Reformátusok Lapja 2022/6. szám

Page 1

LXVI. ÉVFOLYAM,

6. SZÁM,

2022. FEBRUÁR 6.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 500 FT

A Károli-egyetem kettős küldetése 9 771419 856007

TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ AZ EGYETEM ÚJ REKTORA

22006



| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

De akik teveled együtt járnak, soha nincsenek fénylő világosság nélkül, melynek ereje el nem fogy tőlük, ha tégedet, Uram, szívből szeretnek igazán, ki mihozzánk a magasságból jöttél, el nem távozol, hanem velünk maradsz mind világ végezetéig. Világosodjál hát, Uram, énnekem, ki a sötétségben ülök és a halálnak árnyékában veszedelem, oh, atyának világossága, oh, örökkévaló nap, világosítsd belső sötétségemet, hogy a külső sötétségre ne vettessem.  DEBRECENI SZŰR GÁSPÁR (XVI. SZÁZAD VÉGE)

6

9

16

22

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Főszerkesztő helyettes: Hegedűs István (hegedus.istvan@reflap.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu), Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Bazánth Ivola

INTERJÚ • 6. A messzire ható misszió | Riskóné Fazekas Mártával, a Lepramisszió – Magyarország igazgatójával beszélgettünk KITEKINTŐ • 9. Hittem, azért szóltam | Päivi Räsänen finn képviselőasszony a személyes hitéről és a keresztyénség előtt álló történelmi kihívásokról PORTRÉ • 16. Mert a haza nem eladó | Ivaskovics József verséneklő a kárpátaljai magyarság tehetségeinek felkarolásáról, identitásuk megőrzéséről is vallott GONDOLATOK • 21. Omikrontól ómegáig | Nagy Károly Zsolt antropológus írását ajánljuk INTERJÚ • 22. Mindenkinek van gasztroidentitása | Csomós Andrást, a Református Konyha rovatunk főszakácsát mutatjuk be PORTRÉ • 30. Református Névjegy | Ismerjék meg Takaró János Lajost, a BudapestKelenföldi Református Gyülekezet lelkészét

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAIL-CÍMEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2022. február 6.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

MAGYARNÉ BALOGH ERZSÉBET

II. 6. VASÁRNAP

(6) „…mindent úgy csinált, ahogyan az anyósa parancsolta.” (Ruth 3,1–7) Ruth a szorgalmas munkájának keresetével bőségesen ellátja mindkettőjüket, így a megélhetésük már nincs veszélyben. Naomi azonban Ruth boldogságára is gondol, ezért így szól hozzá: „…majd én keresek neked otthont, ahol jó dolgod lesz…” Naomi már idős, nem akar ismét férjhez menni, de Ruth még fiatal, családra van szüksége, férjre, aki gondoskodik róla, és gyermekekre. Mivel megtudja Ruthtól, hogy Bóáz, a közeli rokon milyen szeretettel bánt vele az aratás egész ideje alatt, különös dologra biztatja. Ruth mindenben úgy járt el, ahogyan az anyósa, Naomi mondja. Éjjel megy ki Bóázhoz, senki nem látja, és a lábánál hajtja fel a takarót, hogy odafeküdjön. Jelet ad Bóáznak. Jelzi, örömmel venné, ha Bóáz, mint közeli rokon, feleségül venné és gondoskodna róla. A jel célja: bizonyosságot szerezni arról, hogy Bóáz kedvessége udvariasság volt-e csupán, vagy vonzalom. Amit Ruth tesz, különös, de a tisztesség határán belül van. Az erkölcsi határokat semmibe vevő korunkban több józan, tiszta és világos tanácsot adhatnánk gyermekeinknek. Nem könnyű megnyerni bizalmukat, de elfogadó és feltétlen szeretettel, boldogságuk érdekében el kell kezdenünk! Mt 13,31–35  138. zsoltár

II. 7. HÉTFŐ

(10) „Hűségedet most még jobban megmutattad…” (Ruth 3,8–18) A bizonyosságra nem kell sokáig várni, mert Ruth világos szavaira Bóáz egyértelműen válaszol. Mivel Ruth nem keresgél fiatalabb vagy gazdagabb férfi után, hanem a törvény szerint a legközelebbi rokonhoz megy, Bóáz áldottnak, hűségesnek és derék asszonynak mondja őt. Gyönyörű vallomás a kettőjük párbeszéde. Bóáz elmondja, van egy nálánál közelebbi rokon, akiről Naomi nem tudott, de ha az nem vállalja kötelezettségét, ő kész vállalni Ruthot. E bizonyosságot remélte Ruth és Naomi is, és ott, a betlehemi éjszakában, az aratás után a két ember elkötelezte magát egymás mellett. Nem léptek át erkölcsi határokat, sőt, mindenben szabályszerűen jártak el. Bóáznak gondja volt Ruth tisztességére – és Naomira is, aki az ajándékból pontosan megértette: Bóáz eltökélte magát, hogy feleségül veszi Ruthot, ha a közelebbi rokon visszalép. Naomi biztatja és bátorítja. Ebből Ruth megértette és megérezhette: már nem számít, hogy ő móábita. Naomi Istene Izráel Istene, már ő, az Úr vette a kezébe az életét! Mindannyian szeretnénk, ha a Mindenható kezében lennének szeretteink. Tegyük oda őket több hittel, tanítsuk szabályos küzdelemre, és hordozzuk imádságban őket! Mt 13,36–43  403. dicséret

II. 8. KEDD

(4) „…tudomásodra hozom, és megmondom…” (Ruth 4,1–12) Megmenteni, megváltani, hogy ne vesszen el Elímelek és fiainak öröksége. Ez Bóáz szándéka, amikor a mózesi törvény szerint jár el (3Móz 25,25). Többről van szó a szántóföldnél. A névről, a családról van szó, amely nem hiányozhat a közösségből. „Ti vagytok a tanúim, hogy én ma megvettem Naomitól mindazt, ami Elímeleké volt, és mindazt, ami Kiljóné és Mahlóné volt. Sőt a móábi Ruthot, Mahlón feleségét is feleségül veszem, hogy fenntartsam a meghaltnak nevét örökségében, hogy ki ne vesszen a meghaltnak neve testvérei közül lakóhelyének kapujában.” Az örökség megőrzéséről, az élet értékének megbecsüléséről ma sokan másként gondolkodnak. Akik az örökséget csak megszerezni akarják, nem gondolnak az örökhagyókra, csak magukra. Aki a mának él, annak nem számítanak a múlt emlékei. Bóáz tanúkat hív, és jelenlétükben mindent elmond a legközelebbi rokonnak, miközben tudja, veszíthet. Mégsem tehet mást. A rokon nem vállalja az özvegyet, és a tanúk előtt azt kéri Bóáztól, vállalja ő. Bóáznak a törvényes út végéig el kellett mennie, hogy megnyerhesse Ruthot. Sokan éppen azért próbálnak szabálytalanul előnyökhöz jutni, mert félnek, elveszítik azt, amire vágynak. Isten azonban javunkra dönti el ügyünket, ha őbenne bízva, szabály szerint járunk el. Mt 13,44–46  296. dicséret

II. 9. SZERDA

(17) „Fia született Naominak!” (Ruth 4,13–22) Bóáz és Ruth házasságából egy fiú született, Óbéd, aki Dávid, Izráel második, nagy királyának nagyapja. Egy móábita asszony anyósa iránti hűsége és szeretete példázza, Isten áldásokkal ajándékozza meg azokat, akik nem szűnnek meg őt keresni, hozzá térni, benne bízni. Ruth új életet kapott Isten népében, áldott családdal és gyermekkel ajándékozta meg a Mindenható. Ahol pedig ennyire nyilvánvaló Isten jelenléte, ott hangoznia kell a magasztalásnak. Naomi szomszédai ezt teszik: áldják az Úr nevét. Látják, Naomi nem maradt támasz nélkül, gondot viselnek rá, és együtt magasztalják ezért a felséges Istent. Naomi áldottnak mondja önmagát,

4

Reformátusok Lapja 2022. február 6.


| AZ IGE MELLETT |

mert nyugalmat talált. A könyv elején kétségbeesett családról olvasunk, akik idegenben próbálnak boldogulni. Tíz év után a még élők visszatérnek, és Isten segítségét kérik, Isten pedig cselekedni kezd, és megadja azt a nyugalmat, amelyre Naomi vágyott. A boldogság valójában biztonság, a biztonság nyugalma. Ebben élhetett Ruth, a távoli, idegen, móábita asszonyból lett áldott édesanya, akinek neve ott van Jézus Krisztus családfájában. Ilyen áldásokat készített el Isten a mi számunkra is. Ne siettessük, de ne is késlekedjünk, hanem hittel engedelmeskedjünk a Lélek vezetésének, Isten szavának! Mt 13,47–50  255. dicséret (15) „…a lelkemet öntöttem ki az Úr előtt.” (1Sám 1) Kétszer tette meg Anna ugyanazt az utat a silói szentély és az otthonuk között. Az elsőt megterhelt szívvel és lélekkel, gyermektelenül, a másodikat a gyermekkel együtt, akivel az imádságait meghallgató Isten megajándékozta őt és férjét, Elkánát. Amikor a kétségbeesett asszonyt először látja Éli, a pap, részegnek mondja. Miután válaszából megérti, hogy néma könyörgése kimondhatatlan szenvedéseiből fakad, így szól: „Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amivel hozzá folyamodtál!” (17) Mi másért megyünk, mennénk az Úr elé, a gyülekezetekbe, ha nem azért, hogy kimondhatatlan fájdalmainkat vagy hálánkat a Mennyei Atyának mondjuk el? Elesett állapotainkban nekünk is arra van szükségünk, hogy a hirdetett Ige, a közösség imája bátorítson és erősítsen. Amikor pedig Anna a gyermekkel visszatér, Éli is meggyőződhet arról, hogy Isten cselekedett. „...teljesítette kérésemet, amivel hozzá folyamodtam.” (2) Számtalan, fájdalmát kiöntő lélek szomorúsága tölti be gyakran a templomainkat. A magasztalás és a hála ritkábban visz Isten elé. Ideje, hogy mi is megtegyük a második utat, és a meghallgatott imádságainkra kapott válaszokért, Isten kegyelmes tetteiért együtt magasztaljuk a Mindenhatót, hogy a hála jó illata átjárja közösségeinket! Mt 13,51–52  96. zsoltár (1) „…felemelte arcomat az Úr. Tudok már mit felelni ellenségeimnek…” (1Sám 2) Anna helyzete nagyon megváltozott. Aki Isten kegyelmét átéli, annak életét nem keseríthetik ellenséges, szeretetlen emberi megnyilvánulások. Hálaénekéből ma is sokat tanulhatunk. Anna és Elkána ígérete szerint a gyermek, Sámuel „az Úr szolgája lett” (11). Isten azonban bőkezű, és Sámuel után, aki Éli mellett maradt Silóban, még öt gyermekük született. Sámuel szolgálata kedves volt mind az emberek, mind az Úr előtt, de Éli és fiai megvetették és meggyalázták magukat és a szolgálatot. Jézus világosan mondja: két úrnak nem lehet szolgálni (Mt 6,24), aki méltatlanná válik az elhívásra, magában hordozza saját vesztét. Éli próbálkozott, hogy fiait visszatérítse az Isten szerinti útra, de ők nem akartak kijönni bűneikből. Amikor Isten megjelenti Élinek az egész háznépe pusztulását, Éli nem könyörög, nem esedezik. Pedig éppen Sámuel születése volt a jel, hogy az Úrnak nincs lehetetlen! Mi sem látjuk jelnek Isten egyértelmű tetteit az életünkben, nem bátorodunk fel a bűn elleni harcra, pedig ő nem elveszíteni akar, hanem megmenteni. Krisztus olyan Pásztor, aki a századiknak is nyomába eredt (Lk 15,4)! Mt 13,53–58  510. dicséret (1) „Az ifjú Sámuel pedig az Úr szolgája volt Éli felügyelete alatt.” (1Sám 3–4,1) Félelmetes szembesülni azzal, hogy vannak idők, amikor nincs kijelentés, nem szól az Úr (1). Jézus arra biztat: keressünk, zörgessünk, kérjünk (Mt 7,8). Dávid azért könyörög Istenhez, hogy szóljon, válaszoljon, adjon vezetést, mert nem akar elaludni a halálra (Zsolt 13,4). Éli már megadta magát a halálnak, nem küzd. Sámuelnek azért megtanítja, hogyan feleljen az Úr hívására: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” (9) Miközben tanítjuk egymást a hit útján járni, néha észre sem vesszük, hogy régen lemaradt a lelkünk. Vigyázzunk erre! Amit Isten mond Sámuelnek, számára túl nehéz, nem tudja, hogyan mondja el, mit kezdjen vele. A prófétai szót azonban át kell adni annak, akire tartozik. Éli megadással fogadja: „Ő az Úr. Tegye azt, amit jónak lát.” (18) Igen, Isten élő és cselekvő Úr, Igéje él és hat, elvégzi, megcselekszi azt, amit akar (Zsid 4,12). Nem hagy válasz nélkül, ha kérjük, sőt könyörgünk azért, hogy meg akarjuk változtatni gondolkodásunkat, az életünket, és meg akarunk térni őhozzá, aki az Úr. Isten Szentlelkének felügyelete alatt mi is növekedhetünk a hitben, az engedelmességben, a szolgáló életben. Mt 14,1–12  408. dicséret

II. 3. CSÜTÖRTÖK

II. 4. PÉNTEK

II. 5. SZOMBAT

2022. február 6.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

A messzire ható misszió A lepra gyógyításáról beszélgetni Európa közepén furcsa, de szükséges. A földön napjainkban is minden második percben ILLÉNYI ÉVA diagnosztizálnak egy új beteget; a legtöbb helyen izolálják, megbélyegzik őket. Riskóné Fazekas Mártával, a Lepramisszió – Magyarország igazgatójával a lepra világnapja apropóján beszélgetünk. Lassan félszázados a magyar misszió, segítségükkel emberéletek változnak meg. Dobos Károly református lelkészt 1974-ben hívta el Isten, hogy a világ leprás betegei javára magyar embereket is természetbeni szolgálatra indítson. 1976-ban teológusként egy vasárnapi előadáson életre szólóan „megfertőzött” a leprabetegek iránti szeretet. Lelkészi munkám mellett évtizedekig önkéntesként, 10 éve pedig főállásban végzem a missziós munkát. Sajátos, hogy Isten Közép-Kelet-Európában csak ide, Magyarországra adta az elhívást. 2002-ben sikerült elérni, hogy a londoni központú Nemzetközi Lepramisszió 33 tagszervezete közé felvegyen bennünket, a tagságunkat azóta minden évben sikerül megtartanunk. A gyógyítás mellett feladat a felvilágosító munka, a beteg önbecsülésének visszaadása, a gyógyultak rehabilitálása is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2035-re tűzte ki a leprabetegség felszámolását. Félő, hogy kitolódik. Évezredeken 6

Reformátusok Lapja 2022. február 6.

