Reformátusok Lapja 2022/15. szám by Reformátusok Lapja

LXVI. ÉVFOLYAM,

15. SZÁM,

2022. ÁPRILIS 10.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 500 FT

Elhallgattatható az igazság? 9 771419 856007

PÄIVI RÄSÄNEN A BÍRÓSÁG ELŐTT

22015

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Az emberi nemzet vétkezett, mégis a te szerelmes Fiadat büntetted! Megmutattad hát irgalmasságodat is, mert nagy hatalmad által két természetet egy személyben egyesítettél: azt cselekedted, hogy aki kezdet nélkül volt, elkezdődjék, és ami örökké való, az embernek megváltására szülessék. Oh, igaz, bölcs, irgalmas és hatalmas Atya Úr Isten, áldott légy, hogy a te szerelmes Fiadat az embernek váltságára elbocsátottad!  DIÓSZEGI KIS ISTVÁN (1635–1698)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Főszerkesztő-helyettes: Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu), Kiss Sándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: ADF International

INTERJÚ • 6. Virágvasárnap | Mennyire figyelünk az Isten szavára? Erre is válaszol Molnár Ambrus, a Balassagyarmati Református Egyházközség lelkipásztora AKTUÁLIS • 8. Nem ellenség, aki az igazat mondja | Minden vád alól felmentette a Helsinki Kerületi Bíróság Päivi Räsänen finn parlamenti képviselőt és Juhana Pohjolát, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspökét INTERJÚ • 12. A szülőföld belső tájjá változik át bennünk | A lelkészek retorikájában is fontos az értő és értető beszéd – mondja Kerekes Barnabás, a Baár–Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanára PORTRÉ • 18. Test, lélek, keresztyénség | A keresztyén embereknek mi a leggyakoribb problémája? – Gogola István, a beregszászi pszichológust, presbitert kérdeztük AJÁNLÓ • 22. Keresztyén könyvek a gyerekszobában | Mit olvasson a gyerek? Válaszok írótól, szerkesztőtől, illusztrátortól és könyvkiadó terjesztőjétől

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2022. április 10.

Reformátusok Lapja

| AZ IGE MELLETT |

IV. 10. VASÁRNAP

Virágvasárnap

IV. 11. HÉTFŐ

IV. 12. KEDD

IV. 13. SZERDA

VLADÁR GÁBOR

(7) „Te vagy az az ember!” (2Sám 12,1–14) A 11. fejezet azzal zárult, hogy az Úrnak „nem tetszett” az, amit Dávid művelt. Ez a „nemtetszés” most abban konkretizálódik, hogy Isten Nátán próféta útján beavatkozik az eseményekbe. A prófétának a szegény ember báránykájáról mondott híres példázata eltereli Dávid figyelmét a saját személyéről. A példázat célba talál, és a királyt saját ítéletével szembesíti: te vagy az a gazdag ember, akit az imént négyszeres kártérítésre és halálra ítéltél (5 és 7)! Jó, hogy fel tudsz háborodni az igazságtalanság láttán. De akkor háborodj fel önmagad miatt is, ne csak másokon alkalmazd magas erkölcsi mércédet! Felkent királyként mindent megkaptál, mégis megvetetted az Úr szavát (7–9). Felhangzik az Úr ítélete: ezért nem fogja uralkodóházadat a háború soha elkerülni (10). A Biblia nemigen ábrázol lélektani folyamatokat. Mindenesetre Dávid összeomlik, de nyitott marad Isten szava iránt, és az ítéletre bűnvallással válaszol: „Vétkeztem az Úr ellen!” (13) Mert az ember elleni bűn mindig Istennel szemben elkövetett bűn (vö. 1Móz 39,9). Az 51. zsoltár Dávidnak e bűnvalló helyzetébe illeszkedik (Zsolt 51,6). A Nátán próféta által meghirdetett feloldozás pedig Dávidnak a bűnbocsánat áldásáról mondott szép tanításába (Zsolt 32,5–7). Mt 26,36–46  331. dicséret (23) „Én megyek majd őhozzá…” (2Sám 12,15–23) A felmentő ítélet Dávidot megmenti a haláltól (vö. Ez 18,21–23), a házasságtörésből született gyermeknek viszont meg kell halnia. Az Úr betegséggel sújtja a gyermeket (15), Dávid pedig mindent megtesz azért, hogy életben maradjon: megkérdezi az Urat, böjtöl, a földön fekve éjszakázik (16). A vének aggódva figyelik önemésztő életmódját (17). Amikor meghal a gyermek (18), a szolgák meg sem merik mondani uruknak, nehogy „valami bajt” csináljon. Dávid reakciója meglepő. Befejezi a gyermekért végzett gyászrítust, az Úr házába megy, majd visszatér az életbe, anélkül, hogy az ősi szokásnak megfelelően tovább gyászolná gyermekét. Magatartásának okát gyakorlatiasan magyarázza: „Vissza tudom-e még hozni őt?” (23) E vétlen gyermek halálának okát a mai olvasó nehezen érti. Segít valamit az a tapasztalatunk, hogy bűneink bocsánata nem teszi bűneinket semmissé, és azok következményeit nem szünteti meg. Talán nem beszélhetünk itt helyettes szenvedésről és halálról, Dávidnak mégis meg kell tanulnia: Isten nem engedi nevének megcsúfolását (vö. Gal 6,7). A helyettes szenvedés és halál titkát ama Egyszülött Fiúban szemlélhetjük, akiben e kis névtelen, szülei vétke miatt meghalt gyermeknek örök üdvössége lehet. Ő nemcsak elment a holtak hazájába, hanem győzedelmesen vissza is tért onnan. Mt 26,47–56  340. dicséret (24) „…megvigasztalta Dávid a feleségét…” (2Sám 12,24–31) Dávid tudja, az édesanya elveszített gyermeke miatti fájdalma az övénél is nagyobb, ezért vigasztalásra szorul. De ahol a sebesülés, ott a gyógyulás is. A halálra Isten válasza az élet: Betsabé ismét anya lesz. Az újszülött gyermek a Salamon nevet kapja (vö. Mt 1,6). A név jelzi: az Úr megbékélt Dáviddal. Nevelését (később) Nátán prófétára bízzák, aki Jedídjának (az Úr kedveltje) nevezi el. A név jelzi, mit határozott Isten a gyermek sorsa felől (vö. 1Kir 1,11–53). Mivel a szentírót elsősorban a család és a dinasztia története érdekli, csak Dávid és Betsabé története után értesülünk az ammóniak ellen vívott háború eredményeiről (26–31). Az ammóniak fővárosa, Rabba két részből állt, és annak a „Víziváros” részét Jóáb már elfoglalta. Ezért kéri Dávidot, újabb sereggel a vár ostromát a király fejezze be. Így – az ókori hadijognak megfelelően – Dávidról „nevezik el” a meghódított várost, azaz: ő lesz a királya (30). A zsákmány óriási, királyi hódításhoz méltó, a férfilakosságot pedig a nagy birodalmi építkezésekhez használják kényszermunkásokként (31). Mt 26,57–75  335. dicséret (12) „…nem szabad így cselekedni Izráelben!” (2Sám 13,1–19) Amnón, Dávid király legidősebb fia (jogos trónörökös) betegesen és reménytelenül szerelmes féltestvérébe (2), Támárba, a király egyik előkelő származású feleségének (2Sám 3,3) a lányába. A féltestvérek közötti házasságot a törvény tiltja (3Móz 20,17), de egyébként sincs lehetőség a királyi udvarban intim kapcsolat felvételére. A herceg azonban betegnek kijáró étel készíttetésével házába csalja gyanútlan húgát, aki hiába tiltakozik az erőszakoskodása miatt: „Nem szabad így cselekedni… Ne kövess el ilyen gyalázatot!” (12) Ezzel nemcsak a kötelező társadalmi szokásra utal, hanem a családon belüli erőszak ilyen megnyilvánulására is, mert ez mindkettejük jövőjét tönkreteszi. Az erőszaktétel utáni gyors hangulatváltást, hogy

Reformátusok Lapja 2022. április 10.

| AZ IGE MELLETT |

tudniillik Amnón „meggyűlölte” húgát (15), a mai olvasó nyilván lélektanilag értelmezi: ha a szerelemből hiányzik a teljesség (nem az egész ember kell), akkor hamar megjelenik az agresszióval vegyes szégyenérzet, és bűnné lesz a szeretet. A szentíró csak a tényekre szorítkozik, de az is sokat elárul Amnónról, milyen érzéketlenül űzi el házából megbecstelenített húgát (17–18). A meggyalázott lánynak csak a gesztusokkal kísért segélykiáltás lehetősége marad: hamut hint a fejére, és megszaggatja a ruháját (19). Mt 27,1–14  341. dicséret (20) „Légy csendben most, húgom…!” (2Sám 13,20–39) A király szűz lányainak házába már nem mehet Támár. Jövőjétől megfosztott testvérét Absolon fogadja otthonába. Dávid haragszik – és nem tesz semmit (21), Absolon pedig kivár. A bosszú lehetősége két év múlva jön el. A birkanyírást lezáró ünnepségre Absolon meghívja apját (24–27), de Dávid nem megy el. Talán innen jön a gondolat a testvérek és Amnón meghívására. Amnónt a mámor pillanatában hidegvérrel legyilkoltatja Absolon (29). A királyfiak elmenekülnek. S bár nem igaz, hogy Absolon, mint trónkövetelő, az összes riválisát megölte (30), a rémhírt a király jellemző módon hihetőnek tartja (vö. Bír 9,5), és megsiratja fiait (31). Nem véletlen, hogy Jónádáb (Támár ügyében Amnón tanácsadója) az, aki átlátja a helyzetet, és jelzi: csak Amnón halt meg, Absolon pedig már bizonyosan elmenekült (32–36). Absolon valóban anyai nagyapjához, Gesúr királyához menekül, és ott marad három évig, míg apja haragja lecsillapodik. Reménytelen szerelemmel kezdődött ez a történet, majd átcsapott családon belüli nemi erőszakba, végül testvérgyilkosságba torkollott. Az ószövetségi „királydrámának” ez az újabb felvonása mutatja a mindenkori ember megváltásra szorultságát. Milyen nagy a különbség Absolon lakomája és Krisztus utolsó vacsorája között! Mt 27,15–44  342. dicséret (14) „Isten […] szándéka, hogy még az eltaszított se maradjon tőle eltaszítva.” (2Sám 14,1–20) Dávid Absolon iránt érzett haragja idővel enyhül, Jóáb pedig szeretné hazahozatni Absolont. Ravasz tervet eszel ki. A tekóai bölcs asszony segítségével megrendezett jelenet, amely a királyt Absolon hazahozatalára készteti, hasonlít a Nátánnal folytatott beszélgetésre (12,1kk). Itt is kitalált, jogi döntést kívánó esetről van szó (5–7): hogyan lehet megbocsátani egy anya testvérgyilkos fiának. A rokonság vérbosszút kíván, vagyis az egyetlen, életben maradt gyermek megölését (7), míg az anyai szív kegyelmet kér. Az asszonynak sikerül a fiút a vérbosszú alól felmentetnie (11), és meggyőzi a királyt: neki is ezt kell tennie a saját fiával (13). Mert Isten alapjában véve az életet védi, az emberi élet rövid volta pedig arra késztet, mi is becsüljük meg ezt az életet (vö. 12,23). A király eltaszította magától a fiát, de az élet Istenének az az akarata, hogy amíg nem veszi el az életet, még az eltaszított se maradjon tőle eltaszítva (14). A király átlátja a jogi vita megrendezett voltát, az apai szív mégis igazat ad Jóáb államérdekből tett javaslatának. Az Ószövetség mélyéről zeng ma a nagypéntek üzenete: az élet Istene azt akarja, hogy még az eltaszított se legyen tőle eltaszítva. Mt 27,45–61  337. dicséret (32) „…látni akarom a királyt! Ha bűnös vagyok, ölessen meg!” (2Sám 14,21–33) Jóáb buzgalmának az a jutalma, hogy ő hozhatja vissza Absolont nagyapja udvarából (21). Az Absolonnak szóló amnesztia azonban részleges: nem a királyi udvarban lakik, még nem trónörökös, nem kap kormányzati feladatot (24). Pedig megvannak ehhez a külső és belső adottságai, sőt, családot is alapít, ami fontos dinasztikus szempont (25-27). Absolonnak ahhoz, hogy trónörökös lehessen, teljes rehabilitációra van szüksége. Mindenképpen a király elé kell kerülnie. Jóáb viszont – számunkra érthetetlenül – vonakodik ehhez segítséget adni (29). De Absolon nem válogat az eszközökben, ha célját el akarja érni. Felgyújtatja Jóáb árpaföldjét, hogy a vezért közvetítésre bírja (30). Számára a trón élet és halál kérdése: „Látni akarom a királyt! Ha bűnös vagyok, ölessen meg!” (32) Végül létrejön a találkozó Dávid és Absolon között, és megtörténik a teljes kiengesztelődés a haragos apa és száműzött fia között. A földre boruló,„tékozló” fiút az apa felemeli, átöleli és megcsókolja (33). A történet azonban nem ünnepi lakomával folytatódik (vö. Lk 15,22kk), hanem a „királydráma” újabb fordulatával. Mt 27,62–66  343. dicséret

IV. 14. CSÜTÖRTÖK

Nagycsürötök

IV. 15. PÉNTEK

Nagypéntek

IV. 16. SZOMBAT

Nagyszombat

2022. április 10.

Reformátusok Lapja

| INTERJÚ |

Izráel Istenéhez. Az udvar azonban megtelt az áldozati állatokat áruló kereskedőkkel, pénzváltókkal, akik római pénzérméket cseréltek sékelre, amelyen nem volt rajta a császár képe. Ezekkel tudták befizetni a templomi adót. A papok tehát kiszorították a pogányokat az Isten közeléből, arról a helyről, ahol az emberek életet kaphatnak. Mivel élet-halál kérdésről van szó, Jézus féltőn cselekszik. Mennyire figyelünk az Isten szavára, mennyire követjük az útmutatásait? Itt a legkisebb hiányosság sem engedhető meg, mert az Istennél csak két kategória van, a tökéletes és a tökéletlen. Jézus tökéletes élete az Isten törvényének elfogadását jelentette. Megtisztította a templomot, visszaadta az Isten által elrendelt funkcióját. Ezt teszi velünk is, ha akarjuk.

Virágvasárnap Zavaros korunkban sokszor nem is látjuk a különbséget az isteni kijelentés és a saját elképzelésünk között – mondja Molnár Ambrus, a Balassagyarmati ReWEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA formátus Egyházközség lelkipásztora. A jó és a rossz közötti különbségtételt saját kezünkbe vettük, az értékeket belátásunk szerint határozzuk meg. Megszoktuk az istentelenséget, a bűnt, de Jézus nem tudja ezeket megszokni. Jeruzsálemi bevonulása virágvasárnap a gyökeres változás lehetőségét hozza a megmenekülésre. Mi a virágvasárnap jelentősége? Ez az ünnep a nagyhét kapuja, a hatodik böjti vasárnap. A virágvasárnappal Jézus életének utolsó hete kezdődik el, amely lezárja földi küldetését. Jeruzsálemhez közeledve sír a választott nép vaksága felett, mert nem hallgattak az isteni szóra, a próféták igehirdetésére, és ennek következményeit Jézus már előre látja. Ezen a napon történik a templom megtisztítása is, amely Jézusnak olyan oldalát mutatja meg, amelyről sokan nem szeretnének tudni. Pedig ez is Jézus, mivel nem alkudhat meg az istentelenséggel, a templomban történt súlyos torzulásokkal. A kovásztalan kenyerek ünnepén, amely a páskaünnephez kapcsolódik, áldozatokat mutattak be. Az áldozati állatokat korábban a templomnegyeddel szemközti Olajfák hegyén vásárolták meg. A főpapok azonban beengedték az árusokat arra a mintegy harmincöt hektáros területre, amelyet Isten a pogányok udvaraként jelölt meg. Itt imádkozhattak a nem zsidó vallásúak Jahvéhoz, 6

Reformátusok Lapja 2022. április 10.

