Reformátusok Lapja 2019/41. szám

LXIII. ÉVFOLYAM,

41. SZÁM,

2019. OKTÓBER 13.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 320 FT

Fehér köpenyben is Istent szolgálni MINDENNAPOK A KÓRHÁZMISSZIÓBAN

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Légy áldott, Uram, hogy haragodat irgalmasságoddal megmérsékeled, aki az elmúlt éjszakában nem engedted, hogy mindenestől fogva benyeljen bennünket a pogány, mint az éhes oroszlán, hanem e mai napnak világosságára is – noha azt hihettük volna, hogy békével virradtát nem érjük – felvirrasztottál.  KÖLESÉRI SÁMUEL (1634–1683)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

12

16

19

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Kalocsai Richárd

INTERJÚ

6. Elindult a Több mint 500 kampány | A Magyar Református Szeretetszolgálat felhívásáról Juhász Márton ügyvezető igazgató beszélt lapunknak

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Egyedül vagy magányosan? | Kovács Mihály vezércikke

AKTUÁLIS

8. Fehér köpenyben is Istent szolgálni | Mindennapok a Kórházmisszióban

INTERJÚ

12. „Már nem én döntök” | Hitről, hivatásról, családról vall Schanda Anikó, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöke

REFORMÁTUS ÉLET

14. Félezer évről sokszínűen | Konferenciaajánló októberre 16. Nem sajnálkozni, hanem imádkozni | Látogatás a páncélcsehi szórványmisszóban

RE-KONSTRUKCIÓ

20. Ember | Köntös László rovata

GONDOLATOK

21. Keresztény szabadság | Faggyas Sándor publicisztikája 22. Mai élethelyzetek | Végh Tamás rovata

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Ardai Erika, a királyhágómelléki Bihari Egyházmegye nőszövetségi elnöke válaszolt kérdéseinkre 2019. október 13.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

X. 13. VASÁRNAP

X. 14. HÉTFŐ

X. 15. KEDD

X. 16. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(5) „…minden igyekezetetekkel törekedjetek…” (2Pt 1,1–11) A hitben felelős ember hiteles ember, akin látszik, hogy Isten dicsőségére éli életét, dobpergés nélkül, csendben igyekezve, látható áldásokkal tevékenykedve. A felelős embert bántja a világ romlottsága: nem menekül ki abból, nem köt alkut azzal, nem is játssza el, hogy ő mindenben tökéletes, hanem a világban szolgálva hirdeti és éli a Krisztust. A felelős ember minél többet tesz, annál inkább terheli a bűnös világ ellentmondása és a gyötrő dilemma: hogyan, meddig képviselhetem a Krisztust anélkül, hogy „bedarálnának”, vagy nagyképűen félreállnék. Okos, tehetséges, zseniális emberünk bőven van. A mai igeszakasz is azt kérdezi: hitbéli értelemben felelős emberünk mennyi van? Megajándékozottak vagyunk. Isten ereje ajándékozott meg bennünket azzal, hogy megismerhessük őt, higgyünk őbenne: így életre, üdvösségre jussunk. Ez mindenestől kegyelem (1–3). Ennek a minket megelőző kegyelemnek azonban látható gyümölcsei vannak (5–7). Ezeket aztán összegzi az igeszakasz: igyekezzünk ezekre! Ez az igyekezet is Isten kegyelmi ajándéka, amelynek áldott gyümölcsei vannak, és amely ott munkál láthatóan Jézus Krisztus gyülekezetének, Isten választottjainak életében, minden területen (8–11). Nem azért igyekszem, hogy üdvözüljek, hanem azért, mert üdvözültem (11). Malakiás 1,1–5  174. dicséret (12) „…ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket…” (2Pt 1,12–21) Földi porsátorban élünk (13). A kép azt jelenti, hogy földi életünk rövid, sérülékeny, lebontandó, ideiglenes. Az élet önmagában védtelen, mindenféle viszontagságnak ki van téve, mint egy sátor. Ez a kép azonban nem csupán a földi élet szimbóluma, hanem ebben az elvadult világban a keresztyén üzenet, a krisztusi élet szimbóluma is. A sátor sérülékeny, de még ebben az átmeneti valójában is bizonyságot tesz lakójáról, ahogyan a levél írója bizonyságot tesz Jézus Krisztusról. Az apostol emlékezteti a második század elejének keresztyén gyülekezeteit az evangéliumra (1Kor 15,1), amely nem kitalált mese, hiszen szemtanúk adták tovább az örömhírt, akik látták Jézus megdicsőülését, hallották az Atya szavát a Fiáról (16–18). Ma is életfontosságú ez az emlékeztető bizonyságtétel. Mi nem a szemtanúk miatt hiszünk, hanem mert Isten Lelke megnyitotta az értelmünket és a szívünket. Isten Lelke által lesz számunkra bizonyossá az üdvösség, az egyetlen megoldás evangéliuma (21), mint a sötét helyen világító lámpás, amíg felragyog az örök élet teljessége (19–20). Malakiás 1,6–14  15. zsoltár (7) „Viszont az igaz Lótot megszabadította…” (2Pt 2) Ez a fejezet, mint Júdás levele, az úgynevezett „szabados” tévtanítók ellen íródott, akik megjelentek a keresztény gyülekezetben, nagy veszélyt okozva ezzel. A „szabadosok” azt hirdették, hogy a lélek számít, a test nem. Ezért kicsapongó életet élve csakis az élvezetekre igyekeztek (13–14), haszonlesők és elbizakodottak voltak (10), szép szavak kíséretében mindenkit kifosztottak (3), pénzért mindent megtettek, akárcsak Bálám (15). Mindenki megtagadja az Urat, aki így viselkedik, illetve az Úrhoz valójában semmi köze, hiába hivatkozik őrá (2). Ezeknek semmi érzékük a tisztaságra, akárcsak a disznóknak (22). Ravasz László hozzáteszi: „A teljes elállatiasodás a vég.” (12) Félelmetesen aktuális sorok ezek, mert mindenütt arat az élet élvezetére koncentráló, gőgös, lázadó haszonlesés, ezer alakot öltve – közöttünk is. A levél írója azonban biztatja olvasóit. Isten Igéje biztat bennünket: ahogyan Nóé és Lót napjaiban is megszabadította az Úr az övéit, most sem fogja elengedni a kezüket (4–9). Az Úr övéit abban is megakadályozza, hogy bármikor is túllépjék az őáltala meghúzott határt. Malakiás 2,1–9  486. dicséret (13) „De az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazság lakik.” (2Pt 3,1–13) Igen, a mi gondolkodásunk számára szinte elhordozhatatlan ez az igeszakasz. Még azok számára is, akik jártasak a Biblia világában, üzenetében, szóhasználatában. Pedig nagy örömhírt olvashatunk a sorok mögött. Hittel olvasva halljuk meg ezt az evangéliumot. Az Úr időszámítása más, mint a miénk. Őelőtte egy nap ezer esztendő, és ezer esztendő egy nap (8). Ő nem késik az ígérettel. Ő türelmes hozzánk, mert ő a megtérés és az élet Istene, nem pedig a pusztulásé. Most ne zavarjon minket, hogy mit jelent: mindenki megtér (9). Ő új eget és új földet teremt a mostani helyett, amelyben az ő igazsága lakozik (13). Ez nagyon jó lesz, maradéktalan, hiánytalan (Fil 1,23), ahol ő letöröl minden könnyet (Ézs 25,8; Jel 7,17). Ehhez ennek a „hasadt” világnak fel kell bomlania (10–12). Ez a bomlás nagy nyomorúság, de Jézus Krisztusban, hitben szemlélődve és élve itt, mi már az új világot munkáljuk, éljük. Kipakoltunk egy régi épületet, amely

Reformátusok Lapja 2019. október 13.

| AZ IGE MELLETT |

már beázott, belül szétrohadt a berendezés, értékes könyvek vesztek oda. Mi azonban a régire az új reménységével tekintettünk (Róm 5,5). Malakiás 2,10–16  143. zsoltár (15) „…üdvösségnek tartsátok…” (2Pt 3,14–18) Azt az Urat várjuk, aki hosszútűrő, vagyis kegyelme hordoz minket az üdvösségben, mint ahogy a madár szárnyal a levegőben (Ézs 40,31). A levél írója kiemeli: Pál is az Úr kegyelmes türelmét, a kegyelmi időt, az üdvösség bizonyosságát hangsúlyozta minden levelében. Valóban, kigyűjthetők az igehelyek erre vonatkozóan, miközben tanúi vagyunk annak, ahogy kialakul az újszövetségi iratok rendszere. A kegyelmi idő, azaz az Úr türelme üdvbizonyosságot ajándékoz, amelynek látható gyümölcsei vannak: igyekezet a tisztaságra, feddhetetlenségre, békességre (14), vagyis növekedés ebben a kegyelemben (18). A kegyelmi idő nem tehet önhitté, csakis örvendezővé és felelősen alázatossá, ugyanakkor hitvallóvá. Akinek üdvössége van, az minden nappal érik a hitében, tisztul, és nem sodorhatja el sem a világ, sem a sokféle kegyességi körök leszűkült írásértelmezése, sem a nehezen érthető bibliai részek cinikus, támadó kiferdítése. Akinek üdvössége van, az a lényegre, a Jézus Krisztusban közölt kegyelemre, az üdvösségre koncentrál, a többit az Úrra bízza. Csak ez az egy „optika” létezhet, amely élesen exponál a világra, mindenre. Malakiás 2,17–3,5  461. dicséret (4) „…akik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra használják…” (Júd 1,1–16) Kaptam egy fotót Dubaiból, egy kedves családtól, akik ott dolgoznak kiküldetésben. A fényképen az apa és kétéves kisfia látszik, a háttérben a dúsgazdag város ragyog, a világ legmagasabb toronyházával, üvegpalotájával. A kisfiú eleven figyelemmel gyönyörködik az idehaza tőlünk ajándékba kapott Vuk-mesekönyv rajzaiban, amelyeket már sok százszor látott. De számára most is csak ez a fontos, az érdekes, a lényeges, a gyönyörűséges, és nem a látványosan emelkedő torony. Szóval lehetne itt Júdás leveléről, annak hátteréről hosszú fejtegetésbe bocsátkozni. Ehelyett most legyen elég annyi, hogy gyermekek lehetünk az Úr kegyelméből (Mt 18,3), akiknek egyetlen gyönyörűségük Jézus Krisztus megváltó szeretete, ahogy azt Isten Igéjére támaszkodva, egyházunk értelmezése szerint, közös hitükben megvalljuk (3). Csak őrá figyelünk, nem élünk vissza az ő kegyelmével, nem bűvöl el bennünket az itteni „tornyok” ideig való igézete. Vigyázzunk, mert Júdás levele éppen arra figyelmeztet, hogy – amiként az első és második század fordulóján is – a kegyelmet emlegetve, a krisztusi szabadsággal visszaélve, mindenki a saját hasznára, élvezetére „működik”. A mi Urunkba vetett hitnél persze a hívő ember számára nincs hasznosabb és élvezetesebb. Kicsapongó önzésünk azonban megtagadja az Urat (4). Ennek jeleit hosszan sorolja a mai igeszakasz. Tartsunk önvizsgálatot! Csapjon pofon a mai ige! Köszönjük, hogy kegyelmed gyermekké tett minket, Urunk! Malakiás 3,6–12  13. zsoltár (19) „…testi emberek…” (Júd 1,17–25) Ki a testi ember? Ez azért fontos kérdés, mert mégiscsak ebben a testben élünk, és testünk minden rezdülése kihat ránk valamiként. A ma embere megkérdezi tőlünk, hogy mit jelent testi embernek lenni, akikről a mai igeszakasz azt mondja, hogy ezekben nincs Szentlélek, és ezek csak a szenvedélyeiknek élnek? Meddig örülhet, minek örülhet a krisztusi ember, hogy az ne legyen szenvedélyévé, amely aztán tényleg veszélyes sodrássá dagadhat? Azért azt veszem észre, hogy mesterei vagyunk mi annak, hogy véka alá rejtsük a saját szenvedélyeinket: persze van is csúfolódás, szakadás közöttünk is bőven. Az Ige azt tanácsolja, hogy imádkozzunk naponta a hitben és kegyelemben való épülésért (20), várva a mi Urunk, Jézus Krisztus irgalmát az örök életre (21), emlékezve az Úr ígéreteire (17), közben pedig könyörüljünk azokon, akik körülöttünk élnek (22). Az Úr pedig megőriz bennünket a botlástól (24), nem enged olyanokkal érintkezni, akik minket elsodorhatnának (23). Higgyük el, nincs más út! Látjuk azokat, akik tobzódnak az életben, meg „lelki” emberekként tobzódnak a „saját hitükben” (nem szentlelkes, hanem saját lelkükkel bűvészkedő emberek ezek). Valójában mind igen szánalmas életet élnek, önmagukban. Csak az Úrban, az ő irgalmában megmaradni, testben és lélekben! Malakiás 3,13–24  93. zsoltár

X. 17. CSÜTÖRTÖK

X. 18. PÉNTEK

X. 19. SZOMBAT

2019. október 13.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

nalunkon megemeltük az egy hívással adományozható összeg díját. Aki ezentúl az 1358-at tárcsázza, vagy küld egy SMS-t, hívásonként, üzenetenként 500 forinttal támogatja az MRSZ-t. Azért is döntöttünk az emelés mellett, mert úgy tapasztaljuk, hogy a gazdasági növekedés, a béremelkedések miatt egyre többen megtehetik, hogy többet adjanak. Akire pedig több bízatott, annak a felelőssége is nagyobb azok iránt, akiknek kevesebb van. Mely gyülekezeteknek gyűjtenek? A gyülekezetek kiválasztásában az egyházkerületek segítségét kértük, hiszen ők jobban tudják, hol van szükség a támogatásra. Egyelőre nem jutottunk egyezségre abban, hogy nyilvánosságra hozzuk-e, kik a gyűjtés kedvezményezettjei. Bízunk abban, ha valóban nyitottak vagyunk az adakozásra, akkor nem kell tudnunk, pontosan melyik gyülekezet kapja a támogatásunkat. Más viszont azt mondja, az emberek szeretik, ha pontosan tudják, kinek adnak. Még nem döntöttünk, de az biztos, hogy legkésőbb a gyűjtést követően minden támogatott gyülekezetet bemutatunk, és elmondják, milyen hasznos célra fordítják az összeget.

