Reformátusok Lapja 2019/15. szám

LXIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM, 2019. ÁPRILIS 14.

LAPJA

REFORMÁTUSOK

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Bele lehet adni a szívünket ZSOLTÁROK ÉS NÉPDALOK SZÓLTAK AZ ORSZÁGHÁZ ELŐTT

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Uram, kegyes Atyám, ki Lelkeddel már megvilágosítottál, magadnak gyűrűztél és szerettél: én vagyok a törvény átka alatt, rab a bűn tömlöcében, a sötétség hatalmában; soha ki nem szabadulhatok bűneim tömlöcéből, az ördög tömlöcéből, míg kegyelmed elő nem veszen.  MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER (1536-1572)

8 A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

11

12

16

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (szerk@reflap.hu), Hegedűs Márk (szerk@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kun András Nándor, Petrőczi Éva. Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

INTERJÚ

6. Mentőkutyák és tűzoltók az MRSZ kötelékében | Juhász Mártonnal, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatójával beszélgettünk

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Megérkezett | Gaál Sándor vezércikke

AKTUÁLIS

8. A nehéz időkben is Isten tenyerében | Újjáépítés Aleppóban – magyar segítséggel 11. A Himnuszt énekelni elidegeníthetetlen jogunk | A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház közleménye

INTERJÚ

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Köves Béla igazgató.

12. „A közösség szolgálata nálunk családi hagyomány” | Ertl Péter táncművész– táncpedagógussal beszélgettünk

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

16. „Építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne” | Templomszentelés Pesterzsébeten

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x

20. Megváltás | Köntös László rovata

REFORMÁTUS ÉLET GONDOLATOK

EGYHÁZI ÉLET

28. „Bele lehet adni a szívünket” | A XXI. Béres Ferenc Országos Református Éneklőverseny résztvevőinek villámkoncertjén jártunk

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Ambrus Attila brassói főgondnok válaszol kérdéseinkre Címlapfotó: Kalocsai Richárd

2019. április 14.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

IV. 14. VASÁRNAP

IV. 15. HÉTFŐ

IV. 16. KEDD

IV. 17. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(2) „…csitítottam, csendesítettem lelkemet…” (Zsolt 131) Szüljön újjá bennünket a mi Urunk. Így nem csupán érteni fogjuk, hanem megélni és megtapasztalni, amit a mi Urunk a kisgyermekekkel kapcsolatosan mondott (Mk 10,14). A kisgyermek legfőbb jellemzője az, hogy boldog, elégedett, csendes, amikor az anyja közelében van, aki táplálja és védi. Ilyenkor nem kell neki semmi több, semmi más. Ezt a jézusi képet a mai nevelés már csecsemőkortól átalakította, eredménye a hisztériázó, jólétében szeretet helyett mulandó tárgyakkal elkényeztetett gyerek. Ezekből lesznek a „fari­ zeusok”, akik profik, tehetségesek, nagy tekintélyűek, harsányan vitába szállnak bárkivel, mert megcáfolnak, letorkolnak bárkit, hogy aztán gátlástalanul uralkodjanak. Tégy bennünket gyermekeiddé, Urunk! A világban látottak alapján nem elég gyermekké lennünk, hanem a te gyermekeiddé formálj bennünket, Urunk! Csak ha az Úr csitít le, mint jó anya a gyermekét, (2), akkor van esélye ennek a világnak, egyébként karakánul feszülő agyunk, testünk, valónk átgázol mindenen. Jn 18,19–23  331. dicséret (17) „…gondom lesz felkentem mécsesére.” (Zsolt 132) A mécses utat mutat, megfogható, látható tárgy, de túlmutat önmagán. Fontosak az ilyen mécsesek, amelyek érzékelhetők, és reményt ajándékozón többek önmaguknál. Ilyen „mécses” a családom. Meg kell ölelnem a feleségemet, a lányaimat, hogy reményt gyűjtsek. Szükségünk van reménységünk érzékszervekkel felfogható megtestesülésére, amely pontosan jelzi, hol tapasztalhatjuk meg leginkább ezt a reménységet ebben a világban, minden más gondolat, vélemény, káosz és kísértés ellenére is. Ez a mécses, ez a megtestesülés Isten népe számára Dávid király, a Sion hegye volt, a szent ládával és a templommal. Ezzel a zsoltár hitet tett amellett, hogy nem a salamoni, hanem a dávidi hagyomány a fontosabb, és hogy nem a silói és garizimi, hanem a sioni szent hely a legfontosabb megtestesülése az élő Isten jelenlétének. Fontos tisztázni, miként tapasztaltuk meg leginkább az Úr szabadító hatalmát. Ezek a „mécsesek” megvilágítják a ránk bízott isteni kincseket, és közben rávilágítanak a krisztusi tágasságra. Másként mondva: azért szükségesek, hogy megmaradhassanak a ránk bízott isteni kincsek, és reménységgel túlláthassunk azokon krisztusi, mennyei tágasságba. Dávid utóda Jézus Krisztus, aki mindent az örök összefüggésekbe helyezett anélkül, hogy azok itteni megtestesülésére nemet mondana odaát. Jn 18,24–27  215. dicséret (1) „…ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsolt 133) Az egyetértés nem egység. Ezért az egyetértés pontos és valós kifejezés, és Istennek tetsző. Nem egység, mert ebben a világban nincs egység, a testvérek között sincs, a Jézus Krisztust követők között sincs. Különbözők vagyunk adottságokban, lehetőségekben, kegyelmi adottságokban, kinek-kinek mást és mást világít meg a Szentlélek az Igéből is. Az egység az Úrhoz hűtlenné tehet, ha a szükségesnél jobban bővítjük a kört. Ez az egyetértés csak az Úr Jézus Krisztusban lehetséges. Ő az, akire nézve, akiben egyet értünk, hiszen őbenne együtt, hitben valljuk, hogy ő az Isten Fia, Megváltó. Mindent az Úr Jézus Krisztus evangéliumának világosságából szemlélünk. Megváltásért és megtérésért kiáltó bűn, ha elsőrenden nem az Úrra tekintünk, hanem a saját kegyes meglátásunkra és gyakorlatainkra, és ennek nyomán gyűlöljük a Krisztusban mégis „más” testvérünket. Könyöröghetünk a Szentlélek olajáért, a mennyei harmatért, hogy tisztítson meg bennünket, és adjon egymás között hívő egyetértést és testvéri szeretet az Úrban. Amíg ezt nem valósítottuk meg, addig nincs rajtunk áldás. Mert csak az Úr Jézus Krisztusban küld áldást nekünk az Úr – oda, ahol ő van (2–3). Jn 18,28–32  440. dicséret (1) „Áldjátok az Urat…” (Zsolt 134) Áldani az Urat. Istent áldani azt jelenti, hogy leborulunk őelőtte, elismerjük, hogy ő az Úr, aki Jézus Krisztusban megváltott, szeret, nem vetett el, irgalmába fogadott. Ezért őrá bízzuk magunkat mindenben, teljesen őrá hagyatkozunk, ahogyan az erkély az azt hordozó oszlopokra. Istent azok áldhatják, akiket az Úr már mindenekelőtt megáldott örök élettel, hittel, szolgálattal. Vagyis a szolgái, de azok mind áldják, és ha sok apró különbség van is Isten szolgái között, mégis tudják együtt áldani az Urat. Felemelhetjük kezeinket, vagy összekulcsolhatjuk az Úr házában, akár vitatkozhatunk is, hogy melyik a helyes magasztalása Istenünknek, ha közben – akár átvitt értelemben is – kezet emelünk egymásra odakint. Ma ez igen fontos:

Reformátusok Lapja 2019. április 14.

| AZ IGE MELLETT |

mi, az Úr szolgái mindnyájan áldjuk őt, együtt valljuk, hogy Jézus Krisztus az Úr, aki teremtett és újjáteremtett (3). Istent az Úr házában, a látható, templomos keretek között áldhatjuk mindenekelőtt. Az ő látható házára, egyházára nemet mondva „maszek” hitünk saját magunk ügyét, saját magunk vallását képviseli, és nem az Urat. Ugyanakkor Isten áldása folytatódik az Úr házán kívül, ott ölt testet, ott lesz hitelessé éjjel és nappal, mindig és mindenkor (1–2). Jn 18,33–40  342. dicséret (1) „Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt 135) Miért dicsérhetjük az Urat? Dicsérjük őt, mert jó az Úr! Dicsérjük őt, mert az ő irgalmas jóságából az ő tulajdonai, választottai lehetünk (1–4). Dicsérjük őt, mert irgalmas jósága hitet ajándékozott nekünk. Azt a tudást és bizonyosságot ajándékozta nekünk, amely minden ismeret és bizalom csúcsa, miszerint ő az egyetlen Isten (1–7). Dicsérjük őt, mert az Úr jósága nem engedte, hogy élettelen bálványok szolgálatában állva, azokhoz hasonlóan halálban maradjunk. Gondoljunk csak bele, sokféle bálványaink közül mi marad meg ezen a világon túl, bár sokuk már e földi életben limlommá és szemétté lesz (15–18). Dicsérjük őt, mert ő megszabadított bennünket. Izráel életében ez a kézzelfogható tapasztalat Jézus Krisztusban mindenki számára örömhírré lett. Ő nem ver meg senkit azért, hogy saját népének kedvezzen, hanem egyszülött Fiára terhelt minden csapást, hogy minket felemelhessen (8–14). Dicsérjük mindnyájan az Urat, mind, akik csak félhetjük őt, Izráel háza és a népek egyaránt (19–21)! Jns 19,1–16a  341. dicséret (23) „Gondolt ránk megaláztatásunkban…” (Zsolt 136) Az istentisztelet vezetője dicséri az Urat, és hálát ad az ő csodás tetteiért: a teremtésért (1–9), a szabadításért (10–15), a vezetésért és védelemért a pusztában (16–26). Isten népének boldog kiváltsága, hogy bízhat az Úrban, magasztalhatja mint teremtő, megváltó, megtartó Istent, aki eledelt ad minden élőlénynek (25), és örökséget ad népének (22). Ez az örökség Jézus Krisztusban maga az üdvösség, Isten országának teljessége, amely kiemel bennünket a halálos völgy minden megaláztatásából (23). Csodálatos üzenete a zsoltárnak, hogy éppen ennél a versnél többes számra vált a zsoltár, jelezve, hogy Isten könyörülő kegyelme túlmutat Izráel népén. Van miért hálát adni (26). Fontosak a gyülekezetet is aktivizáló feleletek, amelyek testben, lélekben, hitben fáradtan is megtartanak bennünket Isten közelében, a hitigazságok bizonyosságában nemzedékről nemzedékre. Ezek a feleletek közösséggé formálnak bennünket az Isten színe előtt, és az egyhangú formula folyamatos ismétlése áldott erővel ruházhat fel a Szentlélek által. Isten Igéjének hirdetése ennél sokkal több és gazdagabb, de a gyülekezet hallható felelete megszilárdíthat az igei üzenetben. Jn 19,16b–30  337. dicséret (5) „Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem…” (Zsolt 137) Az ember legnagyobb nyomorúsága, hogy akkor kezdi el értékelni mindazt, amit kapott az Úrtól – életét, egészségét, szeretteit, munkáját, hitét, kultúráját, értékeit –, amikor az Úr azokat elveszi tőle. Isten népe a babiloni fogságban visszaemlékezett korábbi életére, Istenére, hitének kincseire, országára, városára és templomára. Idegen országban emelkedett érzékenységgel és bizonyossággal, szent vágyódással énekelték zsoltáraikat (1). Ezt hallva sanyargatóik cinikusan megalázó öröménekre kényszerítették őket (2–3). Ekkor kétségbeesett és elkeseredett indulat ragadta el Isten népét. Parancsra, fogságban, idegenek között nem énekelnek az Úrnak csak azért, hogy szent ügyük nevetség tárgya legyen. Dacos, de fontos hitvallást tesznek, miszerint soha nem feledkeznek el hitükről, városukról, templomukról, szent értékeikről. Inkább a halál, mint Istenük és hitük megtagadása (4–6). Ekkor azonban az érzelmek fokozódnak, indulataik emberivé lesznek, és ellenségeikre, a rajtuk gúnyolódó edomitákra, valamint az őket fogvatartó Babilonra kegyetlen pusztulást kérnek Uruktól (7–9). Ez emberi, túlzottan is emberi, mégis érthető. Jézus Krisztus megmutatta, hogy Isten gondolata más. De Jézus Krisztus arra is megváltott és erőt adott, hogy csak saját hitünkhöz hűen szerethetjük a másikat. Jn 19,31–42  339. dicséret

IV. 18. CSÜTÖRTÖK

IV. 19. PÉNTEK

IV. 20. SZOMBAT

2019. április 14.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

Néhány napja Hajdúdorog mellett már volt is egy sikeres bevetésünk: az egyik összeszokott párosunk megtalált egy eltűnt idős férfit, akinek így sikerült megmenteni az életét.

Mentőkutyák és tűzoltók az MRSZ kötelékében Még szervezettebb formában működik ezentúl a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). Eddig is segítséget nyújtottak hazai és határainkon túli katasztrófák esetén. HEGEDŰS MÁRK Munkájukat mentőkutyákkal, speciális járművel és negyvenórás önkéntestűzoltó-képzéssel teszik még profibbá. Drónokra, hőkamerákra és éjjellátó berendezésekre van még szükségük. A tervekről Juhász Mártont, az MRSZ ügyvezető igazgatóját kérdeztük. Az új szervezetük neve: Magyar Református Szeretetszolgálat Mentőkutyás, Önkéntes Kutató Mentőcsoport és Tűzoltó Egyesület. Bontsuk szét, pontosan miről van szó. Az egyesületben éppúgy önkéntesek dolgoznak, mint az orvoscsoportunkban. Tehát a tagok nem kapnak fizetést, ők a tudásukat, tapasztalatukat önkéntesként kamatoztatják az MRSZ kötelékében. Mit jelent a kutató mentőcsoport kifejezés? Elsősorban kutyás keresésre kell gondolni. A csapatnak három nemzetközileg is minősített kutyás párosa van. A mentőkutyák gazdájukkal közösen kapnak felkérést, engedélyt a keresésre. 6

Reformátusok Lapja 2019. április 14.