át ismeretlen volt a betegség természete. Kínai, indiai, ószövetségi példák mutatják, hogy egyformán kezelték: elkülönítéssel. Döbbenetes, hogy még ma is jelen van a kirekesztés, holott semmi szükség rá. Az okok – mélyszegénység, legyengült emberi szervezet, rossz higiénés körülmények, tiszta ivóvíz hiánya – megszüntetésével lehet kizárni a kórokozót. A keresztyén misszió többlete, hogy a megelőzés mellett a következményeket is szeretné felszámolni. A kirekesztett gyermeket, édesanyát, idős szülőt elűzik a falujából is. Elmagányosodik, koldusként is ellehetetlenül, írástudatlan, munkanélküli, hontalan lesz. De azt is megbélyegzik, aki makkegészséges, de a falujában tudják, hogy a nagyapja valamikor leprabeteg volt. A lepra nem öröklődik, de előfordulási helyein sajnos az a mértékadó, amit az ősök mondanak, nem az, amit az amerikai kutatóorvos. A fejekben levő sötétség ellen harcolunk. A felvilágosítás, jogvédelem, lelkigondozás éppúgy része a munkánknak, mint a beteg megcsonkult kezének megműtése. Átfogó nemzetközi fejlesztést végzünk. A keresztyén lepramissziót megtűrik ott is, ahová hithirdetőket nem engednek be. Így az első keresztyének épp a leprabetegek közül kerülnek ki. Jézus parancsára végezzük: „Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat…!” (Mt 10,7–8) Olyan helyeken dolgozhatunk, ahol ma is büntetés jár akár csak egy Biblia rejtegetéséért is. Csoda, hogy bár tudják, hogy keresztyén szervezet vagyunk, mégis meghosszabbítják az engedélyt. Az evangélium lélektől lélekig terjed. 1999-ben Nepál még teljesen zárt ország volt. Átéltem, hogy amikor az akkori király lánya meglátogatta a misszió Anandaban kórházát, az igazgató reggel a szennyes közé gyűjtette az összes Bibliát, majd este visszaosztották. Hogyan tudják a gyülekezetek támogatni a missziót? W. C. Bailey ír alapítónk 1874-ben kapta elhívását arra, hogy az Indiában látott leprabetegekért valamit tegyen. Vallotta: „Ez a misszió imádságban született, és az imádság a megtartóereje.” A Nemzetközi Lepramisszió imakalauzát szívesen elküldjük azoknak, akik napi imáikba szeretnék foglalni a Lepramisszió ügyét. A „távolra látók” missziója vagyunk. Ha gyülekezeteinkben végzik a külmissziót, az a belmis�sziót serkenti, mert kialakítja a megelégedettséget.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA

FELEMELŐ SZERETET A Lepramisszió – Magyarország szívesen tart meghívásra vetített képes előadást az ország bármely pontján. Adományaikkal támogathatják a betegek gyermekeinek oktatását, a gyógyulás utáni új életkezdést a „Lepramisszió Magyarország” bankszámlájára utalva: 11702036-20705549. További információ: www.lepramisszio.hu.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

POCSAJI MIKLÓS

A coming out hitvallás? A szerző a BudapestKelenvölgyi Református Egyházközség lelkipásztora

Nagyjából egy héttel ezelőtt jött a hír, hogy a német katolikus egyház jelentős számú hivatalos szolgálója (125 ember) egyszerre jelentette ki magáról, hogy az LMBTQ mozaikszó valamely betűje szerinti szexuális identitású személy – értesített bennünket az eseményről a hvg.hu a Die Zeit értesülése alapján. Hozzászoktunk, hogy lelki kérdés az, amely vagy az egyéni életünk, vagy gyülekezeti közösségünk lelki kérdése. Ugyanakkor a Covid-válság elementáris tapasztalata ezt az eddigi gondolkodásmódunkat átalakította – és ezt jó tudatosítani! A vírus társadalmi létünkön keresztül gyakorolt hatást egyéni életünkre. A közösségi dimenzión keresztül mindenre kihatott: iskolára, munkára, nyaralásra – egyáltalán, hogy kimehetünk-e az utcára, össze-

„Krisztus nem azzal küldött el minket, hogy a magunk bármilyen szexuális irányultságával álljunk ki, hanem a bűnből való hazatérés lehetőségének evangéliumával.” jöhetünk-e a templomban, és ha igen, akkor saját biztonságunk és mások egészsége érdekében hogyan. Hogy a pszichés hatásokról ne is beszéljünk – ezért mindezek lelki kérdések is. A járványnak ezen túl van egy nem annyira látványos, de mindent befolyásoló következménye: felgyorsult a társadalmi közgondolkodás és erkölcs változása. Ennek sebessége döbbenetes, a fent említett hír ezzel szembesít bennünket. Habár mindez nem megszokott számunkra, a „lelki dolgok” kategóriája közösségi kérdéssé szélesedik, mert a kulturális-társadalmi befolyás belép az egyház falai közé – erről szól ez a hír. Bár a coming out kifejezés megannyiszor elhangzik a közéletben, talán még nem ismeri mindenki. Jelentése: kiállni a nyilvánosság elé, színt vallani. De nem csak úgy általában és akármivel, itt a homoszexualitásról és más szexuális orientációkról van szó. Amolyan „szex-hitvallást” tenni, ami manapság módfelett divatos és elvárt is. Lényegében: közzétenni valamit, amihez senkinek semmi köze sincs. Persze ez több mint furcsa, feje tetejére állt világ képét mutatja, de hát ilyen világban élünk. A hír tehát arról szól, hogy Németországban és a katolikus egyházban… És ennek nyomán felmerülhet a kérdés: mi közünk van ehhez nekünk, ma-

gyar reformátusoknak? Az, amit az LMBTQ-lobbi nyomása valójában céloz: hogy az egyházak ismerjék el erkölcsileg jónak (ne mondják bűnnek) ezt az életfolytatást. Épp ezért ez nem a katolikusok „magánbaja”, hanem olyan probléma, amely minden keresztyén felekezetet érint, mert ez a nyomás rajtunk is egyre erősödik. Sőt, ugyanezek a követelések az állami életet, a törvényhozást, a társadalmi életet is folyamatosan bombázzák. Előszeretettel tárgyalják e kérdést hamis keretben. Ebben elmondják, hogy az egyház sokszínű közösség, amelyben vannak fundamentalisták és haladók. A keret a haladókat úgy pozícionálja, mint akik a korral lépést tartanak, akik a jövő emberei és az egyház jövőjét építik, míg a fundamentalisták olybá tűnnek, mint akik a dohos múlt rabjai, akik szeretetlen törvényeskedők, kerékkötői minden újításnak és fiatalosságnak. Azonban ez olyan hamis keretezése a valóságnak, amelybe nem szabad belépnünk! Ugyanis az egyetemes egyháznak vannak olyan hitigazságai, amelyek felül állnak a kegyességi stílusok vagy teológiai látások körén. A szexualitás kérdése is ilyen, mert ebben a keresztyénség következetesen ugyanazt mondja az apostoli kor óta. Szabados Ádám evangéliumi teológus egyértelmű választ adott erre a bonyolult kérdésre az Egy keresztyén hit van című cikkében – az interneten fellelhető, mindenkinek ajánljuk olvasásra. Ez a keresztyén hit igazsága e kérdésben, és ez volt mindig is a mienk. A kérdés tehát az, hogy vajon ez a coming out a keresztyén hittel, az apostoli egyházzal összeegyeztethető-e vagy sem. Azt kell mondanunk, hogy sem az egy keresztyén hittel, sem a keresztyén egyház két évezredes tanításával. Továbbá el kell mondani, hogy Krisztus nem azzal küldött el minket, hogy a magunk bármilyen szexuális irányultságával álljunk ki, hanem a bűnből való hazatérés lehetőségének evangéliumával! Ez az üzenet fakad szeretetből, és nem az, hogy a bűnt relativizáljuk, hamis felmentést adva. A keresztyén hit álláspontja nem ítél el senkit, de nem is teheti, mert ítélni eleveneket és holtakat Krisztus tiszte az idők végén. A keresztyén hit álláspontja a bűnt ítéli el. És ezt nem az egyház határozza meg most (vagy tette régen), ez nem a mi megítélésünk, hanem Istené. Mert egyedül ő méltó eldönteni: mi bűn és mi nem az.  2022. február 6.

Reformátusok Lapja

7


| GONDOLATOK |

Ige mellett – elköszönés Köszönöm az Ige mellett üzeneteire való figyelmét. 2009 elején kezdhettem el ezt a szolgálatot, püspöki szolgálatommal együtt. 2022. február 1-én jelent meg a rovatban az utolsó írás tőlem, Mózes ötödik könyvének magyarázatát még befejeztem. részek sem maradhatnak ki – próbáltam megviKimondhatatlanul hálás vagyok az Úrnak, hogy lágítani, érthetővé tenni a súlyos szakaszokat is, tizenhárom esztendőn keresztül lehettem e rovat ugyanakkor aktualizálni, maivá tenni az igerészegazdája, és miközben magam gazdagodtam, bíket, minden korosztályt szem előtt tartva. Különbözom abban, hogy az Úr mások számára is áldássá ző igemagyarázati módszerekkel is kísérleteztem a tette a napi áhítatokat. Köszönöm a visszajelzérovatban: tételes, homíliás, gyakorlati bibliamagyaseket, a bátorításokat! Reménység szerint adarázatos, tematikus, narratív, meditációs formákkal tott a csoda – ami mindig kegyelmi állapot –, egyaránt; de mindenben az Isten Igéje iránti szent hogy az Úr szava élő és ható üzenetté lett egyes STEINBACH tisztelet és engedelmes hűség vezetett, könyönapok anyagaiban. JÓZSEF rögve azért, hogy az Igében mindig felragyogjon A napi elcsendesedés, a számos szolgálatra Jézus Krisztus evangéliuma, Isten megtartó, új és örök életet való alapos felkészülés továbbra is életem része, azonban az ajándékozó szeretetének örömhíre. Ez alapvető „hermeneutikai” egyre több, más jellegű feladat nem teszi már lehetővé, hogy elvem: Isten megváltó szeretetére tekintve adassék élő, megigaz elmélyültséggel naponta felelősen végezzem ezt a szent szólító, mai, itt és most érvényes, személyes üzenet, amely egyszolgálatot. Hiszen e csendességek napi leírása, érlelése, jaszerre hív élő hitre, erősíti ezt a hitet, tanít, pásztorol és prófétai vítása, a terjedelmi és egyéb keretek betartását figyelembe bátorsággal int, az adott igeszakasz hangsúlyai szerint. véve, rendkívül időigényes. Hajnalban és a kocsi hátsó ülésén, Mindig imádkoztam és küzdöttem azért, hogy az igemagyasokszor igen nyomorúságos körülmények között, de igen nagy rázatok megszólítóak, azaz „időszerűek” legyenek, túl azon, hálával és örömmel születtek meg ezek az igemagyarázatok. hogy – szakszavakkal élve – „írásszerűen, textusszerűen, krisz­ Hadd mondjam ki: szomorúan tapasztalom, hogy az „ügyintétusszerűen, gyülekezet- és hitvallásszerűen” magyarázzák az zés” mindent felemészt, és lelkipásztoraink is egyre kevesebadott igeszakaszt, annak nehezebben érthető részeit is. Itt az bet tudnak Isten Igéjével foglalkozni, pedig mi Isten Igéjének úgynevezett „alkalmazás” nagy teológiai és homiletikai probszolgái lennénk első renden. lémájával állunk szemben, amelynek feloldására a következő Ugyanakkor az is fontos, hogy a rovat megújuljon, a váltás kísérletet tettem: a 2018-as esztendő óta napra pontosan egy mindig elevenséget, még nagyobb érdeklődést hozhat a rendévvel előre írtam meg az adott anyagot (egy évet arra szántam, szeres kegyesség gyakorlásában, napi imádságos igeolvasáhogy napi két anyagot írtam meg, egészen pontosan 2017. sunk területén. Áldja meg az Úr ezt a rovatot, annak gazdáját, november elejétől). Ez homiletikai kísérlet volt, mert Isten Igégazdáit a jövőben is! je anélkül aktualizálta magát, hogy én erre direktben törekedA hatvanhat bibliai könyvet háromszor magyaráztam véhettem volna. Csodálatos volt ezt a tapasztalatot megélni, erre gig, tíz bibliai könyvet négyszer. Soha nem néztem meg, mit nézve visszajelzéseket kapni. Gyakran már el is felejtettem, mit írtam korábban egy adott szakaszról. Naponta rendszeresen írtam, amikor kaptam a jelzést, mennyire talált, és újra kellett olelkészítettem az aznapi anyagot, azt egész nap hordoztam, vasnom, amikor magam is rácsodálkoztam, hogy az egy évvel javítottam, minden tapasztalatot és élményt ennek szolgálaezelőtt írt anyagot milyen aktuálissá tette Isten Lelke, talán pont tába állítva, miközben sokat olvastam az adott szakaszokhoz, azért, mert erre én közvetlenül nem is törekedhettem. de csak ha a magam üzenete, gondolatmenete rendelkezésHálás vagyok azért, hogy az igemagyarázatok szerkesztett re állt. Tehát először mindig magam csendesedtem el a napi formában, 19 kötetben megjelenhettek. A dunántúli honlapon, szakasz felett, minden segédanyag nélkül, lejegyeztem azt, az igemellett.blog.hu archívumban az anyagok még elérhetők ami személyesen megszólított, majd feltettem a kérdéseimet lesznek, de újabb írás nem kerül fel erre a blogra, így az aktuális a textusról, főleg a nehéz szakaszok esetében. Ezután követmagyarázatokat honlapunk átveszi a Reformátusok Lapjától. kezhettek a segédanyagok, az alapos olvasás. Mindig szüleTermészetesen a Reformátusok Lapjában a rovat folytatótett hosszabb anyag az internetes felületek számára, amiből dik, magam is örömmel és imádsággal követem továbbra is, esszenciát állítottam össze a Reformátusok Lapja számára. Ez várva a napi üzenetet, kérve arra az Úr áldását. a „rövidítés” is nagy munka volt. Hálás vagyok e szolgálat minden percéért! Hála legyen az A református kegyesség keretei között, a folyamatos igemaIstennek kimondhatatlan ajándékáért! (2Kor 9,15)  gyarázat szent kihívásával megküzdve – amiből a nehéz ige­ 8

Reformátusok Lapja 2022. február 6.


| KITEKINTŐ | PÄIVI RÄSÄNEN orvos végzettségű politikus, 1995 óta képviselő a finn parlamentben, 2004–2015 között a keresztyéndemokraták elnöke, 2011-től 2015ig belügyminiszter. Pályafutása során eddig hét könyvet írt, néhányat közülük angol és magyar nyelvre is lefordítottak. Férje, Niilo Räsänen a teológia doktora, lelkész, öt felnőtt gyermekük van.

Hittem, azért szóltam WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

Päivi Räsänen finn parlamenti képviselő ellen büntetőeljárást kezdeményezett Raija Toiviainen főügyész, miután lezárta a 2019-ben indított előzetes vizsgálatot. Három ügyben vádolja etnikai csoport elleni izgatással. A per 2022. január 24-én indult. A védelmet támogatja a nemzetközi emberi jogokra és az európai jogra szakosodott Paul Coleman, az ADF International ügyvezető igazgatója. Az ügy nagy társadalmi és médiavitát váltott ki az országban és külföldön egyaránt. A képviselőas�szonnyal személyes hitéről és a keresztyénség előtt álló történelmi kihívásokról beszélgettünk.

Többször nyilatkozta, hogy a szexualitásról és házasságról vallott megyőződése a Biblia értékrendjét követi. Mi indította arra, hogy véleményét a nyilvánosság előtt elmondja? Hiszek Jézus Krisztusban, hiszem, hogy Jézus személyes megváltóm. Egész pályafutásom során nyíltan vállaltam ezt a hitvallást, keresztyén meggyőződésemet. Huszonhét éve vagyok parlamenti képviselő, ezalatt sok vitában vettem rész, többek között az élet méltóságáról és a házasság intézményének keresztyén megközelítéséről szóló vitasorozatban. Meggyőződésem szerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Finnországban és Nyugat-Európában hatalmas vitát kavar ez a kérdéskör. Két évvel ezelőtt mélységesen megdöbbentett, hogy egyházam, a Finn Evangélikus Egyház (ELCF) bejelentette

hivatalos partnerségét a Pride 2019 rendezvénnyel. Töprengeni kezdtem, vajon most jött-e el az idő arra, hogy elhagyjam az egyházamat, ahogy már sokan a barátaim közül megtették. Imádságban megkérdeztem Istentől: mit tegyek? Megértettem, hogy nem most van a süllyedő hajóból való kimenekülés ideje. Sőt, szólnom kell, méghozzá olyan hangosan, hogy az emberek, az alvó keresztyének felébredjenek. Ha az egyházam olyasvalami mellett teszi le a voksát, ami ellentétes a Szentírás tanításával, akkor az írott Ige iránti bizalmat ássa alá. Ez veszedelmes, mert a Bibliában az ember megváltásának üzenete olvasható, és ha az Írás nem hiteles, akkor a Jézus Krisztusról szóló igeversek igazsága is megkérdőjeleződik. Ezután készítettem egy fotót a finn Szentírásnak arról az oldaláról, amelyen a Róm 2022. február 6.

Reformátusok Lapja

9


| KITEKINTŐ |

döntöttek, tőlük nagyon sok támogatást kaptam. De Finnország legnagyobb egyháza, a Finn Evangélikus Egyház, amelyhez a lakosság 70 százaléka tartozik, nagyon megosztott, és csak maroknyi keresztyén van, aki felekezetünk alapdoktrínájában hisz. A döntő többség, a püspököket is beleértve, elég liberális teológiát vall. Nem fogadták el a Bibliával kapcsolatos nézeteimet, néhányan nyíltan szembehelyezkedtek velem, mondván, az én nézetem kegyetlen a szexuális kisebbségekkel szemben. Úgyhogy ellentmondásos helyzetben vagyok, ráadásul mostanában vet soha nem látott hullámokat a házasság kérdésével kapcsolatos vita is. A püspökök és lelkészek egy része támogatja az azonos neműek házasságát, sőt, már a gyakorlatban is áldásukat adták ezekre a frigyekre, azonban az egyház hivatalos nézete szerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Pál apostol tanítása nemcsak a férfi és nő közötti házasság védelméről szól, hanem arról is, hogyan üdvözül az ember, hogyan lesz örök élete. Ha Isten Igéjének a bűnről szóló tanítását elvetjük, akkor a keresztyén hit magja, „Megértettem, hogy nem most vagyis Jézusnak a kereszten mindenki bűnéért hozott áldozata kiüresedik. van a süllyedő hajóból való

1,24–27 található, és közzétettem a Twitteren. Az egyházam vezetőit pedig megkérdeztem, hogyan lehetséges, hogy társulnak, együtt ünnepelnek olyasvalamivel, amit a Biblia bűnnek nevez. Az üzenet felkavarta az embereket, és nyomában társadalmi szintű vita alakult ki, amely az egyházamra is átterjedt. Hamarosan bűnténynek, kisebbség elleni izgatásnak minősítették a Twitter-bejegyzésemet, továbbá öt különböző panasszal éltek az írásaimmal, interjúimmal, rádiós beszélgetéseimmel kapcsolatban. A rend­őrség háromszor vallatott ki, de egy alkalommal sem találtak semmit törvényellenesnek, nem követtem el bűntényt. A legfőbb ügyész azonban mindenképpen be akart idézni, és 2021 áprilisában úgy döntött, három büntetőjogi vádpontot fogalmaz meg ellenem. Az egyiket a Twitter-üzenet kapcsán, a másikat egy kisebb írásom miatt, amelyet 2003-ban írtam Férfinak és nőnek teremtette őket címmel, a harmadikat pedig a 2019-ben adásba került Mit gondol Jézus a homoszexuálisokról? című rádiós beszélgetés apropóján. Január 24-én kezdődött el a perem.

Többször beszélt a keresztyének által gyakorolt öncenzúra veszélyéről. Mivel azt gondolják, kisebbségben kimenekülés ideje.” Keresztyénként korábban beleütkövannak, félnek beszélni a meggyő­ző­ zött-e már a szólásszabadsággal kapdésükről. Pedig minél inkább hallgatcsolatos akadályokba? nak, annál jobban szűkül a szólás- és vallásszabadság tere. A Voltak korlátozások, etnikai kérdésekben különösen, de ez nemzetközi emberi jogi jogszabályok, Finnország alkotmányáaz első eset, hogy keresztyénként kell ezt megtapasztalnom. val egybehangzóan, határozottan védik a vallásszabadsághoz Finnországban a bíróság először dönt arról, hogy a Biblia verés a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Hogyan seire való hivatkozás bűncselekménynek minősülhet-e, illetlátja a keresztyének helyzetét Finnországban, illetve a nyugati ve kerülhetünk-e a Biblia és a vallási meggyőződésünk miatt keresztyén egyházakban? bíróság elé. Tehát az esetem precedensértékű Finnországban Ellentmondásos a helyzet. Ami most történik, a keresztyének és egész Európában. Ez példa nélkül való, történelmi pillanat. egy része számára bénító, mert attól tartanak, hamarosan ugyanabba a helyzetbe kerülhetnek, mint én. Örvendetes azonAz eljárás folytatását február 14-ére halasztották. Mire szában, hogy vannak olyanok is, akik összeszedték a bátorságukat, mít? Hogyan tovább? és vállalják mélyen gyökerező belső meggyőződésüket. Tavaly A per folytatódik, és onnantól még négy hét, amíg megszületik nyáron például demonstrációt szerveztek a parlamentünk elé. A az ítélet, így márciusig várnom kell. Természetesen reménykekörülbelül ezerfős csapat a keresztyén szabadság, a Biblia igazdem, hogy győzünk, és ez a győzelem garantálni fogja a szósága mellett tett hitet felemelt kezükben a Bibliával. A csoport lás és a vallás szabadságát a társadalmunkban. Többször elvelem kapcsolatban is kifejezte támogatását. Hétfőn, a tárgyamondtam azonban, bármi legyen a bíróság döntése, nem fogok lás napján megjelentek a bíróság épülete előtt, megmutatva, meghátrálni, nem adom fel a meggyőződésemet, ki fogok állni hogy nem fogják elhagyni a bibliai igazságokat. A keresztyének amellett, amit a Biblia tanít, mert vannak olyan kérdések, ameelárasztottak üzenetekkel, elmondták, hogy a peremen kereszlyeknek örökkévaló következménye van, amelyek túlmutatnak tül bátorságot nyertek, hogy a hitüket vállalják. Pontosan ezért az élet határain. Kész vagyok megvédeni a szólás- és vallásimádkozom, hogy higgyenek, bízzanak a Bibliában, és Isten adszabadságot, amilyen mértékben ez szükséges. A keresztyéjon nekünk ébredést. Hiszem, Istennek célja van Finnországgal. nek a történelem során a legkülönbözőbb helyzeteket élték át: voltak békés időszakok, majd üldöztetés. Minden alkalommal Mi volt a finn társadalom, a finn történelmi egyházak válaugyanazzal a kihívással állunk szemben: tudunk-e bízni, Jézust sza? Határozottan állást foglaltak, vagy tartózkodóan fogadmegvallani. A Bibliánk is ugyanaz, Urunk sem változott. Motiták a történteket? vációm a keresztyén értékek védelmére a Szentírásból fakad, A keresztyén mozgalmak résztvevői és a szabadkeresztyéegyben szeretnék hatást gyakorolni társadalmunkra, hiszen nek a Szólás- és Vallásszabadságért Egyesület létrehozásáról 10 Reformátusok Lapja

2022. február 6.


| KITEKINTŐ |

Päivi Räsänen sajtótájékoztatót tart a Helsinki Kerületi Bíróság épületében

a keresztyén hiten alapuló meggyőződés több, mint felszínes vélemény. Az első keresztyének nem tagadták meg hitüket, amikor az oroszlánok elé vetették őket. Miért kellene megtagadnom a hitemet egy tárgyalóteremben? Európában posztkeresztyén kultúrában élünk, ezért fontos, hogy támogassuk egymást, mert egy hajóban evezünk, bárhol legyünk is. Nehéz folyamatosan össztűzben élni, dolgozni. Hogyan támogatja a családja, különösen a férje ezekben a nehéz időkben? Nagyon boldog vagyok, hogy olyan férjem lehet, aki mellettem áll, és természetesen ott ült velem a tárgyalóteremben, ahogy az egyik fiam is. Öt felnőtt gyermekem mind lelkesen támogat. A történelem során az ébredések idején több keresztyén szervezetet alapítottak, így többek között a Finn Evangélikus Missziót, amelynek a férjemmel, Niilóval együtt tagjai vagyunk. Férjem a Finn Evangélikus Missziói Főiskola igazgatója, és tagja az egyház zsinatának is. Ő is harcol a Biblia igazságaiért és a szabadságáért minden fórumon. A tárgyalóteremben hogyan segít az Istenbe vetett hite? Nagyon feszült voltam a tárgyalás előtt, nem tudtam aludni éjszaka. Isten gyakran tesz bennünket gyengévé, hogy meg tudja mutatni az erejét. A békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi a szívet és a gondolatokat Krisztus Jézusban. Magam is meg voltam lepődve, mennyire mély nyugalom szállta meg a lelkemet és az értelmemet. Sőt, nagyon mély öröm is átjárt. Ugyan-

ezt éreztem a hosszú rendőrségi vallatások alatt is: kitüntetett vagyok, hogy vallatóimmal szemben ülhetek és bizonyságot tehetek Jézusról. Úgyhogy, újra mondom, ami velem történik, kiváltság. Megtiszteltetés, hogy ebben a helyzetben lehetek, hogy harcolhatok és védelmezhetem a szólás- és vallásszabadságot, amely nemcsak a keresztyéneknek fontos, hanem mindenkinek a finn társadalomban, hiszen a demokrácia alapköve a szólásszabadság. Rendkívüli eredménynek tartom továbbá, hogy a tárgyalás napján lehetőségem volt élő adásban beszélni a Biblia alaptanításairól, Jézusról, aki megszerezte a bűnbocsánatot az ember számára, mindenki számára, a homoszexuálisok számára is. Ezt az élő adást minden egyes finn állampolgár követhette. Hogyan imádkozhatnak önért a magyar keresztyének? Öröm számomra, hogy sok magyar keresztyén keresett meg, és tudom, hogy imádkoznak értem és a családomért. Nemsokára megszületik a tizedik unokám. Kérem, abban hordozzanak engem, hogy amikor a tárgyalóteremben vagyok vagy a média faggat, legyen bölcsességem. Hiszem, hogy amikor Isten imára indítja az embereket, akkor valami jót fog tenni. Imádkozzunk azért, hogy az ügyem és a körülötte levő nyilvánosság felgyújtsa a keresztyéneket, bátorítsa őket arra, hogy beszéljenek a hitükről, így sok ember jöhessen Jézushoz, a homoszexuális emberek is.  FOTÓ: HANNE SALONEN, NIILO RASANEN u

(A per hátteréről, továbbá az első tárgyalási napról a 25. oldalon olvashatnak.) 2022. február 6.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

A Károli-egyetem kettős küldetése FEKETE ZSUZSA

Az egyetemi katedra mellett közéleti feladatokat lát el, volt alkotmánybíró, brüsszeli és párizsi nagykövet, igazságügyi miniszter, majd európai parlamenti képviselő, februártól pedig a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. Trócsányi László jogászprofesszor, a budahegyvidéki református gyülekezet presbitere vonzó, színvonalas egyetemet álmodott meg, ahol olyan tehetséges fiatalok is bontogatják szárnyaikat, akik a jövő keresztyén értelmiségévé válhatnak.

Sok helyre hívják, de a református egyház vezetőinek kérésére mondott igent. Miért? Amikor a megtisztelő felkérést megkaptam Balog Zoltán püspök úrtól, sokat töprengtem, hogy mit válaszoljak. Egyrészről a családi hagyományok köteleztek. Felmenőim között többen is oktattak még a második világháború előtt református felsőoktatási intézményekben. Trócsányi József a sárospataki református jogakadémia tanára volt, Trócsányi Dezső pedig a pápai teológián tanított, mindketten számos könyv szerzői voltak. Másrészről a Szegedi Tudományegyetemen több jogászgenerációt nevelhettem fel, ottani feladataimnak eleget tettem. A Gondviselés új utat jelölt ki számomra. Ennek felismerésére időre volt szükségem, ma már azonban látom, hogy mi az az út, amely számomra rendeltetett. Közélet vagy jogászprofesszorság? Az 1989-es rendszerváltás szabadságot hozott. A kommunizmus bezártsága után úgy éreztem, hogy tenni kell valamit a jövő érdekében. Többek között Martonyi Jánosnak és Németh Zsoltnak köszönhetem, hogy különböző feladatkörökben bekapcsolódhattam a közéletbe, ugyanakkor a „jogászsapkámat” sosem vettem le, és a jövőben sem fogom. A Károli-egyetemhez a kezdetektől kapcsolódott, hiszen már a megszületésénél is bábáskodott. A református felsőoktatás ügye mindig fontos volt számomra. A rendszerváltozás előtti időszakban az egyházakat kiszorították az oktatás területéről, az egyházak leginkább politikai kontroll alatt működtek, a jót a rossztól megkülönböztetni képes keresztyén szellemű tanításra nem volt lehetőség. A rendszerváltás lehetőséget adott arra, hogy az egyház újra meghatározza önmagát. A kilencvenes évek elején Hegedűs Loránt püspök úr nevéhez fűződik az egyetem megalapítása. Sokan segítettek neki ebben, de ki kell emelnem Ujfalussy József rektor úr és Barátossy Jenő szerepét, akik fáradhatatlanul dolgoztak az egyetem érdekében. Ebben az időszakban közreműködhettem a jogászképzés megindításában, majd a jogi kar felállításában, később azonban más irányba indultam el. 12 Reformátusok Lapja

2022. február 6.

1993-ban az egyetem alapításakor sokak számára kérdés volt, hogy miért kell az egyháznak egyetem. Most, a 21. században, mi a válasz erre? A keresztyén hit szerint „kezdetben vala az Ige”. Ez a forrása és végső mércéje minden valóságnak, így minden tudománynak és rendnek, köztük a jogrendnek is. Az egyház mint az Ige letéteményese az isteni szóra tanít. De tanít az egyetem is: emberi szóra, tudományra, diszciplínára. Egyházi egyetem esetében tehát kettős kötődésről beszélhetünk. Figyelembe kell vennie, honnan származik, kinek a nevét viseli, másrészt az egyetem „universitas” is, amely az egyetemességet és a nyitottságot jelképezi. Ma, amikor értékválság van, fiataljaink elbizonytalanodnak, számos dolgot megkérdőjeleznek, akkor nagyon is szükség van az értékalapú oktatási intézményekre. A Károli Gáspár Református Egyetemnek mint kiemelt felsőoktatási intézménynek nagy a felelőssége: keresztyén szellemiségét és az „universitas” együttesét kell felmutatnia, képviselnie és tanítania. Nagy kérdés előtt állunk. Ma nem az a kérdés, hogy volt-e keresztyén Európa, keresztyén Magyarország, hanem az, hogy lesz-e. Ez tőlünk függ majd. Hogyan lehet ezt megtenni? Értékalapú tanításra van szükség. Hallgassunk a lelkiismeretünkre, ne féljünk kimondani azt, hogy mit jelent a hit, a nemzet, a család, az emberi méltóság, hogy csak az alapokat említsem. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk. A mai bonyolult, felgyorsult, globalizálódó világban olyan kérdésekben kell állást foglalni, amelyek a korábbiakban ismeretlenek voltak. Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke többször is beszélt arról, hogy a Károli-egyetemet a református egyház zászlóshajójának tekinti, ugyanakkor missziós terepnek is. Hogyan lehet ezt megvalósítani, hiszen az egyetemre különböző világnézetű diákok járnak? Ezek tények, ugyanakkor nekünk abban van a felelősségünk, hogy kik veszik át a kezünkből a zászlót 10-20 év múlva. A hallgatók valódi, elérhető példaképeket keresnek, és hála Istennek, sok nagyszerű tanárunk van. Azokat a fiatalokat szeretnénk felkutatni, akik


| INTERJÚ |

„Értékalapú tanításra van szükség. Hallgassunk a lelkiismeretünkre, ne féljünk kimondani azt, hogy mit jelent a hit, a nemzet, a család, az emberi méltóság, hogy csak az alapokat említsem. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk.”

2022. február 6.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

a diplománál többre vágynak, akik valódi értelmiségiekké akarnak válni, annak ellenére, hogy tudják, ez plusz felelősséggel jár. Éppen ezért a rektori programom egyik kiemelt pontja lesz a tehetséges fiatalokkal való kiemelt törődés. A református oktatást pedig érdemes egységes rendszerben nézni az óvodáktól egészen az egyetemig. A Károli egy korábbi rendezvényén arról beszélt, hogy a keresztyén értékeink megtartása mellett vonzónak is kell lenni. Mitől leszünk vonzók? A nyolcezres hallgatói létszámunkkal nem tartozunk a legnagyobb egyetemek sorába, de éppen a családias légkör, az összetartó közösség, az odafigyelés, ami vonzó lehet. Természetesen számos dolog szerepet játszik a hallgatók választásában: a minőségi oktatás, a versenyek, sportolási és kikapcsolódási lehetőségek, a kollégiumi szállások, valamint a különböző ösztöndíjak. A Károli komoly eredményeket ért el az elmúlt 29 évben, de mindig van újabb lépcső, és én erre próbálok rálépni. Olyan jó hangulatú egyetemen szeretnék dolgozni, ahol a hallgatók és a tanári kar is jól érzik magukat, van bőven munka és sok mosoly is. Az egyetem dinamikusan növekszik, öt éve háromezer hallgatója volt, most pedig nyolcezer. Akar tovább növekedni a Károli? A hallgatók létszáma demográfiai kérdés is. A nyolcezres létszám megtartása reális és ideális, legalábbis így látom induló rektorként. A növekedés mindig külön felelősséggel jár, ma a stabilizációt tartom a legfontosabbnak. A demográfiai korlátokat említette, számos egyetem külföldi hallgatókkal próbálja feltölteni a létszámot. Ez követendő irány lehet a Károlinak is, hiszen a szavaiból az derül ki, hogy a református identitás és a magyar nemzet, ami kiemelten fontos. Most mintegy ötszáz külföldi tanul a Károlin. Fontosak a létező és kialakításra váró nemzetközi kapcsolatok, az Erasmus programok ebben nagy segítségünkre vannak. Azonban egy református egyetem prioritásai közé kell tartoznia a Kárpát-medencében való gondolkodásnak. Nem az a célunk, hogy a határainkon kívül élő magyar fiatalokat az egyetemünkre csábítsuk, sokkal inkább az, hogy miképpen segíthetünk a határon túli egyetemeken Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken és Kárpátalján. Keressük az új típusú együttműködési formákat. Továbbra is tart a verseny a minősített oktatókért? Az úgynevezett „intercity professzorok” akár több egyetemen is tanítanak, mert mindenki a magáénak akarja tudni őket. Mára a helyzet megváltozott. Az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak, egyre kevesebb olyan tanár lesz a közeljövőben, aki két-három egyetemen tanítana egyszerre. A teljesítményértékelési szempontok, az indikátorok rendszere lehetővé teszik, hogy a teljes odaadással tanító, a hallgatókkal foglalkozó és publikáló tanárok jól érezzék magukat az egyetemen. Változnak 14 Reformátusok Lapja

2022. február 6.

az idők, és ez valamennyi egyetem felfogásán kimutatható. Remélem, ez a szemlélet a Károlin is erősödni fog. Fontos, hogy az oktatók sajátjuknak érezzék az egyetemünk céljait, büszkék és elégedettek legyenek, hogy nálunk oktatnak. Az oktatási piacon kiket tart a Károli versenytársainak? Ez szektorfüggő, mert nem mindegy, milyen képzésről beszélünk. A Károlinak öt kara van, a teológián kívül van bölcsészkar, jogi kar, pedagógiai kar, valamint egy újonnan alapított szociális és egészségtudományi kar. Vannak olyan területek, amelyek esetében a Károli évek óta rendkívüli eredményeket ért el, ezt jól bizonyítják az egyetemek rangsorában elfoglalt előkelő helyezések. Bevallom, azt gondoltam, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet említi. Mi lenne, ha nem versenytársként, hanem partnerként tekintenénk egymásra, hiszen közös keresztyén gyökereink vannak? A szövetségi politikánk kialakítása a következő évek feladata lesz, de egy biztos: az együttműködés a Károli alapfilozófiája. Mi a helyzet az infrastruktúrával? Több oktatási intézményben vagyunk jelen, folyamatosan törjük a fejünket, hogyan lehetne racionálisabbá tenni az elhelyezést, azonban nem az ingatlankérdést tartom a legnagyobb problémának. Számomra a legfontosabb, hogy a Károli magas minőséget és színvonalat képviseljen a magyar oktatási palettán. Hogyan látja a teológia szerepét az egyetemen? Teológia nélkül nincs Károli. A lelkészképzés történelmi hagyományokra tekint vissza, a teológia professzorainak pedig világítótoronyként kell fényleni. Szeretném, ha a teológusok és a többi kar hallgatói minél többet találkoznának és beszélgetnének egymással, hiszen a szolgálatuk alatt is a legkülönfélébb emberekkel kell hangot találniuk. Az egyetem megteremti a lehetőséget, hogy a karok falai között nyitott ajtók is legyenek. Melyek lesznek az első lépései rektorként? Az első feladat a szabályozott munkarend kialakítása, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogyan működik az egyetem. Ezek olyan adminisztratív teendők, amelyeket a kollégáimmal együtt kell kidolgoznunk. Ezután következik a prioritások meghatározása közösen a munkatársakkal. Nem hordom magamnál a bölcsek kövét, abban viszont hiszek, hogy ha jó szándékkal ülünk egy asztal körül, akkor eredményeket érhetünk el. Jövőre harmincéves lesz az egyetem, szeretnénk méltó módon megünnepelni az évfordulót. Ha öt év múlva beszélgetnénk, és visszatekintene a rektorságára, mikor mondaná azt, hogy elégedett a szolgálatával? Ha a hallgatók úgy hagynák el az egyetemet, hogy azt mondanák: büszkék arra, hogy a Károlin tanulhattak.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Konzíliumot tartanak a zsinagógában a vallás vezetői, írástudók és farizeusok. Istentiszteletre jöttek, de ott van egy beteg, akinek nem életveszélyes az állapota, csak bénult a karja, igazán nem sürgős eset, várhat. Azt sem tudni, hogy fájdalmai vannak-e. De ez csak a téma. Figyelték Jézust, vajon mit tesz, meggyógyítja-e szombaton, mert akkor vádat emelnek ellene. Számításuk bejön, Jézus a középre állítja az embert, hogy mindenki jól lássa. „Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.” (Mk 3,5) A téma tehát nem a gyógyulás, nem az ember, hanem a törvény megszegése. Arról tárgyalnak, hogy a nyugalom napján mit szabad tenni és mit nem. Mit enged Isten törvénye és mit tilt. Jézus viszont új látásmódot hoz: mit akar az Isten velünk most. Az ő nézőpontja a szenvedő ember. Gyöngéd és figyelmes szeretete arra sugárzik, aki bajban van. A szombat, a nyugalom napja Isten ünnepe, a szabadításé. Nem azért adta, hogy korlátozzon és tiltson, ezt sem szabad, azt sem, hanem azért, hogy a teremtés Ura felüdítsen, feltöltsön isteni erőkkel és újjáteremtsen. Annak, aki megszegi a szombat törvényét, az Írás szerint meg kell halnia. Jézus szerint annak, aki vele találkozik, életre kell gyógyulnia. Az az Úr napjának tiszta megünneplése, amikor a gyógyító szeretet fölemeli a szükségben lévőt, a fáradtat, az erőtlent, az elsorvadt testű és lelkű embert. Fölhasználhat erre minket is az Isten Lelke, eszközök lehetünk benne mi is. A vallási buzgóság azonban eltérít ettől, a fanatizmusnak arra a pontjára juttat, amely vakká tesz a valóságra, már nem a lényeget látja, az embert, hanem csak a tárgyiasított problémát. Eszerint Jézus gyógyítása nem csoda, hanem botrány. A fanatizmus bűne az, hogy embertelenné és kegyetlenné válik az elmélet a külső szabályok kényszeres szolgálatában. Mert az ember kétféleképpen vétkezhet Isten törvénye ellen. Azzal, ha egyáltalán nem törődik Isten teremtési rendjével, úgy teszi tönkre az életét. A másik véglet az, ha rabszolgaként betűről betűre akarja szolgálni a törvényt, belevész a részleteibe, és félelmében nem tud, nem mer élni és élvezni az életet. A farizeusok ezek után jelet kérnek, követelnek Jézustól, mintegy személyazonosságot, hogy igazolja magát, kinek a küldetésében jár, Istentől jött-e vagy a gonosztól. Jézus nem ad más jelet. Többet ad, mint amit kérnek tőle. Nem vallási szertartást, hanem irgalmasságot akar (Hós 6,6). A jóság magasabb rendű, mint a törvény. Az emberi szükség felette áll a vallásgyakorlatnak. Ne vitázzunk, gyógyuljunk! 

IMÁDKOZZUNK!

Boldog igen Uram, te meg tudod szólítani, / és fel tudod ébreszteni azt is, / aki még azt hiszi, / hogy neki jó az az álom, / amelyben elfogy az élet, / és az ajándék üdvösség / számára semmivé lesz. Uram, így kérlek / ébresztő kegyelmedért! / Hogy a megszokás lakatja, / a félelem bilincse / végre lehulljon. S aki még nem a tiéd, / az a te szeretetedben / életet békítő / otthonra leljen. / És hívó szavadra végül / boldog igennel / így feleljen. Ámen.  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Szegénnyé és gazdaggá A társadalmi különbségtételből fakadó feszültségek, viták nem új keletű problémák, hiszen a Szentírásban a próféták is nagyon sokszor felemelik szavukat azon gazdagok ellen, akik nem törődnek a szegénnyel, az elesettel, a nyomorulttal, hanem csak a saját maguk meggazdagodásával vannak elfoglalva (vö. Ézs 10,2). Többnek és magasabb rendűnek gondolják magukat a gazdagok a szegényekkel szemben, pedig valójában nincsen közöttük különbség, ahogyan A példabeszédek könyvében olvassuk: „Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindkettőt az Úr alkotta.” (Péld 22,2) Heti bibliai szakaszaink sorában olvashatjuk Anna hálaénekét, amely fia, Sámuel születése után hangzott el. Ebben nagyon fontos dolgot mond ki: „Az Úr tesz szegénnyé és gazdaggá” (1Sám 2,7), azaz Istentől jön mindaz, amit kapunk, és éppen ezért felelősséggel is tartozunk, hogy a tőle jött javakkal megfelelően sáfárkodjunk. Nem élhetünk vissza a nekünk adatott anyagi biztonsággal, de ne is legyünk hálátlanok, ha úgy érezzük, hogy folytonosan szűkölködnünk kell. Földünk kizsákmányolása, az anyagi javak elherdálása és egyenlőtlen elosztása komoly károkat okoz, de éppen azért, mert nem Isten szerinti módon élünk és gondolkodunk embertársainkról és világunkról. Gazdag és szegény együtt felelős ezért a teremtett világért és egymásért is, ahogyan Jézus is figyelmeztet: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” (Mt 6,33) Hiszen hiába ragaszkodunk görcsösen földi javainkhoz, mert sem a sokat, sem a keveset nem vihetjük magunkkal, amikor majd meg kell állnunk Isten ítélőszéke előtt. „Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét: hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.” (2Kor 8,9)  SZETEY SZABOLCS 2022. február 6.

Reformátusok Lapja 15


|

PORTRÉ

|

Mert a haza nem eladó… ILLÉNYI ÉVA

A zene kézen fogja a verset… Az anyaországban erről a többségnek bizonyára Dinnyés József jut eszébe, Kárpátalján pedig Ivaskovics József, az ungvári református gyülekezet presbitere, a gyülekezeti kórus vezetője, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon zenedéjének vezetője. Ivaskovics József verséneklő-zeneszerzővel a kezdeteket is megidézzük.

A beszélgetésünk apropója, hogy decemberben Magyarság Háza díjban részesült, de korábban már átvehette a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést is. Kárpátalján mindenki tudja, ki Ivaskovics József, és mindenki ismeri a Credó együttest. Önnek mit jelentenek ezek a kitüntetések? Nehéz kérdés, mert én nem a díjakhoz vagyok hozzászokva. Az életem során inkább más dolgokat kaptam, így nem is nagyon tudom kezelni ezt a helyzetet. Nem tanultam meg örülni az ilyeneknek, mindig meglep, hogy mások ezt milyen jó szívvel fogadják helyettem is, ez megnyugtató, mert akkor nem hiába ismertek el. A minap osztotta meg a közösségi oldalán Dupka György kárpátaljai költő, hogy harmincöt évvel ezelőtt alakult meg Ungváron az Ivaskovics Trió. A kezdetekben két fivérével zenélt. A rendszerváltás korszakában bejárták a magyarlakta falvakat, hogy az emberekben felébresszék a szunnyadó magyarságtudatot. Ungváriként magam is emlékszem, hogy szinte nem volt olyan kulturális rendezvény, ahol ne hangzott volna el Dupka György Levél című verse, vagy Tárczy Andor Ungnak és Tiszának sebes a járása kezdetű költeménye. Horváth Sándor Mert a haza nem eladó sorai a kárpátaljaiak második magyar himnusza lett. Hol tartanak ma, amikor a magyarságtudatot az ukrán hatóság próbálja visszaszorítani? A 80-as, 90-es évek csodálatos időszak volt. Akkor ébredeztünk, fejjel mentünk a falnak, és tettük, amit tennünk kellett. Ma nehezebb a helyzet. Aki magyarként zenél, regényt vagy verset ír, az tudja, hogy mindez csak akkor tud a közönséghez eljutni, ha az anyaország támogat bennünket. Örülnünk kellene ennek, ugyanakkor szomorú is, hogy miért nem az az ország támogatja a munkásságunkat, amelyben élünk, adózunk, neveljük a gyerekeinket. Szinte úgy élek itt, Ungváron, mint egy rezervátumban, sokszor félve megyek el valamelyik hivatalba. A 80-as évek végén bátran nyi-

16 Reformátusok Lapja

2022. február 6.


|

PORTRÉ

|

Ivaskovics József zenetanár, zeneszerző, a magyar zenekultúra, az ifjúság zenei nevelése, a kárpátaljai magyarság zenei tehetségeinek felkarolása, identitásuk megőrzése érdekében végzett sokoldalú munkássága elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át 2013-ban. A Credo együttes Magyar Örökség Díjban részesült 2015-ben. A Magyarság Háza díjat, az intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított elismerést 2021 decemberében érdemelte ki.

tottam be bárhova. Akkor alapítottuk meg az első kis zenei szövetkezetünket, Kárpátalján turnéztunk. A zenész kollégák szerint felcseréltük a többezres koncerttermeket sáros falusi klubokra. De sosem felejtem el az emberek arcára kiülő félelmet abban a teremben, ahol az öcsémmel elkezdtük énekelni a Kossuth Lajos azt üzente című dalt. A párttitkár ott ült az első sorban, és nem történt semmi. Szűnni nem akaró vastapssal köszönte meg az előadást a közönség. Az emberekből szinte kitört a felszabadultság. Ez akkoriban igencsak új volt. Ma rafináltabb módszerekkel szorítják ki a hitet, a magyarságtudatot. Kicsit idézzük fel a kezdeteket, azt a bizo­ nyos gitárt, amelyet Ungváron, egy sze­ métdombon talált. Hosszú hajú hip­pi­ként kezdett el Illés-slágereket játszani. Az ungvári magyar tannyelvű iskolába falusi gyerekként kerültem. A szüleim tanítók voltak Eszenyben, majd áthelyezték őket Tiszasalamonba, de mivel nevelőapám iskolaigazgatóként nem akart belépni a pártba, üldözték egyik helyről a másikra (Szalóka, Cservona, Csap, Kincseshomok). Végül úgy kerültem Ungvárra, hogy szinte kivetettnek éreztem magam. Nem voltak barátaim. Amikor találtam egy gitárt egy szemétdombon, sikerült (például telefondrótokkal) felhúroznom, és megtanultam egy-két akkordot – ez szinte kimentett a kirekesztettségből. Az iskolában elkezdtek szeretni, magam is bátrabb lettem, a gitárt nem volt szabad bevinni az iskolába, ezért a lányok kötélen húzták fel a szünetben, és én „csörömpöltem” nekik valamit. A gitár mindig kapaszkodó volt számomra. Ez a mai napig

