„Magyarnak és reformátusnak lenni jó"

2018. június 04., hétfő

Épülő óvodák, bővülő kollégiumok, elkötelezett hittanoktatók – a református egyházak mindenütt az ifjúságra fókuszálnak, hogy megállítsák a határon túli magyarság és saját közösségeik fogyását. Az egyházi vezetők erről a Generális Konvent legutóbbi ülésén számoltak be. Határon túli körkép a nemzeti összetartozás napjára.

Emberekért fejlesztenek Erdélyben

„Száz esztendeje nem volt ilyen lehetőségünk, mint ami most megvalósul” – tájékoztatta a Generális Konventet Kató Béla püspök arról a nagyszabású intézményfejlesztésről, melyet Erdélyben a magyar kormányzat támogatásával tudnak megvalósítani. 15 egyházmegye, 503 anyaegyházközség, 86 leányegyházközség és 554 szórványgyülekezet alkotja az Erdélyi Református Egyházkerületet, melyben 526 lelkipásztor és 803 nem lelkészi jellegű munkatárs végzi az Istentől kapott szolgálatát. Jelenleg 202 ezer reformátust regisztrálnak az erdélyi gyülekezetekben, de kitartóan próbálnak utat találni a közösséghez nem tartozó reformátusokhoz is.

A magyarság aránya, ezzel együtt az egyháztagság a legnagyobb határon túli református egyházkerületben is csökken: évente 3-4 ezerrel több embert temetnek el, mint ahányat keresztelnek. Mégis bizakodnak és gyermekvállalásra bátorítják az erdélyi magyarokat. A püspök beszámolója szerint az elmúlt években a városi értelmiség is egyre pozitívabban áll a kérdéshez: Sepsiszentgyörgyön – 50 év óta először – megfordult az arány a keresztelők javára. Mint mondta, az építkezésekkel, felújításokkal, bővítésekkel az emberek megtartása, a magyar közösségek megerősítése a céljuk, „hiszen emberek nélkül nem lehet jövőt építeni”.

Bölcsőde a püspöki hivatalban

„Nagyon-nagyon fontos, hogy ne csak azt lássuk, hogy eddig megtartott minket hitünk, hanem azt is, hogy a keresztyénség a jövőre nézve is megtartó erő” – tette hozzá Csűry István püspök. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is folytatja magyar intézmények létrehozását és fenntartását. Mint mondta, iskoláikban igyekeznek „valóságos keresztényeket kinevelni, hogy azok felnőve az egyház és társadalom szolgálatára legyenek”.

Királyhágómellék már korán bekapcsolódott a magyar kormány által meghirdetett Kárpát-medencei óvodaprogramba: 10 intézmény dokumentációja elkészült, október 1-től legalább 5-ben elkezdőik a tanítás is. Nagyváradon, a püspöki hivatal udvarán pedig bölcsődét építenek. „Azt szeretnénk, ha a szülők, akiket a szószékről gyermekvállalásra biztatunk, látnák, hogy mindent megteszünk azért, hogy segítsük őket” – mondta Csűry István.

A 294 gyülekezetet, 130 ezer aktív és további 70-80 ezer „lappangó” reformátust számláló egyházkerületben a nemzeti emlékhelyek ápolásával is igyekeznek a közösséget erősíteni, szeptemberben Kölcsey Ferenc emlékhelyet adnak át Sződemeteren.

Erkölcsi haszon a Felvidéken

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke arról számolt be, hogy a felvidéki lelkészek tavaly 25 ezer istentisztelet tartottak, 822-szer kereszteltek, 273 házasságot áldottak meg és 1269 embert temettek el. 190 anyaegyházközségükben és 130 leányegyházközségükben 536-an konfirmáltak tavaly, teljes jogú egyháztagjaik száma meghaladja a 36 ezret. 9 egyházmegyéjük közül 2 szlovák, a szlovák ajkúak a felvidéki reformátusság 16 %-át teszik ki.

„Számunkra az a fontos, hogy végezhetjük szolgálatunkat” – fogalmazott a püspök, aki sok lehetőséget lát abban, hogy a magyar kormány támogatásával református intézmények épülhetnek a Felvidéken is. Révkomáromban már elkészült az idősotthon, Rimaszombatban átadták a Csillagház konferenciaközpontot, Kassán pedig felújították a Fiatal Reformátusok Szövetségének székházát. A már említett óvodaprogram részeként 16 óvodát és 4 bölcsődét terveznek elindítani. „Erkölcsi hasznon a felvidéki magyarság számára” – mondta Fazekas László a kezdeményezésről, majd hozzátette: „a 20 intézmény 130 alkalmazottat jelent, akik bizonyságtételünk által remélhetőleg ráéreznek a református élet jó ízére”.