És a tűzoltás? Az olvasónak talán meghökkentő lehet, hogy az MRSZ-nek tűzoltó-egyesülete is van. Nagy hagyományai vannak a református egyházban a tűzoltásban segédkezésnek. Mindig voltak a kisebb-nagyobb településeken önkéntesek, reformátusok is, akik a hivatásos tűzoltók munkáját segítették. Elég csak a Debreceni Református Kollégium ikonikus eszközére, a gerundiumra gondolnunk. A debreceni diákok ezzel az eszközzel segítettek a tűzoltásban. Negyvenórás szakmai képzésen, tanfolyamon alapul a tudás, amelyet az önkénteseink most megszereznek. A szeretetszolgálat már meglévő munkavállalói és önkéntesei is elsajátíthatják ezt az alapszintű szaktudást, így önkéntes tűzoltókká válhatnak.

Hol lesznek majd bevethetők önkéntes tűzoltókként? Ezzel a tudással alkalmasak leszünk avartüzek, bozóttüzek kezelésére. Egy-egy ilyen helyszínen akár önálló bevetési csoportként is részt vehetünk. Szeretnénk az árvízi védekezésre is felkészülni, mert az elmúlt tizenhárom évben ott voltunk ugyan a tiszai és dunai árvizeknél, a lelkes amatőrszerepet szeretnénk elhagyni, és fejlődni. A jövőben akár egy-egy település önálló védelmére is alkalmasak lehetünk, hiszen az egyesület tagjainak tudásával a szeretetszolgálathoz olyan szakismeret került, amely eddig nem állt rendelkezésre. Velük jóval hatékonyabban tudunk majd segíteni. Az eszközeik is minőségibbek lettek, mint a korábbiak? Eddig szivattyúink voltak, most már vannak aggregátoraink, van fémlánctalpas traktorunk, amellyel vizet tudunk vinni a kárhelyszínre. Vannak még eszközök, amelyeket szeretnénk beszerezni: ilyenek az eltűnt emberek kereséséhez szükséges drónok, keresőlámpák, hőkamerák és éjjellátó berendezések. Ezek beszerzéséhez örömmel vesszük a támogatók jelentkezését.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA

ORIONBÓL REFORMÁTUS Az Orion Önkéntes Tűzoltó Egyesület március 7-én módosította alapszabályát, a rendkívüli közgyűlésen elnökségi taggá választották az MRSZ ügyvezetőjét, Juhász Mártont. Az egyesületet baráti kör alapította, a tagok egy kivétellel mind reformátusok. – Kiderült, hogy közösek a céljaink is, ezért döntöttünk a belépés, majd a névváltoztatás mellett – mondta el az ügyvezető.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

GAÁL SÁNDOR

Megérkezett A szerző nyírségi esperes

Különböző várakozásaink csúcspontja, amikor elhangzik a bejelentés: megérkezett, akit vártunk. Ekkor megszűnik a feltételezésekkel, reménykedéssel teli feszültség, és eltölt minket a beteljesülés felszabadító érzése. Ez történt az első virágvasárnapon Jeruzsálemben és környékén. A Jézus köré már többször összegyülekezett sokaság most különleges módon rendeződik. A tanítványok megteszik, amit a Mester kér, mindössze egyetlen egyszerű, természetes kérdésük van: „Mit mondjuk a szamárcsikó gazdájának, amikor eloldjuk azt?” A betfagéi szamártulajdonos fenntartások nélkül rendelkezésükre bocsátja az elkért állatot, mint aki érti: az Úrnak van szüksége rá. Lázár feltámasztásának tanúi erre a napra tanúságtevőkké lesznek. A gyermekek gyermeki lelkesedéssel, visszafoghatatlanul kiabálják az üdvözlés szavait. A felsőru-

Isten Jézusban megjelenő valósága azt jelenti: lehetőséget kínál arra, hogy a szétesett egyének rajta keresztül összeszedettek legyenek, az így összeszedett életek pedig közösségbe rendeződjenek. házatok az útra kerülnek, diadalének, köszöntés zeng. A templomban lévő betegek Jézus közelébe kerülnek, a közeli Betániában pedig szállásra várják a Mestert tanítványaival együtt. Az ellenerők erőtlen megállapításokat tesznek. Tudják, hogy tenni kellene valamit, de félresodorja őket a Király nem várt módon érkezése. Most addig a megállapításig jutnak el, hogy „íme, a világ őt követi”. A virágvasárnapi események valóságos történései gyönyörű és biztató előjelét adják Isten megérkezésének hozzánk, értünk. Azóta is így történik ez: ahol ő megjelenik erővel és hatalommal, jóllehet nem feltétlenül erős és hatalmas külső megnyilvánulásokkal, ott felülmúlhatatlan és mással elő nem idézhető életrendeződések következnek be. Jézus megjelenésének ez a természete, ahogy Isten Igéjének is. János evangélista Jézussal azonosítja az Igét: „az Ige testté lett”. Ő Isten legtökéletesebb kijelentése. Minden kijelentésmód és forma neki van alárendelve, pontosabban őbenne nyer értelmet és hitelesítést. Mindenek őrá nézve írattak meg. Aki most figyel, az a megírt próféciák beteljesülésének le-

het szemtanúja. Jézus Krisztusban nemcsak valamilyen figyelemfelkeltő üzenet érkezik, hanem ő maga az Isten. Mindez azért történik, hogy a közénk jött Isten visszavezessen, visszaszeressen minket önmagához. A bárányokat a biztonságot jelentő nyáj közösségébe hívja. Jézus testi megjelenésének életrendező hatalmát követhetjük nyomon a virágvasárnapi eseményekben. Az őt tisztelők, ujjongással köszöntők szép egységbe rendeződnek, szívből fakadóan ünnepelnek. Még ellenlábasai is az ös�szerendeződésre kényszerülnek, ahogyan a tó vizén lebegő szemetet összesodorják a hullámok. Jövetelének végső célja is az, hogy életek összerendeződjenek általa az Atyával való eredetileg megvolt, de a bűneset miatt megtört kapcsolatba. Hogy a vele összerendeződő életek közösségbe szerveződjenek az ő megváltó váltsága alapján az Egyház közösségében. Isten Jézusban megjelenő valósága azt jelenti: lehetőséget kínál arra, hogy a szétesett egyének rajta keresztül összeszedettek legyenek, az így összeszedett életek pedig közösségbe rendeződjenek. Ennek nem lehetett ellenállni: az ellenállók félreállnak, és csak annyi lehetőségük marad, amennyit az Atya terve szerint bevégezhetnek, de nem akadályozhatják meg az elvégeztetett kijelentést. Jézus jelenléte rendező jelenlét még a kereszten szenvedés óráiban is, hiszen a vele együtt szenvedő lator, a római százados, megszólított anyja és szeretett tanítványa mind ezt igazolja. Ez az újrarendeződés fejeződik be Jézus húsvéti feltámadásával, illetve megjelenésével a tanítványok között. Így történt ez szétesett reményű tanítványaival és a többiek közösségéből eloldalazó Tamással is. Így van ez ma is. Jézus Krisztus megjelenése, elfogadása, befogadása járhat némi ellenállással, csodálkozással, értetlenkedéssel, de végkifejletében összerendez, mert elrendező erő jelenik meg általa. Olyan valósághelyzetet teremt, ahol nyilvánvalóvá lesz a mellette maradók, hozzá térők, vele elkötelezetten járók és a távolságtartóan szemlélők vagy egyenesen ellenállók társasága. Figyeljünk az Atya eredeti szándékára, és engedelmeskedjünk neki, hadd teljesüljön már most közöttünk az ő rendező szándéka!  2019. április 14.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

A nehéz időkben is Isten tenyerében

Isten háza Aleppóban – a Bétel gyülekezet temploma, balra az iskola, jobbra a gyülekezeti központ

8

Reformátusok Lapja 2019. április 14.

| AKTUÁLIS |

FEKE GYÖRGY

– Az önök korábbi látogatása, imáik és támogatásuk megerősítenek minket a reménységben, mert kézzelfogható jelét adták, hogy velünk az Isten – üzenik az aleppói reformátusok, akik márciusban látták vendégül a magyarországi református egyházi vezetőket. Egy templom és egy gyülekezeti központ újjáépítését is segíti a Magyarországi Református Egyház a szíriai városban: az örmény reformátusok legrégebbi gyülekezetének megrongálódott tetőszerkezetét részben a magyar reformátusok forrásaiból sikerült kijavítani, az arab ajkú presbiteriánus közösség új gyülekezeti központját pedig magyar kormányzati támogatással tervezik.

– Három rakéta szakította be az épület tetejét. A plafon és a berendezési eszközök megrongálódtak, az ablakok betörtek, a templomtér használhatatlanná vált – idézi fel a három és fél évvel ezelőtt történteket Hovig Kerbabian, a legrégebbi aleppói örmény református gyülekezet, az Immánuel gondnoka. Az 1852ben alapított közösség ekkor már évek óta saját lelkész nélkül működött, az elkötelezett presbiterek mégis hetente összegyűltek imádkozni az 1923-ban épült templomukba, megszervezték az istentiszteleteket, prédikálni pedig általában a legnagyobb szíriai örmény református közösség, a szintén aleppói Bétel gyülekezet lelkészét hívták.

mánuel templom helyreállítására ajánlotta fel. A felújítási költségeknek ez kevesebb mint egytizede, de az építkezést – más külföldi partnerek mellett – a magyar kormány is támogatta. 2018 októberében Magyarországon jártak partneregyházaink, az örmény és az arab ajkú szíriai reformátusok képviselői, akik találkoztak Orbán Viktor kormányfővel is, az üldözött keresztyének megsegítéséért felelős államtitkárságon keresztül pedig egy-egy millió eurós támogatást kaptak a helyben maradást segítő szolgálatukhoz. Ebből a keretből harmincezer eurót a templom felújítására fordíthattak, így le tudták zárni a százhat-

ELŐSZÖR A TEMPLOMOT ÉPÍTETTÉK ÚJJÁ – Amikor találat érte a templomunkat, Haroutune Selimian tiszteletes akkor is jött, bátorított, reményt adott nekünk, hogy ki tudjuk javítani az épületet – teszi hozzá az Immánuel gyülekezet gondnoka. A lelkész pedig, aki egyben a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke, minden követ megmozgatott, hogy segítséget szerezzen. 2017 decemberében járt először magyarországi református delegáció Szíriában, épp egy évvel az után, hogy Aleppó ostroma befejeződött. A radikálisok csapatait sikerült kiszorítani a városból, az élet is újraindult a romokon, de a pusztítás még sokáig kitörölhetetlen valóság lesz a helyiek számára, hiszen a belváros nagy része teljesen elpusztult a harKórógyi mintájú fakazettát kaptak ajándékba cokban. Ahol korábban lakóházak, boltok vagy több közel-keleti partnereink száz éves világörökségi helyszínek voltak, ma csak torzókat és kőrakásokat látni. A helyiek azt mesélik, hogy először mindenütt a templomokat hozták helyre az emberek, utána foglalkoztak a vanezer eurós beruházást. Az Immánuel közösség már tavaly saját otthonukkal. A helyi protestáns közösségek több épülete karácsonykor használatba vett otthona tehát egynegyed részt is megsérült, ezért amíg az Immánuel gyülekezetre került a sor, magyar támogatással épült újra. addig a templom épen maradt alagsorában tartották az alkalIdén március végén ismét MRE-küldöttség utazott a Kömaikat. Minket a lyukaktól tátongó tető alatt fogadtak, és még a zel-Keletre, ezúttal egyházi vezetőink írtak alá együttműködarabokra tört életük cserepeit szedegetve is hitet, erőt, élni – és dési megállapodást a Szíriai és Libanoni Református Nemzeti szolgálni – akarást sugároztak. Zsinattal, a Közel-Keleti Örmény Református Egyházak Uniójával és a Szíriai Református Gyülekezetek Szövetségével. A MAGYAR SEGÍTSÉGGEL delegáció végiglátogatta a magyar támogatásból részesülő gyülekezeteket, megismerkedett azok programjaival, március A Magyarországi Református Egyház (MRE) 2018 elején le30-án, szombaton este pedig hálaadó alkalmat tartottak az mondott a németországi Gustav Adolf Werk segélyszervezettől Immánuel templomban. kapott éves fejlesztési támogatásról, és a tízezer eurót az Im2019. április 14.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

Megtalálták a közös hangot a magyar és az örmény reformátusok – a hit mellett a történelmi traumák is összekötnek minket

ÁLDÁS, BÉKESSÉG ALEPPÓBAN

 EMLÉKEZÉS AZ ÁLDOZATOKRA A szíriai látogatás utolsó napján Bogárdi Szabó István püspök az aleppói örmény református gyülekezetben hirdetett Igét, majd az alkalom végén megkoszorúzta az 1915-ös törökországi népirtás áldozatainak emlékművét. A genocídiumnak körülbelül másfél millió áldozata volt, de legalább ennyien hagyták el miatta hazájukat és telepedtek le többek között a mai Szíria területén.

