Reformátusok Lapja 2022/38. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

II. ERZSÉBET 1926– 2022

„SZÁMOMRA KRISZTUS TANÍTÁSAI ÉS AZ ISTEN ELŐTTI

ELSZÁMOLTATHATÓSÁGOM

A Magyarországi Református Egyház hetilapja

Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1146 Budapest XIV., Abonyi utca 21. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu)

Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma:

HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB.

Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa

Főszerkesztő-helyettes: Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu)

Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Dóka Viktória (doka.viktoria@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Kiss Sándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu), Arany Lajos (arany.lajos@reformatus.hu).

Tervezőszerkesztő: Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu).

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x.

Címlapfotó: Getty Images

Nyújtsd ki kebeledbül karodat a mi segedelmünkre! Adjad, ha siralommal vetettük a magot a földben, örömmel arassuk nem sokára! Ne távozzál el ennyire a mi táborunktul, szenteld meg a vitézlő népet egészlen! Adjad a te félelmedet szívünkben, hogy amint nyelvvel, úgy valósággal is Jehova hadának esmértessenek lenni! Amen!  TOLNAI MIHÁLY (1640–?)

INTERJÚ • 6. Jól szeretve lenni | A legfőbb gyermeki igény a szeretet és a biztonság –vallja Miklósi Erzsébet gyermekvédelmi vezető

GONDOLATOK • 7. Népszámlálásra készül az ország | Lányi Gábor teológus-egyháztörténész írása a bibliai népszámlálásokról

GYÜLEKEZETI ÉLET • 12. A szabadság nyomában | Az Északpesti Református Egyházmegye harmadik családi napja Veresegyházán

REFORMÁTUS ÉLET • 16. Egymásba kapaszkodó nádszálakként a gyerekekért | Átadták a Nádas Református Óvodát Balatonalmádiban

INTERJÚ • 18. Az ima mélysége | Az imádkozásról kérdeztük Faragóné Kincses Margitot

MISSZIÓ • 23. Sztárkutyák terepen | Ismerjék meg a Magyar Református Szeretetszolgálat Kutató- és Mentőcsoportjának munkáját!

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK: szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben).

A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel.

IX. 18. VASÁRNAP IX. 20. KEDD IX. 21. SZERDA

(30) „Szerencsétlenségbe döntöttetek, hisz gyűlöletessé tettetek engem ennek az országnak a lakói, a kánaániak és a perizziek előtt.” (1Móz 34)

Ez Jákób megállapítása azt követően, hogy a lányán elkövetett erőszak után fiai alaposan átgondolt módon bosszút álltak azon a Sikem nevű városon, amelyből az erőszaktevő származott. Minden férfit meggyilkoltak, a várost kifosztották. Isten népévé kívántak lenni azzal a következetes bosszúval, amellyel felléptek. S ehhez még a körülmetélkedés hamis módon meghatározott kívánalmát is felhasználták. Nyilvánvaló ugyan Isten igénye arra nézve, hogy ne keveredjenek össze az ott levő népekkel, mert azzal lehetetlenné teszik a választottak küldetését, de a vérbosszú igényét itt Isten nem fogalmazza meg. Abban következetesek, hogy vallják: „nem szabad így cselekedni” (7) Izráel rendje szerint. De abban a bosszúállásban, amelyet végrehajtottak, jóval túllépték Isten népe küldetésének határát. Érdemes józansággal átgondolni az Isten mai népe misszióját, és az evangéliumhoz következetes ragaszkodást nem összekeverni az emberi ítélkezés és bosszúállás dolgával. Méltatlan és méltánytalan viselkedéssel ma is „bajba keverhetjük” az anyaszentegyházat kizárólagos küldetésében. Figyeljünk erre!

2Kor 5,1–10  52. zsoltár

IX. 19. HÉTFŐ

(10) „…nem neveznek többé Jákóbnak, hanem Izráel lesz a neved.” (1Móz 35)

Ugyanarra a helyre megy vissza Jákób: Bételbe, ahol Ézsau előli menekülésekor a kijelentést kapta Istentől. Bétel újra a kijelentés helye, ahol Jákób oltárt épít. Ugyanaz a hely, ahol a tisztánlátás érdekében az Úr kinyilatkoztatást ad. Az elköteleződés helye, mert Isten megerősíti eredeti ígéretét, megerősíti tőle nyert új nevét, Jákób pedig megerősödik abban a küldetésében, amelyet az Úr neki és a belőle származó népnek adott. Nem a hely a meghatározó, hanem az esemény, amely ott történik az Isten és ember közötti kapcsolatban. Mégis fontos az Úr szövetségébe fogadott ember számára a hely, ahová visszatérhet, ahol emlékezésével, hitvallása megismétlésével megjelenhet és megerősödhet. Ilyen hely lett Bétel Jákób és a választott nép számára. Isten különös ajándékai lehetnek azok a helyek, közösségi terek, ahol átéltük a vele való találkozásokat. Ahol megtörtént az az elköteleződés, amely által az övéi lettünk. Bétel azáltal lett kiemelkedővé Jákób számára, hogy ez volt az a hely, ahol Isten beszélt vele (15). Ez volt az a hely, ahol azzá lett Jákób, akivé az ígéreteknek megfelelően válhatott. Ez pedig abból fakadt, hogy nemcsak Jákób jelent meg ott, hanem Isten is jelen volt, és kijelentése által megtapasztalhatóvá tette magát. Mennyi egyéni csendesség, gyülekezeti találkozás, úrvacsorai közösség lehet az életünkben, ahol azzá formál Isten, akivé lennünk kell!

2Kor 5,11–21  464. dicséret

(6–7) „…más országba ment a testvére, Jákób elől. Mert olyan sok volt a szerzeményük...” (1Móz 36) Az kezdettől fogva világos, hogy Jákób családja hordozza azt az áldást, amely Ábrahámnak adatott, és minden népre kiterjesztve érvényesül majd. Azonban teljesen világos az is, hogy Ézsau szintén ott van Isten előtt. Számba vett és számontartott, hiszen az Izráelnek adott áldás lényege éppen abban van, hogy Isten ígéretének a végső kiteljesedése miatt ők is beletartoznak Isten kegyelmébe. Az Úr eredeti kijelentésének megfelelően haladnak a dolgok Ézsauval is. Anyagiakban jóléttel megáldva hagyja el Ézsau Kánaán földjét, és költözik más országba. Nemzetségét is számontartja az Írás, mert Isten tartja számon őt is. Nagy biztatásunk van abban, hogy Jézus Krisztusban az Atya a teremtett világ egészére kiterjesztette hívását. Az ő tökéletes, egyszeri áldozatának érvénye nem korlátozódik némelyekre, bizonyos nemzetekre. Az evangélium az, hogy „aki hisz őbenne” (Jn 3,16), annak része van az örök életben. Így tekintsünk felebarátaink mindegyikére, mint Isten által számba vett és számontartott embertársunkra, akinek ő előkészítette kegyelmét.

2Kor 6,1–10   471. dicséret

(27) „…ne emeljünk rá kezet, hiszen a mi testünk és vérünk ő!” (1Móz 37)

József élettörténetének bonyodalmai megkezdődtek. Apja általi kedveltségének az lett az ára, hogy testvérei szemében gyűlöletessé lett. Előremutató álmai előtt pedig szülei és testvérei is értetlenül álltak. A helyzet bonyolódik, odáig fajul a kapcsolat megromlása testvéreivel, hogy megölésének tervét is megfogalmazzák. Két mentő szándék azért beszüremlik a meggyilkolása sötétjébe. Rúben mentő ötlete: a pusztában dobják bele a kútba, hogy vére ne tapadjon az ő kezükhöz (21–22). Majd Júda mentő ötlete az, hogy Józsefet elpusztítása helyett adják el izmaeli kereskedőknek. Ennyire jutnak a jóindulatú testvérek. De

Isten már itt kiemeli Józsefet nemcsak a pusztításból, hanem a töredékes mentő szándékok közül is. Mások emelik ki a kútból, és másként jut el Egyiptomba József. Szépen előrevetíti ez Isten irántunk való irgalmasságát és tökéletes szabadításának tervét, amelyet Jézus által vitt véghez. Nem az van, nem úgy lett, ahogyan mi emberi vallásos teljesítményeink összeadásával reméltük, hanem Isten terve tökéletes, és Isten terve Krisztusban tökéletesen megvalósult terv. Úgy lett mindannyiunkra nézve, ahogyan évtizedek múlva József vallja: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt…” (1Móz 50,20) Ezzel a többletlátással lássuk saját életutunkat, s mindazokét is, akik javunkra igyekeznek tenni, de még azokét is, akik ellenünkre gondolnak vagy tesznek valamit! 2Kor 6,11–18  500. dicséret

(26) „Igaza van velem szemben, mert nem adtam őt a fiamhoz, Sélához.” (1Móz 38) Júda nemcsak felismeri, hanem beismeri bűnét. A bűne felismerésében Támár segít tárgyi bizonyítékokkal. A beismerés pedig már Júda dolga. A kettő nincs messze egymástól, sok-sok esetben mégsem találkoznak. Isten választottainak életrendjében ott van a botlás, a bűn bekövetkeztének a ténye, de ott van a megbocsátás lehetősége is. Hatalmas dolog az, ha napvilágra kerül egy-egy botlás, tévedés, bűn az életünkben, azt nemcsak felismerjük, hanem, akár mások beazonosító tanúsítása nélkül, ki is mondjuk, hogy én követtem el. Az én ügyemről van itt szó! De ennél mélyebb dolog eljutni a beismerésre. Mert nemcsak a tiltakozást mellőzzük ilyenkor, hanem a megbánásnak is helyet adunk. Júda elismeri és beismeri szomorú tettét, és ennek a beismerésnek az a következménye, hogy utódai ott vannak a választottak sorában. Még abban a nemzetségtáblázatban is, amely a megváltó Jézus földre jövetelét rögzítette (Mt 1,2). 2Kor 7,1–7 198. dicséret

(2) „De az Úr Józseffel volt…” (1Móz 39) Nagy fájdalmat okozhatott Józsefnek, hogy kivetették a testvéri közösségből. Kényszerűen elszakadt apja háza népétől. Egy idegen nép körében, az eddigiektől eltérő kultúrában, mint eladott, megvett szolga folytatja életútját, tölti fiatal éveit. Mindez azonban úgy megy végbe, hogy József élete mellett, ahogyan látjuk majd visszatérő megjegyzésben, ott van mintegy garancialevélként, hogy az Úr Józseffel volt. Két egymástól eltérő élethelyzetről olvasunk itt. Potifár házába szolgaként kerül, de azáltal, hogy Isten vele volt, felébred iránta a házigazda bizalma. Ugyan hamarosan újra jön a kivetettség megtapasztalása, megalapozatlan vád miatt börtönbe került, de ott is igen hamar kiderül annak az előnye, hogy Isten vele van. Érdemes megfontolnunk életünk minden vonatkozásában, hogy ha Isten elfogadott jelenléte azzal jár, amit József életében feljegyeztek: „eredményessé tette az Úr, amihez hozzáfogott” (23), van-e sürgősebb és fontosabb dolog Isten közelségénél az életünkben. Ő mindent megtett azért, hogy a Krisztus érdeméért ez valóság legyen a mi esetünkben is. Ezt hirdeti a megváltó Úr neve: Immánuel, ami azt jelenti, velünk az Isten. Minden élethelyzetünket járja át ennek a bizonyossága: de az Úr velünk van! Ő ezt elhatározta, megígérte, kijelentette nekünk, és ha figyelünk erre az ígéretre, akkor érzékelni is fogjuk, hogy még a legkilátástalanabb időkben is igaz: de az Úr velünk van. 2Kor 7,8–16  276. dicséret

(23) „De a főpohárnok nem gondolt Józsefre, hanem megfeledkezett róla.” (1Móz 40)

Pedig József megkérte, a lelkére kötötte a főpohárnoknak, hogy ne feledkezzen meg róla, amikor az általa megfejtett álom szerint jó dolga lesz. Megfeledkezett. És ez két év további börtönben maradást jelentett József számára. Azonban az emberi feledékenységből, hanyagságból, nemtörődömségből keletkezett bajokat maga Isten veszi uralma alá. Isten nem feledkezik meg az övéiről. Még ha a szülő megfeledkezne is gyermekéről, de az lehetetlen, hogy Istennel ez történjen (Ézs 49,15). Így lesz ez József esetében is. Maga Isten alakítja úgy a körülményeket a fáraó udvarában, hogy a főpohárnok emlékezni fog Józsefre, és maga az Úr egyengeti hívének útját. Tartsuk az emlékezetünkben, hogy Isten soha, semmilyen körülmények között nem ejt ki a gondolataiból bennünket. Számol velünk, sőt számít ránk. Eljegyeztelek magamnak – mondja egy másik helyen (Hós 2,21). Isten vigyáz ránk mint sajátjára, a teremtés és a megváltás jogán. 2Kor 8,1–15  155. dicséret

IX. 22. CSÜTÖRTÖK

IX. 23.

PÉNTEK

IX. 24.

SZOMBAT

JÓL SZERETVE LENNI

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” – szól A példabeszédek könyve. Egy gyereknek joga van szeretve lenni és jól szeretve lenni. Gyereket vállalni és nevelni elsődlegesen a szülők feladata, de ha ez sérül, akkor lépnek be támaszként a közösségek. Ilyen a Kelet-Magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ, amely mintegy 2300 főről gondoskodik. Miklósi Erzsébet, a központ vezetője évtizedek óta a gyermekek védelméért és védelmében dolgozik.

Elsőként mi jut eszébe a gyermekek világnapjáról?

A gyermek ajándék.

A gyerekek mindig megörülnek, amikor arról hallanak, mi mindenhez van joguk. A legfontosabb mind közül a biztonsághoz való jog. Mi a legfőbb gyermeki igény napjainkban?

