Reformátusok Lapja 2022/20. szám

Page 1

LXVI. ÉVFOLYAM,

20. SZÁM,

2022. MÁJUS 15.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 500 FT

RÁ!” Z S T A H T Í „SZÁM

9 771419 856007 22020



| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Felséged előtt és az emberek előtt az öregek közzé számláltassam, és botránkozás nélkül való életet élhessek. Ha mikor Felségednek tetszik, adj énnékem igaz házastársat, hogy azzal tiszta életet élhessek szent neved dicsőségére, anyaszentegyházadnak épületire, lelkemnek idvességire a mi Urunk Jézus Krisztusnak szent nevében! Ámen.  SZATMÁRNÉMETI MIHÁLY (1638–1689)

6

9

16

22

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Főszerkesztő-helyettes: Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu), Kiss Sándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Hurta Hajnalka

INTERJÚ • 6. Jó, hogy Isten nálunk lakik | Fodorné Ablonczy Margit lelkésszel, családterapeutával a család mai szerepét is meghatározzuk INTERJÚ • 9. A mesevárosból a Biblia világába | Ismerjék meg lapunk meseillusztrátorát, Damó István képzőművész-grafikust REFORMÁTUS ÉLET • 16. Mennyiség helyett minőség | Bemutatjuk a lovasberényi református gyülekezetet GONDOLATOK • 21. Emberi morál, isteni törvények | T. Németh László történész, újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa gondolatait ajánljuk INTERJÚ • 22. Látunk – de értünk is? | Érdemes-e olvasni címerünk szimbólumai között, erről is mesél Hájas István, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltárának és Múzeumának igazgatója PORTRÉ • 30. Református Névjegy | Ismerjék meg Joó Istvánt, a Biai Református Egyházközség presbiterét

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2022. május 15.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

V. 15. VASÁRNAP

V. 16. HÉTFŐ

V. 17. KEDD

V. 18. SZERDA

4

CSŰRÖS ANDRÁS

(5) „...keresni fogják Istenüket…” (Hós 3) A próféta újra együtt van a feleségével. Ezzel Isten szeretetéről beszél, amely megtörhetetlen. Vissza kell vásárolnia asszonyát. Az Ige egyértelműen Istenre akar mutatni: arra, hogy Isten súlyos árat fizetett értünk. „…nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.” (1Pt 1,18–19). Amikor a próféta visszakapja asszonyát, lemond a testi érintkezésről. Azt szeretné, hogy tisztuljon kapcsolatuk. „Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!” (1Kor 6,20) A tisztuláson túl megtiszteli az asszonyt: egy férfi végre emberszámba veszi. Nem kihasználja, hanem szereti. A keresztyén ember is így viselkedik felebarátjával a családban, munkahelyen, gyülekezetben. Hóseás nemcsak szavakban dicsőíti Istent, hanem egész életével. Azzal, amit tesz, és azzal is, amit nem tesz. A hívő ember nemcsak a jótetteivel fejezi ki hűségét Isten iránt, sokszor azzal is, hogy valamit nem mond ki vagy tesz meg. „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.” (Jak 1,12) Róm 11,25–36  24. zsoltár (1) „Nem ismerik Istent az országban.” (Hós 4) Isten nem ringatja hazugságokban a népét. Nem hazudja nekik azt, hogy minden rendben van, amikor közelednek a katasztrófához először a vallásban, majd az erkölcs, a kultúra terén. Végül az egész országot eléri a veszedelem. Isten ismerete a mi országunkban is híján van. Sok felnőtt él úgy, hogy nem is hallott az örömhírről, a keresztyénség életmegtartó híréről. Panaszkodhatnánk emiatt, de ez inkább feladatra indít: van dolgunk a világban. Sok az aratnivaló. Az istentelen társadalomért a próféta elsősorban a papokat hibáztatja. Formalitássá vált a hit, és ennek ők a felelősei. Ez a bírálat mindnyájunkat érint. Kellő erővel mutatjuk-e be a mi hitünket azoknak, akik nem ismerik? Vajon elvisszük-e Isten üzenetét először a családunkba, munkahelyünkre? Elmondjuk-e a környezetünkben, hogy Isten eljegyzett a hit ajándékával? Nem elcsüggednünk kell, hanem szolgálatra indulnunk. Van dolgunk ott, ahová Isten helyezett minket. A sok hamis információ világában fontos, hogy a hívő emberek hirdessék az Úr szabadítását. Róm 12,1–8  164. dicséret (2) „…de én mindnyájukat megfenyítem.” (Hós 5) Történelmi erők pusztítanak Izráel környékén. Asszíria és Egyiptom, a két nagyhatalom között hánykolódik Izráel. Istentől már régen elszakadt, így a maga erejére támaszkodik. A nagy összecsapások idején sem talál vissza Istenhez. Különböző pogány vallási rítusokat, ünnepeket tart a nép. Nem valószínű, hogy ezt kizárólagosan teszik, inkább kiválogatják mindenből azt, ami tetszik. Ez a fajta vallásosság sok embert jellemez. Egy nyugati professzortól hallottam: azokat a részeket, amelyek zavarják a Bibliában, többször el szokta olvasni. Mert ami csak megsimogatja a lelkem, ott nincs baj. Ami nem tetszik, ami zavar, ott van még dolgom. Ott kell még jobban megértenem az Igét, ott van még dolgom az Isten- és önismeretben. Hóseás prófétai hangon fenyegeti meg az északi ország, Izráel politikai és vallási vezetőségét. A vallási hűtlenséget követi az erkölcstelenség. És a rosszban már olyan mélyre keveredtek, hogy alig tudnak kikászálódni. Tudja, mi vár a népre, ha nem tér meg. Sajnálatos, hogy a kimondott szó ereje nem hatol be a kemény szívekbe. Jó, ha mi figyelünk Isten szavára. Boldogok vagyunk, ha meghalljuk az üzenetet, a kemény szavakat úgy, mint a szabadulást hirdető ígéretet! Róm 12,9–21  234. dicséret (2) „…harmadnapra föltámaszt bennünket…” (Hós 6) Igeszakaszunk első három verse az újszövetségi történések előképe. Isten megenyhül az ítéletes prófécia után, és már a reménységről beszél. A reménység az élet. Ezzel indít az igeszakasz: „Jöjjetek, térjünk meg az Úrhoz...” Az Istenhez való kapcsolódás alapja ez. Először Isten közelségébe kell menni: jöjjetek. A Bibliában rengetegszer hív Isten ezzel a szóval. Mert szükséges, hogy mi is megmozduljunk, elinduljunk felé. Meg kell térnünk, oda kell fordulnunk a Mindenható felé szívünkkel, lelkünkkel és elménkkel. Ezután értjük meg, milyen Isten az, aki megsebez, de be is gyógyít, aki életre kelt. Harmadnapra feltámadt Krisztus, ez hitünk alapja; ő az, aki minket is életre tud kelteni. A kiúttalanságban, depresszióban, a céltévesztett életben, a felszínes örömben, a közönyben és kiégésben: életet tud adni. A besavanyodott arcokra mosolyt

Reformátusok Lapja 2022. május 15.


| AZ IGE MELLETT |

csal, a kiüresedett vallásosságba életet lehel. Képes gyülekezetünkbe is életet hozni. Oda, ahol alig van, hozni, és serkenteni ott, ahol van lelki közösség. Vajon életünk melyik része halt el? Hová kell a feltámadott Krisztusnak életet hoznia? Hol van szükségünk Isten hűséges szeretetére, ölelésére? Róm 13,1–7  21. zsoltár (14) „Ahelyett, hogy szívből hozzám kiáltanának, csak jajgatnak fekvőhelyükön…” (Hós 7) A próféta újra kemény szavakkal fordul a nép felé. Isten viszonya a népével pontosan olyan, mint a próféta kapcsolata parázna feleségével. Szereti, ezért nem akarja eltaszítani magától. De közben látja bűneit, éktelen romlottságát. Isten, amikor kiválaszt, nem csupán ridegen kezet fog velünk, hanem kimutatja szeretetét. Az előző részben még hívta a népet: „Jöjjetek, térjünk meg az Úrhoz...” (Hós 6,1) Most már csalódottan állapítja meg: „...nem tértek meg Istenükhöz, az Úrhoz...” (10) Hóseás nemcsak prédikálja az Igét, hanem teljesen eggyé válik Isten üzenetével. Sorsa népe sorsa. Keserűen állapítja meg a prófécia: „Ahelyett, hogy szívből hozzám kiáltanának, csak jajgatnak fekvőhelyükön.” Ahelyett, hogy gondjainkkal Istenhez fordulnánk, panaszkodunk. De a panaszkodásból még sosem építettek utakat, nem újult meg egyetlen templom sem, nem lett élet egyetlen közösségben sem. Ehelyett Isten arra hív, hogy kiáltsunk hozzá. Beszéljünk vele. Nem is akárhogy: szívből. Nem úgy, mint más ókori vallások tették, azaz formálisan. Az Istennel való kapcsolat jöjjön szívből, mert csak úgy van értelme. És akkor a panasz helyére a hálaadás lép. Boldog vagy, ha szívedből tudsz hálát adni Istenednek! Róm 13,8–10  119. dicséret (7) „Ha szelet vetnek, vihart aratnak…” (Hós 8) A vetés-aratás képe többször visszatér a Bibliában. „Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is.” (Gal 6,7) „Aki álnokságot vet, bajt arat…” (Péld 22,8) Mindegyiknek ugyanaz a mondanivalója: ahogyan éljük az életünket, amire alapozzuk a jövőnket, ami alapján gondolkozunk, az alapján lesz utána a jutalmunk is. Itt vagy majd az örökkévalóságban? A hóseási Ige az időjárás képét használja, és egyértelműen azt mondja: a bálványimádás, a tékozlás, a harácsolás még az e világi életünkben visszacsap. A szelet vető ember képe az értelmetlenség nagyszerű szimbóluma. Mulandó, elillanó dolgokkal foglalkozik. De ennek meglesz a böjtje: mert vihart aratnak. A szél előfutára a viharnak. Az Istent elhagyó társadalom, a bálványimádó nép viszonyulása, gondolkodása mind előkészítették azt, hogy Asszíria le fogja őket rohanni, és az északi ország lakóit kitelepíti. Az életmódnak vannak következményei. De benne van az öröm is: aki az életnek vet, életet is fog aratni. „Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet.” (Gal 6,7–8) Az északi ország pusztulása lehet figyelmeztetés is: vessünk a Léleknek! Vessünk az életnek a halál helyett! Vessünk a szeretetnek a gyűlölet helyett! Aki a Léleknek vet, azaz aki Isten Szentlelkének éli életét, örök életet fog aratni. Róm 13,11–14  161. dicséret (1) „Mert hűtlen lettél Istenedhez, és szereted a paráznaság bérét…” (Hós 9) Ha rászólunk a gyerekeinkre egyszer, kétszer, háromszor (kinek meddig terjed a türelme), akkor mi lesz? Ha azután sem kezdenek el viselkedni, eszköztelenségünkben felemeljük a hangunkat. Hóseás azt látja, a nép nem érti, milyen szenvedés vár rájuk. Mulatnak és dőzsölnek tovább. A 7. versből kiderül, hogy Hóseást bolondnak tartják a hűtlenek. Ez változatlan: aki komolyan megéli a hitet, azt ma is sokan bolondnak nézik. Idejétmúltnak és idétlennek. A próféta nem kertel, és igazságot hirdet. De a nép nem ideges lesz tőle, hanem talán rosszabb: kineveti. Kényelmesebb a hűtlenségben élni. Könnyebbnek és boldogabbnak tűnik, de csak rövid távon az. Hóseás sorsa itt is összekötődik a népével, mikor azt mondja: „...szereted a paráznaság bérét...” Hitvesének vagy a pogányságra kacsintgató zsidóknak mondja? Mindkettőnek. Hiszen Hóseás megéli azt a hűtlenséget, amelyet Isten is megél a néppel kapcsolatban. A próféta eggyé válik népe sorsával. A durva körülmények indítsanak minket a kedvező megerősítés felé! A hűtlenség helyett válasszuk a hűséget: házasságunkban, hitünkben. A hűség viszont nem csupán tartózkodás, hanem aktív kifejezés. Tennem kell érte. „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10) Róm 14,1–4  257. dicséret

V. 19. CSÜTÖRTÖK

V. 20. PÉNTEK

V. 21. SZOMBAT

2022. május 15.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

A családok összetartó ereje ma is a családi lojalitás. Ez a hűségfogalom következik a nevünkből, amelyet viselünk, a genetikánkból, amellyel a hasonlóságokat és különbségeket szemléljük, s a lelki összetartozásból, amelyben minden családtag „bemozdul”, ha valakivel történik valami. Ezt a lojalitást lehet figyelmen kívül hagyni, de akkor belebetegszünk; lehet elfogadni, megfelelően hordozni és gondozni, akkor meggyógyulunk, akár a többnemzedékes traumákból is. Ezt az összeköttetést valóban kaptuk, a családunk Isten ajándéka, akkor is, ha épp a mi nemzedékünknek kell valamit feloldani, megoldani, megbocsátani – felnőtt fejjel a régi családi örökségből.

Jó, hogy Isten nálunk lakik A család azt jelenti, megosztjuk egymással az érzéseinket. A család a legkilátástalanabb helyzetekben is megtart, a tékozló fiakat is ILLÉNYI ÉVA visszafogadja. Korunk azonban szétesőként jellemzi a 21. század családmodelljét. Az Isten előbb szeretett minket című könyv szerzőjével, Fodorné Ablonczy Margit lelkésszel, családterapeutával a család mai szerepét is meghatározzuk. Mindenkinek megvan a családról alkotott elképzelése, mégis egyre kevésbé merik határozott értékek mentén meghatározni ezt a fogalmat. A család számomra egy sűrű szövésű érzelmi háló – jó esetben szeretetből-hálából-bizalomból-bátorításból szövődő. Soknemzedékes. Öröklött és jelen lévő – mindig előremutató, mert élő, reménységet hordozó. Ugyanakkor hatalmas kiegyensúlyozó-szabályozó rendszer, amelyben mindenkinek fontos szerepe van. Olyan érték, amelyet „csak úgy” kapunk, s az évek során egyre inkább magunk is formálunk. Meghatározó lesz, ha valaki „jelen van” egy családi együttléten – mindenki tudja, mit is várhat/vár tőle, mert van/lett egy szerepe az évek során. Ez a két családi „feladatkör” nem változott az évszázadok során. A családok mai állapotát sokszor az előző nemzedékek családi és nemzeti traumáinak következményei között vizsgálják. Családi krízishelyzetekben, házassági konfliktusokban, együttélési nehézségekben, gyermeknevelési elakadásokban mi a legfontosabb kapocs? 6

Reformátusok Lapja 2022. május 15.