– Az önök korábbi látogatása, az imáik és támogatásuk megerősítenek minket a reménységben, az Isten iránti elköteleződésünkben, mert kézzelfogható jelét adták, hogy velünk az Isten, gondja van ránk – mondja meghatódva a gondok és a lelkész is. Két dicséret – egy magyar és egy örmény gyülekezeti ének – között Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke felidézi: a magyarországi reformátusok is voltak már hasonló helyzetben, hiszen a második világháborúban templomaink egyharmada megrongálódott. Az igehirdető a megtapasztalt gondoskodás továbbadására buzdít: – Engedjük meg Istennek, hogy segítsen nekünk és adjon lehetőséget, nyisson meg új utakat, hogy mi is segítsünk másoknak! A frissen felújított épület belülről a Kárpát-medencei református templomok egyszerűségét és letisztultságát idézi. Csak egy dolog hiányzik még: a festett fakazettás mennyezet. Mostantól jelképesen az is jelen van már a templomban, hiszen annak falát ezentúl a magyar küldöttség ajándéka, egy szlavóniai magyar falura, Kórógyra jellemző mintájú kép díszíti, az aleppói templomba betérőket pedig az Áldás, békesség! felirat köszönti.

KŐRAKÁSBÓL KÖZÖSSÉGI TEREK Nem az Immánuel az egyetlen felújítási program, amely magyar támogatással valósul meg. A helyi arab ajkú református gyülekezet temploma – azt mondják, egyedüliként a városban – teljesen megsemmisült a harcokban. 2012-ben először találat érte az óváros szélén, a többi keresztyén templomtól kissé távolabb fekvő épületet, majd a terroristák felrobbantották. Hála Istennek senki sem sérült meg, a gyülekezet is tovább működött, hamarosan új épületbe költöztek, amely mindössze tízpercnyire található az előzőtől. A valamikori templomnak otthont adó telken csak lehangoló kőrakásokat látunk, a presbiterek és a mérnökök szemei előtt viszont már az új gyülekezeti központ képe lebeg. A régi városképbe illeszkedő egyemeletes épületet, benne imatermet, konferencia-központot, komfortos szobákat és mélygarázst, valamint tágas udvart álmodtak oda. A végleges tervek hama10 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

rosan elkészülnek, egyelőre ezt a munkát támogatta az üldözött keresztyének megsegítéséért felelős államtitkárság. A városképhez – és a nemzetközi műemlékvédelem elvárásaihoz – igazítják a lelki, közösségi és kulturális programoknak is helyet adó, modern épület homlokzatát, de a felépítéséhez még legalább két évre és egymillió dollárra van szükségük. Aleppó helyreállítását egyébként nemcsak az országot sújtó gazdasági szankciók és a válság, de a rendezetlen tulajdonviszonyok is nehezítik, mivel sokan még a mai napig nem költöztek haza – vannak társadalmuknak a városképnél kevésbé látványos, de súlyosabb sebei is. Partneregyházaink aktív szerepet vállalnak a Szíriát sújtó, elhúzódó háborús helyzet társadalmi kárainak enyhítésében. A humanitárius segítségnyújtáson túl oktatási intézményeikben, vasárnapi iskoláikban és más, fiatalokra fókuszáló kezdeményezéseikkel a háború okozta lelki sebek begyógyítását és a vallások közötti megbékélést szeretnék segíteni. Ezeket a Kárpát-medencei magyar reformátusság is támogatja anyagilag. Magyar kormányzati forrásból tervezik felújítani és kibővíteni az örmények aleppói leánykollégiumát és az arab ajkú egyház által működtetett fiúkollégiumot. Szintén ebből az összegből újítják fel többek között a Bétel gyülekezeti központot, bővítik az általuk működtetett rendelőintézeteket, pótolják az örmények háborúban kiégett iskolabuszait, és mindkét egyház humanitárius programjait is finanszírozzák. A későbbiekben ezekről is beszámolunk.  FOTÓ: ÓDOR BALÁZS

| AKTUÁLIS |

»»»

RENDKÍVÜLI KÖZLEMÉNY

A Himnuszt énekelni elidegeníthetetlen jogunk Továbbra is énekeljék a magyar Himnuszt a felvidéki templomokban és gyülekezetekben – erre biztat a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa. A testület hivatalos nyilatkozatban reagált a Szlovák Nemzeti Tanács törvénymódosítására, amellyel más nemzetek himnuszának használatát korlátozza a Szlovák Köztársaság területén. A Szlovák Nemzeti Tanács március 27-én megszavazta a 63/1993. számú törvény módosítását a nemzeti himnuszok korlátozásáról. Ennek kapcsán a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa mint az egyház kormányzó szerve – Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok aláírásával – az alábbi nyilatkozatot adta közre április 6-án: „A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tagjainak, gyülekezeteinek és testületeinek többsége magyar. Egyházunknak a lelkiismereti és vallásszabadságból adódóan elidegeníthetetlen joga, hogy a magyar himnuszt mint nemzeti imádságunkat és liturgiánk egyik elemét hittel énekelhesse. Amennyiben az állam az egyház számára biztosított szabadságjognak eme lelkiismereti tartalmát akadályozza, az az egyház hitelveibe, nyilvános vallásgyakorlásába való súlyos beavatkozásnak minősül, amely a demokratikus jogállamiság egyik alapszabadságát súlyosan és aggályosan korlátozza. Lelkiismereti és vallásszabadságunknak ezen durva megsértése egyházunk számára elfogadhatatlan. Biztatjuk gyülekezeteinket, egyházi szerveinket és intézményeinket, hogy nemzeti imádságunkat az eddig megszokott módon továbbra is énekeljék.”  REFORMATUS.HU, FOTÓ: SZARVAS LÁSZLÓ 2019. április 14.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

„A közösség szolgálata nálunk családi hagyomány” – Sokan félnek a tánctól, talán némelyek ördögi dolognak tartják, pedig a tánc csodálatos élményt ad, amely nélkül sokkal KISS SÁNDOR szegényebb, sokkal szürkébb lenne az élet – véli Ertl Péter táncművész, táncpedagógus, akit kiemelkedő színvonalú munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatával tüntettek ki március 15-én. A február közepe óta új, állandó helyén, a budapesti Millenáris Parkban működő Nemzeti Táncszínház igazgatóját szolgálatáról, pályafutásáról és természetesen a táncról kérdeztük. Szokott még vőfélykedni? Rég nem része már az életemnek, de máig kedves emlékek forrása. Csak azért kérdezem, mert egy református lelkészházaspár lakodalmában láttam önt először. Gondolom, nem ez volt az első találkozása a református egyházzal. A családunknak nagyon mély a református beágyazottsága. Nagyapám, idősebb Kuti József Balatonkenesén volt lelkipásztor, de gyermekei és unokái is szinte egytől egyig a református egyház lelkészei vagy tisztségviselői lettek. Édesanyám, Kuti Mária Litéren lett tanítónő, majd a rendszerváltozás után presbiter. Persze addig is jártunk istentiszteletre, csak a szomszéd faluba, nagyapám gyülekezetébe. Hogyan lett budahegyvidéki presbiter? Természetesen a fővárosba költözés után is ott voltam vasárnaponként a templomban, aztán az esküvő után Bogárdi Szabó István püspök úr gyülekezetéhez csatlakoztunk. Ő esketett minket, majd a gyermekeinket is ő keresztelte és konfirmálta. Mivel az emberek és a közösség szolgálata nálunk családi hagyomány, nem volt kérdés: ha segítségre van szükség a gyülekezetben, nem húzom ki magam a feladatok alól. Ezért 2006tól pótpresbiteri, 2012-től pedig rendes presbiteri szolgálatot vállaltam. 12 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

Jut rá ideje a színházigazgatói teendők mellett? Az utóbbi időben valóban szűkültek a lehetőségeim, de az általános presbiteri teendőkből, a döntéshozatalból, az éves tervek és beszámolók megvitatásából és elfogadásából felelősséggel ki tudom venni a részem, az ajtónállás – azaz a hívek istentisztelet előtti fogadása, köszöntése a templomkapuban – pedig különösen kedves szolgálatom. Korábban többször is betlehemes játékokat rendeztem a gyülekezetünkbe járó gyerekeknek. Ilyenkor talán nem is annyira a december 24-i bemutatók voltak a legizgalmasabbak, hanem az odáig vezető két-három hónapos felkészülési folyamat, amelynek során szoros kapcsolat szövődött az előadást létrehozó családok között. Szerveztem táncszínházi látogatásokat is. Ez a műfaj talán nem magától értetődő egy református gyülekezetben, de mindig találtunk olyan előadást, amely méltán tarthatott számot a bibliás ember érdeklődésére. Volt közöttük olyan, amelyik különösen emlékezetes önnek? A reformáció emlékévében a Duna Művészegyüttes Solus Christus című darabja. Az országszerte megvalósított sok száz jubileumi program közül ez volt az egyetlen kimondottan táncos produkció. Hafenscher Károly, az emlékév miniszteri biztosa és Bogárdi Szabó István püspök úr mellett a presbitertársaim is ott voltak a bemutatón. Nem mellesleg, és ezt ott is elmondtam, az egyikük biztatása nyomán született meg ez a táncos előadás. Egyszer pedig a Szegedi Kortárs Balett egyik darabjához, az Arvo Pärt zenéjére készült Stabat Mater című produkcióhoz kapcsolódóan szerveztünk beszélgetést a koreográfus, Juronics Tamás és püspök úr részvételével. Hogyan lett néptáncos? Édesanyám a tanítóképző elvégzése után előbb az akkor még élő néphagyománnyal rendelkező palócföldi Rimócra, aztán némi kitérővel 1959-ben Litérre került. Még abban az évben gyermektáncegyüttest alapított, amelyet aztán ötven éven át vezetett. A falubéli gyerekek az első osztállyal a tánctanulást is elkezdték. Így lettem hatévesen néptáncos, és attól fogva nem volt kérdés számomra, hogy ez a lehető legjobb dolog a világon. Édesanyám mindeközben járta a tanfolyamokat,

| INTERJÚ | NÉVJEGY Ertl Péter táncművész, táncpedagógus 1968-ban született Budapesten. A litéri általános iskola elvégzése után az Állami Balettintézetben tanult tovább, itt érettségizett 1987-ben. Ezután a Honvéd Együttes táncosa lett, és a Magyar Táncművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Hivatásos táncművészeti pályáját 2006-ban zárta le, ekkor a Nemzeti Táncszínházban művészeti menedzserként helyezkedett el. 2013 óta az intézmény ügyvezető igazgatója. Nős, két fia és egy lánya van. Korábban megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet, a Bánffy Miklós- és a Táncművészetért díjat, idén pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

2019. április 14.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

továbbképzéseket, és tudta, hogy az Állami Balettintézetben néptánctagozat indult a profi táncegyüttesek utánpótlásának nevelésére. Nem volt kérdés, hogy ott folytatom a tanulmányaimat. Ahogy az sem, hogy ezek végeztével a Novák Ferenc Tata vezette Honvéd Együttesbe szegődöm immár profi táncosként. Az utóbbi miért volt olyan egyértelmű? Gyakran megfordultunk Győrben a családunk ott élő ága miatt, és ilyenkor a Győri Balett előadásaira is elmentünk. Többször előfordult, hogy ez a neves társulat és a Honvéd Együttes közös, a klasszikus balettot és az autentikus néptáncot ötvöző produkciót állított a színpadra. Nagy hatással voltak rám ezek. Arról nem is szólva, hogy Tata és felesége, Foltin Jolán rendszeresen jártak a litéri tánccsoporthoz tanítani.

Jól értem, hogy önt is tanítják? Természetesen... Mert a jó pap is holtig tanul? Ez az egyik ok. A másik, hogy én is taníthatnék, csak akkor készülnöm kellene, viszont nekem éppen arra van szükségem, hogy kikapcsolódjak. Az újabb gyűjtéseknek és a kutatásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben kiszélesedtek a lehetőségek. Annak idején például kalotaszegi csárdást táncoltunk, ma már mérait, vistait, bogártelkit és így tovább, tehát falura, sőt adatközlőre lebontva. Balázs fiam is egészen másképp járja a bonchidai ritka magyart, mint én jártam harminc évvel ezelőtt, ezért egy közös fellépés miatt bizony hozzá kellett csiszolnom a tudásomat.