így van. Ha nagy bajom van, gyertyát gyújtok, előveszem a klasszikus gitárt, és elzenélgetek csendben. A zene megnyugtat, olyan számomra, mint az imádság. Ha már imádság: a kilencvenes évek elején jött létre az Ungvári Református Kórus, amelynek ön a karnagya mind a mai napig. Érdekes módon született ez a kórus anno. A magyar iskolában dolgoztam a 90-es évek elején, amikor hirtelen beköszöntött a korszakváltó hangulat. Az iskola kórusával különféle rendezvényekre hívtak meg bennünket. Ezt nem nézte jó szemmel az oktatási rezsim, úgyhogy gyorsan mennem kellett onnan. Viszont a gyerekek annyira megszerették ezt a vándorcirkusz-hangulatot, hogy felkerestek engem idehaza azzal, hogy ők nem akarják abbahagyni a zenélést, foglalkozzak velük. Elmeséltem Nagy János tiszteletesnek, aki akkor került Ungvárra, hogy van egy zenét kedvelő keménymag, akikkel nincs hol összeverődnünk, így ő meghívott bennünket a református templomba, ahol szívesen látott vendégek lettünk. Akkor kért fel a tiszteletes a kórus megalapítására is. Meg is hirdettük a toborzást, de az első alkalommal nem jött el senki. Majd lassan-lassan összegyűltek az emberek, elkezdtünk énekelgetni, magam is akkor tanultam a csodálatos zsoltárokat. A legfiatalabb kórustagunk nyolc, a legidősebb nyolcvanhárom éves volt. Később Nyírbátorban is adtunk koncertet, az volt az első határon túli fellépésünk. Ott kaptam egy emléktáblát, az volt ráírva: „Elég neked az én kegyelmem”, azóta is ez a kapaszkodóm.

1998-ban aztán létrehozták a Credo Alapítványt, amely három zeneiskolát működtet. Kisgejőcre hívtak legelőször, Ambrus József parókus szerette volna egy kicsit fellendíteni a görögkatolikus éneklést, és mivel rokoni kapcsolatban vagyunk, engem keresett meg. Örömmel elvállaltam, csak annyit mondtam, hogy egyházilag másutt vagyok elkötelezve, de zeneiskolát szívesen nyitok. Így alakult Kisgejőcön a Gyöngykaláris Kórusiskola. Előtte a Zeneművészeti Szakközépiskolában tanítottam, valójában ezt az intézményt cseréltem le a kisgejőciekre, mert már nagyon vágytam egy igazi magyar közösségbe. Itt megkaptam az igazi magyar beszédet, a magyar lelkületet, a magyar gyerekek csodálatos énekhangját, azt a szép kiejtést, amellyel a mai napig elvarázsolnak. Ahhoz, hogy a zeneoktatást hivatalosan is tudjuk végezni, a Révész Imre Társaság tagjával, Tóth Lajos barátommal összefogtunk, és megalapítottuk a Credo Alapítványt, szabadok lettünk, azt csináltunk, amit akartunk, nem nagyon szóltak bele „fentről”; mindezt önkéntes alapon vállaltuk, nem járt (jár) a munkánkért fizetés. Sokszor a szülők dobták össze a költségeket: így vettünk zongorát, fizették az útiköltségemet. A kisgejőcieknek köszönhetem, hogy elkezdtem „sofőrködni”, mert nem mindig járt busz a faluba. Izgalmas világ volt az, de tettük a dolgunkat. Alig két éve találkoztam önnel a Ráti Szent Mihály Gyermekotthonban, ahol hátrányos helyzetből érkező gyerekekkel szeretteti meg a zenét. Mit adnak önnek ők? 2022. február 6.

Reformátusok Lapja 17


|

PORTRÉ

|

NÉVJEGY

Én alapvetően vándorzenész vagyok, mindig keresem az új impulzusokat. Kisgejőcön a tanítványom, Csákány Marianna épp befejezte a szakképzőt, egyetemista lett, és felkértem, hogy vegye át tőlem a zeneiskola vezetését. Szerencsémre elvállalta, akkor úgy döntöttem, hogy végre megpihenek. Közben szerveződtek a Credo-táborok, csodálatos táncházakkal, verséneklő, népzenei együttesekkel szórakoztattuk a közönséget. Tettük ezt a fiatalság nagy megdöbbenésére, mert ők azt mondták, hogy ha nem lesz diszkó, akkor nem fog eljönni senki. Végül bebizonyosodott, hogy a népzenének óriási ereje van. Egy magyarországi újságíró hölgy mesélt nekem a ráti gyermekotthonról. Szégyelltem magam: itt élek Kárpátalján, és nem tudom, hogy mi történik a környezetemben? Meghívtam a gyermekotthon lakóit a táborba, el is jöttek. Láttam, hogy milyen kegyetlen világ az övék, milyen nehezen találják meg a helyüket a többiek között. Bekéredzkedtem az otthonba, hogy egy kis közös énekléssel megidézhessük a tábor hangulatát. Ez talán tizenegy éve történt, azóta is ott vagyok. Közben jött 18 Reformátusok Lapja

2022. február 6.

egy komoly szívműtét, azt gondoltam, hogy most már leteszem a lantot. De nem találtam senkit a helyemre. Elkezdtük a foglalkozásokat a gyermekotthon új lakóival, egy teljesen új csapattal, akik most tanulják a magyar nyelvet, a magyar lelkületet. Ráton otthon érzem magam, amíg bírom, csinálom. Az Ivaskovics Trióval, később a Credóval minden író-olvasó találkozón ott voltak, de tagja volt a József Attila Stúdiónak, felelős kiadója volt a Tárogató és a Bóbita című havilapoknak. Mindenütt jelen volt, ami valamiféleképpen a magyar identitás megőrzését szolgálta. Kárpátalján ma az egyház az az intézmény, ahol a magyarságtudat és a közösségépítés erős, és talán egyre inkább erősödik. A kilencvenes években teljesen lehetetlen helyzetünk volt, de néhányan mindig összekapaszkodtunk. Én voltam az egyik „faltörő”, világot látott zenész, aki bejárta az egész Szovjetuniót. Akkor valahogy bátrabbak voltunk, nem tudtak megfélemlíteni bennünket. Utólag persze látom, hogy késélen táncoltam abban az időben, de akkor nem vettem róla tudomást. Újságot írtunk, magyar

Ivaskovics Józsefet zaklatott sorsú pedagóguscsalád gyermekeként az élet már kisgyermekkorában Kárpátalja különböző településeire sodorta. Az állandó beilleszkedés keménnyé formálta. Még iskolás korában kötelezte el magát a zene mellett. Zenélt a vendéglátóiparban, turnézott a Szovjetunió különböző városaiban, Kazahsztánban, Oroszországban, Belorussziában; dolgozott Ungváron, a helyi színháznál, majd a tanítás felé vette az irányt. Tagja volt az országos hírű Magyar Melódiák együttesnek, akik világgá kürtölik, hogy Kárpátalján magyarok is élnek. Mindig a magyarságot, a kárpátaljai magyar lét megőrzését hirdeti. A hagyományokat át kell örökíteni – ez hajtja akkor is, amikor verseket zenésít meg. Életét gyermekkora óta meghatározza Istenbe vetett hite. Ma az ungvári református gyülekezet presbitere, a gyülekezeti kórus vezetője, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon zenedéjének vezetője.

könyvek kiadásával foglalkoztunk. Én adtam ki illegálisan M. Takács Lajos Résnyire nyílt ajtó könyvét. Emlékszem, a Patent Nyomdából a hátsó kapun loptuk ki, ha akkor elkapnak, most nem vagyok itt. Boldog vagyok, hogy a kórus által tagja lettem a gyülekezetnek, sőt, már a harmadik ciklusomat töltöm presbiterként, ez nagyon megtisztelő. Mai napig félve megyek a megbeszélésekre, azzal, hogy vajon mit keresek én itt egy egyházi közösség vezetésében. Sokat próbált ember vagyok, de itt érzem magam otthon igazán. A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években tilos volt a templomba járás, titokban mentünk, vagy leginkább otthon


|

imádkoztunk. Mennyire volt jelen az ön családja életében az egyház? Említette, hogy a szülei nem voltak hajlandóak párt­taggá válni. A szüleim Ungváron végezték el a tanítóképzőt, mélyen hívő emberek voltak, de mint pedagógusoknak ezt titkolniuk kellett. Én már gyerekkoromban megtanultam, hogy ha megkérdezi valaki, tudok-e imádkozni, azt kellett mondanom, hogy nem – de közben arra is megtanítottak, hogy hazudni bűn. Apám hadifogoly is volt, édesanyám is megszenvedte azokat az időket, mert az „intelligenciát” üldözni illett, s hogy mégis állást kaptak, maga a csoda volt. Gyakran jöttek hozzánk különböző emberek, tanfelügyelők „ellenőrzésre”, egyszer az egyik „továriscs” megkérdezte, hogy tudok-e imádkozni, és én gondolkodás nélkül rávágtam, hogy igen. Persze rögtön megkérdezte: ki tanított meg? Akkor esett le a tantusz, hogy milyen butaságot követtem el, most játszottam el a szüleim állását. Gyerekfejjel gyors mentőötletként rávágtam, hogy a szomszéd Máris néni volt a tanítóm. Így nem lett nagy baj belőle. Sok mindent kellett titkolni akkoriban, nemcsak az egyházhoz való kötődést, de a magyarságtudatot is. Valamiféleképpen mégis volt kapcsolat az anyaországgal, ha csak a Dinnyés Józsefhez kötődő barátságára gondolok, aki sajnos már nincs közöttünk. A Credo nevet is ő ajánlotta önöknek. Jóskával különleges baráti viszonyunk volt, bármikor mehettem hozzá, éjjel-nappal. Ő zseni volt. Nem volt olyan helység a Kárpát-medencében, a magyarok lakta területeken, bárhol a világban, ahol a kultúrával foglalkozó szervező ne ismerte volna személyesen Jóskát. Szívtam magamba az „előadásait”, és boldog voltam, hogy a barátjának tartott, rettentően sajnálom, hogy ilyen hamar itt hagyott bennünket, nagy űrt hagyott maga után. Varga Katicával is sokat szerepeltek egy színpadon. Mely igen jó az Úr Istent di-

Horváth Sándor:

Mert a haza nem eladó… Mert a haza nem eladó. Ezüstpénzre sem váltható. Mert a haza lelked része, Határait beléd véste Ezer éve, Ezer éve a hit. Mert a haza kereszted is, Betlehemi csillagod is. Hiába tiporták hadak, él, Hiába tiporták hadak, él. Mert a haza, Mert a haza Te magad vagy. Mert a haza minden Kínokkal születő mozdulat, Mit rejt és nem felejt az agy. A haza te magad vagy.

csérni – zsoltárok és dicséretek című, közös lemezükhöz Fekete Károly püspök úr írt ajánlót annak idején. Itthon nem fogadtam, nem vállaltam tanítványokat. Egyszer csak beállított Varga Katica a családjával, tizenkét-tizenhárom éves lehetett akkor. A nyári konyhában volt berendezve egy kis stúdióm, szerkesztőségem, mindenes kis kuckóm, ott kezdtünk el énekelni. Kiderült, hogy a Credo első lemezének (Ez hát a hon...) szinte minden dalát ismeri. Nagyon összecsengett a hangunk, rögtön ráérzett a ritmusra, és így került ő házon belülre. Akkor a Credóból valaki épp férjhez ment, és Katica jött a helyére. Rögtön egy koncerttel debütált Budapesten, azóta tart ez a barátság. Amikor szóba került a zsoltáros lemez elkészítése, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha feldolgoznám klasszikus gitárral a Katica által válogatott énekeket, hogy kicsit kilépjünk a megszokottból, így kezdtük el próbálni a dicséreteket és a zsoltárokat gitárkísérettel. A lemezt

PORTRÉ

|

Miskolcon, az Európa Rádió stúdiójában vettük fel, Csonka Richárd kiváló hangmérnök közreműködésével. Elmúlt 71 éves, bár a szívműtét újrahangolta a szívbillentyűit, mind a mai napig produktív maradt. Mi az, amivel ki tud kapcsolódni, ami pihenteti? Egysíkú ember lettem, csak a zene maradt az életemben, és az olvasás. Sok mindent be kell még pótolnom, tele regénnyel a polcom. Készülünk az új Credo-lemezre vonósnégyes kíséretében, teljes erővel azon vagyunk, hogy ezt az új lemezt megvalósítsuk. Milyen zenét hallgat egy verséneklő? A kedvencem a jazz, Miles Davis, B.B. King, John McLaughlin, épp most olvastam, hogy 80 éves lett. Sok időt tölt gyerekek körében, milyen gyakran tud találkozni az unokáival? Az a legnagyobb bánatom, hogy nagyon ritkán. A lányomék az anyaországban élnek, csalogattak sokszor, hogy „gyertek utánunk”. Nagyon jól érezzük magunkat velük, de eltelik öt-hat-hét nap, és a szívem már hazafelé húz. Nem is tudom, miért vonz ennyire a szülővárosom: ha kilépek az utcára, ma már idegen világban találom magam, ennek ellenére itt vagyok itthon... Mert a haza nem eladó? Mert a haza nem eladó. Egyszer egy koncerten nem énekeltük ezt a verset, és egyszer csak valaki bekiabált: „Mi van, a haza már eladó?” Kérték az emberek, hogy énekeljük. Ez a mi kis világunk. Itt is kell valakinek élni. Most olvastam egy cikket, amelyben a szerző azt írja, hogy csupán néhány évet ad itt a magyarságnak, a következő generáció már nem lesz itt, Kárpátalján. Én nem vagyok ilyen borúlátó. Túléljük ezt a helyzetet is, mint mindent, hiszen volt itt sokkal gonoszabb világ is. Különösen az egyház megtartó erejében bízom. Az egyháznak meghatározó szerepe van Kárpátalján. SDG!  FOTÓ: JENEI MÓNIKA 2022. február 6.