Csodák és nehézségek Kárpátalján

Az évek óta polgárháborús bizonytalanságban létező kárpátaljai reformátusok 108 gyülekezetben élik meg hitüket – az évszázados közösségek mellett vannak új, jellemzően cigánymissziós egyházközségek is. „Nagyon hálás vagyok a lelkészi karnak, a hitoktatóknak és a gondnokoknak, hogy helytállnak a nehéz időkben, helyben maradnak, kevesebbel is megelégednek szolgálatukért és biztosítják a zökkenőmentes munkát a gyülekezetekben” – kezdte beszámolóját Zán Fábián Sándor.

Elszegényedés, romló egészségügyi ellátás, elvándorlás jellemzi ma Ukrajnát, Európában itt a legfiatalabb a népesség – „nem azért, mert annyian születnek, hanem mert egyszer betegek az emberek, utána el szokták temetni őket” – ismertette a helyzetet a püspök. Zán Fábián Sándor megköszönte az anyaországi református és állami támogatásokat – ezeknek hála tovább bővül a diakóniai hálózat (mentő- és házigondozói szolgálattal), és egyre több kollégiumi férőhelyet tudnak biztosítani oktatási intézményeikben. Köszönetet mondott a kárpátaljai nyugdíjas lelkészek és lelkészözvegyek támogatásáért is, ami szintén jó helyre érkezik, mert „a rezsiköltségek és a gyógyszerárak a magyarországihoz hasonlóak, a 12-15 ezer forintos segélyek ezt nem tudják fedezni”.

A püspök az örömteli fejleményekről is beszámolt: 2017-re azt jelezték előre, hogy 600 alá csökken a születések száma Kárpátalján, ám az egyházkerület Reformáció gyermekei programjának is hála végül 677 gyerek született a régióban. Ezt a tendenciát erősíti idei programjuk, melyben a Magyarországi Református Nőszövetség tagjai vállalják egy-egy kárpátaljai gyermek rendszeres anyagi támogatását. „De megtörténik az a csoda is, hogy emberek hazaköltöznek, mert a jobb életkörülmények helyett a családot választják.” Az egyházkerület évről évre fiatalok ezreit mozgatja meg hittanosoknak szóló programjaival, a vakációs bibliahetekkel és családi napjával, melyet idén július 28-án, Péterfalván rendeznek meg. „Várunk mindenkit, legyünk együtt, adjunk hálát a megtapasztalt csodákért és kérjük Isten vezetését az életünkre!”

Áthidalhatatlan távolságok

Az utolsó hivatalos adatok szerint Szerbiában 12 ezer magyar él, ugyancsak fogyatkozva. A helyi reformátusság két egyházmegyéjében, 10 helységben, 13 gyülekezetben tartanak minden vasárnap istentiszteleteket, emellett több mint 25 kisebbek-nagyobb szórványt látogatnak a Dél-Dunántúllal megegyező méretű Vajdaságban. „Soha ilyen kevés lelkészünk nem volt, és ezek akkora távolságok, hogy szolgálatunkat csak hiányosan tudjuk végezni” – számolt be a Szerbiai Református Keresztyén Egyház nehézségeiről Halász Béla püspök.

Bár Szerbiának csak egy százaléka protestáns, azok között is a szlovák evangélikusok vannak többségben, a magyar reformátusok így is 5 óvodát működtetnek, a hatodikat pedig szeptemberben tervezik elindítani. Újvidéki diákotthonukban – amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete működtet – 70 fiatalt fogadnak, tanítanak magyarul. „A református egyház megmaradása elsősorban attól függ, mennyire tudjuk megőrizni magyar anyanyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Halász Béla.

Tápláló közösség

Horvátország-szerte szintén két egyházmegyét, 22 (köztük néhány horvát és cseh) gyülekezetet, valamint 4 ezer embert pásztorol 10 református lelkipásztor. „Legfontosabb célunk, hogy az Istenbe vetett hit által maradjunk meg abban a boldog életben, amire Ő rendelt bennünket” – fogalmazott Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke. Öt iskolában végeznek hitoktatást, a kettős kisebbségi létben is azt igyekeznek bizonyítani, hogy jó magyarnak és reformátusnak lenni, közben pedig megtapasztalják az csodát, hogy megtartja őket Isten.

Szenn Péter beszámolójában azt hangsúlyozta, mennyire fontos számukra a Magyar Református Egyházhoz tartozás, amit a határokon átnyúló testvérkapcsolatok, a közös konferenciák és lelkésztovábbképzések csak tovább erősítenek. „Öröm és boldogság, hogy tudunk a közösségből táplálkozni! Bár ezt a hétköznapokban nem érezzük, innen is azt az örömöt visszük haza, hogy nagyok vagyunk – osztotta meg lillafüredi élményeit a püspök, végül arra biztatta a Kárpát-medencei reformátusokat: „Ne csak harcoljunk, hanem legyen közösségünk egymással és Istenbe vetett hitünkről naponként tegyünk bizonyságot annak a társadalomnak, amelyik hol bántani akar, hol pedig a tenyerén hordoz minket!”

Összeállította: Feke György, fotó: Varga Gábor Vargosz

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.