Elindult a Több mint 500 kampány HEGEDŰS MÁRK

Két és félmillió forintot szeretne összegyűjteni októberben a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). A befolyt összeget öt gyülekezet megújulására fordítják. Adományvonaluk tárcsázásával ezentúl a korábbi 250 forint helyett már 500 forint támogatást adhatunk hívásonként. A részletekről Juhász Mártont, az MRSZ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Több mint 500 néven indítottak októberben gyűjtést. Ezúttal kikre gondoltak? Kifejezetten a reformátusokat szeretnénk megszólítani. Korábban nem volt még ilyen egyházon belüli, ennyire befelé szóló kampányunk. Két és félmillió forint összegyűjtése a cél, hogy öt gyülekezetet támogathassunk: négyet a négy egyházkerületben, egyet pedig Kárpátalján. A fél-fél millió forint infrastrukturális fejlesztésre, felújításra, építkezésre, megújulásra vagy közösségi programok szervezésére használható fel. Miért Több mint 500 a kampányuk elnevezése? Mert ötszázkét éve volt a reformáció, amelyről nem elég csak megemlékeznünk október 31-én, hanem folyamatosan újra kell formálódnunk, meg kell újulnunk. Igaz ez az egyénekre és az egész egyházra is. Másrészt azért is ez a cím, mert adományvo6

Reformátusok Lapja 2019. október 13.

Október 31-ig Nyilas Misi-ösztöndíjpályázatukra is várják a jelentkezőket. Kiket támogatnak? Olyan diákokat, akik valamely művészeti ágban, sportágban vagy tudományterületen kiemelkedően tehetségesek, de a családjuknak szociális nehézségeik vannak. A jelentkezéseket olyan 5–12. osztályos diákoktól várjuk a Kárpát-medencéből, akik magyar nyelvű oktatásban vesznek részt. A támogatást különórára, nevezési díjra, utazásra, hangszervásárlásra, eszközbérlésre, fellépőruhára lehet költeni. Évente százezer forintot kapnak a támogatottjaink, és a programot kibővítettük, így akár már három évre is elnyerhető az ösztöndíj. Így a három év alatt összesen háromszázezer forint támogatást kapnak a fiatalok, ráadásul munkájukat szakmai mentor is segíti.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR

ÖTEZER EMBER TÁMOGATÁSÁRA LENNE SZÜKSÉG Ha ötezer református adna ötszáz forintot, meglenne a kitűzött célösszeg. – Nagyon örülnék, ha minél több helyről érkezne támogatás, és nem egyetlen nagyvonalú vállalkozó adománya erősítené meg most ezt a kampányt – mondja Juhász Márton. Az MRSZ úgy döntött, ha ennél több pénz gyűlne össze, a fennmaradó összeget karácsonyi kampányukra és a tűzifaprogramra használják fel. A Több mint 500 kampányt az 1358-as adományvonal hívásával támogathatjuk.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Egyedül vagy magányosan? A szerző nyugalmazott esperes

A Biblia első verseiben a világ teremtését követhetjük nyomon, a végén ezt olvassuk: „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” (1Móz 1,31) A Teremtő egyvalamiről mondta azt, hogy nem jó: az embernek egyedül lenni. Ekkor alkotta a másik embert, így talált a férfi segítőtársra az as�szonyban, és váltak ketten egy testté (1Móz 2,18– 24). Azóta sok mindenről bebizonyosodott, hogy kettő is képezhet egy egységet. A zárhoz kulcs kell, a papírhoz toll, az ollónak, zipzárnak két ága van, a hegedűhöz vonó kell, és így van az ember is: a férfihoz feleség, a nőhöz férj kívánkozik. A házasság köti őket egymáshoz formailag, és a kölcsönös szeretetük hőfoka fejezi ki egymásrautaltságukat.

Mi a magány ellenszere? Az a tudat, hogy még a legelhagyottabb állapotomban sem hagy el az Isten.

De nem mindenki él házasságban. Hazánkban és világviszonylatban is nagyon sokan élnek egyedül. Az özvegyek és az elváltak mellett ismert az egyedül élő férfiak és nők köre, és ott vannak azok is, akik elvesztették valamelyik – esetleg mindkét – szülőjüket. Az egyedüllét nem természetes állapota az embernek, mert az ember a teremtéstörténet szerint is társas lény. A Biblia azonban figyelmeztet, hogy néha szükség van az egyedüllétre is. „Az egyedüllétben van az ember igazán önmagával, ott jut el mélyebb önismeretre, magába szállásra, önvizsgálatra” – írja Joó Sándor Készülj Istened elé című kötetében. A meggyőződés és más lelki értékek személyes döntés alapján alakulnak ki bennünk, amit egyedül kell megharcolni. Az egyedüllét önmagában nem baj, mert megóvhat a könnyelmű döntésektől, elcsendesedés által segít elmélyülni, teendőket átgondolni. Az egyedüllét szociológiai fogalom, amely feltételezi annak tudatát, hogy van, aki számontart, és én is ugyanezt tehetem másokkal. Ebben nagy segítség lehet a család, a gyülekezet. A magányosság viszont sokkal inkább lélektani fogalom. Sokan mondják, hogy betegség, amely a depresszióval határos. Amíg az egyedüllétben ideiglenesen elkülönül, feltöltődhet az ember, addig a

magány lehúz, elszakít az emberektől akkor is, ha család vagy sokaság vesz körül. Gyökössy Endre szóhasználata szerint ezt fejezi ki a társas magány fogalma. A Bibliában is találunk példát erre. Az Ószövetség egyik legjellegzetesebb magányos embere Illés próféta. Felmerülhet a kérdés: elérkezhet-e a hívő, Istentől feladatot kapott ember is a csüggedésnek ahhoz a pontjához, amikor kimondja: „Elég most már, Uram! Vedd el az életemet” (1Kir 19,4)? Igen, lehet. „Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak” – olvashatjuk Ézsaiás könyvében (Ézs 40,30). Amikor a Biblia Isten szolgáiról ír, akkor őket is a maguk emberi mivoltában állítja olvasói elé. A további versekben azonban kiderül, hogy Isten Illést eme állapotában sem hagyja el, hanem angyala által megjelenve a kellő időben azt adja, amire a legnagyobb szüksége van. Nemcsak biztatja, hanem táplálja is, és újabb megbízatást is ad neki az Úr, amely meghatározza a próféta további életét (1Kir 19,8). Az Újszövetség magányos embere Pál apostol. Ígéretes jövő várományosa, fiatalon elismert törvénytudó, de élete megfordul a damaszkuszi úton, és a pogányok apostolává válik. Élete attól fogva olyan úton folytatódik, amelyen több a harc, a meg nem értés és az egyedüllét, mint a békesség, és van, amikor eluralkodik rajta a magány. Háromszor könyörög az Úrhoz, hogy a neki adatott tövis távozzék el a testéből, de imádságára más választ kap (2Kor 12,9). Jézus életében is többször előfordul az egyedüllét, amely a keresztre feszítéskor éri el csúcspontját (Mt 27,46). A kereszten végül feloldódik ez a magány, amikor megszólal a megbékélés szava: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” (Lk 23,46) Mi a magány ellenszere? Az a tudat, hogy még a legelhagyottabb állapotomban sem hagy el az Isten. Életünk hullámvölgyeiben sem feledkezik el rólunk, és amíg ennek tudata él bennünk, addig kapcsolatban vagyunk vele: ez vezet a mélységből fölfelé. Illésnek ez ad további megbízatást, Pál apostolnak erőt, Jézusnak pedig feltámadást a halál után. Adjon Isten számunkra sok termékeny egyedüllétet és Istennel való kapcsolatot magányos perceinkben!  2019. október 13.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Fehér köpenyben is Istent szolgálni HEGEDŰS BENCE

Hatvan önkéntes segíti Perpékné Papp Éva kórházlelkész munkáját, aki már több mint négy éve látogatja a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház fekvőbetegeit. A lelkész tíz év gyülekezeti szolgálat után érezte azt, hogy Isten másik utat jelölt ki számára, és később meg is erősítette őt ebben.

– Egy műtét miatt kerültem kórházba 2014-ben. A sebészeten feküdtem, amikor egyszer csak jött az egyik ápoló, és azt kérdezte: „Itt van pap, jól tudom?” Mondtam, hogy pap nincs, de lelkész van. Ezt aztán megtudták a betegek, és többen is odajöttek hozzám, mert beszélgetni szerettek volna. Ekkor megerősödtem abban, hogy itt szükség van állandó lelkészre – emlékezik vissza a lelkésznő, akiben akkor már egyre inkább érlelődött, hogy valami mással kell foglalkoznia, mint addig. – Valami többet szerettem volna, valami mást, így elindultam a kórházlelkészség felé – idézi fel a kezdeteket.

8

Reformátusok Lapja 2019. október 13.

2015-ben aztán kiírták a kórházlelkészi pályázatot. Perpékné Papp Éva is jelentkezett, majd az elbeszélgetés után meg is kapta az állást, 2015 márciusa óta dolgozik az intézményben. – Egyházi környezetből jöttem világiba. Féltem, bizonytalan voltam, nem tudtam, mi vár rám. Világi főnököm lesz – mi történik, ha nem értjük meg egymást? – sorolja kezdeti aggodalmait, amelyekről azonban hamarosan kiderült: alaptalanok. – Annyira jó volt megtapasztalni a segítőkészséget! A mai napig megkapom ezt a kollégáimtól és a feletteseimtől. Örülök, és nagyon jól érzem magam ebben a környezetben, ebben a misszióban – összegzi Perpékné Papp Éva.

ÖNKÉNTESEK NÉLKÜL NEM LEHETNE A kaposvári kórházlelkészi feladatatok három csoportra oszthatók. Az első a látogatás és a lelkigondozás, a második a vallásos élet kialakítása a kórházban, a harmadik a csoportok szervezése. Jelenleg hatvan önkéntes segíti a szolgálat munkáját, akik rendületlenül látogatják a betegágyakon fekvőket. – Az elmúlt években sikerült a kórház külső telephelyeire,

| AKTUÁLIS |

Mosdósra és Marcaliba is kiterjesztenünk az önkéntességet – osztja meg örömét a kórházlelkész. Az önkéntesek egyik legfontosabb feladata a beteglátogatás, de sok egyéb tevékenységet is ellátnak. Van, hogy a vidékről tömegközlekedéssel a szűrővizsgálatokra érkező pácienseket kalauzolják a kórház végtelennek tűnő folyosóin, vagy éppen az orvosi könyvtárban végeznek archiválási feladatokat. Az önkénteseknek minden hónapban egyszer csoportfoglalkozást szerveznek, amelyek mindig valamely adott témára fókuszálnak. Ezeken a találkozókon az önkéntesek megbeszélik és megosztják egymással élményeiket, a beteglátogatások alatt felgyülemlett tapasztalataikat. – Ezek az alkalmak arra is jók, hogy megerősítsük az önkénteseink és a kórház kapcsolatát. Osztályvezető főorvosokat hívunk, hogy mutassák be az osztályukat, tevékenységeiket és azt, miben tudunk mi, önkéntesek segíteni az osztályuknak. Ezenfelül mindig van valami szakmába vágó téma, amely a mentálhigiénéhez, lelki egészséghez, pszichológiához köthető. Mentálhigiénés szakemberként próbálom az önkéntesség, a tapasztalatok által létrejött gyakorlatot átadni nekik – magyarázza Perpékné Papp Éva. Az önkéntesek évente egyszer kirándulnak is, illetve ősszel hivatásmegújító napon vehetnek részt. Ennek folyamán előadásokat hallgatnak és ismereteket szereznek, hogy tevékenységükben megerősödjenek.

TERVEK, EREDMÉNYEK Perpékné Papp Éva büszke arra, hogy 2016-ban megszervezte a kórházi dolgozókból és önkéntesekből álló Vox Medicinae nevű kórust. – Nekem ez nagyon nagy csoda, mert az ötletet kicsit kételkedve fogadták a kollégák. A kórus létrejött, jelenleg tizennyolc taggal lépünk fel kórházi és városi rendezvényeken. Nem mondom, hogy profik vagyunk, itt mindenkit a zene szeretete hoz össze – mondja a lelkésznő. A kórházlelkész következő terve az, hogy önsegítő csoportot hozzon létre a betegeknek. Odaadó munkájáért idén főigazgatói dicséretben részesült, ami teljesen váratlanul érte. – Meglepett és nagyon jó érzés, hogy – furcsa ilyet mondani lelkészként – elismerik a munkámat. Ez nagy megtiszteltetés számomra. De ha nem kapnám meg a támogatást a feletteseimtől, ha nem hagynák jóvá a rendezvényeinket, vagy nem kapnék szabad kezet, akkor nem működne így a rendszer. Azért is hálás vagyok, hogy a kórház vezetősége engedi a vallás jelenlétét az intézményben – teszi hozzá Perpékné Papp Éva.



Az ökumenikus kápolnára és az ott folyó lelkigondozói munkára tájékoztató táblákon hívják fel a betegek, a látogatók és a kórház munkatársainak figyelmét. A falakon két kereszt és néhány, Jézust ábrázoló szobor mellett bibliai témájú festmények láthatók. Ezeket egy kaposvári festőművész készítette, és a kórház dolgozóinak adományaiból vásárolták meg. A templomok színes, ólomüveg ablakait idéző nyílászárók egy bárdudvarnoki üvegművész házaspár munkái, az ábrázolt szimbólumok között felfedezhetjük a református címerből ismert, zászlót tartó bárányt is.

2019. október 13.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

A lelkigondozói szolgálat munkatársa, Vuncsné Méhes Ida három éve segíti a betegeket ágy melletti jelenlétével. Látogatja őket, hívogat az igei alkalmakra és tartja a kapcsolatot az önkéntesekkel. A lelkésznő szerint igazi társa a szolgálatban. Perpékné Papp Éva jelezte: évente munkatársával közösen kétezer beteget tudnak meglátogatni.