Néhány nappal korábban Jézus meggyógyította Lázárt, ezért sok zsidó hitt benne. Mindannyian együtt indultak Jeruzsálembe. A Jézusban hívő zsidókon kívül kikből álhatott még ez a tömeg? Három kiemelt ünnepe van Izráelnek, a páska, a hetek és a lombsátrak ünnepe, amelyeket nem lehetett otthon megünnepelni, hanem Dávid városába kellett zarándokolni. Az első a sorban a kovásztalan kenyerek ünnepe, amely sok százezer főből álló tömeget is vonzott. Lázár feltámasztásának híre kétségkívül mindenkire hatással volt. A keresőket meggyőzte Jézus isteni eredetéről, a főpapokat azonban még jobban ellene hangolta. Féltek, átveszi a hatalmat, ezért akarták megöletni Jézust, de nem csak őt, Lázárt is. Nem Jeruzsálem népe üdvözölte Jézust királyként, hanem azok, akik látták a város felé vezető úton tett csodáit, például a vak Bartimeus meggyógyítását. Jeruzsálem népe azonban értetlenül kérdezi: ki ez? Tehát nem mondhatjuk, hogy a „hozsanná”-t és a „feszítsd meg”-et kiáltó tömeg ugyanaz. Lehet átfedés a két közösség között, hiszen bűnös emberekből állt mindkettő, de nem ugyanaz a kör. Mégis, hogyan változott meg a közhangulat „hozsanná”-ból „feszítsd meg”-re? A hozsanna héber kifejezés, jelentése a 118. zsoltár 25. versében így olvasható: „Ó, Uram, segíts meg!” A segélykiáltás a Messiásba vetett reménységet jelenti, ugyanakkor kérés is, hogy változtasson azon, ami nekünk fáj. Jézust azért követték az emberek, mert gondjuk volt. Közelében azonban hamar kiderül, az igazi probléma mélyen van. Két lehetőség áll előttünk ezután: elfogadjuk, hogy a baj gyökere a bűn, Isten jelenlétének hiánya, vagy azt mondjuk, Jézus nem az, akire szükségünk van, és tovább keresünk. Nagypéntekre ez a döntéshelyzet válik nyilvánvalóvá. A tömeg szerint életük legnagyobb gondja a római iga, a szolgaság volt. Azonban az ember legnagyobb nyomorúsága az Istentől való elszakadás, a halál. Jézus nem a bűn tünetét, hanem a gyökerét akarja kezelni. Nagypénteken megmutatkozik, hogy az ember sokkal jobban ragaszkodik a tünetek megszüntetéséhez, mint a teljes gyógyuláshoz. A tökéletes Jézus nem illett bele a világ elképzeléseibe, és ezért keresztre feszítették.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

| GONDOLATOK |

CS. NAGY JÁNOS

Hat nappal húsvét előtt A szerző péceli lelkipásztor

„Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt.” (Jn 12,7) Jézus szavai egy hívő szívébe engednek bepillantani. Mária hat nappal húsvét előtt Jézus lábára és fejére ritka és értékes nárduskenetet öntött, ő így készült a húsvétra. Egyszeri, megismételhetetlen gesztus a bethániai megkenetés, de amit Mária szívében Krisztus felfed, a mai református hívő lelkek kincse is, különösen húsvét előtt. Nekünk sincs nagyobb kincsünk, mint Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása, ami Mária szívét is betöltötte. Ő Jézus temetésére, azaz halálára tekintettel törte fel a szelencét és öntötte ki a kenetet. De jó lenne újra vagy először felfedezni, megismerni, megszeretni azt a Jézus

„Húsvét előtt vegyük elő ezt a mennyei kincset, poroljuk le, tisztogassuk meg, és tegyük az ünnep középpontjába!” Krisztust, „aki szeretett engem, és önmagát adta értem” (Gal 2,20), aki „az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, és engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított” (Heidelbergi Káté, 1. k-f.). Húsvét előtt vegyük elő ezt a mennyei kincset, poroljuk le, tisztogassuk meg, és tegyük az ünnep középpontjába! Ahogyan az ünnepi úrvacsora az Úrnak halálát hirdeti, amíg eljövend, tegye ugyanezt minden igehirdetés, ének, családi áhítat és bizonyságtétel. A mennyben sem lesz nagyobb kincsünk, mint a megöletett bárány, Jézus Krisztus, a megfeszített. A lelkünk kincse, amikor Jézust mindennél többre értékeljük. Mária nem a testvéreit, a családját kente meg, nem a halálból feltámadt Lázárt, de nem is Pétert, a neves tanítványt, végképp nem Júdást, hanem csak és kizárólag Jézust. Mennyi széttöredezett, cserepeire hullott életet és családot látunk! Mennyi sodródás, lehetőség, manipulatív erő hat ránk e világon! Még ezeknél is nagyobb lelki erő, mennyei vonzás, üdvözítő szeretet, örök isteni akarat és dicsőség összpontosul Urunk halálában, amely elszakíthatatlanul Jézushoz köti a szívünket, amint Máriáét. Ilyenkor, húsvét előtt nekünk is tisztáznunk kell, kit is értékelünk a legtöbbre.

Önmagunkat? Egy kegyes érzést? A családot? A nemzetet? A világbékét? A környezetet? Jézus megvédte Máriát Júdás álságos számonkérésétől. Jézus szerint Mária jól tette, amit tett! Jól teszed, kedves olvasó, ha nem a lelkipásztorért, nem emberekért, hanem Jézus halálára, temetésére tekintettel éled az életedet, teszed a dolgaidat! Krisztus reformált helyi egyházainak mindig lesz egy tagja, akihez ragaszkodunk, akinek szolgálunk, akit minden felett szeretünk: Jézus Krisztus, az egyház feje. Mária is rá tekintett, nem Júdásra vagy Péterre. De Máriát nem is riasztotta el mások jelenléte. Minket sem távolíthat el senki, legyen bár Péterhez vagy Júdáshoz hasonló, amíg Krisztus szerelme szorongat, és az ő halálára és feltámadására tekintünk. Amikor a lelkünk gazdag, úgy adunk Jézusnak, mint Mária. Ő nem üzletelt Jézussal, nem várt semmit. Amit tett, hálából tette, nem számításból vagy haszon reményében. Júdás számolt, Mária adott – micsoda ellentét! Mária adott, mert mérhetetlenül sokat kapott. Üdvösséges hitet kapott Jézus Krisztusban, amikor ott ült a lábainál, vagyis tanult tőle, hallgatta beszédeit (Lk 10,39). Örök reménységet kapott, mert látta Jézus hatalmát a halál felett, amikor testvérét, a több napja halott Lázárt feltámasztotta az Úr. Mária tudta, hogy Jézus szavai igazak, és ő valóban a „feltámadás és az élet” (Jn 11,25). Jézusban mennyei szeretetet kapott, amely megvédte őt. Néhány nappal húsvét előtt mi, reformátusok is oda fogunk ülni Krisztus lábaihoz, hogy őt hallgassuk, tőle tanuljunk. Oda ülünk, ahol Krisztusunk tanítása, a keresztről szóló beszéd felhangzik az igehirdetésekben. Oda gyűlünk, ahol imádságban segítségül hívjuk üdvözítőnket, feltámadáshimnuszokat éneklünk, és az Úr halálának jegyeit kapjuk az Úr asztalánál. A legjobb helyen leszünk, és nem azzal leszünk tele, amit mi adunk vagy teszünk, hanem azzal, amit Jézus Krisztus tett értünk a kereszten, mentő szeretetéből. Bár korunk néhány nappal húsvét előtt is zavarodottan harsog, a háborúk pusztító zaja morajlik, a haszonszerzés rohanása sodor, az életért folyó hősies küzdelmünkben mégsem veszítjük el a hívő szív nagy kincsét, Jézus Krisztust, a megfeszítettet. Reá van szükségünk most is, néhány nappal húsvét előtt.  2022. április 10.

Reformátusok Lapja

| AKTUÁLIS |

Nem ellenség, aki az igazat mondja A Helsinki Kerületi Bíróság elutasította a Päivi Räsänen parlamenti képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós WEBERNÉ Egyházmegye püspöke elleni vádakat. A ZSIKAI MÁRIA bírák egyhangú döntést hoztak. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ha Finnországban, amely a harmadik helyen áll a véleménynyilvánítás szabadságának nemzetközi rangsorában, megtörténhet annak megkérdőjelezése, akkor bármely más országban is megtörténhet. Päivi Räsänen 2019-ben Twitter-üzenetet tett közzé a római levél 1,24–27 verseivel, és kétségbe vonta a Finnországi Evangélikus Egyház (ELCF) és a Pride rendezvény hivatalos partnerségének létjogosultságát. – Saját egyházam döntését, és nem a kisebbségek jogait vitattam. Mélységes aggodalommal szemléltem – fogalmazott Räsänen –, hogy az egyházam saját hitvallását és ezzel együtt az emberek Isten Igéjébe és ezáltal Jézus Krisztus megváltó művébe vetett bizalmát ássa alá.

A VÁDPONTOK A főügyésznő, Raija Toiviainen három ügyben kezdeményezett büntetőeljárást a politikus ellen. Az egyik az említett Twitter-üzenet volt, a másik egy kisebb írása, amelyet 2004-ben tett közzé Férfinak és nőnek teremtette őket címmel. A mis�sziós egyházmegye püspöke, Juhana Pohjola ellen azért indult eljárás, mert mint a Finnországi Luther Alapítvány tényleges döntési jogkörrel rendelkező tagja terjesztette és az interneten is elérhetővé tette Päivi Räsänen művét. A harmadik eljárás pedig a 2019-ben adásba került Mit gondol Jézus a homoszexuálisokról? című rádiós beszélgetés nyomán indult meg. A korábbi rendőri vizsgálat megállapította, hogy nincs jogalapja egy bűnügyi vizsgálat elindításának a Férfinak és nőnek teremtette őket című kiadvánnyal kapcsolatban, hiszen ha a Biblia bármelyik tanítása elegendő ahhoz, hogy az abban foglaltakat bűncselekménynek nyilvánítsák, akkor a Biblia kiadása és terjesztése is bűncselekménynek számítana, és büntetést vonhatna maga után. – Minden vizsgált kijelentésem és írásom a 8

Reformátusok Lapja 2022. április 10.

„Alapvetően elutasítom a pernek azt az előfeltevését, hogy a kisebbségek és a kisebbségi jogok védelméhez cenzúrára van szükség.“ (Paul Coleman)

Biblia, ezen belül Pál apostol bűnről szóló tanításával kapcsolatos, illetve a Szentírásnak azzal a kijelentésével, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Nem mondtam semmi olyat, ami eltérne a klasszikus keresztyén tanítástól, és a házassággal kapcsolatos véleményem sem más, mint a Finnországi Evangélikus Egyház hivatalos álláspontja – fűzte hozzá Päivi Räsänen. A kerületi ügyész 2021 áprilisi keltezésű vádiratában pénzbírság kiszabását követelte a finn parlamenti képviselővel szemben 120 napi jövedelemének, Juhana Pohjola esetében pedig 60 napi jövedelemének megfelelő összegben. Az ügyész emellett legalább 10 000 eurós bírságot indítványozott a Finnországi Luther Alapítvánnyal szemben. A Helsinki Kerületi Bíróság a bírságok kiszabására vonatkozó igényt szintén elutasította. Az ügyészséget több mint

| AKTUÁLIS |

NÉVJEGY Päivi Räsänen orvos végzettségű politikus, 1995 óta képviselő a finn parlamentben, 2004–2015 között a kereszténydemokraták elnöke, 2011-től 2015-ig belügyminiszter. Pályafutása során eddig hét könyvet írt, néhányat közülük angol és magyar nyelvre is lefordítottak. Férje, Niilo Räsänen a teológia doktora, lelkész, öt felnőtt gyermekük van.

„Nem mondtam semmi olyat, ami eltérne a klasszikus keresztyén tanítástól és a házassággal kapcsolatos véleményem sem más, mint a Finnországi Evangélikus Egyház hivatalos álláspontja.” (Päivi Räsänen) hatvanezer euró perköltség megfizetésére kötelezte. Hét nap áll az ügyészség rendelkezésére, hogy az ítélet ellen fellebbezzen, így a kerületi bíróság döntése még nem jogerős.

AZ ÍTÉLET UTÁN Az ítélet kihirdetése után Päivi Räsänen parlamenti képviselő, Juhana Pohjola püspök és a nemzetközi emberi jogokra, valamint az európai jogra szakosodott és a védelmet támogató Paul Coleman sajtótájékoztatót tartott. Räsänen elmondta, hogy megkönnyebbült, boldog, hálás Istennek és mindazoknak, akik támogatták őt. – Megtiszteltetés, hogy megvédhettük a szólás- és vallásszabadságot, amely alapvető jog egy demokratikus országban. Remélem, hogy senki másnak nem kell ilyen eljáráson keresztülmennie a jövőben –

fogalmazott a finn képviselő. – Örülök, hogy a határozat nagyon alapos és belefoglaló értelmezésű. Nagymértékben támaszkodik az Emberi Jogok Európai Bíróságának a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó elveire. Megnyugtató, hogy pontosan végigelemezték, valójában mit mondtam és mit nem, mit írtam le és mit nem – mondta Räsänen. A volt belügyminiszter felidézte az ügyész szavait, aki úgy fogalmazott: „Päivi Räsänen hihet, amit akar a gondolataiban, de nem fejezheti ki a hitét.” – Ez a vallásszabadság korlátozása – jegyezte meg a politikus. – Eszembe jutott egy hasonló helyzet, amikor a vallásügyi kérdésekért is felelős miniszterként azt mondták nekem, hogy Kínában is működik a vallásszabadság: ott is szabadon lehet gondolkodni. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint mindenkinek joga van a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadsághoz. Ez a jog magába foglalja a vallás vagy a hit megváltoztatásának jogát is, valamint a hit gyakorlását egyedül vagy közösségben és nyilvánosan – mondta Räsänen, megjegyezve: – Bár a folyamat három évig tartott, és sok szempontból nehéz volt, örülök, hogy az ügy lehetőséget adott a Biblia és az evangélium tanításainak bemutatására. A döntés nemcsak a keresztyénekre vonatkozik, hanem valamennyiünkre, tehát mindenkinek joga van kifejezni a hitét. Az ítélet történelmi jelentőségű, mert Európa- és világszerte számos nemzet mérlegeli, hogy a kisebbségek emberi jogai megkövetelik-e a vallásszabadság, illetve a szólásszabadság újabb korlátozását.

A HÁBORÚ FOLYTATÓDIK Juhana Pohjola püspök arról beszélt, hogy hálás Istennek és mindazoknak, akik biztatták őket, hogy ne csüggedjenek és vallják meg hitüket. – Egy csatát megnyertünk, de a háború folytatódik. Tudjuk azonban – most, húsvét közeledtével különösen is –, hogy a kereszten Jézus győzött, és a feltámadt Krisztus az övéi között van. Megígérte, hogy soha nem hagy minket magunkra. Bármi jön, jó kezekben vagyunk. – A kerületi bíróság döntése várható volt – emelte ki a püspök. – Ez nemcsak számunkra győzelem, hanem a finn szólásés vallásszabadság számára is, sőt, kiterjed az országhatáron túlra. Az ügyészség a félelem árnyékát vetette társadalmunkra, mivel a szexualitásról szóló keresztyén tanításokat kriminalizálni akarta. A kerületi bíróság az ítélettel határozott jelzést küldött, megvédi alapvető állampolgári és keresztyén jogainkat. Nem kevésbé lényeges, hogy mindig elítéltük a rágalmazást, 2022. április 10.

