommentárjai mellett 1536-ra megírta és évtizedeken át bővítette (végső formáját 1559-re nyerte el) az Institutio Christianae Religionis-t (jelen fordításban A keresztyén vallás rendszere). Rendszerező jellegű teológiai művével Kálvin új műfajt alkotott.

„Egyháztörténeti mérföldkő egyházunk és teológiatudományunk életében. Ezzel a könyvvel évszázados adósságot törlesztett a Kálvin Emlékbizottság – a svájci reformátor fő művének új fordítását Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem emeritus professzora mutatta be az érdeklődőknek. A rendszeres teológus röviden kitért az elmúlt bő egy évszázad különböző fordításaira, s kiemelte, miben hozott újat Buzogány Dezső munkája. Dicsérte a kolozsvári professzort, aki munkája során egyaránt otthonosan mozgott a „Kálvin teológiai latin nyelvében" az Institutio francia nyelvű kritikai kiadásaiban és a mai magyar irodalmi nyelvben, illetve méltatta Bogárdi Szabó István dunamelléki püspököt, a könyv szaklektorát.

Buzogány Dezső felbontotta Kálvin hosszú, „barokk körmondatait", s ezzel elkerülte a latinos megfogalmazásokat is. A kiválasztás (tágabb) és predestináció (szűkebb fogalom) terminusait a mai teológiai nyelvhez igazította, fordítása nyomán több helyütt világosabb lett Kálvin érvelése. Ha kellett, értelmezte az egyes kifejezéseket, s a magyar nyelv szinonimáival ügyesen érzékeltette a teológiai kifejezések különböző jelentésárnyalatait. A bibliai igehelyek – az eredeti latin kiadáshoz hasonlóan – a szöveg mellé, a lapszélekre kerültek. A főszöveget kiegészítő alapos tárgy- és névmutatóval együtt – mely Bogárdi Szabó István munkáját dicséri – majdnem 1400 oldalasra duzzadt a két kötet.

A dunamelléki püspök öt érzéssel jellemezte szerkesztői munkáját. Először izgalommal teli vegyes érzés fogta el, mikor a kolozsvári tudós felkérte, mert mint mondta, „szaklektorálni talán még nehezebb, mint fordítani". Jó érzéssel töltötte el, hogy igen jókat vitatkoztak e-mailváltásaikban. „Sok makacsság kellett ahhoz, hogy ez a könyv elkészüljön." Amikor már nagyon a szöveg sűrűjében voltak, időnként idegesítő volt a vita – vallotta be őszintén Szabó István. „Időről időre hozzá kellett nyúlni a már elkészült fejezetekhez, például ha a negyedik kötet végén derült ki, mi is egy szófordulat helyes értelme, hogy kell azt használni. Ilyenkor vissza kellett menni korábbra és kijavítani." A néha „felemásra sikerült javításokat" Moldván Edit, „tette rendbe", ő volt a kötet nyelvi lektora. A püspök elismerte, a végére fárasztó volt a munka, de most már nagyon örül: „no, nem annak, hogy túl vagyunk rajta, hanem hogy megjelent".

Szabó István püspök arról is beszélt, hogy a tavaly (Kárpát-medencei összefogással) elkészült Heidelbergi Káté és Kálvin Institutio-ja kapcsán orvoslásra talált egy régi panasz. Isten hozta az erdélyieket a magyar református szellemi teológiai műhelyekben vagy fordítva, Isten hozta a magyarországiakat az erdélyi református teológiai műhelyekben.

„Elkészítettem egyfajta beszédet, de hát az nem ide való – mondta meghatódva Buzogány Dezső. – Én egy »csóró« egyháztörténész vagyok, a szakkifejezések Szabó István hozzáértését dicsérik. Úgy-ahogy elkészítettem, ő »gatyába rázta«." A kolozsvári tudós köszönetet mondott Bölcskei Gusztávnak, aki tanácsaival szintén segítségére volt munkájában, valamint a Kálvin Emlékbizottságnak és a Kálvin Kiadónak, mert lehetővé tették, hogy az Institutio megjelenhessen, s a Jóistennek, hogy erőt adott neki a munkához. „A könyv most itt áll, s várja, hogy kézbe vegyék. Segítség azoknak, akik meg akarják érteni az Ige üzenetét."

Feke György

Istent keresem

Józs 5

„Ma hárítottam el rólatok az egyiptomi gyalázatot.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink