„Van kiben bíznunk!” – ez a vezérfonala az idei Bárka tábornak, amely a Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programja. Ezen a nyáron négy turnusban az ország minden tájáról érkeznek ide gyermekek – köztük sok, hátrányos helyzetben nevelkedő. A programban játékosan tanulnak a csapatmunkáról, az együttműködésről, egymás elfogadásáról. A tábort a napokban meglátogatta Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnöke, aki személyes példákat említve beszélt a gyermekeknek.
A jól szervezett nemzeti lét: istenkeresés – fogalmazza meg Kovács Kálmán Árpád történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár történész munkatársa a keresztyén államot alapító István királyunk ünnepén. Interjúnk augusztus 20. alkalmából.
Az idei augusztus 20-i állami kitüntetések között református kötődésű személyek is elismerésben részesültek, jelezve a hitélet és a közösségszolgálat megbecsülését.
Az államalapítás ünnepének és a III. Protestáns Sokadalom előestéjén ökumenikus istentiszteletet tartottak a budavári evangélikus templomban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében. Az alkalom vezérigéje a Zsoltárok könyvéből hangzott el: „Legyen áldásod népeden!” (Zsolt 3,9) Az igehirdetők között Steinbach József református püspök is szólt a hívekhez, aki arra emlékeztetett: az élet több a világi javaknál, mert annak teljessége Jézus Krisztusban és az örök életben található meg.
A fiatalok is ugyanúgy szeretnék Istent szolgálni, az ő dicsőségére akarnak élni a maguk eszközeivel és nyelvezetével. Ennek átélésére érdemes rászánni egy vasárnapot az ötvenkettőből, amelyre számos gyülekezet pályázott – hívta fel a figyelmet Farkas Balázs lelkipásztor. Szeptember 21-én ünnepeljük az ifjúság szolgálatának vasárnapját, amely lehetőség arra, hogy a fiatalokon keresztül is megszólalhasson Isten üzenete. Az ifjúság szolgálatának éve dunántúli referensével beszélgettünk.
Kitűnő szórakozást ígér az államalapítás ünnepének előestéjén kezdődő, augusztus 20-án egész napos programmal, könyv- és kirakodóvásárral „dúsított” III. Protestáns Sokadalom a budai Várban.
Baltazár Dezső tiszántúli püspök politikai pályájának értékelésére vállalkozott Szász Lajos idén megjelent könyvében. „Az erős fegyveres” az életrajzon keresztül betekintést enged a korszak magyar reformátusságának belső és külső küzdelmeibe is.
Kiürülő tájak, eltűnő gyülekezetek – ezzel a főcímmel tartották a Reformátusok Szárszói Konferenciáján a szombati nap előadásait és kerekasztal-beszélgetését, több oldalról is körüljárva a kérdést, hogyan kapcsolódnak össze a demográfiai folyamatok és a gyülekezetek sorsa, valamint hogy milyen teendői vannak az egyháznak. Egyáltalán kell-e aggódni? Vasárnap pedig úrvacsorás istentisztelettel zárult a konferencia.
Dunántúli református családból származik a soproni illetőségű László Lóránd, aki két éve az ország másik végében él karnagyi és tanári hivatásának: a Debreceni Kollégiumi Kántus karnagya, egyben a helyi református gimnázium tanára. Igaz, az ország másik végéről érkezett, de már családként beszél a neves együttesről, határozott lendülettel áll a fiatalok elé, és formálja a legismertebb református énekkar életét.
A vizelet- vagy székletürítés a többségünknek tabuként kezelt rutin, azonban Magyarországon tizennyolcezer embernek ez egy körülményes gyakorlat, amely a műtétek sorozatán túl nyilvános kellemetlenséget is okozhat. Közöttük is kisebbségben van az az ötvennyolc gyermek, aki születése óta a hasán létrehozott mesterséges nyílással, azaz sztómával él, amely többnyire egy sztómazsákba vezet. A Magyar ILCO-Szövetség egy maroknyi érintett család zavartalan üdülése céljából szervezett idén is egyhetes tábort Kiskunhalason, amelynek létrejöttéhez a Magyarországi Református Egyház is hozzájárult.
A Szabó Lőrinc születése 125. évfordulója alkalmából meghirdetett versmegzenésítési pályázatot a Resti Kornél zenekar nyerte meg. Két vers montázsaként született meg a végső verzió. Az elidegenedett városi környezetből a természetbe, a forrásvidékre való szellemi elvonulásra fűzték fel a dal fő ívét. Az ősbemutató augusztus 20-án lesz a Protestáns Sokadalom színpadán, a budai Várban.
Ha egy közösség jól működik, eltűnnek a generációs különbségekből adódó ellentétek. A református együvé tartozás felülírja a különböző korosztályok problémáit, ugyanakkor érdemes foglalkozni a kérdéssel – összegezték az előadók a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján, ahol az előadások, a pódiumbeszélgetés megszólalói és a csoportfoglalkozások is azt járták körbe, hogy milyen hatással van a gyülekezetekre, az iskolákra, a családra és az egyházra több generáció együttélése.
„A református kollégiumok egyikében gyűlünk össze, hogy a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma éves ülésszakán közösségben imádkozzunk, hivatástudatunkat erősítsük, a szekciónkban megosszuk műhelytársainkkal az új kutatási eredményeket. Kitüntetés felidéznünk: két százada József nádor a Tiszamelléki – mai nevén Tiszáninneni – Református Egyházkerület és a sárospataki főiskola gondnokát nevezte ki a Magyar Tudományos Akadémia első elnökének!” – írja vezércikkében Veress Dániel, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának munkatársa.
„Kisdebrecennek” is hívják, de használják rá a „Berettyó-parti Athén” nevet is. Nemcsak a nagytemplomot, de az ókönyvtárat, iskolát, kollégiumot és különböző, izgalmas kiállításokat is magáénak tudhat a mezőtúri gyülekezet. Az itteni egyház a reformátusok egyik fellegvárának is nevezhető, mégis keveset hallunk róla. Lelkipásztorai, Mihalina László, az egyházközség lelkészelnöke és felesége, Mihalináné Lipták Judit lelkésznő arra törekednek, hogy a hagyományok ápolása és az intézmények gondozása mellett egy élő hitű, érett és pezsgő gyülekezetet vezessenek.
Azt javasolja a Bethesda Gyermekkórház és negyven másik szakmai szervezet, hogy hároméves kor alatt egyáltalán ne nézzenek képernyőt a gyermekek, hatéves kor alatt is csak fél órát. Helyette ott a minőségi együtt töltött idő.
A generációk közötti viszonyok, a különbségek és kapcsolódási lehetőségek voltak a Reformátusok Szárszói Konferenciájának nyitónapjának fókuszában. Az ifjúság szolgálatának évében, az idei konferencián kiemelt hangsúlyt kapnak a fiatalokkal kapcsolatos egyházi és társadalmi feladatok is. A nyitóáhítaton Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke az Isten által véghezvitt formálódásról, az örök fiatal Krisztusról prédikált.
Miért idegenednek el a fiatalok a gyülekezeteinktől? Elkerülhetetlen a feszültség a nemzedékek között? Ha igen, létezik híd, amely összeköt? A különbségek feltárása nem hoz azonnali békét, de elindíthat a megértés és együttműködés útján. Írásunkban az egyes generációk sajátosságait, értékrendszerét, munkahelyi viselkedését, társadalmi elköteleződését és jövőre gyakorolt hatását tekintjük át a Biblia szemszögéből.
„Nem dogma, nem norma, a hit – életforma” – vallotta a száz éve született Füle Lajos. Önmeghatározása szerint megváltott ember ő, tanítvány, egyszerű sakkfigura Isten kezében, az Úr tetteiről éneklő követ. Versei, evangéliumi énekei, életpéldája ma is iránymutató. Írásunk a ceglédi származású mérnök és költő életére és tiszta, mély hitet tükröző költői örökségére emlékezik a centenárium évében megjelent életműkötet, Az elég titka által.
A református lelkészi szolgálat fontos része a jegyesoktatás és az esketés. A felkészítés során a lelkész jobban megismeri a párt és a jegyesek is jobban is megismerik a házasság teológiai hátterét. Áttekintik, hogyan tudnak majd hitben együtt, egymásért élni – és legalább ennyire fontos, hogy megértsék az esküvő szövegét, átérezzék annak súlyát, teljes tudatában legyenek az Isten nevére tett fogadalom jelentőségével.
Elkezdődött a Reformátusok Szárszói Konferenciája, amely az egyházunkhoz kötődő értelmiségiek nagy hagyományú évenkénti, többnapos rendezvénye a Balaton partján, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, csoportos témafeldolgozásokkal, illetve a programot keretező áhítatokkal és bibliaköri foglalkozásokkal. A nyitóáhítatot Steinbach József püspök, zsinati lelkészi elnök tartotta.
Énekeskönyvünkben négy ének fűződik a nevéhez, a 444. Jer, dicsérjük az Istennek Fiát, a 409. Jer, dicsérjük e szent napon a mi Urunkat, az 506. Krisztus, ím, feltámada és az 545. Jövel, Szentlélek Úr Isten, lelkünknek vigassága kezdetű dicséretek. Mindegyik szövegét 1546 után írta, közülük kettő az 1566-os Váradi énekeskönyvben jelent meg – minden bizonnyal Batizi halála után.
Mintegy nyolcmilliárd ember él a Földön, minek még egy baba?! – Mert Isten az élők Istene – szól Szőke Ágoston válasza élete egyik legfontosabb kérdésére. Arra már mi vagyunk kíváncsiak: miért tízévnyi küzdelem, amikor örökbe is fogadhattak volna egy gyereket? – Nem a szülőség, hanem emberek hiányoznak az életünkből. Mióta megszületett Dani, pontosan tudom, rá vártam – fogalmaz Ágoston neje, Győri Katalin. A Szőke családdal, a gazdagréti gyülekezet tagjaival, a tíz esztendeig tartó gyermektelenségükről beszélgettünk budai lakásukban.
„Egyedül/Együtt?” – a Szatmári Református Egyházmegye idei ifjúsági tábora nemcsak nyári kikapcsolódás, hanem egy tudatosan felépített lelki út is volt. A partiumi Nagytarnán megtartott rendezvényen csaknem százötven résztvevő áhítatokon, beszélgetéseken és kreatív programok segítségével fedezte fel, mit jelent egyedül lenni Istennel, és mit ad a közösség megtartó ereje.
– Először nem igazán fogtam fel, hogy lesz saját lakásom, de most már kezdem érteni, mekkora ajándék ez – mondja a huszonnégy éves Molnár Sándor debreceni otthonában, ahova az MR Lakásalap Nkft. jóvoltából költözhetett be egy pályázat nyerteseként. Nevelőszülőknél nevelkedett, és hatalmas segítséget jelent neki az életkezdéshez ez a lakás. Ahogy negyven hozzá hasonló, gyermekvédelemben nevelkedett fiatalnak is, akik eddig otthonhoz jutottak a lakásalap Lépj! gyermekvédelmi otthonteremtési programjának köszönhetően. Lutár Balázstól, a szervezet egyik ügyvezetőjétől megtudjuk, hogy kezdettől céljaik között volt a rászorulók segítése.
A balatonboglári partról nem tűnik olyan távolinak Révfülöp, de a nyílt vízen az idő és a távolság is másképpen érződik, mint a szárazföldön. Az úszást sokan monotonnak tartják, ám egy idő után egyfajta lelkigyakorlattá válhat a kitartás és az önfegyelem fejlesztése mellett. Református résztvevőkkel beszélgettünk, akik nekivágtak a Balaton-átúszás teljes, illetve féltávjának.
A Reformátusok Lapja olyan írásokkal is jelentkezik, amelyek a szellemi áramlatokat a Szentírás fényében vizsgálják. A cél útmutatást nyújtani a biblikus alapokon nyugvó tájékozódáshoz. A Jehova Tanúinak nevezett szervezet kizárólag az Atyát ismeri el Istennek. Határozottan elutasítja a keresztyén hagyomány szentháromságtanát. Nem hisz sem Jézus istenségében, sem az örök kárhozat valóságában. Tanítása alapjaiban mond ellent az evangélium üzenetének.
Egyedül, közösségben, hangos szóval vagy magunkban, egy helyben vagy mozgás közben: imádkozni sokféleképpen lehet. Ha rendszeresen és jól imádkozunk, akkor egyedi, személyes kapcsolat alakulhat ki Isten és köztünk. De lehet egyáltalán jól vagy rosszul imádkozni? A forma, a módszer talán nem is olyan fontos, mint inkább az, hogy gyermeki bizalommal legyünk Isten felé. Mit tegyünk, hogy mélyüljön Istennel a kapcsolatunk? Mi dolgunk a meg nem hallgatott imádságokkal? Molnár Péter lelkipásztor, házasság- és családlelki-gondozó szakember, lelkivezető, hitoktató válaszolt kérdéseinkre.
Végre egy református embriológus, akinek kényesebbnél kényesebb kérdéseket tehetnénk fel, feszegethetnénk az etikai határokat, ütköztethetnénk az embriók életének és halálának aspektusait! Mégsem tesszük. Korlátokba ütközünk, és eközben mégis kinyílik előttünk egy élet. Az embriológusé, aki Istentől kapott lehetőségként éli meg, hogy egy meddőségi centrum laboratóriumában dolgozhat. Nagy Edinával beszélgettünk Budapesten.
Volt maga is függőbeteg, hajléktalan, majd iskolafenntartó, tanár, működtetett hajléktalanszállót, nappali melegedőt, és az utcai ellátásból is kivette a részét, miközben számos, lakhatás nélkül élő embert juttatott saját otthonhoz. A hetvenéves Márkus Gábor lelkipásztor, a Tiszta Forrás Alapítvány elnöke mostantól nem jár be nap mint nap a református hajléktalanmisszió intézményeibe, de nem is hagyja abba teljesen a segítő munkát: az utógondozásban alkalmazza negyvenéves szolgálatának tapasztalatait.
Hívő emberek és egyházi közösségek sorsáról szól a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában napvilágot látott Életjelek – Egyházi kisközösségek a hosszú hatvanas években című könyv. A szép küllemű, gazdagon illusztrált kötettel a négy történész szerző – Wirthné Diera Bernadett, Erdős Kristóf, Szuly Rita és Tabajdi Gábor – a Küzdelem a lelkekért tanulmánykötet és vándorkiállítás folytatását készítette el.
A Heves vármegyei Tiszanána református gyülekezete kicsi, de élő közösség, amely évszázadok óta meghatározó lelki erőtérként van jelen a település életében. A gyülekezet tagjai – élükön Komróczki Sándorné Kádár Margit lelkipásztorral – a hit megtartó és közösségformáló erejében hisznek. – Nem a program a lényeg, hanem hogy kinek a nevében találkozunk – vallja a lelkésznő. Riportunkban bemutatjuk, hogyan őrzi és újítja meg hitéletét egy falu, ahol a templom tornya ma is iránytűként szolgál a mindennapokban.
Mindenkinek vannak félelmei, ám ezek némelyeknek az életét egy idő után eluralják, és szorongássá alakulnak. A pszichiátriai betegségek között ez a leggyakoribb kórkép. De mit mond az Ige az állandó aggódásról? Hogyan nézhet szembe a hívő a szorongás óriásával? Erre keres választ a vezércikk, hangsúlyozva: Jézus Krisztus arra szólítja fel a követőit, szorongás helyett szemlélődjenek. Arra hív: inkább vegyük észre az Isten gondviselését.