A szeretet és a biztonság. A gyermek számára lényeges a gondozási hely elfogadó, befogadó viszonyulása. A gyermekjogok többek között abban nyilvánulnak meg, hogy fizikai és lelki biztonságot nyújtunk nekik. Azt kell közvetítenünk a gyermekeknek, hogy úgy szeretjük őket, úgy fogadjuk el őket, amilyenek. Egyúttal tapasztalatom: a legtöbb gyermek nem tudja teljesen elfogadni azt, hogy nem a vér szerinti családjában nevelkedik. A nevelőszülő számára a már meglévő, kialakult szabályok elfogadtatása okozza a legtöbb nehézséget a befogadáskor, valamint a nagyon megszeretett gyermek elengedése.

Az országban több ezer gyermek él biztos családi háttér nélkül. A nevelőszülői szolgálat ma már foglalkoztatási jogviszonynak minősül.

A jogszabály életbelépésekor nőtt a nevelőszülők száma, sajnos az elmúlt 2-3 évben már egyre nehezebb alkalmas nevelőszülő-jelöltet találni. Nevelőszülőnek lenni nem könnyű feladat, de nagyon szép hivatás. 2013–2015 között dinamikusan fejlődött a hálózatunk, a hozzánk tartozó keleti régióban kevesebb munkalehetőség volt, így az a forrás, amit az állam adott a nevelőszülőknek, elfogadható bevételnek számított. A mai jogszabályok szerint az lehet nevelőszülő, aki betöltötte a 24. életévét, büntetlen előéletű, személyiségállapota és tárgyi környezete alapján alkalmas gyermek befogadására. Napjainkban a munkalehetőségek tárháza bővült, a huszonévesek inkább a saját karrierjüket építgetik; a családok saját gyerekvállalása is jelentősen kitolódott. A rendszerünkben a nevelőszülők jellemzően 40 és 65 év közöttiek. A toborzás során nehezen találjuk meg azt az aktív korosztályt, amely a gyermek hosszú távú nevelését tudná szavatolni. Amikor egy gyermeket kiemelnek a vér szerinti családjából, az első szándék az, hogy a hazagondozást elősegítsük. Ez természetes szakmai elv, viszont azt is látjuk: az a család, ahonnan kiemelik a gyermeket, sok esetben rég széthullott. Az anyuka elment külföldre dolgozni, az apuka szintén nem lelhető fel, így az a családi közeg, ahová visszagondozható lenne a gyermek, megszűnt vagy megszűnőben van. Esetleg él még a nagymama, aki átmeneti időszakra megpróbálja vállalni a gyermeknevelést, de történhet egy tragédia, például a nagymama betegsége, és a gyerekek kiemelése elkerülhetetlenné válik.

Szinte folyamatosan tartanak képzéseket, most is épp egy ilyen után beszélgetünk.

A nevelőszülő-jelölteknek 60 órás alapképzésben kell részt venniük, ezzel elkezdhető a nevelőszülői tevékenység; erre épül a 240 órás tanfolyam. A képzéseken azt is tanítjuk, hogy nemcsak a gyermeket kell elfogadni és befogadni, hanem a vér szerinti családot is.

Van példa arra, hogy olyan gyermek válik később nevelőszülővé, aki korábban maga is nevelőszülőknél nevelkedett?

Kevés esetben, de van rá példa. A mai tréningen arról számolt be az egyik nevelőszülő, hogy a fia nevelt lányt vesz feleségül, és már most úgy tervezik, hogy nevelőszülők lesznek. 

A Kelet-Magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ 790 nevelőcsaládja mintegy 2300 gyermekről gondoskodik. A nevelőszülők képzésén kívül lelkészkonferenciákat is szerveznek. Ez alkalmakra azokat a lelkipásztorokat hívják meg, akikkel erősíteni szeretnék a meglévő együttműködést, a nevelőcsaládok, a gyermekek gyülekezetekhez fűződő kapcsolatát.

A szerző teológus-egyháztörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense

NÉPSZÁMLÁLÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG

Népszámlálásra készül az ország. Miután kihozta népét Egyiptomból, a Sínai-hegy lábánál azt parancsolja Mózesnek az Úr, hogy vegye számba a megszabadítottakat (4Móz 1). Vajon Isten nem tudja, hányan vannak? Ő igen, de Mózesnek és a népnek is jó tudnia: számba veszi őket, számontartja őket az Úr.

Fontos a népnek is tudnia, mire képes, mert Isten hamarosan nagykorúsítja őket. Felelősséget bíz rájuk, hogy harcaikat már ne tűzoszlopok és kettéváló vízhegyek, hanem ők maguk vívhassák majd meg. Mert a számbavételnek már itt – mint ahogyan a Bibliában mindig – ez is a célja: meg kell tudni, hány hadra fogható kéz van a táborban.

„A megszámláltatottságban hála van. Visszatekintés az Úr szabadítására. Arra, hogy ahányan vagyunk, az az ő akaratának, kiválasztásának, megtartásának a következménye.”

„Vagy ha egy király elmegy, hogy harcba bocsátkozzék egy másik királlyal, vajon nem ül le előbb, és nem tart tanácsot arról, hogy szembeszállhat-e tízezer élén azzal, aki húszezerrel jön ellene?” (Lk 14,31) – még Jézus is utal erre a gyakorlatra.

De Isten népe első népszámlálásának még sokkal inkább lelki oldala van (2Móz 30,11–16). A megszámláltak áldozatot adnak az Úrnak, a szent sátornak adott adomány képében. Ez váltságáldozat, hálaáldozat. A megszámláltatottságban hála van. Visszatekintés az Úr szabadítására. Arra, hogy ahányan vagyunk, az az ő akaratának, kiválasztásának, megtartásának a következménye.

Népszámlálásra készül az ország (4Móz 26). Isten népe életében a másodikra. Az első megszámláltjai már nem is élnek. Most a pusztában született népet számláltatja meg az Úr. Az előző visszatekintés volt: kiket hozott ki az Úr Egyiptomból? A mostani előretekintés: kiket visz be az ígéret földjére? És persze itt is fontos ismernivaló, hogy elég erős-e a nép a nagy vállalásra. Az atyák nemzedéke alulmaradt. Visszahőkölt az új világ határán. Vajon meglesz-e a gyermekekben a bátorság, de sokkal inkább az Isten megsegítő erejébe vetett bizalom, hogy megtegye az isteni tervben a maga

részét? Ez a népszámlálás előretekintés, ezért reménység is kapcsolódik hozzá: a törzsek már azt is megtudhatják, milyen örökséget, területet szán nekik az ígéret földjén az Úr.

Népszámlálásra készül az ország. De inkább csak a király, Dávid (2Sám 24). Még főemberei is érzik szándékának Istent kísértő voltát. Isten nagyra juttatta Dávidot, keze alatt egyesítette a kétfelé sántikáló Júdát és Izráelt. Dávid népszámlálásával azonban nem Istennek, hanem saját magának hozna dicsőséget. Mintha Isten nélkül bármit is elérhetett volna. Elfeledkezik arról, hogy a népszámlálás az Isten megtartó kegyelméért való hálaadás alkalma, nem az emberi gőg, magamutogatás, büszkeség eszköze. Népszámlálásra készül az ország. A messze földön regnáló császár rendelkezett így (Lk 1). Isten népének múltjában a megszámláltatás az Úrtól kapott erőt volt hivatott megmutatni, emlékeztetett Isten megtartására, hálaadásra késztetett, reményt adott. Most csak a megalomán idegenek bürokratikus heppje. Mi jót is hozhat a megszámláltatás – új adónemet, katonai behívót? Mégis tetszik az Istennek, hogy az emberi rosszat jóra fordítsa: az összeírás parancsának engedve egy kis názáreti család baktat nemzetsége ősi fészkébe, hogy velük együtt próféciák, isteni ígéretek indulhassanak el beteljesedésük útján.

Népszámlálásra készül Isten népe ma is. Bürokratikus hepp? Gőgös vezetői hóbort? Nem. Látlelet. Minél hitelesebb, annál hasznosabb eszköz a kezünkben, hogy jobb döntéseket hozhassunk. Nemcsak állampolgári kötelességünk, de jól felfogott érdekünk is a részvétel. De mi, magyar reformátusok tanulunk-e a múlt bibliai népszámlálásaiból? Hálát tudunk-e majd adni a minket megtartó Istennek? Erőt veszünk-e magunkon a jövő ránk bízott nagy feladataihoz? És ha kevesebbre jövünk ki, mint 10 vagy 20 éve? Tudunk-e akkor a kevesen is hűnek maradni? Eszünkbe jut-e, hogy az csak annyit jelentene: a munkás a kevés, de éppen ezért az aratnivaló sokkal több lett? Ha számban fogyatkoznánk is, jelenthetné, hogy lélekben, feladatban, felelősségvállalásban erősödhetünk. Sőt, kérhetjük az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásába! 

MINDEN ÉRTELEMBEN MÁSODIK

A modern kor egyetlen uralkodója sem tudta olyan méltósággal hordani a koronát, mint II. Erzsébet, a történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő koronás fője. Halála Nagy-Britanniában a második Erzsébet-kor végét jelenti, és a szigetország nemcsak a brit nemzet folytonosságát, egységét jelképező példakép elvesztését gyászolja, hanem mindazon értékek, elvek eltűnését is, amelyeknek hosszú életét és történelmi jelentőségű uralkodását szentelte. Különleges szerepe nem az önmegvalósításról, sokkal inkább nemzete szolgálatáról szólt. Biztos pont volt az örökké változó világban.

AZ ERZSÉBET-KOR

II. Erzsébet a világ legismertebb arca, beszédeit milliók hallgatták, és figyeltek mindarra, amit megtestesített. Hosszú ideig nem lesz hozzá fogható. Nagy-Britannia második Erzsébet-kora az elsőhöz hasonlóan sorsfordító történelmi események sokaságából tevődött össze. A középkori Angliát az 1558 és 1603 között regnáló I. Erzsébet vezette át az újkorba, és tette országát tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá. A brit monarchia modern kori történelmének szimbólumára, II. Erzsébetre, hasonló tisztelettel fogunk emlékezni. Hét évtizedes uralkodását hatalmas társadalmi és technológiai változások jellemezték, amit aligha sejthetett előre, de következményeit saját családjában megtapasztalta.

A monarchia intézménye a 20. században indult hanyatlásnak, II. Vilmos német császár, II. Miklós orosz cár monarchiái romba dőltek, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnt, ám Erzsébet nagyapja, V. György király, aki odaadóan szolgálta Angliát és a Brit Nemzetközösséget, a stabilitás és a tiszteletreméltóság mintaképeként megmentette az államformát. V. Györgyöt VIII. Edward követte a trónon, ám egy év sem telt el uralkodásából, amikor a kétszer elvált Wallis Simpson miatt inkább lemondott a trónról. Ezután bátyját, II. Erzsébet apját, VI. György néven koronázták királlyá, akinek lánya, a tízéves hercegnő lépett az első helyre a trónutódlási sorban.

A FIATAL KIRÁLYNŐ

Erzsébet mindössze 25 évesen, 1952-ben lett királynő. A hír édesapja haláláról Kenyában érte utol, ahol férjével, Fülöppel, Windsor hercegével éppen királyi látogatáson tartózkodott. A fiatal hölgy hercegnőként repült Kenyába, és királynőként szállt le Londonban: új korszak kezdődött.

Erzsébet híres fogadalma, amelyet 1947-ben, a 21. születésnapján mondott el a rádióban Fokvárosban, a család dél-afrikai körútja során, megadta későbbi uralkodásának alaphangját: „Mindnyájuk előtt kijelentem, hogy egész életemet, legyen az hosszú vagy rövid, az önök és a brit birodalmi közösség szolgálatának szentelem, amelyhez valamennyien tartozunk”.

II. Erzsébet az elmúlt évszázad legfegyelmezettebb közéleti személyisége, uralkodóhoz illőn nagyon ritkán nyilvánított véleményt a világ politikai és közéleti eseményeiről. 15 brit miniszterelnököt nevezett ki – az első Winston Churchill volt, az utolsó Liz Truss. 13 amerikai elnökkel találkozott, Lyndon B. Johnson kivételével mindegyikkel. 117 országba látogatott el, köztük a Nemzetközösség majdnem mind az 56 államába. 2019-ig 112 külföldi államfőt fogadott, többek között Haile Sellasie etióp császárt (1954), Hirohito japán császárt (1971), Lech Walesa lengyel elnököt (1991) és Barack Obama amerikai elnököt (2011). A Buckingham-palota számos más magas szintű diplomáciai fogadásnak adott otthont ezen kívül is, de II. Er-

zsébet soha nem utalt arra, miként vélekedik a csillogó közéleti személyiségek bármelyikéről, akivel találkozott. Nem tudjuk, mit gondolt Donald Trumpról, Barack Obamáról vagy Margaret Thatcherről, és soha nem is fogjuk megtudni. De rendkívül világosan fogalmazott személyes keresztyén meggyőződéséről, és különösen karácsonyi beszédeiben megnyerően közvetítette saját Krisztusba vetett hitének valóságát, valamint a változást, amelyet Jézus hozott az életébe. Jézus követését alattvalóinak is gyakran ajánlotta.

HIT A KÖZÉLETBEN

Az 1952-ben elmondott karácsonyi beszédében, amelynek hagyományát nagyapja, V. György király teremtette meg, a királynő imát kért közelgő koronázásáért: „Szeretnék megkérni mindenkit, bármilyen vallású legyen is, hogy imádkozzon értem ezen a napon. Imádkozzanak azért, hogy Isten adjon nekem bölcsességet, erőt ünnepélyes ígéreteim teljesítéséhez, hogy életem minden napján hűségesen szolgáljam őt és önöket.” Miközben a világpolitika színpadán a figyelem középpontjában állt, életével mutatta meg, hogyan lehet nyilvánosan megélni és megőrizni a keresztyén hit befogadó és együttérző oldalát. A bibliai tanítványság közéletben betöltött szerepének megtestesítőjévé vált.