A KÁPOLNA

A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház az elmúlt évek alatt teljesen megújult: a százhetvenhárom éves intézmény régi épületeinek többségét elbontották, helyükre pedig a mai kor igényeit kielégítő, modern kórház épült. Ennek tervezésekor gondoltak a kápolnára is. Az ökumenikus kápolnára és az ott folyó lelkigondozói munkára tájékoztató táblákon hívják fel a betegek, a látogatók és a kórház munkatársainak figyelmét. A falakon két kereszt és néhány, Jézust ábrázoló szobor mellett bibliai témájú festmények láthatók. Ezeket egy kaposvári festőművész készítette, és a kórház dolgozóinak adományaiból vásárolták meg. A templomok színes, ólomüveg ablakait idéző nyílászárók egy bárdudvarnoki üvegművész házaspár munkái, az ábrázolt szimbólumok között felfedezhetjük a református címerből ismert, zászlót tartó bárányt is. – A kápolnában minden héten csütörtök reggel csendespercekre gyűlünk össze a kórházi dolgozókkal: elhangzik egy ige, annak rövid magyarázata és egy imádság, délután pedig ökumenikus istentiszteletet tartunk. Keddenként az egyik helyi plébános, akit kórházlelkészként delegált az egyháza, szentmisét tart a kápolnában. Megtartunk minden nagyobb ünnepet is, az adventi időszak például nagyon sűrű – sorolja a kápolnában tartott, a helyi lakosok számára is nyilvános alkalmakat Perpékné Papp Éva. Ugyanígy Mosdóson is heti rendszerességgel tartunk igei alkalmakat, szintén ökumenikus szellemben. A kápolna bejárata melletti imaláda elválaszthatatlan része a kórházi imaszolgálatnak. – Az emberek felírják egy papírra, kiért és miért szeretnék, ha imádkoznánk, majd beledobják a ládába. 10 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

Ezeket az imakéréseket rendszeresen kiküldöm azoknak, akik hajlandók áldozni saját imaidejükből a kórházi betegekért, ők pedig fohászkodnak értük. Sokan vannak ilyenek – mondja a kórházlelkész. Nemcsak imádságot, hanem látogatást is lehet így kérni, ami újítás a kórházban.

NEM LEHET MINDENKIHEZ ODAÉRNI

– A legnehezebb a kórházlelkészi szolgálatban, hogy idegenekhez kell odalépni. Mindennap fel kell vérteznem magam: nem tudom, mi fog kialakulni a beszélgetés során, vagy egyáltalán elfogad-e a másik. Nem mindig könnyű a különböző emberekre ráhangolódni, megtalálni velük a közös hangot. Nehézség, hogy megtaláljam azokat a betegeket, akiknek tényleg szükségük van rám és a lelkigondozásra. Nehéz azzal megküzdeni, hogy nem érek oda mindenkihez – vallja meg Perpékné Papp Éva, aki már az évek alatt többféle technikát is kipróbált a hívásrendszer kialakításában. Elmondása szerint a legtöbbször mégis a kórház munkatársaitól kap információt arról, melyik osztályon melyik betegnek van épp szüksége lelkigondozásra, beszélgetésre. A lelkésznő monitorjára egy ézsaiási ige van felragasztva: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” – Ez az ige segít, bátorít, ha elgyengülnék. De folyamatosan meg is tapasztalom, mert az utamon érzem Isten vezetését, hogy merre menjek, és kinyitja a kapukat. Hiszem, hogy a vezetőség szívében is nyitott erre kaput – vallja meg Perpékné Papp Éva.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

| AKTUÁLIS |

Református kórházlelkészek konferenciája Bár természetesnek tűnhet, hogy a kórházakban kórházlelkészek is foglalkoznak a betegekkel, a valóságban ez egyáltalán nincs így. Az ország több mint száz kórházából csupán huszonnyolcban van református kórházlelkészi szolgálat, amelyet harmincöt kórházlelkész lát el. A református kórházlelkészek minden évben szakmai konferencián cserélnek tapasztalatot és bővítik tudásukat. A kórházlelkészi szolgálatról és a konferenciáról Gál Judittal, a Kórházmisszió vezetőjével beszélgettünk. Ha jól tudom, 1992 óta létezik a református egyház Kórházmissziója. Az elmúlt huszonhét év alatt hová jutott a kórházmisszió, mik a tapasztalatai? Kórházmisszió lényegében mindig létezett, mert a gyülekezeti lelkészek bejártak a kórházakba. Sőt, kórházlelkészség is létezett, nyilván a korábbi évtizedekben nagyon egyedi volt, hogy melyik kórházban lehettek jelen. Szolgálatunk jelenlegi újraés újjászerveződése 1992-től indult. Nagy változás az elmúlt időkhöz képest, hogy a kórházakban a kezdeti idegenkedés után elfogadottá és természetessé vált a kórházlelkészek jelenléte, és azt gondolom, nemcsak az egészségügyi intézmény számára, hanem a betegeknek is természetesebb ez a jelenlét annak ellenére, hogy sok kórházban még ma sincs szolgálat. Miért jó, hogy kirendelt kórházlelkészek látogatják a betegeket, nem pedig a gyülekezeti lelkész? A gyülekezeti lelkész a gyülekezeti szolgálatok mellett legfeljebb hívásra vagy egy-egy alkalom megszervezésére tud bemenni a kórházba. A kórházlelkészi szolgálat a tradicionális „papi” és a speciális lelkigondozói szolgálatot egyaránt jelenti. Az tudja ezt igazán végezni, aki bent van, bent él, napi szinten kapcsolódik az intézmény életéhez. A kórházlelkészi szolgálat nem csak a kórházi istentiszteletek tartását jelenti: a hangsúly a közösségi alkalmak mellett sokkal inkább a beteglátogatáson és a lelkigondozáson van. Nemcsak betegek, hanem családtagok, adott esetben kórházi dolgozók lelki, hitbeli, spirituális támogatása is történik. Van, ahol ez intenzívebben működik, és van, ahol kevésbé. A közelmúltban volt Balatonszárszón a Református Kórházlelkészek Szakmai Konferenciája. Mi volt a központi témája a találkozónak?

Először 1998-ban Debrecenben hívtuk össze a kórházlelkészeket. Azóta minden évben találkozunk, mindig más egyházkerület ad otthont a rendezvénynek, miközben nő a résztvevők száma is. Idén két központi témánk volt: az egyik a szívbetegek melletti jelenlét, lelkigondozás, a másik a megszállottság témája. Egyre több kórházban engedélyezik, hogy a kórházlelkészek a pszichiátrián is tartsanak csoportfoglalkozásokat, egyéni beszélgetéseket. Ez nagyon érdekes témának bizonyult. Hogyan foglalható össze a kórházlelkészség lényege? Pál apostol ír arról, hogy a mi kincsünk cserépedényben van, és ez a kincs az Isten ismerete. A betegség megmutatja, mennyire sérülékeny cserépedény a testünk-lelkünk, ám minél repedezettebb a külső, annál inkább látszik, mi van belül. Feladatunk ezt a belsőt láttatni, erősíteni, esetleg újra láttatni. Ha erősödik a hit, az élő Krisztusba kapaszkodás, a jelen levő emberi segítséget is reményteljesebben ragadjuk meg. A kórházlelkészi szolgálat feladata: jelen lenni bárki mellett, aki azt igényli, és segíteni többet látni – feljebb, beljebb, mások felé, reménységgel.  HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. október 13.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

„Már nem én döntök” Schanda Anikó, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) elnöke tanárnak készült, majd mégis politikaközeli pályát választott – amelyet aztán bátran hagyott FARKAS ZSUZSANNA hátra, hogy elkezdje teológiai tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. A cigány szakkollégiumok tanévnyitóján közéletről, elhívásról és olyan pillanatokról beszélgettünk, amelyek egyre közelebb vitték Istenhez. – Felnőttként kerültem kapcsolatba az egyházzal és Istennel – ez kronológiai sorrend –, ez változtatta meg az életem: ő megértette velem, hogy hiába érzem jól magam a helyemen, más az utam – foglalja össze Schanda Anikó, mi az az alap, amire az életét építi. Eddig a felismerésig azonban számára is hosszú út vezetett: már kisiskolásként is a humán tantárgyak érdekelték inkább, és habár sokáig úgy tervezte, hogy tanár lesz, a gimnáziumban mégis a politológiai tanulmányok mellett döntött – legalábbis először.

A SOKSZÍNŰSÉG MEGERŐSÍT – A családom nem kimondottan politizáló család, így végül az egyetemen ismertem meg igazán azt a szakot, amelyet választottam, és a hozzá tartozó világot is. Megszerettem a politikát mint az emberi létforma egyik fontos részét – emlékszik vis�sza. Schanda Anikó visszanézve nem bánja, hogy családi körben nem volt jellemző téma a politika, „így tiszta lappal indulhattam az egyetemen, nyitott lehettem a sokféle megnyilvánulásra és véleményre”. Ennek is köszönhető, hogy a mai napig fontosnak tartja figyelembe venni az eltérő álláspontokat. – Szilárd politikai értékrendem van, és ez szerves része az életemnek. Örülnék, ha mindenki annyira tájékozott lehetne, hogy saját, tényeken alapuló véleményt tudna formálni – magyarázza. – A politika ma nagyon szélsőséges téma, de azokkal is jót szoktam beszélgetni, akik más meggyőződést képviselnek, és nem zárom ki, hogy az ő szavaikban is van igazság – hangsúlyozza Schanda Anikó. Ugyanakkor hozzáteszi: vannak olyan kérdések, amelyekben egyértelműnek és szilárdnak kell maradni – ilyen a keresztyénség, vagy úgy is mondhatjuk, a keresztyén civilizáció témája is. – Az egyházon belül közéleti szerepvállalással, a közéletben pedig keresztyén lelkülettel érdemes jelen lenni – a kettő együtt fontos. Szükség van olyan emberekre, akik nem félnek a vallási közösség tagjaiként politikával kapcsolatos véleményt formálni – fogalmaz a KRSZH elnöke. Mint mondja, a keresztyénség nem tudja nem meghatározni egy politikai párt mozgását, hiszen ha az a párt többnyire keresztyén emberekből áll, egyértelmű az álláspontjuk az élettel, viselkedési normákkal, értékekkel, gazdasággal, kultúrával és oktatással kapcsolatos kérdésekben – a politika pedig pont ezekről 12 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

| INTERJÚ |

szól. – Ettől függetlenül a tőlem eltérő álláspontot képviselő ember is lehet számomra hiteles keresztyén. Keresztyénként tudjuk: nem véletlen, hogy különböző felekezetek vannak, és az sem, hogy az evangéliumokat is négyféle tapasztalaton keresztül olvashatjuk – emlékeztet Schanda Anikó.

ISTENNEL A KÖZÉPPONTBAN

férjemmel – pontosabban jelentősen megváltozott az addigi munkakapcsolatunk –, és hamar éreztem, hogy Isten rendelt minket egymás mellé – teszi hozzá. Férje katolikus vallású, ami akadálya a felszentelt lelkipásztori szolgálatnak, Schanda Anikó mégis hangsúlyozza: nem kérdés számára, hogy elhívása az Úrtól van. – Az évfolyamunk jó közösség, ha csak miattuk tudnám, hogy a helyemen vagyok, az is elég lenne, ráadásul egy csodálatos kislány édesanyjaként, a férjem által mindenben támogatott feleségként, Istenhez visszatért bárányként egy ideje nem ismerem az elégedetlenség érzését. Tudom, hogy bízhatok benne, végül mindig minden a helyére kerül – vallja a KRSZH elnöke.

Még egyetemi évei alatt került a Honvédelmi Minisztériumba, ahol Hende Csaba miniszter mellett ismerte meg a katonaság világát – később sajtó-, majd kabinetfőnök lett. – Pozitív tapasztalat volt a honvédségnél töltött idő. Bár nőként vezetőnek lenni az egyenruhások között kezdetben nem volt könnyű, minden munkatársam udvarias és tisztelettudó volt – idézi fel. – Ebben a szubkultúrában nem jellemző, hogy „Magamtól racionálisan döntöttem volna, az Urat egy fiatal lány vezető szerepet töltsön be, de a nőkre a honvédségnél is szükség van, ahogy minden hivatáskövetve azonban életem első irracionális döntését ban – vallja Schanda Anikó. nem én hoztam meg, és ez volt a legjobb, Hangsúlyozza azt is, hogy a katonaságnál nagyon ami történhetett.” erős a bajtársiasság, maga a szervezeti logika is erre épül, ami családias légkört hoz magával. – Elkötelezettje lettem ennek a területnek, ezért nehéz döntés volt, amiA LEGJOBB DÖNTÉS kor másfelé indultam. Azonban mindig segítő foglalkozást képzeltem magamnak, így örömmel mondtam igent Balog Zoltán Továbbra is szívügyének érezte az oktatás és a roma felzárlelkész-miniszternek, és mentem az Emberi Erőforrások Mikóztatás ügyét, a református egyháznál pedig éppen nem nisztériumába, ahol együtt vannak a szívemhez közel álló huvolt felelőse a cigány szakkollégiumoknak, így Schanda Anikó mán területek – foglalja össze, mi vezette más munkahelyre. örömmel vállalta el a RefoRom és a Wáli István Református Mint mondja, ekkor már megváltozott értékrenddel, Istennel Cigány Szakkollégium fenntartói képviseletét, majd a KRSZH a középpontban próbálta meghozni döntéseit. – Előtte is volelnöki tisztségét. A mára nyolctagú KRSZH 2011 óta működik, tak fontos határélményeim a keresztyénséggel kapcsolatban, négy intézmény részvételével hozták létre a kormányzat és a de a Cursillo nevű lelki mozgalom hozott valódi változást az történelmi keresztyén egyházak. – Szeretnénk, hogy megiséletembe. Később egy ottani szolgálatomon keresztül láttatta merkedjenek, és olyan felelős cigány értelmiségiek kerüljenek meg velem Isten azt is, hogyan lehetnék a helyemen: a szolgáki az iskolapadból, akik egymásra is számíthatnak – mondja az lat nemcsak egy szelete lehetne a mindennapoknak, hanem a elnök, aki a koordinációt, az információáramlást és az intézhivatásom is – osztja meg a KRSZH elnöke, aki azt is hozzátemények egymás közötti kommunikációját segíti. szi: jól tudja, hogy ehhez nem kell lelkipásztornak vagy hittanEzt a szolgálatot annyira szívügyének érzi, hogy kislánya tanárnak lenni, a saját területén mindenki tudja szolgálni Isten érkezésével sem szerette volna magukra hagyni az intézméügyét, de őt ez nem hagyta nyugodni. nyeket, így olykor Johannával érkezik a megbeszélésekre és – A Cursillóval kezdődött bennem a változás, akkor láttam programokra, de ennek a résztvevők csak örülnek. – Megválmeg, hogy mindig Isten felé tartottam. Ugyanakkor évekkel kétoztatott az anyaság. Sok szempontból keménynek tartottak sőbb, amikor már éreztem, hogy erősen vonz a teológia, voltak – én is magamat –, de a kislányunk meglágyított, türelmesebb dilemmáim. Erős volt bennem a vágy, de azt is tudom, hogy a lettem és lassabb is, habár még van hová formálódni. Sok felnőttként megtérők sokszor túl hirtelen vetik bele magukat gyermeket tervezünk, és remélem, sikerül olyanná válnom, a hívő életbe, miközben a Szentírás is azt mondja, mindenki hogy Krisztus arcát tudjam sugározni a gyermekeim és mámaradjon meg a saját hivatásában – emlékezik vissza. Ezeket sok felé a nehéz helyzetekben is. Sokáig én voltam az életem átgondolva, hosszú hónapok önvizsgálatával hozta meg a dönura, de ez gyökeresen megváltozott, amikor először ki tudtam tést, hogy útja következő állomása a Károli Gáspár Református mondani, hogy nem én döntök. Magamtól racionálisan dönEgyetem Hittudományi Karának teológus–lelkész szaka lesz. töttem volna, az Urat követve azonban életem első irracionális – Akkor még nem volt családom, tartottam tőle, ha hardöntését nem én hoztam meg, és ez volt a legjobb, ami törmincéves fejjel térek vissza az iskolapadba, az leszűkíti a ténhetett – vallja Schanda Anikó.  FOTÓ: ASSZONYI ESZTER lehetőségeimet. De az Úr csodásan működik, és amikor meghoztam a döntésemet a váltásról, megismerkedtem a 2019. október 13.