Reformátusok Lapja

| AKTUÁLIS |

hogy egy szentírási szakasz egy adott értelmezése helyes-e. Bár mind az ügyész, mind a bírák kezdettől fogva kijelentették, hogy a tárgyalás a jogokról és a szabadságról szólt, nem pedig a bibliaértelmezésről, a SzentNÉVJEGY írás mégis kiemelt szerepet játszott a tárgyalóteremben, és mindkét fél Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke olyan gyakran hivatkozott bibliai szöa Helsinki Egyetemen és a Fort Wayne-i vegekre, hogy a bíróság elnökének Concordia Teológiai Szemináriumban emlékeztetnie kellett őket, hogy a bítanult teológiát. Vendégprofesszorként rák a finn jog, nem pedig a keresztyén dolgozott az ontariói Concordia Lutheránus Teológiai Szemináriumban. szent irat alapján fognak dönteni az 2021. január 23-án választották meg ügyben. Az ügyészség az eljárás során a missziós egyházmegye püspökévé, CENZÚRA NÉLKÜL a keresztyén tanításokra vonatkozó augusztus 1-jén szentelték fel. keresztkérdéseket tett fel a püspök és Päivi Räsänen külön köszönetét fejezte Nős, négy gyermek édesapja. Räsänen teológiájával kapcsolatban. ki a védelmet támogató Paul Coleman Az ügyészség bírálta a vádlottak által nak, az ADF International ügyvezető használt „szeresd a bűnöst, gyűlöld a bűnt” kijelentést, és igazgatójának. – Üdvözöljük a Helsinki Kerületi Bíróság döntéa záróbeszédben azt állította, hogy a „bűn” szó használata sét – méltatta az ítéletet Coleman –, hiszen a bíróság megerő„káros” lehet. A vád érveire, miszerint az ember cselekedetei sítette a szólásszabadsághoz való jogot, és elutasította a Päivi nem választhatók el a személyiségétől, a védelem azt válaRäsänen parlamenti képviselő és Juhana Pohjola püspök elleni szolta, hogy ez a megkülönböztetés az emberiség kereszvádakat. Egy szabad társadalomban mindenkinek lehetővé kell tyén felfogásának, valamint az engesztelésről és az üdvöstenni, hogy a cenzúrától való félelem nélkül megoszthassa a ségről szóló tanításnak lényeges része. meggyőződését. Ez minden szabad és demokratikus társadalom alapja. A beszéd kriminalizálása az úgynevezett gyűlöletbeA LEGFONTOSABB POLGÁRJOGI KÉRDÉS szédre vonatkozó törvények által kizárja a nyilvános viták lehetőségét, és komoly fenyegetést jelent demokráciáinkra nézve. Az LMBTQ-aktivisták az ítélet kihirdetésének napján adott A véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozásnak és nyilatkozataikban arról beszéltek, hogy számukra még nem korlátozásoknak nyomós társadalmi okának kell lennie. A bíróvilágos, a bíróság döntése alapján hogyan fogják értékelni a ság arra a következtetésre jutott, hogy ilyen indok nem állt fenn. vallási beszéd által okozott károkat. Miközben a győzelmet ünnepeljük, tudjuk, hogy az igazi győzeKerttu Tarjamo, az 1974-ben alakult Seta LMBTQ jogvélem az lesz Európában, ha nem fordulnak majd elő ilyen esetek, dő szervezet főtitkára bátorítónak nevezte, hogy a bíróság mert ha mégis, akkor rengeteg időt és energiát fog felemészteni egyetértett abban, hogy „Räsänen nyilvánosan megfogalaz ártatlan emberek védelme. Végül pedig soha nem tudjuk majd mazott véleménye a melegekről mélyen sértő sok szexuákimondani, hogy győzött a szólásszabadság – tette hozzá, majd lis kisebbséghez tartozó személy számára”. Tarjamo szerint kifejtette: – Alapvetően elutasítom a pernek azt az előfeltevését, a per azt jelezi, hogy Finnországban komolyabban veszik az hogy a kisebbségek és a kisebbségi jogok védelméhez cenzúrára LMBTQ-emberek elleni gyűlöletbeszédet, és a bíróság dönvan szükség. A cenzúra nem használ a kisebbségeknek, de megtése „nem jelenti azt, hogy a véleménynyilvánítás vagy a valerősítheti a többség hatalmát. Ezt láthatjuk a történelemben és lásszabadság szabadon felhasználható a diszkrimináció vagy napjainkban is, ha körülnézünk a világban, hiszen tapasztaljuk, a gyűlöletbeszéd igazolására”. hogyan használják a cenzúrát különböző országokban: Kínában, Tarjamo szerint nem minden gyűlöletbeszéd büntethető a Pakisztánban, Oroszországban vagy máshol. Ez a per nemcsak finn jog szerint, de a sértő kijelentések zaklatásnak minősüla keresztyéneknek fontos, hanem különösen a kisebbségekhez hetnek, és a nemzeti diszkriminációellenes törvényt felül tartozóknak, mert a szólásszabadság kulcsfontosságú a szálehetne vizsgálni, hogy tartalmazzon olyan kijelentéseket, mukra. Ezért a mi győzelmünk az ő győzelmük is. amelyek védelmet biztosítanak nemcsak az egyéneknek, hanem embercsoportoknak is. NEM A BÍRÓSÁG FELADATA A finnek 70 százaléka támogatja az azonos neműek házasságát, amely 2017 óta legális az országban. Sokan az LMBFontos kiemelni, hogy a bíróság határozatában azt is kijeTQ-közösség méltóságának védelmét tekintik a legfontosabb lentette, nem az ő feladata a bibliai fogalmak értelmezése. polgárjogi kérdésnek.  FOTÓ: ADF INTERNATIONAL A finn jog szerint – mondták a bírák – nem tudják eldönteni, és most a bíróság kijelentette, nem követtük el a felbujtás bűncselekményét. Ellenkezőleg, a természetjoggal és a Bibliával összhangban tanítottuk az emberiesség és a házasság fogalmát. Örülök a döntésnek, de problémásnak tartom, hogy a kerületi bíróság úgy ítélte meg, Päivi Räsänen Férfinak és nőnek teremtette őket című írása sértő beszédet tartalmaz, noha nem tartja Räsänen írását a büntető törvénykönyvben leírtak szerint becsmérlőnek – kommentálta Pohjola a döntést.

10 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

| AKTUÁLIS |

Mit használ a cenzúra? Paul Coleman az ADF International ügyvezető igazgatójaként dolgozik a szervezet bécsi székhelyén. Legfőbb területének a szólásszabadság védelmét tekinti. Szervezetének jelentős szerepe van Paivi Räsänen finn képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspökének perében. Meggyőződése, hogy a szólásszabadság még soha nem volt annyira össztűz alatt, mint éppen napjainkban. A jogtanácsos egy közelmúltban adott interjúban arra a kérdésre, hogy miért kellene a modern Európának aggódnia a szólásszabadság miatt, azt válaszolta, hogy a szólásszabadság minden valóban szabad és demokratikus társadalom alapköve, amely nélkül nem lehet valódi vita a polgárok között, vita nélkül nincs demokrácia. Hitler 1933-as hatalomátvételekor például az első „szükségrendelet” a szólásszabadság korlátozása volt.

Miközben a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban egyre több törvényt fogadnak el, illetve egyre több a témával kapcsolatos büntetőeljárás, az európai szólásszabadság helyzete folyamatosan romlik, és a korlátozások a büntetőjogból az élet minden területére átterjednek, így az egyetemi kampuszokra, munkahelyi magatartási kódexekre, Facebook-szabályokra és így tovább.

VISSZATEKINTÉS

ELLENKEZŐ HATÁS

Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi európai helyzetet, vissza kell tekintenünk a múlt század közepére. A második világháború után a nemzetközi közösség összefogott, és létrehozta az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az újonnan megalakult testület tagállamai ezután kidolgozták és elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948), amely nem kötelező erejű, de alapvető fontosságú. Ezenkívül megalkottak egy sor kötelező érvényű emberi jogi szerződést is. A dokumentumok kidolgozása során heves viták folytak a szólásszabadság kérdéséről. Két ellentétes nézet alakult ki. Az egyik oldalon a nyugati liberális demokráciák – az Egyesült Államok, Kanada és Nyugat-Európa – álltak, amelyek mind a szólásszabadság erős védelme mellett érveltek. A Szovjetunió és a kommunista vezetésű európai országok mind a szólás korlátozását tartották fontosnak. Így, bár nagy hangsúlyt kapott a szólásszabadság, a kommunista vezetésű országok beiktattak számos máig ható szóláskorlátozást, köztük a „gyűlöletkeltés” tilalmát. Ugyanakkor azok az európai országok, amelyek egykor védték a szólásszabadságot, és a korlátozások ellen szavaztak, mára saját „gyűlöletbeszéd-törvényeket” léptettek életbe.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának két bírája szerint „a szélsőséges vélemények sokkal több kárt okozhatnak, mint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása”. Arra azonban alig van bizonyíték, hogy ez hatékony stratégia – vélekedik Paul Coleman. – A beszéd kriminalizálása több feszültséget okoz, mint amennyi enyhülést valójában eredményez. A szólásszabadság a legjobb eszköz az elnyomás elleni küzdelemre és a gyűlölet ellen. Képzeljük el azt a világot, ahol a véleménynyilvánítást nemcsak korlátozzák, hanem államilag, büntetőjogi szankciókkal fenyegetik, és az uralkodó politikai és kulturális ortodoxiával való szembenállás rendőri és büntetőjogi eljárást von maga után. Ne gondoljuk, hogy ez távoli diktatúrákban történik. Az ilyen esetek százas nagyságrendet elérő gyakoriságúak Európában.  WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

KÉPLÉKENY FOGALOM A jogtanácsos a „gyűlöletbeszéddel kapcsolatban” ötven esetet gyűjtött össze Censored című könyvében (a mű magyarul is megjelent a Kairosz Könykiadó gondozásában Cenzúrázva címmel). A szerző arra a következtetésre jutott, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvények a gyakorlatban nem működnek, a hatóságok számára ugyanis lehetetlen meghúzni a határt az elfogadható és az illegális között. A gyűlöletbeszéd fogalma rendkívül képlékeny, szinte bármilyen beszédre és helyzetre alkalmazható: egy lelkész prédikációjára, egy tüntető táblájára, egy magánbeszélgetésre – nincsenek érzékelhető határok.

ADF INTERNATIONAL Az Alliance Defending Freedom (Szövetség a Szabadság Védelméért– ADF) 1994-ben alakult. A szervezetet Bill Bright, a Campus Crusade for Christ (Egyetemi Hadjárat Krisztusért) alapítója, Larry Burkett pénzügyi tanácsadó, James C. Dobson, a Focus on the Family (A Család a Középpontban) elindítója, D. James Kennedy lelkipásztor és Marlin Maddoux, az USA Radio Network elnöke hívta életre. Az Alliance Defending Freedom (ADF) a világ egyik legnagyobb jogi szervezete, amely elkötelezett a vallásszabadság, a szólásszabadság, a házasság és a család, a szülői jogok, valamint az élet szentségének védelme mellett. Kiterjedt ügyvédi hálózattal rendelkezik világszerte. Támogatói között olyan ismert nevek szerepelnek, mint Amy Coney Barrett, az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmánybírája, Mike Pence volt alelnök, William Barr és Jeff Sessions volt főügyészek, valamint Josh Hawley, Missouri állam szenátora. Az ADF a világ egyik legnagyobb jogi szervezete, amely a vallásszabadság, a szólásszabadság, a házasság és a család, a szülői jogok, valamint az élet szentségének védelme mellett kötelezte el magát. Kiterjedt ügyvédi hálózattal rendelkezik világszerte.  WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

2022. április 10.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

A szülőföld belső tájjá változik át bennünk ILLÉNYI ÉVA

A lelkészek retorikájában is fontos az értő és értető beszéd – mondja Kerekes Barnabás, a Baár– Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanára, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke. A Szóról – szóval című rádióműsor szerkesztője fáradhatatlan munkájáért több rangos elismerésben részesült, többek között Bonis Bona életműdíjjal is jutalmazták. Tavaly megkapta a pedagógusoknak adományozható legmagasabb kitüntetést, az Eötvös József-díjat.

Amikor felhívtam telefonon, a találkozásra nehezen találtunk időpontot, tele volt a naptára: nyelvművelő verseny itthon, határon túl, anyanyelvi konferencia, rádióműsor, és közben tanárként, osztályfőnökként is helytáll a gimnáziumban. Honnan ez az elköteleződése a magyar nyelv iránt? Életem meghatározó települései Tokaj-Hegyalján vannak. Egy felsőoktatási Kazinczy-versenyen a köszöntőbeszédben mondta Gál Sándor felvidéki költő: „A szülőföld belső tájjá változik át bennünk.” Ebben a mondatban minden benne van. Sátoraljaújhelyben születtem, Olaszliszkán nőttem fel, az akkori magyar–történelem szakos tanárom is azt mondta: legyünk büszkék arra, hogy Kazinczy, Kossuth és a Rákócziak földjén élünk; tizenéves gyerekként ez megérintette a lelkemet. Középiskolásként Sárospatakon, az iskolakertben naponta találkoztunk nagyjaink szobraival, és örömmel mentünk be a Nagykönyvtárba is. A szülőföld iránti rajongásom máig megmaradt.

6-án a Kazinczy-díj Alapítványt. Arra ösztönözte a színművészeket, a rádió- és televízióbemondókat, a pedagógusokat, hogy tegyenek a helyes magyar kiejtésért. Győrben találkoztam Z. Szabó László tanár úrral is, aki nagy hatást tett rám: főszervezőként szerényen tette a dolgát, alázatos volt.

Úgy tudom, már iskolásként részt vett a Kazinczy-versenyeken, igaz, akkor még csak versenyzőként. A hetvenes évek elején voltam gimnazista, a magyartanárom, Csuhaj Varjú Imréné, Erzsike néni megkérdezte, hogy részt vennénk-e a Kazinczy-versenyen. Többen is rábólintottunk. Még másodikos koromban sem értem el különösebb eredményt, aztán harmadikosként hatodik lettem az iskolai versenyen, negyedikben pedig megnyertem a házi fordulót, így Sátoraljaújhelyben részt vehettem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei döntőn.

Ma az élet minden megszólalásában fontos a „megértés”? Már 1966-tól az tud eredményesen szerepelni a középiskolai Kazinczy-versenyeken, aki érti és érteti a tolmácsolandó szöveget. A kétszintű érettségi középpontjában is a szövegértés áll. A versenyző fiatalok egy része belátja, hogy az is fontos, hogy mit kapnak a versenytől. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyre készülve sok mindent megtanulnak: grammatikát, stilisztikát, retorikát, a magatartás- és érintkezéskultúrát és így tovább. A fiatalok megtanulják, hogyan kell egy szöveget megszerkeszteni, felépíteni, egy beszédet nagy nyilvánosság előtt elmondani, és a tanultakat egész életük során hasznosíthatják.

Miért volt ez a verseny hatalmas adomány középiskolás korában? Ha a mai Kazinczy-versenyrendszert vennénk alapul, akkor 1975-ben nem is mehettem volna Győrbe, mivel a megyei döntőn csak harmadik helyezést értem el, és ma csak ketten juthatnak tovább. Pedig az a győri három nap meghatározta a további pályafutásomat. Ott találkoztam Deme László professzor úrral, Péchy Blanka színművésznővel, akiről kiderült, hogy a lakáscserére szánt pénzéből hozta létre 1960. április 12 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

A diploma megszerzése után Budapestre került a Györffy Utcai Gép- és Gyorsíró Iskolába, már itt igyekezett a magyar nyelv kultuszát kialakítani. Ebből a szakiskolából, később szakközépiskolából került a Baár–Madas Református Gimnáziumba. Nemrég nyilatkozta, hogy szerencsére vannak még olyan fiatalok, akik fontosnak tartják a nyelvművelést. Ebben az iskolában mégsem magyart tanít, hanem történelmet… A magyar nyelv ápolása az én szabadidős elfoglaltságom. A tanítványaimat is arra biztatom, hogy igyekezzenek valamilyen értékteremtő hivatást, elfoglaltságot találni.