Táncolnak még a magyarok? Nemzeti Táncszínházként arra biztatjuk az embereket, ne csak nézzék az előadásainkat, hanem maguk is táncoljanak. Sokan félnek a tánctól, talán némelyek ördögi dolognak tartják, pedig a tánc csodálatos élményt ad, amely nélkül sokkal szegényebb, sokkal szürkébb lenne az élet. Ha a táncházmozgalom sikerét, a néptáncfesztiválok, szó„A falubéli gyerekek az első osztállyal a tánctanulást is elkezdték. lótáncversenyek színvonalát vagy a Fölszállott a páva című tévés Így lettem hatévesen néptáncos, és attól fogva nem volt kérdés tehetségkutató népszerűségét számomra, hogy ez a lehető legjobb dolog a világon.” nézzük, bizakodhatunk. A Csoóri Sándor-programnak köszönhetően soha nem látott összegek állnak rendelkezésre a népi kulrektől gyűjtött és megtanult autentikus néptánc. Tata pedig e túra közösségteremtő műfajainak támogatására. Mindezekforrásokhoz visszaforduló megújuláson belül úgy hozott újat, nek köszönhetően gyerekek és fiatalok százezrei táncolnak hogy nem szimplán autentikus néptáncot állított a színpadma Magyarországon. ra, hanem annak segítségével elkezdett történeteket mesélni. Egyszóval színházat csinált a néptánc nyelvén. E keretek Mi a tánc? Mit jelent önnek a tánc? között a tánc már túlmutatott önmagán, és én ezt már akkor Közösséget a másik emberrel. A legjobb barátaimat is a táncnak izgalmasnak találtam. Egyébként épp a napokban ünnepeltük köszönhetem, és bizton állíthatom, ezek egytől egyig nagyon Tata nyolcvannyolcadik születésnapját, aki most is nagyon akszoros, időtálló kapcsolatok. A páros táncban pedig mindennél tív a táncéletben, és aki máig szakmai támaszom. bensőségesebb viszony jön létre a férfi és a nő között. Utóbbi engedi, hogy az előbbi irányítsa őt, tehát a nő követi a férfit, aki Mit ajánlana egy református gyülekezetnek a megújult Nemzepedig vállalja, hogy nemcsak vezeti, hanem mindeközben őrzi, ti Táncszínház repertoárjából? védi, óvja. És ebben az egymásra figyelésben, egymással foglalTalán éppen Novák Ferenc egyik klasszikusát. Harminc évvel ezkozásban nincs semmi más: se okostelefon, se internet, se polielőtt mutattuk be a Forrószegieket, és most április 28-án ismét tika. Csak a tánc öröme. A tánc nem mellesleg fizikai élményt is színpadra áll az egykori táncosok és fiatal pályatársaik előadányújt: a lendületek, a húzások és ellentartások jó érzést okoznak sában. Az erdélyi Széken játszódó darab valós eseményeken a testnek. Nem véletlenül ülünk hintára, körhintára sem, ugyanalapul, a sztori Rómeó és Júlia tragikus történetét idézi. Reforezek a fizikai erők hatnak tánc közben is. Nagyon szép párhuzam mátusként megjegyzem, hogy a 42. zsoltár is felcsendül benne, figyelhető meg a nyelv és a tánc között is. Mindkettőnek vannak és van egy templomi jelenet is. Sőt, azt is elárulom, ha minden ugyanis szavai, csak az utóbbi esetében ezeket motívumoknak igaz, én játszom a lelkipásztor szerepét. Erről jut eszembe, még vagy lépéseknek hívjuk. A táncoknak is megvan a maguk nyelvegy palástot is kölcsön kell kérnem a gyülekezettől. tana, szerkezeti rendje, és ha ennek keretei között a megfelelő motívumokat használjuk, az olyan, mintha beszélnénk. Ezért leSzokott még táncolni? hetséges az, hogy egy 19. századi paraszttáncot táncolva két mai Van egy senior néptáncosokból álló csoportunk, vagy inkább önfiatal is aktuális, releváns, fontos dolgokat tud közölni egymással. képző körünk, baráti közösség, amelynek keretei között a Magyar Nemzeti Táncegyüttes két szólistája jár hozzánk.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ Novák Ferenc mivel hatott leginkább a művészi látásmódjára, mit tanult tőle? A hetvenes évektől beindult a táncházmozgalom, amelynek köszönhetően az úgynevezett karakternéptáncot, tehát ezt a népieskedő, stilizált műfajt elkezdte felváltani a parasztembe-

14 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A zsoltárok között vannak egyéni imádságok, személyes hangvételű énekek, ilyen a 131. zsoltár is. Benne önmagunk lelkigondozására kapunk példát. Magányos ember megy fel az ünnepre Jeruzsálembe, és a hosszú zarándokúton van ideje Isten színe előtt önmagával beszélgetni, a szívét vizsgálni. Őszintén. Ez nem is olyan magától értetődő. Gyakran becsapjuk magunkat azzal, hogy olyan elképzelt, ideális képet látunk, amilyenek szeretnénk lenni, és nem valóságos önmagunkat. Igazi kíváncsiság, alázat és becsületes önismeret kell ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen állapotban vagyunk. Az első két vers megállapításai hosszabb folyamat és belső küzdelem eredménye: „nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem.” (1. vers) A Károli-fordítás értelemszerűen múlt időbe teszi ezeket a kijelentéseket. „Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet” – folytatja (2a). Tehát korábban háborgott a lelke, azért kellett megnyugtatni. Le kellett mondania dolgokról, el kellett engednie vágyakat és célokat, hogy megszelídüljön. Be kellett látnia a kudarcok és elesések után, hogy elérhetetlen célokat tűzött ki. Túlértékelte magát. Sokszor hergeljük, tüzeljük magunkat, és az elégedetlenséget és haragot így fokozzuk magunkban: bezzeg másoknak könnyebb, jobban megy, meggazdagodnak, miközben nekünk semmi sem sikerül. Képes beszédben fejezi ki ezt a régi szó: fölfuvalkodik, fölfújja magát a gőgös, nagyratörő ember, hogy nagyobbnak látsszon. A hiúság szétrepeszti az embert, mint amikor a gyerekek túl nagyra fújják a léggömböt, és az egy ponton szétpukkad. Ismerjük-e és elfogadjuk-e saját értékünket? Ismerjük-e teherbírásunkat? A bizonytalan ember rengeteg energiát pazarol el arra, hogy védekezik, kompenzál, a teljesítményeivel akar bizonyítani, végül mégis megszégyenül. A kevély tekintet mindig a tehetségesebbre és az erősebbre néz, és a nála sikeresebbhez hasonlítja magát. Sokat akar, de nem bírja, túl magasra teszi a mércét, ezért csalódnia kell. Itt következhet a másik tévedése, hogy a másik végletbe esik, és ezután mindenestől leértékeli magát. Meg kell próbálni inkább eltávolodni magunktól, és kívülről megnézni: ki vagyok én, és mit is akarok. A zsoltáros úgy beszél önmagához, mint okos anya az akaratos, toporzékoló gyermekéhez, csitítgatja magát. Az alázat azt jelenti, hogy hazatalál Istenhez, megbékül vele, másokkal és önmagával úgy, hogy tudja, biztonságban van. Nincs bizonyítási kényszer. Így felkészült az ünnepre. 

IMÁDKOZZUNK!

Uram, mindent megadtál, ami ahhoz kell, hogy beteljesítsük küldetésünket ezen a földön. Az univerzumnak minden törvénye általad megszabott, és nincs hiba benne. Nincsenek olyanok, akikre kicsit jobban nehezedik az élet súlya, mint ahogy olyanok sem, akiknek minden túl könnyen sikerül. Mindenkin az teljesedik ki, amit ő maga fontosnak tart, mindenki az aratja, amit vetett. Nincs kivételezés, az élet egyensúlyra törekszik. Szomorú, hogy sokszor mi, keresztyének is csak panaszkodunk, magunkat másokhoz méricskéljük, másokra irigykedve nézünk, de amit megtehetnénk magunkért, azt sem tesszük meg. Nincs itt semmilyen misztérium, döntési jogot adtál, élnünk kell vele, hiszen Igéd is erre biztat. Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

A helytartó hatalma Az evangéliumok lapjain, különösen a János írása szerinti szövegben, Pilátus ellentmondásos alakként ábrázolódik ki. Ki-be járkált palotája zárt termei és Jézus vádlói között, látszólag tépelődött, próbálta szabadon bocsátani az elérángatott vádlottat. Keresztjére látványos feliratot helyeztetett, és mosta kezeit. De nem mentette meg. Jézust római katonák feszítették meg, az ő korbácsütéseiktől szenvedett, Pilátus emberei fontak töviskoronát fejére, és ők gúnyolták ki. Ezt csak súlyosbítja a mondat: „Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek?” (19,10) Mire terjedt ki a helytartó joga Jézus korában? Elengedhette volna Pilátus Jézust? A rövid válasz: igen. Akkor miért nem tette meg? A rómaiak igyekeztek a helyi elit bevonásával irányítani tartományaikat. A birodalom képviselőjének fenn kellett tartania a rendet, hogy a biztonságot semmi ne veszélyeztesse, ezen kívül az állam bevételeinek is be kellett folynia. Pilátus meg akart felelni a császár elvárásainak, de miután éveken át szolgált helytartóként (26-tól 36-ig), tudta, hogy a vallási elöljárókkal és a tartományi elittel célszerű jó viszonyban lenni. Mindenekelőtt nyugalmat akart egy problémás provinciában. Célját elérte, hisz a főpapok felkiáltása, „Nem királyunk van, hanem császárunk!” (19,15), felért egy hűségesküvel. Pontosan tudta, hogy Jézus nem bűnös. A rómaiaknál a kereszthalál nem volt ritka kivégzés, szolgák és néha szabad emberek életét is elvették így. Általában az állam rendjének veszélyeztetői számíthattak erre a kegyetlen büntetésre, lázadók, paranccsal szembeforduló katonák, kalózok és társaik. Pilátus politikus volt, aki a mérleg egyik serpenyőjébe egy galileai ács életét, a másikba a nagybetűs rendet tette. Sóhajtása – „mi az igazság?” (18,38) – épp ezért akár még őszinte is lehetett.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD

2019. április 14.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

„Építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne” HEGEDŰS BENCE

Nyolcvanéves vágya teljesült a budapesti Klapka téri gyülekezetnek, amikor megtarthatták felépült templomuk szentelését. A közösséget a templomszentelő istentisztelet előtti napokban látogattuk meg, amikor már csak az utolsó simítások voltak hátra az ünnepi alkalomig.

Veress Gábor lelkipásztor éppen az építkezést bemutató fotókiállítás képeit rendezgeti, amikor belépünk a pesterzsébeti Klapka téren álló épület altemplomának aulájába. Nagy a nyüzsgés a közelgő templomszentelés miatt, még akad addig néhány elvégzendő tennivaló. Szállítók hordják az asztalokat az ünnepség utáni szeretetvendégséghez, a gyülekezet asszonyai takarítanak, termet rendeznek és a templomteret díszítik, Várbeli István gondnok pedig épp a baba-mama szoba berendezésével foglalkozik. A Klapka téri Református Egyházközség és nyolcvan évig épülő templomának különös története 1936-ban, a gyülekezet önállósodásával kezdődött. A templomépítésről még abban az évben döntött a presbitérium, a tervezéssel Szeghalmy Bálint erdélyi származású építészt bízták meg. Szeghalmy a rá jellemző, az erdélyi fatemplomok stíluselemeit is magán hordozó magyaros szecesszió jegyében tervezte meg a Klapka tériek lelki hajlékát. Az építkezést 1939-ben kezdték meg, az altemplomot 1940-ben szentelték fel. – Csakhogy a második világháború közbeszólt, az építkezés megszakadt. Úgy tartják, hogy a háború után a templom mellé összehordott építési anyagot az egyház odaajándékozta a lebombázott házak újjáépítéséhez – idézi fel az anekdotát a lelkész. Az altemplomot egy évtized múlva befedték, 1967-ben felavatták, és a gyülekezet hol templomként, hol gyülekezeti teremként, hol pedig előadásokra használta azt.

ÚJ REMÉNY Veress Gábor a Klapka téri gyülekezet harmadik lelkipásztora, 1993 óta szolgál családjával együtt Pesterzsébeten. Felesége, Éva több önként vállalt feladat mellett a női kör vezetője, 16 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

| REFORMÁTUS ÉLET |

Megvalósult tervek Felszentelték a Budapest-Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség különleges történetű, régi tervek alapján épült új templomát április 7-én, vasárnap délután. – Isten az, aki mindent jóra fordít – hangsúlyozta igehirdetésében Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a 126. zsoltár szavaira utalva. – Hosszú időnek kellett eltelnie, miután Szeghalmy Bálint ennek a templomnak az első rajzait, vázlatát megalkotta, a vetőmagot elvetette. Most azonban mindez szárba szökkent, és itt van előttünk – tette hozzá. Mint mondta, Istentől kapott nyolcvan évvel ezelőtt erőt, kedvet és bátorságot a gyülekezet, amikor letették az alapkövet, és elkezdődött az építkezés. – Erőt kaptak, amikor el kellett viselniük, hogy a háború után az itt felhalmozott építőanyagokat elhordták. Erőt kaptak, amikor a kommunizmus idején semmit nem tehettek a templomért, és erőt kaptak a kommunizmus ös�szeomlása után, hogy fölvessék a régi gondolatot. Erőt és kedvet kaptak, és megépült a templom – mutatott rá a püspök, aki így biztatta a jelenlévőket: – Adjunk hálát Istennek a lelkészért, a presbiterekért, a gyülekezeti tagokért, mindazokért, akik huszonöt évvel ezelőtt elővették a terveket, és imádkoztak azért, amiért elődeik is imádkoztak nyolcvan évvel ezelőtt, hogy ez a templom megépüljön. Sírva vetették itt a magot a háború idején, és mi békében, örömmel emeljük a kévét. Az ünnepi istentisztelet vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki beszédében emlékeztetett, hogy a pesterzsébeti reformátusok közvetlenül a második világháború előtt kezdtek templomépítésbe. – Mit tegyen egy közösség, amikor éppen küszöbön áll a világvége? Vannak, akik hajót építenek, mások almafát ültetnek, vannak, akik bunkert ásnak, vagy a menekülés más útjait tervezik. A Klapka tériek templomépítésbe kezdtek, és ezzel nagyszerű, szövevényes és felemelő történet kezdődött el – jelentette ki Orbán Viktor. Mint mondta, sok hasonló történetet ismerünk a magyarok történelméből: egy-egy közösség összefog, nagy és nemes terv megvalósításába kezd, nekifog az építkezésnek. Aztán minden másképpen alakul, akadályok jönnek, amelyek lehetetlenné teszik a megvalósulást. – Ilyenkor jön a fordulat, a mégis. Ez a mi történelmünk kulcsszava – fogalmazott a kormányfő, utalva arra, hogy minden akadályozó és ártó erő, hátráltató körülmény ellenére eljön az idő, amikor újra megnyílik az ajtó. – Ma itt ilyen beteljesedést ünnepelhetünk. Amíg képesek vagyunk ilyen tettekre, addig mi, magyarok nemzetként is létezni fogunk – hangsúlyozta. Az alkalom perselyadományait a marosvásárhely-felsővárosi templom tornyának javítási munkálataira ajánlották fel.  2019. április 14.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

színművész fiuk, Előd a gyülekezet színjátszó körét vezeti. A lelkész azt mondja, a gyülekezet sosem tett le a templom felépítéséről, ő is az első naptól kezdve azért dolgozott és imádkozott, hogy végre felépülhessen. Több évtized imádkozás után, 2014-ben újra felcsillant a remény a gyülekezet előtt. Egyházi, kormányzati és civil támogatás tudatában, az eredeti Szeghalmy-terveket adaptálva terveztették meg a templomot a kor igényei szerint, amit Pesterzsébet önkormányzata jóváhagyott. Az építkezés 2017 augusztusában indult és 2018 novemberében be is fejeződött. – Isten csodája volt, hogy bő egy év alatt elkészült – mondja Veress Gábor, miközben körbevezet bennünket az épületben. – A mozgáskorlátozottaknak és az időseknek lifttel tesszük könnyebbé a közlekedést – mutat az oldalbejárat mellett álló felvonó ajtajára. Mi az új lépcsősoron sétálunk fel az istentiszteleti térbe, az elénk táruló látvány lenyűgöző.

TULIPÁN ÉS PELIKÁN Az egyhajós templomban két sorban állnak a gőzölt bükkfából készült, világosbarna padok, egy bajai cég készítette őket, munkatársaik a lelkész szerint igen lelkiismeretes és jó munkát végeztek. Várbeli István egyenesen iparművészeti remekműnek nevezi a bútorzatot. A falakat gótikus falfülkék tagolják, bennük úgynevezett stallumokkal, a padok takarását az ősi magyar tulipánszimbólum uralja. A szószék középen helyezkedik el, előtte áll a nyolcszögletű úrasztala. A mózesszékeket, a katedrát és a szószéket díszítő kopjafákat, illetve címerfaragásokat Erdélyben készítették, akárcsak a szőnyegeket. A szószék koronáján látható bronz pelikán Kocsis Előd szobrászművész alkotása. Várbeli István szerint a grandiózus templom és a szószék méretéhez képest is arányos lett a megváltás szimbólumaként ismert keresztyén jelkép. A mennyezet három kazettára osztott, azokat faragott díszlécek választják el egymástól – ugyanez a faragásminta a templom külső homlokzatán is visszaköszön. Veress Gábor szerint a Szeghalmy-templomok egyik jellemzője a kiváló akusztika, ugyanis az építész egyik alapelve volt, hogy a csendesen elmondott Ige is legyen mindenütt jól hallható. A szószék mögötti karzaton most még elektromos szintetizátor foglalja el az orgona helyét, de a későbbiekben ez megváltozhat. – Ha Isten továbbra is megsegít bennünket, akkor előbb-utóbb méltó orgonát is kap majd a templom – osztja meg reményét a lelkipásztor.

GYÜLEKEZET ÉS ISKOLA – A Klapka téri gyülekezet névjegyzékében közel ezerötszázan szerepelnek, de nagyvárosi helyzetünkből adódóan több mint kétezer is lehet azoknak a száma, akik között szolgálunk 18 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

– mondja Veress Gábor, aki életképes, érett hitű, igényes igehallgató és odaadó közösségként írja le a Klapka téri református gyülekezetet. Az építkezés évei alatt a közeli Vörösmarty-iskola tornatermében tartották az istentiszteleteket és az egyéb alkalmakat. A lelkipásztor szerint megható volt összegyűlni ott, ahol annak idején megalapították a gyülekezetet, és ott dicsérni az Urat, ahol azt az alapító atyák is tették, amíg fel nem épült az altemplom. Az iskola azóta is fontos szerepet tölt be a Klapka téri gyülekezet életében, ugyanis az idei tanévet már Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola néven kezdte el az intézmény. Veress Gábor Isten különös és nagylelkű ajándékának tartja, hogy 2018 őszén átvehették az iskolát. – Mivel nem csak táblacserés intézményt szerettünk volna, ezért rögtön a református identitásnak és a protestáns hagyományoknak megfelelően kezdtünk változtatásokba – fogalmaz a lelkipásztor. Már áldás, békességgel köszönnek egymásnak a tanárok és a diákok, a hét közös reggeli áhítattal kezdődik a tornateremben, a többi napon pedig az osztálytermekben felszerelt hangszórókból szól a dicsőítés. – Isten Igéje betölti a termeket, a folyosókat.

| REFORMÁTUS ÉLET |

JELENTŐS TÁMOGATÁS Veress Gábor tájékoztatása szerint az építkezésre fordított háromszázhetvenöt millió forintból háromszázat állami támogatásként kapott a gyülekezet, míg a fennmaradó hetvenötmillió forint a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Budapest-Déli Református Egyházmegye, a Pesterzsébeti Önkormányzat forrásaiból, illetve civil és gyülekezeti adományokból állt össze.

gondnok még a helyére teszi a pelenkázóasztalt a baba-mama szobában, majd megmutatja a toronyba felvezető ajtót. Csak saját felelősségre – teszi hozzá. Az ajtó mögött meglepő tisztaság fogad, karcsú kovácsoltvas csigalépcső visz fel egy szintet, majd további hármat kell megmászni a meredek, ácsolt falépcsőkön, hogy eljussunk a harangokig, amelyek közel egyidősek a gyülekezettel. A kisebb, hetvenöt kilogrammos harangot Szlezák László öntötte 1936-ban, míg a nagyobb, százhetven kilogrammos harang Szlezák Rafael munkája 1948-ból.

MEGHATÓDOTT GYÜLEKEZET

Valami fenséges, amikor felcsendül egy-egy zsoltár – magyarázza a tiszteletes, akinek munkáját iskolalelkész és hitoktató lelkészek segítik. Az új templom felépültével a gyülekezet feladata lett, hogy megtöltse élettel a tereit. Veress Gábor elmondása szerint ezt a célt szolgálja a közösség missziói munkatervében szereplő két kezdeményezés, az Élő kövek program és a Híd program. Előbbi hagyományos missziós szolgálat, míg az utóbbi az iskola tanulóit hozza közelebb az egyházhoz és a gyülekezethez.

MINDENT IDEJÉBEN Nagy és csodálatos élmény volt a templomépítés Várbeli Istvánnak, aki első ciklusát tölti gondnokként a Klapka téri gyülekezetben. – Úgy éreztem, hogy Istent és a hazát szolgálom, ha ebben az építkezésben aktívan részt veszek. Hogy elkészülünk-e idejében, azért egy cseppet sem aggódtam – mondja a gondnok, aki már az építkezés első percétől tudta, hogy Isten majd mindent idejében elrendez. Mielőtt Veress Gáborral együtt elmennének az önkormányzathoz átvenni a templom használatbavételi engedélyét, a

A toronyból visszaereszkedünk az altemplomba, ahol már a vasárnapi szentelést követő szeretetvendégségre készülnek a női kör tagjai. Czine-Lencsés Évát, a gyülekezet egyik presbiterét most lánya is elkísérte, hiszen elkél a segítő kéz. – Nagy izgalommal tölti el a gyülekezetet, hogy nyolcvan év után végre lett temploma. Amikor erre gondolok, mindig elérzékenyülök. Emellett persze fáradtak vagyunk, mert rengeteget dolgoztunk, és persze meghatódottak vagyunk – vallja meg a presbiter. Éva szerint fontos, hogy a szakrális tér elkülönüljön az egyéb tevékenységeknek fenntartott helyiségektől. – Amikor eddig az ifjúsággal, az ovisokkal vagy a kisiskolásokkal foglalkoztunk, nehéz volt úgy kordában tartani őket, hogy a tér egyik fele a templom, a másik felében pedig lehet játszani. Hiába volt két csoportszobánk, úgy sem volt az igazi. Most már sokkal kényelmesebb és könnyebb lesz a gyerekekkel foglalkozni, és programot szervezni nekik – teszi hozzá. A presbiter azt mondja, az új templomból a kedvenc része a konyha. – Nagy a gyülekezetünk, nagy létszámú rendezvényeket tartunk, a régi konyhánkban hárman már nem fértünk el – indokolja választását. Bár a gyülekezet már december óta elkezdte fokozatosan birtokba venni az új templomot, a konyhát élesben még nem próbálták ki, a templomszentelés lesz az első alkalom. – Tágasabb, több berendezés van, jobban elférünk – mutat körbe Czine-Lencsés Éva a helyiségben, amelynek felszerelését bármelyik intézmény megirigyelhetné. Kell is a hely, mert a templomszentelő ünnepségre több száz embert várnak, köztük Bogárdi Szabó István püspököt és Orbán Viktor miniszterelnököt is. A gyülekezet a templomszentelésre érkező vendégeknek apró ajándékokkal teszi emlékké az eseményt, például könyvjelzővel, amelyen ott hirdeti az építkezés idejére választott igeszakasz Haggeus próféta könyvéből: „Építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne, és dicsőíttessem, azt mondja az Úr.”  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. április 14.

Reformátusok Lapja 19

KÖNTÖS LÁSZLÓ

Megváltás A megváltás fogalma ma magyarázatra szorul. Vélhetően azért, mert csak akkor van értelme, ha létezik olyan, amitől vagy amiből az embert meg kell váltani, meg kell szabadítani. Ha nincs ilyen, akkor okafogyottá válik a megváltás fogalma. A kérdés tehát az: van-e az emberi létben olyan jellegzetesség, amely indokolttá teszi a megváltás fogalmát? Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a keresztyénség üzenete az emberi lét kilátástalanságáról valójában csak menekülés a világból. Gyávaság, a szembenézéstől való félelem. Eszerint a megváltás gondolata valójában önfeladás,

A virágvasárnappal kezdődő nagyhét története nagypénteken keresztül húsvétig azért is alapvető, mert vitába száll azzal a világképpel, amely szerint a megváltás az értelmét vesztette, hiszen nincs mitől megváltani az embert. Tematizálja az ember örök Istenre utaltságát és tartalmat ad annak a megrendültségnek, amely abból a tényből fakad, hogy az emberi léthelyzet ellentmondásossága emberi erővel nem haladható meg. az ember lemondása arról, hogy megteremtse önmaga szép és jó életét. Akik a megváltást hirdetik, és valamiféle messiásban bíznak, azok valójában beletörődnek abba, ami van. Azért van szükségük a megváltás gondolatára, mert nem bíznak önmagukban, és ahelyett, hogy megszerveznék önmaguk jó életét itt, e földön, valamilyen istenre várnak, aki majd kiszabadítja őket sanyarú sorsukból. Megváltja őket. Én viszont azt nem értem, honnan van az a határtalan bizalom bizonyos eszmékben, amelyek azt akarják bemagyarázni, hogy az emberi léthelyzet alap- és állandónak tűnő problémái emberi erőfeszítéssel megoldhatók. A megváltásról szóló üzenet válasz az emberi léthelyzet végső ellentmondásosságára és megoldhatatlanságára. Ez azonban csak azoknak nem tűnik fel, akik semmiféle problémát nem látnak az emberi létben. A keresztyén viszont attól keresztyén, hogy az emberi létet önmagában problematikusnak, ellentmondásosnak és megoldhatatlannak látja. Mondhatnánk, hogy ez pesszimizmus, avagy elidegenedés az élettől. De ez valójában kőkemény realizmus. 20 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

Milyen is az emberi léthelyzet? Az ember tud időbe és térbe zárt korlátairól, és e tudás által valamiképpen kapcsolódik ahhoz, ami túllép időn és téren, azonközben mégsem képes meghaladni korlátait. Az emberi léthelyzet olyan, hogy miközben az ember tud önmaga erkölcsi elégtelenségéről, és e tudás által kapcsolódik Isten örök törvényéhez, mégsem képes meghaladni önmaga erkölcsi elégtelenségét. Ez az emberi lét alapfeszültsége és ellenmondásossága. A kor, amelyben élünk, egyszerűen nem vesz tudomást erről a megoldhatatlanságról és ellentmondásosságról mint alapadottságról, sőt illúziókat gyárt. Nem a keresztyénség nyugszik bele az emberi lét problematikus voltába, hanem az a nézetvilág, amely az alapkérdéseket rendre a szőnyeg alá söpri. A virágvasárnappal kezdődő nagyhét története nagypénteken keresztül húsvétig azért is alapvető, mert vitába száll azzal a világképpel, amely szerint a megváltás az értelmét vesztette, hiszen nincs mitől megváltani az embert. Tematizálja az ember örök Istenre utaltságát, és tartalmat ad annak a megrendültségnek, amely abból a tényből fakad, hogy az emberi léthelyzet ellentmondásossága emberi erővel nem haladható meg. Másrészt azért alapvető, mert válasz arra is, hogy vajon az embernek – ha szembesül létének végső, megoldhatatlan és meghaladhatatlan feszültségeivel – meg kell-e maradnia valamiféle tragikus életérzésben. Avagy nézheti-e önmaga létét nemcsak magából és önmagában, hanem Isten felől, akinek az önközlése Jézus története által feloldja azt az örök ellentmondást, amely önmaga erkölcsi elégtelensége és az Isten törvényének való megfelelés parancsa között feszül? Keresztyén az, aki Jézus Krisztus halálában és feltámadásában az önmagában vett emberi lét megoldhatatlanságának megoldását látja. 

| GONDOLATOK |

VÁRADI FERENC

Életet változtató dráma A szerző irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója

A SZERZŐ ILLUSZTRÁCIÓJA

Köztudott, hogy a Bibliát nagyon nehéz hagyományos könyvként, egységes történetként olvasni. Mégis, körvonalakban ott van benne a világ története, Isten nagy terve és ennek szíve: a megváltás drámája – egyenként és összességében izgalmas, megindító történetként elmesélve. A középkorban Dante nem véletlenül adja magyarul Isteni színjátékként ismert művének a Divina Commedia címet. A pokolban kezdődő és a paradicsomban záruló történet Isten nagy tervének irányára utal: a világ a bűnbeeséssel bekövetkező

legrosszabb állapotból halad a boldog befejezés irányába. A színjáték keletkezése idején már elterjedt, az irodalmi műfajokkal kapcsolatos vélekedés szerint a komédia olyan mű, amely rosszul kezdődik, de jól végződik – a tragédia pedig épp fordítva. Virágvasárnappal ellenkező irányú, tragikus eseménysor veszi kezdetét. Nem véletlen, hogy a középkori eredetűnek tartott színjátéktípus, a passiójáték történetei is jellemzően ezen a napon indulnak: Krisztust – mai fogalommal élve – népszerűsége csúcsán tömegek éljenzik. A történet jól kezdődik. Ezt követően indul Megváltónk a tragikus, lefelé, a legszörnyűbb halálig tartó történet útján, amelynek során érthetővé válik, miben állt a lelkes tömeg tévedése, és ami még fontosabb: a megvádolt, szenvedő Krisztus valódi természete, küldetése is napvilágra kerül. A passió ilyen értelemben csak félig tragédia: a megváltásra szoruló, a Megváltót halálra ítélő világ tragédiája – Krisztus diadalának igaz fényében.