Reformátusok Lapja 19


| INTERJÚ |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Ignácz Rózsa üzenete

LXVI. ÉVFOLYAM,

6. SZÁM,

2022. FEBRUÁR 6.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Nem könnyű manapság újságot írni, legyen az egyházi vagy világi sajtóorgánum. Ennek egyik oka – részben a végtelennek tűnő járvány miatt – az „itt és most” anyagok iránti igény. A másik ok pedig az, hogy a 21. században élők elég ritkán gondolnak az örökkévaló és az ideig való dolgok fogalmára és jelentőségére. Ebben a kérdésben kristálytisztán fogalmaz legtehe­ t­ ségesebb református írónőink egyike, az Erdélyből Magyar­ országra került Ignácz Rózsa, Ignácz László kovásznai lelkész, majd fogarasi esperes leánya. Ezt üzeni nekünk Ikerpályáimon című önéletrajzi regénye (Gondolat, Budapest, 1975) előszavában, egy általa fordított, most különösen is időszerű szövegrészlettel: „Invokációnak [saját írói szándékait megerősítő segítségkérésnek – P. É.] Anatole France szavait idézem, »Virágzó élet« című emlékkönyvéből: »…gyermek is hivatott majdan mindazt megérteni, amit ma még nem ért. Miért kellene öregnek lenni ahhoz, hogy félig tárt kapucskán kikandikáló falombok és virágok láttán védett kertről álmodozz? Ódon fal láttán csak gyerekkorodban érzékenyülhetnél-e el? A múlt szeretete velünk született; a múlt gyermeket s nagyapát egyaránt megindít, nem kellett ehhez más bizonyítás, mint anyáink regéi… S ha azt kutatjuk, hogy az emberi képzelet, akár ifjonti, akár megfáradott, akár szomorú, akár vidám, miért fordul annyi kíváncsisággal a múlt felé, bizony azt kell mondanunk: egyetlen kirándulóhelyünk a múlt, ahová küzdelmes hétköznapjainktól, bajainktól, önmagunktól elmenekülhetünk. A jelen küzdelmes és áttekinthetetlen, a jövő rejtve van. A világ minden gazdagsága, pompája, bűbája a múltban lakozik, és ezt a gyermekek éppen olyan jól tudják, mint az öregek…«” Gyermeklelkű, de sokat megélt, sokat tapasztalt, sőt, túlélt, idős tollforgatóként, billentyűkoptatóként csak azt tudom mondani: helyenként prédikációerejű, mindvégig bölcs és vigaszt kínáló szavak ezek. Egy református hetilap készítői, „szolgálatosai” és olvasói számára pedig egyben nagyon pontos útmutatónak is tekinthetjük őket. Annak ellenére, hogy az egyház- és irodalomtörténetnek elkötelezett kollégáimmal mi nem elsősorban a „pompát” és „bűbájt” keressük tudományos dolgozataink, könyveink vagy népszerűsítő cikkeink megírása esetében, hanem az életszerűséget, a gördülékeny stílust, olykor még a humort sem mellőzve más célok, ér­ tékek vezérelnek bennünket. Elsősorban az életsegítő, egy­ szersmind a keresztyén kultúrát gazdagító hitmélyítést tartjuk szem előtt. Nemcsak az egyetemi katedrákon, de akár egy rövidke jegyzet erejéig. Hogy miért, arra könnyű válaszolni. Mert sokaknak szeretnénk segíteni, úgy, mint Benedek Elek tiszteletbeli „unokája”, a kis Rózsa tette már székelyföldi írópalánta korában. Szószaporítás nélküli, szép magyarságú írásokkal!  PETRŐCZI ÉVA

ÁRA: 500 FT

A Károli-egyetem kettős küldetése 9 771419 856007

TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ AZ EGYETEM ÚJ REKTORA

22006

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... ReformátusokLapja Lapja 2019. 2021.január augusztus 6. 8. 20 20 Reformátusok

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.


| GONDOLATOK |

NAGY KÁROLY ZSOLT

Omikrontól ómegáig

A szerző kulturális antropológus, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense

A szerző illusztrációja

Még a járvány előtt láttam a Perfect Sense – magyarul Hétköznapi pár – című filmet. A Glasgow-ban játszódó alkotás főhőse egy fiatal szerelmespár: a férfi séf, az érzékek embere, a nő epidemiológus, a racionalitás és tudomány embere. Kibontakozó szerelmüket egy világjárvány keretezi. A megállíthatatlanul terjedő kór egymás után veszi el az emberek érzékszerveit. Először a szaglásukat, aztán az ízérzékelésüket, majd a hallásukat, a végén pedig a látásukat. Az érzékvesztés egyszerre sújt a földön minden embert, és mindig sajátos érzelmi kitörés előzi meg. Az ízlés elvesztése előtt kielégíthetetlen éhség tör az emberekre. Néhány percen át minden ehetőt magukba tömnek, ami a kezük ügyébe kerül, aztán egy pillanattal később rádöbbennek, hogy nem érzik semminek sem az ízét. Amikor pedig a világ hozzászokik az új helyzethez, jön a következő érzékvesztés. Jóllehet az alkotás dokumentumfilm-szerűen megformált, erős jeleneteken keresztül mutatja be a társadalom széthullását, az igazi dráma a két főhős között bontakozik ki. Mindketten traumákkal terheltek és bizalmatlanok. Nehezen nyílnak meg egymás előtt, de közben egyre inkább érzik, hogy meg akarják osztani magukat a másikkal és be akarják fogadni a másikat, ám félreértik egymás jelzéseit, mert egyre kevesebb eszközük van arra, hogy ezt megtegyék. Az utolsó képkockákon a főszereplők szemszögéből látjuk, ahogy egymáshoz közelednek, megérintik egymást, közben a kép egyre homályosabb és sötétebb lesz. A film pedig afelől sem hagy sok kétséget, hogy idővel a saját világukba menthetetlenül bezáródó emberek a kapcsolattartás egyetlen eszközét, a tapintást is el fogják veszíteni. „A valósággal való mindennemű egyezés a véletlen műve” – aztán jött a koronavírus okozta világjárvány, s az első hírekből kiderült: a fertőzöttség félreérthetetlen jele a szaglás elvesztése. Bár esetünkben a történet nem úgy folytatódott,

mint a filmben, mégis feltehető a kérdés: mi lett az érzékeinkkel? Hogyan érzékeljük, érzékeljük-e egyáltalán egymást? A világjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amelynek során a számítógép a világhoz való viszonyunk általános metaforájává válik: nem annyira azért, mert modellezi a világot, hanem azért, mert a világ birtokba vételének alapvető eszközévé vált. Miközben szinte mindent elérünk, és a segítségével virtuálisan bárhová eljutunk, ki is szorulunk a közvetlen tapasztalatok világából. Persze, mindez egy nagyobb mintázatba illeszkedik. Maszkot viselünk, s bár látjuk a másikat, de nem érzékeljük azt, ami benne folyik. Virtuális közösségekben veszünk részt, vagy ha néha nem, akkor is távolságot tartunk. Érintés nélküli tranzakciókat részesítünk előnyben. Kapcsolataink pedig egyre inkább mediatizálódnak, vagyis nem ténylegesen a másik emberhez kapcsolódunk, hanem a másik ember egy reprezentációjához: ahhoz, ami belőle a képernyőn megjelenik. A képernyő-másikkal pedig bármit meg lehet tenni: le lehet némítani, láthatatlanná lehet tenni, ki lehet kapcsolni, el lehet távolítani. Karakterekkel meggyilkolható, törölhető. Ami megtörténhet, az meg is történik: a közbeszéd fokozatos durvulása, az „alternatív tények” párhuzamosságai által épített virtuális világok, az, ahogyan különböző politikai vagy az egyházon belüli kegyességi csoportok egymást felcímkézik vagy egymással szemben a verbális erőszak válogatott eszközeit használják, ahogy mindebből a gyűlölet árad, miközben a felek egymással szinte sosem kommunikálnak közvetlenül, csak azokkal a szalmabábokkal vannak kapcsolatban, amelyeket a másik helyett maguk elé céltáblának állítanak – nos, mindez arra utal, hogy a dráma mégiscsak megtörténik, hogy a világunk lassan bezárul, s elvesztve utolsó érzékünket képtelenné válunk egymás megérintésére, befogadására. És még csak az omikronnál járunk, hol van még az ómega?  2022. február 6.

Reformátusok Lapja 21


| INTERJÚ |

„Késmániás vagyok, bicskákat is gyűjtök. Az ember vegyen magának egy jó kést, az tartsa becsülettel, tisztességgel, mindig élesen, és akkor jöhet a főzés.”

22 Reformátusok Lapja

2022. február 6.


|

INTERJÚ

|

Mindenkinek van gasztroidentitása ILLÉNYI ÉVA

Miután megjárta Írországot, a gönci református családból származó Csomós András részt vett a felépítésében és irányította a ma már legjobbak közé tartozó vidéki éttermek konyháját Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Tállyán. Majd a hűség városába igazolt, a Hotel Sopron konyhájának lett az executive chefje. Csomós Andrást, a Református Konyha című rovatunk főszakácsát mutatjuk be.

Református családból származik, lelkész felmenőkkel. Nem okozott gondot a családban, hogy ön nem folytatta ezt a családi hagyományt? Nem, sőt, édesapám beszélt le róla. Ő és édesanyám is lelkész, nagyapám is az volt, a bátyám, a nagybátyám és a kereszt­apám is lelkészek. Engem is foglalkoztatott az a gondolat, hogy lelkipásztor legyek, vallástanból is érettségiztem a debreceni refiben. Horsai Endre tanár úr keze alatt tanultam, nagyon hálás vagyok, mert sok alapvető igazságot tanultam meg tőle az életről. Édesapám azt mondta, nem biztos, hogy a habitusom miatt, a lelkészség nekem való. A véleményemnek eléggé vehemensen szoktam hangot adni, ez a konyhában működik, a szószéken kevésbé.

„A világ legegyszerűbb dolga a főzés, ha merünk játszani” – nyilatkozta egyszer Sárközy Ákos Michelin-csillagos séf. Én azért szeretek főzőcskézni, mert kikapcsol, de még szakács sem vagyok. Egy picit tegyük tisztába, hogy mitől több a séf, mint a szakács! A séf a szakácsranglétra csúcsa, ő irányítja az egész konyhát. A kisegítő személyzet, a tanulók oktatása, az emberek beosztása, az étlap megírása, kommunikáció a vendégekkel – szerteágazó és összetett feladat a séfé. Az édesapám püspök volt tizenhat éven keresztül, előtte esperes, a vezetést, az emberekkel való bánásmódot, kommunikációt akarva-akaratlanul is láttam, magamba szívtam. Élvezem az irányítást, még a könyvelést sem vetem meg, persze főzni szeretek a legjobban.

Ha már reformátusság, séfként is Debrecenből indult, a város csúcsétterméből. Négyen vagyunk testvérek, négy fiú, így a házimunka mindig meg volt osztva közöttünk. Nekem maradt a főzés, amit én örömmel csináltam, mert szerettem a hasam, ma is szeretek enni. Nem is akartam gimnáziumba menni, gondoltam, hogy szakácsnak tanulok. A szüleim azt mondták, hogy előbb érettségizzek le, utána lehetek szakács. A vendéglátás mindig is vonzott. Mi nagyon ritkán jártunk vendégségbe, leginkább hozzánk jöttek ünnepelni. Ilyenkor anyukám főzött, én segítettem, amit nagyon élveztem. Különösen azt, hogy valamit készítünk, aztán jönnek öten-hatan-heten, megeszik és megdicsérik az ételt. Ez a pozitív visszacsatolás megmaradt bennem. Most is hozzánk jönnek a szomszédok, együtt főzünk, mert szívesebben vagyok vendéglátó, mint vendég. A gimnáziumi érettségi után kétéves szakképzésre mentem, a gyakorlatot a debreceni Aranybika szállóban kezdtem. Majd jött a kalandozások kora: Hajdúszoboszló, Tállya, Eger. Tokaj-hegyalján találkoztam egy szakmailag is felkészült séffel, ő indította el bennem az érdeklődést a magasabb gasztronómia iránt. Onnan mentem ki Írországba. Pont akkor kezdődött a gazdasági világválság, így ahogy mentem, azzal a lendülettel jöttem is haza, a debreceni IKONban kötöttem ki.

Más főzni egy hotelben, mint egy magyar kistelepülésen, itt külföldiek is megfordulnak. Van olyan nap, amikor van kétszáz fős esküvőm, hatvanfős vacsorám, a különteremben ötvenfős rendezvényem, és még ki is kell települnünk egy külső fogadásra. Ezt összeegyeztetni munkatársakkal időben, alapanyagban sokkal nagyobb feladat, mint hogy az embernek van egy étterme. Nagyon fontos kapcsolatot teremteni a vendéggel, de ez itt más, mint egy Michelin-csillagos étteremben beszélgetni. Nem is a létszám a lényeg, hanem hogy tudunk-e hitelesek lenni, bizalmat ébreszteni az emberekben. Nagyon sokszor kijövök a vacsoráztatás idején, megkérdezem, hogy ízlik-e az étel. A szilveszteri vacsoránál séfként én szeletelem a malacsültet, és közben beszélgetünk, így van ez a tematikus vacsoráknál és a borvacsoráknál is. Melyik ételt hozza a családból? Minden embernek van gasztroidentitása, amit gyerekkorából hoz magával. Anyukám karácsonykor megsüti az angol pulykát, az ő magyarosított változatával: a hús mellé besameles zöldborsóköretet kínál. Itt is feltettem egyszer karácsonykor az étlapra, nagyon szerették a vendégek. De mondhatnám a nagymamám paprikás csirkéjét. A nagyi Heves megyében, 2022. február 6.

Reformátusok Lapja 23


|

INTERJÚ

|

Átányban élt, vasárnaponként a tyúkot hajnali ötkor levágta, és délben volt belőle húsleves házi tésztával. Az is előfordul, hogy egy étel rossz emlékként marad meg az emberben, például a tökfőzelék, a vadas marha vagy a töltött paprika, ha valaki azzal a menzán találkozott először, később nehezen kóstolja meg. Mióta saját konyhát viszek, a nyári étlapon mindig van modernizált tökfőzelék, amelyhez halat kínálunk. Az íze olyan, mint a klas�szikus kapros-tejfeles tökfőzeléké, de a tök mindig roppan még kicsit, a sűrítés saját anyaggal történik, és aki megkóstolja, azt mondja, hogy „ez nem az a tökfőzelék, amit én nem szeretek”. Alapfűszerek: só, bors, paprika. Mivel folytatná a sort, ami feltétlenül legyen ott minden konyhában? Amikor idejöttem Sopronba, az első dolgom volt a konyhából kidobni a vegetát, mert nem kell. Minden háziasszonynak ajánlom, hogy legyen otthon egy kis fűszerkertje, akár csak egy dézsába vagy cserépbe ültessen majorannát, kakukkfüvet, rozmaringot, lestyánt, fontos fűszer a kömény, a babérlevél, a szerecsendió. Itt már soha nem készülhet el úgy húsleves, hogy nincs benne friss lestyán. A keleti fűszereket is nagyon szeretem, a koriandert, a csillagánizst, a lime-levelet, nyáron pedig tele a kert bazsalikommal. Olaj, zsír vagy vaj? Attól függ, mit főzünk, sütünk. Bizonyos dolgokat szeretek olajban sütni. A magyaros ételekhez, például a paprikás csirkéhez, sertészsírt használok, amiből mindig van házi, édesapámék minden évben vágnak disznót, és azt szétosztják a négy fiú között. Ami vajat igényel, azt azzal készítem. Az Indiából származó ghít mindenkinek ajánlom, a tisztított vajban sült rántott hús frenetikusan finom. Nem hiszek abban, hogy csak ez vagy az egészséges, mert amióta én a szakmában vagyok, körülbelül négyfajta zsiradékról hallottam, hogy csak az egészséges. Gyerekkoromban édesapám mindig azt mondta, hogy „a ti anyátok a semmiből is tud várat építeni”. Minden háztartásban többnyire van hagyma, krumpli, sárgarépa és mondjuk tojás. Hogy lehet ezt úgy újragondolni, hogy a gyerek is megegye? Én inkább azt szoktam mondani, hogy jó minőségű kevés alapanyagból könnyű jó ételt csinálni. Gyakorló családapaként az a tapasztalatom, hogy nálunk a krémleves visz mindent: répakrémleves, brokkolikrémleves. A krumplileves, amely fehér színű, nem biztos, hogy tetszik a gyereknek, de pirospaprikával, kurkumával meg lehet színezni, reszelünk bele sajtot, már kész is a sajtkrémleves. A feleségem szokott trükközni, a cukkinit belesüti a fasírtba, hogy egyen zöldséget is a gyerek. De ami nem ízlik, azt nem kell megenni. Erről eszembe jut egy aranyos történet. A kislányom szinte éttermi konyhákban nőtt fel. Amikor elkerült bölcsődébe Miskolcon, két nap után várt az intézmény vezetője az ajtóban: „Apuka, beszélhetnénk?” – kérdezte. Felkészültem a legros�szabbra: a gyerek megharapott valakit, összetört valamit. A hölgy 24 Reformátusok Lapja