A család missziós közösségként létével hirdeti az evangéliumot. A családpasztoráció mennyiben segíthet a család- és gyülekezetépítésben? A családpasztoráció összetett feladat, a lelkésznek és gyülekezetnek együtt kell vállalnia ennek lehetőségét és felelősségét. A gyülekezet családokból áll, jó esetben háromnemzedékes családokból. Mintázza a családi kapcsolatok szorosságát, ugyanakkor lehet egy család fájdalmának gyógyító közege, örömének tanúja és sokszorozója. Ezért lehet „családok családja” – ha így tekint magára. Ennek különleges alkalmai a kazuáliák – a keresztelés, konfirmáció, házasságkötés és a temetés is. Kutatások támasztják alá, hogy ma átlagban napi hét percet foglalkozik gyermekével egy szülő, ezért is fontos tudatosítani a közös áhítatok szükségességét. Ön Bölcsföldi Andrással közösen jegyzi a Családi áhítatoskönyvet. „Ha egymás kezét fogjuk – Isten előtt állunk. Ha Isten előtt állunk – egymás kezét fogjuk.” A kontextuális lelkigondozás alapmondatai ezek. Jézus imádságának komolyan vétele: Mi Atyánk… Ahogy a személyes elcsendesedés kihatással van minden emberi kapcsolatunkra, úgy egy fiatal pár és család is kialakíthat egy közös családi áhítatrendet, amely mindenképpen rövid, érzelemgazdag, őszinte. Imádsággal és Igével, énekkel és beszélgetéssel lehet gazdagítani. Mindig mindenkinek legyen „hangja” benne. Legalább egy ámennel járuljanak hozzá a már beszélni tanulók is. Jó, ha konkrét ideje és helye van a család életében, amelyet a legkisebbek is várhatnak, mert jó nekik, hogy Isten „nálunk lakik”.  NÉVJEGY Fodorné Ablonczy Margit a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai tanszékének egyetemi adjunktusa. Végzettsége szerint lelkész, pedagógus és családterapeuta. A Kecskeméti Református Egyházközség családpasztorációért felelős lelkésze. Könyvei: Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Családi Áhítatoskönyv, Kálvin Kiadó, Budapest, 2011; Fodorné Ablonczy Margit: Isten előbb szeretett minket – Családi könyv keresztelőre, Kálvin Kiadó, Budapest, 2021.


| GONDOLATOK |

KÁDÁR TAMÁS GYÖRGY

Hit és engedelmesség – a római levél tanítása A szerző lelkipásztor, Tapolca és Vidéke Református Társegyházközség

Mindig elgondolkoztat, amikor egy-egy jól ismert, sokat idézett Ige (újra) a székhez tapaszt. Valami elkerülte a figyelmemet. Valami megváltozott azóta, hogy olvastam. Néhány hónapja történt, ahogy Pál római levelét lapozgattam. Az első oldaltól nem tudtam szabadulni: ritkán történik velem hasonló, de állandóan elkalandozott a figyelmem. Nem tudtam összpontosítani. Talán az agyam játszik velem? Ahogy ezen merengtem – persze megint elkalandozva –, az egyik igeversen megállt a tekintetem: „…általa kegyelmet és apostolságot kaptunk

„Isten jelenléte pedig, mint a gyomlálás után a nap ereje, a hitemet újra megerősítette.”

arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet…” (Róm 1,5) Ekkor, mint valami villámcsapás, futott át az agyamon a gondolat, hogy valami nagyon nincs rendben. „…az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet…” Átgondoltam az elmúlt néhány vasárnapi igehirdetésemet, és őszintén kétségbeestem. Persze ez még semmi sem volt ahhoz a kétségbeeséshez képest, amelyet ezután éreztem. Végiggondoltam az előző hónapjaimat, hogy valamiért hanyagoltam a saját hitemet, magamnak alig olvastam az Igét, csak a készüléskor vettem elő. Megértettem. A hitre hívás megvolt, én magam is törekedtem megerősödni Isten jelenlétében. A másik dolog viszont annál kevésbé. Én magam sem voltam „szófogadó”, ahogy az eredeti szó figyelmeztet, nemhogy még másokat is erre hívjak. Elővettem újra az Igét, és elkezdtem keresni az evangéliumokban Jézus parancsait. Jöttek sorról sorra a különböző intések, és lassan kirajzolódott előttem a „tanítványság kezdőszetje”. Megértettem, hogy hit és engedelmesség kéz a kézben járnak. Ez nem csupán annyit jelent, hogy cselekedjek jót, hanem hogy legyek engedelmes szolga. Úgy tegyem a jót, ahogy Isten parancsolta.

Úgy hirdessem az ő szavát, ahogy ő mondja. Őt ugyanis nem lehet akárhogyan követni. Egyre divatosabb az a jelenség, amelyet „patch­ work vallásosságnak” neveznek. Kicsit ebből, kicsit abból. Sokszor hallottam már keresztyén fórumokon, hogy ez mennyire helytelen. Persze nem vesszük észre, hogy mi magunk, keresztyének is ezt tesszük. Olvassuk az Igét, hallgatjuk a prédikációkat, de a magunk hitét mi szabjuk meg. Én magam is olvasom a Bibliát, de inkább felhasználom a saját szempontjaim szerint, mintsem hogy hagynám, hogy Isten használjon fel engem az ő szempontja szerint. Pedig Isten parancsokat adott. Pontos útmutatót. Olvasva A példabeszédek könyvét mindig elcsodálkozom. Mennyire aprólékosan írta le az ószövetségi embernek, mit és hogyan tegyen! Magamat is épp elég nehéz engedelmességre tanítani, hát még másokat vezetni. Mission impossible. Éppen ahogy Jézus tanítja a magvető példázatában, hogyan fojtja meg a magot a tövis. A világ gondja, a mindennapok küzdelme a megélhetésért. Hogyan lehetne így engedelmes az ember? A bennem munkálkodó vágyak és célok, melyek Isten céljait margóra teszik. Az okostelefonom, ahogy leköti a figyelmemet. A videók, az üzenetek, az értesítések csak érkeznek újra és újra. Az ingerek magas, szúrós tövisekként a maradék napot is eltakarják. „Ahogy a szolgák uruk kezére néznek, vagy a szolgálóleány úrnője kezére, úgy nézünk mi Istenünkre, az Úrra, míg meg nem könyörül rajtunk.” (Zsolt 123,2) Erre az összpontosításra, erre a hajthatatlan, makacs figyelemre volt szükségem. Kizárni minden mást. A gyomok között fulladozó mag lassú agóniája – vagy a kigyomlált föld termékenysége. Ez a tét. Letettem hát a telefonomat, nem is vittem magammal tovább. Vettem egy kis „nyomogatós” telefont inkább, azon is elér, aki akar. Minden erőmmel azon voltam, hogy ne lankadjon a figyelmem. Isten jelenléte pedig, mint a gyomlálás után a nap ereje, a hitemet újra megerősítette. Újra és újra rácsodálkozom, mit hanyagoltam el annyi időn át, akarva-akaratlanul. Milyen kevésen múlik, és mégis mennyire más így élni, Isten jelenlétében.  2022. május 15.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Mit jelent a református egység napja? Krisztus a jövő, együtt követjük őt – így hangzott a 2009. május 22-én rendezett egységnap jelmondata. Aznap mondták ki a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét. Azóta a reformátusok évről évre megünneplik az összetartozásukat. Idén az Erdélyi Református Egyházkerület szervezi a Magyar Református Egység Napját. Az eseményt május 20–21-én Gyulafehérváron és Nagyenyeden tartják. Fesztiváljellegű programsorozattal és ünnepi istentisztelettel várják az érdeklődőket az egész Kárpát-medencéből. A KEZDETEK Az egységnapnak személyes jelenléttel utoljára 2019-ben Debrecen adott otthont. Tíz évvel korábban, május 22-én ott fogadta el az Alkotmányozó Zsinat a Magyar Református Egyház alkotmányát. Ezzel magyarországi, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, délvidéki és tengeren túli tagok a soha meg nem szűnt hitvallásos és testvéri közösségüket erősítették meg. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetői 2011. június 21-én írták alá a csatlakozási dokumentumot, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház 2013. június 28-án lett a Magyar Református Egyház tagja. A Kárpát-medencén kívüli magyar református közösségek közül csatlakozott még az Amerikai Magyar Református Egyház, a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetsége, a Luxemburgi Magyar Protestáns Gyülekezet és az amerikai Krisztus Egyesült Egyházához tartozó Kálvin Egyházkerület is. Nem egy, a meglévő egyházak feletti „szuperegyház” létesült, hanem a meglévő egyháztestek állították helyre a korábban már létrehozott, de történelmi okok folytán megszűnt egységet. A részegyházak megőrizték jogi önállóságukat. Olyan közös alkotmány született, amelyet mindegyik egyház beillesztett saját szabályrendszerébe, a közös zsinat pedig csak azokban a kérdésekben dönt, amelyekre saját egyházi testületei felhatalmazták.

DÖNTÉSHOZÁS ÉS JAVASLATTEVÉS A Magyar Református Egyház a csatlakozó részegyházak zsinati közössége. Alkotmányozó és törvényhozó testülete a közös Zsinat. Hatáskörébe tartozik a közös alkotmány elfogadása, annak módosítása, valamint törvényt alkot azokban a közös kérdésekben, amelyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. A Kárpát-medencei református egyházak 2004-ben létrejött tanácskozó és javaslattevő testülete a Generális Konvent. 2009-től a Magyar Református Egyház részeként működik. Fő feladata a közös alkotmány és törvények előkészítése. A célok között szerepel még egyebek mellett az egymás kölcsönös tájékoztatása, az egységes és egyeztetett érdekképviselet a 8

Reformátusok Lapja 2022. május 15.

nemzetközi egyházi szervezetekben, az egymás iránti testvéri szolidaritás határozottabb gyakorlása, az egységes liturgia és jogalkotás kérdése, valamint a lelkipásztor- és teológusképzés – az egyháztestek saját hagyományait figyelembe vevő – szervezeti és tartalmi egységesítése. Az egység – az alkotmány megfogalmazása szerint – kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyeket az alkotmány vagy az országos egyházak felhatalmazása közös szabályozás alá von. A részegyházak továbbra is megtartják önállóságukat és függetlenségüket belső szervezeti rendszerük kialakításában. Önállók választási rendszerükben, egyházkormányzati tevékenységükben, a szolgálati ágak belső szabályozásában, az egyházfegyelmezésben és a gazdálkodásban. Együttműködnek viszont a jogalkotásban, a közös képviselet területén, az ökumenikus és más külső kapcsolatok kialakításában és szervezésében, a szeretetszolgálatban, a misszió, a sajtó, a kommunikáció, az oktatás, az ifjúsági munka, az informatika területén, valamint a nyugdíjügyek intézésben.

ÚJRA EGYÜTT Az idei egységnapot körülölelő eseménysorozat kiemelt alkalma lesz, hogy tíz dél-erdélyi egyházközség templomának felújításáért adnak hálát egyszerre május 20-án. Csombord, Magyarlapád, Székelykocsárd, Gyulafehérvár, Alvinc, Marosszent­imre, Szászváros, Kéménd, Algyógy, Magyarigen és Boroskrakkó református templomaiban egy időben adnak hálát magyar püspökök vezetésével. Az egységnapi ünneplés az évek során többnapos eseménysorozattá nőtt. Az idei alkalmon ünneplik a Collegium Academicum alapításának 400. évfordulóját, felavatják Bethlen Gábor fejedelem egész alakos szobrát. A Generális Konvent 2022-es ülésének is Gyulafehérvár ad otthont. A Kárpát-medence különböző pontjairól érkező vendégek ezúttal is tartalmas programokon: konferenciákon, kiállításokon, zenei programokon, vásáron vehetnek részt. A szervezők felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül várják az ünnepelni vágyókat, hiszen hitmélyítő, az egész magyar közösséget megerősítő alkalmat szeretnének rendezni.  REFORMATUS.HU


| INTERJÚ |

A mesevárosból a Biblia világába ILLÉNYI ÉVA

Kevesen tudják, hogy a Reformátusok Lapjában megjelenő mesék illusztrátora nemzetközileg elismert grafikusművész, könyvillusztrátor, számos díj birtokosa. Nagyszebenben született, az erdélyi szászok egykori központjában, Brassóban nőtt fel. De hogyan jutott el az anyaországba? Ezekről is beszélgettünk Damó István képzőművész-grafikussal.

Romániában kezdte pályafutását, neves könyvkiadóknál dolgozott, mégis az anyaországot választotta. Bukarestben vészeltük át a hírhedt Ceaușescu-korszakot a családommal. Olyan körülmények között kellett élnünk és dolgoznunk, amelyek már szinte kibírhatatlanok voltak. Úgy döntöttünk, útnak indulunk. 1987-ben adtuk be a kivándorlási kérelmet, amelyre nem kaptunk semmilyen választ. Eljött az úgynevezett forradalom, 1989 karácsonya. Az ünnepek után újra beadtuk a kérelmünket, és tavasszal, húsvét első napján telefonáltak, hogy mehetek a kapitányságra átvenni a három útlevelet. Júliusban átköltöztünk Magyarországra, azóta itt élünk. Azt nyilatkozta egy korábbi interjújában, hogy a művészi lét nincs nemzetiséghez kötve. A 80-as években mégsem bírta Romániában tovább…

Az akkori hangulat, az a tíz év mindenki életére rányomta a bélyegét. Nem volt gáz, így fűtés sem, a boltokból eltűntek az áruk, olyan körülményeket teremtett Ceaușescu, hogy az élettől is elment a kedvünk. Ráadásul az a nacionalista ideológia, amely a nyolcvanas években uralkodott, kikészítette a magyar embert. A nyomorúságot túléltük, de ezeket a diktatórikus éveket nem bírtuk. Átjöttünk, és a korábbi szorongásaink egy pillanat alatt eltűntek. Fordulópont volt az életünkben az anyaországi lét. A kezdeti nehézségekben ez az Ige volt az útmutatónk: „Légy csendben, és várj az Úrra!” (Zsolt 37,7a), elvezetett a bennünk lévő harag feloldásához. Azóta munkáival bemutatkozott Erdélyben vagy Romániában? 2004-ben volt Brassóban, a Szépművészeti Múzeumban egy nagy tárlatom. Több csoportkiállításon is bemutatták a munkáimat Csíkszeredában, Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, 2022. május 15.

Reformátusok Lapja

9


| INTERJÚ |

Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Nagyváradon. Jólesik, ha hívnak. Legutóbb tavaly szeptemberben volt újra egy nagy kiállításom, ugyancsak Brassóban, a barátaim szervezésében. Nagyon örültem, hogy nem éreztem semmit a rendszerváltás előtt meglévő, magyarok iránti gyűlöletből. Nyitott szellemiséggel találkoztam. Milyen inspirációk terelték a művészet irányába? Családi örökség ez a készség? Apai nagymamám is festegetett, és nem is rosszul. Felső tagozatosként találkoztam a brassói származású Mattis Teutsch János festményeivel. Az avantgárd európai rangú erdélyi mestere a két világháború között Németországban élt, a Die Brücke, a Der Blaue Reiter expresszionista művészeti csoportoknak volt tagja. Aztán a háború előtt visszajött Erdélybe. Mattis Teutsch János 1961-ben halt meg, négy évvel később volt emlékkiállítása Brassóban, ott láttam a munkáit, mondhatom, hogy az volt az első ihletforrás. Gyerekként még semmit sem értettem a képekből, mégis olyan nagy hatást gyakoroltak rám, hogy ott, akkor eldöntöttem, művészi pályára megyek. Mattis Teutsch felfokozott színvilága, amely akkor izgalomba hozott, ma is meghatározó élményként él bennem. Franz Marc német expresszionista festő, a spirituális absztrakt művészet úttörője is hatással volt rá, ő például az erős kék, sárga, piros, zöld színeket használta. Gyerekként nem értettem a festmények mondanivalóját, hiába írták a kép alá: „Lélekvirágok”, elvont formavilága miatt nem tudtam, hogy mire utal. Csak később éreztem rá és értettem meg, hogy ez képzettársítás. Így indult. A gyermekkönyv-illusztrációk vonzották jobban? Érettségi után harmadik nekifutásra sikerült bejutnom a Bukaresti Képzőművészeti Főiskola grafika szakára. A szakkollégiumi kapcsolatok révén jöttek a felkérések, rajzoltam egy-egy gyermeklapba. Közben lediplomáztam, már tudatosan kerestem olyan munkahelyet, ahol gyerekek közelében lehetek. A rajzfilmstúdió lett volna az a hely, ahol jól éreztem volna magam. Amíg Bukarestben készítettem a próbarajzokat, megkerestek a Ion Creanga Gyermekkönyvkiadótól, amely ott olyan neves, mint itthon a Móra Kiadó, de ezzel párhuzamosan a Kriterion Könyvkiadóhoz is meghívtak. Végül az előbbinél volt alkalmam megismerni a könyvtervezés és könyvillusztrálás csínyját-bínyját. Magam is végeztem grafikusi képzést, tudom, hogy egy-egy karakter megalkotása milyen hosszú idő lehet. Ön hogy kezd neki egy ilyen munkának, például a lapunkba készített illusztrációkhoz? Amikor a Miklya-Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt íróházaspár bemutatott a Reformátusok Lapja főszerkesztőjének, már tapasztalt rajzoló voltam. Sok gyermekkönyv és évkönyv illusztrálása, több ezer rajz volt mögöttem. Az első megrendelések az újszövetségi időszakban játszódó történetek voltak, majd jött 10 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