Szinte minden alkalommal, amikor hitéről beszélt, azt közvetlenül Jézushoz kapcsolta: „meggyőző példa” (1978), „hitem alapköve” (2014), „inspiráció és horgony az életemben” (2014).

2016-os beszédében kifejtette: „Ma már emberek milliárdjai követik Krisztus tanítását, és benne találják meg életük vezérfonalát. Magam is közéjük tartozom, mert Krisztus példája segít meglátnom, mekkora értéket képvisel, ha a kis dolgokat nagy szeretettel végezzük el, bárki tegye is azt.” 2000-ben így vallott a hitéről: „Számomra Krisztus tanításai és az Isten előtti elszámoltathatóságom adják az életem keretét.” 2020-ban pedig így: „Krisztus tanításai belső világosságomként szolgáltak.”

„II. Erzsébetnek magyar református felmenője is volt, egyik ükanyja a 19. század elején élt kisrédei Rhédey Klaudia grófnő.”

„Mint oly sokan önök közül, a nehéz időkben vigaszt merítettem Krisztus szavaiból és példájából. Mi máshoz fordulhatnánk ihletért és tanácsért – kérdezte –, mint ahhoz a romolhatatlan igazsághoz, amely a Bibliában található?”

Barátja és bizalmasa, Billy Graham az Amint vagyok (Just As I Am) című önéletrajzi írásában számolt be a királynő Biblia iránti szeretetéről, valamint keresztyén hitének erejéről és mélységéről. Kettőjük barátsága több mint 60 évig tartott, egészen Graham 2018-ban bekövetkezett haláláig.

„Mi máshoz fordulhatnánk ihletért és tanácsért, mint ahhoz a romolhatatlan igazsághoz, amely a Bibliában található?”

likán egyház legfőbb kormányzója vallási titulusokat is viselte. Koronázásakor őfelsége esküt tett, hogy „sértetlenül fenntartja és megőrzi az anglikán egyház rendjét, valamint a tanítást, istentiszteletet, fegyelmet és kormányzást”. Feladatai közé tartozott, a miniszterelnök javaslata alapján, az anglikán egyház érsekeinek, püspökeinek és dékánjainak kinevezése.

1970-ben első uralkodóként személyesen nyitotta meg az egyház általános zsinatát, és ezt az egyházmegyei választások minden ötödik évében gyakorolta.

A királynőt az evangélium üzenete iránti szeretet vezette a 90. születésnapjára összeállított különleges könyv megjelentetésében A szolgáló királynő és a király, akit szolgál (The Servant Queen and the King She Serves) címmel. A kötet kiadóinak egyike a Bibliatársulat, amelynek védnöki tisztét a királynő vállalta.

II. Erzsébet Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje címek mellett a hit védelmezője és az ang-

II. ERZSÉBET MAGYARORSZÁGON

Az angol királynő férjével, Fülöp herceggel 1993-ban járt Magyarországon, négy napot töltöttek hazánkban. II. Erzsébet személyében országunkban első ízben üdvözölhettünk angol uralkodót. A királynőt katonai tiszteletadással várták a Kossuth téren, majd a budai Vár és a Nemzeti Galéria megtekintése után az Országos Széchényi Könyvtárban személyre szóló kiállítást láthattak, ugyanis Erzsébetnek magyar református felmenője is volt, egyik ükanyja a 19. század elején élt kisrédei Rhédey Klaudia grófnő. A Nemzeti Múzeumban megtekintették a Szent Koronát, a koronázási jelvényeket és a koronázási palástot. Látogatása során őfelsége nagyhatású beszédet

Három héttel a megkoronázása után a királynő követte az uralkodók tizenhatodik század óta érvényben lévő hagyományát, és esküt tett a skót egyház fenntartására, betöltve kötelességét, hogy „megőrizze az igaz protestáns vallást, ahogyan azt a Skóciában hozott törvények meghatározták”.

II. Erzsébet élethosszig tartó szolgálata az egész világ számára inspirációt nyújt. Mindvégig teljesítette Istennek tett koronázási fogadalmát, hűségesen élt, és szolgálta a rábízottakat.  FOTÓ: GETTY IMAGES/MTI

mondott az Országgyűlés rendkívüli ülésén. Magánlátogatást tettek az angol nagykövet Lorántffy Zsuzsanna utcai rezidenciáján. Az épület előtt a Baár–Madas Református Gimnázium és Általános Iskola tanulói angolul énekelték a Draskóczy László által komponált Ároni áldást Arany János karvezető vezényletével. A királynő és Fülöp herceg elbeszélgettek a diákokkal. Felkerestek egy hajléktalanszállót, majd az Operaházban Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét tekintették meg. Következő állomásuk a kecskeméti Kodály-gimnázium volt, majd a királynő közösen imádkozott a Nagytemplomban magyar egyházi vezetőkkel. Vendégeskedésük utolsó napján koszorút helyeztek el a Hősök terén.

NÉLKÜLE ALIGHA LETT VOLNA HOSSZÚ ÉLETŰ A DOKTOROK KOLLÉGIUMA

Makkai László történész, egyetemi tanár kivételes tehetség volt, aki úgy futott be kettős karriert az egyházban és a világban, hogy a kommunista hatalom nem tudta ellehetetleníteni. Személyiségének titka mély istenhite volt. A Doktorok Kollégiuma első főtitkárára emlékezünk a szervezet 50. évfordulóján.

A Doktorok Kollégiuma elméleti kimunkálója, programjának megalkotója és működésének mozgatója Makkai László volt, akinek első egyházi szolgálata a 2. világháború után kezdődött, „miután lelkét megérintette a református ébredés”. Ösztöndíjas évei után részt vett az Országos Missziói Munkaközösség munkájában, amelynek – édesapjával együtt – vezéregyénisége volt. Közben elvégezte a teológiát, és lelkesen evangelizált. A középfokú bibliai tanfolyamok első sárospataki előadóképzőjének szervezője, majd az egyháztörténet előadója volt a pataki teológián 1949-ben. „Ahogy előadás közben átalakult, sugárzott, áradó és sodró volt, kifejező és precíz, vibrálóan szuggesztív jelenség állt előttünk” – emlékezett egyik egykori tanítványa.

1951 nyarán az államosítás miatt elvesztette egyházi állását, és Budapestre került. A Történettudományi Intézetben „átnevelésre” fogták, de zseniális eszén nem lehetett túljárni: a 17. századi puritán ébredést dolgozta fel. Több máig meghatározó művet írt a hazai és az angliai puritanizmus mozgalmáról. A második nagy egyházi szolgálata a Debreceni Református Teológiai Akadémia egyháztörténeti tanszékén indult 1970-ben. A teológiai oktatás mellett meghatározó szerepet vitt szerteágazó tudományszervező tevékenységével, amelyek közül kiemelkedik a Doktorok Kollégiuma 1972ben, de ugyanebben az évben a debreceni kollégiumban egyháztörténeti kutatóintézetet létesített, majd rá két évre neki köszönhetően megszületett az Országos Református Gyűjteményi Tanács. Kezdeményezője volt a teológiai levelező tagozat és a diakóniaimunkás-képzés megszervezésének, és azt is Makkai Lászlónak köszönhetjük, hogy megszületett az egyház tudományos folyóirata, a Confessio. Bartha Tibornak, a Zsinat akkori lelkészi elnökének kapóra jött a Debrecenbe érkező Makkai professzor, akinek ötleteivel, sziporkázó tudományos egyéniségével, tudományos rangjával sikerült tö-

MAKKAI LÁSZLÓ 1914-ben született Kolozsváron. Édesapja Makkai Sándor teológiai tanár, későbbi püspök. Makkai László a kolozsvári egyetem után, 1937-ben, alig 23 évesen már doktori szigorlatot tett kelet-európai történelemből. Itthon a Sárospataki Református Teológiai Akadémián, majd külföldön a genfi, később a leideni, bossey-i és bázeli egyetem teológiai fakultásán bővítette ismereteit. A háború után sajátságosan ívelt egyházi és világi tudományos karrierje. 1949-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, főmunkatársa, majd tanácsadója. Közben 1950–51-ben a sárospataki teológián az egyháztörténet tanára. Majd húsz esztendő múlva a Történettudományi Intézetben betöltött állása mellett 1971-től a Debreceni Református Teológiai Akadémia professzora. Az MTA levelező, majd rendes tagja. A hazai és nemzetközi tudományos és a református egyházi élet nagy tekintélyű tudósa. 1989-ben, 76 évesen hunyt el.

kéletesre csiszolni a Doktorok Kollégiuma ékkövét. A Makkai köré gyűlő egyházi tudósok munkája által a magyar református teológia áttörte azokat a barikádokat, amelyeket a háború után emelt a kommunista uralom. Személye olyan hidat hozott létre az egyházi és a világi – elsősorban történettudomány – között, amely a református egyház számára elengedhetetlenül fontos nyitást jelentett a hetvenes évektől. Személye és látásmódja, tudományos felkészültsége biztos hátteret nyújtott a Doktorok Kollégiuma további tevékenységében. A Debreceni Református Theologiai Akadémia 1989ben, 75. születésnapján doctor honoris causa címmel tüntette ki hűséges professzorát, megköszönve két évtizedes munkáját. A betegágyánál, amikor átvette a kitüntetést, azt mondta, soha nem kívánt magának nagyobb megbecsülést.

 HÖRCSIK RICHÁRD ELŐADÁSA ALAPJÁN SZERKESZTETTE: FEKETE ZSUZSA

A SZABADSÁG NYOMÁBAN

Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha viszont Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – biztatott Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese a harmadik családi napjukon Veresegyházán.

A templomkertbe menet érdekes ézsaiási Ige fogadja a belépőt: „Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadjon igazság is vele!” P. Tóth Zoltán egyházmegyei főgondnoktól megtudjuk, hogy a családi nap témája március környékén fogalmazódott meg. A tomboló járványban és a háborúban, a választási kampányok gyűlöletének légkörében úgy érezték, szabadulni szeretnének. – A háború most is zajlik, a járvány teljesen nem ért véget, de nekünk az isteni értelemben vett szabadságról kell beszélnünk a gyülekezeteknek. A Covid miatt most csúsztatva, de kétévente megszervezi az egyházmegye a csendesnapot. Ez a harmadik alkalom. A gyülekezetek elkülönülve élnek egymástól, ritkán járnak össze, és tartanak közös programokat. Fontos átadnunk egymásnak tapasztalatainkat, itt hittestvéri közösségben lehetnek egymással. Délutánra a főgondnokoknak szerveztünk találkozót – teszi hozzá P. Tóth Zoltán főgondnok.

A színpadon a veresegyházi gyülekezet ifjúsági zenekara. A dicsőítő koncertet hallgatja Kacsó Nándor ifivezető a fiatalok között, amikor odalépünk hozzájuk. Feleségével az erdőkertesi gyülekezet hat ifisét kísérték el. – Tanév elején köny-

nyebben mozdulnak ki a fiatalok. Még nincs nagy hajtás, nem indult el a mókuskerék. Jól érezzük magunkat, sok ismerősünk van itt. Vágyunk a lelki közösségre – mondja Kacsó Nándor, aki azt is elárulja, úgy látja, a fiataloknak nyáron könynyebb megélni a hitüket, mint a tanévben.

A gyülekezeti táborokban hallott bizonyságtételek, a közösen megélt élmények a tanévhez lelki munícióval látják el a fiatalabb generációt. Ma is töltekeznek.

Az Északpesti Egyházmegye ötvennégy gyülekezetéből jelentkeztek az alkalomra. Nyilas Zoltán esperes szerint a nagyobb gyülekezetek, amelyek maguk is tudnak hasonló családi napot szervezni, távol maradtak, azonban a végeken lévő kis egyházközségeknek annál fontosabb a közösség megélése. Többféle rétegalkalmuk van, például a gondnokok, pénztárosok, számvevők találkozója, de a családi nap előtt nem volt olyan helyszín, ahol a különböző generációkat egyszerre szólították meg. Itt a kisgyermekes családok, az egyetemisták és a szüleik is találnak nekik való programot és igei biztatást. A szabadítás üzenetét szerették volna továbbadni. – Ez az égi harmat Istentől érkezik. Szabadító nélkül nem

értelmezhetjük a szabadságot. Ha Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – szólított fel Nyilas Zoltán.

Kovács-Süveg Szilvia családjával Fukk Lóránt lelkipásztor invitálására jött el. Komárom-Esztergom megyéből költöztek Veresegyházára. Nehéz elszakadniuk a régi egyházközségükből. – A lelkész úr úgy vélte, ez a nap remek alkalom a gyülekezet megismerésére. Beleszippantunk a közösség lelkületébe. Örülünk, hogy eljöttünk. Szimpatikusak az emberek, kellemesek a benyomásaink – osztja meg Szilvia, azt is hozzátéve, hogy öt évvel ezelőtt költöztek a városba, azonban nem sikerült teljes mértékben beilleszkedniük. A járvány sok mindent vett el tőlük is. Hiányzik nekik a közösség, a hovatartozás megélése. – A piciktől a nagyokig mindenki jól érzi magát. A bábelőadás mindannyiunknak tetszett, az ötéves lányunk, Emma kézműveskedett is.

A kisgyermekek Palcsóné Écsi Gyöngyi felvidéki bábművész, lelkipásztor előadását láthatták a délelőtti órákban. Játszóház, kézműves foglalkozások várták a gyerekeket, rodeóbikára is felülhettek a merészebbek.