A komédia és tragédia kettősével természetesen nem írható le az irodalom valamennyi műfaja – ezeket hagyományosan csupán a színjáték, a dráma műnemének alapformáiként értjük. A dráma igen sajátos építőeleme az emberiség kultúrájának: az énekléshez vagy a mesemondáshoz hasonlóan minden hagyományos társadalomban találkozhatunk vele. Jellemző vonása, hogy a befogadók (nézők) azt élhetik át, hogy valamely másik, képzeletbeli térben és időben játszódó történet valóságos és jelenvaló eseményként történik meg a szemük láttára. Arisztotelész Poétika című művében azt is rögzíti, hogy a történetet nem az elbeszélő nézőpontjából ismerjük meg, hanem cselekedni látjuk a szereplőket, és ebből következik a nézői élmény, megértés. A játékosok ennek érdekében különös átváltozáson mennek keresztül: ennek eszközei lehetnek színes ruhák, maszkok, kellékek. Összességében a nézők számára mindez igen titokzatos, varázslatos élmény. A legtöbb hagyományos kultúrában csak ritka, különleges alkalmakon volt helye a színjátéknak, leginkább a vallási rítusok részeként. A huszonegyedik századi ember szinte már nem is érti, mire volt jó ez a nagy óvatosság: a drámával együtt járó átváltozás élménye a film, a televízió, utóbb a videojátékok révén – talán valamelyest felvizezett formában – a mindennapok megszokott részévé vált. A virágvasárnap szimbolikájához visszatérve: az ünnep magyar neve az illatos tavaszi virágok testet-lelket gyönyörködtető tulajdonságaira is utal. A mesterségesen előállított festékek előtti világban a virágok színpompás megjelenése ritka kincs, illatuk pedig megmagyarázhatatlan, megfoghatatlan, illékony csoda volt. Ma óriási multicégek állítják elő és forgalmazzák az orrunknak kedves aromás molekulákat. Titokzatos ünnep a virágvasárnap: korunk embere sem vonhatja ki magát a tavasszal megújuló természet hatása alól. Élvezzük a napsütést, az illatokat, az élénk színeket – de ezekkel a természetes élményekkel versenyben ott vannak civilizációnk gondosan megtervezett hatásai. Van-e még lényegi különbség a megtervezett és legyártott „tömegkulturális” élmény és az igazi, lényünket alapjaiig megrázó, életet változtató dráma között? Ez a huszonegyedik századi lét egyik legfontosabb kérdése. A húsvéti készülődés idején arra is alkalmunk van, hogy ezen töprengjünk, választ, vezetést keressünk és kérjünk.  2019. április 14.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

Jézus a király A virágvasárnapi történetben a következőket olvassuk: „…pál­ maágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úr nevében, Izráel Királya!” (Jn 12,13) Jézust már korábban is akarták királyként tisztelni, de ő nem engedte meg ezt. A kereszthez közeledve viszont itt van az ideje annak, hogy dicsőséggel vonuljon be a fővárosba, ahogyan azt előre megjövendölte a próféta: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos...” (Zak 9,9) Már Gábriel angyal is úgy beszélt Máriának Jézusról, mint uralkodóról: „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége.” (Lk 1,32–33) A napkeleti bölcsek is a királyt keresték az újszülöttben: „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született?” (Mt 2,1–2a) Az írástudók válaszoltak is a kérdésre a mikeási prófécia alapján: „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen.” (Mik 5,1) Heródes pedig azért akarta megöletni Jézust, mert félt a megszületett királytól, akinek az eljövetelét előre megjövendölték. Amikor Jézus elkezdte a munkáját, Nátánaél ezt mondta róla: „Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!” (Jn 1,49) Jézus kihallgatásánál is az volt a legfőbb kérdés, hogy ő király-e: „Pilátus azután ismét bement a helytartóságra, behívatta Jézust, és megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya?” (Jn 18,33) Jézus valójában nem tagadta királyi voltát, és azt felelte: az ő országa nem ebből a világból való. Megkínzása is az ő királyi voltára utalt: töviskoronát tettek a fejére, bíbor palástot adtak rá, aztán kigúnyolták és verték őt. Végül a kereszten is ott volt a vád, amelyért kivégezték: „a názáreti Jézus, a zsidók királya”. Jézus királyi mivolta itt abban mutatkozott meg, hogy mindezt engedte, mert neki erre is volt hatalma és lelkiereje. Jézus jobban szeretett minket, mint saját magát, értünk vállalta a halált. Ezzel azonban nem volt mindennek vége, mert ő feltámadt, felment a mennybe, és ott ül az Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Ez is az ő királyi mivoltáról beszél, mert az izráeli királyok egyik legfontosabb feladata az ítélkezés volt. Jézus tehát király volt, és ma is az: ezt ünnepeljük virágvasárnapon. Ha belegondolunk, a földön jártakor ez volt az egyetlen olyan nap, amikor megkapta a királynak kijáró fogadtatást. Mi, mai keresztyének királyunkként, Urunkként tekintünk Jézusra, de vajon valóban ő uralkodik-e a mindennapi életünkben? Vajon mindenben az ő tanítása és parancsa szerint élünk? A virágvasárnap és a húsvéti ünnepkör alkalmas idő arra, hogy ezt megvizsgáljuk.  SÁNDOR TÖHÖTÖM

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás: ...................................................................................

| EGYHÁZI ÉLET |

Hagyomány és hit Ácson Különleges gyülekezet az ácsi reformátusoké – hagyományokra építkeznek, és az egyházi programok szerves részei a városi rendezvényeknek. A köHEGEDŰS BENCE zösség megtiszteltetésnek tartja, hogy nagypénteken az ácsi református templomból közvetíti az istentiszteletet a Duna Televízió. Széles mosollyal bajusza alatt fogad bennünket Gerecsei Zsolt lelkipásztor, miután felsétáltunk Ács legmagasabb pontjára, a templomdombra. A 12. században épült templomot az évszázadok alatt többször átépítették, a reformátusok az 1600-as évek közepe óta dicsőítik falai között a Teremtőt. Legutóbbi felújítása 2004-ben fejeződött be, de már tervben van a következő renoválás. A templom mellett álló, ma már gyülekezeti házként szolgáló régi iskolaépület felújítása nemrég kezdődött el, ottjártunkkor épp az új tetőléceket rakták helyükre a szakemberek. Az egyhajós, szerényen díszített templomban vasárnaponként átlagosan nyolcvan-kilencven hívő vesz részt az istentiszteleteken. – Ácson kétezer ember vallotta magát reformátusnak a legutóbbi népszámláláson, a névjegyzékben ötszáznyolcvanan szerepelnek – sorolja a számokat a lelkész, miközben a hűvös templom új padsorai között sétálunk. – Családi vasárnapokon a létszám meghaladja a százat – teszi hozzá. – Sajnos érződik, hogy a rendszeres templomba járók közül már sokan nincsenek közöttünk – fűzi tovább a gondolatot Nagy Tibor, a gyülekezet gondnoka. Ennek ellenére sem kell fogyó gyülekezetnek nevezni az ácsi közösséget, mert a város elhelyezkedésének köszönhetően folyamatos a beköltözés.

A GYÜLEKEZET ÖSSZETÉTELE Nagy Tibor már 2006 óta gondnok, tapasztalata szerint sokan érkeznek Kárpátaljáról, a Felvidékről és Erdélyből is, ők rögtön keresik a kapcsolatot az egyházzal és a gyülekezettel. – Más az egyházi szocializációja annak, aki ott nőtt fel. Akad olyan gyülekezeti tagunk, aki csak albérletben lakik a városban, de ideköltözése óta fizeti az egyházfenntartói járulékot – magyarázza a gondok és hozzáteszi:

2019. április 14.

Reformátusok Lapja 23

| EGYHÁZI ÉLET |

Győrből, Tatabányáról és Komáromból is sokan költöznek a településre. – Az előző rendszerben a beköltöző cukorgyári munkások töltötték fel a várost és a gyülekezetet – von párhuzamot az elmúlt évtizedek és a jelen között Gerecsei Zsolt. – Az egyik, fiatal családosoknak rendezett alkalmon tűnt fel, hogy a résztvevők között nem is volt ácsi születésű. Mind úgy érkeztek ide feleségnek, férjnek, és így kerültek a gyülekezet tagjai közé – osztja meg észrevételét a lelkész. Egyik nagy feladatának tartja, hogy a tősgyökeres ácsi reformátusság és a határainkon túlról érkezők megtalálják a közös hangot. Az ácsi gyülekezet számíthat az ifjúságra is, évente tizenöt-húsz konfirmandus áll meg az úrasztalánál, hogy fogadalmat tegyen. – Amikor bevezették a kötelező hittanórákat az iskolákban, megnőtt a hittanosaink száma, de kialakult egy érdekes trend is: egyre többen vannak, akik bár járnak „Akadt, hittanra, nem tesznek konfirmációi fogadalmat – aki azért jött el, mert mondja a lelkész, aki feleségével együtt kétszázkisosem volt még szabadtéri lencven gyermeknek – óvodás korúaktól nyolcaistentiszteleten. A tóparton, dik osztályosokig – tart hittanórákat. Örömtelinek érdekes módon, odajöttek az emberek, és elmondták a problémátartja, hogy a fiatalok közül sokan annak ellenére ikat, észrevételeiket. Nem várt visszajárnak a gyülekezetbe, hogy tanulmányaikat módon négy keresztelőt is a környező nagyvárosokban folytatják. sikerült megbeszélni.”

GYERMEK- ÉS CSALÁDI ALKALMAK A lelkészházaspár mindent megtesz azért, hogy az ácsi gyülekezet vonzó közösség maradjon. Egymást érik a különböző rétegalkalmak és programok. – Gyermek-istentiszteletet tartunk a vasárnapi istentisztelettel párhuzamosan, a konfirmáltak hitét pedig ifiórán igyekszünk elmélyíteni – mondja Gerecsei Judit. Az ifiseknek nyaranta tábort is szerveznek Balatonlellén, míg a kisebbeknek a parókia udvarán tartanak nyári napközis tábort. – Mindegyik napközis táborunk egy-egy téma köré szerveződik, tavaly a lovagkor és a Mátyás király-emlékév volt az apropó – teszi hozzá a lelkésznő. A táborok mellett virágvasárnapon és adventkor játszóházat is szerveznek, az ifiseknek pedig filmklubot hoznak létre a közeljövőben. Nemcsak az ifisek és a gyerekek táboroznak nyaranta, hanem a gyülekezet gyermekes családjai is. Tavaly Balatonfeny­ ves volt a helyszín, idén Visegrád ad majd otthont az ácsi családoknak, a téma pedig Jézus követése lesz. – Már érződik a családi táborok eredménye – osztja meg tapasztalatát Gerecsei Judit. Észrevétele szerint az elmúlt évek óta többen járnak rendszeresen templomba és vesznek részt alkalmakon azon családok közül, akik együtt táboroztak. – Össze vagyunk zárva, ilyenkor jobban megnyílnak egymásnak is az emberek, barátságok alakulnak ki – indokolja. Hogy mennyire összetartó a gyülekezet, az nemcsak az asszonyok odaadó szolgálatán látszik, akik örömmel sütnek-főznek egy-egy szeretetvendégségre vagy más alkalomra, hanem abból is, hogy igyekeznek saját erejükből megolda24 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

ni, amit tudnak. A temető beteg gesztenyefáit például a gyülekezet ifjai vágták ki. – Összefogtak, kidöntötték a fákat, majd elhozták őket ide, a parókiára. Amikor kinéztem az ablakon, akkor huszonvalahány fiatal hasogatta a fát – emlékezik vissza Gerecsei Zsolt.

PROGRAMOK FELNŐTTEKNEK A gyülekezet idősebb tagjai sem maradnak közösségi program nélkül. Rendszeresek a gyülekezeti kirándulások, például az erdélyi Olasztelekre. E település református gyülekezetével több mint húsz éve testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolnak az ácsiak. – Hamarosan Balatonfüreden veszünk részt többnapos hitmélyítő alkalmon – hívja fel a figyelmet a közelgő eseményre Balogh Istvánné Zsuzsa. Viszonylag új alkalom a kézimunkakör. E foglalkozáson keresztelő- és jegykendők, biblia- és énekeskönyv-borítók készülnek különböző technikákkal. – Az alkalmat közös énekléssel kezdik, majd varrnak és hímeznek az asszonyok – mondja a gondnok, aki szintén részt vesz a kézimunkakör alkalmain: termet rendez, varrógépet cipel. A kézimunkakör tagjai készítik az ajándékot karácsonykor az időseknek, legutóbb pedig a helyi iskolások fellépőruháit díszítették ki, amelyben palotást táncoltak a gyerekek. A gyülekezeti énekkar már több mint két évtizede működik, jelenleg tizenöt tagja van. Az énekkart számon tartják a városban, így állandó fellépői az ácsi adventi programsorozatnak, az ökumenikus istentiszteleteknek és az énekkari találkozóknak,

| EGYHÁZI ÉLET |

mert sosem volt még szabadtéri istentiszteleten. A tóparton, érdekes módon, odajöttek az emberek, és elmondták a problémáikat, észrevételeiket. Nem várt módon négy keresztelőt is sikerült megbeszélni – emlékszik vissza a lelkipásztor. Az elmúlt években az aratónap az ácsi programsorozat része lett, akárcsak a Hagya-Téka nevű rendezvény, ahol szintén a hagyományok tiszteletén és bemutatásán van a hangsúly. Gerecsei Zsolt még emlékszik, amikor nyolc éve felhívta őt a valaha városban élő bognármester lánya, hogy helyi gyűjtemény hiányában az egyházra hagyná édesapja műhelyének berendezését. Ugyanabban az évben kereste meg az egyházközséget a 19–20. század fordulóján Ácson élő kántortanító unokája, hogy nagyapja könyvtárát szintén az ácsi reformátusokra szeretné hagyni. Ez a két gyűjtemény adta az első Hagya-Téka kiállításainak alapját, azóta pedig minden évben más-más kiállítás várja az érdeklődőket augusztus 20-án, a templomdombon. – Az asszonyok olyankor hagyományőrző ételeket készítenek, és megsütik a paróNagy Tibor kia udvarán épített kemencében az új kenyeret. Az már 2006 óta gondnok, tapasztalata szerint idei program még képlékeny, mert kiállítótérként sokan érkeznek Kárpátaljáról, nem jöhet számításba a felújítás alatt álló gyülea Felvidékről és Erdélyből is, ők kezeti ház – mondja Gerecsei Zsolt. rögtön keresik a kapcsolatot az egyházzal és a gyülekezettel.

mint ahogy a farsangi időszakban tartott református bálon is mindig énekelnek. A gyülekezet közösen búcsúztatja az óévet is, az esti istentisztelet után éjfélig maradnak együtt. – Mindenki hoz harapnivalót. Éjfélkor megszólal a harang, köszöntjük az új évet, majd mindenki hazamegy, hogy másnap fitt legyen az újévi hálaadó istentiszteleten – mondja Gerecsei Zsolt.