Reformátusok Lapja 13

| REFORMÁTUS ÉLET |

A konferencia előadásainak idén nem a Ráday utcai székház, hanem a Hittudományi Kar Csopaki utcai épülete ad helyet

Félezer évről sokszínűen Felvidéki egyházkerület szervezése Trianon árnyékában; Otthonról haza – keletnémet menekültek és az egyházak; A református gályarabok könyves műveltsége; A szociális szabályozás hatása az egyház szociális intézményrendszerére – néhány előadáscím az október 21–22-én a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán (KRE HTK) sorra kerülő Hagyomány-Identitás-Történelem (HIT) konferenciá­ról. A kétnapos tudományos tanácskozáson négy szekcióban nyolcvanegy előadó a legkülönfélébb történeti megközelítésekből (egyház-, művelődés-, társadalom-, mentalitás- és jogtörténtet, néprajz, teológia) vizsgálja a magyar reformátusság közel fél évezredes történetét. A konferencia lehetőséget ad arra, hogy magyarországi és határon túli (felvidéki, erdélyi, kárpátaljai) szakemberek találkozzanak és eszmét cseréljenek kutatásaik állásairól, nézőpontjaikról és eredményeikről. A KRE HTK Egyháztörténeti Tanszéke, valamint az egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül működő Reformáció Öröksége Műhely szervezésében megvalósuló tanácskozás nem pusztán a protestáns egyháztörténet legnagyobb seregszemléje. Része annak a folyamatnak, amelynek révén az egyetem erősíti református identitását és vállalja az elmúlt félezer év örökségét. A HIT 2019 konferencia bizonyságot tesz arról is, milyen élénk és szerteágazó a református múlttal foglalkozó tudományos közélet – ez a sokszínűség pedig igazán illik Európa legnagyobb protestáns felsőoktatási intézményéhez. „Az egyetemünkön gondolkodó emberek vannak, akiknek a véleménye szót kap akár az intézetekben, akár az általuk szervezett konferenciákon és valamennyi szellemi termékben” – nyilatkozta korábban a Parókia Portálnak Zsengellér József, az egyetem új rektora. A már említett sokszínűség az október 21–22-i konferencia leghangsúlyosabb jellemzője. Az előadások összesen 14 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

hét kiemelt téma köré szerveződnek, amelyek mind fontos csomópontjai a magyarországi reformátusság történetének. Előadások szólnak majd a száz évvel ezelőtti tanácsköztársaságról, amelynek révén a magyarországi egyházak először találkoztak totalitárius diktatúrával, és amelynek ugyanakkor – legalábbis kezdetben – voltak támogatói a református lelkészek között is. Jövőre lesz százéves évfordulója a trianoni békediktátumnak, amely fájdalmas, mégis keveset vizsgált fejezete a magyar reformátusságnak: a kutatók mostanában tárják fel, hogyan érintette a szétszakítottság egyházunkat, miként kezdtek el feltápászkodni az utódállamokba vetett közösségek. Kiemelt téma lesz még a HIT-konferencián a kommunizmus is: az előadások a kulturális ellenállás fogalmát vizsgálják meg, illetve szó lesz az egyház diktatúra alatti szerepéről, dilemmáiról. Idén emlékeztünk a hollandiai Dordrechtbe összehívott zsinat lezárására: az 1618-ban és 1619-ben megtartott tanácskozáson a holland, angol, skót, svájci és német teológusok alapvető hitelvi kérdésben, a kiválasztás ügyében jutottak konszenzusra. Az itt elfogadott kánonok a református egység szimbólumai is lettek, ezért volt a hollandiai zsinat meghatározó fontosságú az egyháztörténetben, ezért a HIT-konferencián is fontos szerepet kap az esemény történetének és hatásának vizsgálata. Kiemelt téma lesz továbbá a 16–19. századi lelkészi műveltség vizsgálata: szó esik majd többek között a békési és háromszéki lelkészcsaládok korabeli műveltségéről, életmódjáról, illetve a Rákóczi-szabadságharc összeírásainak egyháztörténeti vonatkozásairól. A hetedik tematika a jog és a reformátusság kapcsolatát vizsgálja, egészen napjainkig tartó kitekintéssel – erre példa A református egyház szerepe a bűnelkövetők reintegrációjában című előadás. A tanácskozáson mutatják be a HIT 2018 konferenciájának előadásait tartalmazó kötetet, amiképpen az idei előadások is megjelennek majd nyomtatott formában – így az érdeklődők utólag is megismerkedhetnek a kutatási eredményekkel.  B. A.

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Óvatosan bánjunk a címkékkel! Ma már bele kell kiáltani az emberek lelkébe, mert olyan a közhangulat, hogy mindent és mindenkit megbélyegzünk. Aki gazdag, az biztosan lopta a vagyonát vagy korrupt, de mindenképpen hamis úton szerezte azt. Aki szegény, az biztosan lusta, ügyetlen vagy élhetetlen, nem is érdemel mást. Aki precízen dolgozik, az munkamániás, aki mer kiállni a versenyből és szemlélődni, pihenni, imádkozni, az bolond vagy lusta, mert nem hajszolja agyon magát. Aki külföldön dolgozik, az pénzéhes, nyugatimádó, aki itthon akar boldogulni, az gyáva vagy megalkuvó, aki az egyházhoz tartozik, az maradi, konzervatív – vég nélkül folytatható a sor. Mintha kiveszett volna belőlünk az árnyaltabb gondolkodás. Mintha minden csak fekete és fehér lenne, és kétféle ember létezne csupán: a jó meg a rossz, harmadik lehetőség nincs. Hogy ki a jó, azt persze önmagunkhoz mérve határozzuk meg: az igazságot én látom jól, a másik nem csupán téved, hanem hazudik, és mindjárt gyűlöletes ellenség is. A címkézés (labelling) pszichológiai szakszó, azt jelenti, hogy mindenkit besorolunk valahová, ahonnan aztán többé nem engedjük ki. Régen ezt nevezték beskatulyázásnak. A jelenség ugyanaz, és a címkékhez megvetés, lenézés és gúnyolódás társul, ezzel el is távolítjuk, elhatároljuk magunkat tőle. Szinte kényszeresen pártoskodunk, egymásnak rontunk, és a hangnem egyre durvább és indulatosabb. Ez széthúzáshoz, meggyengüléshez vezet. Hogyan lehetne békességgel elfogadni egymást? Jézus magatartása példát ad: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.” (Mt 12,30 és Lk 11,23) Akkor fogalmazza meg ezt a döntésre késztető kijelentést, amikor egy gyógyítását sokan ördögi praktikának bélyegzik, és az ördögök fejedelme segítségének vélik. Nem lehet, nem szabad összetéveszteni az isteni erőt a gonoszéval! Egy másik alkalommal azonban azt mondja tanítványainak, akik eltiltottak valakit, aki az ő nevében gyógyított, de nem állt közéjük, hogy ne tiltsák el: „mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van” (Mk 9,40), illetve „aki nincs ellenetek, az mellettetek van” (Lk 9,50). Jézusnak ezek az egymásnak ellentmondani látszó kijelentései sok fejtörést okoznak. Mégiscsak két út létezik: vele vagy ellene? A keresztyénség egyszerre kizárólagos és befogadó. Kizárólagos, mert csak Jézus Krisztust tartja Úrnak és Megváltónak, és befogadó minden ember iránt, aki Isten országát építi és akaratát cselekszi tudva vagy tudatlanul. Bárki lehet Isten eszköze és a mi társunk is. 

IMÁDKOZZUNK!

Sokszor szürke, színtelen minden, gépiesen daráljuk az életet, energiánkat. Semmi magasztos, semmi, amiért úgy érezhetnénk, van értelme annak, hogy embernek születtünk. Sokszor kérdezem, van-e értelme Igét hirdetni, hiszen szinte mindent lehet így is, úgy is értelmezni – és meg is tesszük! Sokszor elbújunk az önfelmentő magyarázatok mögé, szavak veszítik el ősi, szent értelmüket, és lesznek gyenge, hazug magyarázkodásokká. Van ennek értelme? De aztán egy szó, egy mondat, egy kézszorításban elmondott köszönet, egy megértett gondolat Igédből, és felragyog valami, ami nem e világból való! Uram, nem tudom, mit látsz bennünk, miért engedsz még létezni minket, de köszönöm, hogy élünk! Köszönöm, hogy fényed, békességed felemel, és az igaz, szent célt engedi látni! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Hamis tanítók Péter apostol első levele a gyülekezetet érő külső veszélyekre figyelmeztet. Hogyan is éljen az egyház ellenséges társadalomban? A második levél pedig a belső veszélyekről szól, ezek számbavétele a tévtanítással kezdődik. Az egyház történetében mindig voltak tévtanítók, akik a keresztyén tanítást megpróbálták az éppen akkori elvárásokhoz vagy általában a korszellemhez, egy-egy híres gondolkodó eszméihez, divatokhoz, esetleg politikai elvárásokhoz igazítani. Nálunk éppen a most harminc éve megbukott kommunizmusban volt erre is sok szomorú példa, amelynek romboló hatását máig érezzük. Ma is vannak tévtanítások, például amikor saját céljukra kiragadnak egy bibliai igét. De a közelgő halottak napjára gondolva sok tévhit van az elhunytakról is. A tévtanításokat úgy lehet kivédeni, ha ismerjük a Biblián alapuló igazi keresztyén tanítást. Reformáció ünnepére készülve eszünkbe jut Luther és a kilencvenöt tétel kiszögezése Wittenbergben, esetleg még az a büszke kurucos mondás: „Mi inkább nyakas kálvinisták vagyunk.” De ne elégedjünk meg ennyivel! Reformátusnak lenni sokkal több ennél. Reformátor atyáink a hitvallásokban jól összefoglalták a Biblia alapján a keresztyén hit igazságait. Üljünk újra bátran az iskolapadba gondolatban a konfirmandusok közé, vegyük elő a Heidelbergi Kátét és a Második Helvét Hitvallást! Ha nem volna otthon, sürgősen vegyük meg, a lelkészünk tud segíteni, lapozzunk bele, ahol érdekesnek találjuk, olvassuk el mindig a kijelölt bibliai verseket is hozzá. Meglepődünk, mennyi újat tudunk meg. Nehezebb félrevezetni azt, aki jól ismeri a maga igazát. Készüljünk így lelkileg a reformáció ünnepére. Ha hallunk valami félrevezetőt, csak a Biblia igazságával tudjuk kiszűrni a polyvát a tiszta búza közül.  GYŐRI ISTVÁN

2019. október 13.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

Nem sajnálkozni, hanem imádkozni

A páncélcsehihez hasonlóan Magyarderzse temploma is romosan várja a ritkán felbukkanó látogatókat

A Kolozsvártól mintegy negyven kilométerre található mezőségi Páncélcsehen több mint negyed évszázada jártam utoljára: legátus koromban prédikáltam a helységben. De nem a templomban, azt már akkor sem lehetett használni: az egyik gyülekezeti tag házában gyűltünk össze néhányan. Most, huszonöt évvel később a Kolozsvári Református Egyházmegye szervezésében két busszal indulunk a településre, hogy méltóképp ünnepeljük meg a szórványmisszió vasárnapját. 16 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

A Kolozsvárról és környékéről jelentkezőkkel hamar megtelnek a buszok, menet közben még személyautókkal is csatlakoznak hozzánk, így Bonchidát elhagyva a Lóna völgyén száznál jóval többen autózunk a kanyargós úton az egyre zsugorodó kis települések között. Floriska István egyházmegyei főgondnok éppen azon a buszon foglal helyet, amelyen én is ülök, így élvezni tudom az általa nagy szakértelemmel előadott földrajzi, történelmi érdekességeket. Bekapcsolódom az egyórás út alatt felhangzó zsoltáréneklésbe is.

| REFORMÁTUS ÉLET |

házak is előtűnnek néhol, azokon azonban látszik, hogy inkább hétvégi laknak használják a faluból már valószínűleg rég a közeli városokba települt családok. A környék legnagyobb települése Doboka, amely már csak nevében hordoz valamit abból, amit évszázadokkal ezelőtt jelentett. Vára államalapítás kori földvár volt. 1068-ban onnan indult Salamon király a besenyők ellen a cserhalmi csatába. A település az egykor híres Szolnok-Doboka vármegye székhelye volt, városi ranggal. A történelem hozta változások miatt azonban „Az elmúlt évszázadokban, amikor a legnagyobb folyamatosan veszített jelentőségéből megpróbáltatásokon ment keresztül, népünk mindig és magyar lakosságából. Habár még az Istenhez fordult, és ő mindig válaszolt. 1992-es népszámláláskor is száznegyvenhárman vallották magukat magyarÍgy maradhattunk meg az ő kegyelméből ezer éve, nak, mára jóformán senki sem maradt.