A veresegyházi gyülekezet 2019-ben már volt házigazdája a megyei rendezvénynek. Az előkészületben meghatározó részt vállalt Kovácsné Éles Edina, a helyi beosztott lelkipásztor. – A gyülekezeti tagok, de a város támogatását is élvezzük, hogy csak a padokat, az asztalokat, a sátrakat említsem. A református általános iskolával a gyülekezet szorosan együtt él. Termeiben több programunk is helyet kapott, például az imaséta. A fiatalokat délután játékos programmal várják a tornacsarnokban a Refisz tagjai – tájékoztat a részletekről a lelkipásztor.

Végigsétálunk Kovács Tamással, az őrszentmiklósi református gyülekezet lelkipásztorával az Éltet-Ő című kiállításon, azaz imasétán. Felesége, Kovácsné Gombos Tímea lelkipásztor ötlete alapján építették fel a családi napra. Úgy gondolja, az imaséta segít megállni, megélni a csendet. A használati tárgyak, üzenetek, Igék és feladatok által elmélyülhetünk az Istennel való kapcsolatunkban. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy többnyire a 30as, 40-es éveikben járókat érinti meg. – A sokat megélt idősebb korosztály talán nehezebben tudja azokat az érzelmeket vagy gondolatokat felszínre hozni, amelyeket az imaséta indítana meg. Az olvasottakon

és tapasztaltakon keresztül – ha engedjük, hogy felszínre kerüljenek az érzéseink, gondolataink, megvallanivalóink – a lelkünkben íródik meg az igehirdetés. Istennel találkozni fantasztikus élmény –magyarázza Kovács Tamás. Puskás Attiláné a pomázi gyülekezetből, Halász Erzsébet Csobánkáról a testvéri közösségért jött el. Előbbi már második alkalommal vesz részt a megyei családi napon. – Sok testvérrel, ismerőssel találkoztam, feltöltődtem, jó itt együtt lenni. Nagyszerű volt a bábelőadás, a gyermekek is bevonódtak. Sokat tanulhattak belőle, én nagymamaként is nagyon élveztem – mondja Puskás Attiláné. Majd azzal folytatja, azért tudnak egymás hite által épülni, mert gyorsan megtalálják a közös hangot. A beszélgetésbe mindenki beleviszi a saját egyéniségét, lelkiségét. Halász Erzsébet hozzáteszi: – Megerősít, hogy itt mindenki a maga munkájában, családjában éli a hétköznapjait, de ugyanarra a jézusi alapra építi az életét. A közösségi összejövetelnél nyilvánvalóvá válik, hogy mi Krisztusban testvérek vagyunk. Mindegy, hol élünk, Pomázon, Csobánkán vagy Veresegyházán, Krisztus velünk van.

Amíg ismerkedünk, a templom mellett elkezdődik a Teremjen a föld szabadságot! című pódiumbeszélgetés. A szabadság és az igazság témáját Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Tapolyai Emőke pszichológus és Köntös László lelkipásztor, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója boncolgatja

Molnár Ambrus református lelkipásztor vezetésével. A közönség elcsendesedik, figyelemmel követi a beszélgetést.

– A világot járva elmondható, hogy beszűkül a szabadság – jelenti ki Velkey György, szerinte a politikailag korrekt beszéd megfontolásra készteti az emberek szavait. – Gyermekeim mesélik a nyugati világot járva, hogy ismerkedésnél csak megszabott témákról beszélhetnek. Nem hozhatnak fel személyes, munkahellyel kapcsolatos vagy nálunk a hétköznapi beszélgetésekben megszokott témákat. Semleges kérdéskörre, kutyákra, macskákra korlátozódik az ismerkedés első szakasza. Nem ez a szabadság jellemzője, bár úgy láttatja magát a nyugati kultúra, hogy ő ebben az irányadó. Itthon bárki megfogalmazhatja a véleményét a különböző felületeken, ezért Magyarország alapvetően szabadnak minősíthető – véli a főigazgató. Hozzáteszi, hogy az egyházi közösségekben gyakran használjuk ezt a kifejezést: Isten akaratának a szabadságában. Azaz, a szabadságunkat Isten akaratát követve éljük meg. A főigazgató az evangéliummal és az imával lép be ebbe a dimenzióba. Az önmagában rejlő gátakkal és a különböző társadalmi, közösségi elvárásokkal szemben ebben a levegőben érzi magát szabadnak.

– A szabadság nem külső tényező, belső vetülete az életünknek – magyarázza Tapolyai Emőke pszichológus. Úgy gondolja, majdnem mindegy, mi vesz minket körül. – Olyan emberekkel végeztem kutatásokat, akiket meghurcoltak a hitükért. A környezetünk kisebb mértékben befolyásolja belső szabadságunkat, mint amennyire elképzeljük. Kihat rá, de nem határozza meg! – magyarázza, majd hozzáteszi, itthon lehet keresztyén értékrendre épített önálló véleménye, de nyugati kollégái már nem vállalhatják azt ugyanolyan mélységben. – Valamennyit elmondanak, de amikor megkérdezem őket négyszemközt, gyakran mondják: „Van további véleményem, de azt nem mondhatom el, ha meg akarom tartani a karrieremet, a praxisomat” – idézi fel tapasztalatait Tapolyai Emőke.

Köntös László lelkipásztor azt hangsúlyozza, Petőfi Sándor életében a szabadság és a nemzet összetartozott. „Rabok legyünk vagy szabadok?” Többes szám első személy. Úgy véli, manapság másképp értelmezik a szabadságot, főképp a fiatal nemzedék. Nincs nemzet és nincs közösség, a fiatalok szabadságértelmezésében az egyén szerepe emelkedik ki. –„Én vagyok”, és a kérdés, hogyan lehetnék még szabadabb. Keresztyénként erre oda kell figyelnünk. Az ember a bűneset óta nem szabad. Rendelkezik a szabadságnak bizonyos fokával, de nem rendelkezik

azzal a szabadsággal, hogy maradéktalanul megvalósítsa Isten akaratát – mondja Köntös László lelkipásztor, majd azzal folytatja, hogy az ember erkölcsileg nem rendelkezik a szabadság totalitásával. Tudja, mit kellene tennie, mégsem képes megcselekedni. Az emberi természet a szabadság kiteljesedésének a legnagyobb gátja és korlátja. A mai napig nem tudtuk megteremteni az ideális világot, pedig lenne elég nyersanyagunk és tudásunk hoz-

zá. Úgy véli, az evangélium arról szól, hogy mindennek ellenére hogyan és miképpen lehet az ember szabad.

A pódiumbeszélgetést követően Tímár Sára Junior Prima Díjas énekesnő és zenekara Ének a határtalanról című koncertjét hallgatták meg a résztvevők. A családi nap Fukk Lóránt veresegyházi lelkipásztor áhítatával zárult.

 FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA

Az Északpesti Református Egyházmegye a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozik, a Magyarországi Református Egyház egyik legnépesebb egyházteste. A megye első családi napját Pócsmegyeren rendezte meg 2017-ben. A program idei vezérigéje: „Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadon igazság is vele!” (Ézs 45,8)

A próféta

imádsága kiáltás Istenhez, könyörgés és alkudozás is, közbenjárás a népért. Változó intenzitással tör föl belőle – ahogyan belőlünk is sokszor – az örök emberi óhaj, fájdalom és türelmetlen követelés a segítségért. „Tekints le az égből, nézz le szent és dicső hajlékodból: Hol van féltő szereteted és hatalmad? Szánalmadat, irgalmadat miért vonod meg tőlünk?” (Ézs 63,15) A babiloni fogság utáni válsághangulatot tükrözi ez az imádság. Az ígéretek és reménységek ellenére nem úgy történtek a dolgok, ahogyan elképzelték, nem váltak valóra a nagy álmok. A szabadulás, a hazatérés, Jeruzsálem és a templom újjáépítése nem úgy ment, ahogyan azt képzelték.

Szinte számonkéri a próféta Istent: „Hiszen te vagy a mi atyánk(…), ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk. Miért engeded, Uram, hogy letévedjünk utaidról? Miért engeded, hogy a szívünk kemény legyen, és ne féljen téged?” (16–17) Valójában itt a nép nevében, önmaguk ellen kéri Isten kemény közbelépését. Ha mi megkeményedtünk, legyen szigorú hozzánk! Mi vagyunk, akik letértünk az útjáról, de miért hagyta? Jobb lenne, ha erővel (akár erőszakkal) beavatkozna az életünkbe, a történelem menetébe. Mutassa meg hatalmát, ne legyen engedékeny! Gyöngeségnek véljük, ha hosszan tűr. Hol van szeretetének ereje? Elnézi a töméntelen gonoszságot, bűneinket, mintha sorsunkra hagyott volna minket? Nem jön közel, hogy rendet teremtsen a zűrzavarban? Ha képes lenne rá, miért nem vet véget a háborúnak, az erőszaknak, az önzésnek, a természet pusztításának? Provokálnak minket ilyen kérdésekkel azok, akik nem hisznek. De mi is provokáljuk Istent kétkedő kishitűségünkkel.

Hasonló indulatokkal vitázik a költő, amikor így kiált: „Ijessz meg engem, Istenem, / szükségem van a haragodra. / Bukj föl az árból hirtelen, / ne rántson el a semmi sodra. /… Gyulékony vagyok, s mint a nap, / oly lángot lobbantottam – vedd el! / Ordíts reám, hogy nem szabad! / Csapj a kezemre mennyköveddel.” (József Attila: Bukj föl az árból)

Válságos hangulatban az ember bizonytalanná válik, külső kapaszkodókat keres. Gyámoltalan szorongásában, kiskorúságában várja, hogy kívülről oldja meg valaki a helyzetét, mert magától nem tud megváltozni. Csöndes vagy harsány kétségbeesésében Istent vádolja, sürgeti, hogy siessen segítségére. A Mindenható hallja és érti az óhajt, amelyet Ézsaiás fogalmazott: „Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek!” (19) Megtestesült, meginogtak a hegyek. Nem erővel és nem erőszakkal, hanem Lelke által Jézus Krisztusban. 

IMÁDKOZZUNK!

BIZALOM

Uram, te rám bízod magad, amikor rám bízol másokat. És így bízol bennem, a töredékben, hogy helyemre találok abban a nagy egészben, ahol a dolgok – általad –kiteljesednek, amikor az ember, bizalommal, megadja magát a te kegyelmednek. ÁMEN  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Ha valaki Krisztusban

van, új teremtés az

Jézussal új világkorszak kezdődött, megtörte a bűn átkát és megnyitotta a mennyei Atyához vezető utat: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” (Jn 14,6)

Jézus az éjszaka titokban hozzá jövő Nikodémusnak azt mondja: „Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” (Jn 3,3) Nikodémus akkor még nem értette, csak a testi születésre gondolt, mintha az embernek vissza kellene mennie az anyja méhébe, hogy újra megszülethessen. Jézus az újjászületést a Lélek munkájának nevezi, amely olyan, mint a szél, nem tudjuk, honnan jön, merre megy, csak a zúgását halljuk. A Szentlélek aztán lassan Nikodémus szívében is elvégezte a maga munkáját. Jézus halálakor már nyíltan vállalja a tanítványságot, nem kis anyagi áldozattal részt vesz a megfeszített Jézus holttestének eltemetésében. „Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment Jézushoz, és mirhából és aloéból készült olajat hozott, mintegy száz fontnyit.” (Jn 19,39)

Pál apostol életében ez az újjáteremtő munka sokkal gyorsabban ment végbe. Damaszkuszba még azért indult, hogy az ottani tanítványokat börtönbe juttassa, de útközben az Úr megállította. A mennyei erőtől leesett a földre, és megkérdezte: „Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned.” (ApCsel 9,5–6) Saul, a későbbi Pál apostol megvakult, három napig nem evett és nem ivott, ezalatt volt módja átgondolni addigi életét. Később azt mondta erről a filippieknek, hogy Krisztusért kárnak és szemétnek ítélte a maga igazságát. Ady Endre így írt erről: „…de őt, a fényest, nagyszerűt mindörökre látom!” Csak a feltámadott Krisztus formálja újjá életünket!  GYŐRI ISTVÁN

EGYMÁSBA KAPASZKODÓ

NÁDSZÁLAKKÉNT A GYEREKEKÉRT

Átadták a Nádas Református Óvodát Balatonalmádiban. A település egyre növekvő számú lakosságának az igényeit jól mutatja, hogy három éven belül már a második óvoda épült meg. Az új református intézményben mintegy száz gyermeknek jut hely a bölcsőde és az iskola közvetlen szomszédságában.

A hálaadásra helyezte a hangsúlyt Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke ünnepi köszöntőjében. A zsoltárok könyve 105. fejezetének első versét idézte: „Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek között!” Úgy fogalmazott, hogy a teremtő, megtartó és megváltó Urat illeti minden hálaadás. Mindent tőle kaptunk, hogy hűséggel éljünk. Igehirdetésében kiemelte, hogy a Balatonalmádi Református Egyházközségnek van miért hálát adnia. Az elmúlt években elkészült a templom mögötti gyülekezeti ház, és most új óvodát avatnak, ahol úgy foglalkozhatnak a gyerekekkel, hogy közben Isten és mások tiszteletére, szeretetére is nevelik őket. – Ez olyan magvetés, amely biztosan gyümölcsöt terem majd. Hála a gyermekekért, a szülőkért, a bizalomért, az óvoda vezetőjéért és minden dolgozójáért – tette hozzá.

Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében arra biztatta a szülőket, hogy az óvónőkkel, dadusokkal, illetve a lelkészekkel közösen neveljék a gyerekeiket. Kitért arra, hogy az Országos óvodaprogram keretében öt napon belül Balatonalmádi a harmadik település, ahol református

nevelési intézményt adnak át. Meglátása szerint az az érték, amely a krisztusi tanításban benne van, mindenkinek fontos: hívőnek, istenkeresőnek és annak is, aki nem gyakorló hívő. Az államtitkár véleménye szerint a partnerség az egyház, az óvoda és a szülők között olyan összefogást eredményezhet, amely a nevelést is könnyebbé teszi, hiszen a tudás mellett emberségre is tanítják a gyerekeket.