Az Anyanyelvápolók Szövetségében is vezető tisztséget tölt be… A szervezetet 1989-ben hoztuk létre, három évvel később, harmincöt évesen megalakítottam ennek ifjúsági tagozatát, és soha nem gondoltam volna, hogy még hatvanöt évesen is a vezetője leszek. Szoktam mondani a fiataljainknak: „Gyerekek, kissé furcsa, hogy egy ősz hajú ember vezeti az ifjúságot.” Mire ők azt mondják: „Ilyen őrültet úgyse találnánk.” Egy évben

| INTERJÚ |

NÉVJEGY Kerekes Barnabás a sárospataki érettségit követően a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Első munkahelye a tiszaladányi Darvas József Általános Iskola volt. 1981-ben került a fővárosi Györffy utcai gépíróiskolába, ahol tizenegy évig igazgatóhelyettesként dolgozott. 1997-ben a Baár–Madas Református Gimnázium tanára lett, 2006-ig igazgatóhelyettese. Számos pedagógiai és nyelvműveléssel kapcsolatos írása jelent meg, több könyv (társ)szerzője. Díjai, elismerései: két Kazinczyérem, Kazinczy-emlékérem, Miniszteri Dicséret, Kiváló tanár, Z. Szabó Lászlóemlékérem, Sátoraljaújhely Pro Urbe-díja, többször az Év Felkészítő Tanára, Makkai Sándor-díj, Magyar Örökség Díj a Beszélni nehéz! mozgalom egyik vezetőjeként, Lőrincze-díj, Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért, Aranka György-díj, Eötvös Józsefdíj, Mikóháza díszpolgára. A budapesti Pozsony úti gyülekezet presbitere.

az 52 hétvégéből mintegy 35-37 hétvégén vagyok valamilyen rendezvényen. Az Anyanyelvápolók Szövetségének táborát majd’ harminc éve vezetem. Az annak idején háromnapos táborok ma már tíznaposak, Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában tartjuk, ahova az elszakított területekről is érkeznek fiatalok, a Délvidékről, a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből. Erdélyben megalakult az Aranka György Társaság, Zsobokon, Kalotaszegen is van táborunk, ott is vannak a magyar nyelv iránt elkötelezett, nagyszerű fiataljaink. A Mondjuk helyesen! című könyvük mindazoknak szól, akik szeretnének magabiztosan megszólalni, ügyelve a hibátlan kiejtésre. A szép magyar beszéd ma már sok esetben a médiumokból is hiányzik. Megmosolyognak, amikor azt mondom, hogy amikor én ott dolgoztam, a Magyar Rádióban minden

megszólalót mikrofonengedélyhez kötöttek. És olyan remek beszédtanáraink voltak, mint Wacha Imre, Horváth Lajos, Vadász Ágnes. A Magyar Rádióban 1976. március 4-én indult el a Beszélni nehéz! című adásfolyam, amely ott 813 adást élt meg, egyetlen adása sem maradt el. 2007. május 25-én a Magyar Rádió akkori elnöke egyetlen tollvonással mind a négy anyanyelvi műsort megszüntette. Nekem is egy telefonhívással üzenték meg, hogy vége. Utána felhívtam Juhász Juditot, aki a Magyar Katolikus Rádió akkori vezérigazgató-helyettese volt, ő első szóra átvette az anyanyelvápoló műsort. A Szóról – szóval is arra figyelmezteti az embereket, hogy egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan mondanak ki. A beszélőket félre fogják érteni, ha rosszul fogalmazott, helytelenül elmondott, pontatlanul tagolt mondatokban beszélnek. 2022. április 10.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

Sok ilyen félrehallás okoz félreértést… Tizenévesen Szerencsen álltam az állomáson, amikor először tudatosult bennem, félreérthetőek lehetnek a mondataink. A következőt hallottam a bemondótól: „Tokaj expressz vonat érkezik a harmadik vágány mellett, kérjük, vigyázzanak.” Majd megismételte ugyanazt, ugyanúgy. Miközben várakoztunk, elkezdtem gondolkodni az elhangzottakon: ha ezt most komolyan kell vennünk, akkor a vonat a harmadik vágány mellett érkezik, vagyis kisiklik.

tán, és voltak olyanok is, akik a szünetben azt mondták: „Tanár úr, ne tessék haragudni, de ezt nem nézzük tovább.” Gyakori kérdés, hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás: a médiumok azt közvetítik, amire az embernek igénye van, vagy a médiumok formálják az embert? Az egyik „tehetségkutató műsor” kapcsán megkérdezték a nézőket, hogy a bírálóbizottság tagjai legyenek-e kíméletlenek a versenyzőkkel. A megkérdezettek 75 százaléka azt válaszolta,

„…gyermekeink mai neveletlensége a következő felnőtt korosztály normája lesz.” Az is fontos, hogy a lelkészek is jól, érthetően beszéljenek, hiszen a hívőnek értelmeznie kell a prédikáció üzenetét. A lelkészek retorikájában különösen fontos az értő és értető beszéd. Erre mondok is egy példát: „Szívből könyörgök néked, kegyes, teremtő Istenem, e napot is engedd meg békességgel véghez vinnem...” Ezzel az imádsággal kezdjük a napunkat itt, a gimnáziumban. Hogyan mondjuk: e napot vagy e napot? Az első forma a helyes. A 23. zsoltárt énekelve: „Azúr” énnekem őriző pásztorom, vagy az Úr? Nyilván a második. Érdekes az is, hogy van-e az elmondottakban lélek, vagy csak rutinszerűen eldaráljuk, mint sokszor az úri imádságot. Protestáns lelkészeknek tartott tanácskozásokon felhívtuk a figyelmet arra, mennyire nem mindegy, mit és hogyan mondanak. Hatalmas, legalább egymilliós szókészletünk van, hozzá világos nyelvtani szabályrendszerünk, ha ezeket helyesen használjuk, nem lesznek belőle efféle torzulások: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága halottunk, Kovács József 70 éves korában elhunyt.” Tehát a halottunk elhunyt. Ma a karácsonyt egyre többen már csak „kari”-nak hívják. Az egyik kedves növendékem mesélte, hogy a virágárusnál a halottak napi koszorú így volt kiírva: „hali-napi koszi”. A villamoson egy alkalommal gyászruhás emberekkel utaztam, egyikőjük zsebében megszólalt a telefon; beszélgettek, majd az illető így búcsúzott el: „Találkozunk a ravinál.” A ravatalozónál… Igen. A stílustalanságnak, az ízléstelenségnek ma már nincs határa. Régóta emlegetem, hogy szeretnék néhány „új” szót elterjeszteni: Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok! Köszönöm szépen! Bocsánatot kérek! Ma már csak „viszlát” van és „viszhall”, „jó reggelt” és „köszi”. Győrben, a Kazinczy-táborban megkérdeztem a fiataloktól, mit jelent az a mondás, hogy zsindely van a háztetőn. Meglepő volt számomra, hogy senki sem tudta. Nem az a legnagyobb baj, hogy nem ismerik a szólást, hanem a tartalom, az, hogy a magatartásukkal, beszédmódjukkal mennyire vannak tekintettel a körülöttük élőkre. Más: hetven-egynéhány diákommal elmentünk megnézni egy színházi előadást, de a játék közben a diákok sokszor rám néztek „a furcsaságok” halla14 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

hogy igen, legyenek kíméletlenek. Tehát ne kritikus, ne őszinte és szakmai értékelés legyen, hanem kíméletlen. Ez is árulkodó. A fiatalokat hogyan lehetne mégis értékkel megszólítani? Például a hagyományos emberi értékek felmutatásával. A buldózer és az elefánt eleganciájával közlekednek azok, akik mindent igyekeznek eltiporni, ami hagyományos érték. Deme László professzor úr egy mondatát gyakran emlegetem: „Vigyázzunk, mert gyermekeink mai neveletlensége a következő felnőtt korosztály normája lesz.” Az egyik Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny feladatlapjának feladatai közé becsempésztem egy kérdést: mi a különbség „szabadság” és „szabadosság” között? Egy országos anyanyelvi versenyen, amelyen a szakképző iskolák legjobbjai voltak, körülbelül hatvanan, egy sem tudott különbséget tenni a két fogalom között. Számukra a szabadság azt jelenti: azt csinálok, amit akarok. El kell mondani a fiataloknak, hogy a bibliai aranyszabályt lenne jó elővenni: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük…” (Mt 7,12) Ön is számos díjat kapott elkötelezett munkájáért. Legutóbb megkapta a pedagógusoknak adományozható legmagasabb kitüntetést, az Eötvös József-díjat. Ezekről rendkívül szerényen nyilatkozott: „A cím, a rang nem érdekel, a szolgálat annál inkább.” Még mindig nagyon szeretek tanítani. Sokan mondják, hogy kiégnek, egy bizonyos idő után sem gyereket, sem osztályt, sem iskolát nem szívesen látnak. Én ezt még nem érzem, pedig papíron körülbelül két hónap van a nyugdíjazásomig. A gyerekeket szeretni kell, ez a kulcsa a pedagógusi munkának. Van, aki horgászik, bélyeget gyűjt, az én hobbim a nyelvművelés. Egy kedves Kazinczy-díjas tanár mondta, amikor megkapta az elismerést, hogy nem is érti, miért kapta, hiszen ő csak teszi a dolgát. Az ember ne higgye magáról, hogy azonosítania kell önmagát a díjjal. A legnagyobb kitüntetés egy tanár számára, ha a neveltjei magukkal visznek valamit, magukban, belőlünk. Egyébként sem az én érdemem… Soli Deo gloria!  FOTÓ: HIRLING BÁLINT

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Az érzelmekről nem gyakran beszélünk, vagy ha mégis, akkor csak érintőlegesen. Személyes érzelmi életünkbe nem szívesen engedünk betekintést, nem adjuk ki magunkat, nehogy mások visszaéljenek vele. De szükség van arra, hogy kifejezhessük a mély belső átéléseket, akár jók, akár negatívak, néhány ember, barát előtt, akikben bízunk. Jó volna, ha egyházi körben, a gyülekezetben felszabadultan örülhetnénk vagy őszintén sírhatnánk is, ha úgy érezzük, átélve azt, hogy a testvéri közösségben megosztott öröm sokszorozódik, a kimondott bánat pedig könnyebbül. Az intimitásnak ezt a légkörét lehetne építeni, fejleszteni kisebb közösségben. Baj, ha valaki nem meri örömét megmutatni, mert irigykednek rá, vagy rejtegeti a könnyeit, mert mások zavarba jönnek tőle. Elmagányosodunk. Jézus is kifejezett érzelmeket. Indulatokat is mutatott, meglepő kifakadást, amikor például a megdicsőülés hegyéről visszatérve ott találta tehetetlen tanítványait egy beteg, holdkóros fiúval és apjával. Hallva a vitát, hogy nem tudták meggyógyítani, azt mondta: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket?” (Mt 17,17) Szenvedést jelentett Jézusnak az értetlenség és hitetlenség. Nem türelmetlenség, egyéni sérelem vagy fáradtság volt ez, hanem az Isten ügyéért érzett féltés és felindulás. Hiszen korábban kiküldte a tizenkettőt Izráel elveszett népéhez, és akkor felhatalmazást adott nekik, hogy a tisztátalan lelkeket kiűzzék és a betegeket gyógyítsák. A másik ilyen jelenet a templomtisztítás alkalma volt (21,12). Noha egyértelműen Jézus prófétai tette volt, mégis benne volt az ő személye szenvedélyes fájdalma és szeretete is. Jézus jajmondásai nem egyszerű panaszok, amilyeneket mi szoktunk mondani, vagy lamentálás, mint a zsoltárok panaszdalai, nem is ítélethirdetések voltak a farizeusokkal és írástudókkal szemben, akik ellenségesen viselkedtek vele, hanem nagy, leleplező kijelentések. Annak kifejezése, hogy Jézus a Mindenható ajándékát hozta népének: jelenlétét és gyógyítását, de ők nem fogadták el, nem kellett nekik, elutasították. Bár voltak néhányan, akik érdeklődtek Jézus tanítása iránt, egyéni beszélgetéseket is akartak folytatni vele, többségük ellene fordult, gyűlölte őt, halálba küldte. A jajmondások után fölsóhajt Jézus Jeruzsálem miatt. A virágvasárnapi király, akit a sokaság ujjongva üdvözölt, nem örül, hanem siratja a várost, amikor szeme elé tárul látványa. Akkor is népét és vallási vezetőit siratja, akik nem ismerték fel a békességre vezető utat (Lk 19,41–44). 

IMÁDKOZZUNK!

Zákeus (Lukács 19,1–10) Kicsi vagyok, Jézus, egy a legkisebbek közül, ott a tömegben, Jerikóban. És szeretnék jól helyezkedni, magamat neked megmutatni, de magamtól nem tudom, hogy az a jó hely hol van, ahol én elég vagyok neked. Ahol elégedett lehetek magammal.

De te emberi-mennyei szavaddal szólsz, és már megyek is, lépek, indulok feléd. Magam mögött hagyva mindent, amiről azt hittem, én vagyok. Mert most már tudom, hogy nekem megmentő kegyelmed épp elég. Ámen.  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Nagyszombat Jézus Krisztus szenvedésének, kereszthalálának hetét az Úr temetésének és sírban nyugvásának elbeszélése zárja az evangéliumokban. Arimátiai József, a nagytanács Isten országát váró tagja elkérte Pilátustól Jézus testét (Mk 15,43). Ez a derék és igaz férfiú olyan, sziklába vágott sírboltba helyezte a megtört testet, amelyben „még soha senki sem feküdt” (Lk 23,53). Lukács hangsúlyozza még: „Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.” (Lk 23,56) János bizonyságtétele szerint is fontos, hogy egy eddig senki által nem használt, új sírba helyezték Jézust, a temetéssel siettek a szombati páskaünnep miatt (Jn 19,41–42). Máté kiemeli, hogy az Arimátiából való József Jézus tanítványa és gazdag ember volt (Mt 27,57). Az Úr testét méltóképpen felkészítette a temetésre, majd a saját új, sziklába vágatott sírjába helyezte Jézust. Hangsúlyos, hogy a „sír bejáratához egy nagy követ hengerített” (Mt 27,60). Ez a kő a szombati nyugalomnap egyik fontos szereplője. A főpapok és a farizeusok még halálában is hamis vádakkal illetik Jézust, miszerint a tanítványok ellopják Jézus testét, hogy azt állíthassák: harmadnapra feltámadott az Úr. Pilátus nem volt hajlandó őrséget állítani a sírhoz. Ezért a főpapok és farizeusok „elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt” (Mt 27,66). Az indulatok nem nyugodtak szombaton, a teremtés hetedik napján sem. A nagyheti szenvedések a teremtés hetének visszáját mutatják meg: az ember ítélkezik az Isten Fia felett, a szombatnap forrongó indulatokkal teli kényszeres pihenővé lett. Ennek szimbóluma a lepecsételt kő. Jézus még halálában is megtartja az Úr parancsolatát, hogy a harmadik napra a feltört pecsét, az elhengerített kő legyen a feltámadás bizonyosságává. „Nincsen itt, mert feltámadt!” (Mt 28,6)  PAP FERENC 2022. április 10.

Reformátusok Lapja 15

| HIT-VALLÁS | SZABÓ LÁSZLÓ lelkipásztor • Budapest-Újpest-Belsővárosi Református Egyházközség

A Biblia ihletettsége, tekintélye és tévedhetetlensége A Hit-Vallás rovat előző cikkében Isten felénk irányuló kommunikációjának két csatornáját különböztettük meg: az egyik az általános, a másik a különleges kijelentés.

z általános – egy, Aquinói Tamásra visszavezethető hasonlat alapján – olyan, mint amikor az alkotást – ebben az esetben a teremtett világot, azon belül pedig főként a természetet, az embert és a történelem folyását – vizsgálva következtetünk az alkotó – ebben az esetben Isten – képességeire és jellemére. Az utóbbi – maradva az iménti analógiánál és részben továbbfejlesztve azt – olyan, mint amikor az alkotó nem a művein keresztül, tehát közvetve, hanem közvetlenül szól hozzánk. A kommunikáció mindkét csatornája fontos, a különleges kijelentés mindazonáltal elsőbbséget élvez tekintettel arra, hogy érthetőbb és több információt tartalmaz, a megváltás üzenetét például kizárólag ebből ismerhetjük meg. A különleges kijelentés halmazán belül a Biblia a legjelentősebb részhalmaz, ezt tekintjük hitünk és életünk egyetlen zsinórmértékének. Az alábbi cikkben a Biblia ihletettségének, tekintélyének és tévedhetetlenségének kérdéseit járjuk körül.