2022. február 6.

megkérdezte tőlem, hogy mi a foglalkozásom. Mondom: „Van egy új étterem a Görgey utcában, annak én vagyok a séfje.” Erre ő: „Mindent értek.” Kivitték a dadus nénik a céklafőzeléket ebédre, a kislányom belekóstolt, majd betolta a tányért az asztal közepére, ránézett a dadus nénire, és közölte: „Ezt most vidd vissza a fiúknak a konyhába, és mondd meg, hogy főzzenek valami mást!” Mivel tud kikapcsolódni egy szakács? Főzök. Sütni nem szeretek, az sokkal precízebb műfaj. De van a terápiás kenyérsütésem, az kikapcsol. Szoktam otthon kovászos kenyeret sütni, a magam módszerével: két napig kovászetetés, előkészítés, éjszaka dagasztok, csapkodom a pulthoz, megformázom, egész este pihen a hűtőben, másnap megsütöm, és két óra alatt elhordják a gyerekek. Sopron a hűség városa. Marad hűséges az étteremhez? Hosszú és rögös utat jártunk be, hogy ide eljussunk. Tanulókoromban amikor mások bulizni jártak, én könyvet olvastam; amikor azt mondta a főnök, hogy versenyre készülnek, és ha akarok, maradjak segíteni, nyilván ingyen és bérmentve, maradtam. Édesapámnak volt egy nagyon jó példázata: kívülről úgy látszik, hogy bizonyos emberek a vízen járnak. Olyan, mintha a tó felszínén sétálnál, holott nem, mert te azokon a cölöpökön lépkedsz, amiket az Isten elhelyez neked. Amikor ott kellett hagynunk Írországot, nem esett jól, de abból jött a következő lépés, majd az újabb lépésből a rákövetkező, és eljutottunk a legjobb éttermekig. Mondhatjuk azt, hogy ez a szerencse, de én abban hiszek, hogy minden embernek Isten veri le a cölöpöket, aztán hogy rálép-e az ember vagy sem, az már az ő döntése. Ha rálép, akkor a vízen jár, ha nem lép rá, akkor elsüllyed. Ezt folyamatosan látom az életemben. Most, a Covid-időszak alatt is sok ismerősöm vesztette el a munkáját, hagyta ott a szakmát. Azt nem mondom, hogy mi itt nem éreztük meg, de senkinek nem volt veszélyben a munkahelye. Voltak nehézségeink, én is voltam kertész, pucoltam a virágágyást, ültettem bele fűszereket, festettem szobát, de túléltük, és itt vagyunk. Végül is nem bánta meg, hogy nem lett lelkész? Nem. Horsai tanár úr mondta egyszer, hogy sokan csak úgy tudnak Istennel közösséget vállalni, ha elmennek lelkésznek. És így aztán van sok jó és kevésbé jó lelkészünk. Nem mindenkinek való. Gyerekként én láttam ennek az összes szépségét és árny­ oldalát. Az olyan munka, amit nem lehet abbahagyni. Ott nincs munkaidő, mert ha jön a gyászoló, aki beszélgetni szeretne, hogy miért ment el a 16 éves fia, akkor ott feladat van. A lelkész nem teheti meg, hogy bezárja a parókiát, és azzal a problémát is bezárta. Én nem viszem haza a két kiló bélszínt, hogy még otthon is szeletelgessem. Ezt is meg kellett tanulni, mert a vendéglátás is stresszes, de azt én kezelem a magam habitusával, és annak a történetnek ott este vége, beülök az autóba, szól a zene, és mire hazaértem, megnyugszom.  FOTÓ: HIRLING BÁLINT


|

KITEKINTŐ

|

A finn tanítványok pere WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA

Január 24-én kezdődött a Helsinki Kerületi Bíróságon Päivi Räsänen parlamenti képviselőnő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke büntetőperének tárgyalása. Az eset bűncselekménykénti minősítését a finn alkotmányra és a büntető törvénykönyvre alapozza a vád. Mindkettőjüket etnikai csoport elleni izgatással vádolják. Az ügyészség azt állítja, hogy a vallásszabadsághoz való jog csak bizonyos határok között létezik; a védelem szerint a nyílt párbeszéd a demokrácia kulcsa.

Maija Päivinen kerületi ügyész 2021. áprilisi keltezésű tízoldalas vádiratában pénzbírság kiszabását követeli, Päivi Räsänennel szemben 120 napi jövedelmének, Juhana Pohjola esetében pedig 60 napi jövedelmének megfelelő ös�szegben. Az ügyész emellett legalább 10 000 eurós bírságot indítványozott a Finnországi Luther Alapítvánnyal szemben, mivel az alapítvány alapító okiratában meghatározott kuratórium tényleges döntési jogkörrel rendelkező tagja terjesztette és az interneten is elérhetővé tette Päivi Räsänen Férfinak és nőnek teremtette őket című írását. Az ügyészek követelik továbbá, hogy a kifogásolt bejegyzéseket távolítsák el az internetről, vagyis Päivi Räsänen a Finnországi Evangélikus Egyház (ELCF) vezetőinek 2019 júniusában címzett Twitter-bejegyzését a Róm 1,24–27 verseinek fotójával együtt, továbbá a képviselőnő Férfinak és nőnek teremtette őket című, közel két évtizeddel ezelőtti írásának bizonyos szövegrészeit a kiadványból. Ezenkívül Päivi Räsänen kijelentéseit a Yle Puhe rádióállomás egyik beszélgetős műsorának a Ruben Stiller által vezetett Mit gondolt Jézus a melegekről? című 2019. decemberi számában. A védőügyvéd, Matti Sankamo szerint a vádirat torzításokat és ténybeli tévedéseket tartalmaz. Ezenkívül az ügyész

a publikációból idézett részleteket kiragadta a szövegkörnyezetből. Továbbá kiemelte: „Az ügyész állításával ellentétben a füzet nem sérti a homoszexuális emberek méltóságát, mivel arról beszél, hogy mindenkit egyenlő bánásmódban kell részesíteni, szexuális irányultságától függetlenül. Räsänen ezt megismétli a rádióműsorban is.“ Az orvosnő saját felszólalásában hozzáfűzte: „Az ember Isten képmására teremtetett. Mindenki egyenlő, függetlenül a tulajdonságaitól, vagy hogy mit csinál. Ezeket a vádakat sértőnek tartom mind magammal, mind a homoszexuális embertársaimmal szemben. A keresztyénség alapvetése az, hogy az ember végtelenül értékes, de bűnös is – függetlenül a szexuális irányultságától.“ A püspököt teológiai álláspontjáról faggatták, az Ószövetség és az Újszövetség összefüggéséről, majd feltették a kérdést: Isten törvényét vagy Finnország törvényét követi-e? Räsänen védői arra kérték a bíróságot, hogy ne kényszerítse rá a saját Szentírás-értelmezését a polgárokra azáltal, hogy kriminalizálja a házasságról és a szexualitásról vallott hagyományos keresztyén nézeteket. Az elmarasztaló ítélet – magyarázta a védelem – úgy tűnne, mintha de facto kriminalizálná a parlamenti képviselő által tweetelt bibliai verseket.

A védelem az érvelését az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkével támasztotta alá: mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz. Az eset alkalmat teremthet arra is, hogy nemcsak a keresztyénekkel, de bármilyen más csoporttal szembeforduljanak, és fokozatosan szűkítsék a gondolat-, a lelkiismereti, a vallás- és szólásszabadságot. Továbbá – érveltek – a párbeszéd kulcsfontosságú a demokráciában. A pluralista társadalom előmozdításához a politikai és társadalmi érzékenységgel kapcsolatos kérdéseket nyíltan meg kell vitatni. A perben egyetlen tanút sem idéztek be, aki elmondta volna, hogy sérelem érte. Némelyek úgy vélik, bár az elmarasztaló ítélet nem teremt azonnali jogi precedenst Európa-szerte, mégis szigorúbb korlátok közé szorítja a szólásszabadságot. Más vélemények szerint Räsänen ügye az elmúlt 100 év legfontosabb eseménye a finn egyháztörténelemben, hiszen az ítélet nyomán a keresztyén egyházak helyzetét teljesen új szemszögből fogják megítélni. Kétségtelenül precedenssé válhat, amely számos további folyamatot indíthat majd el más európai országokban is. Az eljárás 2022. február 14-én folytatódik.  FOTÓ: ADF INTERNATIONAL 2022. február 6.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

Egy regiment kihívás Szürkíti a nyelvhasználatot, aki rokon értelmű szavak, kifejezések keresése helyett megelégszik elcsépelt divatszavak ismételgetésével. Amikor például valaki fontos, hálás, de nehéznek ígérkező, képességeit próbára tevő feladatot kap, arról így számol be: „izgalmas kihívásnak érzem ezt az új megbízatást”; „valódi kihívás számomra ez a szerep”; „szülőnek lenni a legnagyobb kihívás az életemben”. Burjánzik a nyelvhasználatban ez a főnév, az angol sportkifejezés, a challenge (’küzdelemre kihívás’) tükörszava. Alkalmazzák már például megoldandó probléma, leküzdendő nehézség megjelölésére is: „az egyik kihívás, amivel mindnyájunknak szembe kell néznie az életben: a kimerültség”; „közös társadalmi kihívás a szegénység mérséklése”. Nemritkán képzavaros szófűzéssel társul: „a felgyorsult technológiai fejlődés számos kihívást támaszt világszerte”; „Kihívás elé állítja a klubokat a téli időjárás”. Vagy más divatszavakkal cifrázzák: „Minden esztendőben komoly kihívást jelent a tartalmas nyári időtöltés megválasztása.” Az idézett közlésekben – és másutt – a „kihívás” tartalmas, szabatos, magyaros kifejezésekre cserélhető. Például: próbatétel, nem mindennapi (nagy) lehetőség, emberpróbáló állapot (körülmény), a képességet, ügyességet, hozzáértést próbára tevő mód, hatalmas (meghatározó, nagy) esély, embert próbáló helyzet, megpróbáltatás, erőpróba, (óriási) megmérettetés, ösztönző hatású alkalom, ösztönző feladat, nagy felelősség. Az is gyakori, hogy a kihívás – stílustalanul – a feladat, teendő, tennivaló, elvégzendő munka helyébe tolakszik. Pongyola közlések az effélék: „A kihívás egyszerű: játsszuk végig a társasjátékot szólóban és társasággal”; „ez a nap a kihívás határideje, ekkorra kell kitakarítani a digitális sarkokat”; „a kihívás az, hogy a berendezéseket tisztán tartsák”. A médiában pedig sürgős feladat (nem pedig kihívás!) a rengeteg „kihívás” tartalmas szavakra váltása.  ARANY LAJOS 26 Reformátusok Lapja

2022. február 6.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Babits Mihály Balázsolás című költeményéből idézünk két sort. Vízszintes: 1. Az idézet első sora (T, Z, B, Z, O). 13. A Beatles együttes dobosa (Ringo). 14. A Bakony fővárosa. 15. Külsőtérijáték- és sporteszközgyártó svéd vállalat (HAGS). 16. Egykori tanintézet. 18. Kettős betű. 19. Az idézet második sorának befejezése. 20. Electric Light Orchestra, röv. 21. Részben megad Szegeden!!! 23. Színészdinasztia (Lajos és Áron). 25. Német női név. 26. A Zengő együttes 1999-es lemeze (2 szó). 29. Vallásos nyomtatvány. 31. Bosszúságot kifejező indulatszó. 33. Indonézia gépkocsijelzése. 34. Zenei félhang. 36. A végén leró! 37. Hullámtörő gát. 39. Igazmondó. 41. A természetes logaritmus jele. 42. Latin elöljárószó. 43. Francia festő, a posztimpresszionizmus jeles alakja (Paul). 44. Marionett. 46. Első osztályú, röv. 47. Víziállatból nyert zsiradék. 48. Struccalakú új-zélandi madár. 49. Részben kiemel! 50. Befejezésül felszólalni! 51. Vas megyei falu. 52. Névelő. 53. Duzzanat lejjebb megy. 56. Állami bevételt befizetni. 59. Oxigén és protaktínium vegyjele. 60. Északi szarvasfajta. 62. Világos angol sör. 63. Svéd, francia és spanyol autójel. 65. Munkácsy-díjas keramikus família (Géza és Lívia). 67. Tova. 69. Fizikai fogalom, amely a test mozgásállapotát és alakját képes megváltoztatni. 71. Videóbejegyzés a világhálón. 72. …-sav, sóskasav. 74. Attila névváltozata. Függőleges: 2. Élelem. 3. Orosz színész Szevasztopolból (Jurij Alekszandrovics LANOV). 4. Szekreterben található! 5. Sátántól való. 6. Közelre mutató szó. 7. Manneken …, Brüsszel jelképe. 8. Tapasztaló. 9. Nagy Cili. 10. Norvég könnyűzenei együttes. 11. Megbúvó. 12. Ritka női név. 13. Az idézet második sorának kezdete (M, S, A, G, A). 17. Én, latin eredetű szóval. 19. Évelő gyógynövény. 22. Hernyómozgással halad. 24. Kettőzve: édesség. 27. Literátor. 28. Gyümölcsöt szárítana. 30. Francia területmérték. 32. Román népi tánc. 35. Görög eredetű orosz női név. 38. Locsogni kezd! 39. Főellenőrzés része! 40. NNJ. 41. Vulkáni olvadék. 43. Guineai válogatott labdarúgó (Mohamed Ali CAMARA). 44. Idegen összetételekben kettőt jelent. 45. Zsibbad. 47. Hélium és foszfor vegyjele. 48. Sulfur. 49. Mesterember. 51. Zsákmányol. 54. Állvány, névelővel. 55. Kiejtett betű. 57. Egy falat sólet! 58. A Duna ókori neve. 61. Martin Andersen …, dán író. 64. Melléknévképző, az említett személyhez, dologhoz hasonló. 66. KGÜ. 68. Szemmel érzékel. 70. Kőtörés eleme! 72. Ottlik Géza. 73. Levéltávirat, röv. Előző rejtvényünk megfejtése: „Te vagy, Uram, reménységem, te vagy, Uram, bizodalmam ifjúkorom óta.” (Zsolt 71,5)


| GYERMEKEKNEK |

Állatok a Bibliában Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Ezen a héten a hollók történetét folytatjuk. A CSINTALAN HOLLÓK Ami igaz, az igaz, a hollóikrekkel nem volt egyszerű az anyjuknak. Finoman fogalmazva is elég sokat csintalankodtak. Igencsak verekedősek voltak, mindig összeakaszkodtak hol ezzel a madárral, hol azzal. Leginkább a varjakkal meg a galambokkal ütötték össze a csőrüket. Jó néhány heccet is csináltak, mert bizony a hollók képesek utánozni az emberek hangját. Néha mintha tényleg beszélnének. Kárli és Karola is többször ráhozta a szívbajt a környéken lakó emberfélékre, amikor gondtalanul sétáltak az út mentén, és egyszer csak megszólalt felettük egy recsegő hang: – Vééééged! Véééged! De nem is ez volt a legnagyobb baj. Hanem az, hogy a hollóikrek kicsit lopósak voltak. – De hát mit tehetnénk – köhécselt hollómama, akárcsak egy ember, amikor ez szóba jött a férjével. – Mi, hollók szeretjük a fényes tárgyakat… Meg a zsákmányunkat is szeretjük eldugni mások elől. És előfordul, hogy a másik holló raktárát is kiraboljuk… – De mi… Mi nem rabolunk – tiltakoztak az ikrek. – Csak összeszedjük az úton-útfélen otthagyott tárgyakat. – No, látjátok, Isten ezt a gyűjtögető tulajdonságunkat is jóra tudta fordítani – fordult az ikrei felé hollópapa. – Igen? És hogyan? – kérdezték izgatottan a hollóikrek. – Élt egyszer Izráelben egy nagyon gonosz király, Aháb – kezdte a történetet hollópapa. – Nem tisztelte Istent, helyette bálványokat imádott. Olyan halott szobrokat, amelyek semmit sem tudtak tenni, csak álltak a helyükön, mint a madárijesztő. Isten nagyon megharagudott Ahábra, ezért elküldte Illés prófétát, mondja meg neki, hogy szárazsággal sújtja miatta egész Izráelt. Persze a királynak eszébe sem jutott jó útra térni, inkább Illésre haragudott meg. Ezért Isten így szólt Illéshez: – Eredj el innen, menj kelet felé, és rejtőzz el a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre! A patakból majd ihatsz, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy gondoskodjanak ott rólad. – És ez így is volt! – folytatta a történetet hollómama. – Őseink mindaddig hordták a kenyeret és a húst Illésnek, amíg a patak ki nem száradt, és a próféta el nem ment onnan.

