Reformátusok Lapja 2022/26. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAT KAPTAK A VIZSOLYI

A Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat AJÁNLATA

Jézus mondja: „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek…” (János evangéliuma 14,27)

BIBLIA NEKED

Interaktív kiadás fiataloknak

A revideált új fordítású Biblia (RÚF2014) szövegével

160×218 mm • 1586 oldal • 12 000 Ft

(Kálvin Kiadó – Harmat Kiadó)

Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt (szerk.) LEVÉLSZÁRNYAK

Irodalmi szöveggyűjtemény

Szabó-Nyulász Melinda GONDOLD ÚJRA, ALKOSS MÁSKÉPP!

Tananyagba építhető kreatív ötlettár pedagógusok, oktatók, szakemberek számára

200×270 mm • 188 oldal • kartonált • 3500 Ft

(Kálvin Kiadó – Reftantár)

Bagdán Zsuzsanna AZ ASSZONYOKAT

NEM LEHETETT MEGSZÜNTETNI

Életutak és emlékképek a Magyarországi Református

Nőszövetségből

A/5 • 248 oldal keménytáblás • 2200 Ft

Bölcsföldi András (szerk.)

HÚSVÉT KÖZELÉBEN

Magyar írók novellái böjttől pünkösdig

Fr/5 • 176 oldal keménytáblás • 2500 Ft

1–2. évfolyam

Papp Kata illusztrációival 210×210 mm • 248 oldal • kartonált • 3500 Ft (Kálvin Kiadó – Reftantár)

LELKI ÉHSÉG

Protestáns spiritualitás a 21. században B/5 • 348 oldal • keménytáblás • 2800 Ft

John Bush

NAPI MENÜ

137×148 mm; 128 oldal; kartonált; 990 Ft Gondolatok, igék, imádságok – humoros karikatúrákkal

Sándor Endre

JUSSON NEKEM A BENNED MŰKÖDŐ

LÉLEKBŐL KÉTSZERES RÉSZ!

Elizeus próféta élete és üzenete B/6 • 200 oldal • kartonált • 820 Ft

Mercé Segarra – Francesc Rovira

JÁTÉKOSAN A BIBLIÁRÓL

43 bibliai történet

225×267 mm • 96 oldal • kartonált • 2500 Ft

Szórakoztató feladatok és bibliai tanulságok gyermekeknek

A KERESZTÉNYSÉG

TÖRTÉNETI ATLASZA

220×280 mm • 224 oldal keménytáblás, védőborítóval • 8000 Ft

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója

1113 Budapest, Bocskai út 35. • Tel.: 06-1-386-8267; 06-30-276-7343 • e-mail: kalvin.kiado@kalvinkiado.hu www.kalvinkiado.hu • www.bibliatarsulat.hu

Vásároljon a weboldalunkon 15% kedvezménnyel!

A Magyarországi Református Egyház hetilapja

Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1146 Budapest XIV., Abonyi utca 21. Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu)

Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

Bankszámlaszám:

OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma:

HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB.

Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa

Főszerkesztő-helyettes: Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu)

Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Kiss Sándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu).

Tervezőszerkesztő: Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu).

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x.

Címlapfotó: Kalocsai Richárd

ELEINK FOHÁSZAI

Oh, édes Bajnokom, Úr Jézus! Add kezembe a Te szent érdemednek fegyverét, és én győzelmesen viaskodhatom; a kevélység ellen a Te szent szelídségeddel; a telhetetlenség ellen a Te szegénységeddel; az irigység ellen a Te buzgó szereteteddel; a bujaság ellen a Te szenvedéseddel; a világi öröm ellen a Te könnyhullatásaiddal; a keresztek ellen a Te biztatásiddal; és minden bűneim ellen a Te drága piros vérednek örök életet érdemlő cseppjeivel. Adj bátor, vitézlő szívet, hogy a viaskodásban el ne essem!  RÁDAY PÁL (1677–1733)

INTERJÚ • 6. Lehet misszió is | Bedekovics Pétert, a Magyar Cserkészszövetség leköszönő elnökét kérdeztük

INTERJÚ • 8. Jog és keresztyénség harmóniában | Badacsonyi Zoltán, a Zsinati Hivatal Jogi és Közigazgatási osztályának vezetője a keresztyénség és a jogi hivatás összehangolásáról

EGYHÁZI ÉLET • 11. A jóindulattal érkező hittel távozik innen | A Sylvester János Református Gimnázium és Technikum 25. évfordulóján jártunk

KITEKINTŐ • 16. A szabadság védelmében | Päivi Räsänen finn parlamenti képviselővel beszélgettünk

GONDOLATOK • 22. A rózsa nevei | Vitéz Ferenc publicisztikája a dolgok mulandóságáról és Isten végtelen jelenlétéről

PORTRÉ • 30. Névjegy | Ismerjék meg Péter-Szarka Lászlót, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkipásztorát!

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben).

A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel.

VI. 26. VASÁRNAP VI. 28. KEDD

(15) „…akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle.” (1Jn 5,13–17)

Az első levele végén János apostol az imádságról is tanít. Akik kapcsolatba kerültek Krisztussal, beszélgetnek vele. Minden gondjukat elmondhatják neki. Lehet, hogy sok mindent még nem értenek, nem tudta nekik megtanítani János sem, de imádságban naponta vezetést, segítséget kap minden hívő. De tudunk-e ilyen hittel imádkozni, mint ebben a kiemelt versben van? Elhiszem vagy tudom, hogy ha Isten akarata szerint kértem, akkor már megkaptam? Pedig lehet, hogy még nem látom. Még nem tapasztalom. Lehet, hogy pontosan az ellenkezőjét veszem észre. Aggaszt és gyötör, hogy nem úgy alakulnak a dolgok. Mégis nyugalomban lehetek. Letettem imádságban Atyám kezébe, és az a legjobb helyen van. Ha úgy imádkoztam, ahogyan Jézus Krisztus tanította nekem: „legyen meg a te akaratod”, akkor ő vezeti a kéréseimet is. Mindezek után pedig tudhatom, hogy már megkaptam, még akkor is, ha ezen a napon még nem tapasztalom. Imádkozol a gyermekeidért, a hitre jutásukért? Tudod-e, hogy minden esemény az imádságodat munkálja? Elhiszed, hogy az Atya éppen azon dolgozik? Már megkaptad, mert a leghatalmasabb Úr kezébe tetted az ügyedet!

Ezsd 2,36–70  16. zsoltár

VI. 27. HÉTFŐ

(20) „…és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.” (1Jn 5,18–21) A levél zárásaként az apostol a legfontosabb igazságokat foglalja össze. Ezeket már korábban kifejtette. Mindegyik így kezdődik: tudjuk! Vagyis nem az a kérdés, hogy érzem-e, hanem Krisztusban való hit által biztos lehetek benne. Tudom, aki Jézus által új életet kapott, afölött nem kell a bűnnek uralkodnia. Tudjuk, a mi életünk elválasztott a gonosz hatalmától. Tudjuk, hogy felismerhetjük az igazságot, és nem kell a bálványoknak élnünk. Mindennek pedig a szíve, lelke az a biztos tudás, hogy az Igazban, Jézus Krisztusban, Isten Fiában vagyunk. Gyönyörűséges ez a kép. Mint amikor egy édesapa a felé szaladó gyermekét betakarja a nagykabátjába. Ott felmelegszik, megnyugszik és védelmet talál! Ugyanilyen személyes kapcsolatot jelentsen az én számomra is, hogy Jézus Krisztusban hiszek. Ez nem elmélet. Nemcsak megtanult ismeret. Személyes, meleg, naponkénti együttlét a világmindenség Urával, akivel nekem bensőséges kapcsolatom lehet! Nemcsak az lehet, hogy ő él bennem, hanem még csodálatosabb azt tudni, hogy én élek benne. A legnagyobb védelemben, a legteljesebb igazságban és a tökéletes szeretetben. Ennél melegebb ölelés nincs a világon. Éppen ezért nincs okom a bizonytalanságra! Tudom, kinek hiszek! Ezsd 3,1–7  162. dicséret

(4) „Nagyon örültem, hogy találtam gyermekeid között olyanokat, akik igazságban járnak…” (2Jn) Nagyon örülök neked. Gyönyörködöm benned. Jó látni a fejlődést az életedben! Mikor mondtunk ilyet valakinek legutóbb? Ki mondta nekünk ezt mostanában? Ma Urunk, Istenünk üzenetében olvassuk. A legnagyobb esemény a világon, ha a Mindenható Úr örül nekünk. Ha másoktól sokszor halljuk, vagy ellenkezőleg, szinte soha nem mondják, teljen meg a szívünk ennek örömével, hogy Urunk mondja nekünk! Az egyik ifjúsági ének ezt így fogalmazza meg: „Ne félj, Sion, ne lankadjon kezed! Veled van az Úr, a te Istened. Örül majd te rajtad nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével.” Örül nekünk az Úr, mert az ő gyermekei vagyunk. Boldog, ha ránk néz, mert igazán szeret minket, és a legfontosabb számára, hogy vele vagyunk. Örül, mert megismertük az igazságot, amely megújított és átformált bennünket. Boldog, mert nem a hitető és az antikrisztus szavára hallgatunk, hanem a Krisztus tanításában növekszünk. Hányan vannak, akik elindultak az Úr útján, de megtorpantak vagy visszafordultak! Milyen öröm, hogy te gyermekségedtől kitartasz, vagy felnőttként hoztál érett döntést az igazság mellett! Mi pedig, akik ezen elgondolkozunk, biztosan ezt válaszoljuk: mindezt a Szentháromság Isten kegyelme, irgalma, szeretete végezte el az életemben. Milyen öröm, hogy éppen bennem!

Ezsd 3,8–13  136. dicséret

VI. 29. SZERDA

(9) „…Diotrefész, aki közöttük elsőségre vágyik, nem fogad el minket.” (3Jn)

Egy gyülekezet belső életébe tekinthetünk e levél által. Látszólag minden rendben van. De mi van belül? János ezt is ismeri. Tudja, felszínre kell hozni, hogy ne romboljon tovább. Gyógyulást lehet kapni, hogy mindenki épülésére legyen Isten népe. Két jó példáról olvashatunk, akiknek élete Krisztust hordozza, és egy rossz életről. Azonban ő, mint az egy rohadt alma a ládában, kártékonyan hat minden körülötte lévőre. Elsőségre törekszik. Aztán ebből a vágyból több további is következik: nem fogadja el a gyülekezet vezetőinek a tekintélyét, pletykálkodik, emberek háta mögött terjeszt dolgokat, rágalmaz, nem vendégszerető, nem segítő-

kész. Vajon engem érint ebből valamelyik? Figyeljem meg, hogy ez lejtő! Ha nem leplezem le, hanem hagyom, akkor egyik követi a másikat. Pedig Keresztelő János más példát adott: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3,30) Jézus Krisztus is mást tanított a tanítványainak: „De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok!” (Mt 20,26) Ezsd 4,1–16  3. zsoltár

(7–8) „Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem... Én vagyok(...), aki eljövendő…” (Jel 1,1–8) Bibliaolvasásunkban elkezdjük ma az utolsó időkről tanító, kijelentő könyvet olvasni. Nagyon fontos olvasmány. Mi nem a világ végét, a megsemmisülést várjuk, hanem Jézus Krisztust, aki jön felénk és értünk. Mi nem a felmelegedést, éghajlati változásokat, háborúkat, járványokat szemléljük pusztán, hanem tudjuk: mindezek fölött van a mi Urunk, aki nagyobb, és egyben ő az első és az utolsó. Mi tudjuk, hogy amik történnek, és bennünket is megrettentenek, azért vannak, hogy készüljünk. Nem ér váratlanul bennünket mindez, mert amire szükségünk van, azt kijelentette nekünk Urunk. Csodálatos bizonyosság és erőforrás, hogy nem vagyunk egyedül a bennünk félelmet keltő eseményekben. Itt van Isten a földön az ő Lelke által, és Jézus Krisztus jön vissza testben közénk, az Atya pedig fenntartja és gondját viseli e földnek, amíg jónak tartja. Mindenki meg fogja látni, diadalmasan visszajön, aki legyőzte a halált, és igaz Bíró. Azonban nem mindegy, akkor sírnak s rettegve félnek sokan, vagy Megváltójukat fogadják, aki beteljesíti ígéreteit rajtuk. Milyen jó, hogy most meghajolhat a térdem előtte, hogy örömmel várjam majd vissza! Dicsőség neki ezért!

Ezsd 4,17–24  38. zsoltár

(19) „Írd meg (…) mindazt, amit láttál…” (Jel 1,9–20)

A prófétai igéket (3) azok számára jegyzi fel és küldi el János, akiknek testvére és társa a szenvedésben Krisztus királyi uralmában és a béketűrésben (9); ők a Krisztus népe (6). Nem a véleményét kell leírnia, hanem azt, amit látott, tehát prófétai megbízást kap a teremtés és történelem urától (8). Pál apostol, aki szintén hét gyülekezetnek írt leveleket, kimondhatatlan beszédeket hallott, amikor elragadtatott a harmadik égig (2Kor 12,4), de mennyei tapasztalata egyedi és egyéni volt. János azonban a közös istentisztelet idején, a feltámadás napján (az Úr napján, 10) kapja a minden testvérnek és társnak szóló üzeneteket (11), mert a hét csillag titka mindenkire tartozik (20). A szenvedőt erősíti a győztes diadala, a győztest készségessé teszi a szenvedő iránt az állhatatosság parancsa, a béketűrőt bátorítja a győzelem ígérete, de csak akkor, ha mindannyian Krisztusra néznek, aki halott volt, és íme, él (18), s aki most Dániel régi látomása szerint (Dán 7) méltóságban, tisztaságban és szentségben jelenik meg, teljességet birtokol (hét csillag, hét gyertyatartó), és teljhatalommal szól (16). Ő az üdvösség és kárhozat ura (18). Neki adatott minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18); az idők titkai őreá mutatnak mind.

Ezsd 5,1–5 153. dicséret

(4) „…az első szeretet.” (Jel 2,1–7)

Fáradhatatlan gyülekezet az efézusi (3). Kezdettől ismeri a hitért való küzdelem drámáit (ApCsel 18). Állhatatossága, teherhordozó ereje, igazsághoz való hűsége nincs elrejtve Krisztus elől (2), az ő nevéért tesznek mindent. Elsők a (csata)sorban. A kiválóság ára azonban az lett, hogy elhagyták az első szeretetet. Gondosan számontartják, mi mindent tettek, s közben elfeledték: mit tett értük Isten. Ő előbb szeretett! (1Jn 4,19) Ez mindennek az oka, sorrendje és iránya. Hajlamosak vagyunk az istenszeretetet hátrahagyni. Úgy okoskodunk, hogy első helyen az önszeretet áll, aztán jön az embertársi szeretet, és ha e téren bizonyítottunk, közelébe férkőzhetünk Istennek is. De ez emlékezetvesztés, sőt, életvesztés. A hamisság elleni harc fontos, de nem elég (6). Amikor Krisztus megtérésre hív, önmagához hív. Az emlékezés tehát nem nosztalgia a keresztyén élet kezdeteiről, egykori érintésekről, hanem visszatérés az élet forrásához. Mintha azt mondaná: csak egy győzelem van, a mindent meghatározó isteni szeretet. Az élet fájáról csak az ehet, aki visszatér Isten szeretetébe. Ezt a gyümölcsöt termi a mennyei város, ahol már nincs átok (Jel 22,1–5). Ezsd 5,6–17  10. zsoltár

VI. 30. CSÜTÖRTÖK

VII. 1. PÉNTEK

VII. 2. SZOMBAT

LEHET MISSZIÓ IS

Katolikus mozgalomnak tartják sokan, valójában protestáns katonatiszt volt az alapítója. Az aktív cserkészek hitüket gyakorló fiatalok. A cserkészet és reformátusság kapcsolódási pontjairól kérdeztük Bedekovics Péter református lelkészt, a Magyar Cserkészszövetség leköszönő elnökét.