Balatonalmádi polgármestere, Fabó Péter arról beszélt, hogy a városban három éven belül a második új óvodát avatják, ami jól tükrözi a település bővülő lakosságának igényeit, hiszen egyre több a gyermekes család. A város nemrég új bölcsődével is gazdagodott. A háromszintes Nádas Református Óvoda pedig négy csoporttal indult, mintegy száz gyermek második otthonává vált öltözőkkel, mosdókkal, torna- és fejlesztőszobákkal, játszókertekkel.

A városvezető hangsúlyozta a református óvoda szellemiségét, amely biztosítja az értékes, kiegyensúlyozott felnőttkor lehetőségét. Meglátása szerint a Nádas Református Óvoda magas színvonalú szakmaisága és a keresztény nevelés stabil alapot adhat minden gyermeknek, segítheti a szülők, nevelők munkáját.

– Az a jó közösség, amelyik biztosítja a fiatalok jelenét, tervezi településének jövőjét. A fiatalok jelentik az ország fennmaradásának zálogát –fűzte hozzá.

Rokalyné Csizmadia Margit intézményvezető a céljaik között említette, hogy az új óvodában a pedagógiai munkát a keresztyén értékek átadásával és magas szintű szakmaisággal kívánják végezni. Az intézmény nevére utalva úgy fogalmazott: – Egymásba kapaszkodó nádszálakként kívánjuk a gyerekeket nevelni, tudva, hogy egyedül törékenyek vagyunk, de hajladozva megállunk, erősek vagyunk, miközben az éltető víz táplál minket.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: HURTA HAJNALKA

Az ünnepi eseményen megköszönték a fenntartó Balatonalmádi Református Egyházközség, a tervezők, a kivitelezők, a pedagógusok, a szülők, a helyi civil segítők munkáját és szolgálatát. Az óvodaátadó áhítattal kezdődött, amelyen az igehirdetést Steinbach József püspök tartotta. A köszöntőbeszédek és az óvodások ünnepi műsora után a történelmi egyházak képviselői közösen imádkoztak és kérték Isten áldását a balatonalmádi Nádas Református Óvoda dolgozóira és leendő növendékeire.

AZ IMA MÉLYSÉGE

VIKTÓRIA

Olykor buzgón imádkozunk, máskor csak keserűen, szinte vádlón kérjük számon Istent. Fohászunk függ a lelkiállapotunktól, hogy mennyire lépünk be Isten lelkének miliőjébe, hangolódunk rá az Úrra – vallja Faragóné Kincses Margit. A lelkipásztor arról is beszélt, hogy olykor érdemes „pihentetni” az imatémákat.

Létezik erős vagy gyenge ima? Nem a mi feladatunk a rangsorolás. Néha gyengének vélhetjük a segítség kéréseinket, mégis sokat jelentenek. Egykori lelki vezetőm, teológiai tanárom mesélte, hogy sokáig imádkozott, múljon el a sze mölcse. Egyszer véletlenül beütötte, és csillagokat látva a fájdalomtól kitört belőle a keserűség: Uram, de jó lenne, ha már elvennéd ezt a szemölcsöt, nem lenne annyi problémám vele! Meghallgattatott. Istennek elég volt a keserű, de mélyről jövő fájdalmas imádsága. Kórházlelkészként ismertem a betegek panaszait, olykor életét is. A kórtermi áhítaton imádkozva azt éreztem, közel jött hozzánk a Lélek, és vele a gyógyítás. Nyugtalanított, hogy a szoba legbetegebb asszonya nem volt jelen. Magamban azt kérdeztem Istentől: „Miért nem volt itt? Hiszen talán neki lett volna a leginkább szüksége rád!” Azt súgta fülembe az Úr, hogy bízzam rá. Ő dönti el, hogy egy-egy imádság kinek az éle tében és miképpen munkálkodjon. Isten szabadon dönti el, mikor és hogyan hallgassa meg könyörgéseinket. Nem feltétlenül a szárnyaló imádságra jön válasz. Ne méricskéljük magunkat. Olykor buzgón imádkozunk, máskor csak keserűen, szinte vádlón számonkérjük Istent. Fohászunk függ a lelkiállapotunktól, hogy mennyire lépünk be Isten lelkének miliőjébe, mennyire hangolódunk rá az Úrra.

Ezt hogyan tehetjük meg?

Kezdjük Isten dicséretével! Bőségesen akad miért hálát adnunk. Ez a mi szívünket is megnyitja az Úr előtt. Sok mindennel megajándékozott, sokféle kérésünket meghallgatta, ezért bizalommal fordulhatunk ezután is hozzá. Az imádság spirituális élmény. Mély harmóniába

kerülünk Istennel, ha beleengedjük magunkat az ő Lelkének erőterébe.

Református tanítás szerint arra is kérnünk kell Istent, hogy meghalljuk a szavát. Az imádság párbeszéd Istennel. Ha nem várok választ tőle, mi értelme a könyörgésnek? Miért megyek hozzá? Az imádságnak kölcsönös bizalmi légkörré kell válnia Isten és ember között. Kérdezzük meg Istentől, helyes-e, kedves-e előtte, amit kérünk! Higgyük el, valamiképpen válaszolni fog! Lehet, hogy Igéje által, a körülményeinkből, vagy amikor a beszélgetőtársunk tudattalanul olyanokat mond, amelyeket teljesen világos, kézzelfogható, Istentől jövő válaszként élünk meg. Akár közvetlenül az ő halk és szelíd hangját meghallva is megérthetjük a választ. Egy éjjel arra keltem, hogy Isten azt mondja nekem:

„Evezz a mélyre, és vesd ki a hálót fogásra!” Emberhalászatra buzdított, és én ráléptem a kórházlelkészség nehéz és küzdelmes útjára. Sokféleképpen válaszolhat az imádságainkra, de bízzuk rá, hogyan és mikor. Várjunk! Legyünk türelemmel, ehhez alázatra és bizalomra van szükségünk! Élethelyzeteinkben csak egylépésnyire látunk előre, de Isten az egész élettörténetünket ismeri.

Átlátja a körülményeinket. Ő több lépéssel előttünk járva kinyilatkoztatja, az adott helyzetben mit tegyünk ahhoz, hogy célba érjünk. Istent kérdezzük meg, ne csak embertársainkat!

Mit kezdjünk az érzésekkel? Kell készülni, tenni azért, hogy a Szentlélek jelenlétét megtapasztaljuk?

Mivel mozdítanánk meg Isten szívét és Lelkét? A hálával, a dicsőítéssel elsősorban saját szívünket nyitjuk meg. A Szentlélekre olykor türelemmel kell várni. Időnként akkor jön, amikor nem is várjuk, meglep és eltölt bennünket. A lelkünk mélyén érezzük, hogy mozdul a levegő, Isten értünk, mi pedig Istenért rezdülünk. Materiálisan ezt nem lehet megragadni. Ahhoz lehetne hasonlítani, amikor két ember egymásra hangolódva azonos gondolatokat, érzéseket fogalmaz meg. Szoktuk is így mondani: a számból vette ki a szót. Ugyanezt tapasztalhatjuk meg Istennel. Szentlelke munkálkodik bennünk. Ő adja szánkba a szavakat. Negatív tapasztalataink miatt talán nehéz elkezdeni imádkozni, lehet, hogy Isten nem, vagy még nem hallgatott meg. Már elfogyott a türelmünk, megharagudtunk rá. Nyűgnek is érezhetjük, de ha elkezdjük, Isten bekapcsolódik az imádságba, a Szentlélek folytatja az imát. Pál is azt mondja a rómaiakhoz írt levélben: „...amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” Valóban érezhetjük a Lélek jelenlétét.

Használjunk imakönyveket?

Nincs semmi baj nincs ezekkel. Számos zsoltár segít megfogalmazni, amit nem tudunk, vagy nem merünk kimondani. Elővehetünk Ravasz László-, Kálvin János-imádságot, zsoltárt vagy imádságos könyvet. Ezzel magunkat is fejlesztjük. Szélesebb látókört kapunk az imaszolgálatban. A Szentírásban sok apró fohászt olvashatunk, tanuljuk meg ezeket, építsük be az életünkbe!

FARAGÓNÉ KINCSES MARGIT

A Biblia lapjairól a gyógyításokról szóló és a családtörténeteket tanulmányozza a legszívesebben. A történeti könyvek, valamint a Lukács evangéliuma áll hozzá a legközelebb. A Sárospataki Református Teológiai Akadémiát 2008-ban végezte el. A Beregszászi Református Egyházközség gyülekezeti és kórházlelkészeként szolgált 2007–2017 között. Két évig volt a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet lelkésze és központjának vezetője. 2018-ban a Budapest-Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközségben tevékenykedett fél éven át beosztott lelkipásztorként. A bajai gyülekezet tagja, ahol lehetőségéhez mérten Igét is hirdet. 2018 októberétől Koszovóban, Pristinában él a nagykövetségen külszolgálatot teljesítő férjével. Hazatérve ismét lelkipásztori szolgálatba szeretne állni.

Lelki mélységben lehet akár szavak nélkül is imádkozni?

Mindenféleképpen. Szabadok vagyunk erre. Ha úgy érzem, nem tudok imádkozni, akkor csupán pár dolgot árulok el Istennek, a szívem legmélyéről. Jákób csak annyit mond Mózes első könyvében: „Szabadításodra várok, Uram!”

Olykor a hitünk megfárad. A hitetlen imák kidobott szavak lennének?

A Szentírás szerint: „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik”, olvassuk A zsidókhoz írt levélben. Anna gyermekre vágyott, éveken át imádkozott érte. Zokogva könyörgött Istenhez Silóban.

Éli azzal a jókívánsággal engedi útnak: „Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amivel hozzá folyamodtál!” Anna szívéből elmúlt a keserűség. De ahhoz, hogy a szívében újra hit támadjon, az Úrhoz kellett járulnia. A hitehagyott ember Isten jelenlétében gyógyul meg.

Azt is érezhetjük, nem érdemes valamiért könyörögni, mondván: lehet, hogy Istennek más tervei vannak. Ha van egyértelmű válaszunk az Úrtól, felmerül az elfogadás kérdése. Bele tudok-e nyugodni Isten akaratába? Azonban ha nincs válasz tőle, érdemes azért imádkozni. A beregszászi kórházban találkoztam olyan hölggyel, aki húsz éven át imádkozott gyermekért. Megkapta. Egy év könyörgés is hosszú idő, nemhogy két év, öt év. Ő kitartóbb volt. Ez nem jelenti azt, hogy nem pihentethetünk, tehetünk félre imatémákat. Mondhatjuk: Uram, ebbe belefáradtam! Ezzel már nem tudok foglalkozni. Ez a kérés már elgyengít engem. Tehetetlenné tesz. Ha ezt nem valljuk meg, akkor önmagunkat csapjuk be. Ha egy témában úgy elmélyülünk, hogy örvényként húz le bennünket, az sem nekünk, sem az istenkapcsolatunknak nem tesz jót. Pál apostol háromszor kérte Istent, vegye el testéből a tövist. De nem tette, kegyelmet adott hozzá. Ez a szám utalhat arra, hogy egy bizonyos ideig kérjünk, majd bízzuk az Úrra, hogyan dönt felőle.

A gyermekek imái olykor nem állnak meg teológiailag. Érdemes kijavítani őket emiatt?

Amennyiben a családján keresztül megkapja a keresztyén mintát, hagyjuk, hogy gyermeki lelke az imádságban is kibontakozhasson. Sok múlik azon, mennyire merünk őszinték lenni a csemetével. Elmondhatjuk, hogy például a családi kutyus már nem fog meggyógyulni. De ne javítsuk ki állandóan. Ha megszületett benne az Isten iránti bizalom, már elértük a célunkat. 

FIZESSEN ELŐ hetilapunkra! REFORMÁTUSOK LAPJA

Az első könyv

A missziói célú iratterjesztés mellett időnként más témák bemutatására is van lehetőségünk gyülekezetünkben. Egy jó nevű budapesti kiadó vezetőjével ápolt több évtizedes barátság okán időnként kapunk ezt-azt a kínálatukból. Történelem, társadalompolitika, a világban zajló folyamatok éles szemű értékelése, ismert szerzők tálalásában. Ez a plusz kínálatunk azoknak, akik a hírek, események mögé kívánnak tekinteni, és szeretnék megérteni a folyamatok mozgatórugóit is. Ezek a könyvek elsősorban ajándékként jutnak célba különböző vendégeinknél, de időnként a gyülekezetnek is meghirdetjük, kedvezményes áron. Egy áhítatban olvasott üzenet is megerősített ennek helyes voltában: az, hogy milyen ember leszel 25 év múlva, azon is múlik, milyen könyveket olvasol. Szóval egyik vasárnap a hirdetések során szó esik a Kárpátia könyveiről is, majd lassacskán befejeződik az istentisztelet. Kivonulás, kézfogás, szóba elegyedünk a hívekkel, végül következik a perselypénz megszámolása az irodában. Előkerül a nyugtatömb és a toll, a presbiterek csendben számolják a persely tartalmát.

II. ERZSÉBET 1926–2022

Tel.: 06-30-396-8208



1146 Budapest, Abonyi u. 21. kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP

Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre fél évre negyedévre.

És ekkor belép a 6 év fél éves Hunor fiam. Huncut mosoly és izgalom ül az arcán: ő is megnézheti a könyveket? Öszszenézünk a presbiterekkel, elkerekedik a szemünk, még a szavunk is elakad néhány pillanatra. Hát persze, biztatjuk lelkesen. Az asztalon ott sorakoznak a könyvek, rajtuk öntapadós zöld lapocskán az áruk. Hunor egyenként megnézegeti a könyveket, mi tagadás, szemmel láthatóan élvezi is a dolgot. Mi meg csak nézünk, mi sül ki ebből. Végül megáll a legvaskosabb kötet előtt. Három ember, amint vörös ködben nevetgélnek. A középső éppen Kun Béla, és a könyv címe sem biztatóbb: A bolsevizmus napjai.