Életeket mentenek – hittel és tettekkel. Hat éve működik a Magyar Református Szeretetszolgálat kutató-mentő csoportja, és a tizenöt fős önkéntes csapat már eddig is számos veszélyhelyzetben nyújtott segítséget a Katasztrófavédelemmel szoros együttműködésben. Ha kell, az árvizekkel, ha kell, tüzekkel küzdenek meg, de külföldön is szolgáltak már: kutyáik Törökországban túlélőket kerestek és találtak a romok alatt. A csapat tagjai kötelességüknek tartják, hogy tudásukat, képességeiket az emberéletek megmentésére fordítsák.
A Magyar Református Szeretetszolgálat évek óta szervez nyári tanszergyűjtéseket. Az akció célkitűzéseiről, a csatlakozás lehetőségéről és fontosságáról Dobis-Lucski Zsófia, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetője beszélt.
Miért ilyen népszerűek a játékok ma? Hogyan építenek közösséget? Milyen hatással vannak a valós kapcsolatokra? Hogyan tanulhatunk szülőként jól kapcsolódni ehhez a világhoz? Mit mond erről a Biblia és a keresztény közösség? Ablonczy Áron ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel: Uri-Kovács Dániellel, az Ifjúságépítők vezetőjével, aki egyben református lelkipásztor is és Kutyej Dániellel, a Magyar Gamer Szövetség Fejlesztési Vezetőjével, a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség beosztott-lelkészével.
Tiszanána református temploma nem csak méreteiben lenyűgöző, lelki üzenetében is különleges. A gyülekezeti élet gazdagságát nemcsak a lelkészi, gondnoki szolgálat vagy az önkormányzat aktív szerepe mutatja, hanem azoké is, akik a saját hivatásukban, élethelyzetükben képviselik a krisztusi jelenlétet a település életében.
Szabó Lajosné Ittzés Virág családja és gyülekezetei felé való szolgálatát egész életében Krisztus dicsőségére végzi. Rendkívüli életútjában őszintén vall a háborús gyermekkorától a társadalmi kirekesztettség megéléséig, a lelkészfeleség szerepéről, valamint az időskor hívő megéléséről.
A Bibliappban elérhetők az egyházi hírek, valamint a hitvallásaink teljes szövege is. A zenei szolgálatot támogatja az énekeskönyv teljes anyaga, valamint immár kilencven ifjúsági ének is, kottával együtt. Ha szeretné letölteni, keresse az aranyszínű református csillagot az alkalmazásáruházban!
Sok család vesztette el a kontrollt a gyermeke képernyőideje felett, ezért újabb e-könyvvel és ingyenes programsorozattal próbál nekik segítséget nyújtani a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza. A program az Utolsó esély az offline nyárra! címet viseli, és célja, hogy minél többen felismerjék: nem késő, de égetően fontos változtatni!
Több tucat programmal készülnek a protestáns felekezetek az államalapítás ünnepére. Ez lesz a harmadik alkalom, hogy a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház és a Magyarországi Metodista Egyház közösen mutatják be értékeiket a Protestáns Sokadalmon, a budai Várban.
A hit, az összetartozás és az elfogadás jelentőségéről beszélt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Bárka tábor sajtónyilvános eseményén, Balatonfenyvesen. A több száz fiatal részvételével zajló tábor nemcsak nyári kikapcsolódást nyújt, hanem értékközvetítő szerepet is betölt.
Az immunrendszer legértékesebb elemei közé sorolja a hitet és a családot Nyirády Péter, a kiemelkedő szakmai hírű urológusprofesszor és kutató, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, akadémiai doktor. Portréinterjúnk.