A BIBLIA IHLETETTSÉGE

„..mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szóltak az Istentől küldött emberek...” (2Pt 1,21)

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre...” (2Tim 3,16)

Nem csak mi mondjuk a Bibliáról, hogy Istentől származó kijelentés, maga a Biblia is így nyilatkozik önmagáról. A vonatkozó igeversek közül most csupán azt a kettőt vesszük górcső alá, amelyek az Istentől való származás megvallása mellett a hogyan kérdésére is választ adnak, más szóval bemutatják a bibliai iratok előállásának általános forgatókönyvét. A 2Pt 1,21 az üzenettel és az üzenet átadásával foglalkozik. Az üzenettel kapcsolatban azt állítja, hogy annak forrása nem az ember, hanem Isten. A Tízparancsolat, az „Így szól az Úr” és a „Bizony, bizony, mondom nektek” kezdetű részek esetében ez könnyen belátható, hiszen ezek Isten tulajdon szavai. Péter azonban a prófécia szót használja, ami az említett szakaszoknál lényegesen nagyobb halmazra utal. Miért? A zsidók „a törvény és a próféták” kifejezéssel utaltak a Krisztus előtti írott kijelentésre. Mózes könyvei a törvény, az összes többi a próféták, és ebbe beleértendők a szó legszorosabb értelmében vett prófétai könyveken túl a történeti, valamint a költészetet és a bölcsességirodalmat tartalmazó iratok is. A „törvény” isteni eredetét illetően az összes zsidó felekezet egyetértett, a „próféták” címszó alá tartozó iratokat azonban egyik-másik irányzat kevésbé vagy egyáltalán nem becsülte, inkább emberi alkotásként tartotta számon. Az apostol kijelentése nyilvánvalóvá teszi, hogy az ószövetségi iratok alapját képező üzenetek mind Istentől származnak. Sőt! Minthogy ezek az iratok jelentették akkoriban az egész Bibliát, Péter kijelentését kategorikus megállapításként értelmezve – a bibliai kánon bővülésére való tekintettel – az újszövetségi iratok alapjául szolgáló üzenetekre is vonatkoztathatjuk. Az üzenet átadásával kapcsolatban pedig arról értesülünk, hogy az Istentől küldött emberek a Szentlélektől indíttatva szóltak. Mit jelent ez? Egyrészt azt, hogy a Szentlélek nem hagyta az üzenetet megrekedni bennük, szólásra késztette őket. Másrészt azt, hogy a Szentlélek felügyelte szavaikat, hogy azok ne körülbelül, hanem pontosan azt fejezzék ki, amit az Úr átadott nekik. A 2Tim 3,16 az Istentől származó – és az esetek jelentős részében már szóban is elmondott – üzenet írásba foglalt változatával kapcsolatban tesz fontos megállapítást. Kimondja, hogy az Írás – amely Pál korában még csak az Ószövetség 39 könyvét jelentette, de amit mi már az Újszövetség 27 iratával kiegészült, tehát összesen 66 darabból álló kánonra vonatkoztatunk – Istentől ihletett. Az itt használt görög kifejezés szó szerinti fordításban annyit tesz: Isten által kilehelt. A Biblia gyakran alkalmaz úgynevezett antropomorfizmusokat, azaz úgy beszél Istenről, mintha ember lenne: van szeme, füle, szája. Ez nem hétköznapi, hanem átvitt módon értelmezendő: Isten lát, hall, beszél. Az Isten által kilehelt Írás képe ugyanebbe a sorba illeszkedik, azt jelenti: Isten aktívan részt vett és döntő hatást gyakorolt az üzenet írásba foglalásának folyamatára. Hogyan történt ez a hatásgyakorlás? Milyen kapcsolatban állt egymással Isten és a bibliai iratokat lejegyző szentíró? Minthogy erről a kérdésről a Biblia közvetlenül nem beszél, a vélemények

16 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

| HIT-VALLÁS |

megoszlanak. A zsidó rabbik, az óegyházi és középkori teológusok, de még a reformátorok egy része is úgy vélte, hogy Isten – ha csak átmenetileg is, de – kikapcsolta a szentírók tudatát, és mintegy írógépként használta őket, ez az elmélet eksztatikus vagy mechanikus inspiráció néven ismeretes. A magyarázat célja a Biblia szövegének tisztasága melletti kiállás, ebből a szempontból érthető és értékelendő, mindazonáltal maga a bibliai kijelentés nem úgy ábrázolja a szentírókat, mint akik csupán eszközi értelemben voltak igénybe véve. Ellenkezőleg: minden egyes bibliai irat jól kitapinthatóan magán hordozza az emberi szerző sajátos nézőpontját, gondolkodásmódját, stílusát. A református teológia ebből a felismerésből kiindulva az organikus inspiráció mellett tette le a voksát, ami azt jelenti: továbbra is kiállunk amellett, hogy Isten aktívan részt vett és döntő hatást gyakorolt az üzenet írásba foglalásának folyamatára, ugyanakkor valljuk, hogy a szentírók emberi oldala is része a bibliai kijelentésnek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy amiként az isteni és az emberi természet egyszerre van jelen a testté lett Igében, azaz Jézus Krisztusban, úgy az isteni üzenet és az emberi jelleg egyszerre jelenik meg az írott Igében, azaz a Bibliában; és amiként az emberi természet nem rontotta meg az isteni természetet Jézus Krisztusban, úgy az emberi jelleg sem szennyezte be az isteni üzenetet a Bibliában.

A BIBLIA TEKINTÉLYE Minthogy a Biblián keresztül maga Isten szól hozzánk, a Biblia tekintélye felülmúl minden más tekintélyt. Erről bizonyságot tesznek mind a Biblia szereplői, mind az egyháztörténelem meghatározó alakjai. A Biblia szereplői közül kiemelkednek Jézus és az apostolok. Amikor a pusztában megkísértette az ördög, Jézus az Ige szavával utasította vissza a jól hangzó, mindazonáltal Isten előtt annál gyűlöletesebb ajánlatokat (Mt 4,1–10). Amikor hallgatásra akarták kényszeríteni őket, az apostolok szintén az igei üzenetre – a már elhangzott, de csak később írásba foglalt missziói parancsra – való tekintettel mondtak nemet a főpapnak (ApCsel 5,27–29). Az egyháztörténelem meghatározó alakjai közül a II. Helvét Hitvallás aláíróit idézzük, akik a következő nyilatkozatot tették az előszóban: „Mindenekelőtt pedig kijelentjük, hogy amit itt előadtunk, azt a legnagyobb készséggel hajlandók vagyunk egészében és részleteiben bővebben is kifejteni, ha valaki ezt kéri, sőt, ha valakik Isten Igéjéből jobbra tanítanának, ezt megköszönve engedünk is nekik, és követjük is őket az Úrban, akinek dicséret és dicsőség.” Habár ezek a mondatok nem részei a hitvallásnak, hűen tükrözik annak szellemiségét: az Ige – értsd: az írott Ige, azaz a Biblia – mindenek fölött!

A BIBLIA TÉVEDHETETLENSÉGE Ha a Biblia elsődleges szerzője, Isten nem téved és nem hazudik, akkor ebből egyenesen következik, hogy a Biblia, amelyen keresztül ő szól hozzánk, szintén mentes a tévedésektől és a hazugságoktól, költői képpel élve: a valóság tiszta tükre. Erről bizonyságot is tesznek mind a Biblia szereplői, mind az egyháztörténelem meghatározó alakjai. A Biblia szereplői közül egy apa és fia vallomását vegyük szemügyre! Dávid színigaznak nevezi Isten beszédét (Zsolt 18,31). Salamon a jelzőt metaforává alakítva tesz róla vallást, hogy Isten törvénye maga az igazság (Zsolt 72,1). Az egyháztörténelem meghatározó alakjai közül egy ókori és egy modern szerző szavait hallgassuk meg! Az ókori szerző, Augusztinusz, a nyugati egyház legtekintélyesebb tanítója így ír: „...egyedül a Szentírás kanonikusnak nevezett könyveinek tanultam meg megadni azt a félelemmel vegyes tiszteletet, hogy a legszilárdabban higgyem, szerzőik semmiben sem tévedtek, amikor megírták azokat...” (Szent Jeromos: Levelek, CXVI.3. Augustinus levele Hieronymushoz) A modern szerző, Benjamin Warfield, a Princetoni Egyetem professzora hasonlóan fogalmaz: „...mivel közvetlenül Isten ihlette, a Biblia tévedhetetlen igazság és isteni tekintély, amit a keresztyén embernek igaznak kell elhinnie, bármi legyen is a tartalma, mivel isteni tekintélyt hordoz, rajta keresztül maga Isten szólal meg...” (Benjamin Warfield: A Biblia ihletettsége és tekintélye. 121.) A Biblia ihletettsége, tekintélye és tévedhetetlensége melletti elköteleződés az egészséges hitélet és a tiszta teológiai gondolkodás alapja. Az ördög mindent megtesz annak érdekében, hogy elbizonytalanítson bennünket: amikor Évával beszélgetett, hazugságnak nevezte az Isten szavát; amikor Jézussal beszélgetett, elferdítette az Ige jelentését; azóta újabb és újabb módszereket alkalmaz. Ne engedjünk a kísértésnek! Bátorítson bennünket Luther Márton éneke: „Az Ige kőszálként megáll, megszégyenül, ki bántja.” (Református Énekeskönyv, 591,4)  2022. április 10.

„Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré! Ő így válaszolt: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, és így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Jézus ezt mondta neki: Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet! Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem. Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” (Mt 4,1–10) „Bevitték, és a nagytanács elé állították őket, a főpap pedig elkezdte kihallgatásukat: Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy tanítsatok annak a nevében, és íme, egész Jeruzsálemet betöltitek tanításotokkal, és ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét. Péter és az apostolok így válaszoltak: Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” (ApCsel 5,27–29) „...az Úr beszéde színigaz...” (Zsolt 18,31) „Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának...” (Zsolt 72,1)

Reformátusok Lapja 17

| PORTRÉ |

Test, lélek, keresztyénség Dolgozott kórházban fel cserként, pszichológus lett, majd lelkipásztori munkatársként diplo DÓKA VIKTÓRIA mázott. Kárpátalján, Beregszászban a test, lélek és a keresztyénség hármasságáról elmélkedtünk Gogola István pszichológussal, presbiterrel. Mi pontosan a lélek? A lélek nem választható szét a testtől. Amikor diákokkal beszélgetünk erről a kérdésről, meg szoktuk állapítani, hogy lélek az, ami nélkül halott a test. A pszichológia tudománya az elmére – mint az idegrendszer működésére – koncentrál, de a lélek ennél sokkal több: Isten lehelete, az a lélegzet, amely igazán emberségessé és elevenné tesz bennünket. Ezek szerint ez a kettő hatással van egymásra. Test és lélek között kapcsolat van. Sokáig kutatták a pszichológusok, hogy hol vannak a kapcsolódási pontok. Két folyamatra hívnám fel a figyelmet: a szomatopszichikusra, amikor a test befolyásolja a lelkiállapotunkat, illetve a pszichoszomatikusra, ebben az esetben a lélek hat a testre akár pozitív, akár negatív irányban. Ezek párhuzamos, de ellentétes folyamatok, mindkettőnek van pozitív és negatív hatása. A szomatopszichikus egyik esete, amikor a test egészsége jótékonyan hat a lélekre. „Ép testben ép lélek” – mondja közmondásunk, ugyanígy egy fájdalommal, gyötrődésekkel járó betegség az ember lelkivilágán, mozzanatain is meglátszik. Ugyanakkor fordított irányban is igaz: ha lélekben jól érezzük magunkat, képesek vagyunk jobb kondícióba hozni szervezetünket. Vannak lelki útjai annak, hogy karban tudjuk tartani a testünket, ez nagyon fontos a stresszel terhelt mindennapokban, mert ha nem élünk vele, akkor ahogy Gyökössy Endre fogalmaz a Magunkról magunknak című 18 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

könyvében: „Ha hallgat a száj, kiáltanak a szervek.” Egy-egy lelki teher kön�nyen okozhat testi megbetegedéseket. Nyelvünk ezt így fogalmazza meg: ha hosszasan emésztem magamat, annak krónikus gyomorhurut vagy gyomorfekély lehet a vége. Dühöngök magamban, és vastagbélprobléma jön elő, vagy szívemre veszem a dolgokat, majd kialakul a magas vérnyomás. De mondhatnám azt is: olyan fullasztó számomra ez a helyzet, aminek következtében asztmás rohamok jelentkezhetnek, és kiütést

kapok ezektől a megnyilvánulásoktól, majd valóban jön az allergia… Sokféle pszichoszomatikus eredetű betegséget ismerünk. Olykor azzal vádolnak bennünket, hogy gyülekezeteink gyenge lelkűek közössége. Pszichológusként mit gondol erről? Nem ilyennek látom magunkat. Való igaz, hogy vannak, akik az élet hajótöröttjeiként érkeznek a gyülekezetbe, de az Úr Jézus maga mondja, ahogy Máté evangéliumában olvassuk: „Jöjjetek énhoz-

| PORTRÉ |

zám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” A gyülekezet lehet az a hely, ahol az ember megtalálja fogódzóit, ahol igazán lelki, de akár testi gyógyulást is kap. Ha őszintén magunkba nézünk, nem biztos, hogy azt tudjuk mondani: nekünk aztán semmi problémánk nincs. Egy lélekben erős embernek is lehetnek testi vagy akár lelki problémái, és azzal a világképpel szakítottunk már, hogy a betegség Isten büntetése lenne. A keresztyén embereknek mi a leggyakoribb problémája? A mindennapok gondjai. Főképpen családi kérdésekkel fordulnak hozzám, de lelkigondozást végző szolgatársaimat sokszor más problémákkal is megkeresik. Gyakori az elakadás a gyermeknevelésben, amennyire jó szülők szeretnénk lenni, annyira felkészületlenek vagyunk, ez a fiatalokra is igaz. Úgy tapasztalom, azok a hallgatók találkoznak leginkább ezzel a témával, akik óvodapedagógus vagy tanítói szakon tanulnak. Ha valamilyen komolyabb technikai eszközt veszünk, első dolgunk, hogy elolvassuk a használati utasítását. Ehhez képest magától értetődőnek vesszük, hogy egy gyermekkel együtt a szülő is megszületik, pedig azért érdemes lenne elővenni néhány könyvet a gyermeknevelésről! Ez a legkevesebb. Persze a mintákat tanulja az ember, de vannak olyan konkrét dolgok, amiket nem tud ellesni a szüleitől. Munkavállalásnál is magától értetődőnek tartjuk, hogy előbb három-négy évet tanulni kell, majd jönnek a gyakorlati évek, és csak ezek után válik teljes jogú alkalmazottá az egyén. Némelyek éppen azért nem vállalnak gyermeket, mert félnek, hogy rossz szülők lennének. A félelem az egész életünket végigkíséri. Hogyan lehet ettől megszabadulni? Úgy vélem, a bátor ember is fél, a teljesen félelemmentes ember inkább vakmerő, senkitől se félve nekimegy a világnak, nem számol cselekedetei kö-

vetkezményeivel. Ám sok esetben azt gondolja az ember, hogy a félelem a bátorság hiányát is jelenti. Ez nem igaz. A bátor ember is félhet, de őt ez nem akadályozza a cselekedeteiben. Mindig lesz mitől tartani, de nem szabad aggodalmaskodni, mert se okosabbak, se magasabbak nem leszünk tőle, dobjuk ki az egészet az ablakon! Nekünk van olyan tegnap, ma és mindörökké biztos pontunk, aki ezt az aggódást el tudja fedezni, és azt mondja: Légy bátor! Merj továbblépni az életedben! „Ne félj” – mondja Krisztus Márk evangéliumában. NÉVJEGY Gogola István 1980-ban született festőművész családban, Beregszászban. Általános iskolai évei alatt maga is sokáig festett hobbiként. 2000-ben fejezte be a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolát, majd az IvanoFrankivszki Nemzeti Egyetemen végzett pszichológia szakon 2005ben. Évekig vezette a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Alapítvány Otthoni Beteggondozói Szolgálatát. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának tanára, cserkész, családapa és a Beregszászi Református Egyházközség presbitere. Szakmai mottója: a megosztott fájdalom megfeleződik, a megosztott öröm pedig megduplázódik.