az Ószövetségre épülő történetek sorozata. Ekkor kezdtem el „dokumentálódni”, mert arra nagyon jól emlékszem, hogy gyerekként szerettem böngészni a rajzokban a részleteket. Fontos, hogy egy rajz háttere korabeli legyen. A történet irányít, hogy merre menjek, mit keressek, mit lapozzak fel. Kevés a cselekmény ezekben a történetekben, leginkább párbeszédre épülnek. Nekem az a feladatom, hogy vonzóvá tegyem nemcsak a gyermekek, de a felnőttek számára is. Nem szoktam vázlatozni, inkább rajzolok két-három jelenettel többet, kiválasztom, hogy melyik a legjellemzőbb mozzanata a mesének. Gesztusokra, arckifejezésekre, testbeszédre összpontosítok, amelyekből megnyilvánul egy-egy érzelem. Ha valaki bánatos, azt én úgy igyekszem megrajzolni, hogy ne csak az arca legyen szomorú, a testével, a mozdulatokkal is erre irányítom a néző figyelmét. A gyerekek szeretik az élénk, tiszta színeket, így az illusztrációimban ilyen színvilágot alkalmazom. Az illusztráció akkor jó, ha arra készteti a gyereket, hogy kérdezzen is. A gyerekek világát nem könnyű megközelíteni, nyitottnak kell lenni. Akkor van nyert ügye az illusztrátornak, ha a gyerek minél többet kérdez, mert ha érdektelenül továbbhalad vagy lapozgat, akkor ott valami gond van. Ezért fontos a részletgazdag illusztráció, mert ha egyszerűen lerajzolunk egy gyereket, aki éppen táncol, az még nem jelent semmit, de ha úgy öltöztetjük fel, olyan kellékeket társítunk hozzá, amely részletgazdaggá teszi, akkor biztos, hogy megragadja az olvasó fantáziáját és kíváncsiságát. Nekünk, felnőtteknek is érdemes újra meg újra szabadon átadni magunkat a képzeletünknek, így mi magunk is könnyebben megértjük, neveljük az egészen kicsiket is, ízlésre, igényességre, fantáziára, alkotásra. Másként viszonyul a biblikus történetekhez? Rajzain igyekszik úgy „felöltöztetni” a Biblia szereplőit, hogy közelebb hozza a gyerekekhez a történeteket. De az is előfordul, hogy a szereplőnek kék a szakálla.


| INTERJÚ |

két dimenzióban is. Az évtizedek alatt semmit sem titkoltam el a tanítványaim előtt, tőlük is tanultam, például frissességet, más gondolkodásmódot, szemléletet. Szerettem tanítani, örültem a diákjaim merész kérdéseinek, majd sikereinek.

„Ha már biblikus történetekről van szó, akkor természetesnek tartom, hogy az adott történelmi kort érzékeltessem, még ha csak jelzésszerűen is. Egy-egy építészeti forma részlete, vagy a lakásbelső, a divat, a viselet egy-egy megoldása is igazolja az adott korszakot. Ha már biblikus történetekről van szó, akkor természetesnek tartom, hogy az adott történelmi kort érzékeltessem, még ha csak jelzésszerűen is. Egy-egy építészeti forma részlete, vagy a lakásbelső, a divat, a viselet egy-egy megoldása is igazolja az adott kort. Az általam megálmodott megjelenítés arra késztetheti a fiatal olvasót, hogy kutakodjon. Igen, előfordul, hogy a szereplőnek kék a szakálla… Hiszen már régen ismerjük az impresszionisták plein air látásmódját, ahol az első benyomás rögzítésén van a hangsúly, ahol az árnyék is színes, kék, lila, mélyvörös. A fény sem fehér, hanem felbontja a színeket. A légi perspektíva következtében a tőlünk távolodó tárgyak már nem az önazonos színekben láttatják magukat, hanem a levegőnek köszönhetően elhidegülnek, a lila és a kék árnyalatainak gazdag skálája tárul elénk. Tanárként is könnyen rá tudott hangolódni a gyerekek világára? Alsó tagozatos gyerekekkel foglalkoztam három évig, majd a kecskeméti képzőművészeti szakközépiskolában és a Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskolán is tanítottam, utóbbi helyen művészettörténetet. A legfelhőtlenebbül az alsó tagozatos gyerekekkel tudtam dolgozni, abban a korosztályban nincsenek előítéletek, nagy a befogadókészségük, könnyen ráhangolódnak az újra, mindenre képesek. Ha a mesében megtörténhet bármi, akkor a mi virtuális valóságunkban, a papíron,

Ma a gyerekek a meséket okostelefonon vagy más kivetítőn nézik. Miért fontos rajzoltatni a kicsiket? A rajz megelőzi a beszédet. A kisgyerek életében, mielőtt megtanulná szavakkal kifejezni magát, van az úgynevezett firkakorszak. A kezébe adnak egy ceruzát vagy bármilyen más eszközt, amely nyomot hagy a papíron, és a gyerek már rajzol. Mindegy, hogy mit, ő biztosan meg tudja magyarázni. Az unokámnál sem volt ez másként. Rajzolt valamit, és már mondta is, hogy mit kell látnunk. Nem biztos, hogy a felnőtt észreveszi, de a gyerekben tudatosodik a gondolat, és ez fontos, mert a rajz is kifejezési mód a kezében. Nemcsak a Szép Magyar Könyv díjat, hanem az igényes kiadók és olvasók elismerését is bírja. Brassóban nőtt fel. Aki járt már a gyönyörű középkori városban, tudja, hogy ott megtalálható a rokokó, a gótika, a barokk, a klasszicizmus egyaránt. Ezeket a stílusokat hozza magával otthonról? Az ember abban a városban, ahol felnő, minden fát ismer. Talán hatodikosok-hetedikesek lehettünk, amikor az egyik barátommal elkezdtünk járni a brassói Fekete-templomba, ahol minden csütörtök délután öttől félórás orgonahangversenyt adtak. Mi, rövidnadrágos fiúcskák beültünk a padokba, és hagytuk, hogy elbűvöljön az orgonazene. Ott hallottam először barokk zenét: Bach, Händel, Buxtehude és Gluck műveit. Ezek is maradandó élmények. Főiskolásként csak a szünidőben mentem haza, akkor fedeztem fel igazán Brassó gyönyörű építészetét, meseváros volt számomra. Biztos hátteret jelentett nekem. Olvasóinknak is rajzol hétről hétre, milyen kötődése van a református egyházhoz? Az egyházi kötődésem érdekesen alakult, mert az egész családom katolikus, de a feleségem református. Amikor átjöttünk Magyarországra, Kocsérra költöztünk, itt élünk ma is. Tóth János református lelkész családjával ismerkedtünk meg. Életünk fontos pillanatában meghatározó szerepük volt. Reményt, erőt, hitet tudtak közvetíteni végtelen szeretettel. Emlékük legyen áldott! Összebarátkoztunk a lelkész családjával, éreztem, hogy János bácsi szeretné, ha én is reformátussá lennék, de nem merte mondani. Sajnos hirtelen meghalt, és akkor úgy éreztem, tartozom ennyivel neki, mert akkor vált világossá az Ige: „…olyasmiről szóltam, amit nem érthetek […], csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak.” (Jób 42,3.5) Így aztán konfirmáltam. Kocsér katolikus falu, de mi azóta is a református templomba járunk, a helyi református gyülekezet tagjai vagyunk.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 2022. május 15.

Reformátusok Lapja 11


| AKTUÁLIS |

Bárkásnak lenni jó

Idén immár ötödik alkalommal rendezi meg a Magyarországi Református Egyház esélyegyenlőségi nyári táborát. A Bárka tábor turnusain sok hátrányos helyzetű, HEGEDŰS BENCE speciális nevelési igényű gyermek is részt vesz. Idén kilenc turnusban mintegy 1600 gyermek nyaralhat a Balaton partján egy hetet, testi és lelki jólétükről háromszáz fős segítői stáb gondoskodik. Balatonfenyvesen, a segítők felkészítő hétvégéjén jártunk. Felhős az ég a magyar tenger felett, amikor megérkezünk a Balatonfenyvesi Református Gyermek- és Ifjúsági Üdülő elé, ahol a szombat délelőtti időpont ellenére alig találunk parkolóhelyet. A Dunántúli Református Egyházkerület fenntartásában működő táborhelyen épp a Bárka tábor 2022-es turnusait segítő önkéntesek és oktatók háromnapos felkészítő hétvégéje zajlik. Kiszállva a kocsiból énekszót fúj felénk a szél: „Tüzed, Uram, Jézus, szítsd a szívemben...” Jó helyen járunk. A kapuban Nagy Krisztina vár bennünket néhány fiatal önkéntes társaságában. A Bárka projektmenedzsere nyomban bentebb invitál, és körbevezet bennünket a táborban. A konyha mellett elhaladva a piruló hagyma illata nevetéssel és beszédfoszlányokkal keveredik a tavaszi, friss levegőben, és a nap is kisüt.

kozót is tartanak. – Ekkor találkozik egymással – sok esetben először – az a negyven ember, akik egy-egy turnusért felelnek majd. Fontosnak tartjuk ezeket a találkozókat, ahol a stáb tagjai végre megismerhetik egymást, és közelebb kerülnek gondolataik, elképzeléseik a turnusok lebonyolításáról – magyarázza Nagy Krisztina. A kaput zárva találjuk. Visszafordulva újabb csoportba botlunk, akik valami körjátékot játszanak a konferenciaterem előtti betonon, miközben néha azt kiáltják: „Pikachu!” Az arcomra kiülő zavart látva Nagy Krisztina elmagyarázza, hogy épp az egyik élménypedagógiai csapatot – kapitányokat – látjuk. – Olyan élménypedagógiai játékot játszanak, amilyet a táborban is fognak – mondja.

CSOPORTOK MINDENÜTT

A SEGÍTŐK

A tábor szinte minden erre alkalmas területén – az alakulótéren, az ebédlőben, a könyvtárban, nagyobb szobákban, a konferenciateremben, de még az ebédlő sarkán, az udvaron is – kisebb-nagyobb csoportokban ülnek körben a tábor segítői. – Azokat hívtuk erre a felkészítő hétvégére a segítőink közül, akik még nem voltak Bárka táborban. Több mint kétszázan vannak most itt, az idei kilenc turnusban mintegy háromszáz önkéntes, animátor és oktató segíti és vigyázza azt a közel 1600 gyermeket, akik a Bárka két helyszínén, Balatonfenyvesen és Balatonszárszón táboroznak majd – mondja Nagy Krisztina. Idén a Bárka tábor első turnusa május 15-én indul, az utolsó pedig augusztus 22-én. A hátsó kapu felé sétálunk, ahol egykor közvetlen kapcsolat nyílt a Balaton és a tábor között, de mára már a szomszédban épült kikötő miatt eliszaposodott medret benőtte a nádas. Közben a projektvezető elmondja, hogy vasárnap turnustalál-

Egy-egy turnus lebonyolításáért turnusonként közel ötvenfős stáb felel. A gyerekek testi és lelki jólétéért a fedélzetmesterek a felelősök, a gyerekek velük állnak közvetlen kapcsolatban ébredéstől lefekvésig, őket kereshetik meg, ha bármire szükségük van. – Ők kísérik át a matrózokat az egyik helyszínről a másikra, ők figyelnek arra, hogy meglegyen a reggeli és esti fogmosás, az esti fürdés, és az ő feladatuk mondjuk az is, hogy pontosan odaérjenek a gyerekek az ebédlőbe – sorolja a fedélzetmesterek feladatait a projektmenedzser. Egy 15-20 fős matrózcsoportért két fedélzetmester felel, akik a tábor alatt sárga színű pólót viselnek. A nagy, közös esti játékért és a strandjátékokért turnusonként 10 kékpólós kormányos felel. Ők azok, akik úgy végeznek készség- és képességfejlesztést, hogy közben szórakoztatnak is. Szintén tíz kapitány tartja egy-egy turnusban a napközbeni élménypedagógiai foglalkozásokat, ők bordó színű pólót hordanak.

12 Reformátusok Lapja

2022. május 15.


| AKTUÁLIS |

A tábor legfiatalabb fedélzetmestere a 16 éves Ugrai Nándor, akinek ez lesz az ötödik Bárka tábora, és az első, amelyen segítőként vesz részt. – Ötödikes koromban odajött hozzám az egyik osztálytársam, hogy hallottam-e a Bárka táborról és lenne-e kedvem eljönni vele. Éltem a lehetőséggel – idézi fel a kezdeteket a kunszentmártoni fiatal. Elmondja azt is, hogy matrózként legjobban a tábortánc tetszett neki, és nagyon várja, hogy fedélzetmesterként is kipróbálja magát. Petz Máté 18 éves, érettségi előtt álló gimnazista. A külső-kelenföldi református gyülekezetbe járó fiatal szintén először lesz fedélzetmester a Bárkán. – Azért jöttem, mert szeretek gyerekekre vigyázni. Az, hogy most hátrányos helyzetű gyerekeket kell felügyelni, pluszt is ad a feladathoz. Úgy érzem, szükségem is van arra, hogy ezáltal növekedjen az empátiám. Már most látom, hogy ez jó hely, remek a közösség, ismertem is pár embert korábbról. Nagy buli az egész! – jelenti ki.

LELKISÉG A BÁRKÁN

A halászok idén az eddigi mogyoróbarna színű póló helyett már sötétkéket viselnek. Ők zömmel teológusok, akik a tábor lelkiségéért felelnek. Ők tartják a reggeli és esti áhítatokat, vezetik az énekeket és imádkoznak a gyerekekkel, stábtagokkal. Jelen lesznek még a táborban az egészségőrök is, akik a gyerekek egészségtudatosságát fejlesztik egy-egy foglalkozáson. A turnusokon állandó az orvosi felügyelet, a hajóorvosok neonsárga pólót hordanak a tábor ideje alatt, hogy bárki könnyen felismerhesse őket. Az egyes turnusokat a sötétszürke pólós felfedezők vezetik, ők fogják össze a stábot, ők tartják az esti megbeszéléseket, és lényegében ők felelnek azért, hogy minden rendben menjen az adott turnus alatt. A Bárka tábort szervező zsinati munkatársak a tábor vezetői, őket rózsaszín pólójukról könnyű azonosítani. – És ott vannak még a zöldpólós révkalauzok, a gyerekkel érkező kísérők. Ők felelnek a gyerekekért lámpaoltástól a reggeli ébresztőig. Nekik délelőttönként különböző programokat szervezünk, délután meg általában kimennek a gyerekekkel a strandra – sorolja Nagy Krisztina.

TIZENHATTÓL HATVANNYOLCIG Az önkéntesek toborzása már januárban elkezdődött, és többszörös túljelentkezéssel zárult. Nagy Krisztina elmondása szerint meghatározott szempontrendszer szerint választották ki az idei fedélzetmestereket, jelentkezni pedig 16 éves kortól lehetett. – Életkor tekintetében felső korlátot nem határoztunk meg – mondja a projektmenedzser. Így lehet az, hogy a tábor legidősebb fedélzetmestere Déni bá’, aki a felkészítő tábor első napján töltötte be a hatvannyolcadik életévét. Bár életkori korlátozás nincs az önkéntesek között, a többségük gimnazista, egyetemista vagy fiatal felnőtt.