és rajtunk is múlik, hogy a következő évezredben lesz-e magyar a Kárpátok tájain.” (Floriska István)

RÁPOLTI PISTA BÁCSI

Hasonlóan szomorú története van Páncélcsehnek is, amelynek 14. századi templomát az 1700-as években építették újjá. Még a 20. század elején is gyarapodó, polgárosodó nagyközség képét mutatta, a környék legnagyobb vásáros helye volt. A 19. században a helyi református gyülekezet a szomszédos magyarderzseivel együtt még csaknem kétszáz lelket számlált. Napjainkban már csak Rápolti Pista bácsi és felesége él a faluban. Ő lett a mindenes: az egyház őre, gondnoka, harangozó, templomnyitogató, idegenvezető, az egész Lóna völgyének harminc kilométeres szakaszán az utolsó magyarul beszélő útbaigazító. Ezeknek az adatoknak a birtokában érkezünk meg a faluba, ahol a központban a domboldalon magasodna a református templom – ha nem nőtte volna be a gaz és az akácos, és ha a domboldal körüli, az egyházhoz tartozó földet nem építették volna be egyik részén négyszintes tömbházzal, hozzá közel pedig a község polgármesteri hivatalával. Megígérték ugyan, hogy az ingatlanban lakrészt kap az egyház, ez azonban csak ígéret maradt. A terület másik része helyett a hatóságok egy kis parcellát ajánlottak fel az erdő alatt. De hát ki is harcolt volna a jogokért? Utoljára 1970-ben tartott istentiszteletet az akkor nyugdíjba vonuló lelkipásztor, a kommunista időkben meg amúgy sem lehetett követelőzni. A rendszerváltás idején pedig már csupán heten-nyolcan éltek a faluban.

ELNÉPTELENEDŐ VIDÉK

NEM SIRATNI JÖTTÜNK

Éneklés közben nézem a házakat, amelyek mellett elhaladunk. Kevés olyan falu van, ahol a szombat délelőtti élet pezsegne: többnyire minden második ház kihalt vagy éppen az összeomlás szélén áll. Sok udvart az enyészet és elhagyatottság jellemez, csak néhol pihen öregember vagy idős asszony egy-egy padon. Az istállók és ólak többnyire üresen állnak. Fiatalokat csak néhány község központjában látni. Nem csak a magyarok, a románok száma is igen megcsappant. Persze takaros kis

A buszból kiszállva a templomkertbe megyünk, amelyet néhány nappal ezelőtt közmunkások takarítottak meg a sok gaztól. Így kényelmesen elférünk a templombejárat előtti részen, ahol már az asztalra készítették az úrvacsorához szükséges kenyeret és bort. Nemsokára megkezdődik a szabad ég alatt az istentisztelet. A másfél óra alatt mindössze egy-két autó zúgása zavarja meg az énekeket és az imádságot – látszik, milyen a forgalom e kietlen tájon. 2019. október 13.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

– Siratni jöttünk ide? Semmiképp sem! Inkább erősíteni azt, aki még él, és megmutatni közösségünk erejét! Egyrészt emlékezünk azokra, akiknek volt hitük és erejük templomot építeni a nehéz időkben. Másrészt imádkozunk azért, hogy Isten fordítsa vissza a pusztulás folyamatát! – fogalmaz igehirdetésében Bib­ za Gábor esperes. Hozzáteszi: nehogy azt gondoljuk, hogy ha szépen felújított templommal rendelkezünk, akkor a megmaradás biztosítva van. – E romos, gazzal benőtt templomnak arra kell emlékeztetnie minket, hogy csak az Urat keresve van lehetőségünk élni – hangzik a figyelmeztetés az esperestől.

NEM HAGYJÁK KI AZ ISTENTISZTELETET Egy bácsi a sűrű bozótoson keresztül igyekszik megközelíteni minket, nem tudja, hogy a templom felé vezető utat megtakarították. Ahogy felér, kezét összekulcsolja, és a többiekkel együtt mormolja a Miatyánkot, énekli a Himnuszt. Lám, nem csak Rápolti Pista bácsi az egyedüli magyar itt – gondolom magamban. Az istentisztelet után beszédbe elegyedünk. Kiderül, hogy az idős férfi valóban Páncélcsehen él, de kolozsvári származású, és a faluban – ahogy ő fogalmaz régiesen – kvártélyban lakik. Néhány távoli, ortodox rokonának segít. Az istentiszteletet azonban nem akarta kihagyni. Közben mellettünk két idős hölgy beszélgetésére leszek figyelmes. Az egyik már huszonöt éve nem járt Páncélcsehen, akkor nagybátyját temették. Utoljára pedig ötvenöt éve, unokatestvérének konfirmálásán járt a templomban – magyarázza meghatódottságtól elhaló hangon. – Én mindig jövök a Floriska István által szervezett alkalmakra, legyen szó imaláncról, szórványtalálkozóról, kirándulásról. A múltkor például ebédet hoztunk a nőszövetséggel a közmunkásoknak – egészíti ki kidei beszélgetőtársa. A páncélcsehi alkalmi gyülekezet tagjai között van, aki szombati kirándulásként fogja fel az eseményt, ám olyan mérai egyháztag is akad, aki az úrvacsorai ének mind a tizenhárom versszakát fejből tudja. Gáspár Károly bodonkúti lelkipásztor is köszönti a mintegy százhúsz résztvevőt, és elmondja: nem sajnálkozni, hanem imádkozni érkeztünk Páncélcsehre. – Mindezt azért, hogy szívünkben felépüljön a lélek temploma, ha már a kőből készült romos állapotban van – fogalmaz a lelkész, aki kérdésemre elmondja, hogy havonta egyszer jár ki a faluba Pista bácsiéknál istentiszteletet tartani.

MÉG ZÚGNAK A HARANGOK Pista bácsi különben az istentisztelet alatt végig a romos templomban ül és sír, annyira meghatja mindaz, ami történik. Talán ezért is fogalmazódik meg bennem, hogy sajnos mégsem ünnepet ülünk itt. Ám a főgondnok másképp vélekedik. Floriska István szerint az egyházmegye szórványát ünnepeljük: azokat a testvéreket, akik naponta nehéz küzdelmet vívnak azért, 18 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

Rápolti Pista bácsi, aki nem hagyja magára a páncélcsehi templomot

„Imádkozunk azért, hogy Isten fordítsa vissza a pusztulás folyamatát!” (Bibza Gábor) hogy megőrizhessék hitüket, nemzeti hovatartozásukat. – Ők azok, akiktől a nagyvárosi gyülekezeteink összetartozás utáni vágyat, megmaradásért való küzdelmet tanulhatnak, akik a legnehezebb körülmények között is őrzik Isten házát, mert tudják, hogy a megmaradás legbiztosabb záloga az Istenbe vetett hit – fogalmaz a főgondnok. Hozzáteszi: Isten nem hiába teremtett minket Erdély földjére református magyarnak, és őriz már több mint ezer éve. – Az utóbbi száz, de különösen az elmúlt harminc évben önpusztító folyamatnak vagyunk tanúi. Egyre többen és egyre könnyebben mondanak le felekezeti, nemzeti hovatartozásukról, megtagadva ezzel őseiket, gyökereiket, családjukat. Az elmúlt évszázadokban, amikor a legnagyobb megpróbáltatásokon ment keresztül, népünk mindig Istenhez fordult, és ő mindig válaszolt. Így maradhattunk meg az ő kegyelméből ezer éve, és rajtunk is múlik, hogy a következő évezredben lesz-e magyar a Kárpátok tájain – hangsúlyozza Floriska István. Megilletődve és imádsággal feltöltekezve szállunk fel a buszra. Még meglátogatjuk Magyarderzsét, ahol a beszolgáló lelkipásztor két évvel ezelőtt temette el az utolsó reformátust. A romos templomtól való búcsúzás után itt is harangzúgás követi távolodó lépteinket, mint ahogy Páncélcsehen is, ahol Rápolti Pista bácsi szólaltatta meg a harangokat. Ki tudja, következő alkalommal lesz-e, aki harangozzon?  SOMOGYI BOTOND

| REFORMÁTUS ÉLET | VÁR A SZOLGÁLAT

A Mezőség Mózese A száz éve, 1919-ben született Hermán Jánosra, a Mezőség apostolának nevezett lelkipásztorra emlékeztek Nagysármáson szeptember utolsó vasárnapján családtagok, ismerősök, volt pályatársak. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László volt királyhágómelléki püspök hirdetett igét a Mt 9,35–38 igeszakasz alapján. Tőkés László rámutatott: Hermán János Krisztus szavának engedelmeskedve végezte több évtizedes missziói munkáját. Vasárnaponként néha tizenkét helyen is tartott istentiszteletet. A háború idején elmehetett volna külföldi tanulmányútra, de ő úgy tartotta, hogy a tanárnak, a lelkipásztornak és az orvosnak nem szabad elhagynia otthonát. Ezért inkább a népével való együtt nyomorgást választotta: 1950 szilveszterétől negyvenöt évig szolgált – más szórványtelepülések mellett – a nagysármási gyülekezetben. A zsidó néphez hasonlóan vándorolt a mezőségi pusztában, ezért is nevezték sokan a Mezőség Mózesének. Komolyan vette az egyház tanítói tisztségét. – Tőle hallottam fiatalként először az ujgurokról, pedig a nemzeti-kommunista hatalom idején ilyesmiről nem volt szabad beszélni. Nem az utolsó órákban, hanem immár az utolsó percekben kérdezzük egymást: lesznek-e Józsuék, akik átveszik e szolgálatot? Ugyanis az ünnepség csak akkor méltó, ha a kérdésre igennel válaszolunk, és Hermán János örökségét folytatni fogjuk – fogalmazott az istentiszteleten Tőkés László. A lelkipásztor munkásságát méltatta Vetési László egyházkerületi szórványügyi előadó és Sallai Imre helyi alpolgármester, valamint Klaas Eldering holland lelkipásztor is. Utóbbi

– Évtizedekkel ezelőtt fiatal teológusokként néhányan kerékpárral jártuk be a Mezőséget. Döbbenetes látványt nyújtott a vidék. Már esteledett, amikor megérkeztünk a sármási parókiára. János bácsi nagy szeretettel fogadott, és azt mondta: „Ameddig Rózsika néni (a felesége – a szerk.) vacsorát készít, addig átmegyünk a templomba, mert amit mesélek nektek, azt csak ott lehet elviselni.” A vacsora rég elkészült már, de János bácsi még mindig beszélt a Mezőségről, annak minden gondjáról, bajáról, de beszélt a feladatokról is. Így mentünk át nagy későn a templomból a parókiára vacsorázni: vállainkon a Mezőség minden nehézségével. Éreztük, hogy nagy baj van, de ő úgy tudta elmondani nekünk, hogy mi nem a gondokkal mentünk el, hanem a feladatokkal: a Mezőségen minket vár a szolgálat, vár az Úr, vár az egyház – idézte fel emlékeit Vetési László.

elmondta: Hermán Jánossal való megismerkedése után többször járt a mezőségi faluban, és a lelkipásztor azt is megosztotta vele, hogyan ütötte ki a presbiterekkel a szomszédos kissármási parókia falát, hogy az istentiszteleti helyet kibővítse, de a hatóságok ne szerezzenek arról tudomást. – Volt olyan idő, amikor azért költöztek be családok Nagysármásra, mert azt mondták: azt hallottuk, itt úgy prédikálnak, hogy az ember kibírja az egész hetet a következő vasárnapig – emlékezett édesapjára az ugyancsak lelkipásztorrá lett ifjabb Hermán János. A Mezőség apostoláról idén emlékkötetet szeretnének kiadni, hiszen a környéken egyre kevesebben őrzik emlékét: a gyülekezeti tagok közül csupán az idősebbek emlékeznek még rá. A környék szociálisan hátrányos helyzetű magyar gyermekeinek anyanyelvű oktatást biztosító helyi bentlakásos iskola a Kallós Zoltán Alapítványhoz tartozik, így nem veheti fel a lelkipásztor nevét. – Pedig Hermán János rengeteget harcolt azért, hogy mindenki anyanyelvén tanulhasson – magyarázta Kovács Szabadi Levente helybéli lelkipásztor. Hermán János unokája, Rebeka azt is elárulta: nagyapja a prédikálás és tanítás mellett a kétkezi munkát is fontosnak tartotta, a szomszédos Kissármáson családja segítségével kis templomot épített. Idővel a nagysármási gyülekezet – mint az összes mezőségi közösség – apadni kezdett: a fiatalok nem kapnak helyben munkát, így a közeli városokban próbálnak szerencsét. – Az viszont biztos, hogy Hermán János hitvallásának, magyarságának, óriási munkabírásának sokat köszönhet a környék reformátussága és magyarsága – összegezte Kovács Szabadi Levente.  SOMOGYI BOTOND 2019. október 13.

Reformátusok Lapja 19

| RE-KONSTRUKCIÓ |

Ember Azért az mégis csak döbbenetes, hogy arra a kérdésre, ki az ember, mind a mai napig nincs végleges és mindenki számára megnyugtató válasz. Ebből a bizonytalanságból az látszik, hogy van itt valamiféle állandóság, amely végigkíséri az ember világban létének helyzetét, miközben maga a világ, az ember külső környezetének összessége őrületes változásokon ment és megy keresztül. Amíg tehát egyfelől mondhatjuk azt, hogy az ember elképesztő teljesítményre képes, hiszen mindaz, amit létrehozott, nem kis teremtő erőről tanúskodik, addig a másik oldalon mégis az a helyzet, hogy az ember, amennyiben a saját végső lényegét kell meghatároznia, nem bír ötről hatra jutni. Van itt valami, mondjuk így, az ember végső léthelyzetére vonatkozó tudás, amely ellenáll mindenféle önmegismerési igénynek és kísérletnek.