„Lélegezz fel!” – ez a mottója az idei Csillagpont fesztiválnak, amely ez alkalommal kiemelten foglalkozik a fiatalokat érintő egyik legaktuálisabb kérdéskörrel, a különféle szorongásokkal. A református egyház kétévente megszervezett rendezvényén tapasztalt lelki vezetők áhítatokon, kiscsoportos beszélgetéseken, előadásokon adnak evangéliumi válaszokat, esténként pedig könnyűzenei koncertek szórakoztatják a táborozókat. Idén is a világ számos pontjáról – a tengeren túlról vagy épp a Közel-Keletről – érkeztek résztvevők. A szervezők fontosnak tartják, hogy a háborútól szenvedő kárpátaljai fiatalok is részesei lehessenek ennek az élménynek, ezért közülük kétszázan teljesen ingyen vehetnek részt a hatnapos fesztiválon.
Halott Pénzt, Platon Karataevet és Bagossy Brothers Companyt hallgatott a Csillagpont előtt Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Szerinte el kell felejteni a „bezzeg az én időmben” gondolatokat, és a fiatalokat nem kioktatni kell, hanem meghallgatni, megérteni és szeretni. Ha pedig már a bizalmi kapcsolat kiépült, akkor lehet tanácsot adni. Az alapvető kérdések a mai fiatalok életében is ugyanazok, mint régen, de a világ nagyon megváltozott, sokkal több a lehetőség, de a veszély is – vallja a püspök, aki beszélt saját fiatalságáról, az egyház és a fiatalok kapcsolatáról és arról is, hogy a szorongásból végső fellélegzés és megoldás csak a halált legyőző Krisztusban van.
Egy hátizsáknyi felszereléssel és kérdésekkel tele indultam el a 2025-ös Csillagpont fesztiválra, Zánkára, bízva abban, hogy hat nap alatt nemcsak élmények, hanem válaszok is várnak rám. A lelki elmélyülés, az inspiráló beszélgetések, az őszinte tanítások és a koncertek egyaránt segítettek fellélegezni. Ez a hét nem csupán fesztivál volt, hanem találkozás Istennel és egy kicsit önmagammal is.
Miért van szükség tematikus bibliaismeretre? Hogyan növelhetjük játékos, ám mégis komoly módon Bibliáról szerzett ismereteinket? A XXI. század és a digitalizáció több megoldást is nyújt.
A kiábrándultság idővel fásultsághoz, nyűgösséghez, csalódottsághoz, kiégéshez vezethet. Örömtelen, savanyú mindennapokhoz, csípős megjegyzésekkel elrontott kapcsolatokhoz. Mindez rávilágít: a szélsőségek ez esetben sem jelenthetnek megoldást, az értelmes élet megköveteli, hogy erőt vegyünk magunkon.
Ne feledjük Ravasz László püspök 1926-ban mondott szavait: „A gályarabok mártíriuma olyan óriási erkölcsi tőkéje volt egyházunknak, hogy két és fél száz esztendőn keresztül éltünk belőle, mint valami csodálatos kenyérből. Ha nem vigyázunk, elfogy a kenyér.”
Mi kell ahhoz, hogy a gyülekezeti szolgálat kihívásai ne kiégéshez, hanem a krisztusi érettségben való növekedéshez vezessenek? Megmaradni és kiteljesedni – Reziliencia a lelkipásztori szolgálatban címmel jelent meg egy átfogó könyv, amelyben protestáns gyülekezetek lelkészei vallanak őszintén a hivatásukról. Mikola Borbála egyetemi lelkészt, a könyv magyar kiadásának szakmai lektorát kérdeztük a kötetről.
Hatvanezernél is több Mentő Maci nevű plüssmackó készült már el a Magyar Református Szeretetszolgálat műhelyeiben megváltozott munkaképességűek segítségével.
Ebben a videóban egy református identitású felvidéki fiatal, Kelko Viktor mesél nekünk arról, hogyan tapasztalta meg egy hosszú út során, hogy Isten közelsége minden másnál teljesebb életet ad.