A Bárka táborok lelkiségéért idén is Pálfalvi Júlia Viola ötödéves teológushallgató felel, ő állította össze a tematikát, ő fogja össze, koordinálja a halászok munkáját. – A tábornak minden évben van egy kulcsmondata, amelyet szilikon karkötőre nyomtatva a matrózok is megkapnak. Az a célunk, hogy a táborba eljövő gyerekek ezzel az üzenettel a szívükben tudjanak hazamenni – fogalmaz a teológushallgató. Idén Isten ígéretei kerülnek a középpontba. Pálfalvi Júlia Viola elmondása szerint azért, mert a táborba érkező gyerekek általában kevés pozitív visszajelzést, megerősítést kapnak, nehéz körülmények közül jönnek, és a csalódások végigkísérték eddigi életüket. – Szeretnénk, ha ennek az ellenpólusát meglátnák, hogy olyan Istenünk van, aki hűséges, akinek van ígérete az egész világ számára, és Fiában ígéretet ad minden egyes gyereknek is. Az idei kulcsmondatunk: „Számíthatsz rá!” Célunk, hogy a gyerekek a Bárkán megélhessék, számíthatnak az Istenre, ezzel a tudattal térjenek haza.  FOTÓ: HURTA HAJNALKA AZ ÉLMÉNYPEDAGÓGUS Bányai Sándor élménypedagógus a kezdetek óta részt vesz a Bárka tábor szervezésében, az általa vezetett Kalandok és Álmok Szakmai Műhely csapatához kötődik a tábor szakmai tartalmának kialakítása, szintén ő állította össze a segítők hétvégi felkészítésének programját. – Most elsősorban úgy próbáljuk felkészíteni a segítőket, hogy a táborhoz hasonló a napirendünk, emellett olyan helyzeteket, szituációkat modellezünk, amelyekben a segítők is megélhetik és megtapasztalhatják, milyen lesz az, amikor ők lesznek a vezetők. Az információátadás mellett szemléletformálási szándék van ebben. Felkészíteni őket arra, hogy a Bárka táborba – funkciójának megfelelően – kifejezetten sok hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermek érkezik, akikkel különleges bánásmódot igényel a kapcsolattartás, az együttműködés és a közös játék. Számítani kell rá, hogy sajátosan fognak reagálni dolgokra.

2022. május 15.

Reformátusok Lapja 13


| AJÁNLÓ |

Akvarell a sárospataki Rákóczi-várról PETRŐCZI ÉVA

2022 tavaszának egyik legjelesebb pataki eseménye a Rákóczi Múzeum Felvidéki tájakon című kiállítása volt Thomas Ender (1793–1875) alkotásaiból, aki már tizenkét éves korától a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Ender magyar vonatkozású képei még életében a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kincsei közé kerültek, a Waldstein-gyűjtemény részeként, köztük az itt látható gyönyörű sárospataki festménnyel.

Ez a mostani tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és a város új szellemi műhelye, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Kulturális Örökség Tudományok Tanszéke közös munkájaként jött létre. Külön köszönöm Tamás Editnek, a Rákóczi Múzeum igazgatójának, hogy felhívta erre az akvarellgyűjteményre a figyelmemet, s Monok Istvánnak, az MTA Könyvtára főigazgatójának, a régi könyvek és könyvesházak tudós elemzőjének, hogy megajándékozott a könyvértékű, nagyon elegáns kiállítási katalógus egy példányával. Címlapján nem is ékeskedhetne más Ender-vízfestmény, mint a sárospataki Rákóczi-várról készült, olajfestményhez képest halványabb színeivel együtt is rendkívül megszólító erejű alkotás. Thomas Ender az 1860-as évek első felében járt Magyarországon, felső-magyarországi sorozata művészetének „hattyúdala” volt. E képek alkotóját, aki egyben világjáró is volt, hiszen járt tudományos expedíción Brazíliában, s 1819-től – bécsi stúdiumait követően – Rómában is tanult, nyilvánvalóan megérintette Felső-Magyarország minden szépsége: a Vág völgye, a Magas-Tátra vagy éppen a Szepesség. S – nagy örömünkre – nem maradt közömbös a magyar puritán lelkiségi mozgalom egyik fővárosa, Sárospatak iránt sem. A kiállítás rendezői, Babus Antal, Gaálné Kalydy Dóra, Mázi Béla és Tamás Edit nyilván nem pataki lokálpatriotizmusból tették – rendezőtársaikkal együtt – a címlapra éppen a Rákóczi-vár képét. Érdemes itt idéznünk azt a néhány sort, amely – sajnos, csak magyar nyelven – ezt a szépséges alkotást méltatja: „A Waldstein-gyűjtemény utolsó akvarelljén a sárospataki vár akkoriban (a tizenkilencedik század második 14 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

felének elején!) romos lakótornya, a Vörös torony, előtte a Sub Rosa terem kerek sarokerkélye és a Perényi-szárny látható. A várat 1534 és 1541 között Perényi Péter koronaőr építtette, 1616-tól közel száz esztendeig a Rákóczi család birtokolta. Sárospatak legtöbbet Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége idején fejlődött. (Ő nem csupán a református egyházés iskolatörténet, de a botanika, a gyógynövényalapú orvoslás és az úrasztali hímzések jeles művelője és szakértője is volt, továbbá számos hívő család leánygyermekét adták be hozzá udvari kisasszonynevelésbe. Változatos, kordokumentum-értékű levelei – Szilágyi Sándor kutatásainak köszönhetően – ma már egyháztagjaink, egyházi iskoláink részére online is elérhetők. A mai időkben hiterősítő olvasmányok ezek.) Férje halála után visszatért Patakra, és minden erejével a kollégium (amely ma is a város tudományos erődítményeinek egyike, híres könyv- és levéltárával, kiadványaival, tudományos folyóirataival, lelkészképzésével és konferenciáival) felvirágoztatására törekedett. Neves tanárokat hívott meg, négy éven át itt tanított Comenius, itt írta korszakalkotó könyvét, az Orbis Pictust. Az 1690-es évek közepétől az új tulajdonos, II. Rákóczi Ferenc költözött a várba, és fényes udvartartást vitt. A sárospataki váregyüttes a hazai késő reneszánsz egyik legismertebb épülete. A lakótornyot és a kastélyszárnyat összekötő udvari Lorántffy-loggia könnyed árkádjai vonzzák a látogatók tekintetét, őrzik a fejedelemasszony emlékét”. Erre törekszem én is, évtizedek óta, cikkektől tanulmányokig és versekig; egyik kötetem címe, A bokályos házban e „gyolcs-diadémos asszony” emlékét őrzi. Fogadjuk szeretettel Patak szellemi és lelki kincseit! 


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A lelkész is ember. Fájdalmas oka van annak, hogy ezt a banális megállapítást újra le kell írnunk, és mélyen tudatosítanunk kell magunkban. Miért is hinnénk, hogy az, aki hivatásaként választotta, hogy a Bibliát tanulmányozva Igét hirdet, embereket segít Isten közelébe jutni és a közösségben megmaradni, maga sebezhetetlen, és mindent kibír? Talán mert ezt várja el tőle a gyülekezete, az egyház és mások. Maga lelkész, és fél a műtéttől? – kérdezte csodálkozva, sőt, gúnyosan egy orvos, amikor valaki bevallotta szorongását az operáció előtt. Igen, lelkész és fél. Teljesen normális. Az nem normális, ha nem félhet, mert neki munkaköri leírásában tiltva van. Nem vallhatja be senkinek, hogy lelkész és elfáradt. Lelkész és kimerült, krízisbe jutott, és nem lát kiutat. Elege van, kiégett. Halmozódtak a kudarcok a szolgálati helyén vagy a magánéletében, vagy mindkét területen. Csak azért nem leszek öngyilkos – mondta egyszer bizalmas beszélgetésben egy tapasztalt lelkipásztor –, mert nem tehetem meg a gyülekezetemmel. Visszatartotta őt, akinek erre egyébként gyerekkorából közvetlen mintája volt a családban. De van, aki annyira mélyre zuhant, hogy nem talált senkit, akinek kimondhatta volna, hogy megfullad, menekülne gyötrelméből. Nem tudott abba kapaszkodni, hogy másokért maradjon, ne botránkoztasson, ne legyen negatív példa azoknak, akiknek eddig evangéliumot hirdetett… Beszűkült tudatállapot. Sarokba szorult, sebzett lét. Nem másokat hibáztat, agressziója önmaga ellen fordul. Miért? Sikertelenség, életközépválság, öregedés, depresszió, családi konfliktus, anyagi gond, betegség (poszt-Covid vagy más), tartós lehangoltság, bezárkózás, bezárulás, elszigeteltség, magány. Társulhat (drog- vagy alkohol-) függőséggel. És rajta ki segít? Észrevesszük-e, ha roskadozik? Már el is esett. Elvárjuk, hogy lánglelkű igehirdető legyen, akkor is ha öten ülnek vasárnap a templomban. Vigasztaljon, bátorítson, lelkigondozzon, gyámolítója legyen a többi magányos, lelki zavarokkal küzdőnek, bizonytalanságban élőnek. Ha nincsenek barátok, de legalább egyvalaki, megértő társ… De ha senki nincs, akinek elmondhatná, hogy senkije nincs? Az egyházban megkérdőjeleznék a hitét: imádkozzon többet! Ítélkezünk, csak hogy eltávolítsuk magunktól. Bűntudatot keltünk benne, ez utóbbi állapota rosszabb lenne az előzőnél. Az amúgy is alacsony önértékelésének, önbizalmának vége, hiszen túlzott elvárásai voltak önmagától is. Vállalni a gyöngeséget és segítséget kérni nehéz. És hát, kitől is? Tőlem vagy tőled? Ott vagy? Ráérsz? 

IMÁDKOZZUNK!

Szavad által teremtő, szeretettel és irgalommal cselekvő, Felséges Isten! Magasztalunk azért, aki te vagy! Dicsérjük hatalmad, erőd, amellyel a világ felett állsz, azt igazgatod, és mégis hagyod, hogy kicsinyke életünk belesimuljon óriás terveidbe! Kicsoda az ember, hogy gondolsz rá? – kérdezzük mi is csodálkozva, csillagos égboltod alatt állva, beleszédülve a mes�szeségbe. Kicsoda hát? – mondjuk bűnbánattal, a ránk szakadó vétkeink súlyától görbe háttal és lehajtott fejjel. Kicsoda? – suttogjuk örömmel és hálával a szívünkben, felismerve azt, amit helyettünk, miattunk és érettünk tettél. Te újra és újra válaszolsz: igent mondasz ránk és erre a világra minden megszülető gyermek sírásában. Add, Urunk, hogy mi is egyre többen mondjunk igent rád újjászülető gyermekekként! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Hóseás felesége Hóseás próféta más bibliai példákhoz hasonlóan az Úr beszédes életű küldöttje. Isten egykor szolgái életét is használta üzenete elküldésére és megértetésére, ma is tehet így. A próféta élete és kora rendkívüli időszak volt. Isten népe két országra szakadva élt, az északi, nagyobb országrész, Izráel a gazdasági, politikai sikerek és fellendülés ellenére egyértelműen a vesztébe rohant. Néhány évtizeddel az összeomlás előtt, a Kr. e. 8. század közepén nehéz üzenetekkel megterhelve küldte Izráel Istene Hóseást, Beéri fiát (Hós 1,1) engedetlen népéhez, amelyet továbbra is szeretett, hűségesen hordozott. A prófétának „Gómert, Diblajim leányát” (Hós 1,3) kellett feleségül vennie, akitől három, Izráel sorstragédiáit kifejező nevű gyermeke született. A szent életű próféta parancsba kapta: „Menj, végy feleségül egy parázna nőt, és legyenek gyermekeid a paráznától, mert rútul paráználkodik ez az ország, hátat fordít az Úrnak.” (Hós 1,2) Napi igeszakaszainkban olvassuk: „Szeresd csak tovább azt az asszonyt, aki más szeretője és házasságtörő, ahogyan az Úr szereti Izráel fiait, bár más istenekhez fordulnak, és szeretik a mazsolás süteményt.” (Hós 3,1) Hóseás házassága és az általa megfogalmazott üzenet a könyv meghatározó témája. A bibliakutatás kérdése, hogy mit jelent Hóseás feleségének a paráznasága. A Szentírás többször hasonlítja Isten és népe kapcsolatát a házassághoz, a nép hűtlenkedését, bűnét a házasságtöréshez, paráznasághoz. Az idegen istenek, bálványok tisztelete szintén paráználkodás. Nem bizonyos, hogy Gómer „egyszerű” prostituált, lehetett olyan papnő is, aki a vallásgyakorlás részeként a kultuszi paráználkodásban vett részt, vagy olyan asszony, aki az északi országrész istentiszteletével együtt a bálványokat imádta. Isten tervében ő is szerepet kapott.  PAP FERENC 2022. május 15.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Mennyiség helyett minőség HEGEDŰS BENCE

Máshol vannak a hangsúlyok a Lovasberényi Református Egyházközségben. A folyamatosan – fizikailag és lelkileg is – fejlődő közösségben kiemelt szerepet kap egymás megsegítése, és az evangéliumi üzenet eljuttatása a lehető legtöbb emberhez. Épp emiatt várják már május 15-ét, amikor a Kossuth rádió közvetíti a vértesaljai település református templomában elhangzó istentiszteletet.

Évről évre több a református kötődésű épület Lovasberény történelmi főutcáján. A Kossuth utcában nemcsak az évszázados parókiát és a türelmi rendelet idején épült templomot találjuk, hanem a gyülekezeti házat, az egykori és az új óvodaépületet, közéjük ékelődve pedig a tíz éve ismét református fenntartásban működő iskolát. Ha Isten is úgy akarja, a sorozat a közeljövőben egy – az önkormányzat fenntartásában, de a gyülekezet épületében működő – bölcsődével folytatódhat.

MINT AZ ŐSEINK Az egykori nyúlakolból és magtárból kialakított lelkészi hivatalban ülünk le beszélgetni Bori János gondnokkal és feleségével, Bori Jánosné Jutkával, Őrszigety Dávid presbiterrel, aki a település alpolgármestere is egyben, valamint az egyházközség vezetőjével, Hajdú Szabolcs Koppány esperes-lelkipásztorral. A látszógerendás mennyezetű helyiségről senki sem mondaná meg, hogy korábban terményeket tároltak benne. Már beszélgetésünk elején szóba kerül az egyházközség 16 éve tartó folyamatos fejlődése, amelynek fontos mérföldköve volt 2012, amikor az egykori református iskola visszakerült az egyházközséghez. Igaz, a Reményik Sándor Református Iskolá16 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

nak otthont adó épület tulajdonjoga továbbra is az önkormányzaté, de ne kicsinyeskedjünk. Az intézményt a gyülekezet így is teljes mértékben magáénak érzi. Remek példa erre az, hogy a folyamatosan emelkedő gyermeklétszám miatt fontossá vált iskolabővítést a fenntartó saját forrásból finanszírozta. Bori János gondnok szerint az évtizedes töretlen fejlődés elsősorban Istennek, másodsorban pedig a Hajdú lelkészházaspárnak köszönhető, akik 2006 óta szolgálnak a Fejér megyei településen. – Nagyon örültünk a fiatal család érkezésének – emlékszik vissza a presbitérium vezetője a kétezres évek közepére. Ekkor – hogy méltóképpen tudják fogadni az új szolgálattevőket – felújították a parókiát. Az ezt követő másfél évtizedben aztán fokozatosan megújult a hatalmas parókiaudvaron álló többi épület is, köztük az 1700-as évek végén épült templom. – Meghatározó élményként éltem meg a 2014-es templomfelújítást – vallja be Hajdú Szabolcs Koppány. A dunántúli viszonylatban nagy templom renoválását már a lelkészházaspár érkezése előtt is tervezték, egymás után adták be a pályázatokat, de nem sikerült forrást szerezni a munkákhoz. – Végül a gyülekezet arra a felismerésre jutott, hogy ha ezt