Na, fiam, jól beválasztottál, gondolom, de itt csak ilyen komoly mondanivalójú kötetek sorakoznak. Közben meg bevillan, hogy anno a sajtókollégiumban azt tanultuk, egy könyvet átlagosan 75 százalékban a borítója alapján vesznek meg az olvasók.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1146 Budapest, Abonyi utca 21.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni:

Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208

Levelezési cím: 1590 Budapest Pf.: 99.

Hunor ezt kéri, és kérdi is az árát, majd kisiet, és hamarosan a nemrég kapott saját pénztárcájával tér vissza. Mi meg csak nézünk, mint akit megbabonáztak. Ő közben már rakosgatja is nagy komolyan pénztárcája szerény tartalmát, valami 1500 forint körüli lejt, a kiválasztott könyv árának felét.

Név:

Cím:

Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Tel.: 06-30-396-8208

Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:.........................................................................................

Cím:.............................................................................................

Telefon (nem kötelező):...........................................................

Aláírás:...................................................................................

Megköttetik a vásár, kézbe veszi a vaskos, keményborítós kötetet. Boldogság sugárzik az arcán: most olyat tett, amilyet eddig csak a felnőttektől látott. Könyvet vett! Apa és anya folyton könyvekről beszél neki, most végre ő is beléphet ebbe a varázslatos világba.

A bolsevizmus napjai aztán bekerül Hunor kicsi, gyarapodó könyvtárába, A vitéz szabólegény és a Bibliai történetek gyerekeknek közé. Mint valami furcsa kakukktojás, amely még hosszú ideig várni fog kis tulajdonosára.  FÁBIÁN TIBOR

A szerző történész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a Szabad Föld hetilap szerkesztő-újságírója

TORNYOK, KÖVEK, TÖRTÉNELEM, HIT ÉS KÖZÖSSÉG

Több mint százéves kéttornyú templomot bontanak le Philadelphiában – írta meg a hírt alig egy hónapja az MTI. Az Egyesült Államok ötödik legnépesebb városában egy 1882-ben, lengyel bevándorlók támogatásából épített, mára bezárt templom bontását kezdték meg. Bár a helyiek éveken át próbálták megmenteni Fishtown negyed East Berks utcájának történelmi épületét, a tervek szerint csaknem ötvenlakásos, többemeletes lakóházat építenek a helyére.

A 2014-ben rossz állapota miatt lezárt Szent Lőrinc-templom is szerepel Philadelphia történelmi emlékeinek jegyzékében. Akkori számításaik

A városi tanács elnöke, Darrell L. Clarke közleményt adott ki, amelyben azt mondta: „Törődünk Fishtown lakóival és közösségükkel. Folyamatos találkozók lesznek a jövőben, hogy meghallgassák a lakosok aggodalmait a bontással kapcsolatban. A lakosokat érdekli közösségük és annak történelme, a bontás hatása a közeli iskolára, valamint olyan fontos kérdések, mint a por elleni védekezés, a rágcsálók, az utcalezárások és a kapcsolódó ügyek. Célunk, hogy az összes érintett városi részleggel minden kommunikációs vonalat nyitva tartsunk Fishtown lakossága számára. A közbiztonság és az iskola folyamatos működése jelenleg kiemelten fontos.”

szerint a homlokzat helyreállítása 3,4 millió dollárba került volna, de a templom megmentésén dolgozó helyi közösség szerint 700 ezer dollárból megoldható lett volna a javítási munka.

A CBS televízió riportere a Berks utcában megkérdezte a helyieket, hogyan érinti őket a templom lebontása. „Ez itt Philadelphia. Ez a régi templomok városa, erre újabb öt-hat emeletes bérházat fognak építeni. Azokat bárhol fel lehet húzni, de ezt nem lehet újra felépíteni” – fogalmazott Benjamin Brotman. Persze volt olyan is, akit a bontási munka kezdete azért zavart, mert így iskolaidőben még nehezebben lehet majd parkolni az utcában. A 19. századi templom tornyai messze a Berks utca fölé magasodnak, sorházakkal és egy katolikus iskolával körülvéve. Ezért a biztonság érdekében mindent megtesznek: a bontást kézzel végzik, hogy ne veszélyeztessék az iskola diákjait és a sűrűn lakott környék lakosait.

Igazi érdekorientált politikusi és hivatalnoki gondolatok. Segítek, de valójában inkább nem. A történelem, a hagyományok, a helyiek érzései nem számítanak, legfeljebb csak üres retorikai szólamok szintjén – csak a saját szándékok „kommunikációja”. A templom lebontását támogatókkal –köztük a tehetetlen egyházi vezetéssel – szemben demonstráltak a közösség tagjai, akik az általuk létrehozott Facebook-oldalon két évvel ezelőtt ezt írták: „Mérnökök, művészek, építőmunkások, jogászok, tanárok, papok, professzorok, kisdiákok és idősek... Majdnem nyertünk. Biztosak voltunk abban, hogy a St. Laurentius-templomot érdemes megmenteni. A tornyok, a kövek, a történelem, a hit és a közösség…” Ez utóbbi mondat is mutatja, hogy nemcsak egy épületért küzdöttek, hanem hagyományaikért és értékeikért is – az eltörléskultúrával szemben.

Hálát adhatunk azért, hogy a magyar keresztyén közösségek templomát nem fenyegetik lebontással. Sőt: az elmúlt egy évtizedben több mint százötven új templom épült, és több ezer egyházi épület újult meg a Kárpát-medencében. Persze ehhez olyan környezet is kell, amelyben nem eltörlik, hanem megőrzik és megerősítik a hagyományos értékeket – és mindezt az állam is támogatja. A philadelphiai közösség számára a távolból „csak” azzal tudunk segíteni, hogy imádkozunk értük, és megőrizzük keresztyén hagyományainkat és értékeinket. Bár a fishtowni templomért folytatott küzdelem elbukott, mégis van remény, és legyen ez figyelmeztetés az eltörléskultúra híveinek: vannak, akiknek ma is fontosak a tornyok, a kövek, a történelem, a hit és a közösség. 

Zsidó–keresztyén párbeszéd Tahitótfalun

Tahitótfalu közössége régi adósságát törlesztette, amikor holokausztemlékhelyet készíttetett az egykori zsinagóga helyén. A zsidó gyülekezet elhurcolt tagjaira emlékezni örök kötelességünk. De még fontosabb feltárni a gyűlölet okait, kezelni a sebeket, és emberibb jövőn munkálkodni – közösen. Ezért az emlékhelyavatást szeptember 4-én, vasárnap délután pódiumbeszélgetés is követte a holokauszt és a keresztyén–zsidó közeledés kérdéseiről. Immár harmadik alkalommal tisztelte meg közösségünket Róna Tamás főrabbi, az Országos Rabbitestület és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke.

találkozások, hogy megismerjük egymást, és nemet tudjunk mondani a szembeállításra.

A második kérdés az volt, hogy miért tartható hasznosnak a párbeszéd zsidók és keresztyének között. Róna Tamás válasza, hogy a teremtettség okán minden embernek feladata van Istentől: életünk idejét ki kell használnunk fizikai-lelki-szellemi alkotásra. Az igazi, eredményes alkotás pedig akkor lehetséges, ha nem egymás ellen, hanem együtt alkotunk. A közösségeink közeledése a békés jövőt szolgálja.

A harmadik témakör a társadalomban betölthető szolgálat kérdéseit érintette. A főrabbi elmondta, hogy 2020 nyarán azért hozták létre tíz rabbival a Magyarhoni Zsidó Imaegyletet, mert szeretnék megőrizni és továbbadni a Magyarországon megszületett neológ zsidó kegyesség hagyományait. A ZSIMA húsz hitközségből áll, ezek közül tíz a határainkon túl – többek között Kárpátalján – található. Szolgálatuk az ottani magyar megmaradás szempontjából is jelentős.

A közös zsidó–keresztyén társadalmi jelenlét lehetőségét a beszélgetőpartnerek az istenhit és a szentírási erkölcsök követésében és megjelenítésében látják. Róna Tamás egy képpel érzékeltette, mit jelent a bibliai kegyesség szerinti élet: ha egy domboldalon fák nőnek, akkor hiába éri felhőszakadás, a nö-

A bevezetőben jelen sorok írója felvázolta az antiszemitizmus teológiai okát: a 20. század előtt nem volt kellőképpen tisztázva Izráel helye az üdvtörténetben. Ennek lett a következménye, hogy sokan úgy gondoltak rá, mint érdektelen múltra, konkurenciára vagy Krisztus és egyháza ellenségére. Mindhárom nézet eltér a Biblia tanításától, és közvetve hatmillió holokausztáldozatot eredményezett. A Biblia szerint az Ábrahámmal kötött szövetség érvényben van a Krisztus vérével kiteljesített szövetségben is, Izráel sorsa nincs lezárva Krisztus eddigi elutasítása miatt. Isten titka, hogy hogyan teljesíti be a népének adott üdvígéretet, de az egyértelmű, hogy terve van Izráellel a messiási jövőben.

A beszélgetés első témaköre a holokauszt megközelítése volt. A főrabbi kifejtette, hogy nem helyes, ha csak egy napra korlátozzuk az emlékezést, minden gondolatunkban jelen kell lennie a szörnyű tanulságnak: az emberi gyűlölet határtalan. Jelen sorok írója azt hangsúlyozta, hogy Krisztus tanítványaiként nem is csak az antiszemitizmust, de mindenféle gyűlöletet le kell győzni önmagunkban. Bizonyos ideológiák és politikai erők az emberek közötti különbségeket uszításra használják, de azért vannak többek között az ilyen személyes

vények megtartják a talajt, azonban egy kopár domboldalt a víz könnyen el tud pusztítani, egyszerűen lemossa a mélybe. A fák az istenfélő, a bibliai erkölcsöt valló és követő embereket jelentik, az áradás pedig az élet nehézségeit. Közös felelősségünk tehát az igazmondás, a szentírási erkölcs megtartása és képviselete a magyar társadalomban. Ez nemcsak a vallási közösségeink megmenekülését szolgálja, hanem az egész társadalomra pozitív hatással van.

 ÁRVAVÖLGYI BÉLA TAHITÓTFALUI LELKIPÁSZTOR

SZTÁRKUTYÁK TEREPEN

Orvos, pályázatíró, tűzoltó és irodista is dolgozik a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ)

Kutató- és Mentőcsoportjában (KMCS), amely immár három éve működik egyesületi keretek között. Összeköti őket a tenni akarás, a segítségnyújtás iránti vágy, és persze az adrenalin szeretete.

Kisebb kerülővel érkezünk az MRSZ ebesi raktárához, amelyet néhány éve vehetett birtokba a szeretetszolgálat. A központi logisztikai bázison nemcsak a felajánlott adományokat gyűjti és tárolja a segélyszervezet, hanem a kutató-mentők felszereléseit is. Az épület árnyékában találkozunk a KMCS vezetőjével, Hegedüs Gáborral és az egyesület titkárával, Gál Róberttel. A kutatásban és mentésben oroszlánrészt vállaló hat kutya közül kettőt: Marcit, a veterán angol kopót és Almát, az örökmozgó és mindig kíváncsi drótszőrű vizslát is ott találjuk. A szagmintavétel után a kutyák rendkívül barátságosak, Alma vissza-visszatér egy kiadós fültővakarásért.

MARCI ELŐL NEM LEHET ELBÚJNI

Érthetően azonnal a kutyákra terelődik a beszélgetés. Kiderül, hogy Márton Olaszországból érkezett, és már túl van a tizenkettedik életévén. Tekintettel idős korára éles bevetésen már nem vesz részt, de még mindig ő a bemutatók sztárja. – Rendszeresen vendégei vagyunk különböző gyermektáboroknak, ahol bújócskázni szoktunk a kutyákkal. Marci mindenkit megtalál – mondja a kutató-mentők vezetője, Hegedüs Gábor. Mint megtudjuk, Marci nyomkövető ku-

tya, míg ifjabb kollégája területátvizsgáló. – Teljesen más feladatról van szó – részletezi Gábor. – Ha valaki eltűnik, mondjuk a kollégád innen a telepről, és van tőle szagmintánk, mert épp leesett a sapkája, a nyomkövető kutyák a hátrahagyott szagot követve megtalálhatják. Viszont ha a Mátrában kirándulnátok, és ott tűnne el a munkatárs, akkor a területátvizsgáló kutyák jönnének, az ő alapfeladatuk sé-

rült ember keresése egy adott területen. Mintha vadászaton volnánk, és az elejtett vadat kellene felkutatniuk… Ezért is alkalmaznak erre a feladatra általában mindenhol vadászkutyákat.

A kutató-mentők hat kutyája közül kettő területátvizsgáló, négy pedig nyomkövető, ők inkább gyakorlatozással töltik az időt, mintsem éles bevetéssel. – Sokkal több a gyakorlás, mintegy száz az egy

arányban van egymással a gyakorlat és a bevetés. Marcinak – korából adódóan – már több éles helyzetben kellett helytállnia, Almának még nem volt olyan bevetése, hogy embert talált volna –mondja Gábor.