ARATÓNAP ÉS HAGYA-TÉKA Az ácsi gyülekezet is érzékeli, hogy nehéz megszólítani és behívni a templomba az embereket. Az egyik presbiterüknek jutott eszébe évekkel ezelőtt, hogy érdemes lenne kivinni az istentiszteletet a templomból, közelebb az emberekhez. Így született meg hat évvel ezelőtt az aratónap, amelyet az aratás kezdetén tartanak meg az ácsi Malom-tó partján. – Ilyenkor odahívjuk az időseket, akik gyerekként vagy legényként részt vettek annak idején a kézi aratáson, és ők mutatják be a fiataloknak a kaszálás rejtelmeit – mondja Nagy Tibor. Az aratást szabadtéri istentisztelet követi, délután pedig különböző programokra, foglalkozásokra és koncertekre várják az egész várost. Az első volt a legemlékezetesebb, idézi fel a történteket Gerecsei Zsolt, aki tartott attól, miképp reagál majd a templomos gyülekezet arra, hogy fennállása óta talán először nem a templomban lesz a vasárnapi istentisztelet. A valóság aztán minden várakozást felülmúlt: a szabadtéri istentiszteleten a szokásos nyolcvan-kilencven hívő helyett háromszázan vettek részt. – Nagyon jó élmény volt. Akadt, aki azért jött el,

TÉVÉS KÖZVETÍTÉS

Mindezek fényében talán nem véletlen, hogy a Duna Tv Ácsot választotta a nagypénteki istentisztelet közvetítésének helyszínéül. – Örömmel és egyben izgalommal töltött el bennünket a hír – árulja el Vitárisné Bokréta Etelka presbiter. – Amikor kihirdettem vasárnap, mi vár ránk, azt kértem a gyülekezettől: imádkozzanak azért, hogy az alkalomhoz bölcsességet és erőt kapjunk mindannyian. Remélem, hogy megfogadták ezt a kérést – teszi hozzá a lelkipásztor. Arra a kérdésre, lehet-e újat mondani még nagypénteken vagy húsvétkor, ezt válaszolja: – Biztos, hogy lehet, de nem biztos, hogy kell mindig újat mondani. Nekem gyakran eszembe jut a húsvéthoz kötődően Pál apostolnak a mondata, amelyet a korinthusi gyülekezetnek írt: „Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot.” Nem az a feladatunk, hogy újat mondjunk, hanem hogy az örök igazságot újra megfogalmazzuk annak a kornak vagy annak a gyülekezetnek a nyelvén, amelyik hallgat.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

TIZENNÉGY ÉVE A KÖZÖSSÉGBEN Gerecsei Zsolt és felesége, Gerecsei Judit 2005 óta szolgál Ácson. A teológián ismerkedtek meg, diplomaszerzés után házasodtak össze, majd kilenc év dadi szolgálat után érkeztek Ácsra. A lelkészházaspár három gyermeket nevel, legidősebb lányuk a Károli Gáspár Református Egyetem angol–történelem szakos hallgatója, a középső fiú a neszmélyi református művészeti szakgimnázium tanulója, míg a legkisebb fiú az ácsi általános iskola diákja.

2019. április 14.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

TÁJÉKOZTATÁS

A Homoródjánosfalva Alapítvány tájékoztatni szeretne mindenkit, aki valaha is támogatta a tevékenységét, hogy a kuratórium elnöke ez év májusától nem tudja tovább vezetni az alapítványt. Hálásan köszönjük minden támogatónknak, hogy segítségükkel sok rászorulónak szerezhettünk örömet, áldott ünnepeket kívánunk.

PÁLYÁZAT

A Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda – Európai Tehetségpont (Törökszentmiklós, Bethlen G. u. 1.) pályázatot hirdet óvodapedagógusi munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: megfelelő pedagógusdiploma, keresztyén elkötelezettség. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: fényképes szakmai önéletrajz, motivációs levél, végzettséget igazoló okiratok másolata. A pályázat benyújtásának határideje: 2019. 06. 28. A pályázatok benyújtásának módja: elektronikusan a bethlen.tmiklos@gmail.com címre, vagy szemé­ l­ye­sen: Törökszentmiklós, Bethlen G. u. 1. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Virágné Katona Zsuzsanna igazgató ad a 06-56-390-286-os telefonszámon vagy a fenti e-mail címen.

ÁLLÁS

A Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda intézményvezetőt (igazgatót) keres. Szolgálati lakást tudunk biztosítani. Érdeklődni lehet Hánka Levente lelkipásztornál április 30-ig, tel.: +36-30-162-5139, e-mail: ceglednagytemplom.ref@gmail.com. Weboldal: reformatusiskola.hu.

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Szolgáltatás | Református palást, Bocskai-öltöny készítését rövid határidőre vállalom. Honlap: www.reformatuspalast.hu. E-mail: revertgy@index.hu. Cím: Gyál, Rákóczi út 3/2. Tel.: 06-30-368-0907. 26 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

A fősorokban a Példabeszédek könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (C, T, Z, T, S). 13. Ősi kemencetípus. 14. Szláv eredetű ritka férfinév. 15. Jelfogó. 16. Aszlányi Károly. 17. Cseh autómárka. 19. Mátrai részlet! 21. Űrmérték, röv. 22. Bibliai alak, Ábrahám unokaöccse. 24. Babérdarab! 25. Régi tömegmérték. 26. A krimi atyja (Edgar Allan). 27. A távolabbi irányba. 29. Nobel-díjas indiai költő, író, festő, zeneszerző (Rabindranáth). 31. Holt nyelv. 33. Az elején kibékül! 34. Turandot hercege. 36. Szén és kálium vegyjele. 37. Asztalos készítette ládikó. 40. Idegen filmszínház. 41. Iráni uralkodó. 43. Szöveg mondandóját megcsorbít. 45. Ankara egynemű betűi. 46. Gabonát betakarít. 48. Testnedvkeringés. 50. Kiejtett betű. 51. Testhelyzetet felvesz. 53. Orosz gépkocsitípus. 54. Biztató szó. 56. A három testőr egyike. 58. Alias Földes László. 59. Átesik páratlan betűi. 61. Csonthéjas gyümölcs. 62. Jód és erbium vegyjele. 63. Európai Űrügynökség, angol betűszóval. 65. Ignácz Rózsa. 66. Nóta. 67. Savanykás gyümölcs. 69. Szamárbeszéd. 71. Sportszergyártó cég. 73. Izraeli sivatag. 75. Város a Bakonyban. Függőleges: 1. Az idézet második része (Á, D, A, K, S). 2. Osztályt ismétlő. 3. Számnév. 4. … Vegas, kaszinóváros. 5. Lakás része. 6. Héber eredetű ritka férfinév. 7. Számítógépes programnyelv. 8. Indulatszó. 9. Utolsó egyed. 10. Károsan hat. 11. Szintén ne! 12. Olasz férfinév. 18. Egyiptomi falu és a mellette található ókori templom. 20. Rossz kívánság. 23. Hajórész. 25. Beteg testrésszel sokat szenved. 26. Elin …, tkp. Dimitar Sztojanov. 28. Partvidéki hegyvonulat Marokkó északi részén. 29. Az ókori Róma folyója. 30. Helyez. 32. Szándékozó. 33. Összetartó erő. 35. Kihorgonyzó szerkezet. 38. Római 504. 39. Szériatartozék! 42. Belföldi. 44. Pakisztáni város az indiai határ közelében. 47. Halotti lakoma. 49. Tündérkirálynő a Szentivánéji álomban. 52. Exportra szánt Zsiguli. 55. Angol Józsi. 57. A Micimackó írója (Alan Alexander). 58. Elkán László fotográfus művészneve (Lucien). 60. Germán eredetű férfinév. 62. Berlini sün! 64. A francia uralkodó megszólítása. 66. Opus …, Isten műve latinul. 67. Belül megül! 68. Székely Éva. 70. Jézus földi mestersége. 72. Könyves Kálmán. 74. Errefele! 76. Irídium vegyjele. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Az igazak világossága vígan ég, – de a bűnösök lámpása kialszik.

| GYERMEKEKNEK |

Virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig

 MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Miért „virág” a virágvasárnap? Több nyelvben pálmaágak ünnepe vagy pálmaágak vasárnapja az ünnep neve, és ez közelebb áll a valósághoz. A húsvét, vagyis a páska zarándok­ ünnep volt, Jézus is elzarándokolt Jeruzsálembe a tanítványaival együtt. A Jeruzsálemben összegyűlt nép királyként, Messiásként fogadta Jézust: az emberek levetették felsőruhájukat, a fákról pálmaágakat törtek, és „hozsánna” kiáltással üdvözölték, ahogyan egy királyt szokás. Mivel mifelénk nincsenek pálmafák, ezért a régi időkben virágokkal díszítették fel ezen a napon a templomot. Innen ered a virágvasárnap elnevezés. És mit jelent a hozsánna, amit a nép kiabált? Ez a kifejezés eredetileg a zsoltárokban olvasható, és a jelentése: Segíts hát! Az évszázadok során azonban fontos szerepet kapott a zsidó ünnepekkor, a sátoros ünnepen például hétszer is elhangzott. Jézus korában már az öröm, a dicsőítés kifejezése volt, és azt jelezte, hogy Jézust Dávid fiaként, királyi leszármazottként, Izráel megmentőjeként fogadta a nép. Mi mindent tett Jézus a nagyhéten? Először is rendet rakott. Bement a templomba, és kiűzte a kereskedőket. Mert bizony akkor a templom előcsarnoka úgy nézett ki, mint egy nagy állatvásár és pénzváltóhely. A páskaáldozatra szánt bárány nem lehetett akármilyen. Tökéletesen meg kellett

felelnie minden vallási előírásnak, és persze csak a templomban használatos pénzen lehetett megvenni. Jézus az árusok kiűzésével felháborodását fejezte ki, mivel a papok a kereskedés, haszonszerzés házává tették a templomot ahelyett, hogy az imádság háza lett volna. Jézus a nagyhét első napjaiban különben azt tette, amit egyébként is szokott, de főként tanított. Sok időt töltött a templomban, ekkor mutatott rá az özvegyasszony két fillérjének jelentőségére is. Egy özvegyasszony ugyanis csak két fillért dobott a perselybe, mégis sokkal többet adakozott, mint a gazdagok, mert azok a fölöslegükből adtak, míg ő minden vagyonát odaadta az Úrnak.

A húsvét, vagyis a páska zarándokünnep volt, Jézus is elzarándokolt Jeruzsálembe a tanítványaival együtt. Hogyan zajlott az utolsó vacsora? Jézus a páskaünnep első napján elküldte tanítványait, hogy készítsék elő az ünnepi vacsorát, amelyet azután együtt fogyasztottak el. A tanítványai ekkor még nem sejtették, hogy ez lesz az utolsó közös vacsorájuk Jézussal. Pedig ő már ekkor határozottan utalt rá, hogy elárulják, és meg fog halni: „az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: »Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.« Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: »E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.« Pál apostol a korinthusi gyülekezetnek írta a fenti sorokat (1Kor 11,23–25). És valóban, azóta is így cselekszünk, nemcsak húsvétkor, hanem minden úrvacsora alkalmával.  2019. április 14.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

A Hősök tere és a Vajdahunyad vára után idén az Országház előtt énekeltek népdalokat és genfi zsoltárokat a XXI. Béres Ferenc KOCSIS Országos Református Éneklőverseny verJULIANNA senyzői és kísérőik április 5-én. A hagyománnyá vált villámkoncertre az ország legkülönbözőbb részeiből érkeztek résztvevők, hogy a verseny névadója példájából is megérezzék, mit jelent befelé, a lelkükre figyelve énekelni. Nagy nyüzsgés fogadta az első áprilisi pénteken a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájába lépőket. A folyosón, az udvaron és az intézmény mellett magasodó templomban több mint kétszáznegyven gyermek és kísérőik keresték a helyüket – mindannyian a XXI. Béres Ferenc Országos Református Éneklőversenyre érkeztek.

BEFELÉ FIGYELNI – Béres Ferenc akkor is énekelt zsoltárokat, amikor ez nem volt divat. Soha nem tagadta meg a hitét, sőt, hitvalló ember volt. Alázatos volt, mindenhová elment, ahová hívták: a Zeneakadémiától a fűtetlen, kis falusi kultúrházakig mindenhol megosztotta azt, ami az övé volt – a gyönyörű éneklését. Ez nem csupán

a szép hangról szólt: előadása belülről táplálkozott – mondta a verseny névadójáról a megnyitón Tarnóczyné Varga Csenge énektanár, karvezető, az esemény egyik főszervezője, aki buzdította a versenyzőket: figyeljenek ők is befelé, a lelkükre, úgy énekeljenek. A megméretésre az ország minden szegletéből neveztek gyermekek, akik tíz korcsoportban, egyénileg és csoportosan szólaltatták meg a református zsoltárokat, dicséreteket, valamint a szabadon választott erdélyi népdalokat. Az előadásokat neves egyház-, komoly- és népzenészek értékelték. A szünetekben fel-felbukkant a termekben az egykori énekművész fia, ifjabb Béres Ferenc is, és mesélt az érdeklődőknek édesapjáról, a család és az egyházzene viszonyáról, hitéről.

ÉRTÉKET KÖZVETÍTENI Tarnóczyné Varga Csenge szerint sok mindentől függ a program népszerűsége. – A verseny anyagának összeállításakor fontos szempont volt, hogy értékes, a magyar és református gyökereket ápoló, a versenyzőkre jó hatást gyakorló dalokra essen a választás. Felemelő, hogy van olyan hely, ahol több mint kétszáznegyven gyermek énekelheti együtt ezeket az énekeket – vélte a tanárnő, aki hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy – Dócziné Takács Zsuzsanna logisztikáért felelős főszer-

„Bele lehet adni

28 Reformátusok Lapja

2019. április 14.

| EGYHÁZI ÉLET |

A ZENE SZOLGÁLATÁBAN Béres Ferenc (1922–1996, Gagybátor) magyar református énekművész volt. Élete folyamán több száz hangversenyen lépett fel. A népdalok, virágénekek és magyar nóták mellett gyakran szólaltatott meg zsoltárokat, dicséreteket. Az 1956os forradalom idején ő is tiltakozott az elnyomás ellen, ennek következtében sokáig nem léphetett fel. Végül Kodály Zoltán közbenjárására visszatérhetett a zenei életbe, és sikert sikerre halmozva világszerte népszerűsítette a magyar népdalokat és egyházi zenét.

vezővel és Filep Zoltán igazgatóval az élen – a Julianna Református Általános Iskola egész munkatársi közössége az ügy mögé állt. A verseny napján a gyerekek és felkészítő tanáraik érthető módon izgultak, a vendégfogadók mögött pedig hos�szú hetek fáradságos munkája volt, mégis mindenkinek jutott kedves mosoly, jó szó, bátorítás.

KIFELÉ NYITNI A szervezők nem csupán a versenyre figyeltek, hiszen tudták: még a jó feszültséget is le kell vezetni valamilyen módon. – Tavalyelőtt kitaláltuk, hogy ki kellene mozdulnunk az iskola falai közül, hogy megmutathassuk magunkat az utca emberének is. Így két éve a verseny után elsétáltunk a Hősök terére, hogy villámcsődülettel lepjük meg az arra járókat – idézte fel Tarnóczyné Varga Csenge. A gyerekek nagy-nagy lelkesedéssel fogadták a lehetőséget, így a következő évben újra megszervezték az azóta hagyomán�nyá vált meglepetéskoncertet. Tavaly a Vajdahunyad várához látogattak ki, idén pedig nagyot álmodtak, és az Országház előtti teret vették célba. A látványos, a gyerekek számára örök élményt jelentő produkció lebonyolításához a Miniszterelnökség is segítő kezet nyújtott: a versenyzők és kísérőik a Magyar Honvédség biztosításában, honvédségi autóbuszokkal érkeztek

a helyszínre. A meglepett járókelők, turisták gyűrűjében, kottaállványt borogató szélben közel háromszáz ajakról csendült fel a Tavaszi szél vizet áraszt, a 134. zsoltár vagy épp a Komáromi kisleány kezdetű népdal. – A buszozás volt a legjobb! – árulta el az egyik diáklány. – És az emberek reakciója – tette hozzá gyorsan a másik. A lányok a nyolcadik korcsoportban versenyeztek, a flashmob előtt pedig több társukkal együtt hangolódtak az előadásra. Miskolc, Gyula, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Verőce – az egymástól távol eső településekről érkező tinik gyorsan összebarátkoztak. Volt, aki először vett részt a Béres-versenyen, de olyan is akadt köztük, aki már hatodik éve rendszeres résztvevője a vetélkedőnek. Egyikük így foglalta össze, miért is szeretnek énekelni: „azért, mert bele lehet adni a szívünket”.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

a szívünket”

2019. április 14.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Ambrus Attila brassói főgondnokot kérdeztük.

1

Hogyan lett újságíró? 1990 márciusában kaptam a felkérést, hogy csatlakozzak a Brassói Lapok csapatához. Előtte román nyelvet és irodalmat, illetve német nyelvet tanítottam Székelytamásfalván. Abban az időszakban még érdemes volt újságírónak lenni, azok, akik tudtak megfelelő diplomáciával, de határozottan dolgozni, haladhattak. Felvetettem a lap bővíté-

Felgyorsult világunkban olyan százhetven éves múltra visszatekintő lapot szerkeszt, amely máig feladatának tekinti a keresztyén szellemiség, az emberi értékek őrzését és népszerűsítését. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője újságírói munkája mellett helyi, egyházmegyei és egyházkerületi szinten is főgondnoki tisztségben szolgál.

Hogyan fér meg egymás mellett az egyházi és a világi szolgálata? Az újságírás könnyen összeegyeztethető az örömhír hirdetésével: hogy az életünk nem céltalan, nem vagyunk egyedül, van értékrendünk, amelyet követni kell akkor is, ha mindenhonnan az ellenkezője ömlik ránk. Ha ezt az embereknek elmondjuk, és mi magunk sem szégyelljük vállalni, akkor sokan velünk tartanak majd. A fényképezőgép feltalálásával nem szűnt meg a festészet. Nem fog megszűnni a nyomtatott sajtó sem, és a keresztyén értékrend is fontos lesz az embereknek, még ha sokan az ellenkezőjét vallják is.

4

sének ötletét, és rám bízták a megvalósítását. Az igazgató-főszerkesztő a gazdasági ügyeket irányította, a főszerkesztő-helyettes pedig a tartalomért felelt. 2000 óta mindkét feladatkört betöltöm.

2

Miként került a főgondnoki tisztségbe? Az egyházhoz akkor kerültem közelebb, amikor megismerkedtem a feleségemmel. A nyolcvanas évek végén kezdtünk el a brassó-belvárosi gyülekezetbe járni. Lassan bekapcsolódtunk a Ménessy Miklós vezette Reménység Háza gyülekezet életébe, presbiter, majd főgondnok lettem. Ekkor javasolt lelkipásztorunk egyházmegyei gondnoknak is, majd három év után főgondnok lettem. Az első mandátumom végén az egyházkerület igazgatótanácsi tagjává, tavaly decemberben pedig az egyházkerület főgondnokává választottak. Minden egyes megbízatásra szolgálatként és feladatként tekintek. 30 Reformátusok Lapja

3

2019. április 14.

A világ sodrásában hogyan sikerül helytállnia egy ilyen hagyományos lapnak? A mai sajtó világában idegennek tűnhet a lapunk által képviselt keresztyéndemokrata szemlélet, de az olvasók visszajelzései és ragaszkodása bizonyítja, hogy érdemes foglalkozni vele. Sok mindennel szembementünk, ami divat volt, az azonnali anyagi siker érdekében nem butítjuk a tartalmat és az olvasóinkat. Sikerült megőriznünk a lapok függetlenségét, és úgy szeretnék nyugdíjba menni, hogy ez meg is maradjon. Szerencsésnek tartom magam, mert a lapnál eltöltött harminc évem alatt mindig azt és úgy írtam, ahogyan a lelkiismeretem diktálta.

5

A nagy feladatok mellett milyen szerepet játszik az életében a család? Sokáig nagyképűen azt hittem, hogy sikerül a feladatokat és a magánéletet tökéletesen kézben tartani. Ma sokkal több időnk van, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, de arra használjuk, hogy még több feladatot keressünk magunknak. Arra kellene használnunk az időt, hogy a szeretteinkkel legyünk, hiszen semmit sem érnek a sikerek, ha a családi közösségünk közben nincs rendben. Mindhárom felnőtt gyerekünkre büszkék vagyunk, szépen alakul az életük, mégsem a pálya-, hanem az értékválasztásuk a legfontosabb: embernek és emberségesnek lenni, hittel élni.  BEREKMÉRI GABRIELLA, FOTÓ: KISS GÁBOR

| EGYHÁZI ÉLET |

Küldöttgyűlést tartott a presbiteri szövetség „Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra...” Miért is kell egy presbiternek gondot viselnie magára? Mert csak az Úr Jézussal élő kapcsolatban lévő presbiter képes ellátni az Istentől kapott feladatát. „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek” – mondja Jézus. Így nélküle csak a „semmit” végezzük, bármilyen buzgók vagyunk is – hangsúlyozta Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSZ) március 30-i küldöttgyűlésének kezdő áhítatán. Elnöki beszámolójában Viczián Miklós ügyvezető elnök – csatlakozva a kezdő áhítat textusához – felidézte, hogy a címbeli intelem a 2019-es év vezérigéje (ApCsel 20,28). Beszámolt arról, hogy a Ráday utcai tűzeset következtében a szervezet irodája is megsemmisült. Pusztán a legfontosabb iratokat és a dokumentumaikat tartalmazó számítógépeket sikerült megmenteni. Az elmúlt év eseményei közül kiemelte a Mezőtúron megrendezett Kárpát-medencei konferenciát, amelynek témája az imádság volt, illeszkedve a Missziói és Diakóniai Bizottság által meghirdetett éves lelki programhoz. Tóth János, a bizottság elnöke beszámolójában a tavalyi imádság éve után a 2019-es év súlypontjául a gyülekezetgondozást jelölte meg, kiemelve a presbiteri szolgálatban a látogatás fontosságát. A presbiteri szövetség folyóirata, a Presbiter is fokozott figyelmet fordított az imádság témakörére – tájékoztatta a küldöttgyűlést Békefy Lajos felelős szerkesztő. Az MRPSZ gazdálkodásáról Székely István bizottsági elnök számolt be, a felügyelőbizottság képviseletében pedig Pálffy Imre Péter szólt. A presbiterképzésről és a területi konferenciákról Apostagi Zoltán adott tájékoztatást. A közgyűlésen felsorakoztatott tények mögött egész éves csapatmunka húzódik, amely túlnyúlik jelenlegi országhatárainkon, és magába öleli a Kárpát-medence református presbiteri szövetségeit is. A szervezet nemzetközi kapcsolatait az Együttműködési Tanács fogja össze, amelybe a presbiterszövetségi partnerek delegálnak képviselőket. Ennek az együttműködésnek látható  A 31. ORSZÁGOS gyümölcsei például a határ menti egyházPRESBITERI megyék közös presbiteri konferenciái. KONFERENCIÁT szeptember A küldöttgyűlésen adták át Szilágyi 5–8. között rendezik meg Sándornak, az MRPSZ előző ügyvezető Piliscsabán. Az esemény elnökének a Kanizsai Pálfi János-díjat odatémája a címbeli vezérige alapján az egyéni kegyesség adó szolgálatának elismeréseként.  MUNKATÁRSUNKTÓL

és a gyülekezetgondozás kérdései lesznek. A ren­dez­ vényről bővebben a www. presbiteriszovetseg.hu oldalon olvashatnak az érdeklődők.

Új elnök vezeti a Prúszt

Nagy Katalin rádiós szakembert választották meg a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) elnökének a szervezet április 3-i tisztújító közgyűlésén. A protestáns újságíró-szervezet alelnöke a következő öt évben T. Pintér Károly, az Evangélikus Élet szerkesztője lesz, titkára pedig Bóna Zoltán református lelkész, a Theologiai Szemle főszerkesztője. Az új elnökség további tagjai Faggyas Sándor, a Magyar Hírlap szerkesztője, Lakatos Judit, a Magyarországi Metodista Egyház folyóiratának korábbi főszerkesztője, Kádár Zsolt nyugalmazott református esperes és Bödös Eszter, a Magyar Evangéliumi Rádió munkatársa. A református, evangélikus, baptista és metodista egyház támogatásával tizenöt évvel ezelőtt létrejött szervezetet megalakulása óta Novotny Zoltán rádiós műsorvezető vezette, ezután pedig tiszteletbeli elnökként segíti a Prúszt.  PRUSZ.HU ESEMÉNYEK

Április 14. Budapest | Virágvasárnapi sokadalom, egyháztáji vásár és családi nap lesz a 10 órás istentisztelet alatt és után a budai református gyülekezetben (I. Szilágyi Dezső tér. 3.). A gyerekeket a virágvasárnapi bevonulás után kézműves foglalkozás, a felnőtteket a templomkertben megrendezett egyháztáji vásár várja. További információ Fördős Kata missziói gondnoktól kérhető a misszio@gyulekezet.hu címen. Április 14. Budapest | Virágvasárnapi barokk orgonahangversenyt tartanak a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) vasárnap 17 órakor. Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész Scheidemann, Couperin, Bach és Krebs műveiből ad elő, majd közvetlenül a koncert után, 18 órakor istentisztelet lesz a templomban. Igét hirdet: Kun András Nándor lelkipásztor. A REFORMÁTUS NYUGDÍJASHÁZ SARKAD

összkomfortos apartmanokkal várja önálló életvitelre képes leendő kedves lakóit. Érd.: Koncz Zsolt lelkipásztor. Tel.: 06-20-4291285. Web: www.reformatus-sarkadbelvaros.hu.

2019. április 14.

Reformátusok Lapja 31