A testté létel misztériuma pontosan tükrözi az emberlét misztériumát is, amelynek az a tartalma, hogy az Isten és ember közötti mélységes és alapvető összefüggés nélkül az emberről önmagában semmit sem lehet mondani. A legtöbb, ami az emberről puszta ésszel mondható, hogy az ember valamiféle többdimenziós, többsíkú és -aspektusú, „köztes” lény, amit jól kifejeznek az olyan szópárok (függetlenül attól, melyik kultúrából jöttek), mint ég és föld, test és lélek, anyag és szellem, véges és végtelen, immanens és transzcendens, Isten és ember, és folytathatnánk a sort. Minden jel arra mutat, hogy az ember azért képtelen önmaga léthelyzetének végső megragadására, mert nem tud túljutni, avagy kívülre kerülni létének többsíkúságán. Ez abban a tényben rögzíthető, hogy amíg az ember képes annak megértésére, ami rajta kívül van, addig képtelen megérteni a megértést magát. Mert hiszen nem kétséges, hogy az ember, amennyiben önmagát csak anyagnak tekinti, képes arra, hogy megragadja, leírja önmaga működését. De abban a pillanatban, ha az a kérdés, mi az az emberben, ami erre képes, amit szokványosan szellemnek hívunk, megáll a tudomány. Hogy tehát a szellem nem bír önmagán kívülre kerülni, önmagán felülkerekedni. Marad tovább ez a kettősség, ez a többsíkúság, az anyag és szellem, a 20 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

test és lélek, az ég és föld meghaladhatatlan kettőssége, amelyről viszont csak annyit lehet mondani, hogy ez a két dimenzió valahol mégis elválaszthatatlanul összetartozik. Mi több, ha valamit lehet mondani az emberről, akkor azt, hogy benne találkozik e két dimenzió. Amit szokványosan úgy fogalmazunk meg, hogy az ember egyszerre test és lélek, avagy anyag és szellem, és egyik sem létezhet a másik nélkül. Ez adja az emberlét örök rejtélyét és feszültségét. Csak sajnálni lehet, hogy korunk szellemiségének az a jellemzője: lemondott az emberi lényeg komplexitásának, többsíkúságának, immanens és transzcendens dimenzióinak az együttes látásáról, és egészen korlátolt módon belesüppedt az anyagelvűségbe. Ezzel az alapprobléma az, hogy önkényesen ezt a leszűkített emberértelmezést tette az önmegismerés mércéjévé. Ez bizony racionálisan is megengedhetetlen antropomorfizmus: az ember önmagát tette meg legfőbb viszonyítási ponttá, és elhitte, hogy az ember forrása maga az ember, és az embert magából az emberből lehet megérteni. Holott teljesen nyilvánvaló, hogy ezzel még a legfontosabb kérdés, hogy tudniillik mi az az emberben, ami akárhogyan is, de túlnő az emberen, megválaszolatlan marad. A helyzet azért is abszurd, mert hiszen itt a keresztyén válasz, amely pontosan megfogalmazza, hogy az ember Isten nélkül nem magyarázható meg. Ahhoz, hogy az embert valamelyest is meg lehessen érteni, létének egészét elhelyezni a valóságban, igenis szükség van olyan végső viszonyítási pontra, olyan nézőpontra, ahonnan az ember mintegy kívülről látja egész, tehát anyagi-szellemi, testi-lelki önmagát. S ez a viszonyítási pont nem lehet más, csak Isten, aki titok, de épp ez a titok valósul meg a testté lett Igében, Jézus Krisztusban. A testté létel misztériuma pontosan tükrözi az emberlét misztériumát is, amelynek az a tartalma, hogy az Isten és ember közötti mélységes és alapvető összefüggés nélkül az emberről önmagában semmit sem lehet mondani. Pontosabban lehet, de annak nagy ára van: lemondás ég és föld együttes látásáról és tapasztalatáról. Pontosan arról, ami az embert emberré teszi. 

| GONDOLATOK |

FAGGYAS SÁNDOR

Keresztény szabadság A szerző újságíró, a Magyar Hírlap Táncsics Mihálydíjas szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségi tagja

ILLUSZTRÁCIÓ: KALOCSAI RICHÁRD

Különös fogalom körül bontakozott ki heves vita az elmúlt hetekben a hagyományos és a közösségi médiában. Ennek apropóját a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kongresszusán szeptember közepén elmondott miniszterelnöki beszéd adta. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy 2010 óta Magyarországon létrejött egy sajátos kereszténydemokrata állam, és ennek középpontjában a keresztény szabadság áll, amely alapjaiban különbözik a liberális szabadságtól. Szerinte a liberális szabadságra épülő liberális demokráciák nem tudnak töb-

bé hivatást és értelmet adni Európának. A kereszténydemokraták szerint Európa küldetése, hogy újra és újra megalkossa a keresztény szabadságot és azt az életformát, amely erre épül. A vita többnyire süketek párbeszéde, mivel az egyik – számbelileg, médiafelületben és hangerőben hatalmas fölényben lévő – oldal ab ovo elutasítja, hogy egyáltalán létezik keresztény szabadság és európai életforma. Jellemző, hogy az Európai Parlamentben a szocialista, liberális és zöld frakciók hevesen ellenzik, hogy az új Európai Bizottságban legyen az európai életmód védelme nevű portfólió. Például a zöldek belga frakcióvezetője így fogalmazott: „Milyen az európai életmód, meg tudja valaki mondani? Ha Orbán Viktort hallgatom, akkor az európai életmód egy férfi és egy nő közötti házasságot jelent, sok gyerekkel, a nő otthon marad a gyerekekkel, és vasárnap templomba mennek... Ez lenne az európai életmód?” Még nem tudni, mi lesz a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök által tervezett tárca sorsa, de ez az erőpróba is az euró-

pai kultúra fennmaradását eldöntő nagy küzdelem része. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a földrajzi Európa egyre inkább elszakad, eltávolodik szellemi, erkölcsi és kulturális gyökereitől, alapjaitól. Sőt, saját alapítóinak eszméitől és ethoszától is! Európa nyugati felén ma már nemigen hivatkoznak a közös, egységes Európát megalapozó Robert Schuman egykori francia külügyminiszterre, aki szerint Európa a kereszténység nagy eszméinek, erkölcsi alapelveinek és kultúrájának köszönheti a létét, s a jövőben is az európai demokrácia „vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz”. A küzdelem az európai demokrácia és életforma kulturális, ideológiai, politikai értelmezési mezőjében folyik, de nagyon fontos Köntös László dunántúli lelkészi főjegyző világos különbségtétele a keresztény szabadság kulturális-politikai és biblikus-teológiai dimenziója között. A keresztény szabadság eredeti tartalma arra vonatkozik, hogy az ember az üdvösségére nézve a feltámadott Jézus Krisztussal való közösségben belsőleg szabaddá, életének minden külső körülményétől függetlenné válik, és ezt a közösséget semmilyen külső erő vagy hatalom nem veheti el és nem semmisítheti meg. „A keresztény szabadság emberi erővel nem szerezhető meg és nem vehető el. Ugyanakkor a történeti-kulturális kereszténység külső szabadságát igenis védeni kell egy olyan Európában, amely abszurd módon szembefordult saját múltjával, és elhitte, hogy a civilizációs múlttól való megszabadulás maga lesz a szabadság teljessége” – írja a reposzt.hu oldalon. Ha felidézzük az elmúlt négy évszázad magyar szabadságküzdelmeit, azokban a szabadság vallási és politikai tartalma többnyire szorosan összekapcsolódott, még ha a két dimenzió el vált is egymástól. A Krisztus-hívők ismerik és értik Jézus tanítását, hogy ő nem ebből a világból való, és az ő követői sem, főpapi imájában mégsem azt kérte az Atyától, hogy vegye ki őket e világból, hanem hogy őrizze meg őket a gonosztól (Jn 17,15–16). Ezért ameddig teremtő és gondviselő Atyánk éltet, a jelenvaló világban kell élnünk és „ama nemes harcot megharcolnunk”, ami első renden a hit harca; másfelől „küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért” – a magunk, családunk, egyházi és világi közösségeink, nemzetünk boldogulásáért, életmódunk, életformánk megvédéséért. Igaz magyarként és európaiként.  2019. október 13.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra! LXIII. ÉVFOLYAM,

41. SZÁM,

2019. OKTÓBER 13.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

A gyógyító Ige

LAPJA

REFORMÁTUSOK

MAI ÉLETHELYZETEK

Kati, az elvált, középkorú asszony a Körúton élt, és a vendéglátóiparban edzett idegzetével el sem tudta képzelni, hogy valaha is eszébe jutna az öngyilkosság. De kátyúba jutott élete egy pontján olyan súlyos depresszió lett úrrá rajta, hogy nem hagyta nyugodni ez a gondolat. Barátnője egyre jobban aggódott érte, és meg is mondta neki, hogy be kell mennie a pszichiátriára. El is intézte neki, hogy fogadják a kórházban. A tervezett időpont előtt két nappal Kati lement a Hunyadi téri piacra. Az újságárusnál rádióújságot kért. Az eladó adott neki egyet, mire Kati ráförmedt: nem ezt kérem! Erre az újságárus szelíden elétette az összes rádióújságot, amit csak adhatott. Az asszony váratlanul elsírta magát. – Ne haragudjon, nem szoktam én ilyen durva lenni, de most minden összejött – mondta, és kiöntötte búját-baját az ismerős eladónak, aki megkérdezte tőle, hogy van-e másnapra programja. – Program? Ugyan, már rég nincsenek programjaim – legyintett Kati. – Akkor legyen itt háromnegyed kilenckor a piac előtt, jövök és magammal viszem – felelte az eladó. Így történt, hogy Kati és a bibliaórás Marika – mert ő volt az újságárus – vasárnap reggel megjelentek a Skót Misszióban tartott istentiszteleten, majd sietve átmentek a fasori templomba tíz órára. Kati – aki azelőtt csak az éjféli mise alkalmából látott belülről templomot – követte Marikát, de hogy mennyit értett az igehirdetésekből, azt csak Isten tudja. De ezzel még nem engedte útjára újdonsült barátnője, hanem bevitte a gyülekezeti terembe, ahol igehirdetési kazettákat lehetett kölcsönözni. Kért két sorozatot Cseri Kálmán lelkipásztor evangélizációiból. – Ezeket hallgassa, meglátja, hogy hasznát veszi – ezzel bocsátotta útjára Katit Marika. Kati elindult hazafelé, kezében a kazettákkal. Azon gondolkodott, mit kezdjen velük, van neki kazettája elég, tele könnyűzenével, de már azokat sem hallgatta régen. Hazaérve eszébe jutott, mi lesz, ha visszatérve a kórházból újra találkozik az újságárusnővel. Betette hát az első kazettát, hogy mégis belehallgasson, mi is van rajta. Egész éjszaka hallgatta őket, egyiket a másik után. Potyogtak a könnyei, gyógyult a szíve-lelke. Reggel a barátnője ott találta a padlón ülve, a kazetták között. – Készülj, mert elkésünk – sürgette a barátnő. – Én nem megyek sehova. Nekem már nincs szükségem arra, mert megtaláltam az Orvosomat – mondta Kati. Valóban megtalálta. Bekapcsolódott a gyülekezeti életünkbe, hamarosan fizetett diakónusunk lett, aki nagy odaadással és szorgalmas munkával látogatta az öregeket, rászorulókat, és mindnyájuknak beszélt az áldott Orvosról, Jézusról. Ma is hitben él, nem mondja, hogy senkinek nem kell a pszichiátria, de neki elég volt a gyógyító Ige. „Az Urat keressétek, és életben maradtok!” (Ám 5,6)  VÉGH TAMÁS

ÁRA: 320 FT

Fehér köpenyben is Istent szolgálni MINDENNAPOK A KÓRHÁZMISSZIÓBAN

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás: ...................................................................................

| SZEMLE |

Hit és megújulás

Hívő főnökök Milyen a jó keresztyén vezető? Ismeri és szereti a beosztottait, tisztában van az erősségeikkel és a gyenge pontjaikkal, saját maga felé ugyanolyan magasak az elvárásai, mint feléjük, és igazságosan vezeti a rábízottakat. Sorolhatnánk még az ismérveket, de mindezek csak akkor válhatnak hangzatos leírásból valósággá, ha melléjük személyesen megélt hit is társul. Hit, amely egyedül az élő Istenbe kapaszkodik, tőle vár bölcsességet és felüdülést, amikor elérkezik a megfáradás, a kiégés ideje. Kovács Ágnes Lilla közgazdász, újságíró, kommunikáci-  Kovács Ágnes Lilla: ós szakember Hit a vezetésben című Hit a vezetésben. interjúkötetének beszélgetőpartnerei Harmat Kiadó, erről tesznek bizonyságot. 2019, 3 992 forint. A könyvben megszólal többek között ügyvezető, cégtulajdonos, főszerkesztő, főigazgató, egyetemi docens, összesen tíz – olykor több száz vagy ezer ember munkájáért felelős – vezető, akik a könyv írójának őszinte szavakkal tárják fel gondolataikat hamis önértékelésről, lelki válságról, megtérésről, teljes szemléletváltásról és arról, hogyan lehet tartalmas életet élni vezetőként egy kiszámíthatatlan világban. Füzi Ákos, Héjj Tibor, Heizer Tamás, H. Kovács Judit, Kozek András Gergely, Martí Zoltán, Neulinger Ágnes, Semsei Rudolf, Somody Imre és a reformátusok számára talán legismertebb Velkey György, egyházunk Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója nemcsak betekintést engednek az olvasóknak szakmai, hit- és magánéletükbe, hanem bölcsen összeszedett tanácsokat is adnak a vezetéshez a kötetet forgatóknak.  JEZSOVICZKI NOÉMI

Harminc alapos, mégis friss, aktuális keresztyén pszichológiai glosszát adott közre a Kálvin Kiadó. Kálmánchey Márta pszichológus A belső ember megújulása című könyve arról tanúskodik, hogyan építi személyiségünket az egészséges keresztyén hitélet, azaz hogyan válhat a hit megújító erővé az életünkben. A kisalakú, kézbe simuló köny vecske szövegei több tiszántúli Kálmánchey Márta: A belső ember református folyóiratban is megjemegújulása. lentek már, most azonban új egységKálvin Kiadó, 2019, ként állnak az olvasók elé. A mű mát690 forint. rixszerűen jeleníti meg és dolgozza fel a hívő ember életének szakaszait, valamint a keresztelő, a konfirmáció és az úrvacsora pszichológiai kérdéseit. A szerző külön glosszát is szentel saját szakterületének, az örökbe fogadott gyermekek kérdéseinek, de foglalkozik többek között a kreativitás témájával is – teszi mindezt szilárd hittel, fejezetenkénti igei bátorítással. Kálmánchey Márta korábbi kedvelt köteteinek – a 2009-es A belső ember erősítése és A belső ember növekedése, amely 2011-ben látott napvilágot – folytatása a most megjelent kiadvány, amely önálló műként is megállja a helyét: az előzőekhez hasonlóan szelíd határozottsággal vezeti olvasóit az Isten és ember között kialakult szeretetkapcsolatban, azaz a hívő életben, amely meg tud bennünket újítani minden életszakaszunkban, minden normatív, azaz fejlődési krízisünkben. Utóbbi fogalom Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselméletéhez kötődik – minden életszakaszban megnevezhetünk olyan életfeladatot, amelyet teljesítenünk kell. Például meg kell tanulnunk bízni, akaratunkat kifejezni, alkotni, felelősséget vállalni, megbékélni és betelni az élettel. A hitvallásos glosszák különös ereje, hogy egyértelműen hirdetik: az Úrban bízva, hozzá kapcsolódva sikerrel tudjuk venni életünk nagy fordulópontjait, vele járva lehetünk érett, felnőtt személyiségek a hitben. A kedves, finom kiadvány a keresztyén könyvespolcok állandó darabjául kínálkozik: jó benne egy-egy szakaszt aláhúzni, megjelölni, újra és újra végiggondolni az olvasottakat akár egyénileg, akár közösségben – még ajándékként is jó szolgálatot tehet.  BAGDÁN ZSUZSANNA

2019. október 13.