– Szerencsére az európai polgári védelmi egységeknek minőségi felszerelése és jól képzett kutyái vannak, főleg az olasz, német, spanyol, francia, cseh és szlovák kollégáknak, ezért ha baj történik ezekben az országokban, a saját mentőegységeik képesek megoldani a feladatot – ad választ Gábor arra a kérdésre, miért nem vesznek részt külföldi bevetéseken. Tavaly, amikor Csehországban tornádó pusztított, ők is a helyszínre siettek, de a kutyákat nem kellett bevetni. – Már csak az eltakarítási mun-

AZ IZGALMAS FELADAT MOTIVÁL

Miközben a kutyák friss vizet kapnak, megismerjük a kutató-mentő csoport megalakulásának körülményeit is. –2018-ban kerestük meg az MRSZ vezetőségét egy kutató-mentő csapat öszszeállításának tervével, mondván, az emberek, a kutyák, a szaktudás megvan hozzá. Az ötlet jó fogadtatásra talált, az MRSZ-KMCS 2019-ben alakult meg –mondja az egyesület vezetője.

Az egyesületnek tizennyolc tagja van, mindegyikük szabadidejéből áldoz a mentős feladataira. – Én logisztikával foglalkozom főállásban, Robi pályázatíró

és projektmenedzser, de van köztünk pék, orvos, rendőr vagy éppen tűzoltó, vegyes az összetétel – sorolja Gábor. A tenni akarás és a segítségnyújtás mellett az izgalmas munka is motiválja a tagokat. – Saját tapasztalatom szerint azért is csatlakozik valaki hozzánk, mert a hétköznapi munkájában nem kapja meg azt a mennyiségű adrenalint, amit szeretne – véli.

PERMETEZŐKET ALAKÍTOTTAK ÁT

Az egyesületi elnök ezeket már a logisztikai bázis egyik sarkában mondja, ott, ahol a KMCS az eszközeit tárolja. Épp egy utánfutón álló quad mellett beszélgetünk. Erről kiderül, hogy általában egy 150 literes víztartályt hord az orrán, amellyel bozóttüzek eloltásában vehetnek részt hatékonyan. Saját készítésű szerkezet, és nem is az egyetlen ilyen.

Szemben a polcon klasszikus, sárga-piros háti permetezőkészülékek sorakoznak. Hamar kiderül, hogy nem a gyümölcsösben használják őket, hanem szintén bozót- és erdőtüzek oltásában veszik hasznukat. – Puttonyfecskendőnek alakítottuk át őket, olyan fejet szereltünk rájuk, amelyekkel a visszalobbanásokat könnyen elolthatjuk. Hatvan-hetvenezer forint egy puttonyos fecskendő, amely lényegében ugyanerre szolgál, csak egy neves gyártó logója díszíti. Létezik belőle mechanikus, elektromos és benzinmotoros is, de szerintem nem egészséges benzinmotorral bemenni a tűzbe. Amikor dönteni kellett, hogy milyen felszerelést vegyünk, akkor határoztam el, hogy háti, kézi pumpás permetezőket alakítunk át –indokolja döntését Hegedüs Gábor.

Az átalakítás remekül vizsgázott akkor is, amikor idén júliusban tüzet fogott a debreceni Józsa városrészben fekvő régi MÁV-telep, nem is olyan messze a lakóházaktól. – A hivatásos tűzoltók oltása után a kárhelyparancsnok – aki ilyenkor az oltásban részt vevő önkéntes egységeket is irányítja – kijelölte, hogy melyek azok a területek, amelyeket figyelnünk kell még, mert vissza-visszalobbant a tűz. Ezeket a háti eszközöket használtuk több órán keresztül a visszalobbanások meg-

fékezéséhez. Szerencsére könnyen megtölthetők, és 15-20 percig is lehet oltani velük egy feltöltéssel – mondja Gábor.

– Olyan státuszban vagyunk, mint bármelyik tűzoltóegység, nekünk is van EDR-rendszerű rádiónk, amelyet a magyar rendvédelem, tehát a rendőrség, a mentők, a katasztrófavédelem használ – mutatja a kézi készüléket Hegedüs Gábor. Közvetlenül ezen is érkezhet riasztás, amely SMS, majd e-mail formájában is befut. Egy lelkes munkatársuk okostelefonon futó alkalmazást is készített, amely az e-mailben érkező információkat és helyszíneket térképre teszi.

HÁTTÉRMUNKÁVAL SEGÍTETTEK

Hegedüs Gábor elmondása szerint a kutató-mentő csoport többnyire elsősorban a hivatásos tűzoltóknak, katasztrófavédőknek nyújt támogatást. Például ha először érnek egy közúti baleset helyszínéhez, akkor jelentik a központi irányítóknak a baleset pontos helyszínét, a körülményeket és az esetleges sérültek számát. Leállítják, elterelik a forgalmat, áramtalanítják a sérült járműveket, és elsősegélyt nyújtanak a mentők kiérkezésééig. – A veszélyhelyzeti protokollnak megfelelő feladatokat látjuk el ilyenkor, így a hivatásos tűzoltóknak a megérkezés után ezekkel már nem kell foglalkozniuk, hanem rögtön a mentésre koncentrálhatnak – mondja az egyesület vezetője.

Felidéz egy közelmúltbeli esetet, amikor Bánkon, Debrecen egyik külső városrészében kigyulladt egy nagy műanyag-

REFORMÁTUS ÉS KUTYÁS

A Magyar Református Szeretetszolgálat Kutató- és Mentőcsoportja 2019 márciusában alakult meg. Feladataik és céljaik között szerepel a Kárpát-medencében élők segítése, kutyás mentőakciókban és eltűnt személyek kutatásában való részvétel, katasztrófahelyszíneken sürgősségi és egészségügyi alapellátás, karitatív tevékenység, valamint beavatkozó önkéntestűzoltó-egyesületként működés. A csapat létszáma jelenleg 16, és 5 mentőkutyával dolgoznak. Mindannyian tűzoltóvizsgával és egészségügyi, elsősegélynyújtó ismeretekkel rendelkező önkéntesek.

gyár. – Hiába van meg mindegyikünknek a tűzoltóvizsgája, ekkora tűz eloltásához nincs megfelelő felszerelésünk. Ott például azzal tudtuk segíteni a katasztrófavédelem munkáját, hogy nem kellett hivatásos tűzoltót elvonni az oltási feladattól a légzőpalackok cserélgetésével. Ilyen és hasonló háttérlogisztikai feladatok ellátásával segítettük őket.

A teendők között gyakran előfordulnak vihar- és vízkármentési, kárelhárítási munkák is, ezért látni a háti permetezők mellett nagy teljesítményű szivattyúkat, aggregátorokat, kézi és láncfűrészeket, fejszéket és lapátokat is.

„ÉGETT” A NAGYTEMPLOM

Az MRSZ-KMCS a debreceni Nagytemplom tűzvédelmi felelőse, azaz ők gondoskodnak arról, hogy az épület megfeleljen a vonatkozó előírásoknak. A debreceni tűzoltók évente egyszer gyakorlatot tartanak a Nagytemplomban, tűzesetet szimulálva.

– Riasztást kaptunk a nyár elején, hogy ég a Nagytemplom. Amikor elindultunk, még nem tudtuk, hogy a tűzoltók rendszeres, éves gyakorlatáról van szó, ez csak a Kálvin térre érve derült ki. Ezen a gyakorlaton a tűzoltók bejárják a helyszínt, továbbá van egy szimulációs gyakorlatuk is, a végén vizsgával – tájékoztat Hegedüs Gábor.

– Most az úrasztala előtt kerítettek el egy részt, a sérült szerepét bábu töltötte be. A – szimulált – tüzet több helyről kellett oltani, bennünket a Kálvin tér felőli részre osztott be a kárhelyparancsnok. A mi oldalunkon a legközelebbi tűzcsap valahol a kollégium környékén volt, onnan kellett kiépítenünk a vízutánpótlás hálózatát. Jöttek mellettünk a parancsnokok, és például azt nézték, hogyan használjuk a kapocspántkulcsokat. Nagyon érdekes, tanulságos és sok adrenalinnal járó feladat volt, a vizsgát pedig teljesítettük.

 FOTÓ: ZELENKA ATTILA

MÚLTIDÉZŐ

Református Élet, VIII. évfolyam, 32. szám 1941. szeptember 13.

Figyelő: A tantusz és a közmorál

Eredj a hangyához – mondotta valamikor a lusta embernek a Példabeszédek írója. Az antiszociális embernek is ilyen tanácsot kellene küldeni: eredj a hangyához és a méhhez. Tanuld meg, hogy falevél vagy, egy tégladarab az épületben, egy sejt a szervezetben, egy szín a festményen. Beletartozol a társadalomba, a nemzetbe, az államba. Az állam, a társadalom nem egy felhők feletti lény, hanem te magad vagy. Minek vágnád magad alatt az ágat? Minek fúrnád a hajót, amelyik visz? Aki a közösségből ki akar válni, az elpusztul. Aki a közösség ellen próbál a maga számára előnyöket kimesterkedni, az saját magát rontja. Elterjedt a híre például, hogy drágábbak lesznek a tantuszok. Erre lelkiismeretlen kis és nagy börzejátékosai az életnek gyűjtögetni kezdték, százat vagy ötszázat. Száz tantusznál nyertek volna két pengőt. De ezek a kicsi, mohó kapzsi forradalmárok kezdték felborítani a villamosközlekedés rendjét, a legszegényebb emberek bevált kisszakasz-rendszerét tették volna tönkre (a háború előtt a villamosokon rövid távon tantusszal lehetett utazni – a szerk). Nem törődtek volna azzal, hogy ők sokszorosan maguk is ráfizetnének a pillanatnyi nyereségre. Megrendítően hiányzik sok ember lelkéből a közösségbe való tartozásnak gondolata. A magyar társadalomban mindenki valami kiváltságot szeretne. Potyajegyet, nagyobb adagot, külön hátsó bejáratot, kivételes elbánást, s ezzel a rendszerrel saját magának okoz kárt ott, ahol nincs összeköttetése. Kicsiben kezdődik, a tantuszokon, és nagyban végződik, óriás nyereségeken, mohó vásárlásokon, adók letagadásán. Mindenki egyért és egy mindenkiért – ez volna az egészséges társadalom! Mindenki értem és én senkiért – ez a feloszló társadalmak jelszava. A közösséget olyan tantuszokkal is el lehet árulni, amelyeket hitvány kezek fiókban gyűjtögetnek. 

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Károlyi Amy Arany ablak című költeményéből idézünk négy sort.

Vízszintes: 1. Támad. 7. Az idézet első sora (G, V). 10. Építőanyag. 12. Vadgalamb. 13. Nacionális. 14. Versenyeredmény vitatása. 16. Juhszállás. 17. Kicsi kerti madár. 18. Horvát királyi főváros. 19. Elméleti közgazdász, a KSH alapítója (Károly). 21. Az idézet második sora (B, L). 23. Olimpiai bajnok sportlövő (Diána). 25. Puha, nyújtható, finom bárány- vagy kecskebőr. 26. Antimon vegyjele. 28. Osztrák költő (Rainer Maria). 30. Holland tehergépjárműgyártó vállalat névbetűi. 31. Kettőzve: kislányok játéka. 32. Földre nyomva erősen tart. 34. Európai vulkán. 35. Eledel. 37. Megemlít. 40. Latin eredetű női név, jelentése: újjászületik. 43. Kertet művelné. 44. Olimpiai bajnok birkózó, edző (András). 46. Rugalmas, nyúlékony textilipari műanyag. 47. A férfi párja. 48. Thaiföld és Románia gépkocsijelzése. 50. Főúri költő (László). 52. Nátrium vegyjele. 53. Gyűrű alakú korallzátony. 55. Felületsimító anyag. 58. Nóta. 60. Villanymelegítő, névelővel. 63. Díszterem. 64. Lábrész. 66. Állati farok, angolul. 67. Egykori burgonyafajta. 68. Kecske kicsinye. 69. Kerti ünnepség. 70. Derek művésznő keresztneve. 71. Mexikói forradalmár (Emiliano).

Függőleges: 1. Régi török katonai rang. 2. Gurítós sportág. 3. Városi közlekedési eszköz. 4. Zenei kifejezés: gyorsan adandó elő. 5. Kicsinyítő képző. 6. Len betűi keverve. 7. Szemlélő. 8. Flamand kisváros, a mustárgáz névadója. 9. Utóirat, röv.10. Bibliai település, János evangélista szerint Jézus itt tette első csodáját. 11. Előd. 15. Porcos hal. 17. Kopoltyú, angolul (GILL). 18. Sábeszdekli. 19. Az idézet harmadik sora (I, Y, O). 20. Volkswagen-típus. 22. Dalmácia fővárosa. 24. Vágykeresztség része! 27. Kerékpár felfújható gumija. 29. Erkölcstan. 31. Sóder, cement és víz keveréke. 33. A hegyekről a völgyekbe áramló meleg, száraz szél. 36. Konyhai edény. 38. Az idézet negyedik sora (N, A). 39. Katona bére. 41. Olimpiai bajnok német úszónő (Kornelia). 42. Kis-Ázsia. 45. Megkeverve! 49. Sub …, titokban. 51. Fundamentum. 53. Elhasználódik. 54. Holt nyelv. 56. Román művész, költő és esszéista, a dadaizmus atyja (Tristan). 57. Francia zeneszerző (Édouard). 59. Orosz gépkocsimárka. 61. Útszakasz. 62. Építési törmelék. 65. Kerti házikó. 67. Csahos. 68. Grand Prix, röv. 69. Protaktínium vegyjele.

Előző rejtvényünk megfejtése: „A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!” (Zsolt 51,29)

Állatok a Bibliában

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. A Vörös-tenger halai között is szájról szájra jár néhány ilyen történet.

EMBER A VÍZBEN

– Mama, mama! Képzeld, ma láttam egy embert! – úszott be lelkesen Helli, a kis citromsárga angyalhal a korallvirágok között megbúvó családi fészekbe.

– Nem is igaz, hogy te láttad – tromfolt rá az ikertestvére, Hella. – Én láttam meg először! Te csak utánam!

– Nem igaz, mert én már akkor észrevettem, amikor kibukkant a vörös rák sziklájánál!

– Én meg még azelőtt, hogy… – akart volna válaszolni a testvére szavára Hella, de az anyukájuk leintette őket.