Említette Gyökössy Endre református pszichológust. Az Életápolás című művében így ír: „A ma emberének lassan már mindene van, csak embere nincs.” Hogyan tudnánk segíteni egymásnak, ha már a „Hogy vagy?” kérdésre sem adhatunk őszinte választ, mert nem illik, a kultúránk nem engedi? Hadd válaszoljak egy Gyökössy-történettel. Megkérdezték tőle: „Hogy van?” Jött rá a protokollválasz: „Köszönöm, jól.” Az esetet így magyarázta: „Ha láttam volna az emberen, hogy valóban kíváncsi rám, akkor megálltam volna, és elmondtam volna neki, hogy nem jól.” A mi felelősségünk, hogy éreztessük, valóban kíváncsiak és hajlandóak vagyunk meghallgatni akár azokat a gondokat is,

amelyekkel a másik ember küzd. Kön�nyű jó dolgokról beszélgetni, de az élet nehézségeiről mintha kevésbé lenne az. Előfordult, hogy pszichológusként nem tudott segíteni egy adott szituációban, viszont keresztyénként igen? A lelkigondozottjaim tudnának erre válaszolni. Szerintem nincs keresztyén pszichológia, de van keresztyén pszichológus. Bennem egybeforrt a kettő. A pszichológus nem mondhatja meg, hogy mit csináljon a páciens, de beszélhetünk megoldási lehetőségekről. A döntés lehetőségét továbbra is az egyénre bízzuk. Valójában a Szentírás is így tesz. Az Úr elénk adta a jót és a rosszat: ha örömteli életet szeretnél élni, akkor ezek a keretek. De még mindig az ember dönt. Sőt, láthatjuk, hogy a döntésből lett a legnagyobb probléma. Isten szeretetébe az is belefér, hogy ellene válasszunk. Ő lehetőséget nyújt nekünk a jóra vagy valami másra… Minden esetben igazat mond a pszichológia? Keresztyén emberként hogyan vélekedik erről? Azt vizsgálhatom, hogy objektív tudomány-e, ennek próbáját kiállja-e vagy nem. Einsteinnek tulajdonítják ezt a mondást: „A hit ellentéte a hitetlenség, a tudás ellentéte a tudatlanság” – azaz a hitnek nem a tudás az ellentéte. Nyugodtan lehetek valamilyen tudományterületnek a képviselője úgy, hogy hiszek Istenben. Einstein tovább folytatja: „A vallás tudomány nélkül vak, a tudomány vallás nélkül viszont béna.” Én egyetértek vele. Gyülekezetének tagjai mennyire nyílnak meg ön előtt, mennyire mernek önhöz fordulni? Van az a pont, amikor már igen. A leghosszabb út a lelkigondozó ajtajáig szokott tartani, attól a ponttól már megvan a motiváltság, együttműködési készség, hogy megossza a problémáját a személy. Igen, van az a mélység, amikor az ember akar beszélni róla. Legyen kivel!  FOTÓ: MAKÓ ANDRÁS 2022. április 10.

Reformátusok Lapja 19

| GONDOLATOK |

A gondviselő hittől Jézusig

ÁLDÁS, BÉKESSÉG!

Kedves Olvasóink!

Házassága révén Erdélyből került át egy fiatalasszony Budapestre. Férje nem érdeklődött a hit iránt, de ő gyermekkorától úgy nevelkedett, hogy továbbra is természetesnek tekintette a vasárnapi istentiszteleteket, bár meglepte, hogy a hatalmas templomban milyen kevesen hallgatják az Igét. Amikor fiai konfirmációs ideje elérkezett, még inkább a szívén volt, hogy őket is Istenhez segítse. Örült, hogy az egyik lelkipásztor még évekig együtt tartotta a fiatalok csapatát a heti bibiaórákon, közös programok, kirándulások által is. Ettől kezdve olyan odaadóan részt vett a gyülekezeti alkalmakon és szolgálatokban, hogy hamarosan presbiterré választották. Nem sokkal ezután lelkészválasztás előtt állt a gyülekezet. Néhányan rendszeresen imádkoztak az új pásztorért. Isten meghallgatta imádságaikat, élő hitű lelkipásztorral ajándékozta meg a gyülekezetet. Hamarosan fiatal lelkész házaspárt is választott a gyülekezet a misszió további erősítésére. Így új idő köszöntött be hozzájuk, ami őt is meglepte, hiszen az igehirdetések középpontjába Jézus került. Egészen új volt számára az újjászületésről hangzó prédikációk üzenete. Áldott evangélizációk, csendeshetek, csendesnapok alkalmain őt is élő hitre hívta Ura. Örvendetes pillanat volt az életében a megtérése. Rádöbbent, hogy a gyermekkortól tartó hűsége a Gondviselő Istenbe vetett hitig elsegítette, de még nem ismerte az üdvözítő hitet. Gyermeki örömmel ragadta meg a felismert kincset. Megvallotta bűneit, és bűnbocsánatnyeréssel a múltja rendeződött, a jövőjét pedig Megváltója kezébe tette. Az Úr Jézus örvendező emberré tette. Amikor élő hitre jutott, állította lelkipásztorának, hogy neki eddig az újjászületés Igéit nem hirdették. Legalábbis így nem, hogy megértette volna. De sokan járnak templomainkba, akik – talán gyermekkoruktól – hisznek a Gondviselő Istenben, de Jézussal nem nagyon tudnak mit kezdeni! Pedig a teremtés óta legnagyobb örömhír karácsony éjszakáján így hangzott: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lk 2,10–11) Valaki megkérdezte tőlem a múltkoriban: – Mi a célunk az emberek életével, amikor az Igét hirdetjük nekik? – Azt válaszoltam: – Az, hogy az Ige nyomán élő hitre jussanak, ebben a hitben növekedjenek, és beálljanak a szolgálatba. Figyeljünk oda mi, lelkipásztorok és élő hitű presbiterek, gyülekezeti tagok, hogy ne hagyjuk a jó szándékú, áldozatkész, hűséges templomba járó testvéreinket a Gondviselő Istenbe vetett hitükben megrekedni, hanem segítsük őket Jézusban üdvözítő hitre jutni! Hiszen a Gondviselő Isten küldte el Fiát erre a világra, „hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. (Jn 3,16)  VÉGH TAMÁS

Hálásak vagyunk, hogy olvassák lapunkat, és fontosnak tartják azokat a keresztyén értékeket, amelyeket minden héten igyekszünk megjeleníteni lapunkban. Az elmúlt 8 évben megszokhatták, hogy a Reformátusok Lapja a Mértékadó című kulturális melléklettel jelent meg. Áprilistól nem találkozhatnak lapunkban a Mértékadóval, azonban szeretnénk felmérni, hogy olvasóink igényt tartanak-e televízió- és rádióműsorra lapunkban, ezért kérjük, jelezze ezt szerkesztőségünknek akár e-mailen vagy postán küldött levél írásával, akár telefonon az alábbi elérhetőségeken. Köszönettel a Reformátusok Lapja szerkesztősége

Elérhetőségeink: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... 20 Reformátusok Lapja

2019. január 6.



1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

| GONDOLATOK |

KINCSES KRISZTINA

A tétlenség ára

A szerző újságíró, a Magyar Nemzet belpolitikai rovatának munkatársa

Reflapillusztráció

Túl vagyunk egy országgyűlési választáson és egy népszavazáson. Az utóbbi hónapokban a közéletet szinte kizárólag a politikai tartalmak uralták, így április 3-ra talán még azok is „túladagolódtak” politikával, akik nem keresték kifejezetten a témában megjelenő híreket. Azonban választás ide vagy oda, az élet nem áll meg, továbbra is országok, kultúrák, ideológiák és hatalmi, politikai, gazdasági érdekek feszülnek egymásnak és alakítják a világ folyását. A választás eredménye csak a sodrás sebességét, irányát

és erejét tudja különböző mértékben befolyásolni. Ezért van az, hogy bizonyos témák továbbra is szerves részét képezik majd a közbeszédnek. A genderideológia terjedése és az LMBTQ-lobbi tevékenysége biztosan ilyen téma lesz. Ugyanis új normák vannak kialakulóban, és „mindez a legkevésbé sem demokratikus módon, szakmai és társadalmi vita nélkül történik”. Ezt a gondolatot az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja fogalmazta meg egy nemrég megjelent írásukban, amelyben a nemváltással kapcsolatos tényeket és tévhiteket vizsgálják. A munkacsoport pszichológusokból, pszichoterapeutákból és szakpszichológusokból áll, akik esetenként eltérő világnézetük ellenére közös nevezőre jutottak alapvető szemléletbeli kérdésekben. Fontos kitérő, hogy hogyan fedeztem fel a munkacsoportot. A fiatalkorban történő LMBTQ-érzékenyítéssel kapcsolatos dilemmákról terveztem cikket írni még tavaly nyáron, amihez pszichológus megszólalót, a témában jártas

szakértőt kerestem. Sajnálatos módon sorra elutasító válaszokat kaptam a közreműködést illetően mindazon szakemberektől, akik nem a mainstream pszichológiai szemléletet képviselik, aki pedig mégis vállalta a megszólalást, névtelenséget kért. Mindez megmutatta számomra, hogy a pszichológustársadalom igencsak megosztottá vált, és a szakmai szempontok helyett sokkal inkább az ideológiai állásfoglalások kerültek előtérbe, igyekezve megkérdőjelezni azoknak a szakmai kompetenciáit, akik másképp vagy vállaltan más paradigmában csoportosítják és értelmezik az eredményeket. Bár a munkacsoport végül vállalta, hogy nyilatkozik a témában, az azt alkotó szakemberek többsége azonban még így is csak név nélkül mert válaszolni a kérdéseimre. Fontos, hogy lássuk: azokban az országokban, ahol nagy teret kapott a kultúrában és az oktatásban a gender alapú érzékenyítés, drasztikusan nő a transznemű, illetve a gender-nonkonform fiatalok száma. Nem lehet véletlen, hogy ott, ahol féken tudják tartani az LMBTQ-lobbitevékenységet és gátolják a fiatalkori, akár iskolákban történő érzékenyítést, nem tapasztalható a nyugati országokhoz hasonló tömeges előfordulási arány. A „védjük meg gyermekeinket” mondat, bár elcsépelt kampányszlogennek tűnhet, magában hordozza annak fontosságát, hogy a fiatalok ne politikusok, lobbicsoportok és különböző szexuális kisebbségek által kreált társadalmi-ideológiai környezetben, hanem fizikai, érzelmi és lelki fejlődésüknek megfelelő módon és időben fedezzék fel nemi identitásukat. Igazság szerint el sem tudjuk képzelni, hogy hosszú távon milyen hatása lesz a gyermekek erőteljes fiatalkori érzékenyítésének. A nagymértékű szemléletbeli és szakmai protokollváltozás miatt ugyanis bizonyos országokban ma már teljesen elfogadott a nemváltás, amely drasztikus, fájdalmas és visszafordíthatatlan kezelések által történik, és beláthatatlan pszichés következményekkel jár, ha később megbánja az illető. Akinek tehát elege van a témából, az a mellőzéssel elfogadja a normák teljesen önkényes, ideológiai alapú újradefiniálását. Ne a számunkra szimpatikus párt miatt álljunk ki a fontos ügyek mellett. Álljunk ki értük azért, mert tétlenségünk eredményét a jövő generációi fogják – akár tudtukon kívül – elszenvedni.  2022. április 10.

Reformátusok Lapja 21

| AJÁNLÓ |

Keresztyén könyvek ILLÉNYI ÉVA

Emlékszem, kisgyerekként az öt unokatestvéremmel a délutáni pihenés idején a nagymamám köré csoportosultunk, és hallgattuk a „nagy fekete könyv” (Jézus élete) történeteit. Voltak benne képek is, nem mindig gyerekbarátak. Előkészítő osztályba jártam, amikor a bátyám olvasni tanult, édesanyám sok időt szánt arra, hogy együtt kössék össze a betűket, én hallgatóztam, így mire iskolába mentem, már nem esett nehezemre az olvasás. Hatévesen megtudtam, miben rejlik a könyvek titka. Minden bennük van: nemcsak a tündérek és királykisasszonyok, manók és gonosz boszorkányok, hanem te is, ő is, én is, minden örömünkkel, vágyunkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a hamis, a természet és a világmindenség.

Ezt vedd meg! – kiabálja hangosan egy hat év körüli kisfiú egy fővárosi könyvesboltban. Kíváncsian nézem, melyik könyv ragadta meg a figyelmét: Miklya Luzsányi Mónikától a Bibliai szuperhősök. Anyuka forgatja, fürkészi, majd beteszi a kosárba, és a pénztárhoz sietnek. Belelapozok, az ajánlóban ezt írják: a Bibliai szuperhősök a különleges képességekkel megáldott ószövetségi szereplők életútjának sorsfordító pillanatait mutatja be rövid, fordulatos jelenetekben. A manapság reneszánszukat élő szuperhősök és az ókori jelességek párhuzamba vonásá-

nak célja, hogy felkeltse a mai kiskamaszok figyelmét a bibliai személyek iránt, akiknek bátorsága, igazságérzete és hite mindannyiunk számára követendő példa lehet. A könyvesbolt tömött polcain sokféle színes, érdekes, izgalmasnak ígérkező könyv talál22 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

ható: jó címek, lenyűgöző történetek, kedves grafikák. De milyen a jó keresztyén gyermekirodalom? Melyik az a könyv, amely nemcsak szórakoztat, de a gyermek lelki épülését is szolgálja? Mennyit számít a borító? Erről is beszélgettünk íróval, szerkesztővel, illusztrátorral, tananyagfejlesztővel és a könyvkiadó terjesztőjével.

OLVASNI JÓ, OLVASNI ÉLMÉNY Korszerű és olvasmányos gyerekbibliát írni az egyik legnehezebb szerzői feladat, hiszen egyszerre kell tiszteletben tartani a Szentírásban foglaltakat és élvezetessé, befogadhatóvá tenni a bibliai történeteket a gyermekek számára. Miklya Luzsányi Mónika megoldotta ezt a feladatot a Beszélgető Biblia című, férjével, Miklya Zsolttal közösen jegyzett kötetében, amely a legismertebb ó- és újszövetségi történeteket tárta interaktív, „beszélgetős” módon a kisiskolások elé. Milyen könyvet keressen a szülő, a nagyszülő, a pedagógus, ha olyat szeretne a gyerek kezébe adni, amely nemcsak szórakoztatja, de a lelki épülését is szolgálja? – kérdezem Miklya Luzsányi Mónikát, az ismert szerzőt, aki egyben szülő, nagymama és pedagógus is. – Az úgynevezett „keresztyén gyermekirodalom” igen sok műfajra oszlik. A gyereknek mindig a legjobbat kell adnunk, akár ismeretterjesztő művekről, akár bibliai adaptációkról vagy tanmesékről beszélünk. A biblikus művek

esetén is magas irodalmi nívón kell írni a gyerekeknek, hogy a mű megszólítsa őket. Nagyon fontos a nyelvhasználat, ne azt érezzék, hogy egy letűnt kor avítt szövegeit olvassák, hanem olyan irodalmi alkotásokat, amelyek összecsengenek az ő saját élettapasztalatukkal, érdeklődésükkel. Ne a tanítástól legyen keresztyén, hanem attól, hogy bibliai értelemben a helyén van – mondja Miklya Luzsányi Mónika. – Óvodáskoromban édesanyám gond nélkül mesélte a nagy klasszikusok parafrázisait, az Odüsszeiát, a Rómeó és Júliát, a Bánk bánt. Csodálatosan tudott mesélni, képes volt ezeket a komoly műveket gyereknyelvre lefordítani. Mondhatom, hogy ez alapozta meg az irodalmi műveltségemet, nyitottságomat és azt a látást, hogy a gyerekkel minden megosztható. Mindenkinek magának kell mérlegelni, milyen eledelt ad a gyermekének – idézi fel az író.

| AJÁNLÓ |

a gyerekszobában

ÓSZÖVETSÉGI VAGY MARVEL-HŐSÖK? Az interneten a tizenkét legjobb keresztyén gyerekkönyv között szerepel Miklya Luzsányi Mónika Balu a suliban című könyve. De igencsak népszerű az Engem Isten nagyon szeret könyve is. Kinek az igényeihez kell igazodnia a szerzőnek? – kérdezem. – Az Úristenéhez. Hiszem és vallom, hogy a kreativitás, az alkotás, így az írás is Istentől kapott ajándék, istenképűségünk része – mondja a Bibliai szuperhősök szerzője. – Tőle kell elkérni a szöveget, ami nem jelenti azt, hogy „szentírás”, amit alkotok. Egy szövegen mindig van javítanivaló, itt sokkal inkább az ihletettségre, a flow-élményre és a megérzésre gondolok. Ha ez megvan, akkor erőlködés nélkül látom a történetet, gördül a szöveg. És ez így lesz jó az olvasónak is. Mindig is fontosnak tartottam, hogy a gyerekek számára élhetővé tegyük a bibliai történeteket, az erkölcsi mondanivalót. Éppen ezért szeretek párhuzamos történetekkel dolgozni, amikor egy mai gyerek sztorijába építem bele az Igét, vagy párhuzamot vonok a bibliai cselekménnyel – mondja a szerző. – A Balun kívül a Mandulavitéz-könyveknek is ez az elve. A nagysikerű Beszélgető Bibliánk, amelyet férjemmel, Miklya Zsolttal írtam, és már a második kiadása is elfogyott, pont ezen az elven alapszik:

olyan problémafelvetéssel indul minden történet, amely a mai gyerek számára ismert. Ha nyitott rá a szülő, akkor a bevezető kérdések segítségével tartalmas beszélgetést tud kezdeményezni a gyerekkel, amelynek segítségével hamar kiderül: a bibliai történetekben felmerülő események nem sok ezer évesek, hanem ma is élő és ható események. A Bibliai szuperhősöket azért szerették annyira a gyerekek, mert a szuperhősködés az a vivőanyag, amelyre könnyen „ráharapnak”, s azután hamar rájönnek, hogy az ószövetségi hősök élete vetekszik a Marvel-filmek hőseinek életével – mondja a Reformátusok Lapja gyerekrovatának szerzője.

vagyunk, ilyenkor látjuk, hogy a nagyközönséget is érdeklik a kiadványaink. A keresztyén gyermekkönyvek nem feltétlenül csak a gyerekbibliára szűkülnek le, sok olyan kötetünk is van, amelyik játékos formában tanít, élménypedagógiához kapcsolható, nemcsak hittan órán, hanem egyéb szaktantárgyak óráin is használható – mondja a könyvterjesztő. – A Református Tananyagtár

KERESZTYÉN KÖNYVEK ÉS ÉLMÉNYPEDAGÓGIA Sohasem adtak ki annyi gyerekkönyvet Magyarországon, mint manapság. Gondos válogatással mindenki megtalálhatja a saját és a gyermekei igényeinek megfelelő könyvet. Mi alapján választ szerzőt, történetet és célcsoportot a kiadó? Fodor Csaba, a Kálvin Kiadó terjesztési vezetője azt mondja, az első számú könyvterjesztőik a református gyülekezetek, a család, majd az óvoda és az iskola. Annak még jobban örülnek, ha a kiadványaikat a nem keresztyén hátterű családok, olvasók is szívesen veszik. – A legtöbb könyvvásáron ott

kiadványait egyre jobban megszeretik az olvasók. Teremtés-sorozatunkkal az alsósok találkozhatnak akár természet ismeret-, történelem- vagy osztályfőnöki órán is. A három füzet a hit és a természettudományok kapcsolatát a gyermekek számára átfogó és interaktív módon bemutató Hiszem és tudom – Fedezd fel a világ titkait! weboldallal együtt jelent meg – ajánlja a könyveket 2022. április 10.