| REFORMÁTUS ÉLET |

ban van az egykori szovjet laktanyából kialakított inkubátora templomot az őseik saját erejükből építették föl, akkor kéház, ahová 22 kárpátaljai menekültet fogadott be a gyülekepesnek kell lenniük maguknak megoldani a felújítást. A régi zet – tudjuk meg Bori Jánosné Jutkától, aki magára vállalta egyházi feljegyzéseket böngészve kiderült, hogy a tornyot a koordinátori feladatokat. – Sokat jelent nekik, hogy van egy 1805-ben hatezer forintos költségen építették hozzá a tempember, akit bármikor hívhatnak, ha segítségre van szükségük lomhajóhoz. Még most is jóleső és felemelő érzés felidézni a – veszi át a szót Hajdú Szabolcs Koppány. A Vértesaljai Egypillanatot, amikor a gyülekezet elhatározta, hogy saját erejéházmegye esperese szerint ugyancsak felemelő és a reformáből lát neki a felújításnak – mondja az esperes. tus közösség segítő szándékát mutatja, hogy az inkubátorház Három év kellett hozzá, hogy a megfelelő anyagi hátteret sairodáiból a gyülekezet felajánlásai – ágyak, háztartási gépek ját és a testvérgyülekezetek adománygyűjtéséből, illetve egyháés eszközök – segítségével pillanatok alatt kényelmes apartzi hozzájárulásból előteremtsék. – De így is mondhatjuk, hogy manok lettek. méltók lettünk az ősök hagyományához. Összefogást és erőt Az első hetekben az iskola konyhájáról hordták az ételt a mutatott a gyülekezet, ami szimbolikusan is fontos – állítja Hajdú kárpátaljai családoknak, akik ma már magukról gondoskodSzabolcs Koppány. nak. – Fontosnak tartották és így mi is, hogy be tudjanak illeszPályázati forrás híján ugyancsak saját erőből épült meg a kökedni, és a saját lábukra tudjanak állni, hogy a saját döntéseik zelmúltban a lovasberényi református temető kerítésének eddig szerint tudják továbbvinni az életüket, de ott állunk mögöttük, hiányzó szakasza, amelyen eddig szabadon járhattak ki-be az ha segítség kell – mondja Bori Jánosné Jutka. Több gyermek is őzek és legelhették le a sírokra kitett virágokat. A kerítésépítés a érkezett a családokkal, ők már hetek óta a református iskolába gyülekezet tagjaira jellemző önzetlen segítségnyújtás és összejárnak, ahol a gyerekek egyből befogadták őket. – És bár egyifogás mintapéldája is. A munkát irányító Bori János gondnok elkük sem református, vasárnaponként mondása szerint előfordult, hogy tíz férfi ÚJ ÓVODAÉPÜLET mindegyikük itt van a templomban – tedolgozott kint a temetőben a bozótos felszi hozzá Hajdú Szabolcs Koppány. számolásán, a kerítésoszlopok lerakásán A gyülekezet 2016-ban indította el óvodáját, amelyet az iskola régi és a majd háromszáz méternyi drótkeríebédlőjében alakítottak ki. Az akkor MINŐSÉGI VÁLTOZÁS tés kifeszítésén. – Azóta nem láttak őzet még egycsoportos oviban nyolc a temetőben – jelenti ki némi büszkeségA Lovasberényi Református Egyházközgyermek oktatása kezdődött el, ám gel a hangjában a gondnok. ség választói névjegyzékében közel 130 a gyermeklétszám gyorsan nőtt. név szerepel. Ez a szám az elmúlt évtizeAz új óvodaépület építését 2020SEGÍTŐ GYÜLEKEZET ban kezdték el, egy év múlva pedig dekben nem változott lényegesen, azaz készen állt a 640 négyzetméteres nagyjából annyian csatlakoznak be a gyü– A segítségnyújtás igen jellemző a épületben kialakított két, közvetlen lekezet életébe és válnak egyázfenntargyülekezetre. Elég egy telefonos vagy kertkapcsolatos csoportszoba, amely tóvá, mint amennyi a természetes fogyás egy szóbeli hívás, és jönnek, bármire 25-25 fő befogadására alkalmas. miatti létszámcsökkenés. kérjük őket – mondja Bori Jánosné Jut– Ha csak hagyományból vagyunk reka. – Persze van egy segítői mag, akik formátusok, mert a nagyszüleink meg a dédszüleink azok volmár megérezték annak a jó ízét, hogy milyen felemelő dolog tak, akkor lassan eljön az az idő, amikor az utolsó lovasberényi úgy tenni valami jót, hogy azért cserébe nem várnak pénzt református lekapcsolhatja a villanyt, bezárja a templomot és vagy bármi juttatást, hanem azért csinálják, mert az – maradelhajítja a kulcsot. Pont ebben érzem az elmúlt közel két évtiva az előző, temetői példánál – a miénk. Ők ezzel az érzéssel a zed változását: elköteleződés és megerősödés. Hogy mi nem szívükben hívogatnak másokat segíteni. Tíz éve már, hogy az (csak) azért vagyunk reformátusok, mert a szüleink azok volegész temetőt a gyülekezet önkéntes segítői tartják karban – tak, persze ez is fontos része a kegyességünknek, hanem mert teszi hozzá Hajdú Szabolcs Koppány. mi ebben a gondolatkörben, ebben a vallásban, ebben a hitben A segítségnyújtás nem áll meg a parókia vagy a temető találtuk meg Istent és önmagunkat, és ez millió módon kife(új) kerítésénél. – Most már harmadik-negyedik éve gyűjtünk jeződik: odaszánásban, áldozatkészségben, az egymás iránti gyülekezeti szervezésben a rászorulóknak, felekezeti hovatarérzékenységben. Ez minőségi váltás, ami nagy ajándék. Szetozás nélkül – mondja Bori Jánosné Jutka. Elmondása szerint rintem ez az, ami számít, nem pedig a mennyiség, hogy minél advent idején a lovasberényi boltokban kihelyezett gyűjtőpontöbben üljenek vasárnaponként a templompadban – fejti ki tokon adhatják le adományaikat a vásárlók, az összegyűlt terHajdú Szabolcs Koppány, aki szerint a lelkészek sokszor hallmékek csoportosítása után legutóbb huszonöt lovasberényi ják, hogy csak akkor dolgoznak jól, ha tele van a templom. – Mi rászoruló családnak tudtak segíteni. pedig inkább azt mondjuk, hogy azok legyenek tagjai a gyüleA lovasberényi református gyülekezet az Ukrajnában zajló kezetünknek, akiknek ez belső vágyuk, meggyőződésük, és ezt háború elől menekülők befogadásában és megsegítésében is diktálja a szívük. oroszlánrészt vállal. – Az egyik gyülekezeti tagunk tulajdoná2022. május 15.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

Éppen ezért nem tették kötelezővé az iskola átvétele után sem a diákoknak, sem a pedagógusoknak a részvételt a vasárnapi istentiszteleteken. – Bár megtehetnénk, de nekünk nem kell, hogy unott arccal üljenek itt a gyerekek meg a felnőttek. Jöjjenek inkább azok, akiknek ez valóban fontos. Így még nagyobb öröm, hogy a havonta tartott családi istentiszteleten kétszer-háromszor annyian vagyunk, mint a többi vasárnapon.

INTERNETRŐL Ugyanezen gondolat miatt nem hagyták abba a vasárnapi istentiszteletek felvételeinek feltöltését az internetre. – Sokat gondolkodtunk ezen a presbitériummal, de végül arra jutottunk, hogy a fő célunk az evangélium hirdetése. Tudomásul kell venni, hogy megváltozott a világ körülöttünk, ma már nem abban a struktúrában működnek a települések, sem a gyülekezetek, mint régen. Az internet olyan csatorna, ahol jelen lehetünk és jelen is kell lennünk – véli a lelkész, aki elismeri, hogy az interneten is elérhető istentiszteletek miatt akadnak olyan gyülekezeti tagok, akik a Covid-járvány miatt bevezetett korlátozások óta ott hallgatják-nézik az igehirdetéseket annak ellenére, hogy már rég nem gördít akadályt az összegyülekezés elé az éppen hatályos kormányrendelet. Sőt, a lovasberényiek tapasztalata inkább pozitív az internetes istentiszteletekkel. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak, a felvételeket sokszor a gyülekezet számára vadidegen emberek nézik és osztják meg, több olyan kapcsolatfelvételről és találkozásról is tudnak, amelyek az online elérhető igehir18 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

detések hatására történtek. – Szinte új gyülekezet alakult ki az interneten, és ezt sok gyülekezet hasonlóan tapasztalja Vértesalján máshol is – fogalmaz Hajdú Szabolcs Koppány. A lelkész megoszt egy történetet is, bár az nem az internetes, hanem a néhány évvel ezelőtti televíziós istentisztelet-közvetítés után történt. – Amint véget ért, csörgött a telefonom. Egy kórházban fekvő férfi felesége hívott föl, hogy végignézték a kórházban a közvetítést, és mindenképpen szeretne találkozni velem a férje, aki végstádiumos rákbeteg volt. Elmentem hozzájuk a kórházba. Ott elmondták, hogy olyan hatást tett rájuk ez az igehirdetés, amilyet ők még sosem éreztek, és a férje szeretne velem négyszemközt is beszélgetni. Addigi lelkészi pályafutásom alatt nem éltem át még ilyen találkozást, ahol egy vadidegen ember egy közvetítő csatornán keresztül kapott valamit rajtam keresztül, ami az ő életét hihetetlen módon megváltoztatta. A férfi néhány hét múlva meghalt, én temettem el, viszont a kapcsolat a családdal megmaradt, annyira, hogy pár hete a lánya hívott fel és megkért, hogy én áldjam meg majd a házasságát. – Az üzenet, az evangélium célba ért. Ilyenkor érzi azt az embert, hogy ő legfeljebb csak ecset a művész kezében, hogy elkészüljön a műalkotás, és hogy ez a történet nem rólunk szól. Mindemellett mérhetetlen hálásak vagyunk, hogy a mi kis közösségünket és az én szolgálatomat így tudta használni az Úristen. Ezért sem szabad abbahagyni az igehirdetések közvetítését. Mert bár lehet, hogy néhány emberrel kevesebben jönnek azok közül, akik esetleg eljártak a templomba, de sokkal többhöz jut el az evangélium. Emiatt készülünk teljes szívvel a rádiós közvetítésre is, mert ki tudja, ki hallgatja majd a Kossuth rádiót – mondja Hajdú Szabolcs Koppány.

ÉTERBEN A 2019-es februári tévés közvetítés után mondhatni, már rutinja van a gyülekezetnek a közvetítések lebonyolításában, éppen ezért nem „ijedtek meg”, amikor a Zsinati Hivataltól befutott a felkérés a május 15-ei tízórás istentisztelet rádiós sugárzására. Az előbb leírtak miatt örül a presbitérium a ritkán adódó, nagy felelősséggel járó lehetőségnek. Igét most is Hajdú Szabolcs Koppány hirdet, bár bevallása szerint még nem találta meg őt a bibliai igeszakasz az alkalomra. A gondnok szerint amikor lelkészük előző vasárnap kihirdette a rádiós istentiszteletet, nem szisszentek fel a hívek a padokban, de úgy véli, némi izgatottság azért lehet közöttük. – Bízunk benne, hogy nem maradnak távol azon a vasárnapon sem – mondja Bori János. Ha a textust nem tudjuk is meg előre, az biztos, hogy az istentiszteleten szolgálni fog a gyülekezet saját zenekara, és az asszonyok is süteménnyel várják a rádiós stáb tagjait. Azt sem tartják kizártnak, hogy újra megsütik azt az almáspitét, amely a márciusi óvodaátadón annyira ízlett Balog Zoltán püspöknek.  FOTÓ: HIRLING BÁLINT, KALOCSAI RICHÁRD


| MOZAIK |

Kereszthalász PETRŐCZI ÉVA

B. Tóth Klára festőművész, restaurátor költőt, ráadásul elkötelezett keresztyén pedagógust csaknem harminc esztendeje ismerem; fiúgyermekünk azon szerencsés diákok közé tartozott a Baár–Madas Református Gimnáziumban, akinek nemcsak rajztanára, hanem olyan vizuálisalkotókör-vezetője, aki már az ifjú növendékek művészi szabadságát is tisztelte. Komolyan és sokat tanított nekik, de nem komoran és a művészetet fölöslegesen korlátozó fegyelem rigorózus pányvájába fogva. Köszönhető ez számos tényezőnek, többek között annak, hogy Klára hatgyermekes lelkészcsaládban, ráadásul természetközelben, a Duna közelében nőhetett fel, Kisorosziban, majd – sokféle alkotó munkája, vállalalása (köztük számtalan egyházi!) mellett – maga is háromgyermekes édesanya már azokban az időkben, napjainkra pedig egy fészekaljnyi unoka nagymamája.

Ezeket a sorokat egy húsvéthoz még közeli, esőverte, szomorkás péntek délután rovom, így a szakrális B. Tóth Klára-alkotások sorából a Kereszthalász az, amelyet közelebbi bemutatásra kiválasztottam. A szépséges képi üzenetről elsőként természetesen a Károli-biblia következő üzenete jutott az eszembe: „És monda nékik: Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok.” (Máté 4,19) Igaz, ezen a képen nem a teljes tanítványi koszorú, csupán egyetlen, ellenzős sapkát viselő, hálóját teljes elmélyültséggel a vízbe vető halászt láthatunk, akiben én Péter alakját és odaszánt életét vélem felfedezni. Érdekes módon ennek az alkotásnak van egy nagyon méltó, „fényírt” édestestvére is, Kárász Judit, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma által is nagyra becsült fotóművész Dániában készült felvétele, amely egy ugyancsak hivatásának elkötelezett, a zsákmányért magában talán hálaimát is mondó halászembert ábrázol Bornholm távoli szigetén. Ennek a fotográfiának – önkényesen – a Per, a halász, vagyis Péter, a halász címet adtam. Ami ezen az ábrázoláson szokatlan: az ismeretlen skandináv halász mindkét kezét kinyújtja a hálójába fogott halak irányába, nem az anyagi zsákmányszerzés mohóságával, hanem egy, a tenger mellett élő ember lelki többletével, szinte „lélekhalászi” kapcsolatával, amely a víz lakóihoz köti… Ami a B. Tóth Klára alkotás többlete, az a csodálatos képén kereszt alakban hullámzó, örvénylő, a

szemlélők lelkét is magával sodró víz, amelyet csodálva eszembe jut irodalmár-művészettörténész anyám egyik lírai feljegyzése, aki 1954-es naplójában Vízkereszt ünnepét pontosan így, hullámokból, vízpászmákból fonott keresztként képzelte el. Van azonban ennek a képnek egy filmtörténeti, de részben festészettörténeti vonatkozású rokona is. Ez pedig Carmine Galloni világsikert aratott, Puccini című, olasz–francia életrajzi filmje. E film operatőre a világhírű Pierre-Auguste Renoir festőművész nagynevű unokája, Claude Re­­­noir. Ebben a romantikus életrajzi moziban engem nem elsősorban a bőven áradó zene és a talán még bővebben áradó szerelem ragadott magával már gyerekfejjel (nálunk is korán, már az ötvenes években játszották!), hanem egy mindmáig felejthetetlen, online olykor visszanézett jelenet. Egy vízbe fúlt fiatal lány jelképes temetése a Comói-tónál, Puccini otthona, Torre del Lago közelében. A falucska lakói ünneplőbe öltözve, szertartásos lassúsággal, virágokat szétszórva gyászmenetként csónakáznak a tavon, s e szokatlan vonulást a vízen tükröződő keresztek látványa kíséri: a plébános csónakját díszítő, díszes feszületé, s a gyászoló család ladikján annak fekete tüllfátyollal borított változatáé. B. Tóth Klára műve igazán méltó helyet érdemel „nyitányai”, az itt bemutatott, ismert kép és film mellett. Az értékfelmutatás Istennek tetsző feladata minden hívő írástudónak, aki küzd az irigység és a hiúság ellen.  2022. május 15.