Más a keresztyénségét megélni annak, aki cserkész?

A cserkészet ereje a közösségben rejlik. Az őrs tucat alatti létszámú közösség, a kapcsolatok itt mélyen összeforrnak, ezáltal hitünk is más színezetet kap. A közösség mellett a holisztikus emberképet emelném ki. Mai világunk sokszor széttöredezett. Más személyiségként élnek némelyek a családjukban, mint a munkahelyükön; lehet valaki ordibálós vezető a munkahelyén és szépen öltözött presbiter a hétvégén. A cserkészszellemiség viszont minden életterületet áthat: a hit, a szakma mind összefüggésben vannak egymással. Többször megkerestek tagjaink, hogy szervezzünk cserkészifit, mert a gyülekezeti túl elvont. A hitünk, a fogadalmunk átitatja mindazt, amit csinálunk, így éltek a régi keresztyének is, manapság ez nem egyértelmű.

Szabad misszióként gondolni a cserkészetre?

Érdemes. A közösség ereje miatt sokan csatlakoznak a cserkészethez. A csapat közege, légköre azokat a fiatalokat is nyitottabbá teszi a hitre, akik korábban elzárkóztak tőle. Megtörtént, hogy a 12 éves őrstagom kijelentette, ateista és nem fog imádkozni. Várta, hogy felháborodjak ezen, de ehelyett békésen megegyeztünk

abban, hogy nem fogja zavarni a többieket imádság alatt. Négyöt hónap múlva ő mondta az imát leghangosabban közöttünk. A református oktatási intézményekben az evangélizációs munkát komolyan lehetne erősíteni a cserkészet, a különböző keresztyén ifjúsági szervezetek jelenlétével. Ezek a közösségek nagyobb teret adnak az elő-, akár direkt evangélizációnak, mint egy matematikaóra. Több lelkésztársammal igyekszünk felhívni a kollégák figyelmét, mekkora lehetőségek vannak az ifjúsági szervezetekben, és segíteni minél több cserkészcsapat elindítását a gyülekezetekben és egyházi iskolákban.

A cserkészet mennyire segíti a fiatalokat az Istennel való kapcsolatuk elmélyülésében?

Mindent megtesz a fiatalok lelki épüléséért, de gyülekezet nélkül ez a munka nem tud kiteljesedni. Ahol aktív élet zajlik az egyházközségben, ott általában szoros a kapcsolat a cserkészcsapattal. Vezetőképzéseink jelentkezési feltétele a lelkészi, plébánosi ajánlás felmutatása a lelki beszélgetéseken való részvétel mellett. Hivatástisztázóink olyan csendes hétvégék, ahol a hittel, a hivatással kapcsolatos kérdésekre találhatnak válaszokat. A cserkészet az evangélizációt önmagában nem tudja elvégezni, ehhez egyházi segítség szükséges.

Mennyire nyitott egyházunk a cserkészmozgalomra?

Az egyház vezetőségében nyitottságot látok, viszont a lelkészek általában katolikus mozgalomnak vélik, ezért óvakodnak tőle. Személyes küldetésemnek tekintem, hogy eloszlassam ezt a tévhitet. A cserkészet protestáns mozgalom is. Robert Baden-Powell hitvalló katonatiszt alapította, akinek az édesapja anglikán lelkész volt.

Mit lenne fontos átvenni a cserkészettől az ifjúság nevelése terén?

A gyakorlatiasság, a cselekedve tanulás a hitgyakorlásban is fontos lenne. A Heidelbergi Kátét igyekszem játékos foglalkozásban tanítani, emiatt a konfirmandusok jó élménnyel állnak hozzá a tanuláshoz. Vonjuk be a szolgálatba, az egyházi tevékenységbe a fiatalokat! Ne csak beszéljünk arról, hogy Jézus mit tanít a felebarátról, hanem menjünk el „felebarátkozni”! Az ifisek osszanak ételt hajléktalanoknak, adjanak elő színdarabot karácsonykor az idősek otthonában! Sok hittan- és ifjúsági csoport gyakorolja ezt. Nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetnünk az egyházban.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

CSERKÉSZFOGADALOM

Fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom.

A szerző irodalomés művelődéstörténész (Debreceni Egyetem), a Tiszántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzője

Beszélő kannák

Lenyűgözve álltunk néhány nappal a május végi kiállításmegnyitó előtt, amikor egy szakmai szimpóziumon egyenként vehettük kézbe azt a kilenc darab oszlopdíszes úrvacsorai kannát és két poharat, amelyek a debreceni Kollégium múzeumának időszaki tárlatán csodálhatók meg idén október 31ig. A 17–18. századi debreceni református ötvösművészet csúcsteljesítményeinek számító edények díszítései Salamon temploma ószövetségi leírásaira emlékeztetnek, esetleg az új, mennyei Jeruzsálem megjövendölt templomának oszlopait jelenítik meg.

„Éppen ez a profán és szakrális határt mindkét oldalról átjárni képes gondolkodás tette lehetővé, hogy ne váljanak bálványozhatóvá a tárgyaink. Ami pedig azt a reformátori meggyőződést erősítette, hogy nemcsak a vasárnapnak, hanem egész életünknek kell istentiszteletnek lennie.”

A református tárgyi kultúra kutatóit felvillanyozta, hogy először látható együtt a gazdagon ékesített, aranyozott ezüsttárgyak sorozata: a debreceni Nagytemplomban és Kistemplomban, valamint Hajdúböszörményben és a Nemzeti Múzeumban őrzött klenódiumok. Ám számomra az volt a legmegdöbbentőbb, hogy az úrasztali kannák beszéltek hozzám. Hiszen amikor egyenként kinyitogattam a leveles vagy indás díszítésű, bimbós, tobozos vagy sárkányfejes fogókkal ellátott fedeleket, azok belső oldalán effajta vésett feliratokat olvashattam:

„Engem csináltatott a Debretzeni Ecclesiában az Úrnak asztalára, Istennek nevének tisztességére az Tekintetes és Nagyságos albesi Zólyomi Dávid, az Erdélyi Fejedelemnek ő Nagyságának (…) fő kapitánya (…) in anno Domini 1631.”

Egy másik, fél évszázaddal később készült úrasztali boroskanna ekképpen szólalt meg:

„Engem csináltottak magok költségekre, Isten nevének tisztességére az debreceni Kistemplomban lévő Úrnak asztalára (…) nagybányai Fazekas Péter istenfélő feleségével, Ombodi Erzsébettel, legyek azért az Úrnak szenteltetett, fiúról fiúra, anno Domini 1684.”

E kijelentések tehetik egyértelművé, hogy miért véljük a református egyházművészet sákramentumokhoz kötődő tárgyait igehirdetésnek. Sőt, e példák esetében bizonyságtételnek is. Hiszen nemcsak ezek által dicsőíthetjük Istent, hanem a díszítések, feliratok révén maguk a tárgyak közvetlenül is ké-

pessé válhatnak erre. Ekképpen lehetséges, hogy a művészien megformált református tárgyaink és templomaink nem „fennhéjázóak” és „fényűzőek” lesznek, ahogyan attól az 1567. februári debreceni zsinat, valamint az ott elfogadott II. Helvét Hitvallás XXII. fejezete óv minket. Sokkal inkább „igaz ékességűek”, hiszen mindezt „nem az elefántcsont, az arany és a drágakő adja, hanem a templomba járó emberek igazlelkűsége, kegyessége és erényei”. A hitvallásunk nyomán a liturgikus eszközeinket sem önmagukban tekintjük szent tárgyaknak, hanem éppen a szakrális használatuk, az úrvacsora és a keresztség kiszolgáltatásában elfoglalt szerepük teheti egyértelművé funkciójuk különleges értékét.

Megújuló múzeumaink – Kolozsvártól Sárospatakon, Debrecenen és Budapesten át Kecskemétig és Pápáig – egyre világosabban megfogalmazott üzenettel és egyre magasabb színvonalon képesek megjeleníteni ezt az összetett református művészeti és kegyességi felfogást. Ám az egyházművészeti múzeumoknak az is a sajátossága, hogy kiemelik az eredeti közegükből a tárgyakat, ekképpen háttérbe szorul liturgikus funkciójuk, és erősebb figyelmet kap esztétikai értékük. Isten dicsőségére mutat ez a gazdagság. A templomoknak adományozó főurak és nemesek, polgárok és gazdálkodók azonban időnként a figyelemfelkeltő egyediségre is törekedtek. A 17. században ugyanis valódi kuriózumnak számítottak például azok az ezüstbe foglalt úrvacsorai kelyhek, amelyek az egzotikus kókuszdió kivájt héjából készültek: Pápán két ilyet is megcsodálhatunk, valamint híres a szilágysági Kraszna gyülekezetének klenódiuma. Persze, az is gyakran előfordult a református hagyományban, főképpen a 18. században, hogy az egyházközségek feleslegessé vált vagy sérült liturgikus tárgyait nem őrizgették tovább a ládák mélyén, hanem kiselejtezték, eladták azokat.

Éppen ez a profán és szakrális határt mindkét oldalról átjárni képes gondolkodás tette lehetővé, hogy ne váljanak bálványozhatóvá a tárgyaink. Ami pedig azt a reformátori meggyőződést erősítette, hogy nemcsak a vasárnapnak, hanem egész életünknek kell istentiszteletnek lennie. Úgy vélem, hogy a reformatio vitae-hez, mindennapjaink megszenteléséhez jelentős mértékben járulhatnak hozzá egyházi múzeumaink pompás kiállításai. Legyen része nyári programjainknak ezek felkeresése! 

JOG ÉS KERESZTYÉNSÉG HARMÓNIÁBAN

„A bíró többféle döntést hozhat, elítélhet, ha megállapítja a bűnösséget és elegendőnek találja a bizonyítékokat, vagy felmenthet, mert nincs elég bizonyíték, illetve megállapíthatja, hogy nem történt törvénysértés. Isten nem mondja senkire, hogy nem követett el bűnt vagy hiányosak a bizonyítékok, hiszen előtte vannak a bűneink. A megtérő bűnös számára azért születhet

WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

meg a felmentő ítélet, mert ugyan elismeri és bevallja bűnét, de a büntetést már valaki más, Jézus Krisztus elhordozta, eleget tett a bűneiért” – vallja Badacsonyi Zoltán, a Keresztény Jogakadémia szakmai igazgatója, a Zsinati Hivatal Jogi és Közigazgatási osztályának vezetője, aki missziójának tekinti a keresztyénség és a jogi hivatás összehangolását.

Francis Schaeffer keresztyén filozófus, lelkész sokakat foglalkoztató kérdést fogalmazott meg: „Hol vannak a keresztyén jogászok?’

Talán mondhatjuk azt, hogy lappanganak. A tavaly alapított Keresztény Jogakadémiát azzal a céllal hoztuk létre, hogy összefogja a keresztyén jogászokat Magyarországon. Szeretnénk olyan támogató közösséget létrehozni, ahol mindenkinek lehetősége van a keresztyén hitének megélésére, miközben gyakorolja jogászi hivatását. A jogászok társadalmi megítélése elég vegyes, és máig tartja magát a szemlélet, hogy ez a foglalkozás a kiskapukat keresi, sőt, alapvetően ezért fizetik, vagyis több-kevesebb erkölcsi aggályt vet fel. Egyszerűbb elfogadni a keresztyén orvosokat, tanárokat, mert Jézus gyógyító, tanító munkájának folytatását látják bennük. De nyugodtan mondhatjuk, hogy a keresztyén jogászok pedig Jézus segítő, „jogvédő” munkáját viszik tovább. Isten felszólít az árvák és az özvegyek jogainak oltalmazására; rendelkezik arról, hogy a zsidó nép védje az ártatlanok, a rászorulók biztonságát, jogait. A Biblia perspektívát ad a keresztyén jogásznak hivatása gyakorlásához. Nagy reményeket fűzünk a következő keresztyén jogászgenerációhoz, ők már úgy indulhatnak el a pályán, hogy benne rejlik a szívükben az istenszeretet, valamint a jogászi elköteleződés, és ezt a kettőt össze is tudják hangolni. Azért is látogatunk el keresztyén középiskolákba, hogy a pályaválasztás előtt álló fiataloknak beszéljünk a jog és a keresztyén hit harmóniájáról. Legutóbb a Pécsi Református Kollégium Gimnáziumában tartottam előadást több mint 100 diáknak. Mindezt missziónak tekintem, és azzal a reménnyel teszem, hogy Isten Igéje megteszi a hatását.

A jogakadémia más területeken is ad támogatást.

Egyfajta lelkigondozás a másik szolgálati águnk. A közösségünkhöz tartozó jogászokkal csendes napokon, csendes hétvégéken és más lelki alkalmakon szeretnénk együtt lenni a jövőben. A szolgálat harmadik területe a szakmai munka. Minden évben pályá-

zatot hirdetünk, a pályázók különféle témákban, szaknyelven határterületekről hoznak írásokat, amelyeket a Betű és Lélek című konferenciánkon adnak elő, utána ezeket kötetbe szerkesztjük, és mindenki számára elérhetővé tesszük.

Melyik a legnagyobb érdeklődésre számot tartó határterület?

Szinte minden jogág és jogterület érintett lehet, de jelenleg talán az életvédelem kérdése a leghangsúlyosabb. A világi jog szabályozza ezt a rendkívül fontos kérdést, de a legtöbb esetben nem egészen a keresztyén tanítás szerint. Életre hívtunk egy munkacsoportot a Keresztény Jogakadémián belül, ahol szülész-nőgyógyász főorvos, életvédelmi mozgalom képviselője, jogász, bioetikus együttműködve állásfoglalásokat, jogszabály-módosítási javaslatokat dolgoz ki, amelyeket átadunk a jogalkotóknak. Fontos, hogy az Alaptörvény megfogalmazásának megfelelően az emberi életet a fogantatástól megilleti a védelem. Amikor az anyaméhben létrejön „valami”, az méltó az emberi élet védelméhez hasonló, azzal egyenértékű védelemre, és ha erre méltó, akkor ki kell mondanunk, hogy az a „valami”, ami létrejött, egy emberi élet. Mert csak az emberi élet méltó az emberi élet védelmére. Bonyolultan hangzik, de ha így védjük, akkor az emberi élet. Nyilván nem védünk két egymással éppen csak találkozó sejtecskét. Sajnos egyéb jogszabályokban mindez nincs következetesen végigvezetve. A magzati élet védelméről szóló törvénynek már a neve is megtévesztő, mert védelemről nem beszélhetünk, ez alapvetően abortusztörvény, csak senki nem akarta így nevezni. Az alaptörvény pontos és helyes megfogalmazásához hozzá kellene illesztenünk az alsóbb szintű jogszabályokat is, akár a Polgári Törvénykönyvben, akár a magzati élet védelméről szóló törvényben vagy más egészségügyi törvényekben szerepelnek. A munkacsoportunk hamarosan bemutatja első javaslatát. Persze nem borítjuk fel vele sem a jogrendszert, sem a közéletet, de egy apró lépést mégis megteszünk a helyes irányba.

„A Biblia perspektívát ad a keresztyén jogásznak hivatása gyakorlásához.”

Milyen szerepe van a jognak az egyházban?