– Állj! Állj! Nem az az érdekes, hogy ki látta meg először az embert. Hanem az, hogy mit csináltatok utána.

A két kishal óvatosan húzódott be az egyik sziklarepedésbe. Már közel sem volt olyan nagy a szájuk, mint az imént. Mert tudták, hogy az ember az egyik legveszélyesebb ragadozó a Vörös-tenger vizeiben.

– Gyertek csak elő! – parancsolta maga elé porontyait a halmama. – Tehát, mit csináltatok, amikor megláttátok az embert? Hátat fordítottatok, és menekültetek, ahogy csak tudtok? Ahogyan tanítottam nektek?

– Hááát… Nem igazán… – kezdte Hella, mert bár lassabb volt, mint a testvére, de őszintébb is. – Hanem odaúsztunk hozzá.

– Micsodaaaa? – hüledezett halmama. – Odaúsztatok az emberhez?

– Ó, igen, mama – lelkesedett Helli is. – Egyáltalán nem tűnt veszélyesnek. Jó, persze nagy volt, meg minden, de olyan lassan úszott, és olyan bénán mozgott a vízben, hogy el sem tudod képzelni. Pedig voltak uszonyai is, és mégis. Tök béna volt.

Halmama megnyugodott. Akkor csak egy búvárral hozta össze a jósorsuk a halacskáit, és nem egy halásszal. Szerencsére.

– Ígérjétek meg, hogy soha, soha többet nem mentek az emberek közelébe! Nagyon veszélyesek! – parancsolt rá a halacskáira szigorúan.

– Igen, mama – válaszolta Hella engedelmesen. De Helli azonnal rákezdett a könyörgésre:

– De mama, miért? Miért nem nézegethetjük őket? Hiszen olyan érdekesek!

– Azért, mert ti halak vagytok! Ők meg emberek!

– És? – vitatkozott Helli, pedig Hella igencsak lökdöste az uszonyával, hogy hagyja már abba a szemtelenkedést.

– Mert… Mert nem lehet, és kész! Egyébként is, a halak a vízben élnek, az emberek meg a szárazföldön. Csak néha, néha ereszkednek le hozzánk, és akkor is inkább veszélyt jelentenek. Jobb, ha elkerülitek őket.

– Igen, de volt olyan, hogy az emberek lejöttek a Vörös-tenger mélyére – vitatkozott tovább Helli.

– Igen, egy-két búvár – ütötte el a kérdést halmama.

– Nem, nem! – csattant fel Helli. – Nagyon sokan jöttek! Itt sétálgattak a Vörös-tenger medrében! Százan! Ezren! Millióan! És átszelték az egész Vörös-tengert.

– Ugyan, ne beszélj már butaságokat! – csattant fel halmama. – Ilyen sohasem létezett.

De hiába, Helli csak állította, hogy egyszer igenis volt olyan, hogy az emberek száraz lábbal keltek át a Vörös-tengeren. Hanna mama csak ingatta a fejét, és borzongás futott végig az uszonyain.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

VÉGZŐS ÓVODAPEDAGÓGUS-HALLGATÓK, FIGYELEM!

PÁLYÁZZATOK ÖSZTÖNDÍJRA (RÓTÖM)!

Az ösztöndíj célja: a magyarországi református óvodákban az utánpótlás biztosítása kiválóan képzett, keresztyén hivatástudattal és megfelelő gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusokkal.

Az ösztöndíj mértéke: 10 hónapig nettó 50.000 Ft/hó/fő.

Az igénylés benyújtása: 2022. szeptember 26-ig elektronikusan az osztondij@reformatus.hu címre.

A pályázati adatlaphoz csatolni kell:

• a felsőoktatási intézmény által kiállított szkennelt igazolást aktív hallgatói jogviszonyról;

• az előző félév súlyozott, 3,5 feletti tanulmányi átlagáról szóló igazolást;

• 2 oldalas motivációs levelet indoklással, hogy a hallgató a 240 órás gyakorlatot és a gyakornoki időt miért és melyik református intézmény(ek)ben tervezi (részben/egészben a közzétett lista alapján);

• óvodavezetői szándéknyilatkozatot/lelkipásztori ajánlást a választott intézménytől.

Elbírálás: 2022. október 7.

Bibliai sorozat KICSODA NEKÜNK

A MI URUNK?

JÉZUS KRISZTUS HÉT VÁLASZA

Szeptember 18–24. között mindennap 18 órakor.

A záró istentisztelet következő vasárnap 8 és 10 órakor lesz.

Igét hirdet: Ittzés István ny. evangélikus lelkész.

Szeretettel hívunk mindenkit!

Ösztöndíjban részesülhet, aki:

• óvodapedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézmény nappali, levelező vagy esti munkarendben, állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésben tanuló, Magyarországon vagy Magyarországgal szomszédos országban lakóhellyel rendelkező, magyar anyanyelvű végzős hallgató;

• a megkezdett tanévben tanulmányait befejezi; vállalja, hogy óvodapedagógus szakon diplomát szerez, és az oklevél megszerzését követően 3 hónapon belül óvodapedagógusi teljes munkaidős foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít református óvodában, ahol – vagy másik református óvodában – gyakornoki idejét megkezdi. Munkaviszonyát 18 hónap időtartamban fenntartja;

• vállalja, hogy a 240 órás gyakorlata során együttműködik a református óvodai tutorával, gyakornoksága alatt az intézményi mentorával;

• a csatolandó dokumentumokat hiánytalanul és határidőn belül beküldi (egy hiánypótlási lehetőség van).

További információ, pályázati adatlap és a nyertesek listája: www.orszagosovodaprogram.hu.

Vasárnap: „Mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben.” (Jn 8,23–28.56–59; 2Móz 3,13–15)

Hétfő: „Én vagyok az élet kenyere.” (Jn 6,35–59; 2Móz 16,2–5)

Kedd: „ Én vagyok a világ világossága.” (Jn 8,12; Jn 9,5–7)

Szerda: „Én vagyok a juhok ajtaja.” (Jn 10,1–10; Jel 3,7–8)

Csütörtök:„Én vagyok a jó pásztor.” (Jn 10,11–30; Ez 34,11.16)

Péntek: „Én vagyok a feltámadás és az élet.” (Jn 11,14–27; Jel 1,17–18)

Szombat: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14,1–11; Zsid 10,19–22)

Vasárnap: istentisztelet úrvacsorával

8 és 10 órakor

„Én vagyok az Alfa és az Omega, így szól az Úristen, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.” (Jel 1,8)

Pasaréti Református Egyházközség

www.refpasaret.hu

1026 Bp., Torockó tér 1. Telefon: +36 1

356 4019

Szeretettel

ÍZZEL ÉS LÉLEKKEL

Csomós András séf

ERDEIGOMBA-LEVES

APRÓHIRDETÉSEK

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

EGYÉB • HARANG eladó! Új öntésű, 725 kgos, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-7288161, info@harangontode.hu.

SZÁLLÁSHELY • Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető. Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773as telefonszámon.

SZOLGÁLTATÁS • Alpintechnikával is vállaljuk tornyok, épületek teljes felújítását, 40 éves tapasztalat. Korona Alpin Kft., 06-30952-6096, petranyialpin@gmail.com.

Amikor nyár végén, kora ősszel megjelenik a vargánya, akkor érdemes ebben a levesben gondolkodni. Igazi erdei gombából fantasztikus ízbomba készülhet, amely ráadásul a hűvösebb nyárvégi estéket is felmelegítheti.

Hozzávalók: 70 dkg erdei gomba vegyesen (csiperke-, laska-, fafül- és rókagomba, valamint vargánya), 100 g reszelt parmezán, 1,5 l zöldségalaplé, 1 vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 közepes krumpli, 1 csokor petrezselyem, 1 dl főzőtejszín, só, bors, olívaolaj. Elkészítés: A hagymát felaprítjuk és olívaolajon üvegesre pároljuk a felkockázott burgonyával. Közben a gombát feldaraboljuk. A gomba egynegyedét félretesszük, a többit az átnyomott fokhagymagerezddel együtt a puha hagymához és burgonyához adjuk, néhány percig pirítjuk, majd felöntjük az alaplével. Sózzuk, borsozzuk, és lassú tűzön összefőzzük az egészet. Ha már puha, botmixerrel vagy turmixgépben pürésítjük. Visszaöntjük a lábosba, tejszínt adunk hozzá, összeforraljuk, végül megszórjuk aprított petrezselyemmel. A félretett gombát száraz serpenyőben megpirítjuk, ezzel és a reszelt parmezánnal megszórjuk a leves tetejét.  FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA

A Magyarországi Református Nőszövetség újjászervezésének 30. évfordulója alkalmából hálaadó ünnepre hívjuk az alapító tagokat és a gyülekezeti nőszövetségek képviselőit. Átadjuk az idei Zsindelyné Tüdős Klára-díjakat is.

Időpont, helyszín: 2022. október 8., szombat, 10:00–14:00, Budapest, Pozsonyi úti református templom.

Jelentkezés: Gilicze Andrásné, e.gilicze@gmail.com.

Tel.: 06-30-345-1191.

Határidő: 2022. szeptember 25.

Ön gondnok a Debreceni Református Egyházmegyében, a Debrecen-Árpád téri Református Egyházközségben és gondnokként dolgozik a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában is. Hitre jutása is az Árpád téri gyülekezethez köthető.

Hálával tartozom a feleségemnek, aki az Árpád téri közösségben nőtt fel, ahová nagymamája vitte gyermekkorában. Miután megismerkedtünk, új látásmódot kaptam tőle, megismertetett Isten dolgaival, a hittel. Vele kezdtem el a gyülekezetbe járni, ahol nagy hatással volt rám az akkori lelkipásztor, Szalkay Kázmér, valamint az akkor már nyugdíjas lelkészként szolgáló Kiss Antal Jenő szelídsége, intelligenciája. Az ő istenszeretetük volt az, ami igazán lendületet adott az én kezdődő ébredésemnek.

Korábban nem is állt kapcsolatban az egyházzal, Istennel?

Nem, mert nem hitben élő családból származom, bár édesapám bérmálkozott, de a mi családunkban az Isten sajnos nem volt téma. Gyerekkoromban nem jártam sem hittanórára, sem istentiszteletre.

Fel tudja idézni megtérésének körülményeit?

Nem mondhatom el magamról, hogy egy bizonyos katartikus élmény hatására tértem meg, amely felszabadított volna bennem valamit, vagy hogy hirtelen megragadott Isten Szentlelke. Lassú hitrejutásom volt, egyfajta ráeszmélés. Egyrészt az élet engem foglalkoztató kérdésein való töprengés közben éltem meg bizonyos hitigazságokat, másrészt a velem történő, hitetlen szemmel megmagyarázhatatlan események világították meg azt, hogy igenis, van olyan szeretet és erő körülöttünk, amely befolyásolja az életünket, amely kapaszkodót tud nyújtani az élet viharaiban. Olyan erő, amely emberi ésszel talán felfoghatatlan.

NÉVJEGY

Szilágyi János 1971-ben született Debrecenben, 1997-ben kötött házasságot Asztalos Évával. 2011-ben született örökbe fogadott fiuk, Gergő. János szabadidejében szívesen kertészkedik, de az elmúlt években az asztalosszakma rejtelmeiben is igyekezett elmélyülni. Ha ideje engedi, családjával szívesen kirándul, biciklizik.

Mi változott meg az életében, miután megtért?

Visszatekintve hitre jutása előtti életére fel tud-e idézni olyan jeleket, üzeneteket, amelyekben Isten próbálta elhívni önt?

Talán amikor az anyai nagyapám meghalt. Őt katolikus szertartás szerint ravatalozták fel és temették el. Csak utólag visszatekintve gondolom azt, hogy az ő élete egyfajta előremutató jel lehetett. Nagyapám nem látványosan ugyan, de istenfélő ember volt. Az akkor fennálló rendszerben nem mindenki merte vállalni a hitét, volt egyfajta nyomás, amely ránehezedett az emberre. Ennek ellenére talán az ő mindennapi életében – titokban – ott volt az Istenbe vetett, de kifelé meg nem vallott hit, amely őt vezette.

Huszonöt évesen jutottam hitre. Utána megkeresztelkedtem és konfirmáltam is az Árpád téri gyülekezetben. Eddigi életem felét már hitben éltem le. Egyre inkább kötődtem az egyházhoz, megsokasodtak az életemben azok a történések és cselekedetek, amelyek Isten kegyelmét bizonyítják, amelyek abszolút alátámasztásai hitre jutásomnak. 2006ban kértek fel presbiternek, a szolgálatot örömmel vállaltam. Eleinte a presbiteri ülések jegyzőkönyvvezetője voltam, négy év után már a pénztárosi teendőket is rám bízták, majd 2013-ban újabb feladatot állított elém Isten: gondnokként szolgálhattam és szolgálom most is gyülekezetemet. A Debreceni Református Egyházmegye gondnoki tisztségét a legutolsó tisztújítás óta látom el. Kegyelmi ajándékként tekintünk feleségemmel együtt fiunkra, Gergőre, akit örökbe fogadtunk. Ajándék, aki színt és leírhatatlan boldogságot hozott az életünkbe.

Az, hogy három helyen is szolgál és segíti Isten ügyét, egyfajta hálaadás, köszönetnyilvánítás?

Igen, mindenképp Isten iránti hálaadás. Ne vegye álszerénységnek, de én alkalmatlannak találom magamat ezekre a feladatokra. Azt gondolom, hogy sokkal méltóbb emberek vannak nálam, akik talán jobban el tudnák látni ezeket a feladatokat. De ha megszólított az Úristen, akkor tartozom annyival neki, az életem folyását látva, hogy a szolgálatommal megpróbáljak erre valamilyen módon válaszolni.  HEGEDŰS BENCE