Reformátusok Lapja 23

| AJÁNLÓ |

Fodor Csaba. – A legjobban továbbra is a klasszikus gyerekbibliák fogynak, a Nagy családi gyermekbiblia, a Családi áhítatok a Bibliával című kiadványunk, vagy a Kicsik képes bibliája. Ezeket követi a Döme, a beszélgetős kiskönyv, amely már több mint egy évtizede a palettánkon van. Népszerű a Tiétek a mennyek országa című imádságos könyv vagy a Gyere velem templomba lapozgatós könyv. Ezzel párhuzamosan jól fogynak a játékos kiadványok, a nyomkeresők, a kézműves ötletek, a bibliai fejtörők. Még friss a Jézus születését és egy-egy csodáját a legkisebbek számára bemutató, ötkötetes sorozatunk. A közelgő húsvéthoz például a Lázár feltámasztását elmesélő Búcsú a búcsúzástól és A megbocsátó barát címmel a Jézust eláruló Péter apostolról szóló kötet kapcsolódik.

IZGALMAS, SZÍNES TANANYAGTÁR – Irodalom olvasása közben szárnyalhat a fantáziánk, egy-egy történet feloldhatja a bennünk dúló konfliktusokat, megnyugtathat minket, gondolkodásra késztethet, vagy csak egyszerűen szórakoztathat. Ahogy már sokszor hallottuk: az irodalom élni segít. És így van

24 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

ez a gyerekirodalommal is, segít átélni ismeretlen helyzeteket, megélni, feldolgozni a mindennapok eseményeit a kicsik számára. – mondja Farkas Judit, a Református Tananyagfejlesztő Csoport projektvezetője. – Ha a szülők könyvet vásárolnak a gyereküknek, akkor előtte érdemes tájékozódniuk a témával foglalkozó honlapokon, szervezeteknél, érdemes belelapozni több kiadványba, esetleg könyvtárból kivenni őket, és előre elolvasni. A mesélés, felolvasás, közös olvasás erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, ezért sem mindegy, milyen szöveg kerül elénk. A tananyagfejlesztő csoportban olyan kiadványokat szerkesztünk, amelyek nem elsősorban a

hittanórákra készülnek, de keresztyén szellemiségű, közismereti tananyagok – folytatja a szakember. – Újra kiadtuk Tóth-Máthé Miklós Pecúrokját, és készítettünk hozzá szövegértést fejlesztő munkafüzetet, ahogy Kármán Tibor Egy focista naplójából című könyvéhez is. Fontos, hogy esztétikailag is megfelelő szövegek kerüljenek a kisiskolások elé, mert azok könnyebben megragadják őket. Említhetem még Lackfi János Jóság néni csokija című könyvét is, amelyben egy kisfiú szemüvegén keresztül ismerhetjük meg a lélek gyümölcsét, de nem direkt jelenik meg benne a tanító szándék, csak kérdéseket vetünk fel, amelyekről érdemes beszélgetni akár otthon, akár az iskolában is. Ehhez készítettünk munkafüzetet második osztályosoknak és pedagógus-ötlettárat is. Az összes kiadványunknál fontos, hogy nem csak egy tantárgyhoz kapcsolódnak, többféle tanórán használhatók. A Nap háza című antológiánk kortárs verseket és meséket tartalmaz, közöttük megtalálható például Lázár Ervintől a Nagyapa meg a csillagok. A szöveg irodalmilag is megállja a helyét, ugyanakkor a sorok között ráismerünk a krisztusi tanításra – mondja a tananyagfejlesztő. – Az olvasás jó, ha egyedül akarunk

| AJÁNLÓ |

lenni, de akkor is, ha barátkozni akarunk, és megosztjuk egymással, amit mindketten olvastunk, vagy ha ajánlunk egy könyvet valakinek, nagy veszteség lenne kihagyni – folytatja Farkas Judit. – Több esetben animációs filmeket is készítettünk a szövegekből, amelyek a Református tananyagtárban (reftantar. hu) megtalálhatók. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a könyvek esztétikusak legyenek, és gazdagon illusztráltak. A grafikák párbeszédbe lépnek a tartalommal, játékba hívják, kiegészítik, másik gondolati réteget fednek fel – mondja Farkas Judit.

MESÉLŐ RAJZOK A könyvet öltözteti, ezért is fontos az illusztrátor munkája. Szabó-Nyulász Melinda animációs rendezőt, illusztrátort, művészeti oktatót arról kérdezzük, vajon milyen ikonikus jegyek alapján választanak maguknak könyvet a gyerekek. – A mesekönyvek színvilága, karaktere épp oly fontos, mint a tartalom. Egyszerre rajzolok, írok, és közben elképzelem a szereplőmet mozgás közben. Ha egy jelenetet, a szereplő egy gesztusát élesen látom magam előtt, azt részletesebben kidolgozom. Több tucat lapot firkálok így tele, aztán félreteszem. Meglátok egy idős embert, ahogy a kutyájával sétál, vagy meghallok egy párbeszédet a villamoson, viszem magammal a jelene-

tet, elindul a fantáziám, és formálom a szereplőm karakterét. Több élményemet gyúrom össze, de mindig van egy pillanat, amikor teljesen elszakadok a valóságtól, és a szereplőm önálló életet kezd élni. Csak le kell rajzolnom – árulja el a titkát az illusztrátor. Szabó-Nyulász Melinda rajzaiban a hangulat és az érzelmek széles skálája megmutatkozik, nem takargatja a negatív élményeket sem. Vajon a való világ bemutatása szándékos? Hogyan lehet játékosan közeledni Istenhez? Az illusztrációkkal segíthetünk-e abban, hogy az olvasó rendet teremtsen a lelki világában? – merül fel a kérdés. – Nem a szomorúság megmutatása a célom, sokkal inkább az, hogy minden érzelmet megmutassak, hiszen a gyerekek is különböző érzésekkel találkoznak

– magyarázza a grafikus. – Azzal, hogy képeken keresztül láttatom meg a jót és a rosszat is, környezetbe helyezve egy adott szituációban, ők maguk is jobban el tudják helyezni a saját érzéseiket. Azt élik meg, hogy ez normális, hiszen más is érzett már így. Nem választom külön az érzéseket jóra és rosszra, nekem természetes, hogy mindkettőt megmutatom. A grafikusnak kötelező őszintének maradnia. Ha azt mondom: szeretlek, de közben egészen mást érzek, a gyerekek ezt a zavaros érzést kötik majd a szeretet fogalmához. Ha azt mondom, ez a figura, amit lerajzoltam, épp nagyon szomorú, de mosolygósra húzom a szájat, a gyerek azt gondolja majd, ilyen a szomorúság, akkor is mosolygunk. Az olvasó azonosul a könyv vagy film szereplőivel, ezért ez óriási felelősség – hangsúlyozza Szabó-Nyulász Melinda. – A humor is jó taneszköz. Amikor a gyerekek fáradtak, mindig játékkal kezdem az órát, közben észrevétlenül, lépésről lépésre vezetem át őket a tanuláshoz. Direkt módon nem szoktam Istenről beszélgetni velük, inkább a hitről. Nagyon jó tapasztalataim vannak a gyerekek Isten-kapcsolatáról, sokuk számára teljesen természetes, hogy Isten ott van mindig mellettük, és segíti őket. Ez a láthatatlan segítő aztán sokszor meg is jelenik a rajzaikban – válaszolja meg kérdésemet az illusztrátor. 

MIT OLVASSON A GYEREK? 1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, április 2-án tartják világszerte a gyermekkönyvek nemzetközi napját. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. A digitalizált világban egyre fontosabbá vált ennek a napnak az üzenete. Azokkal a gyerekekkel is meg kell ismertetni az olvasás szépségeit, akik a számítógép előtt töltik idejük nagy részét, hiszen a könyvek nemcsak szórakoztatnak, de fejlesztenek is. Látogassanak el a Kálvin Kiadó weboldalára: kalvinkiado.hu, de ajánljuk nem csak pedagógusok figyelmébe a Református tananyagtár weboldalát is, ahonnan izgalmas köteteket, sőt, animációkat is letölthetnek: www.reftantar.hu.

2022. április 10.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

MÚLTIDÉZŐ

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református Élet, II. évfolyam, 21. szám 1935. május 25. Új lelkipásztorok felé rovat

Milyen lelkipásztorokat várunk? Írta: Muraközy Gyula A lelkipásztor-nevelés kérdésének komoly felvetésére két világos tény sürget bennünket. Az egyik: református anyaszentegyházunk bástyáit is ostromolja a világválság óceánja. Amikor egy egész emberiség formálódik át, amikor új világtörténet indul meg, egy új lelkipásztori típusnak kell előállania. Nem állhat úgy a református egyház egy épülő új világban, mint egykor a Tabán Budapest palotái között. A másik törvény, hogy a református lelkipásztor személyisége – emberileg szólván – mérhetetlenül sokat jelent a gyülekezeti életben. Ő a hangszóró, amelyiken át az Ige érkezik. Ha a hangszóró kicsi, vagy tépett, akkor hogyan származik a „hallásból” való hit? E hasábokon a református társadalom igényeit akartuk növelni a lelkipásztorokkal szemben. […] Nem az a kérdés: mi volt, az a kérdés: mi legyen? A lelkészképzés konventi tanterve az eszmét felállítja: „A nevelői munka főcélja a Krisztusban gyökerező élő személyiség állandó mélyítése. A theologiai internátusok valóságos lelkésznevelő intézetek legyenek. A felügyelőtanár és a gazdasági vezető más legyen. Az ifjúság és a tanári kar mint egy eleven gyülekezet, közösségben folyjanak össze. Az internátus önálló tevékenységre szoktasson. Minden lelkésznövendék egy szakot különösen válasszon magának. Minden theologus vegyen részt a gyülekezet körében valamilyen pásztori munkában. A hallgatóknak legyen társadalmi műveltségük és szerezzék meg művelt keresztyén családok bevonásával a lelkipásztorhoz illő jó modort stb.” […] Lehet, hogy mártíromság felé mennek, lehet, hogy nagy csatavesztések mohi pusztái felé mennek, lehet, hogy elképzelhetetlen lelki tavaszok felé tartanak, azt tudjuk csupán, hogy emberfeletti szolgálat vár reájuk. Ebben nekünk segíteni kell őket.  26 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (É, E, E, R, A, K). 13. Molibdén vegyjele. 14. Céljához eljutó. 15. Orosz hosszmérték. 16. Vörös …, viking hajós és felfedező. 18. Trinitro-toluol, röv. 19. Pro … díj („A városért” – kitüntető cím). 20. Hangtalanul rámenő! 21. Torbággyal egyesült. 22. Paméla idegen becézése. 23. Ókori egyiptomi szobrász, Ehnaton főszobrásza (BEK). 25. Edgar Rice Burroughs amerikai író regényalakja. 27. Misztérium. 29. Venyigeszú végei! 30. Ideáll páratlan betűi. 31. Dél-afrikai és luxemburgi autójel. 32. Kumisz alapanyaga. 34. Kén-monoxid, röv. 36. Függvény meredekségét megállapítja. 39. Jelfogó. 40. Országos Betétbiztosítási Alap, röv. 42. Gyermekágyas anyák iránti figyelmesség. 44. A német ipari szabvány betűjele. 45. … ex machina, isteni közbeavatkozás. 47. A MÁV dolgozója. 49. Tiltószó. 50. Élőlény. 52. Önözés egynemű betűi. 53. Táncot jár. 55. A szabadba. 56. Egyetlen személy sem. 58. Balatoni üdülőhely. 60. Londoni balta! 62. Több pápa neve. 63. … dat, qui cito dat (Kétszer ad, ki gyorsan ad.) 64. Szent, röv. 65. A lélek tükre. 67. Fényt emittáló dióda. 68. … tarda, a túzok tudományos neve. 70. A két … (Jókai Mór). 72. Francia impresszionista festő (Pierre-Auguste). 74. Kipling kígyója. 75. Afrika-kutató, zoológus, vadász és író (Kálmán). Függőleges: 2. Bellini operája. 3. Olimpiai bajnok holland úszónő (Ada). 4. Rövid angol férfinév. 5. Klasszikus nyelv. 6. Üveggyártásáról híres kelet-német város. 7. Tepertődarab! 8. Virágrész. 9. Sebez a macska. 10. Argon és bór vegyjele. 11. Ruhatartozék. 12. A végeken újítani! 13. Az idézet második része (C, T, E). 17. Jézus keresztjén a latin nyelvű felirat rövidítése. 19. Mulatt páros betűi. 21. Pancser. 22. Római helytartó Jézus idejében, magyarosan (Poncius). 24. Ritka női név. 26. Az angol ábécé utolsó betűje. 27. Az egyik évszakkal kapcsolatos. 28. Betegség. 31. Csípős hideg idő. 33. Az Edward, a Tadeusz és a Theodore becézése lehet. 35. Asterix barátja a képregényben. 37. Román és vatikáni gépkocsijelzés. 38. Szemmel érzékel. 41. Kaukázusi településforma. 43. Az elhunytak jó szellemének a neve a régi rómaiaknál. 46. A madarak királya. 48. Fia, angol és skandináv nevekben. 51. Felfedező, Afrika-kutató, fotográfus és országgyűlési képviselő, akinek nevét egy afrikai vulkán viseli (Sámuel). 54. Fővárosunk része. 57. Genus. 58. Szemétre vet. 59. Orvosi kés. 61. Kázus. 63. Belül. 66. Némán üzenik! 67. Az amerikai polgárháború egyik tábornoka (Robert). 68. Arcrész. 69. Vendégmarasztaló. 71. Részvénytársaság, röv. 72. Raj Tamás történész és főrabbi monogramja. 73. Pihe egynemű betűi. Előző rejtvényünk megfejtése: „Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, azért örvendezünk.” (Zsolt 126,3)

| GYERMEKEKNEK |

Állatok a Bibliában Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Ezen a héten befejezzük Tóbiás csacsi történetét. KIRÁLYI CSACSI Hosszú volt a nap, sokat kellett gyalogolnia a kis csacsinak az anyja nyomában. De amikor végre hazaértek, és Tóbiás leheveredett a friss szénára, akkor sem tudott elaludni. Mindig csak a királyi szamarakon járt az esze. – Milyen jó lehetett királyi csacsinak lenni – suttogta az anyjának, hogy a többi állatot fel ne ébressze. – Szerintem márványistállóban laktak, alabástromvödörből ittak, a kantárjukat arannyal és drágakövekkel díszítették! – No, ezt nem tudom. De valószínű, hogy Dávid királynak még az istállójában is nagy volt a pompa. Abban azonban biztos vagyok, hogy az a csacsi, aki a világ legnagyobb királyát hordozta a hátán, semmiben sem különbözött tőled. Nem lakott márványistállóban, nem ivott alabástromitatóból, nem ugrálták körül a szolgák, mint Dávid király kedves szamarait. Egy egyszerű, hétköznapi csacsi volt, aki éppen ott legelészett az útszélen az édesanyja mellett. – A világ legnagyobb királya? – csodálkozott Tóbiás. – Úgy bizony! – bólogatott az anyja. – Jézus Krisztus, aki nem volt más, mint az élő Isten fia. – Akkor ő is biztos királyi palotában élt, mint Dávid király, ugye? – Ugyan, dehogy – legyintett a fülével Tia mama –, köze nem volt a királyi palotákhoz. Még a születése is barlangistállóban történt. – Ó… Akkor ott biztosan voltak csacsik is, ugye? – lelkesedett Tóbiás. – Biztosan. Kellett hogy legyenek, bár szamarakról itt nem ír a Biblia. De azt tudjuk, hogy a zsidók régóta várták a Messiás eljövetelét. Sok prófécia is szólt róla. És volt köztük olyan is, ami rólunk szólt. Rólunk, szamarakról. Mert Zakariás próféta szerint Izráel királya igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán. – Szamárcsikó! Szamárcsikó! – ugrándozott Tóbiás. – Akár én is lehettem volna! – Bizony! – nevetett az anyja. – Nem lehetett sokkal idősebb nálad az a csacsi, akinek a hátán Jézus bevonult Jeruzsálembe. Ott legelészett az anyja mellett, soha senki sem ült még a hátán. Jézus elküldte a tanítványait, hogy hozzák el neki. A gazda nem értette a helyzetet. Miért akarják elvinni az ő szamárcsikóját? De a tanítványok megmondták neki, hogy az Úrnak van szüksége rá, és a gazda azonnal odaadta a szamarát.