Az egyház definiálására két jellemzőt szoktak említeni: az egyház az, ahol helyesen hirdetik Isten Igéjét és kiszolgáltatják a sákramentumokat. Gyakran elfeledkezünk egy harmadikról, vagyis arról, hogy az egyházban gyakorolják az egyházfegyelmet. A református alkotmánytörvény elején szerepel az 1Kor 14-ből származó idézet, amely felhívja a figyelmet, hogy mindennek ékesen és szép rendben kell történnie az egyházban, amit a folyamatok szabályozásával lehet kialakítani. A korlátokat kötelező érvényű szabályokkal kell megalkotni, és ilyen értelemben a jognak, illetve ezeknek a szabályoknak van teológiai jelentőségük. Ha visszalapozunk a Szentírás elejére, láthatjuk, hogy Isten ajándéka a tízparancsolat. A mózesi könyveknek nagy része törvénykönyv. Sem a teológia, sem a törvények szempontjából nincs ellentét az Ószövetség igazságos, szigorú istenképe, és az Újszövetség kegyelmes, megbocsátó istenképe között, mert a Teremtő különböző időkben különböző módokon jelentette ki magát. Ha törvényre volt szükség, megadta, majd amikor eljött az idők teljessége, a kegyelme megjelent Jézus Krisztusban, aki nem megtagadta, hanem betöltötte a törvényt. Az Újszövetségben olvassuk, hogy az apostolok tanítása nyomán csoportok jöttek létre, először 3000 fővel, akik szívükben a Szentlélekkel várták, most hogyan tovább. Számukra gyülekezeteket kellett szervezni, amelyek rendet igényeltek. A gyülekezeteket a vének vezették meghatározott jogkörökkel, hatáskörökkel, területi illetékességgel. Soha nem volt olyan történelmi időszak, amikor ne lett

NÉVJEGY

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett, majd ügyvédi irodában kezdte jogi pályáját. 2014-től a központi közigazgatásban, 2016-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd a Miniszterelnökségen az egyházfinanszírozás területén dolgozott. 2022 januárjától vezeti a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Jogi és Közigazgatási Osztályát. A 2021ben megalakult Keresztény Jogakadémia szakmai igazgatója. Feleségével három kisiskolás korú gyermeket nevelnek.

volna szükség kötelező érvényű szabályokra, de olyan korszak sem, amikor ne lett volna szükség isteni irgalomra és kegyelemre. Így függ össze a teológia, az egyházi rend a jogtudományokkal. A teológusok sokszor nem kedvelik túlzottan a jogászokat – Luther Márton is közéjük tartozott, szemben Kálvinnal, aki jogászként nemcsak kedvelte a szabályokat, hanem alkotta és alkalmazta is, és meghatározta Genf városának életmódját és egyházi rendjét.

Keresztyén jogászként hogyan látja az állam és az egyház viszonyát? Többféle jogszabály rendelkezik a kérdésről, elsősorban az Alaptörvény, amely szerint az állam és az egyház elválasztva, de egy-

mással szorosan együttműködve él egymás mellett, ami teljesen természetes, hiszen évezredek óta ez a valóság, az egyház benne él az államban. Történelmi koronként változott, időnként az állam fölött létezett az egyház, máskor fordítva, olykor egymás ellen dolgoztak, néha pedig egymással együtt, de nyilvánvaló, hogy a két szervezet együttműködését szabályozni kell. Jelenleg Magyarországon a történelmi egyházakra partnerként tekint a kormányzat. A kormány segíti az egyház hitéleti, köznevelési, diakóniai és egyéb munkáját. Amikor az egyház ezt a szolgálatát végzi, a krisztusi parancsnak engedve teszi, de egyszersmind közfeladatot lát el, hiszen a gyógyítás, az oktatás, a szeretetszolgálat, a szegényekről való gondoskodás mind az állam kötelessége, amelyben az egyház részt vesz. Teljesen természetes, hogy az állam mindehhez pénzügyi forrásokat biztosít az egyháznak. Az együttműködés a hitéleti feladatok állami támogatásával kapcsolatban válik érdekessé. Az egyház hitéleti feladatainak teljesítése közben valamiképpen segítséget nyújt az államnak, hiszen olyan „szolgáltatást” nyújt az állampolgároknak, amely a testi, lelki, szellemi egészségüket megőrzi, táplálja, helyreállítja. Az egyház szolgálója lelkileg gondozza a híveket, kiszolgáltatja a sákramentumokat, és ezáltal megerősíti őket, az igehirdetéssel tanítja, hogyan lehet helyes életet élni. Ez pedig az államnak is fontos, természetesen minden olyan államnak, amely a normális értékrendet kívánja képviselni.

az adott területet, és reményt ad arra, hogy néhány év múlva újra önálló gyülekezetekké váljanak.

Miként működik majd a gyakorlatban?

„Sem a teológia, sem a törvények szempontjából nincs ellentét az Ószövetség igazságos, szigorú istenképe és az Újszövetség kegyelmes, megbocsátó istenképe között, mert a Teremtő különböző időkben különböző módokon jelentette ki magát.”

Dunamelléken már született szabályrendelet arról, hogyan működjön a gondozó egyházközség, amelyből hamarosan megalakul az első. Ennek tapasztalataiból sokat fogunk tanulni. Annyi bizonyos, hatékonyabb lesz, mintha végignéznénk, hogyan sorvadnak el a nehéz helyzetben levő gyülekezetek. A következő vizsgálandó törvény a választási törvény, hiszen 2023-ban a gyülekezetekben választásokat tartanak, ezért most ősszel szükséges ennek a törvénynek az elfogadása. Történtek továbbá lépések a bíráskodásról szóló törvény megújítására, illetve beavatkozásra váró jogszabályok a lelkészek jogállásáról szóló törvény, a nyugdíjtörvény, a gazdálkodásról szóló törvény. Ezek előkészítésében szorosan együttműködik a Zsinat Jogi Bizottsága, Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsos, a Jogi és Közigazgatási Osztály, valamint külsős szakemberek.

Hogyan került harmóniába a jog és a keresztyénség az életében?

Egyik legkedvesebb területe a hazai jogrendszeren belül az egyházi törvények, illetve azok korszerűbbé tétele. Az egyházjog sajátos jogterület. Katolikus testvéreink sokkal szélesebb területen művelik a kánonjogot. Nálunk, reformátusoknál, kevésbé kiforrottnak érzem a rendszert, ami probléma, hiszen semmilyen tudományt nem lehet úgy művelni, hogy nincsenek meg az erős elméleti alapjai. Az egyházjog bizonyos tekintetben kissé archaikus. Rengeteg szimbolikát találunk benne a praktikus részek mellett. 2021-ben választották meg az új egyházkormányzatot, majd a Zsinaton elindult a jogalkotási reform, amelynek célja a legfontosabb jogszabályok megújítása, korszerűsítése, életszerűsítése. Első kézzelfogható eredménye az alkotmánytörvény, amelyet a Zsinat áprilisban elfogadott, már hatályba lépett, olvasható. Igyekeztünk hozzászabni a mindennapi élethez, hiszen az előző 1994-ben született, ám az elmúlt évtizedekben számtalan szociológiai, demográfiai és más változás történt. Például már korábban bekerült az alkotmánytörvénybe új kategóriaként a gondozó egyházközség, amelyet azokon a területeken alkalmazunk majd, ahol nagyon elapadt a gyülekezet, és nem képes önálló struktúrát fenntartani. Reméljük, hogy ez az újdonság vitalizálja

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre jártam, és az élő hitű, kiváló jogász, Zlinszky János professzor úr Keresztény erkölcs és jogászi etika stúdiumát hallgattam. Az egyik előadáson Luther Mártonnak azt a mondását idézte, hogy a jogászok rossz keresztyének. Megdöbbentem. A másik meghatározó élményem a jegyesoktatásomat végző lelkipásztor mondata volt, aki amikor megkérdezte, mivel foglalkozom, és meghallotta, hogy jogász vagyok, annyit mondott: „Az jó, mert abból úgyis kevés van a mennyországban.” Szavai nyomban összekapcsolódtak bennem Luther mondatával, és megállapítottam, hogy nemcsak ötszáz évvel ezelőtt, de sokszor bizony ma is így gondolkodnak az emberek, vagyis hogy a keresztyénség és a jog összeegyeztethetetlen. Dolgoztam ügyvédi irodában, a kormányzatban, önkormányzatnál, de soha nem okozott válságot, feszültséget, inkább szintézist alkotott a kettő bennem, és úgy éreztem, ezt másoknak is szeretném elmondani. Ez az én apró, de reményeim szerint gyümölcsöt hozó misszióm. A jogakadémia keretein belül speciális kollégiumot tartok a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán Keresztény jogászi etika címmel. Szép számban jelentkeztek rá a hallgatók. Az óráimon etikai témákkal foglalkozunk, de kissé bibliaóra-szerűen, reflektálunk a közélet aktuális erkölcsi kérdéseire, beszélgetünk a jogászi hivatásáról, erkölcsi kihívásairól. Bátorítom és biztatom őket, hogy a jogászi segítő hivatás, és ösztönzöm őket, hogy már hallgatókorukban fedezzék fel, hogyan használhatják majd a jogi diplomájukat mások életének megváltoztatására, jobbá tételére.

 FOTÓ: HIRLING BÁLINT

DÓKA VIKTÓRIA

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel!” Ez a szolgálatuk vezérigéje, eszerint dolgoznak, nem fegyelmeznek, arra törekszenek, hogy a diákjaikban kialakuljon az önfegyelmezés. Az elmúlt tizenkét évben nem volt olyan szituáció, amikor szigorral kellett volna eljárniuk. Beszélgetőpartnerünk, Kocsis Imre Antal igazgató úgy véli, a tanulók talán már a kapun belépve megérzik azt a szellemiséget, amellyel Bibó István az intézményt alapította. Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Sylvester János Református Gimnázium és Technikum. A jubileumot kétnapos programsorozattal tették emlékezetessé.

A jóindulattal érkező hittel távozik innen

Az aulában üres székek sorai az ünnepi, zöld levélkoszorúval szemben, kék papírdíszek lógnak felettem a nagy térre kifeszített díszfogókon, csend. Egy kedves idegen észrevesz bennünket, felkísér a tanáriba, és megismerkedünk Viczián Zsófia hittantanárral, a kétnapos ünnepség szervezőjével. A program elején fordított napot és szülőtanácsi estet tartottak, látogatásom délelőttjén fakultatív foglalkozásokon vehettek részt a diákok, majd egykori tanárok és tanulók találkozója szerepelt a programban.

Az aulában zenét kapcsolnak, hangjára gyülekeznek a fiatalok, ki hol talál helyet magának– az iskola sajátossága, hogy mindhárom szintje egy térben helyezkedik el –, sok tanuló az emeletek korlátjaihoz dőlve követi a megnyitót. Kocsis Imre Antal igazgató ünnepi beszéd helyett Wolfgang Amadeus Mozart Varázsfuvolájából Sarastro áriájával énekelte

el, milyennek látja ő a gimná ziumot. – Ízisznek, egyben a fény templomának főpapja arról énekel, hogy ha valaki jóindulattal lép be a szent csarnokba, akkor az hittel távozik onnan. Bár ez az aula nem szent, hiszem, a jóindulattal érkező hittel távozik innen. – Az operaházi hangulat talán csak az újságírókat bűvölte el, a diákokon látszott, nem első alkalommal énekel áriát a többek között énektanár igazgató.

Róka Szabolcs

együttes kobzosát a gimnáziumi évek alatt a tanár úr tanította a hangszerre.

Délelőtt korábbi sylvesteres növendékek tartanak előadást, workshopot a tanulóknak. Ennek nyitánya a biológia és földrajz szakos tanár, Róka Szabolcs Tinódi-lant díjas magyar énekmondó, népzenész és volt diákjainak kobzos előadása. Botlik Dávid biológust, a Berka együttes kobzosát és Erdei Tamás tűzoltó parancsnokot, a Zurgó

– Kilencedikben jöttem ide, akkor indult az iskola. Mi voltunk az első érettségiző osztály. A társaimmal a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Erős, összetartó tanári kar kezébe kerültünk. Szép emlékek ezek. Kicsit hasonlóak vagyunk Róka tanár úrral, én is több mindennel foglalkozom egyszerre, ugyanúgy dolgozom a zenélés mellett, mint ő, tűzoltó vagyok, faipari vállalkozásom van, továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem szociális munka szakán tanulok – meséli magáról Erdei Tamás. Hamar kiderül a beszélgetésből, hogy a kobzos trió nem első alkalommal játszik együtt.

– Jobb agyfélteke a zene, bal agyfélteke a tanítás – szólal meg kérdésemre

Róka Szabolcsból a biológiatanár. – Természettudomány nélkül nem érezném jól magam. Szükségem volt arra a rendszerre, amelyet a természettudományok nyújtanak, a tudományos szemléletre. Szép egyensúly volt ez az életemben, jólesett a zenével átkapcsolni a jobb agyféltekémre. Délelőttönként tanítottam, éjszaka zenéltem – meséli az énekmondó, akinek személyiségéből vidámság és közvetlenség sugárzik. – Ez a béke szigete, nem hátba támadással, ordítozással, utálkozással töltjük az időnket mi, kollégák, hanem egymás támogatásával. Bibó István igazgató úr gyámsága alatt dolgozni öröm. – Huszonöt évvel ezelőtt nehéz volt a diákok érdeklődését felkelteni egy-egy tantárgy iránt, manapság nyitottabbak. Autista tanulóinkkal pedig kifejezetten izgalmas a közös munka – vallja

Róka Szabolcs tanár úr. A kobzos triót lelkesedéssel fogadták és engedték el a színpadról a diákok, talán még nem örült ennyire tinédzserhad 16. századi szappankészítő dalának, mint amikor Debreczeni Szappanos János Militarisát hallgatták.

Különleges kosáredzés, röplabdamérkőzések, nosztalgiaterem közül választhattak délelőtt a tanulók. Sokan döntöttek a kerti teaház mellett a napfényes, nyári melegben. Tökéletes hely, hogy belelapozzunk a huszonötödik évforduló alkalmából kiadott emlékkönyvbe szerkesztőjével, Viczián Zsófiával. – „Mindeddig megsegített minket az Úr!” – ez olvasható a könyv hátoldalán, és most már az aulánk falán is. Kezdetektől kísér bennünket az Atya, a nehéz időszakokban is ezt éljük meg. Az elmúlt huszonöt év legfontosabb mérföldköveiről olvashatnak az évkönyvben. Az évkönyvvel a gyökereinket és az értékeinket akartam felmutatni.

– Érdeklődésemre, hogy mennyire nyitottak a gyerekek Isten Igéjére, így válaszol: – A jelentkező diákok egyharmada konfirmált vagy jár gyülekezetbe. Egyharmada olyan családból jön, akik csak nagy ünnepeken mennek el templomba, a maradék nálunk találkozik először életében istentisztelettel. Nehéz feladat összehangolni így a tanítást. Elenyésző kivételtől eltekintve nyitottak a hittanórákra, hálásak értük. A közösségen, a tanári attitűdökön, a hangulaton keresztül sejtenek meg valamit Isten szeretetéből, remélem, érettségi után ezt viszik magukkal.