Reformátusok Lapja 19


| GONDOLATOK |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Egy házaspár célba ért

LXVI. ÉVFOLYAM,

20. SZÁM,

2022. MÁJUS 15.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Ahány ember, annyi módon lép Jézus az életünkbe. Az idősödő férj-feleség életén átsütött, hogy fiatal koruktól nagyon szerették egymást. Budapesti otthonukban és vidéki telkükön is örömmel töltötték nyugdíjas éveiket. Szüleik reformátusként nevelték őket, fiatal éveikben más-más gyülekezetbe járva, vallomásuk szerint vasárnapi keresztyénként és hétköznapi emberként élték életüket. Az Igét hallgatva megértették, hogy el kell kötelezniük magukat egy gyülekezethez. Lakóhelyük gyülekezetébe hamarosan vendégigehirdető jött evangélizációs sorozatra. Ők, a „jó emberek” is felismerték a tékozló fiú jól ismert példázatán át, hogy bűnben éltek-élnek, és a feloldozás egyedül kegyelemből, Istentől lehetséges. Ahogy Jézus egyre nagyobb helyet foglalt el a szívükben, az életük is átrendeződött. Más dolgok váltak fontossá számukra. Rendszeres bibliaolvasókká váltak, és a bibliaórák állandó résztvevőiként hitük egyre erősödött. A felelősségteljes vezetői életpályát befutott férjet a presbitérium tagjává választották. Ez időtől váltak igeolvasásaik és imádságaik közössé otthonukban. A Krisztusban felismert új élet ajándéka örömmel és békességgel töltötte el szívüket. A gyülekezeti csendesnapok, csendeshetek nemcsak testvéri együttlétekre adtak módot, hanem lelki megtisztulást is jelentettek számukra, lehetővé téve hitük elmélyülését. Élmény volt látni, ahogyan egy istenfélő házaspár idős éveiben élő hitet nyer, és ennek valósága szemmel láthatóan növekedik az életükben. A példamutatóan fegyelmezett és felesége számára is biztonságot jelentő férj súlyos, gyógyíthatatlan betegségbe esett. Hetek alatt elérkezett a búcsú ideje. Meghagyta párjának, hogy temetésén hangozzon el a 338. dicséretünk záró verse, amely ebben a helyzetben az ő hitvallása: „Ha halálra válik testem egykoron: / Ragyogjon fel Lelked e hitvány poron; / Ama végső harcon rád bízom magam: / Örök hajlékodba fogadj be, Uram!” Az ő esetükben is igaz lett: annak nehezebb egy jól ös�szeszokott párosból, aki még itt marad. Mégis, Isten szeretete addigra már úgy felerősítette a feleség életét, hogy így emlékezett: „A hűséges társ távozásának elfogadására is Istentől kapom szívembe a békességet. Köszönöm mennyei Atyámnak azt az ajándékot, hogy férjemmel együtt válhattunk gyermekeivé ebben a gyülekezetben. Feltétlenül szólnom kell arról a szeretetről is, amelyet a gyülekezet tagjaitól kapok. A testvérek együttérzése, törődése velem nem felületes vagy formális megnyilvánulás csak, hanem a krisztusi szeretetnek olyan kisugárzása, amely egyedül a Jézusban létező emberek szívéből árad.” Azóta már ő is hazaérkezett. Számomra nagy ajándékot jelentett, hogy végigkövethettem azt a folyamatot, amelyben Isten szeretete egy derék vallásos házaspárt élő hitre juttat, és elvezeti őket mennyei hazájukba.  VÉGH TAMÁS

ÁRA: 500 FT

ATSZ RÁ!”

„SZÁMÍTH

9 771419 856007 22020

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... 20 Reformátusok Lapja

2019. január 6.

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.


| GONDOLATOK |

T. NÉMETH LÁSZLÓ

Emberi morál, isteni törvények

A szerző történész, újságíró, lapszerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa

Nagy Ferenc és Tildy Zoltán miniszterelnök (1946). Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A magyar miniszterelnök a berni magyar nagykövetségen bejelentette a miniszterelnökségről való lemondását – írta a napilap. Párttársai közvetítették neki a kormány erre vonatkozó kérését. Fölmerült az is, hogy jobban teszi, ha nem is tér vissza Magyarországra – és a lemondatott miniszterelnök így is tett. Ezzel elkerülte, hogy politikai fogolyként meghurcolják, sőt akár évekre kényszermunkatáborba vigyék. Egykori párttársa, Kovács Béla ekkor már az elnyomó idegen hatalom rabságában szenvedett. A miniszterelnök egyébként a Magyar Távirati Iroda jelentése szerint „ötnegyedéves nehéz kormányzati munkája után” háromheti pihenésre utazott Svájcba. A egész szabadságidejét ott töltötte, és közben a mezőgazdasági kis­ üzemi gazdálkodást és általában a svájci mezőgazdasági fejlődést is tanulmányozta. Távollétében Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, államminiszter helyettesítette. Ma már tudjuk, hogy a helyettesítés egyben a miniszterelnök elleni puccsot is jelentette. Közép-Európa és benne Magyarország sorsa – a történelemben már nem először – megpecsételődött a negyvenes évek második felében. Az idegen hatalom elvárásai miatt lemondatott, református, kisbirtokos családból származó kisgazda miniszterelnök így írt erről: „Egymást éri ezeknek a népeknek az életében azoknak a hatalmaknak az elnyomása, amelyek pusztító tevékenységükben nem hallgatnak sem az igazságra, sem az emberi morálra, sem az isteni törvényekre. Jönni kell végül is egy olyan hatalomnak, amelyik megteremti a világ kis népei számára a függetlenséget, a szabadságot, belső fejlődésük zavartalanságát s az emberi boldogságot.” Látható, hogy ez utópisztikus elképzelés, ilyen földi hatalom azóta sem volt. Ma, hét és fél évtizeddel később is úgy tűnik, hogy bármerre nézünk, pusztító

hatalmakkal találkozunk, amelyek az igazság nevében harcolnak egymással. Persze mindeközben mi nem maradhatunk tétlenek: hitünk megtartásával, szüntelen imádsággal, a gyengék segítésével tudunk szolgálni a magunk helyén – hallgatva az igazságra, az emberi morálra és az isteni törvényekre. Nagy Ferencet 75 évvel ezelőtt, 1947 májusának utolsó, júniusának első napjaiban mondatták le tisztségéről. Az egykori miniszterelnök, aki hazáját Isten oltalmába ajánlotta, így írt visszaemlékezésében azokról a napokról: „A kommunista elnyomás alatt álló Magyarország megszabadult utolsó demokratikus miniszterelnökétől. Leomlott az utolsó akadály is a teljes kommunista befolyás elől. Az ország elveszítette függetlenségét, mielőtt a békeszerződés folytán visszanyerhette volna. A magyar nép ki volt szolgáltatva a kommunista és a szovjet önkénynek.” Svájcból az Amerikai Egyesült Államokba utazott családjával. Megfosztották magyar állampolgárságától, és – bár mindig nagyon vágyott Magyarországra, hogy „új nemzetet építsen”, és meglátogathassa édesanyja sírját – soha nem térhetett vissza szülőhazájába. Hőgye Mihály amerikai diplomata-lelkész így emlékezett a halála utáni búcsúztatására: „[1979.] június 16-án, szombaton délelőtt volt a temetése a herndoni presbiteriánus egyház templomából, amelynek presbitere volt, és amelynek istentiszteletén nemegyszer még prédikált is. Temetésén képviselve volt az Egyesült Államok akkori elnöke és elődje, lakóhelye, a kis virginiai város népe, magyarországi barátai, Baranya és közelebbről Bisse népe, ahol született.” Magyarországi barátai két bibliai idézetet is küldtek a temetésére, az egyiket az Újszövetségből: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.” (2Tim 4,7)  2022. május 15.

Reformátusok Lapja 21


| INTERJÚ |

LÁTUNK

– de értünk is? Vajon a márkajelek, logók világában elér hozzánk református címerünk üzenete? Annyit jelent számunkra, amennyit értünk belőle. Érdemes olvasni címerünk szimbóluDÓKA VIKTÓRIA mai között, mert hitünk képi megnyilatkozásának üzenetébe akkor is kapaszkodhatunk, ha nehéz időket élünk, ahogy Hájas István is teszi, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltárának és Múzeumának igazgatója. Hogyan keletkezett a Magyarországi Református Egyház címere? Az 1909-es svájci világkiállításra készítették el, a kálvinista Rómaként is emlegetett Debrecen város 1600-as évektől használt címerét vették hozzá alapul. A reformáció 400. évfordulójára megrajzolt jelképet hivatalosan csak az 1933-as zsinaton fogadta el az egyház. A zászlós bárány mindkét címernek központi alakja, de más, állami jelképekben is megtalálható. Agnus Dei, azaz Isten báránya előre lép, miközben hátrafelé néz. Jézus Krisztus tekintetét a nyáján tartja, hogy lássa, követjük-e őt, és segítsen, ha valamiben szükséget szenvedünk. A zászló Megváltónk győzelmét hirdeti, a ráhímzett kereszt pedig halálára utal. A pálmafa nem őshonos növény a Kárpát-medencében. A pálmaág a Bibliában a győzelem szimbóluma, ezt jelképezi a címerben is. A Bárány két könyvön, az Ó- és az Újszövetségen áll, azaz a mi hitvallásunk is a teljes Szentíráson nyugszik. Mivel városi címerről mintázták, az általános címerrészek is megtalálhatók benne: pajzs, sisakrostély, korona, sisaktakaró és sisakdísz. Ugyancsak nem biblikus szimbólum a főnixmadár. A tűzmadár mitológiai állat, de nagyon jól szimbolizálta akkoriban Debrecen városát, amely több alkalommal is leégett, majd újjáépült. Ez keresztyén szempontból is hordozhat jelentést, Jézus Krisztus magáról mondja a János evangéliumában: azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy azután újra visszavegyem. Több egyházkerület címerében találkozunk a pelikán szimbólumával is, amely gyakran szószékkoronák dísze. Az egyszeri megfigyelő a távolból úgy látta, mintha a pelikán a maga testével táplálná fiókáit, és ez vont erős párhuzamot Jézus Krisztussal, aki az az ő testét és vérét adta nekünk, ahogyan erről az úrvacsorában is megemlékezünk. 22 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

Kinek a nevéhez köthető a Kárpátaljai Református Egyház címere? Pécsi L. Dániel budapesti művészéhez, aki kérésre a Magyarországi Református Egyház címerét alapul véve rajzolta meg a kárpátaljait. Összehasonlítva a kettőt láthatjuk, hogy a pajzs szinte teljesen megegyező, ugyanúgy a zászlós bárány lépked a két könyvön, különbség viszont, hogy a kárpátaljai címerben nem pálmafa van a háttérben, hanem a vidékre oly jellemző fiatornyos templom. A főnix helyét fenyőfa foglalja el, ami gazdag erdővilágunkra utal. Az igeválasztás is hasonló, ugyanúgy a római levélből szerepel a „Velünk az Isten”, míg a magyarországi címeren a „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” jelmondat található. Mennyire határozza meg a kárpátaljai református embert a címerben szereplő vezérige? Egyéni szükségünk megerősödni abban a hitben, hogy nem vagyunk egyedül. A Kárpátaljai Református Egyház történetében bőven kijutott nehéz időszakból az elmúlt száz évben, amikor a református ember egyetlen reménysége ez a jelmondat volt. A bátyúi gyülekezeti teremben ki van függesztve egy címeres zászló, alkalomadtán beszélgettem róla testvérekkel, az emberek ma is tisztában vannak az alapszimbólumokkal. Választhatott volna több bibliai motívumot is a herold, kihagyva a mitológiait a református egyház címeréből… Egyrészt erős lehetett a ragaszkodás a református Debrecen város címeréhez, másrészt ezek a szimbólumok nagyon régiek, némelyik a korai keresztyénekig vezethető vissza. A


| INTERJÚ |

mátusok például két nyitott tenyérben a templomuk stilizált változatát használják fejléceiken. Az égre néző kezek az ézsaiási Igére utalnak: „Íme, a tenyerembe véstelek be, szüntelenül előttem vannak falaid”. (Ézs 49,16) Mennyire kap ez helyet református önazonosságában? Részt vállaltam a fejléc megalkotásában, így kötődöm hozzá. Intarziaváltozata a szószékünkön is megtalálható, jól láthatja a gyülekezet. Úgy gondolom, segít kötődni egymáshoz és az egyházhoz. Hitünk jelképe. Mennyire lelhetők fel címereink az önök által őrzött okiratokon? Nem jellemző, hogy teljes címerekkel találkozunk a levéltári iratokon, de pecsétekkel mindenképp, NÉVJEGY ezeken a címerek egyszerűbb váltoHájas István 1967-ben született zatai szerepelnek. Debrecen pecsétNagyszőlősön, Kárpátalján. nyomóján csupán a zászlós bárány Festőművész, 1986-ban fejezte be az látható. ungvári iparművészeti szakközépiskolát. 30 éve hitoktató, a bátyúi gyülekezet presbitere, jegyzője. Házas, három felnőtt gyermek édesapja. 2004 óta munkatársa, 2013 óta igazgatója a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltárának és Múzeumának.

református ember számára a főnixmadár valóban a halálból feltámadó Jézus Krisztust szemléltette, függetlenül attól, hogy egyiptomi mitológiai állat. Attól is függ egy szimbólum, hogy én mit értek rajta. Sokan támadják a keresztet is mint keresztyén szimbólumot, mivel voltak egyiptomi analógiái, de ha mi, keresztyének ránézünk, Jézus Krisztus áldozata jut eszünkbe, nem más. Több támadható szimbólumunk is van, akár a vasárnap ünneplése – ­ aki a keresztyénséget kritizálja, mondhatja, hogy a vásárnapnak volt az ünnepe, mi mégis Jézus feltámadására emlékezünk. Ahogy a húsvéti tojás sem csak a tavasz jelképe lehet, utalhat az üres sírra is, ha ezt látom benne.

Manapság, a logókat, márkajeleket nézve, egyszerű formákkal találkozunk, ehhez képest egy címer kevésbé közérthető. Mondhatjuk, hogy lejárt az idejük? Fontos maradhat, ha érthetővé tesszük mások számára is. A címerek összetettsége történelmükből ered. Középkori lovagi tornák alkalmával váltak fontossá, ahol a lovagot nem lehetett arcáról felismerni, mert sisak takarta, a nemesi címerrel díszített pajzsról azonosították. Innen a címerpajzs elnevezés, és ezért van a mi címerünkön is elsőre érthetetlen módon sisakrostély. Hol voltak láthatók megalkotásuk idején az egyházi címerek? Megjelentek hímzett formában zászlókon, illetve épületek homlokzatán lehetett találkozni velük, nem csak református intézményeknél. Manapság az egyházmegyék, egyházkerületek fejléces dokumentumain köszönnek vissza. Több gyülekezet próbál egyéni jelképrendszert megalkotni. A bátyúi refor-

Mennyire reformálhatók a címerek? Az életünkkel együtt a címereknek is szükséges a megújulás? Fordított folyamatról kellene beszélnünk, nekünk kell visszatérnünk őseink hitéhez, azokéhoz, akik címereinket megalkották, akik annak idején az életüket is áldozták azért, hogy mi most reformátusok lehessünk. Kik az ön példaképei? Levéltárosként nehéz egyháztörténeti példaképet keresni, sok mindenkiről olvasunk. A kárpátaljai egyház történetében Kálmáncsehi Sánta Mártonnak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének alakja különösen kiemelkedő. Biztosan tudjuk róla, hogy egyike volt azoknak, akik a lutheránus Kárpátaljára elhozták a kálvinizmust. Akkoriban már elfogadott volt a luthe­ ránus irány, viszont a kálvinistákat még üldözték az egyházon belül. Lesújtó lehetett, ahogy a lutheránus többségű ladányi zsinaton kiátkozták 1552-ben. Másik példaképem Radán Balázs, aki első esperese volt a beregi egyházvidéknek, 1548-ban Debrecen első reformált papjainak egyike. A beregszászi szószéken prédikálva érte a halál: agyonlőtte egy katolikus barát. Mit tanul tőlük? Hűséget mindenképpen, ragaszkodást ahhoz, amire elhívott Isten a hétköznapokban. Rájuk gondolok, ha problémákkal kell megküzdenem. Akik előttünk jártak, sokkal nehezebb terheket is viseltek, rosszabb körülmények között is kitartottak, így nekünk sem igen van más választásunk. Nem a könnyebb utat kell keresnünk az életünkben, és nem ragaszkodhatunk kevésbé az értékeinkhez, mint azok, akik reánk hagyták azokat.