Reformátusok Lapja 23

| REFORMÁTUS ÉLET |

Tartalom fogyasztható formában KOCSIS JULIANNA

Van abban valami megrendítően szép, amikor a lelkipásztorok nagyobb egyházi alkalmak előtt összegyűlnek, vállukra veszik a palástot, közösen fohászkodnak Istenhez, aztán együtt vonulnak be a szent hajlékba, a gyülekezet közösségébe. Így tettek a Szatmár Határok Nélkül református találkozóra határon innen és túlról érkezett lelkipásztorok is szeptember 21-én Nagyecseden, hogy aztán istentisztelettel kezdjék meg a programot.

Az immár kilencedik alkalommal megrendezett esemény ötletgazdája és főszervezője a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület. Az egyesület 2011-ben született meg azzal az igénnyel, hogy – amint az honlapjukon olvasható – egységbe fogja a szülőföldjükért felelősséget vállaló, a szatmári régiót önálló földrajzi, történelmi, néprajzi és kulturális egységnek tekintő, együtt gondolkodó személyeket. Tagjai szeretnék a trianoni országhatár által szétszabdalt történelmi Szatmárt életre kelteni, és megvalósítani a benne élő szatmári emberek szellemi-lelki egyesítését. Erre törekednek ebben az esztendőben is Nagyecseden. – Az első három alkalom még Fábiánházán volt, de Kovács Lajossal, Nagyecsed polgármesterével arra jutottunk, hogy az itteni, a Tiszántúli Református Egyházkerület harmadik legna24 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

gyobb temploma méltóbb környezetet kínál az eseményhez. Emellett szól Nagyecsed reformációra gyakorolt hatása is – osztja meg az előzményeket Fülöp István, az egyesület elnöke, aki egyben a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője. A rendezvényen az igehirdetés mellett még sok más programon is részt vehetnek a látogatók, így is közelebb kerülhetnek az egyházhoz. – Mindig olyan formát kell találni, amely a mai korban fogyaszthatóbb, de a tartalmat nem takarja el, az örök értéket sugallja – véli Fülöp István.

LÉGY ERŐS ÉS BÁTOR! – Szükség van ma is arra, hogy az Isten azt mondja nekünk: légy erős és bátor! – utal a 2Krón 32,7–8 igeszakaszra Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az ünnepi istentiszteleten. – Bármilyen kicsinek, kevésnek látszunk is, mi nagyobbak, többek vagyunk, mert velünk van a Teremtő – hangsúlyozza Csűry István. Hozzáteszi: szükség van Ezékiásokra, hogy legyen, aki erre akkor is emlékeztet minket, amikor mindenki más azt mondaná, hogy még Isten is hátat fordított nekünk. – Ebben a két szóban, hogy „Isten velünk”, benne van az egész evangélium – kapcsolódik az elhangzottakhoz a Róm 8,31 alapján Fekete Károly az igehirdetés második részében. – Amikor összecsapnak a fejünk felett a hullámok, ebbe a kérdésbe csomagolt állításba kapaszkodhatunk – mutat rá a tiszántúli püspök.

| REFORMÁTUS ÉLET |

INSPIRÁLÓ KEZDEMÉNYEZÉS

ÁTADTÁK A MILOTAI NYILAS ISTVÁN EMLÉKÉRMET Az istentiszteleten Milotai Nyilas István emlékéremmel ismerték el Pécsi Ferenc erdélyi közgazdász munkásságát. Az egykori szatmári születésű püspökről elnevezett emlékérmet évente kétszer adják át: szeptemberben a nagyecsedi Szatmár Határok Nélkül református találkozón, és október 31-én Mátészalkán, a reformáció emléknapján. A kitüntetett világi és egyházi személyiségek a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesülettel való együttműködésükért és a református egyház javára kifejtett önzetlen tevékenységükért vehetik át az elismerést.

ÖRÜLNI EGYMÁSNAK

A Miskolcról érkező Elek Szabolcs Zoltán az imént még a színpadon szolgált: az Immánuel zenekarral segítettek a délutáni szabadtéri programra ékezőknek a hangolódásban. Az együttes tagjai Szatmárnémetiből származnak, de az évek messzire sodorták őket egymástól: már Debrecen, Miskolc, Tiszaszalka és Szatmárnémeti az otthonuk. A szétszórtság azonban nem gátolja meg őket az együtt zenélésben. – Most már mindenki családos, így nehezebb próbálni, de azért még összejárunk. Már negyedik alkalommal vagyunk a találkozón – osztja meg Szabolcs, aki feleségével és öthónapos kisbabájukkal érkezett. Külön örül annak, hogy a találkozóra szülőfalujából, a partiumi Kisbábonyból is többen eljöttek, sőt még kárpátaljai ismerősökkel is összefutott. Kárpátaljáról érkezett családjával együtt Balogh Attila is, akit inspirál a találkozó. – Jó lenne, ha mi, ugocsaiak is szerveznénk hasonló rendezvényt – véli a salánki református közösség lelkipásztora.

LELKI ÉS KULTURÁLIS PROGRAMOK

– Tavaly egy határon túlról érkezett háA résztvevők sok lehetőség közül választzaspár azt mondta nekem: nem is sejtjük, hatnak, ki-ki megtalálhatja a számára kedmilyen sokat jelent nekik, hogy szeretetves elfoglaltságot: még az istentisztelet tel látjuk őket, és együtt lehetünk ezen a előtt kombinált fogathajtást nézhettek rendezvényen, ahol megélhetjük a hitünmeg, egész nap gasztronómiai bemutaket, van miért hálát adni, örülünk egymástók, vidámparki attrakciók, játszóház, kéznak – magyarázza Fábián Csaba helyi lelkipásztor. Különösen örül annak, hogy évről „Mindig olyan formát kell találni, amely a mai korban évre egyre többen kapcsolódnak be a programfogyaszthatóbb, de a tartalmat nem takarja el, ba a gyülekezetből. Szerinte a vendéglátóknak és a vendégeknek is sokat jelent ez az esemény. az örök értéket sugallja.” (Fülöp István) Így gondolja ezt Boldizsárné Borbála is, aki a partiumi Tasnádról érkezett. A római katolikus asszony először vesz részt a találkozón. – Jöttem a református testműves foglalkozások, civil sátrak várják az érdeklődőket. A vérekkel, és nagyon örülök, hogy itt vagyok! Van egy klubunk határrendészek is kitelepültek egy standdal: bárki felteheti Tasnádon, az a neve, hogy Vidáman előre. Kirándulni járunk kérdéseit, tájékozódhat arról, hogyan válhat valakiből haegyütt, testvérekként katolikusok, reformátusok. El-ellátogatárvadász. Az előző évekhez képest újítás, hogy a szervezők tunk egymás rendezvényeire. Nagyon örültem, amikor megidén külön programmal igyekeznek elérni a fiatalabb korhívtak, hogy jöjjek el velük Nagyecsedre. Felemelő volt látni a osztályt: az Imasátorban egész délután dicsőítéssel, beszélsok tiszteletest palástban bevonulni a templomba. Ha Isten getésekkel, motivációs játékkal és elődással várják őket. A megsegít, máskor is eljövök – mondja Boldizsár Borbála, aki színpadon a már említett Immánuel zenekar után helyi és hozzáteszi, különösen nagy örömöt okozott neki, hogy a gyühatáron túli hagyományőrző csoportok, az Unless és a Sound lekezet elénekelte a székely himnuszt. Ezt videóra vette, és Garage könnyűzenei formációk előadását tekinthetik meg a közösségi oldalán is szeretné megosztani, hogy minél többekrésztvevők. Az egész napos programot a Csík Zenekar konhez eljusson a szép gesztus. certje zárja.  FOTÓ: BARCZA JÁNOS 2019. október 13.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

Imaéjjel 2019 Október 25-én éjjel, péntekről szombatra virradóra újra Kárpát-medencei Református Ifjúsági Imaéjjelen lehetnek együtt a fiatalok. Az alkalom célja, hogy mindan�nyian – saját ifjúsági közösségükön belül – megélhessék az egységet azzal, hogy gyülekezetük, ifijük keretein belül maradva egy éjszakán át együtt imádkoznak, beszélgetnek, dicsőítik Istent, és így több ezer fiatallal, de elsősorban a mindnyájukat ös�szekötő Istennel vállaljanak közösséget. Az imaéjjelt bárki megszervezheti, bekapcsolódhat szervezőként, illetve résztvevőként a közelében lévő gyülekezetben. Minden csatlakozó közösséget szívesen látnak, azt remélve, hogy minél több helyszínen egységesen megvalósul az esemény. Az ajánlott programot, az elmélkedéseket, forgatókönyveket az imaéjjelhez, illetve a grafikai anyagokat a szervezők adják, így az egyes alkalmak megvalósítóinak csak a helyszínről és társaságról kell gondoskodniuk. A szakmai anyagot a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet dolgozta ki. Az idei év témája a megbocsátás: Miért bocsássunk meg? Kinek és hogyan? Kire és miért haragszol? Mivel szoktak megbántani, és te mivel bántasz meg másokat? Tanulható-e a megbocsátás? És mit mond erről a Biblia? Isten tényleg megbocsát nekünk? Az imaéjjelen lehetőség nyílik utánajárni, közösségben megvitatni, megtapasztalni, hogy mi a szerepe az életünkben a bűnbánatnak, a bocsánatkérésnek és a kegyelemnek. „Kérünk, hogy amennyiben tudsz és szeretnél közösségedben szervezőként részt venni az imaéjjelen, töltsd ki az online jelentkezési lapot, hogy számontarthassunk téged és a csoportodat, és ezáltal akár ös�szeköthessünk más Imaéjjel-szervezőkkel is. Ha kérdésed van az eseménnyel kapcsolatban, írj nekünk e-mailt az ifjusag@reformatus.hu címre” – írják a Zsinati Ifjúsági Iroda munkatársai a reformatus.hu Fiatalok/ Imaéjjel oldalán. A regisztráció határideje: október 23., szerda reggel.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (G, S, E, Ű). 13. Célozgat. 14. Lejjebb. 15. … in de Kök, torony a tallinni városfalban. 16. Héber eredetű férfinév, jelentése: Isten gyógyít. 18. … Madrid, neves sportklub. 20. NMA. 21. Vény, röviden. 22. A szájüregben található kemény felszíneken kialakuló biofilm. 24. Magasba hajít. 27. Állatcsoport. 28. Pál női párja. 29. Summa cum …, színötös tanuló minősítése. 31. LAR. 33. Dél-libanoni keresztes vár, ma Tebnine (TORON). 35. Liverpooli tojás! 36. Kuka. 39. Vissza: puskamérték. 40. Szabdal. 42. Webber-musical. 43. Miskolc hegye. 45. Madridi napilap. 46. Velencei kalandor, író (Giacomo). 49. Amögött, de már az elején! 50. Rajong érte. 52. Kloritdarab! 53. Zacskó. 55. Természet alkotta boltív Csádban (ALOBA). 57. Békés művésznő keresztneve. 60. Író, filmrendező, forgatókönyvíró (Lajos). 62. Petrarca múzsája. 63. Előadó, röviden. 64. Kannában van! 65. … Haan, holland válogatott labdarúgó, edző. 67. Újságírói műfaj. 69. Nemzetközi szervezet rövidítése. 71. Olimpiai ezüstérmes úszó, edző (Imre). 73. Német énekesnő, modell művészneve (alias Larissa Sirah Herden). Függőleges: 1. Hangutánzó szó. 2. Megteendő útszakasz. 3. Maffia fele! 4. Lassan elfogy. 5. Égéstermék. 6. Tova. 7. Az egyik evangélista. 8. Ember belseje! 9. Fapipás település. 10. Felmenő. 11. Horvát falucska az Isztrián (LINDAR). 12. Verne kapitánya. 17. Kifigyelve megtanul. 19. Berlini emberek! 23. A finnek nemzeti eposza. 25. Perui író (Mario Vargas). 26. Az idézet második része (E, S, K, R, S). 27. Die Kunst der … (A fúga művészete), Bach nagyszabású variációs ciklusa. 28. A Dél-afrikai Köztársaság közigazgatási fővárosa. 30. Ötletel. 32. …-karbonsav, fehérjeépítő szerves vegyület. 34. Az USA 44. elnöke (Barack). 37. Majdnem ízes! 38. Tantál és vanádium vegyjele. 41. Milánói operaház. 44. Tragikus sorsú svéd hadihajó. 47. Hawaii üdvözlés. 48. Egykori videójáték-fejlesztő és -gyártó amerikai cég. 51. Péter főfoglalkozása. 54. A konyhaművészet alfája és ómegája. 56. Skót születésű amerikai dalszerző, színész, író, a Talking Heads énekese (David BYRNE). 58. Torino piemonti neve. 59. Becézett férfinév. 61. Kortyolna. 62. …-Őssy Szabolcs geológus, barlangkutató, hegymászó, szakíró. 63. Felém. 66. Figyel páros betűi. 68. Oxigén és ezüst vegyjele. 70. Zúzni kezd! 72. Kicsinyítő képző. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Ne indulj fel, ha az alattomos – embernek szerencsés az útja.

26 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

| GYERMEKEKNEK |

Otthon, édes otthon  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Olyan jó otthon lenni. Szeretem a szobámat, a játszószőnyegemet, a könyvespolcomat meg a nappaliban a kanapét, amelyen ülve a tévét szoktuk nézni anyáékkal. De hogy voltak berendezve a házak Jézus korában? Nagy kérdés, hogy kinek a házáról beszélünk. A szegények vagy a hétköznapi emberek házai nagyon egyszerűen voltak berendezve. A lakórész közepén volt a tűzhely, körülötte zajlott az élet. Néhány cserépedény a főzéshez, korsók, fazekak az ételek tálalásához. Nem is állt sokkal többől a konyhai felszerelés. A ruháikkal nem volt sok gondjuk, mert a szegényeknek egy-két öltözet ruhájuk volt. Ezek elhelyezéséhez nem kellett ruhásszekrény vagy láda. Sokan a felsőruháikat leterítve aludtak éjszaka. Vagy alvógyékényen – ez ahhoz a napozógyékényhez hasonló, amelyet ki szoktatok vinni a strandra. Persze ismerték az ágyat is, de általában az egész család egy ágyban aludt. Arról már volt szó, hogy a házba beengedték az állatokat is, így a lakásban is lehetett jászol, amelyből az állatok ettek. Ezért nem volt furcsa, hogy Mária jászolba fektette Jézust, miután megszületett. Inkább az a furcsa és kivételes, hogy nem találtak szállást maguknak éjszakára, pedig az asszony bármikor megszülhetett, és segítségre szorult.