A lányok épp a lócán ülnek, amikor oldalamon a tanárnővel hozzájuk lépünk, a legbátrabb köztük Balog Hanna Lara, aki kilencedik osztályos, és mindenképpen egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. – Azért választottam a nyelvi osztályt, mert az előttem álló három év alatt változhat az érdeklődési köröm, nyelvre viszont minden szakmában szükségem lesz. Jelenleg belsőépítésznek, lakberendezőnek készülök. – Hanna Lara keresztyén családból származik, elmondása szerint a legfontosabb szempontja az volt, hogy keresztyén iskolába járhasson. – Őszintén megvallva felvételinél ezt az iskolát a második helyen jelöltem be a rangsorban, de pozitívan csalódtam, egyáltalán nem zárt közösség, mint ahogyan korábban elképzeltem. Arra számítottam, hogy távolságtartók lesznek az évfolyamok, ezzel szemben befogadók, az idősebb és a fiatalabb osztályokkal is megtaláltuk a közös hangot a barátaimmal. Hétfőnként istentiszteletet tartunk, minden reggel áhítattal kezdünk. Kapunk egyházi tanítást, viszont nem erőltetik rá a diákokra a hitet, ez itt szabad, saját döntés – tudjuk meg Hanna Larától. Kedvenc tantárgya a német, de sportolni is szeret.

Ahogy azok a diákok is, akik röplabdabajnokságot játszanak, minden pálya foglalt. Még hogy a gyerekek nem szeretnek mozogni! – Huszonöt órán át sportolt szünet

nélkül az iskola huszonötödik jubileumunk jegyében – meséli el büszkén Gombkötő Tamás testnevelő tanár, osztályfőnök. – Május egyik hétvégéjén péntek reggel hét órától másnap reggel nyolcig folyamatosan igyekeztünk megmozgatni a gyerkőcöket. Sokan itt aludtak, de akadt, aki abból űzött sportot azon túl, hogy röplabdázott, focizott, floorballozott, hogy 25 órán át volt ébren. Lehetett pingpongozni, zumbázni is – eleveníti fel Gombkötő Tamás, a 10/a osztályfőnöke.

Kíváncsi vagyok, hogy autista gyerekekkel hogyan zajlik egy testnevelésóra. – Elég jól funkcionáló autistákat tanítok, nincs szükség arra, hogy differenciáltan foglalkozzak velük az órákon. A lelki sajátosságaikra figyelek, az ilyen diákoknak fontosak az időbeli, térbeli keretek, a megszokott kerékvágásból nem tudnak kimozdulni, ezekre próbálok figyelemmel lenni. Az én osztá lyomba egy autista fiatalember jár, a tanulók szeretettel, empátiával viszonyulnak hozzá, így jól érzi magát közöttünk – dicséri meg osztályát Gombkötő Tamás, majd az emlékeiről beszélgetünk. – A legszebb élményem, mikor a születésnapomon tortával, tűzijátékkal, énekkel leptek meg diákjaim. Régóta tanítok, de erre korábban nem volt példa. Igyekszem rászolgálni arra a szeretetre, amelyet feltételezek a gesztus mögött.

gaszkodhattunk a valóságtól, a megszokott formáktól. Ennek a kreativitásnak most hasznát veszem. Olyan tanáraink voltak, akik sokszor fontosabbnak tartották az életre nevelést, mint hogy szóról szóra tudjam a tananyagot. Itt mindenki egyenlőnek érezhette magát, nagyban befolyásolta ez a későbbi kapcsolatteremtési képességemet. Fotóriporterként hasznát veszem, hogy könnyen kapcsolódom másokhoz – vonja le a következtetést a gimnázium egykori diákja.

Kenderessy Szabolcs korábbi sylvesteres tanuló a kereskedelmi média világába vezette be a diákokat. – Azokat a forgatási látogatásokat mutattam be, például az Exatlon Hungary, a Ninja Warrior Hungary, az X-Faktor produkciókét, amelyek kulisszatitkairól szakmai beszámolókat készítettem, illetve a Televíziós Újságírók

Kenderessy Szabolcs

Díjának ötletéről meséltem el, hogyan vált mára a legnagyobb tévés díjátadó gálává – idézi fel előadását Kenderessy Szabolcs, a SorozatWiki főszerkesztője. – Különc gyermek voltam. A keresztyén neveltetés sokat jelentett, már akkor is érdekeltek az áhítatok, istentiszteletek. Fontosak voltak számomra ezek az alkalmak, ezért a gimnázium végeztével erősen éreztem hiányukat. Protestáns iskolához képest a tanárok többsége nyitott szemléletű volt. Mind Bibó, mind később Kocsis igazgató úr arra tanított minket, hogy legyünk nyitottak a világra.

– Szerettem ide járni, sokan voltunk ezzel így az osztálytársak közül – nosztalgiázik Mónus Márton fotóripor ter a diákoknak tartott interaktív előadása után. – Ballagásomkor százötven fős lehetett az iskola, családias, kötetlen hangulat uralkodott. Teret engedtek a kreativitásunknak. Egy-egy projekt megvalósításánál elru-

Sylvester János humanista tudósról, bibliafordítóról, a magyar esszéirodalom megteremtőjéről kapta a nevét 25 évvel ezelőtt az iskola, amely 1997

őszén protestáns gimnáziumként indult, egyesületi alapítással és fenntartással. 2012-től már a református egyház által fenntartott közoktatási intézmények sorát gazdagítja.

Csendesedik az aula, délután folytatódik az ünneplés. Kifelé jövet egy gondolat azért megállít, visszanézek: „A jóindulattal érkező hittel távozik.”

Hogyan látja az elmúlt 25 évet?

Elégedett vagyok, amit az alapításkor, 1997-ben szerettünk volna elérni, azt kiküszködtük. Eredményes volt az elmúlt huszonöt év, hiszen utódom, Kocsis igazgató úr is jól tudja, mi az érték és a fantázia ebben az iskolában. Miután 2012-ben a Magyarországi Református Egyház fenntartásába kerültünk, finanszírozási, beiskolázási küzdelmeink nyugvópontra is jutottak.

Milyen céllal hozták létre az iskolát?

A hitet és az értelmet akartuk harmóniában nevelni. Ebben egyetértett a tantestület, és azok a tanárok is beilleszkedtek közénk, akik másfajta háttérből jöttek. Az önálló gondolkodást, az önálló tájékozódást a hívő embernek is tanulni és alkalmazni kell az életben, ez fontos a magánéletben éppúgy, mint a közéletben. A hit és az értelem nem kerülhet egymással ellentétbe, és nem hiányozhat egyik a másik mellől.

Sikerült ezt megvalósítani?

A tanár olyan állatfaj, amely arra van predesztinálva, hogy nagyon keveset lásson munkája eredményéből. A diák elballag, nekünk

marad a remény, hogy valamit hozzáadhattunk a lelki és szellemi állóképességéhez. Néha bolondozva azt mondom, hogy nem hiába dolgoztunk, ha egy volt diákunk arról számolna be húsz év múlva, hogy nem ötször vált el, csak egyszer, nem „egy se” gyereke van, hanem egynél több, nem külföldön ragadva keresi a kenyerét, a boldogulását, hanem ami tudást, értelmet külföldön összegyűjtött, azt hazahozta. Ha találkozom is ilyen jó példákkal, nem tudom eldönteni, hogy ehhez az életúthoz mit adtak Isten kegyelméből a gének, a család, és mit az iskola. Ezt semmiféle tudományos kísérlettel nem tudjuk felmérni. Reménységünk viszont hitből fakad, nem tudományból.

az anyagi stabilizálásának egyik eszköze a diakónia lesz. A diakóniai képzést 2013-ban indítottuk be, a szociális és egészségügyi ágazat mindmáig sikeres második és harmadik tartópillérei az intézménynek.

Hány diákjuk van jelenleg?

2010-ben 141-en voltunk, most 342 diák tanul nálunk. Jövőre 420 fő lesz az intézményi létszámunk, ezt a magas túljelentkezés miatt könnyen elérjük, de az épület kialakítása nem ad lehetőséget a további növekedésre. A központi aula óriási építészeti adottság a számunkra, közösségformáló, hiszen minden osztály ugyanarra a légtérre nyílik. A kis távolság miatt nincs hierarchikus viszony egy hetedikes és egy tizenkettedikes között, együtt élünk, s arra törekszünk, hogy ez a tantestület és a diákok között is így legyen.

Hányféle tagozaton tanulhatnak önöknél?

Kocsis Imre Antal igazgató Mennyire sikerül gyakorlati tudást adni a diákoknak?

Amikor 2010-ben elvállaltam a tisztséget, a jelentkező diákok tanulmányi átlaga 3 körül mozgott, ma a tízszeres túljelentkezés miatt 4,5 ez a szám. Iskolaátlagunk a korábbi, még alacsonyabb átlaggal bekerült osztályok miatt jelenleg 4,2. A szintemelkedés figyelemreméltó, de szégyenkezni a korábbi években sem volt okunk, az érettségizők 70-80 százaléka felsőoktatásban tanult tovább.

Miért nyitottak a szakgimnázium lehetősége felé?

A református élet szerves része a diakónia. Az iskola megalapításától kezdve fakultáció és érettségi tárgy a diakónia. Munkám megkezdésekor, 2010-ben, természetesnek láttam, hogy

Nyelvi, emelt nyelvi óraszámú osztályunk van, hat évfolyamos gimnáziumi osztályunk és az előbb említett diakónia, amelynek van szociális és egészségügyi ága. Sokféle szakra felvételiznek tőlünk, az orvositól kezdve a jogi, a műszaki pályáig.

Milyen céljaik vannak még?

Mivel kinőttük az intézményt, kiszolgáló épületre lenne szükségünk. Ahol most beszélgetünk, valamikor főzőkonyha volt, a könyvtár, az étkező egy részét tanteremmé alakítottuk át. E terek pótlására építenénk mellékszárnyat, ahol a diakóniai szaktanterem és a minimálisra zsugorodott könyvtár kapna helyet, illetve szeretnénk méltó helyet teremteni az autista diákjainkkal zajló fejlesztő munkáknak.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA

Mesebeli

pedagógusról szól az alábbi történet. Egy ismerősünk küldte. Érdemes továbbadni akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy ilyen tanár csak a mesében vagy regényekben létezik:

Fiatal férfi találkozik az idős pedagógussal, és megszólítja: – Emlékszik még rám? – Nem. – A tanítványa voltam.

Elkezdődik a szokásos beszélgetés kettejük között. –Mivel foglalkozik? – Én is tanár lettem. – És mit gondol, jó tanár? – Azt hiszem, igen. Ön inspirált, önre szerettem volna hasonlítani.

Az idős úr kíváncsi, szeretné megtudni, mire emlékszik a fiatal, amivel annyira inspirálta őt, hogy ezt a hivatást választotta. A fiatalember a következő emlékét mondja el: Egy nap az egyik osztálytársam bejött a terembe, és megmutatta az új, gyönyörű óráját, amelyet a zsebében tartott. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, elloptam tőle. Hamarosan rájött, hogy az óra eltűnt a zsebéből, és azonnal tájékoztatta a tanárt, aki azt az órát tartotta. Ön volt az a tanár. Ön akkor az osztályhoz fordult, és így szólt: – Az egyik osztálytársatok óráját ellopták most, az óra alatt. Bárki lopta is el, kérem, azonnal adja vissza! –Annyira szégyelltem magam, és féltem a megaláztatástól az osztálytársaim előtt, hogy nem mertem bevallani. Ekkor ön becsukta az ajtót, és azt mondta, hogy álljon sorba mindenki, és ön végig fogja nézni mindannyiunk zsebét. De feltételt is szabott: mindannyiunknak csukva kellett tartani a szemünket, hogy ne láthassuk a tettest. Így is történt. Amikor odaért hozzám, megtalálta a zsebemben az órát és elvette. Utána folytatta a keresést a többiek zsebében is, és amikor végzett, azt mondta: –Most már kinyithatjátok a szemeteket. Előkerült az óra.

Soha nem említette a nevemet az osztály előtt, és soha nem említette az esetet még négyszemközt sem. Arra számítottam, hogy elítél, kinéz engem az iskolából, de nem így lett. Azon a napon megmentette a méltóságomat. Soha életemben nem szégyelltem magamat jobban, mint aznap, és ön a maga módján örökre emlékezetes leckét adott nekem. Most már emlékszik az esetre, tanár úr? –Igen, hallgatva önt, minden eszembe jutott. De van, amire nem emlékszem, és ez az ön személye, mert az én szemem is csukva volt, amikor az órát kerestem. Nem érdemes boncolgatni a részleteket, például hogy a tanulók valóban mind betartották-e, hogy végig csukott szemmel álljanak. Ma már problémás kérdés az is, szabad-e egy tanárnak a diákok zsebébe nyúlni. De példázatértékű a tanár isteni bölcsessége és módszere: egyszerre volt igazságszolgáltatás és megbocsátás. 

IMÁDKOZZUNK!

Olyan könnyen ígérünk neked sok mindent imádságainkban, Istenem! Mennyi mindent megfogadtunk már szorult pillanatainkban, könyörögve, hogy segíts rajtunk! Hogy ne hagyj minket magunkra! Adj erőt és kimenekedést! És fogadtuk, hogy hűségesek leszünk, odaadók, a hit példaképei. És adakozunk, mindennap Bibliát olvasunk, imádkozunk, zarándokolunk, és neked szenteljük egész életünk! … Oly könnyen és gyorsan fordítunk hátat minden kimondott szavunknak, felejtve ajándékaid és megmentő szereteted! Úgy futunk vissza minden rossz szokásunkhoz, mintha nem tudnánk jól, hogy hamarosan, a legközelebbi nehézségünkben újra hatalmas szégyennel fogunk hozzád fordulni. Bocsáss meg nekünk, hogy így bánunk veled, és ne engedd, hogy szögről leakasztható, kívánságteljesítő-automata Istennek tekintsünk! Ámen!  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

Ki az igazi győztes?

A szomszédos Ukrajnában kegyetlen háború van már hónapok óta. Mind a két fél győztesként akarja befejezni, így egyre tovább húzódik a nagyhatalmak erőpróbája, amely nemcsak a helyi lakosságra, de az egész világra nyomorúságot hozott, ahogy Jézus megmondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot!” (Jn 16,33)

A világ és a bűn Jézus halálával és feltámadásával már legyőzött ellenség, de a háború éppen azt példázza, hogy Kain bűnös természete ma is él, a maga vélt vagy valós érdekeit csak úgy tudja érvényesíteni, hogy elpusztítja a másikat. Isten egészen másféle győzelmet kínál nekünk. Jézus halálával és feltámadásával legyőzte ezt a világot, aki ezt hittel elfogadja, részese lehet ennek a győzelemnek. „Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (1Jn 5,4)

Számtalan példát ismerünk, amikor a hitből fakadó, kitartó imádság csodákat tett, betegek gyógyultak, haragosok békültek meg. A világháború előtti időben állami támogatás nélkül több kis gyülekezetben hitből, imádságból árvaházak születtek. A 60-as években Martin Luther King amerikai fekete lelkész mozgalmat indított el a feketék egyenjogúságáért. Imaalkalmakat szervezett külön a fehéreknek és feketéknek, ahol a megbékélésért imádkoztak, és pár év múlva megvalósult az álma, hogy a fekete és fehér gyerekek egy játszótéren játszhattak, az iskolában egy padba ülhettek. Ugyanezt Dél-Afrikában sok ezer áldozatot követelő kegyetlen polgárháború követte. Aki Istentől új életre született, az tud még a háború közepette is békekövet lenni. Jó példáját adták ennek a kárpátaljai reformátusok. Sokat szenvedtek az ukránoktól, most erőn felül segítik a menekülteket.  GYŐRI ISTVÁN

A fellebbezés révén az ügy eljuthat egészen a Legfelsőbb Bíróságig, így precedenst teremthetnek a szólás- és vallásszabadság védelmében minden finn embernek. Örülök annak is, hogy ez a döntés a finn társadalomban a Biblia tanításáról szóló vita folytatásához vezet. Kész vagyok megvédeni a szólás- és vallásszabadságot minden szükséges bíróságon, egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Harcolok tehát tovább, hogy a jövőben senkinek ne legyen az enyémhez hasonló tapasztalata, ezért különösen is sokat imádkozom a győzelemért. A fellebbviteli bíróság valószínűleg ősszel vagy még később, a következő évben tárgyalja az ügyemet. Óriási az érdeklődés a média részéről, hiszen hatalmas a tét. Hiszem, hogy Isten vezetni fog továbbra is.