– De miért? – csodálkozott Tóbiás. – Nem tudjuk, erről nem ír a Biblia – válaszolta az anyukája. – Valószínűleg hallott már Jézusról. Talán ő is hitt benne. De az biztos, hogy ez a gazda is nagyon várta a Messiást, mint minden más zsidó. És az is valószínű, hogy ismerte Zakariás jóslatát. A lényeg az, hogy odaadta a tanítványoknak a kis szamarat. Gondold el, hogy meg lehetett lepődve a csacsi! Hát még, amikor beértek a városba! Mert az emberek királyként köszöntötték Jézust. Levették a felsőruhájukat, hogy azon léptessen végig a királyi szamárral. A pálmafákról ágakat törtek le, azzal integettek. Hangosan kiáltoztak és örvendeztek. Áldott a király, aki az Úr nevében jön! Aki szamárháton vonul be Jeruzsálembe.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2022. április 10.

Reformátusok Lapja 27

| MOZAIK |

PÁLYÁZAT

A Mándoki Református Egyházközség pályázatot hirdet az újonnan épülő Csillagvirág Református Óvodához és Mini Bölcsődéhez óvodapedagógus és óvodai dajka, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő, továbbá bölcsődei dajka és pedagógiai as�szisztens munkakör betöltésére. Az állások elfoglalásához szükséges a keresztyén elkötelezettség és a szakmai ismereteken alapuló hivatástudat, továbbá a jogszabály szerinti pedagógusdiploma, csecsemő- és kisgyermeknevelő-diploma, pedagógiai as�szisztens, óvodai és bölcsődei dajka esetén pedig érettségi, szakképesítés. A pályázat részeként benyújtandó fényképes önéletrajz, motivációs levél, végzettséget igazoló okiratok másolata, erkölcsi bizonyítvány (felvétel esetén), lelkészi ajánlás. A pályázat benyújtásának határideje: 2022. május 30. Cím: Református Lelkészi Hivatal, 4644 Mándok, Kossuth L. u. 8. E-mail: mandok@ reformatus.hu.

SZOBORAVATÁS

Egész alakos köztéri szobrot kap Leányfalun Ravasz László püspök. Kutas László szobrászművész alkotását a Ravasz László Emlékház, Egyházi Gyűjtemény és Rendezvényközpont, valamint az abban berendezett tárlat átadásával egy időpontban, április 23-án, szombaton délután 3 órakor leplezik le a Móricz Zsigmond út 124. szám alatt. Az eseményen Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke mond ünnepi beszédet, Kató Béla erdélyi püspök pedig köszöntőt. További információ a 0670-771-4363-as telefonszámon kérhető.

NYUGDÍJAS LELKÉSZEK BIBLIAÓRÁJA

Húsvéti bibliaórára hívják a nyugdíjas lelkészeket és lelkészözvegyeket 2022. április 12-én, kedden 11 órától a budapesti Kálvin téri gyülekezet udvarában lévő épület első emeletére. A nyitóáhítatot Kovács Mihály nyugalmazott esperes tartja. „Szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak...” címmel Nagy Károly nyugdíjas lelkipásztor tart előadást. 28 Reformátusok Lapja

2022. április 10.

Lelkészszentelés és díjátadó a rimaszombati zsinaton Ünnepi lelkészszentelő istentisztelettel nyitották meg április 1-jén a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata tizedik ülésszakának soron következő – a járványhelyzet miatt novemberben elhalasztott – ülését a rimaszombati református templomban, ahol átadták az idei Pálóczi Czinke István-díjat is. A zsinat ünnepi nyitó istentisztelete Rákos Loránt püspökhelyettes köszöntésével kezdődött, majd Ján Semjan szlovák püspökhelyettes szólt a megjelentekhez szlovákul. Ezután került sor annak a hét lelkésznek a felszentelésére, akik még szeptemberben tették le sikeresen a lelkészi vizsgájukat. Közülük Bognár Judit Csicsón, Horváth Rita Zemplénben, Pospíšil Miklós Kaposkelecsényen, Barbara Beranová Hernádzsadányban, Szepessy Mátyás Serkén, Széles Jákób Magyarbődön, Tóth Krisztián pedig Komáromban szolgál beosztott lelkészként. A fogadalmat követően Géresi Róbert püspök és az egyházmegyék esperesei kézrátétellel és egy-egy Igével szentelték fel a lelkészeket, majd a püspök megáldotta őket. Az istentiszteleten átadták a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata által 2013-ban alapított Pálóczi Czinke István-díjat is, amelyet ezúttal Berkesi Sándor Kossuth- és Liszt-díjas karnagy, főiskolai docens vehetett át. A díjazottat Édes Árpád alistáli lelkipásztor méltatta, kiemelve, hogy ez nem szakmai díj, hanem az egyháztest, egy kisebbségbe rekedt magyar közösség elismerése és mély köszönetnyilvánítása olyan valakinek, aki sokat tett értük. A díjat 2014-ben Csémy Lajos professzor, 2017-ben, a reformáció kezdetének 500. évfordulóján Erdélyi Géza nyugalmazott püspök és Harm Jan Boiten nyugalmazott holland lelkész kapta meg. Balog Zoltán püspök 2019-ben részesült az elismerésben. Az ünnepi alkalmon Géresi Róbert püspök megköszönte a közelmúltban szolgálati nyugalomba vonult lelkipásztorok több évtizedes szolgálatát, és emlékoklevelet adott át nekik. Az istentisztelet végén Buza Zsolt pozsonyi lelkipásztor, egyháztörténész idézte fel a gályarab hitvallók kitartását és bátor kiállását, mivel tavaly volt a 350. évfordulója az úgynevezett gyászévtized kezdetének, amely során 59 protestáns prédikátort és tanítót ítéltek gályarabságra. A református egyház képviselői az istentisztelet után megkoszorúzták a reformáció 500. évfordulójára állított gályarabemlékművet a Daxner utcában. A Zsinat programja másnap munkaüléssel folytatódott a rimaszombati Csillagházban.  FORRÁS: REFORMATA.SK

| MOZAIK |

APRÓHIRDETÉSEK

ÍZZEL ÉS LÉLEKKEL

Csomós András séf

Gránátalmás tabbouleh és grillezett camembert

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

EGYÉB • HARANG eladó! Új öntésű, 725 kgos, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-7288161, info@harangontode.hu. SZOLGÁLTATÁS • Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-630-9502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. TEMETŐI KÖZLEMÉNY

A Gödöllői Református Egyházközség tájékoztatja a sírhellyel rendelkező családokat, hogy a sírhelybérleti szerződések meghos�szabbítására a lelkészi hivatalban van lehe tő ség időpont-egyeztetéssel: 06-30-8797411. Amely sírokat nem hosszabbítják meg, felszámolják.

Megjelent a Theologiai Szemle

A serpenyőben vagy grillen sütött sajt sokak nagy kedvence. Mellé most igazi arab salátát készítünk, ez a tabbouleh (ejtsd: tabulé). Lehet kuszkuszból vagy bulgurból is, a lényeg a rengeteg petrezselyem, a jó minőségű olívaolaj és a citrom. Igazi böjti étel, amely előre is elkészíthető, laktató és egészséges. HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLYRE Egy csésze kuszkusz; friss gránátalma; egy sonkahagyma; egy nagy csokor petrezselyem; 100 gramm uborka; olívaolaj; citromlé; só; bors; négy darab grillcamembert.

ELKÉSZÍTÉS A kuszkuszt tálba tesszük, leöntjük kétszeres mennyiségű forró vízzel, lefedjük, és állni hagyjuk. Közben apróra vágjuk a hagymát, az uborkát és a petrezselymet. A gránátalmát négyfelé vágjuk, és kiütögetjük belőle a magokat. Amikor a kuszkusz megpuhult, hagyjuk lecsöpögni, majd tálba tesszük, hozzáadjuk a hagymát, az uborkát, a petrezselymet, kevés citromlevet, a gránátalma magját, és összekeverjük. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. A sajtot teflonserpenyőben sütjük, míg szép színt nem kap, és a közepe meg nem olvad.  FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA

Az 1925-ben alapított, azóta is egyetlen ökumenikus teológiai szakfolyóirat az utóbbi évtizedben negyedéves lapként jelent meg. Most a 2022-es első lapszám megjelenéséről adunk hírt. Ahogy a neve is utal rá, e folyóirat alapvetően a teológiai tudományok, nevezetesen is a bibliai, történeti, rendszeres és gyakorlati teológiai tudományok körén belül tölti be a maga küldetését. A szerkesztők mégis úgy gondolják, hogy egyrészt egyházunkban élnek olyan „írástudók”, akik egy-egy szakterületről is szívesen olvasnak, másrészt pedig sokkal többen lehetnek azok, akik a Theologiai Szemle kicsit könnyedebb rovatainak – a főszerkesztő jegyzete: a finn bibliaperről, Szólj, Uram: meditáció a Máté 16,13,23-ról, kitekintés: Reuss András kitüntetéséről, ökumenikus szemle: Ferenc pápa látogatásáról – címzettjeiként tekinthetnek magukra. Természetesen a tanulmányi rovat is tartalmaz érdekességeket Pál apostol kapcsolatrendszeréről, a Talmudról, egy diáklázadásról, a lelkigondozásról és a halál közeli élmény jelentőségéről. A folyóirat megvásárolható, illetve megrendelhető a Magyarországi Református Egyház Kálvin Kiadójánál: Bp., Bocskai út 35., 06-1-386-8267, 06-1-386-8277. BÓNA ZOLTÁN főszerkesztő 2022. április 10.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Önnél mi hozta el a 120 százalékot? Végzős gimnazistaként feltettem mindent a testnevelő tanárságra, nagyon jól sportoltam, de sajnos egy kosármeccsen megsérült a térdem, és kiderült, nem folytathatom tovább úgy, ahogy addig. Ezt a fordulatot tartom ma is annak a pontnak, amikor az Isten jelezte: eddig és ne tovább. Akkor ezt veszteségnek éltem meg, de nagybátyám, aki teológiai professzor volt, sokat beszélgetett velem abban az időben, és segített, hogy merre kell továbbmennem.

REFORMÁTUS

Lelkészcsaládban nőtt fel, egyértelmű volt, hogy követi elődei példáját, és lelkipásztor lesz? Nem. Nem akartam lelkész lenni, követni apám, nagyapám példáját. Vegyészmérnök és testnevelő tanár szerettem volna lenni, de volt egy fordulat az életemben – ami sokunknál elmondható, akik ma már lelkészként szolgálunk –, amely eltérített az eredeti elképzeléstől. Az egyik gyermekem példája is azt mutatja, hogy kell ehhez a teljes bizonyosság. Amikor pályaválasztás előtt állt, és a lelkészi hivatás felé hajlott, megkérdeztem, hogy 120 százalékban biztos-e ebben. Azt válaszolta, hogy még nem. Mondtam, akkor ne válassza ezt. Később ő is eljutott a 120 százalékig.

2022. április 10.

NÉVJEGY

Szolgálata számtalan helyre és számtalan helyzetbe hívta. Mindenhol tudott építeni és épülni. Nyugdíjas éveire készül lassan, és nem érzi úgy, hogy bármin is változtatna. Kocsis Attila jelenleg a KeletMagyarországi Református Gyermekvédelmi Központ lelkipásztora. Szintén lelkész feleségével öt gyermeket neveltek, és most várják a negyedik unokát.

Több mint negyven éve szolgál, és számtalan helyen és helyzetben tette ezt. Melyik a legmeghatározóbb időszak, helyszín, szolgálati terület az életében? Egy lépést visszalépek. Teológiai tanulmányaink első napjaiban megismerkedtem azzal az évfolyamtárssal, akivel már több mint negyven éve összekötöttük az életünket, így semmi sem csak az enyém, együtt végeztünk minden szolgálatot. Először Borsod északi részén szolgáltunk bányásztelepüléseken. Itt megesett, hogy az egér megrágta a bőrborítású Bibliámat is, a parókia lakhatatlan volt, de negyven év távlatából is elmondhatom, hogy szép időt éltünk ott, és életünket meghatározó személyeket ismerhettünk meg. Később igazgató voltam a berekfürdői Megbékélés Házában, részt vehettem a II. Magyar Református Világtalálkozó szervezésében, főigazgatója lehettem a Debreceni Református Kollégiumnak, Mezőtúron voltam gyülekezeti lelkész. 2002-től Amerikában szolgáltunk nyolc évig, majd a Nemzetpolitikai Államtitkárságon dolgoztam, onnan kerültem a Magyar Református Szeretetszolgálathoz, ahol többek között az Egyháztáji (egyházközeli kistermelőkkel szervezett piac), valamint a református borászokat összegyűjtő Borum program elindításában volt tevékeny szerepem, és most a Kelet-Magyarországi Református Gyermekvédelmi Központnál 30 Reformátusok Lapja

Kocsis Attila

vagyok, de dolgoztam fél évig a hajléktalanok között is. Egyiket sem helyezném a másik elé, mind fontos és meghatározó élmény, emlék. Mindegyikből sokat tanultam.

Változtatna valamin? Nem. Ha valamit nem csináltam meg, azon már hiába sajnálkozom, az már elmúlt. Amit megtettem, az meg úgy történt, ahogy, azon sem lehet változtatni. Derűvel és hálával tekintek az eltelt időkre, mert nincs miért keseregni, egyébként sincs sok értelme a kesergésnek. Nem fogom azt mondani, hogy mivel nyugdíjas vagyok, már nem szolgálok – a nyugdíj csak a törvény szerinti állapot lesz majd nemsokára, de a szolgálatból nem megyek nyugdíjba, örülök, ha hívnak helyettesíteni.

Mit szeretne átadni a Kelet-Magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ lakásotthonaiban élő gyermekeknek, hiszen közöttük szolgál most a legtöbbször? Ezek a gyermekek, fiatalok mind sok traumán estek át. Ahhoz, hogy tudjunk nekik adni, meg kell értenünk őket, és azt is, ami a lelküket foglalkoztatja. Segítenünk kell őket, hogy ne azt az életformát folytassák, amiből jöttek, más lehetőségeket kell mutatnunk nekik. Meg kell értetnünk velük, hogy a szívükkel is tudnak gondolkozni, nem minden a pénz és az anyagi javak. Sajnos látjuk, hogy tervezhetünk mi bármit, komfortos életünk egy perc alatt fel tud borulni. Védtelenek vagyunk, és ebben a védtelenségben nincs más lehetőség, csak az Isten Igéjének biztonságába belekapaszkodni, mert ha ez a tartópillérünk, akkor tudunk csak továbbmenni.  BUZÁS BORBÁLA