A hollóikrek tátott csőrrel hallgatták a történetet. De Kárli végül csak elkárogta magát. – De mama… A hollóőseink honnan szerezték a húst meg a kenyeret? Lehet, hogy ők is… lopták? – Nem tudjuk – válaszolta hollómama –, erről nem ír a Biblia, de a családunk tulajdonságait ismerve elképzelhető. Vagy nem lopták, csak „elemelték”, amit őrizetlenül hagytak az emberek. Összeszedegették, mint ti is a fényes tárgyakat. – De a jó hír az, hogy ettől a rossz szokástól is meg lehet szabadulni – simogatta meg a szárnyával ikrei buksiját hollópapa. – Egy felnőtt, megfontolt holló már nem szed össze mindenféle dolgokat. Persze a csintalanságot nem felejtjük el – csippentett a szemével hollópapa –, és néha még az embereket is megvicceljük.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2022. február 6.

Reformátusok Lapja 27


| MOZAIK |

FEBRUÁR 6. A SZERETETSZOLGÁLAT VASÁRNAPJA A Magyar Református Szeretetszolgálat alap­ elve, hogy segítő munkáját az Isten iránti hálaadásból eredő szeretettel végezi. Ebből fakad a szociális intézmények, segélye­zési programok fenntartása, a szakmai segítségnyújtás a református szolgálatok és a gyülekezeti diakónia működésében, a gyermekvédelem, az idősek, a fogyatékkal élők, a hajléktalanok és a rászorulók támogatása. A társadalmunk peremén élők számára teremtenek esélyt a Biztos Kezdet Házak, tanodák, a roma szakkollégiumok, a Bárka Tábor, a Cigánymisszió és a Felzárkózó Települések Programja, közfoglalkoztatási programjával pedig közel 1500 ember számára nyújt megélhetést.

A Pápai Református Teológiai Akadémia felvételt hirdet a 2022/2023-as tanévre:

1. Református teológia osztatlan és ka­ techéta–lelkipásztori munkatárs alap­ kép­zési szakjaira mind állami ösztön­dí­­jas, mind önköltséges képzésre.Je­­­l­entkezési határidő: 2022. február 28. 2. Református hit- és erkölcstanoktatói, szaklelkigondozói, homiletikai szakirá­ nyú továbbképzési szakjaira, önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: 2022. augusztus 19. További információ: www.prta.hu, +36-89-312-331, +36-30-748-1620.

Úrvacsorai kiskehely

Tömör, rozsdamentes anyagból CNC megmunkálással a generációkon átívelő használatért.

IMRE LÁSZLÓ ÉS REUSS ANDRÁS KAPTÁK A 2021-ES KÁROLI GÁSPÁR-DÍJAT A koronavírus-járvány miatt most januárban adták át a 2021-es Károli Gáspár-díjakat Imre László (képünkön) irodalomtörténésznek és Reuss András teológusnak. A református díjazott, Imre László az irodalomtörténet, a műfajelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és kritika területén egyaránt kimagasló életműve, valamint a magyar protestáns műveltséget érintő tudományos munkája elismeréseként vehette át a díjat. A díjátadóról szóló részletes tudósítás, valamint Imre László életrajza és a vele készült rövid interjú a reformatus.hu oldalon olvasható.  FOTÓ: ILLYÉS TIBOR / MTI APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

EGYÉB • HARANG eladó! Új öntésű, 725 kg-os, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-728-8161, info@harangontode.hu. SZOLGÁLTATÁS • Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-6309502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. ÁLLÁS • Bagdy Emőke és Császár Noémi klinikai vagy alkalmazott egészség- szakpszichológus végzettségű munkatársat keresnek óbudai „Pszic­ho­­­ szomatikus Ambulancia” rendelőjükbe, státusba vagy szerződéssel. Érdeklődés az info@pszichoszamoca.hu címen. SZÁLLÁS • Szálláshely 5 főre Tapolca belvárosában református lelkészeknek, presbitereknek. Tapolca és Vidéke Református Társegyházközség, tapolcairef@gmail.com. LAKÁS • Református lelkészházaspár eladó lakást keres gyermeküknek Bu­dapesten húszmillió forint alatt. Elérhetőség a szerkesztőségben. AZ MRE ZSINATI OKTATÁSI IRODÁJA FELHÍVÁSAI 1. Pályázati felhívás az országos református szakértői névjegyzék bővítésére. 2. Felhívás felterjesztésre a Makkai Sándor- és az Imre Sándor-pedagógusdíjra. Határidő mindkét felhívás esetében: február 28. További felvilágosítást az oktatasiiroda@reformatus.hu címen lehet kérni. GYŰJTÉS AZ ERDÉLYI TŰZESETEK KÁROSULTJAINAK

KERESSENEK BIZALOMMAL! www.szekelymuvek.hu +36-30-299-5129 szekely94bt@gmail.com

28 Reformátusok Lapja

2022. február 6.

Egymástól függetlenül két tűzeset is sújtotta az erdélyi magyarságot a kö­zelmúltban. A kidei református gyülekezet parókiája tetőszerkezetének le­égéséről múlt heti számunkban már hírt adtunk. Rövidesen sajnos még egy tragédia történt: a háromszéki Kommandón nyolc lakóház vált a tűz martalékává. Személyi sérülés nem történt, azonban több család – köztük kisgyermekesek is – szinte mindenét elveszítette. A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai azonnali gyorssegélyt juttatnak el a településekre, valamint országos adománygyűjtést hirdetnek a károsultak megsegítésére, amelyhez bárki csatlakozhat tetszőleges összeg felajánlásával az adomany.jobbadni.hu oldalon keresztül.


| MOZAIK |

REFORMÁTUS KONYHA

Ettől a számtól Csomós András séf Olvasóinknak küldött receptjeit jelentetjük meg. A vele készült interjúnk a 22–24. oldalon olvasható.

Tolófánk A farsangi szezonban milyen recepttel is kezdhetnék, ha nem fánkkal – rengetegféle létezik, úgy gondolom, ez kevésbé ismert. Nagyon praktikus, szinte percek alatt össze lehet állítani a tésztát, viszont nem muszáj rögtön kisütni, a hűtőben egy fél napot is kibír, csak arra kell figyelni, hogy sütés előtt egy órával kivegyük. Nálunk házi baracklekvárral fogy a legjobban, de csokoládé­krémmel vagy bármilyen lekvárral kiváló.

HOZZÁVALÓK: 250 g víz • 30 g barna cukor • 1 csipet só • 80 g vaj • 165 g finomliszt • 2 db tojás • 0,5 teáskanál igazi Bourbon vaníliaaroma vagy ugyanennyi jófajta barna rum • napraforgóolaj (a sütéshez).

• • • • • • • •

ELKÉSZÍTÉS Egy lábasban tegyük tűzre a vizet, a barna cukrot, a sót és a vajat. Amikor felforr, keverjük hozzá a lisztet, és kavarjuk, amíg teljesen egynemű nem lesz. Ha kihűlt, adjuk hozzá a tojásokat és a vaní-

liakivonatot vagy rumot, majd robotgép segítségével keverjük simára. Forrósítsunk olajat (fontos, hogy nagyon forró legyen, különben a tészta megszívja magát), készítsük elő a fahéjas-kakaós cukrot, hogy lecsöpögtetés után rögtön meg tudjuk hempergetni benne a fánkokat. Tegyünk egy nagyobb lyukú csillag­ csövet a habzsákra, töltsük bele a masszát, és szépen nyomkodjuk bele a forró olajba az 5-10 centis fánkcsíkokat. Vághatjuk ollóval, vagy ha a lábas két fülére kifeszítünk egy madzagot, az kiválóan működik szaggatóként. Hamar sül, amint pirul, már kész is. Papírtörlőn itassuk le az olajat, majd forgassuk meg a fahéjas-kakaós cukorban, és kínáljuk lekvárral vagy bármilyen édes mártással. Garantálom, hogy meg fogják nyalni utána az összes ujjukat! 

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem felvételt hirdet a 2022/23-as tanévre az alábbi hitéleti képzésekre:

református teológia osztatlan MA szak (10 félév) – nappali tagozat, református teológia szak, lelkész szakirány (12 félév) – nappali tagozat, vallás- és nevelőtanár osztatlan szak (10 félév) – nappali tagozat, vallás- és nevelőtanár osztatlan mesterképzés, hitoktató, lelkész, tanár vagy tanító szakképesítésre épülve – levelező tagozat, katekéta–lelkipásztori munkatárs BA szak, katekéta szakirány – nappali és levelező tagozat, református kántor BA szak – nappali tagozat, hit- és erkölcstanoktatói szakirányú továbbképzési szak (pedagógiai végzettségre épülő), teológia minor részismereti képzés (a teológia tudománya iránt érdeklődőknek és a hitéleti mesterszakra jelentkezés előfeltételeként). A jelentkezési határidő: 2022. február 28. A fenti hitéleti képzésekre nem a központi felvételi eljárásban kell jelentkezni! Az alkalmassági vizsga időpontja, további információk, valamint jelentkezési lap a www.felveteli.drhe.hu honlapon található.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a hittanár–nevelőtanár szak egyszakos formája mellett kétszakos képzésre is lehet jelentkezni, amely a Debreceni Egyetemmel közösen indul:

• hittanár–nevelőtanár – magyar nyelv és irodalom szakos tanár, • hittanár–nevelőtanár – történelemtanár, • hittanár–nevelőtanár – német nyelv és kultúra tanára, • hittanár–nevelőtanár – hon- és népismeret szakos tanár. Az összes szakpár nappali tagozaton indul. A szakpáros tanárképzésre a központi felvételi eljárás keretében kell jelentkezni! (www.felvi.hu ) A jelentkezési határidő: 2022. február 15. Az alkalmassági vizsga időpontja, további információ a www.felvi.hu és a www.felveteli.drhe.hu honlapon található.

2022. február 6.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

REFORMÁTUS

Történt-e máig ható változás az életében? Isten mindenképpen elgondolkodtat minket, vajon hova tart az életünk. Velem is ezt tette, és még a tékozló fiús „el otthonról“ korszakomban is kegyelmes volt. Lelkészcsaládban nőttem fel, már gyerekkoromban kialakult bennem egyfajta gyermeki hit. A szüleimben két hiteles keresztyén embert ismertem meg, de ez nem tett engem automatikusan hívő emberré. A kamaszéveimet egyfajta saját útkeresés jellemezte. Életem nagy kérdése volt, hogy valóban boldog és szabad leszek-e keresztyénként. A szüleim hite működött, ezt láttam, de az akkori vérmérsékletemmel, Takaró János Lajos karakteremmel ez a fajta „öröm és békesség“ nem fért össze. A konfirmáció után elhagytam a gyülekezeti életet, és évekre eltávolodtam. Nem akartam kettős életet élni, egy gyülekezetit és egy másikat úgy, hogy a kettő köszönőviszonyban sincs egymással. Az általános iskolában kitűMire vágyik szenvedélyesen a szolgálatban? nő tanuló voltam, a gimnáziumban azonban már 2015-ben végeztem a Arra, hogy használható tudássá váljon az igenem. Szüleim ennek ellenére krisztusi szeretet- Károli Gáspár Református Egyetemen. Gyakorlati hirdetés. Hitünk gyakran tekintélyszemélyek, tel szerettek, nem a teljesítményeimért, hanem évemet és még egy népszerű prédikátorok megfogalmazásain és mert szerettek, és pont. Ahogy múltak az évek, szolgálati évet a pasaréti az ehhez kapcsolódó érzelmeinktől függ. Nem egyre keményebb dolgokba kevertem magam, református gyülekezetben baj, ha vannak lelki vezetőink, akik előttünk és ezzel együtt üresebb is lettem, a talentumai- töltöttem. 2017-ben járnak és többet tudnak, de azt szeretném, mat elástam. Már nem hittem, hogy így valóban visszatértem a kelenföldi református gyülekezetbe, ha az emberek nem hozzám kötődnének, haértelmes életet élhetek, vagy olyan örömöt taahol felnőttem, és nem a Szentíráson alapulna a hitük. A stabil lálok, amiért érdemes mindennap felkelni. Nem édesapám, Takaró Károly lábakon álló keresztyénségnek a Biblián kell tudtam kire mutogatni az elrontott dolgokért, mellett először beosztott, nyugodnia. Az előttünk álló időkben ez egyre hiszen meghozhattam a döntéseket, ahogy én majd önálló lelkész lettem. fontosabbá fog válni. akartam. Mit kezdjek magammal, kérdeztem 21 évesen. Értékesnek csak azt találtam, amikor az emberekMitől lesz igazi egy prédikáció? nek Istenről beszéltem, ezért otthagytam a debreceni egyeMinden prédikátor kedvel valamilyen stílust. Van, aki inkább temet, és beadtam a jelentkezésemet a teológiára. A felvéaz értelmi, logikai összefüggéseket vázolja fel, más inkább az teli tananyagban szerepelt Cseri Kálmán Református hitünk érzelmi húrokat pengeti. Ha hűségesen akarjuk az Igét hircímű könyve, amelynek a megtérésről szóló fejezetét olvasdetni, akkor a prédikációnkban szerepelnie kell a fejre, vagyis va felötlött bennem: vajon hol akadtam el? Tudtam, hogy az értelemre ható résznek, amellyel együtt a Szentírás egébűnös vagyok, egy-két dolog már szerepelt a listámon. Ha szen mélyen megérinti az érzelmi világunkat, mert felhívja a Jézus Krisztus az, akinek mondja magát, vagyis az Isten Fia, figyelmünket az Isten ígéreteire, és megvigasztal, reménnyel az egyedüli Megváltó, akkor csak az kérdés, akarom-e, hogy tölt el, erőt ad. az életem Ura legyen. Az ember büszke szíve nem szereti, hogy bárki legyen fölötte. De mi maradt, amire ilyen nagy Kinek vallja Jézus Krisztust? a mellény? A bölcsességembe vetett vakmerő bizalmam Nekem a szabadítóm. Minél tovább vagyunk benne bizoaddigra már összetört. Azt mondtam, Uram, legyen mától nyos bűnökben, annál inkább eluralkodnak az életünkön, és úgy, ahogy te szeretnéd. Azt ígérted, új szívet is adsz, mert a romboló folyamatok következményei egyre markánsabban látod, az enyémmel sok a baj. Kérlek, tegyél velem, ahogy te látszanak a személyiségen, a viselkedésen, az életvitelen. jónak látod. És ezután ott, egyedül az Isten szeretete megJézus szabadítása nyomán gyógyulást éltem át, a mérgező látogatott. Átéltem, hogy megszabadított a bűneimből és folyamatok semmissé lettek.  WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA, FOTÓ: valóban újat kezdett velem; már így mentem a teológiára felvételizni, újszülöttként. REGŐCZY LÁSZLÓ

30 Reformátusok Lapja

2022. február 6.

NÉVJEGY




Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.