 FOTÓ: MAKÓ ANDRÁS

2022. május 15.

Reformátusok Lapja 23


| EGYHÁZI ÉLET |

Poros holmik, élő történetek DÓKA VIKTÓRIA

Templomtoronyból, öreg szekrények mélyéről mentett meg történelmi jelentőségű iratokat a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Levéltára és Múzeuma, amely egybegyűjti, feldolgozza és kutathatóvá teszi a kerület gyülekezeteinek ránk maradt jegyzőkönyveit, zsinati körleveleit, határozatait. A sokszor nehezen olvasható szövegek olykor vidám, máskor könnyfacsaró történeteket örökítenek meg.

A levéltár félszáz gyülekezet, magánszemélyek és intézmények iratanyagát kezeli. Múzeumában a gyülekezetek régi, megkopott hétköznapi tárgyai mesélnek hátrahagyott világunkról. Még azoknak a kapuknak is története van, amelyeken belépek a múzeumba. A bennem lévő homályt arra nézve, miért van egy épületnek egymással szemben két üvegezett, nagy kapuja, gyorsan szétoszlatja Szilvási Erzsébet tárlatvezető a napfényben úszó épületben. – A Hunyadi és a Schönborn családok egyik kisebb kastélyában állunk, bár az évek alatt szinte teljesen elveszítette kastélyjellegét, a boltíves kapuk megmaradtak. Azért kettő, hogy lovas kocsi behajthasson a kastélyba, az uraknak ne kelljen összesározni a lábukat esős időben: az egyiken be-, a másikon kihajtott a kocsi. Erzsébetet főiskolai tanulmányai hozták el a levéltárba, már akkor kijelentette, hogy itt fog dolgozni, persze kinevették. Hiszi, hogy mennyei Atyja munkálta ki álomállását. Első perctől mély érzéseket keltettek benne a régi levelek, tárgyak, a megporosodott, kicsit megszagosodott tanúi múltunk történéseinek.

LÁGYAN SZÓL A KIS HARANG A tárlatot egy harang bemutatásával kezdi, nem túl nagy, de túlmutat magán. – Egri Ferenc, a híres harangöntő készítette Kisgejőcön. A kárpátaljai mester, akinek egyik munkájával még Pápua Új-Guineában is harangoztak, a szovjet front elől menekülve Sopronban hunyt el 1945-ben. A háború miatt annak, aki egész életében harangot öntött, temetésekor nem szólalhatott meg a lélekharang – mondja el Erzsébet. Érdekes, hogy nem dicsőséges, több ezer kilós 24 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

NÉVJEGY Szilvási Erzsébet 1990-ben született Mezőkaszonyban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakán szerzett diplomát 2011-ben. Ettől az évtől munkatársa a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Levéltárának és Múzeumának. A levéltár 2004-ben, míg a múzeum 2008-ban kezdte meg működését Kész Géza igazgatósága alatt. 2013-tól vette át Hájas István a szolgálatot. A KRE Levéltára és Múzeuma a háborús helyzetre tekintettel zárva tart.

harang, hanem egy hajszálvékony repedés miatt használaton kívüli harangocska tanúskodik erről a látogatóknak. Egy kopott papszéket látva az az érzetem támad, lomtalanítottak a gyülekezetek a múzeum tárgyainak adományozásakor. – Templomaink szerves része a mózesszék, lelkipásztoraink ülé­ se. A fancsikai gyülekezetben viszont a papnénak is volt külön helye, ez lenne a papné széke – mondja el a történész. Nézünk egymásra, szinte ránk is hat ez a nőket érő megtiszteltetés. Férfikéz készítette, Futó Károlyé 1861-ben. Továbbsétálunk, a vitrinek többsége üres, a háború miatt a biztonság kedvéért páncélszekrénybe kerültek a mozdítható értékes tárgyak, serlegek, de néhány terítő azért magára vonja az ember tekintetét. – Ezeket egy bolhapiacon találta Szőllősy Tibor amatőr helytörténész, aki Kárpátaljáról települt át Magyarországra. Megvásárolva elhozta hozzánk, mondván, „szeretné, hogy mi őrizzük, mert ide tartozik”. Selyem alapon úri hímzéssel készültek, arany szállakkal hímezték ki 1719-ben. Egy aprócska harmóniumot próbálunk ki, még működik, pedáljai alaposan

elkoptak. – Az egykori szőlősvégardói templomnak volt a zeneszerszáma – idézi fel történetét Szilvási Erzsébet. – Azért egykori, mert a szovjetek le akarták romboltatni a templomot a gyülekezettel az 1940-es években, de azok ellenálltak, ezért a kisebbségi cigánysághoz fordultak, hogy honoráriumért cserébe szedjék szét, de az Úr házát ők sem voltak hajlandók megrongálni, ezért tankkal hajtottak rá a szovjet katonák. Az ottani falusi gyülekezet akkoriban nagyobb volt, mint a mellette lévő nagyszőlősi, mára azonban teljesen feloszlott, csak ez a harmónium maradt meg belőle.

EZEK IS MI VAGYUNK A múzeumot körbejárva a kárpátaljai gyülekezetek templomainak fotóit szemléljük szűk folyosók falain, amelyek mintha azt sugallnák: ezek mi vagyunk. – Darabjaiban érkezett a múzeumba ez a szószékkorona, szekéren. Több mint egy évbe telt a restaurálása. A levéltár igazgatója, Hájas István legószerűen rakta össze, feltárva a több réteg festék alól az eredeti színeit: türkiz zöld, piros, téglaszín. Egyszerűbb színvilághoz vagyunk szokva mi, reformátusok, ha belegondolunk, az előző nemzedékek művészetét láthatjuk benne – mondja a tárlatvezető. A múzeumban őrzött tárgyak hétköznapiak, magukban hordott történetük teszi őket különlegessé. Kíváncsiak ezekre a kopott palástokra az emberek? – kérdem vezetőmtől. Rövid történettel válaszol: – Lajos Mihály esperes úr a szovjet érában töltött be püspöki tisztséget, a szekularizáció alatt palástját Amerikából csempészték be Kárpátaljára. Nagy bátorság kellett abban az


| EGYHÁZI ÉLET |

eskü híján elveszítette munkáját, de a gyülekezet melléállt, és kántortanítóként alkalmazta – meséli a történész.

A BOCSKAI-SERLEG TITKA Az intézményben kutatómunka folyik, sokan érkeznek a beregszászi főiskoláról, de az ungvári egyetemről is jönnek történészhallgatók – folytatja Erzsébet. – Első levéltáras munkámban szülőfalum gyülekezetének iratait kellett rendszereznem, és sikerült fényt derítenem egy régi talányra. Mezőkaszonynak volt egy híres serlege, amelyet Bocskai Istvántól kapott, az első világháború éveiben viszont nyoma veszett. Szálltak mendemondák, hogy elkártyázta a pap, esetleg elvitték a katonák, de semmi biztosat nem tudtunk felőle. Az iratok rendszerezése közben oldódott meg a rejtvény. A gyülekezet szőlője kipusztult a filoxérajárványban, a gyümölcsösét elverte a jégeső, olyan rossz anyagi helyzetbe kerültek, hogy a Bocskai-serleget eladták valamelyik bécsi múzeumnak.

A HALOTTI ANYAKÖNYV VIGASZA

időben, hogy ezt meg merjék tenni. És hogy fel merjék venni.

LEVÉLTÁRI KRÓNIKÁK A levéltár és a múzeum a gyülekezetek kincseit őrzi és teszi kutathatóvá. Az egyházközségek bármikor visszakérhetik okirataikat, amelyek ide érkezve száraztisztításon, rendszerezésen esnek át, savmentes dobozokba teszik azokat, hogy megvédjék az esetleges bogaraktól, rágcsálóktól. A levelek digitalizálása máig zajlik. – Ha kezembe veszek egy ilyen iratot, arra gondolok, lehet, én vagyok a második vagy a harmadik ember, aki forgatta ezeket a lapokat az írója óta. Ezt a munkát szeretni kell, bár poros feladat száraz ecsettel távolítani el virágokat, bogarakat a la-

pokról, mégis megtisztelő – vallja meg Szilvási Erzsébet. – Sokféle történettel találkoztam. Kutattam, hogy az 1920-as trianoni diktátum után hogyan rendeződtek át a gyülekezetek, milyen megpróbáltatásokat éltek meg az itt maradó lelkészek. A cseh megszállás alatt hűségesküre kötelezték a papokat. Aki nem tette le, mint Molnár Ferenc bátyúi lelkész is, nem kapott fizetést az államtól. Őt később kitoloncolták Kárpátaljáról, csak eskütétel után térhetett haza. Igyekeztek megkeseríteni az életét, istentiszteletek alkalmával a cseh katonák felvonulást szerveztek, amelyen Istent becsmérlő és Ferenc lelkészt szidalmazó szavakat skandáltak. Egy másik bátyúi eset Széchenyi Endre iskolatanítóé,

Előkerül egy körülbelül fél méterszer egyméteres beregszászi halotti anyakönyv. Erzsébet konkrét dátumot keres. – Nagyapám sokat panaszolta, hogy édesapja tbc-ben hunyt el, de a kórházból nem vihették haza, Beregszászban temették el, a sírját a család nem lelte fel. De én megtaláltam dédapámat. Itt olvasható: „Orosz Ferenc, tüdőgümőkórban hunyt el.” Akkora megkönnyebbülést jelent ez nekem, nagyapám, ha tudná, büszke lenne rám. Továbblapozunk 1944-hez. Erzsébet kigöbözi a régi írást és felolvassa: „Az erdélyi menekültek vonatát ért ellenséges bombatámadás áldozatai közös sírba temettettek.” Szutor István beregszászi segédlelkész ment ki a vonathoz, hogy levegye a halottakat és eltemesse őket. Négyéves volt a legfiatalabb áldozat. Akkor is a lelkész higgadtsága adott erőt a gyülekezetnek ahhoz, hogy végezze a mindennapi teendőket, mert az élet megy tovább.  FOTÓ: MAKÓ ANDRÁS 2022. május 15.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

MÚLTIDÉZŐ

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református Élet, 1941. május 10. VIII. évfolyam, 19. szám

SZABÓ IMRE:

Elmúlt a kor, amelyben az emberek más véleményét nyugodtan, vagy legalább fegyelmezetten meghallgatták. A különböző véleményen lévők még tisztelték is egymást meggyőződésükért. Ma a második mondatnál egymás szavába vágnak, s ha nem sikerül a rövid úton való meggyőzés, a rövid úton való elhallgattatásra készen van egy-két indulatszó, néhány állatvilágból vett hasonlat, s a vita el van intézve. Vannak lelkek, akik a lejátszódó nagy világesemények egyes szakaszaiból mindig nagy előnyt, hasznot számítolnak le, fantasztikus álmokat álmodnak, s csak a nekik kedvező jóslatok befogadására nyitják ki fülüket, mások pedig minden közeli és távoli eseményből vésztjósló tekintettel sötét balvégzetet s komor árnyakat látnak kikelni. Ettől a két szélsőségtől kell a magyar keresztyén embernek magát megőrizni, még ha egy ideig mind a kettő haragját magára zúdítja is. […] Az Isten Igéjén és ígéretein táplálkozó embert azonban egy új magyar életérzéssel és életlátással ajándékozta meg az Isten. Az elmúlt két esztendő nehéz belső harcaiból, sok boldog könnyhullatásából, a háromszoros áldásból, a visszatért magyarság szenvedéseiből és hűségéből új magyar lélek született. Kicsi még ez a lélek, de megszületett és növekszik. Mindenütt meg lehet ezt a lelket találni – szerte az országban. Ez az új magyar lélek nem részegszik meg az eseményektől, nem festi falra az ördögöt, még ha látja is, különösen pedig nem arra építi történelmét, hogy a sült galamb a szájába repül. Sokan magyarok, jó magyarok, majd csak egy lélekre kapunk, ha míg másokat csodálunk, nem feledjük, hogy magunkat kell szeretnünk s a magunk lelke által kormányoztatnunk. Erre a józanságra és erre az ihletre a magyart most is csak a Szentlélek tanítja, sem a derűlátás, sem a borúlátás, a léleknek ez a két félszemű testvére.  26 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (H, Z, H, É). 13. 20. századi észt festőművész (Evald OKAS). 14. Elkenődött kosz. 15. Német személyes névmás. 16. Zsémbes asszony. 18. Taszít. 19. Kellemetlen illat. 20. Betűtalpas karakter. 22. Táncsics Mihály-díjas sportújságíró, -riporter (Zoltán). 24. Kötőszó. 26. Za …, népszerű orosz autós havilap (RULEM). 28. Mona … (Leonardo da Vinci). 29. Londoni acél! 31. Függ. 33. Montenegrói tengerparti város. 35. Szép táj jelzője. 36. Céltudatos. 38. A pincébe. 39. Járom. 40. Ellenőr. 41. Johannes Maier von …, Luther Márton egyik vitapartnere és teológiai ellenfele. 43. Választékos kötőszó. 44. Férges. 45. A munkavállaló által a munkáltató engedélye nélkül végzett magáncélú munka. 46. Függőzár. 48. Tökély páratlan betűi. 49. Gyertyabél. 50. Idi … Dada, ugandai diktátor. 52. Román Exportőrök és Importőrök Országos Szövetsége, román betűszóval (ANEIR). 54. Nemzeti Sport, röv. 55. Fennhatóság. 58. Iszlám isten. 60. Mások előtt leéget. 61. Kis kerti ház. 63. Francia-svájci filmrendező (Jean-Luc). 65. Etalon egynemű betűi. 66. Tüzetesen megvizsgálja. 68. … Nielsen, dán filmcsillag. Függőleges: 1. Olvasztó. 2. Részben cikázik! 3. A rómaiak hadistene. 4. Lelkészi tisztség. 5. Elektronikus levél. 6. Kettőzve: vizek városa. 7. Némán fésülő! 8. Áramló vízvagy gáztömeg. 9. Bűnhődik. 10. Csatdarab! 11. Folyóba dobva szállít. 12. Recsegő robajjal reped a jég. 17. Pirul ikerszava. 19. Észak-amerikai indián törzs. 21. Ünnepélyesen átad. 23. Etnográfus, a Kalevala műfordítója (Béla). 24. Az idézet második része (L, M, S, L). 25. Testi jel. 27. Becézett férfinév. 30. Belead egynemű betűi. 32. Gyomlálna. 34. Jutányos áron. 36. Kupagyőztesek Európa-kupája, röv. 37. Csillagövi jegy. 40. Titán-dioxid. 41. Európium és nitrogén vegyjele. 42. Kérdés személyre a meglepődés hevében. 44. Orosz tehergépkocsi-márka. 45. Angol fizikus és kémikus (Michael). 47. Őszirózsaféle növény: vadcikória. 49. Összetételekben az alapmérték ezerszeresét jelöli. 51. Golden Globe díjas amerikai színész (Nick). 53. Kanadai politikus, miniszter (Robert Goldwin ELGIE). 56. Mindenki, Bécsben! 57. Német író testvérpár (Heinrich és Thomas). 59. Sült tészta töltésére használt húsvagdalék. 62. Számnév. 64. Breton páros betűi. 66. Ádok Zoltán énekes, színész monogramja. 67. Zárthelyi, röv. Előző rejtvényünk megfejtése: „Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján!” (Zsolt 23,6)


| GYERMEKEKNEK |

Állatok a Bibliában Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Ezen a héten a bárányok történetét folytatjuk. ELVESZVE Betti futott, futott. Lejtőn le, dombra fel. De hiába, nem tudta elérni az égi nyájat. Pedig mindig úgy látszott, ott vannak karnyújtásnyira. Épp csak a következő dombtetőn legelésznek. A kisbárány már nagyon fáradt volt, de még mindig csak szaladt, szaladt, hátha eléri a bárányfelhőket. Aztán lassan szürkülni kezdett. A nap lebukott a dombok mögött. És eltűntek a bárányfelhők is. „Ma már úgysem találom meg őket – legyintett magában Betti –, legjobb lesz, ha hazamegyek. Borostyán mama már biztosan nagyon vár.” Körülnézett, hogy merre is induljon el. De amerre csak fordult, mindenütt dombokat látott körbe-körbe. És most már nem voltak olyan hívogatóak. Ahogy lebukott a nap, a dombok elveszítették üdezöld színüket. Először szürkévé váltak, egyre sötétebb szürkévé, majd fekete lett az egész környék. Fekete dombok, fekete völgyek, és sehol egy jel, egy nyom, amely segítene neki hazatalálni. Betti csak futott, futott a nagy sötétségben, de ahogy futott, megbotlott egy kőben, és legurult a lejtőn. Jól megütötte magát. Fájt minden tagja. De a nagyobb baj az volt, hogy egy tövisbokor alá esett be, és hiába próbálkozott, nem tudott kiszabadulni. Finom gyapjába beleálltak az arasznyi tövisek, ha csak megmozdult, már a húsát érték. A kisbárány teljesen tehetetlen volt. Fájdalmában és félelmében hangosan bégetni kezdett: – Gyereeeee! Gyereee érteeeem! Mama! Gyere érteeem! Hogy meddig bégetett ott a tövisbokor tövénél, a fekete égbolt alatt, Betti maga sem tudta. Ám egyszer csak egy hangot hallott meg a sötétségből. – Ne félj, kicsinyem… Én segítek… A hang reszelős volt és durva. A kisbárány összerezzent a hallatán. – Ki vagy teeee? – kérdezte reszketve. – Teee neeem vagy az én mamám! – Nem… – szólt hízelegve a reszelős hang –, de nekem is finom puha a bundám… És ha kijössz a bokor alól, akkor szívesen segítek neked. – De neeem tudok! – siránkozott a kisbárány. A reszelős hangú erre már elveszítette a türelmét. – Nem? Azt mondod, nem tudsz kijönni? Na, majd akkor én kiszedlek onnan! – és esze nélkül nekivetette magát a tövisbokornak. Hatalmas mancs, éles karmok, ijesztő fogak csapkodtak a kisbárány körül. Betti, amennyire csak tudott, behúzódott a bokor alá, mert érezte, hogy ott nem érheti el a vadállat, akármi legyen is az.