Az apátság területén töltött két nap után csak az kavargott a fejemben: milyen elfogadás az, ahol mindent elfogadunk, csak Krisztust nem? Milyen egyenlőség az, ahol alacsonyabb rendűként, visszamaradottként tekintenek a hitvalló keresztyénekre? És vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy ez az elsőre talán sok tekintetben magával ragadó eszme a mi templomainkban is felüsse a fejét?
Mit tehetek magamért? Mit tehetek a másikért? És mit tehet értem az egyházam? Ezek a kérdések álltak a Gyökössy Intézet országos kutatásának középpontjában, amely a református lelkészek fizikai, lelki és közösségi állapotát vizsgálta. A kutatást követően személyes találkozásokra is sor került, amelyek során mély, őszinte beszélgetések kezdődtek el a szolgálat terheiről, a magányról és a bizalom lehetőségeiről.
Kevés dolog kovácsol össze úgy egy közösséget, mint az őszinte, nyílt beszélgetések; főként ha tabutémákról esik szó. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Ifjúsági Osztálya épp ilyen beszélgetések megvalósítására készített segédanyagokat ifitábor-vezetők számára az önismeret, a szerelem és az imádság kérdésköréről.
Mit olvassunk nyáron? Nem biztos, hogy a legjobb helyről kér tanácsot, aki tőlem vár választ – mégis egyre többen kérdezik. Az olvasás nemcsak kikapcsolódás, hanem belső utazás is, amelyet sokféle szempont befolyásol: ízlés, élethelyzet, hangulat. A nyaralás pedig különleges alkalom arra, hogy másként és másra figyeljünk a könyvekben. Vidám vagy bölcs? Vagy mindkettő egyszerre? Erről szól ez az írás – egyéni tapasztalatokkal, ajánlásokkal, meglepetésekkel.
A Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány vakációs bibliaheti programjaival idén is több tízezer gyermek Istennel való találkozását segítette elő – ez a kárpátaljai faluban játszódó történet is ennek egy élő példája.
Ha művészeti nevelés, akkor bábszínház. Ráadásul a Budapest Bábszínház idén éppen hetvenöt éves. Teszárek Csaba színművésszel beszélgettünk A szomjas troll című előadás után hitről és …
Több tucat programmal készülnek a protestáns felekezetek az államalapítás ünnepére. Ez lesz a harmadik alkalom, hogy a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a …
Miért ilyen népszerűek a játékok ma? Hogyan építenek közösséget? Milyen hatással vannak a valós kapcsolatokra? Hogyan tanulhatunk szülőként jól kapcsolódni ehhez a világhoz? Mit mond …
Augusztus elején kezdte meg csaknem kéthetes turnéját a Continental Singers tini csapata. A fiatalok augusztus 3-ától 14-éig tizenkét koncertet adtak az ország több pontján, főként …
A Magyar Református Lelkészegyesület július 28. és 31. között Sárospatakon rendezte meg Nyári Konferenciáját a Zsinat Elnökségi Tanácsának támogatásával.
A lap április-május-június hónapokra (Böjt ötödik vasárnapjától a Szentháromság utáni második vasárnapig) tartalmaz igetanulmányokat és prédikációvázlatokat a vasárnapi és ünnepnapi igehirdetésekhez, továbbá segítséget nyújt a …
Böjti gazdagítástörténet címmel tart hitmélyítő alkalmakat a Tiszántúli Református Egyházkerület. Fekete Károly püspök a gazdag ifjú története kapcsán vizsgálja a lehetséges és a lehetetlen kérdéskörét. …
Isten szólt
„Izráel fiai pedig sóhajtoztak és kiáltoztak a szolgaság miatt, és a szolgaság miatti segélykiáltásuk feljutott Istenhez.”
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Találkozzanak a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat kiadványaival és Bibliáival augusztus 23-án, szombaton Alistálon, a Pozsonyi Református Egyházmegye családi napján!
Előrendeléseket ezúttal is örömmel teljesítünk!
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