Milyen alapon nyitották újra az ügyet?

A SZABADSÁG védelmében

„Továbbra is bízom abban, hogy a finn igazságszolgáltatás az ügyészi megközelítéssel ellentétben az igazságra alapozza döntéseit. Reménykedem a győzelemben, és másokat is arra bátorítok, hogy éljenek a szólás- és a vallásszabadsághoz való alapvető jogukkal.” Paivi Räsänen finn parlamenti képviselő, 2011 és 2015 között belügyminiszter Magyarországon járt, és exkluzív interjút adott a Reformátusok Lapjának.

A nemzetközi figyelmet kiváltó per végén, március 30-án a Helsinki Kerületi Bíróság elutasította az ön és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke elleni vádakat. Mi történt a felmentő ítélet kihirdetése óta?

WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

Megkönnyebbültem, amikor felmentettek, de valószínűnek tűnt, hogy az ügyész továbbviszi az ügyet, és valóban, április 29-én bejelentette, hogy a „Biblia-perben” a kerületi bíróság egyhangú felmentő ítélete ellen – amelyben kijelentették, hogy a kerületi bíróságnak nem feladata bibliai fogalmak értelmezése – minden vádpontban fellebbez. Az ügyészség több tízezer eurós bírságot követel, és ragaszkodik a Férfinak és nőnek teremtette őket című írásom cenzúrázásához. Tudom, hogy továbbra is Isten kezében vagyok, és ha most megengedi, hogy a per folytatódjon, még nagyobb győzelmet arathatunk.

Az ügyész huszonhat oldalas indoklást fogalmazott meg, de nem találtam benne új felvetést vagy szempontot a vádak megfogalmazásában. Megpróbálja megvédeni a nézeteit az általa nekem tulajdonított állításokkal szemben. Szerinte kijelentettem, hogy a homoszexuálisok hajlamosak a gyermekek szexuális zaklatására, és hogy genetikailag elfajultak, illetve hogy őket Isten sem ugyanúgy teremtette, mint a heteroszexuálisokat. Soha nem mondtam semmi ilyesmit, és természetesen nem is gondolkodom így. Az ügyész úgy gyűjti össze most az érveit, hogy bebizonyítsa, az általa megfogalmazott vádak a kijelentéseim objektív értelmezései. Folytatja a bűnkérdés tárgyalását is: azt állítja, hogy a Twitter-üzenetemben szereplő „bűn és szégyen” fogalmak alacsonyabb rendűvé teszik az embereket. A Biblia alaptanításait veszi célba. A bűnről való beszéd nem becsmérel senkit, hanem az Isten előtti helyzetünkről beszél. Ha a Biblia bűnről szóló tanításáról nem lehetne beszélni, akkor értelmetlenné válna a keresztyénség központi üzenete a kegyelemről, Jézus áldozati haláláról. Ma mindenkinek megvan a maga igazsága, ide sorolva a nemiséget is, a per viszont az abszolút igazságra irányítja rá a figyelmet.

A médiában sokszor azt halljuk, hogy gyűlöletbeszéddel vádolják.

Gyűlöletbeszéd nem szerepel a finn jogrendszerben, népcsoport elleni izgatás a vád, amit a Biblia tanításával természetesen nem lehet elkövetni.

Az eljárás évek óta folyik, és úgy tűnik, még hosszú ideig eltart. Biztos vagyok benne, hogy a következő éveket is ezzel fogom

tölteni, talán újabb három évet, de mélyen meg vagyok győződve, hogy nekem ez az elhívásom, ezért békességem van.

Niilo Räsänen lelkész, a Finn Evangélikus Missziói Főiskola igazgatója, Paivi Räsänen férje

„Negyven éve ismerem a feleségemet, és biztosan állíthatom, hogy Paivi igazi harcos. Diákként egyetemisták körében végzett evangéliumi munkát öt éven keresztül. Sokszor bekopogtak a kollégiumban a diáktársak szobáiba, és beszélgettek az evangéliumról. Valójában soha nem érdekelte a politika, és be kell vallanom, én győztem meg, hogy érdemes lenne ezen a területen mozognia. Orvosi végzettsége miatt szinte naponta került szembe az abortusz kérdésével, innen pedig már csak egy lépés volt a közszereplés. Miután öszszeházasodtunk, sokáig házaspárok között végeztünk szolgálatot. Egyhetes házasságmegújító, -helyreállító táborokat vezettünk, amelyek sok áldást hoztak. A legnagyobb csoda az, hogy milyen sok házaspár jutott hitre ezeken a heteken. Ahol megsokasodik a bűn, ott igazán nagy szerepe van a kegyelemnek.”

Mi lesz a következménye, ha a vád nyeri meg a pert? Rendkívül veszélyes következményekkel járna nemcsak rám, de az egész keresztyénségre nézve is Finnországban és Európában, mert precedenst teremtene. Azt jelentené, hogy többé nem lehet szabadon idézni a Bibliából, nem lehet terjeszteni és kimondani, hogy egyetértek vele. Ez lényegét tekintve keresztyénüldözés lenne. De fontos, hogy imádkozzunk, ne most jöjjenek el ezek az idők. Bármi legyen az újabb bírósági tárgyalások eredménye, nem fogom feladni.

Hogyan vigasztalta meg Isten a nehéz pillanatokban?

Különös és meglepő, mennyi örömet éltem át ezek alatt az évek alatt, mert az ügy felkeltette az érdeklődést Isten és a Biblia iránt, és többen megtalálták életük megoldását Jézus Krisztusban. Isten megáldott továbbá a keresztyénektől kapott szeretettel, imádsággal és támogatással. Kiváltságosnak érzem magam, hogy mindezeken keresztülmehettem. A családom minden tagja szilárdan kiáll mellettem.

Az áldások közé tartozik továbbá, hogy megadta, amit mondanom kellett a kihallgatásokon és a bíróságon. A televízióban, az interjúk során rengeteg alkalmam volt a tanúságtételre a Jézus Krisztusba vetett hitemről. Természetesen voltak nehéz pillanataim. Mind közül a hamis vádak elhordozása, a minden igazságtartalmat nélkülöző állításokkal való szembesülés volt a legmegterhelőbb. Az ügyész valótlan állításait a kijelentéseimmel kapcsolatban a média újra és újra elismételte, nekem pedig újra és újra cáfolnom kellett. Ha egy magas rangú tisztségviselő állít valamit, azt sokan elhiszik. De a kerületi bíróság világosan kijelentette, hogy az ügyész nekem tulajdonított kijelentései nem helytállók.

Paul Coleman, az Alliance Defending Freedom (ADF) International keresztyén jogi csoport ügyvezető igazgatója, a védelem európai jogra és nemzetközi emberi jogokra szakosodott támogatója

„Aggasztó, hogy az állam mint felperes ragaszkodik ahhoz, hogy a Helsinki Kerületi Bíróság egyértelmű és egyhangú döntése ellenére folytassa a büntetőeljárást. Sok országgal ellentétben Finnországban az ügyész is fellebbezhet. Egy demokratikus társadalomban nincs helye annak, hogy éveken keresztül bírósági eljárás alá vonjuk az embereket, órákig tartó rendőrségi kihallgatásoknak vessük alá őket, és mélyen gyökerező meggyőződésüket ellenőrizzük, és erre pazaroljuk az adófizetők pénzét. A bíróság kötelezte az államot, hogy fizessen több mint 600 ezer euró (mintegy 24 millió forint) jogi költséget a védelemnek. Bár a kerületi bíróság felmentő ítéletet hozott, a hosszú évek óta tartó és megalázó eljárást az érintett büntetésként élheti meg.”

Egészen új értemet nyert számomra és meg is vigasztalt Jézus hegyi beszéde, abból is a Mt 5,11–12: „Boldogok vagytok, ha én miattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben…” Ha hazugságokat terjesztenek valakiről, a hírneve tönkremegy akkor is, ha kiderül, a vádak alaptalanok voltak, de Jézus azt mondja, jutalmatok bőséges a mennyben.  FOTÓ: TODOROFF LÁZÁR

Az erdélyi nyolcvanas évek, egy kisfiú szemén keresztül

Sokan várták Fábián Tibor Ilyenek voltunk című könyvének újabb kiadását, hiszen a 2020-ban megjelent kötet pár hónap leforgása alatt az utolsó példányig elfogyott. A baróti Tortoma Kiadó tavaszi könyvújdonságként jelentette meg a szerző népszerű tárcanovelláit, amelyek az erdélyi nyolcvanas évekbe röpítenek vissza egy kisfiú szemén keresztül. Mészáros Zoltán Endre könyvajánlója.

Az első kiadás megjelenésekor mindenhol vadásztam erre a könyvre, pedig akkor még nem is tudtam igazán, miről szól. Egyetlen példányt sem találtam belőle. Egy újságcikk alapján annyi maradt meg bennem, hogy aki írta, velem egyidős, református lelkész, és a gyermekkorát, a falun töltött éveit vetette papírra, amit ő is a kommunizmus vége felé élt meg, csak éppen 60–70 kilométernyire attól a helytől, ahol én éltem és gyerekeskedtem. A cím és a rövid leírás is megragadott. Szóval, kerestem antikváriumban, az interneten, de sehol sem leltem rá. Egy időre el is felejtettem, de amikor a szerző következő két műve megjelent, ráeszméltem, hogy ez bizony kiment a fejemből, bár a két újonnan megjelent, dedikált könyvet örömmel vettem a kezembe.

A dedikációval egybekötött találkozást további beszélgetések követték, így derült ki a hasonló világnézet, gyermekkor és végül a lelki rokonság, amely miatt most épp én írom ezeket a sorokat, kétezer kilométerre a szülőföldemtől, a svédországi Nyköpingben. A gyermekkorom vakációit én is egészen kamaszkoromig, a rendszerváltásig, a diktatúra bukásáig falun töltöttem szeretett nagyszüleimnél, és a könyvet olvasva visszarepültem akkori kalandjaim helyszíneire. Mi is ugyanolyan iskolapadokat koptattunk, hiszen Tótiban és Margittán is megállt az idő akkoriban, és a meghatározó falusi és városi emberek, tanítók, tanárok, lelkészek kedves jelenléte és bölcsessége, a gyerekkori barátságok, együtt lógások tették élhetővé azt az időszakot.

Akkoriban az öcsémmel és a szomszédságban élő barát és rokon gyere-

kekkel mi is horgásztunk a Bisztrában, konfirmáltunk „illegalitásban”, bicikliztünk és lestük a magyar adásokat télen a tévében. Nyáron, tavasszal és ősszel az iskolai kötelező mezőgazdasági munka (a „praktika”) és az otthon végzett betakarítás, szüret miatt erre nem értünk rá, de télen

a szánkózások után a spór mellett melegedve, magyar tévét nézve, bizony mi is „át-átrepültünk” a kényszerhatáron. Amikor csak tehettük, rengeteget olvastunk, így menekültünk el a saját fantáziavilágunkba a kommunizmus szorítása elől, amelynek a vége közeledtét jelezte, amikor az Almaszegről teherautóval Tótiba érkező bányászok kidöntötték a rendszer hamisságát hirdető propagandatáblákat, de ezt akkor még nem értettük. Csak a szüleink aggodalmas tekintetéből sejthettük néha, hogy valami nagyon nincs rendben a nagyvilágban, annak ellenére, hogy a mi kis világunkat széppé varázsolta a család, a feledhetetlen falusi környezet, gyermekkorunk helyszíne és annak soha vissza nem térő hangulata.

Fábián Tibor: Ilyenek voltunk. Erdélyi történetek.

Tárcanovellák.

Tortoma Kiadó, Barót, 2022, erdelyikonyv.hu

Ennek ellenére, vagy éppen ezért, ez az időszak életünk, életem legszebb, legmeghatározóbb része maradt és marad mindörökre, ahova ma is visszatérek nosztalgiázni, erőt meríteni belőle. Ha nem tudok is mindig ott lenni személyesen, csak behunyom a szemem, és gondolatban végigmegyek a pislákoló fényekkel kivilágított utcákon, fel a templomig, vagy átrepülök a Bisztrán egészen a temetőig, ahol a nagyszüleim és édesapám is nyugszanak. Ugyanez a csodálatos érzés, ez a furcsa varázslat kerít hatalmába akkor is, ha nosztalgiázva megsárgult fényképeket nézegetek, vagy éppen az Ilyenek voltunkat, Fábián Tibor kiváló könyvét olvasom.

Szívből remélem, hogy hasonló érzésekkel gazdagodva teszi le majd az olvasó is a könyvet, és ha megint időutazásra vagy erre a gyerekkori varázslatra vágyik, akkor tudja, a polcon hol találja az Ilyenek voltunkat... 

A szeretet pedagógiája örökre korszerű

Ott voltak és vannak az élet kezdetén, életre szóló hatást gyakorolva a rájuk bízott gyermekekre, pedagógusaink ezért köszönetet és megbecsülést érdemelnek. Átadták a tanítók emlékfáját a kiskunlacházi református gyülekezetben.

Felekezeti hovatartozásuktól függetlenül minden kiskunlacházi pedagógus meghívást kapott a június 12-ei tanévzáró istentiszteletre a helyi református gyülekezet templomába. A hittanos gyermekek ünnepi műsorral köszöntötték őket, a gyülekezet pedig imádságban adott hálát értük és azokért az egykori tanítókért is, akiknek sokat köszönhetnek a település lakói.

– A tanárnak kell hogy legyen meggyőződése, és azt az értékrendet rendíthetetlenül tovább kell adnia – fogalmazott ünnepi beszédében Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, Németh László-díjas tanár. Mint mondta: ma is vannak elhívott pedagógusok, noha társadalmi megbecsülésük csökken. – A pedagógusnak sorsformáló szerep jut az életben, de ez csak akkor igaz, ha fölteszi magának a kérdést: miért tanítok én, mi a célom, mit adok át a tanítványaimnak. A pedagógus egész életében nevel és nevelődik. Sok minden adható neki és el is vehető tőle, három dolog nem: a szeretet, a felelősségérzet és az emberi nemesség. Ezek teszik ezt a pályát nehézzé, ugyanakkor gyönyörűvé, érdemessé és boldoggá – sorolta az előadó.

Az ünnepi istentisztelet után a Hősök kertjében leleplezték a tanítók emlékfáját, Kálmán Antal alkotását, amely a hősök szobra mellett kapott helyet. Mint Takaró András délpesti esperes, a gyülekezet vezető lelkipásztora elmondta, régi, kedves barátja, Dinnyés József előadóművész, „daltulajdonos” halála után egy róla megemlékező cikkben olvasott kezdeményezéséről, hogy a tanítóknak legyen emlékhelye. – Az emlékfát a régi iskola elé, hősök emlékműve mellé, temetőink díszkertjébe vagy a templomkertbe állítsuk fel – javasolta –,

és évente a település egy jeles napján emlékezzünk e tiszteletre méltó foglalkozás mestereire, a nemzet napszámosaira. Sok fiatal a kudarcos első esztendők után elhagyja a pályáját, aki mégis megmarad, azokat meg kell tisztelnünk és becsülnünk. De hálát és köszönetet mondunk ma azoknak is, akik már nyugállományban vannak, Istennek hála még köztünk, és azoknak, akik most is a pályán vannak. Szeretnénk, ha országszerte mások is követnék a példánkat, és évről évre egyre több településen mondanánk köszönetet nekik és helyeznénk el az emlékezés virágait a tanítók emlékhelyén – számolt be érdeklődésünkre az esperes.

Minderről megkérdeztük a gyülekezet egyik tagját, Magyarné Baranya Zsanettet is, aki harminc elsős gyermeket tanít írni-olvasni a helyi általános iskolában. – A legtöbb, amit egy pedagógus adhat, a szeretet – összegzi a tanítónő. – Akármilyen rossz napom van, amint belépek az osztályterembe, majdnem harminc gyerek ugrik föl a padból és szeretettel rohan oda hozzám. Ennél jobb érzés nincs.  FORRÁS: PAROKIA.HU

FIZESSEN ELŐ hetilapunkra!

REFORMÁTUSOK LAPJA

Ünneptelen félév

A Szentháromság vasárnapját követően kezdetét vette egyházunkban az ünneptelen félév. Hét a hétre következik, jeles napok, kiemelt idők nélkül. Az élet ünnepe ez. A munka, az aratás, a szüret ideje.

Az igazi áldás, a jelentős növekedés ebben a látszólag üres időben érkezik. Az élet ünnepe csöndes és hosszan tartó valósága az Istentől teremtett világnak. Az ünneptelen félév arra hívja az ünnepekben feltöltekezett lelket, hogy éljen a kapott javakkal. Használja őket, ahogy a pünkösd utáni frissen megalakult közösségben tették elődeink. Megtértek, létrejött a közösség, így hát éltek a kapott áldással, éltek a kegyelem idejével.

Persze általában a jelentősre figyelünk, a nagyságra, ki milyen örökséget hagyott hátra a számunkra. Dávidot emlegetjük, mint nagy királyt. Pált, mint a pogánymisszió jelentős alakját. Nagy teológusokat emlegetünk, őket követjük, tanításaik életünk zsinórmértéke.

MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAT KAPTAK A VIZSOLYI REFORMÁTUSOK

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA

06-1-217-6809 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP

Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre fél évre negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel.: 06-30-396-8208

Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

A pünkösd utáni közösségben szembetűnő, hogy senki sincs kiemelve név szerint. Nem volt, aki több lett volna másoknál, mert egy szívvel és egy lélekkel voltak egy közösségben. Napról napra egyre nagyobb tisztelet övezte őket, egyre több jel és csoda történt általuk. A pünkösdi közösség Péter prédikálása nyomán jött létre, de igazán naggyá az utána következő napokban, hetekben, hónapokban vált. Az a pünkösdi háromezer fős gyülekezet kis közösségnek tűnik ahhoz a növekedéshez mérten, amely azután következett. Ahogy maga Péter fogalmazott az évek múltával: kőről kőre épült fel Isten temploma.

Az alapot Krisztus rakta le tanításával, szenvedésével, halálával, feltámadásával. Rá épültek először az apostolok, majd Krisztusban az őket követők; de az igazán impozáns fejlődést maguk a pünkösdkor megtértek vitték véghez, pontosabban a bennük munkálkodó Szentlélek.

Név:

Cím:

Telefon (nem kötelező): ...........................................................

Aláírás: ...................................................................................

A szemünk előtt mindig a nagyság lebeg, az ünnepek és az abban emlegetett jelentős személyiségek. Erre bátorít minket a ma világa is. A filmekben is a vezetőkről, a történelem jelentős alakjairól látunk történeteket. A hírekben országok első embereiről, híres személyiségekről hallunk. A história is általában azokról szól, akik másokat eredményesen vezettek. Az egyházban is hajlamosak vagyunk a vezetőkre figyelni, különösképpen a lelkipásztorokra vagy közegyházunk vezetőire. Tőlük várjuk Istenünk útmutatását, bennük képzeljük el közösségeink fejlődését. Ám a növekedést mindig az életben kell keresni, így ha a növekedés elmarad, a mindennapokban kell keresni annak okait. Ebben állhat egyházunk és közösségünk igazi ereje, ha a gyülekezetekre, a tagok nagy közösségére tekintünk, mert egyházunk a hétköznapok gyülekezeti munkájában élhet igazán Krisztus javaival. Az áldás is közösségeink életéből fakadhat igazán. Fontosak az ünnepek, a kiemelt idők, de még fontosabb a hétköznapok áldása.  KÁDÁR TAMÁS GYÖRGY

A rózsa nevei

Rózsabemutatón jártam Uzonyi Ferenc debreceni festőművész háromszáz fajtát számoló kertjében. Ő néhány éve nem fest virágokat, de a külföldi gyűjtők által is figyelemre méltónak tartott, nagyméretű absztrakt képeiben ott van az időtlenség vagy a pillanat ereje, a teremtett dolgokkal való megbékélés öröme mellett a „rózsaság” varázsa. Ez akár a kis herceg vagy az allegorikus kisregényben szereplő róka rózsája is lehetne, a szeretetben rejlő felelősség, de inkább talán annak kifejezése, hogy mindazt, amit látunk és érzünk, nem vagyunk képesek megnevezni. Nemcsak a szót nem találjuk rá, de a formát, a helyet és alkalmat sem. Az a szinte metafizikai jelentésű

se, amely a megnevezés teremtő erejére utal, az utolsó mondat („stat rosa pristina nomine, nomina nuda tenemus”) azt sugallja, hogy „üres neveket” kergetünk, az egykori rózsa csupán név, és mi a puszta neveket ragadjuk meg.

Hogyan érthetnénk meg tehát a világot, ha „nincsen rózsa”? Mert csak a név és a dolog létezik: a nem létezőt életre keltő képzelet és az eltűnt dolgot megelevenítő emlékezés. Mind a kettő valóságot hoz létre, mert attól a pillanattól kezdve létezik, hogy gondolunk rá, és minden valóság Istenben egyesül, akit tulajdonképpen megnevezni sem tudunk, hiszen Mózesnek is így mutatkozott be: „Vagyok, aki vagyok”; és Izráel fiai előtt Mózesnek ezt kellett mondania: „A Vagyok küldött hozzátok.” (2Móz 3,14) A minden dologban, minden névben és gondolatban mindig jelen lévő, kezdettől fogva Létező.

fényben-lebegés a festményeken a véges víztükör és a végtelen univerzum érintése között rámutat létezésünk egyik alapélményére, a hiányra.

A rózsáról Umberto Eco A rózsa neve című regénye jut eszembe attól a perctől kezdve, hogy először a végére értem, és ahogy három-négy évente újraolvasom, úgy kap egyre több jelentést a rózsa, miközben úgy válik egyre bizonytalanabbá a jelentés valósága. A cím a regény végén lévő latin hexameterből ered, amelyről a szerző széljegyzeteiben elmondja: Morlay-i Bernát 12. századi bencés szerzetes (a világi javakról való lemondást sürgető De contemptu mundi) versében kiemeli, hogy az eltűnt dolgoknak csak a nevük marad ránk. Erre Abélard a „nulla rosa est” („nincsen rózsa”) kifejezést használta, megmutatván, hogy a nyelv ugyanúgy tud szólni az eltűnt, mint a nem létező dolgokról. Míg a regényprológus legelső mondata János evangéliumának első ver-

Eco regényének eredeti munkacíme a „Bűntények az apátságban” volt, ez azonban a detektívtörténet cselekményvonulatára irányította volna a figyelmet. Ezzel szemben A rózsa neve azért tűnhetett vonzó megoldásnak, mert „a rózsának, mint szimbolikus képnek, annyi a jelentése, hogy már-már semmit nem jelent: misztikus rózsa, rózsának rózsaélete, a rózsák háborúja, a rózsa a rózsa a rózsa, a rózsakeresztesek, köszönet a pompás rózsákért, tündöklő, tiszta rózsaszál. […] A cím dolga nem az, hogy megfegyelmezze, hanem az, hogy összezavarja az ember gondolatait” – írja Eco, arra utalva, hogy a dolgot jelölő név bármilyen jelentést vagy értelmezést fölvehet. Ki és miért követte el a bűntényeket; mi a rózsa, mi az a dolog, amit rózsaként nevezünk meg? A két kérdés ugyanaz: létezik-e a Rend a világban? A fizikusok szerint a szingularitás (a teremtés) az entrópia (a rendezetlenség) felé halad, viszont eszkatológikus igazság a végső rend („Isten országa”) beteljesülése.

A festő kertjében el fognak hervadni a rózsák, miközben a rózsa nevei, az emlékei és metaforái, a „rózsaság” képei-képzetei megmaradnak. A teljességet keressük, így fedezzük föl egyre több névben és dologban a hiányt. A jelek által keltett űrt a jelentéssel kell kitöltenünk. A hiányon kívül talán mindent meg lehet nevezni? Ha igen: a megnevezhetetlen Isten is valamilyen hiány? Vágyakozzunk Végtelen Jelenlétére! 

VIZSOLY, A REFORMÁTUS BETLEHEM

Talán nem túlzó azt állítani, hogy Magyarország legkisebb önálló egyházközsége egyben nemzeti és református emlékezetünk egyik legfontosabb őrzője is. A Vizsolyi Református Egyházközség erején felüli munkát végez azért, hogy a Vizsolyi Bibliát és fordítójának, Károli Gáspárnak munkásságát méltó módon bemutathassa. A kitartó, évtizedes munkának és áldozatvállalásnak köszönhetően Vizsoly látogatottsága a pandémia előtti évben elérte a debreceni Nagytemplomét, miközben az egyházközség folyamatosan keresi a megújulás, fejlődés és gyarapodás lehetőségét, szem előtt tartva a misszió és a társadalmi szerepvállalás fontosságát is.

VIZSOLY, A REFORMÁTUS BETLEHEM

A ma 800 fős Vizsoly már a középkor óta fontos szerepet töltött be a magyar történelemben, törvénykezőhely és számos csata helyszíne volt, mégis az első teljes, magyar nyelvű Biblia nyomtatása írta bele a falu nevét kitörölhetetlen betűkkel a magyar és a keresztyén történelem könyvébe. Ott szerepelni hatalmas felelősség, ennek terhét cipelni és méltó módon ápolni nehéz, ám nemes feladat. Vizsolyi látogatásunk alatt azt tapasztaltuk, hogy a helyi református gyülekezet remekül helytáll ebben.

HEGEDŰS BENCE

jának unokájáról meg tudom mondani, hova költözött és mit csinál, hogy ki az, aki itt hagyta a szülőföldjét, a szülőfaluját, és benne a szülőfalujában lévő református közösséget is.

HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA

HÉTBŐL EGY

A vizsolyi református templom lassan ezer éve áll a Hernád völgyében. Az Árpád-kori épületet az évszázadok alatt átalakították, kibővítették, a reformátusok a 16. század második felétől használják. Falai között tapinthatóvá válik a történelem, az elmúlt idők valószerűtlen közelségét a templomtérben kiállított eredeti Vizsolyi Biblia csak tovább erősíti.

Kovács Zsolt Levente 2011 óta szolgálja az Urat a vizsolyi gyülekezet lelkipásztoraként és koordinálja a gyülekezet lelki, gazdasági és szociális munkáját. – Megválasztásomkor elég nagy traumában volt a gyülekezet – kezdi a lelkész, akivel a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum és Vincellérház belső, festett kazettás mennyezetű szobájában ülünk le beszélgetni.

– Mondhatnánk azt is, hogy drámai volt a helyzet. Mielőtt engem felkértek, már hat lelkipásztor mondott nemet a vizsolyi szolgálatra. Pedig egyházunkban Vizsolynak szerintem van akkora nimbusza, amely önmagában elég vonzó lehet ahhoz, hogy egy lelkipásztor vállalja itt az igehirdetői szolgálatot. Nem véletlen, hogy sokan nem vállalták: a népegyházi keretek gyakorlatilag szétfoszlottak az abaúji vidéken, annyira megfogyatkozott a reformátusok száma, itt, Vizsolyban is – ismeri el a lelkész.

– A gyülekezet társadalmi helyzete átalakult, bár vannak gyerekek, vannak fiatal családok, de a tradicionális magyar paraszti réteg eltűnt Vizsolyból. Gyülekezetem minden tag-

– Amikor eljöttünk az első bibliaórára bemutatkozni a feleségemmel, aki addig gyógypedagógus és a Budapest-Budahegyvidéki Református Egyházközség hitoktatója is volt, biztosítottuk a presbitériumot arról, hogy szeretnénk Vizsolyba jönni és elfogadni a meghívást, de támasztottunk két feltételt is. Az egyik az volt, hogy csak akkor gondolkodjanak bennünk, ha hosszú távra keresnek lelkészt. Mi örömmel letelepszünk itt, gyermeket akarunk vállalni és nevelni, akár nyugdíjig is maradnánk, ezért szívesen vágunk bele hosszú távú gyülekezetépítési programba. Az első feltétel tulajdonképpen egybeesett a gyülekezet elvárásaival, ők szintén hosszú távra kerestek lelkészt.

Marginális volt az új lelkészre váró feladatok és arra adható megoldások kérdésköre. Kovács Zsolt Levente szerint akkor a mindennapi hitéleten kívül óriási elmaradások voltak a kulturális örökség gondozásában. Meglátása szerint – amit akkor a presbitériumnak is felvázolt – újra kell szervezni az egyházközség szellemi, szervezeti és infrastrukturális munkáját és feladatait, új tartalommal kell feltölteni és újra kell indítani a turizmust. Ezzel is egyetértett a gyülekezet, a cigánymissziós gyülekezetépítésre, ennek megújítására tett javaslataival szemben azonban már megszólaltak a kritikus hangok.

– Megismerve a gyülekezet korfáját, társadalmi helyzetét, a település szociográfiáját úgy láttuk, hogy munkánknak csak akkor lesz kifutása és reménysége egyáltalán, ha a cigánymiszsziót szakmailag megfelelően végezzük, amiben partner lesz a presbitérium és a gyülekezet – mondja Kovács Zsolt Levente. Ez volt a házaspár második feltétele.

Az első pár év nem volt mentes a súrlódásoktól. – Sokan mondták azt, hogyha a romák jönnek, ők nem jönnek majd, meg hogyha

a cigány gyerekeknek itt programokat szervezünk, akkor ők inkább bezárják a templomot és hasonlók. Mi pedig újra és újra felvettük a fonalat, imádkoztunk. Minden családhoz ellátogattunk, akiket meg kellett győzni, és leültünk beszélgetni. A település iskolájába mintegy 171 gyermek jár, akiknek 96-97 százaléka roma.

GYERMEKHÁZ

A cigánymissziós stratégia megvalósításának fontos állomása volt a 100 Juhocska Gyermekház létrehozása, amelyet a vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskolával átellenben alakítottak ki. Itt nemcsak a cigány családokat – gyerekeket és szüleiket –igyekeznek bekapcsolni a gyülekezet életébe, hanem a Biztos Kezdet Gyerekházak programhoz csatlakozva mintegy két tucat édesanyának és gyermekeiknek társadalmi felzárkóztatását is végzik.

A gyermekház szomszédságában rendezték be a gyülekezet közösségi termét, ahol a biblia- és hittanórákat, az ifjúsági alkalmakat tartják, most pedig az Ukrajnában dúló háború elől menekült családok és egyetemisták átmeneti otthona is. Az épületekhez tartozó nagy telken ebben az évben bibliatábort is kialakítottak, valamint felújították a területen található több száz éves borospincét is, amelyet a gyülekezet rendeltetésszerűen szeretne majd használni, megtöltve azt a saját boraival.

