Generációváltás a német protestánsoknál

25 éves elnököt választott az EKD Zsinata

A húsz evangélikus, reformtátus és uniált tagegyház zsinati közössége, a Németországi Protestáns Egyház (EKD) május 5. és 8. között tanácskozó 13. zsinati ciklusának alakuló ülésén nagy többséggel választotta meg a testület új elnökét Anna-Nicole Heinrich bajor filozófus személyében.

wahl_anna-nicole_heinrich_ekd-Synode_rdax_1890x1064.jpg

Fotó: ekd.de

Az online ülésező 128 fős testület hetvenöt igen szavazattal választotta meg minden idők legfiatalabb elnökét. A prézesz még jelöltként úgy fogalmazott, hogy egy „reményteli, befogadó és pragmatikus egyház mellett viaskodik majd, amelyik kész újból és újból felfedezni önmagát”.

Heinrich, aki a maga 25 évével az EKD történelmének legfiatalabb zsinati elnöke, a Bajor Evangélikus Egyház küldötte a testületben, amelynek már előző ciklusban is tagja volt ifjúsági delegáltként. A Regensburgi Egyetemen filozófiát tanult, mesterképzésének tárgya a digitális bölcsészet, emberkép és értékek volt. Heinrich egyben a németországi protestáns ifjúsági szervezet alelnöke is.

Elnökként Irmgrard Schwaetzert váltja, aki 2013 óta töltötte be a tisztséget és 1980 és 2002 között a német szövetségi parlament tagja volt. Schwaetzer 1987 és 1991 között államminiszterként szolgált a külügyminisztérium kötelékében, később pedig a szövetségi kormány minisztereként dolgozott.

A Zsinat a Tanács és a tagegyházak konferenciája mellett a 13 500 gyülekezetben 21,1 millió tagot számláló EKD három vezetőtestületének egyike. A 128 tagú legfőbb törvényhozó testület 13. hatéves ciklusát kezdte meg idén. Feladatai közé tartozik a hivatalos állásfoglalások megfogalmazása társadalmilag releváns kérdésekben.

Forrás:

www.ekd.de

20210510_epd_00449985-anna-heinrich-2835x1596_rdax_1890x1064.jpg

Az új zsinati elnök első interjújában bátornak nevezte egyházát azért, hogy ilyen fiatalon bizalmat szavazott neki. De az a tény, hogy egy 79 éves korábbi csúcspolitikust követve került vezető tisztségbe, önmagában még nem jelenti az egyház „megfiatalodását”. A pártpolitikai szerepvállalás pedig távol áll tőle. Hogy milyen egyházat szeretne képviselni? „Egy nyitott, missziói egyházat, amit nem a politikai állásfoglalások vezetnek, ugyanakkor határozottan álláspontja van társadalmi kérdésekben”. Személyes kegyességét illetően pedig teológiai értelemben liberális, de hitéletében karizmatikus keresztyén.