– Segítsééég! Segítsééég! – bégette kétségbeesetten, pedig tudta, hogy nem jöhet semmi segítség. A pásztor azonban meghallotta a hangját. Mert bizony Borostyán mama hamar észrevette, hogy eltűnt a kis báránykája. Keservesen sírni kezdett, amiből Simri, a pásztor hamar kitalálta, hogy mi lehet a baj. Ott hagyta a fiaira a többi állatot, és elindult megkeresni a kóbor báránykát. A farkas szerencsére annyira feldühödött, hogy nem tudja elérni a bárányt a tövisek miatt, hogy észre sem vette a pásztor közeledtét. Azt sem, hogy az ráemeli a furkósbotját. Csak egyet tudott még vicsorogni, és kilehelte a lelkét. Simri óvatosan nyúlt be a bokor alá, hogy kiszabadítsa az ágak közé ragadt báránykát. A tövisek felsebezték Betti bőrét, de nem tettek benne nagyobb kárt. – Amint hazaérünk, ellátom a sebeidet – szólt a pásztor, és magához ölelte a kisbárányt. – Most már ne sírj, ne remegj! Biztonságban vagy.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2022. május 15.

Reformátusok Lapja 27


| MOZAIK |

A bátor szelídség embere Püspöknek is titulálták, noha nincs nyoma, hogy egyházkormányzati feladatokat látott volna el. Mindvégig megmaradt tudós prédikátornak, annak a szelíd tanítónak, aki pályája kezdetén volt. Szegedi Kis Istvánra emlékezünk halála 450. évfordulóján. A magyar reformáció Mohács utáni időszakának vándorprédikátorai között az egyik legizgalmasabb Szegedi Kis István, akire idén májusban halálának 450. évfordulóján emlékezünk. A nevét sokan ismerik, azt azonban kevesebben tudják, hogy a kiváló vándorprédikátor-generációból ő volt az egyetlen, aki nemzetközi hírűvé vált, a műveit több ízben is kiadták, nem csupán magyar területeken. Rendkívül népszerű prédikátor. Egyik tanítványa, Skaricza Máté ráckevei prédikátor nemcsak az életrajzát írta meg, de az arcképét is elkészítette, így ő az egyetlen ebből a korszakból, akinek hiteles ábrázolását is ismerjük. Dévai Bíró Mátyáshoz, Sztárai Mihályhoz vagy Huszár Gálhoz hasonlóan Szegedi Kis István általában rövid időt töltött egy-egy településen, azután továbbindult új közösségekbe. Intellektusa, logikus okfejtései és Melanchtonhoz hasonlítható közvetítői mentalitása révén sokszor meg tudott szólítani más felekezetűeket is. Elsődleges céljának a fiatalság nevelését tartotta, a lippai és gyulai iskolák elvégzése után Gyulán maradt iskolamesterként, és csak harmincévesen, 1535-ben ment a bécsi egyetemre. Két év tanulás után, 1537 tavaszán a krakkói egyetemre is beiratkozott, ahol hébert, görögöt és zenét tanult. Kivételes képességei már itt kiderülhettek, mert 1540-ben megbízták a latin írók magyarázásával. Hazatérte után ő volt az első, aki a magyar iskolákban az addig elhanyagolt zene tanítását megkezdte, és maga is több éneket szerzett. Később 28 Reformátusok Lapja

2022. május 15.

Wittenbergbe utazott teológiát tanulni, ahonnan 1545-ben hazatérve egy évtizeden át tanítóként működött, ami egyáltalán nem volt jellemző abban a korszakban. Noha a reformátorok fontosnak tartották az iskolák működtetését, az iskolamesterség az egyetemre való kijutás előtti karrierállomás volt. Ehhez képest a szerény és alkatilag inkább „szobatudós” Szegedi éveken át tanítói állásokat vállalt. Először a csanádi iskola mestere lett, ahol a település lakói előtt is prédikált. A híre hamar eljuthatott Fráter György váradi püspök fülébe, aki megparancsolta az „eretnek” Szegedi elkergetését. A szelíd és békés prédikátort nemcsak kifosztották, de össze is verték. A legnagyobb fájdalma

mégis kétszáz könyvből álló könyvtárának az elvesztése volt. Évekkel később még egyszer átélte mindezt Békésben, amikor Losonczi István temesvári kapitány tisztje rabolta ki. Akkor is az újra összegyűjtött könyvtára elvesztését sajnálta leginkább. Tekintélye teológiai tudásából és az Isten iránti elkötelezettségéből fakadt, ami értelmiségi öntudattal párosult. Amellett, hogy elmélyült tudós volt, jó társasági ember lehetett, hiszen folyamatosan kapcsolatban állt a környék lelkészeivel, tanítóival, szívesen beszélgetett és töltött időt velük. Az életéről számos legenda maradt fenn, ezek leghíresebbike két évig tartó török fogsága. Rabsága nagy részében sok kegyetlenséget el kellett szenvednie. Kiszabadítása is legendás, mert egy hívő asszony a halálos ágyán vette rá gazdag férjét a váltságdíj kifizetésére. 1563-as kiszabadulása után Szegedi Kis István Ráckevére költözött, ahol végre nyugalomban élhetett haláláig. Itt fejezte be teológiai műveit, amelyeket latinul írt. Ezek Bázelben jelentek meg halála után, az egyiket ötször is kiadták. Ilyen sikert egyetlen más magyar reformátor sem ért el. 1558-tól Kálvin úrvacsoratana felé fordult, és erről Méliusz Juhász Pétert is meggyőzte. A 16. század folyamán sem teológiai, sem felekezeti értelemben nem voltak egyértelmű választóvonalak, éppen az 1560-as évek folyamán kezdődött meg a lutheri és a svájci irány elkülönülése. Szegedi Kis István életműve ezért egyformán fontos kincse az evangélikus és a református felekezeteknek.  FORRÁS: PAROKIA.HU, BALOGH JUDIT


| MOZAIK |

ÍZZEL ÉS LÉLEKKEL

Csomós András séf

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Túrógombóc eperrel

EGYÉB • HARANG eladó! Új öntésű, 725 kgos, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-7288161, info@harangontode.hu.

Talán ez az egyik legismertebb házi desszert, szerintem mindenkinek megvan a maga változata, ez itt az enyém. Jön az eperszezon, úgyhogy hajrá. Előre szólok, nem lehet abbahagyni.

SZOLGÁLTATÁS • Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-630-9502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. TANÁRI ÁLLÁS

HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLYRE 50 dkg túró, 7 evőkanál búzadara, 3 db tojás, 1 evőkanál cukor, 1 rúd vanília, fél citrom héja, 15 dkg zsemlemorzsa, 30 g vaj, só, fahéj.

ELKÉSZÍTÉS A túrót villával összetörjük, majd a tojássárgájával, a vaníliával, a cukorral, a reszelt citromhéjjal és a búzadarával összekeverjük. A tojásfehérjét felverjük, a túrós masszához forgatjuk, és legalább fél órára a hűtőbe tesszük. Közben a zsemlemorzsát vajon megpirítjuk. Amikor szép a színe, őrölt fahéjat és kevés cukrot adunk hozzá, ezzel is pirítjuk kicsit. Az epret kicsumázzuk és megmossuk. Egy nagy fazékban vizet forralunk. A túrós keverékből kis gombócokat formázunk úgy, hogy a közepükbe egy-egy fél szem epret nyomunk. Forrásban lévő vízbe rakjuk. Ha feljönnek a gombócok a víz tetejére, egy-két percig várunk, majd óvatosan kiszedjük, és a pirított zsemlemorzsába forgatjuk. Tálaláskor megszórhatjuk porcukorral és epergerezdekkel.  FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA

A Szentendrei Református Gimnázium matematika–bármely és informatika–bármely szakos tanárt keres. Kezdés 2022. augusztus 1-től. Jelentkezni lehet: kuzma.marta@ szrg.hu, tel.: 06-26-302-595. Jelentkezés határideje: 2022. június 15. HITOKTATÓI ÁLLÁS

A Paksi Református Egyházközség hitoktatót keres teljes munkaidős alkalmazással, határozatlan időre szerződtetve. Szolgálati lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet Lenkey Istvánnál (telefonszám: +36-30-841-1053) vagy Lenkeyné Teleki Máriánál (telefonszám: +36-30-8411053).

FELHÍVÁS

Kedves Olvasónk! A Reformátusok Lapja felmérést készít olvasóink körében az olvasói szokásokról és igényekről. Ha szívesen részt venne ebben a felmérésben, akkor kérjük, hogy nevének, életkorának, iskolai végzettségének feltüntetésével küldjön üzenetet a kutatas@reflap.hu e-mail-címre. A válaszbeküldők közül kiválasztott olvasókat kollégánk felkeresi, hogy személyes beszélgetésen kérdezze meg véleményét. A felmérés névtelen, a résztvevők kilétét csak a beszélgetést vezető kollégánk fogja ismerni. Biztosak vagyunk benne, hogy értékes észrevételeket tud velünk megosztani a Reformátusok Lapjáról. Köszönjük, ha jelentkezésével segíti munkánkat! A Reformátusok Lapja szerkesztőségi csapata

2022. május 15.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

A tanulmányaiban jelen volt a vallás? Nem volt jellemző. Büszkén vallottam ugyanakkor, hogy református vagyok, s azt éreztem, hogy ez a debreceniséghez tartozik. Azt is láttam egy idő után, hogy a reformátusság más, mint a katolicizmus. Világi iskolákba jártam, a 70-es évek közepén a Tóth Árpád Gimnáziumban érettségiztem. Mindeközben atletizáltam is, így utána a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz–testnevelés szakára felvételiztem, és a sorkatonai szolgálat letöltése után ott végeztem tanulmányaimat.

REFORMÁTUS

Mi vezette a hit felé? Noha a szüleim megkereszteltettek, a vallásos nevelést nem tartották fontosnak, így sokáig nem is találkoztam ezekkel az ismeretekkel. Már gimnazista voltam, amikor a nagyszüleim hagyatékában találkoztam egy református énekeskönyvvel, és rácsodálkoztam a benne olvasottakra. „Az egyháznak a Jézus a fundamentuma” – nem értettem, de megragadott. Sajnos nem volt, aki elmagyarázza a zsoltárok és dicséretek mondatainak jelentését. Vallásos témákkal kapcsolatos beszélgetésekre nem volt abban az időben lehetőség a családban, egyébként sem voltak a gyermekek olyan mértékben a középpontba állítva, mint napjainkban.

Mi vezette ezen az úton? Az Isten nyitogatta előttem a kapukat. Kezdődött a nagyszüleim református énekeskönyvével. Majd sportolóként Budapestre jártam versenyekre, és amikor éppen nem volt megméretés, a Mátyás-templomban kötöttem ki, zenés áhítatokon. Volt bennem fogékonyság, de még nem jártam templomba. A fordulópontot a rendszerváltás hozta el. Először a fiam jelentette be, hogy szeretne megkeresztelkedni, ugyanis a nyolcvanas évek elején az ő megkeresztelése elmaradt. Így kerültünk közelebb a nagytemplomi gyülekezethez. Ezután jött a 2022. május 15.

NÉVJEGY

Nem részesült vallásos nevelésben gyermekkorában Ember Sándor, de középiskolás korában kezébe került a nagyszülőktől örökölt református énekeskönyv, kíváncsisága, érdeklődése az abban olvasott szöveg felé fordult. Ma a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános iskola igazgatója és egyben a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség főgondnoka is.

A munkája hogyan kapcsolódott a kialakuló hitéhez? A hitem végig megvolt. Először Szolnokon tanítottam, majd visszatértem a szülővárosomba. Tizenhat évig dolgoztam a Lilla Téri Általános Iskolában, majd 1998-ban megbízást kaptam a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola vezetésére, és azóta itt vagyok. A gyakorlóiskola úgynevezett táblacserés intézmény. 1993-ban vette át a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolát a református egyház, akkor lett egyházi az általános iskola is, amelynek élére olyan igazgatót kívántak, aki a református értékeket képviseli. Megszólítottak, hogy adjam be a pályázatom. Hárman jelentkeztünk a feladatra, végül engem választottak.

30 Reformátusok Lapja

Ember Sándor

megtérés, amely van, akinél egy pillanat, van, akinél folyamat. Először a feleségem konfirmált, majd fél évvel később én is, azóta tagjai vagyunk az egyházközségnek. Elmondhatjuk, hogy a gyermekünkön keresztül szólított meg bennünket az Úr.

Hogyan lett a gyülekezet főgondnoka? Hosszú út vezetett odáig. 2000-ben lettem presbiter, majd 2012-től 2017-ig az egyházközségi intézményi bizottság elnöke. 2018. január elsejével kezdődött el a főgondnoki szolgálatom. Elődöm, Virágh Pál életkorára való tekintettel nem vállalta már ezt a szolgálatot. Éreztem a gyülekezet bizalmát, ezért elfogadtam a jelölést, az egyházközségi közgyűlés pedig megválasztott. Hogyan simul egymáshoz ez a két tevékenység, az igazgatóság és a főgondnoki szolgálat? Megtiszteltetés a város legnépesebb általános iskoláját vezetni, és hogy egy ilyen patinás, nagy múltú gyülekezetnek lehetek tisztségviselője. Mindez szolgálat, amelynek a lehetőségét elődeink teremtették meg. Szoros a kapcsolat az iskola és az egyházközség között, mert bár a mi intézményünk fenntartója a Tiszántúli Református Egyházkerület, ami kevésbé jellemző – általában gyülekezetek tartják fenn az oktatási intézményeket –, a földrajzi közelség okán kézenfekvő az együttműködés a nagytemplomi közösséggel. Több mint ezer diákunk van, ezért a Nagytemplomban tartjuk ünnepi istentiszteleteinket, és itt konfirmál tanulóink egy része is. Érezhető a mindennapokban az áldás és az, hogy valódi harmónia vesz körül bennünket.  BUZÁS BORBÁLA, FOTÓ: EMBER SÁNDOR




Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.