– Jól felfogott érdekünk, hogy a gyülekezet méretéhez képest legalább tízsze-

MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAT KAPOTT A VIZSOLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉS A VIZSOLYI BIBLIA

A Magyar Örökség Díj ünnepélyes átadására június 18-án a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében 101. alkalommal került sor.

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség Díj (MÖD) néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára.

A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyar történelem kiváló alkotóinak munkássága.

res aktivitást fejtsünk ki, akár a helyi közösségi értékekről, kulturális életről, programokról, ünnepségekről, rendezvényekről van szó, akár csak a szociális segítségnyújtásról, szeretetszolgálati tevékenységről, amelyben a cigány családokat mentoráljuk.

Kovács Zsolt Levente szerényen elmesél egy történetet egy mélyszegénységben élő, alkoholproblémákkal küzdő cigány anyukáról, akitől kislányát csak azért nem vette el a gyámhatóság, mert a reformátusok felkarolták a családot. – Közösségi munkával és a gyülekezet adományaiból rendbe tettük a kis házukat, az édesanyának a gyermekházban minden szakmai segítséget megadtunk ahhoz, hogy jobb anyukává váljon. Azóta a kislány szépen fejlődik, az édesanyja is megerősödött. Mindenkit komolyan veszünk, mindenkit szeretünk, ezzel a nyitottsággal érkeztünk ide, ahol kegyelmet tapasztaltunk, és mi is kegyelemből élünk. Ezért nem akarunk és nem is tudunk irgalmatlanok lenni mások iránt sem – mondja a lelkész. – Minden egyes lélekért megküzdünk, legyen szó magyarról vagy roma testvérünkről – teszi hozzá.

NEMZETI EMLÉKEZET

AZ ELLOPOTT BIBLIA

2002. február 20-án hajnalban megszólalt a vizsolyi református templom riasztója, az 1590-ben készült Vizsolyi Biblia pedig eltűnt. – Nem szívesen lettem volna az elődöm helyében, aki ezt átélte – jelenti ki Kovács Zsolt Levente, aki szerint a Biblia ellopását óriási csapásként élte meg a gyülekezet, megpróbálta a közösség hitét. Végül másfél év után egy elhagyott tatabányai ház padlásán, egy tartály alatt találták meg a műkincset, amelyet a tolvajok alufóliába tekertek, majd PUR-habbal fújtak le. – Kegyelem, hogy megtaláltatott, és így helyreállt a gyülekezet békéje – mondja a lelkész. Hozzáteszi, hogy mivel a Biblia a másfél évnyi hányattatásban súlyosan megsérült, azt a csodát is megélték, hogy végül restaurálva, még jobb állapotban kapták vissza. A Biblia most is a vizsolyi református templomban tekinthető meg hőmérséklet- és páraszabályozó vitrin üvege mögött.

A társadalmi szerepvállalás mellett a gyülekezet azon is munkálkodik, hogy méltó módon őrizze és megismerhetővé tegye Vizsoly örökségét: a majd ezeréves templomot, a Vizsolyi Bibliát és Károli Gáspár munkásságát.

Ebben komoly előrelépés volt az, hogy a romos, évekig üresen álló egykori iskolaépületet felújították, és megnyitották benne a Bibliás Könyvesházat. A mellette álló épület ad otthont a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumnak, ahol több interaktív kiállítási

Reformátusok Lapja 2022. június

elem mellett a látogatók korhű nyomdagép segítségével a Vizsolyi Biblia első oldalát maguk is elkészíthetik.

A fejlesztések nem maradtak eredmény nélkül: a lelkész beszámolója szerint az elmúlt bő 10–11 év alatt megháromszorozták Vizsoly látogatottságát, ami elsősorban a gyülekezet példátlan összefogásának köszönhető. Hogy számokról is legyen szó: 2019-ben Vizsolyt 29 ezer turista kereste fel, míg a debreceni Nagytemplomot ugyanebben az évben harmincezer.

– Akit csak lehetett, bevontunk a feladatba. Király Lászlóné Gizike, a gyülekezet gondnoka fogadja a vendégeket, kántorunk, Béres Béláné professzionális idegenvezetést tart a templomban. Szabó András professzor vezetésével igazán korrekt történeti anyagot állítottunk öszsze, amely reménység szerint hamarosan a Nemzeti Örökség Intézete emlékezetpedagógiai fejlesztési programjába is belekerülhet.

A lelkész szerint ez nemcsak Vizsolynak, hanem az egész magyarországi reformátusságnak előnyére válhat majd. – A Nemzeti Örökség Intézetén keresztül úgy illeszthető bele a nemzet szakmailag is korrekt emlékezetpolitikájába református kulturális, gyülekezeti és egyháztörténeti örökségünk, ha az megerősített relevanciában, tehát kellő rangban, méltatásban, továbbá múzeumpedagógiai és infrastrukturális fejlesztésben is részesül – véli Kovács Zsolt Levente. – Ennek része, hogy közösségünk most Magyar Örökség Díjat is kapott – teszi hozzá.

Szerinte a református emlékek helyszínein a gyülekezetek a következő nemzedék nevelésével, a gyermekek iskolai

történelemoktatása és az osztálykirándulások révén a tágabb értelemben vett missziós céljaikat is megvalósíthatják. – Ez mintegy meghívást jelent Isten Igéjének a világába. A történelem segítségével érzékenyíthetjük a gyerekeket Isten Igéjének életformáló értékei iránt, és reméljük, hogy meghallják belőle az Úr hangját személyesen is, felelnek az ő elhívó szavára és hitre jutnak, majd hitbeli épülésben betagozódnak valamely gyülekezetbe. Hiszem, hogy gyülekezetünk magyar református egyházunknak történelmi irányultságú, helyi jellegű, mégis országos kitekintésű missziói-hitmélyítő műhelye lehet.

KÁROLI PINCÉJE

ÖNAZONOSSÁG

„Számunkra Isten különleges kegyelme, hogy az Ige, Isten kijelentésének dokumentuma, az első teljes, magyar nyelvű Szentírás itt látott napvilágot 1590-ben. Isten különleges döntései köteleznek minket különleges helytállásra, hogy legyünk terjesztői az Igének, őrállói – trianoni határokat is felülírva – a magyar nyelvnek, hitéleti kultúránknak, bátorítói és ösztönzői nemzeti identitásunknak.

A kicsiny lét, Isten tenyerén, gyakran nagy dolgokra sarkall.

Ez lehet ma is Vizsoly hiteles, református üzenete. Nem szükséges nagynak lenni. Nagy és hatalmas az Isten, aki bennünket, kicsinyeit is tud nagy dolgokban használni” – olvasható a Vizsoly, a református Betlehem című gyülekezeti hitvallásban.

Kovács Zsolt Levente fontosnak tartja, hogy Károli Gáspár munkásságát is méltóképpen bemutathassák, ami szerinte csak a bibliafordító életében meghatározó szerepet betöltő helyszíneken ma is működő szervezetekkel – például a gönci, nagykárolyi, tállyai gyülekezetekkel vagy a sárospataki kollégiummal – szövetségben lenne célravezető. Vizsolyban Károli életének kevésbé ismert oldalát is bemutatják majd a templom melletti terület alatt húzódó, mára már felújított pincerendszerben.

A felszínen is munkálkodik a vizsolyi közösség: a könyvesházat jelenleg felújítják és kibővítik, a könyvek és folyóiratok addig a múzeum belső szobájába költöztek át. A felújítás után a könyvesházban kávézó is üzemel majd, és közösségi feladatokat is ellát: postai és patikai minimálszolgáltatást is terveznek ide.

KIS GYÜLEKEZET, NAGY FELADAT

A Vizsolyi Református Egyházközség jelenleg tizenegy embernek ad munkát úgy, hogy a hivatalos egyházfenntartói taglétszám harminc fő. – Olyan kicsi anyaegyházközség vagyunk, amely tényleg méretén és elvárható teljesítményén felül teljesít gazdasági értelemben is – jellemzi Kovács Zsolt Levente a gyülekezetet, amely bevételének jelentős részét a gyülekezet közösségének fejlődésére fordítja. – Hol egy kerítést, hol egy kapuzatot újítunk fel, de ilyen beruházásnak tekinthető a közösségi házunk belső felújítása is, ahol a hittanoktatásra szolgáló termeket modern oktatási segédletekkel fejlesztettük. A helyiek is látják, hogy a befolyó anyagi javakat a közösség fejlődésére fordítjuk. Úgy is lehet mondani, hogy az abaúji szegény sorsú falvak és szegény sorsú egyházközségek között viszonylag látványos az a fejlődés, amely az elmúlt években Vizsolyban végbement, amit kegyelemnek élünk meg, és Istennek adunk érte hálát.

– Azt hiszem, hogy lassan, néhány évtized alatt Vizsolyban új, hitvalló közösség formálódhat, amely lehet, hogy nem lesz nagyon konvencionális működésében és a népegyházi keretek megtartásában, de amelynek tagjai azt is érzik majd, hogy fontos motorjai a településünk életének, ahová jó tartozni, ahol segítséget kaphatnak és adhatnak másoknak. Olyan gyülekezetté válhatunk, amely kapaszkodó lehet a mindennapi életkérdésekben, és amely megkerülhetetlen tényezővé válik helyi életünk számos kérdésében. 

FOTÓ: HURTA HAJNALKA, KALOCSAI RICHÁRD

2022. június 26. Reformátusok Lapja

MÚLTIDÉZŐ

Református Élet, II. évfolyam, 17. szám, 1935. április 27.

MÁTYÁS ERNŐ, A SÁROSPATAKI THEOL. AKADÉMIA IGAZGATÓJA: Pásztorokat a magyar falunak

A Református Élet utóbbi számaiban több cikk jelent meg a lelkipásztorképzésről, amelyek mindenikéből alapszempontképpen az a gondolat bontakozott ki, hogy lelkipásztorképzésünkben hibák vannak. Miután magam is meg vagyok győződve arról, hogy lelkésznevelésünkön fordul meg sok tekintetben anyaszentegyházunk jövője, s hogy ezért ezzel az égető kérdéssel ismételten foglalkoznunk kell, teszek arról egy pár megjegyzést. […] A mi sárospataki teológiánk mintegy 5-6 évvel ezelőtt azt ismerte fel sajátos hivatásául, hogy a magyar falu számára neveljen lelkipásztorokat. Egyre több gondot fordít azoknak a lehetőségeknek a feltárására, amelyek útján e sajátos hivatását szolgálhatja.

Megemlítem e sajátos hivatásunkat szolgáló legfőbb munkáinkat. Egyik faluszemináriumunk munkája. Faluszemináriumunk munkája (4-ik éve működik) kettős: belső és külső munka. Belső munkájában tudományos magaslatról foglalkoznak növendékeink a falu problémájával, széleskörű perspektívát nyernek itt a magyar falu minden oldalú kérdésének meglátásához. Ilyen tudományos felkészültséggel növendékeink ősszel és tavasszal kiszállanak falvakba. Több évre kidolgozott tervvel, mindig más és más tájegység tanulmányozását veszik programba. Évtizedekre visszamenőleg pontos statisztikai adatok szerzése útján kutatják a magyarság életvonalának az útját, külön a reformátusságét s általában a tanulmányozott vidékeken az ember faji struktúráját. Pozitív segítséget is igyekszenek nyújtani. Vallásos estélyeket rendeznek, istentiszteleteket végeznek. De a munka legfőbb célja mégis az önnevelés szolgálatában áll. Az a cél ugyanis, hogy akkor végezzenek majd ifjaink aktív építő munkát a falvakban, amikor mint lelkipásztorok egy-egy gyülekezet vezetői lesznek. De akkor végezhetnek is ilyen munkát, mert a falu minden problémájának az ismeretével vehetik fel a harcot a faluért…

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Zsoltárok könyvéből idézünk.

Vízszintes: 1. Az idézet első része (M, E, E, Z, T, T). 13. Álmos vezér édesanyja. 14. Mauna …, hawaii pajzsvulkán. 15. Sátrat vízelvezetővel körülvesz. 16. Gyakorító képző. 17. Szláv eredetű férfinév, jelentése: csend és béke. 20. … step, társastánc. 21. Római 6. 22. A vele összetett mértékegység milliószorosát jelöli. 23. Az egykori Államvédelmi Hatóság embere volt, rövid névvel. 25. Mutatószó. 26. Görög betű. 28. Nobel-díjas perui író (Mario Vargas). 30. Szájpenész. 32. Germán eredetű férfinév. 34. Világbajnok kenus (DEME József). 36. Zenei utasítás: lassan. 38. Kézzel jelez. 40. Ritka igekötő. 42. Góc betűi keverve. 43. Lábszárvédő, német eredetű szóval. 44. Gondol. 45. Itáliai költő (Torquato). 47. Török eredetű keresztnév, jelentése: apa. 48. Francia folyó. 50. Édes, sajtszerű termék. 52. Európai főváros. 53. Tartozást kiegyenlít. 55. … Virén, olimpiai bajnok finn hosszútávfutó. 58. Éretlen gabonaszemek a cséplés és rostálás után. 60. Jurta eleje! 61. Erdőalkotó vastag hajtása. 63. Tetszésnyilvánítás. 65. A múlt idő jele. 66. Ellenőrzés, röv. 68. Gyors. 70. Kisebb katonai egység. 71. Világbajnok brazil autóversenyző (Ayrton). 73. Töltött elemi részecske. 74. Helyezné.

Függőleges: 1. Hittel mondó. 2. Elektronikus levél. 3. Félsziget! 4. Szintén. 5. Balog. 6. Élő szervezet egy része elpusztul. 7. Kubai jogász, politikus, külügyminiszter (Raúl). 8. Jézus „hitetlen” apostola. 9. Bányajárat. 10. Erbium vegyjele. 11. Doktor páratlan betűi. 12. Ugatja a Holdat. 18. Szepesújfalu mai neve. 19. Színházi szezon. 22. Sakkjátszma lehetséges vége. 24. Azonos, angolul. 27. Bevonat a tükör hátlapján. 29. Díszes papi öltözet. 31. A román Unirea magyar neve. 33. Komárom-Esztergom megyei bányászközség. 35. Francia férfinév. 37. Az alaphangsor 3., 5. és 6. hangja. 38. Párbeszéd Istennel. 39. Rövidítés cégnevekben. 41. Fél fillér! 45. Az idézet második része (E, Ö, A, N). 46. Csavar. 49. Nyíregyházához csatolt község. 51. Szégyenít. 52. Teddy …, plüssmackó. 54. Svájci matematikus, fizikus (Leonhard). 56. Ismét, Londonban! 57. Oscar-díjas amerikai filmrendező és forgatókönyvíró (Oliver). 59. Elárusítópult. 62. Acidum, névelővel. 64. Brazil tagállam. 67. Elnöki részlet! 69. Kambodzsai nacionalista politikus, miniszterelnök (Pol). 70. Kar betűi keverve. 72. Egymást előző betűk az ábécében. 75. Rangjelző szócska.

Előző rejtvényünk megfejtése: „Zeng a folyosón hangos ováció, mert eljött a várva várt vakáció.” (G. Sárdy Anna: De jó!)

Állatok a Bibliában

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Felicián, a kis bikaborjú édesanyja szavai alapján ismeri meg azokat a bibliai történeteket, amelyekben tehenek, bikák vagy éppen bocik szerepelnek.

MARHAPÁSZTORBÓL PRÓFÉTA

Feliciánnak nagyon tetszett, amit anyukája mesélt a Messiás eljöveteléről. Hogy akkor majd együtt legelészhetnek az állatok, nem kell félni a farkastól, oroszlántól, párductól, és hogy egy kisfiú lesz a pásztor. Úgyhogy az édesanyja gyakran mesélt neki bibliai történeteket.

– A Bibliában sokszor van szó rólunk? – kérdezte Felicián, miután belakmározott a tavaszi zsenge fűből.

– Már hogyne lenne – válaszolta az édesanyja –, hiszen a zsidók számára a szarvasmarhák még a juhoknál és kecskéknél is értékesebbek voltak.

Dávid király marhapásztorait külön személy felügyelte, és a legnagyobb ünnepeken sok marhát levágtak áldozatként Istennek. Az sem lehet véletlen, hogy Isten egyik prófétája, Ámós maga is marhapásztor volt.

– De hát a próféták nem afféle... papféle emberek? – kérdezte csodálkozva Felicián, mert az anyja már mesélt neki Ézsaiás prófétáról.

– Nem egészen. A papok a templomban szolgálták az Urat, főleg az áldozatok bemutatása körül szorgoskodtak. Ám a zsidó nép életében többször előfordult, hogy elfordultak Istentől. Sokszor még a király és a papok is. Ilyenkor Isten elhívott valakit, néha egy egészen egyszerű embert, akin keresztül üzent a népének. Ilyen volt Ámós is, olyanynyira, hogy amikor az egyik rosszakarója prófétának nevezte, így válaszolt: „Nem vagyok próféta, sem prófétatanítvány. Pásztor vagyok én, és fügét termesztek. De elhívott az Úr a nyáj mellől, és ezt mondta nekem: Eredj, és prófétálj népemnek, Izráelnek!”

– Akkor Ámós nem is akart próféta lenni?

– Hát, nem nagyon. Az az igazság, hogy nyugalmasabb dolog volt a marhapásztorkodás meg a fügetermesztés, mint a prófétálás.

– De miért? – csodálkozott Felicián. Nagyon jól tudta, hogy a pásztornak milyen nehéz a munkája. Mert az csak az egyik, hogy vigyáznia kell az állatokra. De az esti fejés is az ő dolga, és legtöbb esetben a sajt, vaj, túró elkészítése is. A marhapásztor bizony egy pillanatig sem ülhet ölbe tett kézzel. Szóval nem igazán értette Ámóst, hogy miért nem kapott az alkalmon, amikor Isten elhívta prófétának. – Sokkal könnyebb lehet elmondani Isten üzenetét a királynak, meg elmondani a népnek, mint egész álló nap a tehenekkel lenni.

– Ebben nincs teljesen igazad – rázta meg a fejét Margaréta mama. – A marhapásztor munkája kemény, de a prófétáé még keményebb. Az igaz próféta Isten üzenetét hirdette, aminek nem nagyon örültek a királyok. Ámós is arról beszélt, hogy a nagy jólétben a zsidók megfeledkeztek Istenről, és sanyargatják a szegényeket, a nyomorult népet. De eljön az Úr napja, amely sötét nap lesz a bűnösöknek. Isten megbünteti őket, mert Isten a szegények oldalán áll. – Igeeen! – bődült el Felicián. – Ámósnak teljesen igaza van! De azért érthető, ha nem nagyon kedvelték a királyi udvarokban… 

ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA

A Nemzeti KAstélyprogrAm és Nemzeti VárprogrAm KeretébeN, A NÖF Nemzeti ÖrÖKségVédelmi Fejlesztési NoNproFit KFt. KoordiNációjábAN megVAlósult FejlesztésNeK KÖszÖNhetőeN hetVeN éV utáN előszÖr mutAtKoziK meg teljes szépségébeN A NémAságbA burKolózó szerzeteseK otthoNA, A mAjKi KAmAlduli remeteség, A Kolostor, Ahol A cseNd lAKiK.

A bencés rend e szigorított, vezeklést és hallgatási fogadalmat megkövetelő ágát Szent Romuald alapította az olaszországi Azzuro közelében 1012-ben. A kamalduliak a 18. században telepedtek le Magyarországon, miután gróf Esterházy József 1200 holdas területet adományozott a rend tagjainak. Az Európában is ritkaságnak számító kolostoregyüttes 1770-ben készült el a neves osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervei alapján. Megépült a barokk konventépület és a hozzá tartozó, fallal körbezárt, 17 apró cellaházat és a Nepomuki Szent János tiszteletére emelt templomot magába foglaló klauzúra.

Szimbolikus módon beszélő kapun léphetünk be a csend birodalmába, ahol a remeteség a különleges atmoszférájával ragadja el a látogatót, aki a bejárás során maga is átélheti a szerzetesek békéjét.

A később vadászkastéllyá alakított konventépület, azaz a foresteria adott otthont a hároméves próbaidejüket töltő, hallgatási fogadalmat tett szerzeteseknek, az elöljárónak és a fel nem szentelt, úgynevezett laikus testvéreknek, de itt szállásolták el a zarándokokat, valamint itt rendezték be saját gyógyszertárukat is. A „néma barátok” évente kétszer nyertek feloldozást a hallgatási fogadalom alól, ünnepi alkalmakkor a barokk épület impozáns közösségi helyiségében, a refektóriumban gyűltek össze.

A szerzetesek életüket a világtól elzárva, a klauzúra magas falai között, saját cellaházaikban töltötték. A sorba rendezett, egységes remetelakok nemesi családok adományaiból épültek, amit a házakat díszítő családi címerek jeleznek. Az építtetők csak annyit kértek cserébe, hogy a remeték az ő és családjuk lelkéért is ajánljanak fel imákat. Az aszkéta életmódot folytató fehér bencések rendszeresen böjtöltek, szigorú lemondásokat fogadtak, mindennapjaikat a szent írások tanulmányozásával, zsolozmázással, saját kis kertjük gondozásával, gyógynövénytermesztéssel töltötték. Minden lélekért imádkoztak a világon, azokért is, akik sosem fordultak Isten felé.

A remeték titkos világát bemutató kiállítás végigkalauzol a kolostoregyüttes teljes területén, a főépület után bebarangolható a klauzúra is, ahova csak a fogadalmat tett szerzetesek léphettek be. A 17 cellaházzal körülölelt templomnak mára csak a tornya maradt fenn, amelyből kitekintve kirajzolódik az épület egykori alapterülete, de káprázatos panoráma nyílik az egész remeteségre és a Vértes hegységre. Ugyancsak megújult a barlangkápolnákat idéző, stukkókkal és freskókkal díszített grottakápolna, valamint a kolostorgazdálkodásnak teret adó különleges mértani kert is.

A remetelakokban, a templom alatt újonnan feltárt kriptában és a foresteria épületében interaktív, a remeték zárt világát bemutató kiállítások várják a látogatókat. FOTÓ: NÖF Nkft.

ÍZZEL ÉS LÉLEKKEL

Csomós András séf

Rizses lecsó

Nyáron mi sokszor eszünk lecsót, sőt, szinte minden héten előkerül, hiszen ilyenkor van a szezonja, gyakran marad is belőle. De melegítve már nem olyan, erre a helyzetekre kínálok kiváló megoldást.

HOZZÁVALÓK:

100 g vaj, 0,5 dl olívaolaj, 3 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 szál angol zeller, 60 dkg rizottórizs, 1,5 dl száraz fehérbor, 9 dl lecsópüré, 100 g reszelt parmezán, 200 g tv-paprika, 200 g paradicsom, 200 g lila hagyma, 200 g debreceni kolbász, 50 g szalonnazsír.

ELKÉSZÍTÉS:

A maradék lecsónkat turmixoljuk le teljesen (körülbelül 1 literre lesz szükségünk).

A rizottó elkészítéséhez a vaj felét és az olívaolajat felhevítjük, majd megdinszteljük rajta a felaprított hagymát, a fokhagymát és az apróra vágott zellert.

Beleszórjuk a rizottórizst, majd egy-két percig keverjük. Akkor jó, ha már pattog, és kissé elsápadnak a rizsszemek.

Felöntjük a borral és megvárjuk, míg beissza a rizs a bort, majd hozzáadunk egy kis merőkanálnyi forró lecsólevet, és addig kevergetjük, amíg a rizs teljesen felszívja. Jöhet a következő kanál lecsólé, majd így tovább, kanalanként a többi, amíg megpuhulnak a szemek.

Végül hozzákeverjük a maradék vajat és a parmezánt is, így megkapjuk azt a rizottóalapot, amely kellemesen lecsóízű és krémes. Közben a szalonnazsíron megpirítjuk a lilahagymát, paprikát, paradicsomot és a felkarikázott kolbászt, ezt teszszük a rizottónk tetejére.  FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA

HALOTTUNK

BORSOS SÁNDORNÉ, SZÜL. SZABÓ EMMA, a szákszendi, császári, vérteskethelyi, dadi és tatabánya-bánhidai gyülekezetekben egykor szolgálatot végző lelkipásztor 84 éves korában hazatért Urához. Temetésére 2022. június 18-án, szombaton 11 órakor került sor Tatabányán, a síkvölgyi temetőben.

DR. ELEK BÉLÁNÉ BEGEDI ILONA életének 96. évében, 2022. június 7-én hazatért Teremtőjéhez. Életéért 2022. július 15-én, 10 óra 30 perccel kezdődően adnak hálát a budapesti Kispesti temetőben.

TANÁRI ÁLLÁSOK

A váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium (2600 Vác, Brusznyai Árpád u. 6.) református vallástanárt keres gimnáziumi és technikumi osztályokban történő oktatásra. Az önéletrajzot és a végzettséget igazoló dokumentumok másolatát a keri. vac@reformatus.hu címre várjuk.

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona pedagógus munkatársakat keres 2022. augusztus 15-i munkakezdéssel az alábbi szakokon: matematika–bármely, férfi kollégiumi nevelő, vallástanári végzettség előnyt jelent.

Szolgálati lakást tudunk biztosítani, Érdeklődni az igazgato@refi-papa.hu címen vagy a 06-30-327-3214-es telefonszámon lehet.

ÁLLÁS

A Székesfehérvár Belvárosi Református Egyházközség intézményi lelkipásztori (óvoda és általános iskola) és gyülekezeti szolgálatra beosztott lelkipásztori állásra várja lelkipásztorok jelentkezését.

Az állások betöltése a hatályban lévő egyházi törvények szerint történik. Érdeklődés, jelentkezés: 06-30506-4674, szaszoli@gmail.com. A jelentkezés határideje: 2022. június 26.

APRÓHIRDETÉSEK

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773-as telefonszámon. Egyéb  HARANG eladó! Új öntésű, 725 kgos, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-7288161, info@harangontode.hu.

Lelkészcsaládból származik. Hogyan emlékszik viszsza a gyermekkorára?

Harmadik gyerek vagyok a négyből, mentségemre szolgáljon, hogy az első fiú. Hétéves koromig Nyíregyháza mellett, Kemecsén laktunk, ahol a szüleim szolgáltak. Szép gyermekkorom volt, mindig összeverődött a Béke tér gyermekserege (testvérek, szomszédok) a parókia nagy udvarán, és csak játszottunk és játszottunk kint, a szabadban. Mesét is közösen néztünk hol nálunk, hol másnál bezsúfolódva a szobába, a tévé előtt. Aztán jöttek a szeghalmi évek, ezekre szintén hálás szívvel emlékszem vissza, onnan kerültem a debreceni refibe, ahol új, meghatározó fejezet indult az életemben.

Egyetemi lelkészként szolgál. Hogyan telnek a mindennapok?

Változatosan, mert a szorgalmi és vizsgaidőszakok dinamikája váltakozik. A szorgalmi időszakban tudok a legtöbb gyülekezeti taggal személyesen találkozni. Ilyenkor a prédikációkra való készülés, az egyetemi istentiszteletek és a különféle közösségépítő vagy új embereket elérő programok szervezése mellett időt szakítok a személyes beszélgetésekre is. Van szabadon választható egyetemi kurzusom is, amelyet bármelyik szak hallgatói felvehetnek. A közeli református középiskolákban is szolgálunk időnként egyetemi lelkész munkatársaimmal például rendhagyó hittanórákon és vallásórákon, évkezdő csendesnapokon. A jegyesbeszélgetéseket kimondottan élvezem, bár ezek sem mindennaposak. Az egyetemi gyülekezetben végzett missziót országos, sőt Kárpát-medencei szinten fontosnak tartom, hiszen sok fiatallal foglalkozunk, akik az otthonról való elköltözés vagy más miatt eltávolodtak a saját gyülekezetüktől, vagy akiknek egyáltalán nem volt korábban egyházi kötődésük. Szekuláris társadalmunkban ez nem meglepő.

REFORMÁTUS

NÉVJEGY

A Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet egyik lelkésze, az egyetem Böszörményi és Kassai úti campusain szolgál. Sok minden köti Debrecenhez, hiszen a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanult, és itt, a cívisvárosban végzett előbb informatika–kommunikáció szakon, majd a hittudományi egyetemen. Ráadásul a teológián ismerkedett meg a feleségével, PéterSzarka Zsófiával, akivel két csodálatos kisgyermeket nevelnek, Benjámint és Lizettet.

A Csillagpont ifjúsági fesztivál szervezésében is tevékenyen közreműködött az elmúlt években. Miért fontos találkozási pont ez a rendezvény?

Igen, a saját gyülekezeti programjainkkal már jó néhány Csillagponton jelen voltunk. Ezenkívül két találkozón a fő témával foglalkozó munkacsoportban is dolgoztam, illetve 2019-ben a reggeli áhítatokat szerveztem és konferáltam a rendezvényen önkéntesként. Azért fontos a Csillagpont, mert óriási élmény több ezer fiatalnak együtt Istenről hallani és vele személyesen találkozni. Azon túl, hogy szabadon és kulturáltan szórakozhatnak a diákok, és a kedvenc zenekaraikat élőben is meghallgathatják, lelkileg épülhetnek. Sokan hitre jutnak, új kapcsolatokat építenek. Meghatározó egy tizen- illetve huszonéves számára mindaz, ami ott történik,

hiszen a saját nyelvükön, az ő stílusukban szólal meg az evangélium. A kétévente megrendezett Csillagpont már fogalom, a fő célja az, hogy olyan fesztivál legyen, amely fiatalok tömegének válik lelki otthonává, ahol fel lehet töltődni, hogy aztán világítsanak a hitükkel, formálódó életükkel a saját környezetükben. Olyan alkalom, ahol többen megélhetik a nagy találkozást, amikor eléri őket az élő Krisztus az ő Lelke által. Mindemellett a Csillagpont együttműködési platform is a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek és missziók számára, ahol közösen szolgálhatunk, és építhetjük Isten országát.

Melyek azok a célok, amelyeket meg szeretne valósítani szolgálatában? A gyülekezetben 2021 őszén kitűzött ötéves célunk a lelki megújulás elősegítése és a vezetőképzés volt, jelenleg ezt tartjuk szem előtt. Ehhez több út is vezet, amelyeket hároméves célokban határoztunk meg, ilyen például a tanítványképzés, a lelkigondozás és a Szentlélekre való folyamatos ráhagyatkozás. De mondok közeli célt is: tervezünk (könynyűzenés) dicsőítő istentiszteleteket indítani az egyik egyetemi campuson azzal a kettős szándékkal, hogy elérjük az egyházon kívül lévőket (sokszor az eltávolodókat), és a gyülekezeti tagjainkat szolgálatba állítsuk.

Mi lehet ma az egyház legfontosabb üzenete?

Az, hogy Krisztus már megszerezte áldozatával a békességet, mindazt, amire nagyon vágyunk, és amire szükségünk van. Csak erre a szerető Istenre lehet teljesen ráhagyatkozni ma is.

 SZIRÁK SÁRA