És a gazdagok? Nekik milyen volt a lakásuk? Fényűző, persze csak annyira, amennyire gazdag volt a ház tulajdonosa. Ezekben a házakban már voltak kerevetek, a mai kanapékhoz hasonló fekvőhelyek is. A heverőkre terítőket, szőtteseket raktak, fűszeres illatú növényekkel illatosították. A falakat értékes szőnyegek, kárpitok borították, a bútorok díszesen faragottak voltak. A király vagy a nagyon gazdag emberek berendezési tárgyait gyakran arany- vagy elefántcsont berakások díszítették. Az írástudók, rabbik, papok házában lehetett „könyvszekrény” is, amely leginkább egy felállított, nyitott dobozhoz volt hasonló. A könyvek ugyanis nem lapokból álltak, hanem tekercsekre írták őket. A keleti házak középpontjában az udvar állt (persze csak ha volt). A gazdag emberek udvara is igen fényűző volt, már csak azért is, mert gyakran ott fogadták a vendégeiket, és ott folytatták le az üzleti vagy egyéb tárgyalásaikat. Az udvart általában pálmafák vagy egyéb árnyékadó növények szegélyezték, és sokszor kút vagy csobogó is állt középen, amelyből inni is lehetett. Jézust a Gecsemáné-kertből Kajafás házához vitték, és Péter az udvarról figyelte az eseményeket (Mt 26,58). Az asztal volt a családi élet központja. Akit vendégül láttak, azzal asztalközösségbe került a ház népe, ez a vendégnek védelmet jelentett. Az asztal többnyire alacsony volt, és a vendégek félkönyökre ereszkedve, fekvő helyzetben vették körül három oldalról, míg a negyedik oldalt szabadon hagyták a felszolgáló szolgáknak. És mivel világítottak? A lakásban jobbára mécsessel vagy lámpással: agyagból formázott kis edénykével. Olyan volt ez, mint egy lapos kancsó. A mécsesbe olajat öntöttek, és a „csőrén” keresztül egy kis fonal- vagy szalagdarabot – kanócot – húztak bele. Ez megszívta magát olajjal, így ha meggyújtották, sokáig égett. A Biblia többször tesz említést szövétnekről is, amely a mécsesnél nagyobb, a fáklyánál egyszerűbb világítóeszköz: botra tekert, olajba mártott szövetdarab, amelyet meggyújtanak. Jézus maga is többször beszél a lámpásról. Szemünket a testünk lámpásának nevezi (Mt 6,22–23). Arról is szól: a mécsest nem azért tartják, hogy eldugják, hanem hogy világítson mindenkinek a házban csakúgy, mint az Evangélium (Mt 5,15).  2019. október 13.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

Építkezni a szétszakítottság ellenére

A nemzeti összetartozás emlékévének központi református programjáról is döntöttek a Generális Konvent legutóbbi elnökségi ülésén. A Kárpát-medencei református egyházak vezetői október 1-jén és 2-án – a Szerbiai Református Keresztyén Egyház elnökségének meghívására – Hertelendyfalván tanácskoztak. A magyar országgyűlés júniusban döntött arról, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulójára emlékezve 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánítja, olyan rendezvények, kiadványok és művészeti alkotások létrejöttét is támogatva, amelyek „erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét”. A testület döntése nyomán – az emlékév programsorozatához is csatlakozva – 2020. május 22-én Marosvásárhely látja vendégül a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete, a Generális Konvent közgyűlését. Másnap szintén az erdélyi város ad otthont a magyar református egység napjának – a rendezvényre jövőre is több ezer résztvevőt várnak. A találkozó programjának kiemelt eseménye lehet az anyaországban és a Kárpát-medence egyéb tájain mostanában felépült vagy megújult száz templom és egyházi intézmény jelképes felszentelése, megmutatva, hogy az évszázados szétszakítottság ellenére jelen van és építkezik a magyar református közösség. Az 1880-as években bukovinai székelyek betelepítésével létrejött és a Kárpát-medence legdélebbi magyar református gyülekezetének is otthont adó településen megtartott tanácskozáson a Generális Konvent elnöksége tárgyalt egyebek mellett költségvetési kérdésekről, valamint a külhoni és a diaszpórában élő magyar reformátusok helyzetéről is.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: BARCZA JÁNOS ESEMÉNYEK

Október 13. Budapest | Kovács Szilárd Ferenc, a pécsi székesegyház orgonaművésze ad hangversenyt a Kálvin téri templomban (IX. Kálvin tér 7.) vasárnap 17 órakor. Programjában a barokk orgonaművek mellett magyar egyházi énekekre írt saját kompozícióit is megszólaltatja. A hangversenyt 18 órakor esti istentisztelet követi, Igét hirdet Kun András Nándor lelkész. Október 19. Budapest | A Kelenföldi Barokk Esték kétszázadik hangversenyén, szombaton 17 órakor Finta Gergely orgonaművész ad hangversenyt Johann Sebastian Bach orgonaműveiből a kelenföldi református templomban (XI. Október 23. u. 5.). Igét hirdet Takaró János lelkész. APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Református palást, Bocskai-öltöny készítését rövid határidőre vállalom. www.reformatuspalast.hu, e-mail: revertgy@index.hu Gyál, Rákóczi út 3/2. Tel.: 06-30-368-0907. 28 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

A HÉT KÉPE

A ráckeresztúri drogrehabilitációs otthon fiataljai október 5-én ismét a Velencei-tó körüli futáson-kerékpározáson vettek részt a sukorói, ercsi és lovasberényi gyülekezetek tagjaival, a budapesti teológusok egyik csoportjával, továbbá a felcsúti Letenyey-középiskola diákjaival és tanáraival együtt. Velük tartott Veres Sándor dunamelléki főgondnok is. A nyolcadik éve megrendezett eseményt idén a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány is támogatta – tájékoztatta lapunkat Kardos Ábel sukorói lelkipásztor. 

| EGYHÁZI ÉLET |

AZ ELVESZETT ADATOK NYOMÁBAN

Megajándékozott emberek vagyunk Tudunk-e bővelkedni a hitben, Isten Igéjében, netán a krisztusi szeretetben? Ezekkel a kérdésekkel néztek szembe a reformáció hónapja programsorozat megnyitójának résztvevői. Az október 1-jei budapesti zenés istentiszteleten Steinbach József dunántúli püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke prédikált. – Az egyház ma is reformációra szorul, a világ, amelyben élünk, arra késztet bennünket, hogy újra és újra átgondoljuk szolgálatunkat – hangsúlyozta Kondor Péter evangélikus püspök a rendezvénysorozat központi nyitó alkalmán. Mint mondta, nem nekünk kell magunkat megreformálni, csakis Jézus Krisztus képes minket megújítani, aki fél évezrede egy kolostor cellájában gyötrődő szerzetest, Luther Mártont is megszólította. A MEÖT szokásos, egy hónapon át tartó országos programsorozata – már hagyományosan – zenés istentisztelettel kezdődött. Steinbach József püspök igehirdetésében a 2Kor 8,7 alapján magyarázta meg, mit jelent bővelkedni „hitben és igében, ismeretben és minden buzgóságban, és a tőlünk rátok áradó szeretetben”. – Áldja meg Isten ezt a hónapot, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát, tagegyházait és mindannyiunkat, hogy rádöbbenjünk, bővelkedő nép vagyunk – kívánta igehirdetése végén a püspök. A zenei szolgálatot szervező Bódiss Tamás két kilencvenesztendős egyházzenész előtt is tisztelgett az istentiszteleten, mint mondta: „Trajtler  REFORMÁCIÓ HÓNAPI PROGRAMOK Gábor orgonaművész, a Deák téri Október 13-án, vasárnap 17 órától templom egykori karnagya és Beökumenikus missziói napot tartanak harka Pál baptista kántor, orgoa pápai református ótemplomban, naművész, karnagy egyaránt sokat egy héttel később pedig reformációi tett a hazai kóruséneklés előmozgálaestet szerveznek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. dításáért.” Utóbbinak Szent az Úr, Hagyományosan ezen adják át a az Alkotó című énekfeldolgozását Protestáns Újságírók Szövetségének az összkar szólaltatta meg a CanRát Mátyás-díját. A helyi ünnepségek tores Ecclesiae Rézfúvós Együttes és megemlékezések mellett központi és Finta Gergely orgonaművész reformációi istentiszteletet is tartanak a magyarországi protestáns egyházak, közreműködésével. Az alkalom vémégpedig október 27-én, vasárnap gén a MEÖT protestáns tagegyhá17 órától a fővárosban. A Wesselényi zainak vezetői – Papp János baputcai Baptista Gyülekezetben Khaled tista egyházelnök, Pataky Albert A. László hirdeti az igét. A reformáció pünkösdi egyházelnök és Khaled A. emléknapján a MEÖT képviselői László metodista szuperintendens megkoszorúzzák a Reformáció Park emlékművét. – imádkoztak.  FEKE GYÖRGY

Rendhagyó református iskolatörténeti vetélkedő indult Peregrin – Az elveszett adatok nyomában címmel október elsején a reformáció hónapjához kapcsolódva – írja sajtóközleményében a Református Tananyagfejlesztő Csoport. A Kárpát-medence református iskoláiban tanuló 7–10. évfolyamos diákcsapatoknak szervezett online csapatversenyre hatvannégy iskola nyolcszáznyolcvanöt

diákja jelentkezett. Az online játék célja, hogy a résztvevők jobban megismerjék saját közösségüket, valamint a református egyházi oktatás történetét és máig élő hagyományait. A vetélkedőben a diákok több tantárgy ismereteit integrálva ismerik meg az egyházi iskolák világát a 16. századtól napjainkig. A kerettörténet szerint véletlen baleset miatt a Galaktikus Könyvtár Naprendszer Enciklopédiájából eltűntek a magyar református oktatásról és iskolákról szóló adatok. A felbecsülhetetlen értékű digitális információk visszaszerzésére a Galaktikus Tanács a gyakorlott online nyomozót, a Föld bolygó egyik nagy szakértőjét, Peregrint kérte fel, akinek küldetése csak a játékosok segítségével járhat sikerrel. A vetélkedő látványos grafikája és izgalmas történetvezetése mögött játékos tanulást segítő keretrendszer működik. A játék tananyagelemeit a közeljövőben a Református Tananyagtárban is közzéteszik. A nevező csapatokat ös�szesen kilencvenegy mentortanár segíti a játék folyamán, amely október 1-jétől november 30-ig tart. A verseny végén a diákok, az iskolák és a mentorok is értékes ajándékokat nyerhetnek.  2019. október 13.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Ardai Erikával, a királyhágómelléki Bihari Egyházmegye nőszövetségi elnökével beszélgettünk.

1

Hogyan alakult az életpályája, mielőtt Isten szolgálatába szegődött mint lelkipásztor? Nagyváradon születtem, a nagyvárad-csillagvárosi gyülekezetben nőttem fel, amelynek később édesanyám presbitere lett, majd hosszabb ideig gondnoka is volt. 1990 februárjától kezdtem el dolgozni a Királyhágómelléki Egyházkerület Harangszó című gyülekezeti lapjánál titkárnőként. 1995-ben fejeztem be munka mellett a Sulyok István Református Főiskola hittantanári szakát, de végül nem lettem pedagógus. Nagyon szerettem a változatos, sokirányú feladatokat az újságnál, korrektúrázást és

Ardai Erika Nagyszalontán él, ötvenéves, egy gyermek édesanyja. Lelkészi képesítését a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán szerezte 2008-ban. Célja, hogy nőszövetségi elnökként minden hozzá tartozó régió munkájára odafigyelve végezze szolgálatát.

olvasószerkesztői munkát is végeztem. 2003-ban kezdtem el a komáromi Calvin János Teológiai Akadémián teológiai tanulmányaimat individuális képzésben, ami azt jelentette, hogy közben folytattam a munkát a Harangszónál. A teológiai tanulmányaim a második lelkészképesítő oklevél megszerzésével zárultak le. Ezt már a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tettem le, miközben – ugyancsak a Harangszó mellett – segédlelkészi szolgálatot végeztem Hegyközkovácsiban.

2

Hét éve a nagyszalontai idősek otthonában és a város kórházában végzi lelkészi szolgálatát. Miért a lelkigondozást választotta a gyülekezet helyett? Amikor Nagyszalontán megépült és beindult a József Ház Református Idősotthon, létrehoztak egy lelkészi 30 Reformátusok Lapja

2019. október 13.

állást, amely összekötődött a városi kórházlelkészséggel is. Amikor felkértek, szívesen vállaltam, mivel még ilyen irányú szolgálataim nem voltak. Ezzel együtt azonban jelen vagyok a nagyszalontai gyülekezet életében is, hiszen hétközi istentiszteleti, temetési és keresztelési szolgálatokat is végzek.

3

Idén választották meg a Bihari Református Egyházmegye Nőszövetsége elnökének. Milyen célokat tűzött ki maga elé új szolgálatában? Az elnökké választásom meglepetésként ért, de mindenképpen nagy megtiszteltetésnek éreztem az irántam való bizalmat. Hatvan egyházközség tartozik a megyéhez, amely hét régióra oszlik nagyváradi központtal. Az én célom a nagyváradi nőszövetségek mellett a régiókat is meglátogatni, a központi események mellett rájuk is odafigyelni. Ezzel a missziói munkával bárhol, ahová hívnak, szeretném hirdetni és tudatosítani, hogy a nőszövetségekben is mindenekelőtt a krisztusi szövetségben és küldetésben munkálkodhatunk együtt a gyülekezetek javára, Isten dicsőségének megmutatására.

4

Van olyan igehely a Bibliában, amely jellemzi önt, vagy amelyet a mottójának tart? „Hagyd az Úrra a te utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik.” (Zsolt 37,5) Ezzel az igével indultam el teológiát tanulni, és azóta is nagyon sokszor megtapasztaltam az Úristen munkálkodó hatalmaát terveim megvalósításának sikerében.

5

Van hobbija? Hogyan kapcsolódik ki? A hobbim a túrázás és az úszás lenne, de mivel túrázni igen ritkán jutok el a sokrétű feladatok mellől, csak az úszásra jut néha időm. Ilyenkor Nagyszalontáról „átugrom” a gyulai várfürdőbe. Viszont rendszeresen tornázom otthon, ez relaxál és növeli az állóképességemet. Azért otthon teszem, mert a lehetőség – akár kora reggel vagy késő este – már csak tőlem függ, és nem valamelyik terem nyitvatartási idejétől. Számomra a mozgás nem csupán a testet kondicionálja, hanem közben a lelkem is töltődik, még jobban elmélyül bennem a napi ige üzenete.  HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD