A konfirmáció mint állomás

2016. szeptember 01., csütörtök

A kutatás eredménye pont annyit ér, amennyit hasznosítani tudunk belőle" – hallhatták többször is a Konfi+ konferencia résztvevői, akik az előadások mellett az ifjúsági munka gyakorlati oldalát is megismerték.

A Konfi+ szakmai műhely szervezőinek elsődleges célja az volt, hogy a konferencia során mindenki valós képet kapjon arról, milyen a hazai fiatalok helyzete, emellett kézzelfogható tudással mehessen haza, amit gyülekezetében, ifjúsági csoportjában kamatoztathat. Friedrich Schweitzer professzor előadásain többször hangsúlyozta, hogy a fiatalokkal kapcsolatban a legfontosabb a rájuk szánt idő, de ezt az időt minél hatékonyabban érdemes tölteni az oktatóknak, csoportvezetőknek: játékokkal, beszélgetésekkel és tanítással. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy fontos megismerni az elmúlt években zajlott nemzetközi konfirmanduskutatás eredményeit, és azok alapján formálni, alakítani a jelenlegi rendszert. Az előadások és szakmai műhelyek komoly segítséget nyújtottak ebben, nem csupán elméleti, hanem gyakorlati megoldásokat mutattattak be.

Helyzetfelismerés

Szontágh Szabolcs, a Zsinati Ifjúsági Iroda vezetője szerint a konfirmáció kérdésében az első lépés megismerni a fiatalok, a régiók és az előkészítőt vezető lelkészek, szakemberek helyzetét. Ehhez megfelelő alapot biztosít a kutatás, melynek eredményei tükrözik a magyarországi helyzetet. „A fiatalokat ma már megszólíthatjuk az iskolában, gyülekezeti keretek között és ifjúsági csoportokban is, de pont emiatt érdemes átgondolni, melyik helyszínen, mit próbálunk átadni” – fogalmazott a lelkész. Mint mondta, fontos meglátni, hogy a konfirmáció előkészítő egy lehetőség a fiataloknak, ami segíti őket a felnőtté válás folyamatában és abban, hogy közösségben ismerhessék meg önmagukat.

„Nem gondolom, hogy mindent meg kell változtatni, de időről időre érdemes megállni és megnézni, hol tartunk és elengedhetetlen folyamatosan fejlődni” – hangsúlyozta Szontágh Szabolcs. A konferencia és maga a kutatás is arra irányították a figyelmet, hogy a konfirmandus korú fiataloknak szükségük van a képzett, megértő vezetőkre, akik segítenek nekik a nehéz élethelyzetekben és hitük fejlődésében is. Mint mondta, a lelkipásztorok sokszor leterheltek munkájuk során, ezért egyre nélkülözhetetlenebb az önkéntes segítők bevonása a konfirmáció előkésztő időszakában és később, az ifjúsági csoportok működésébe is. „Az egyik legfontosabb kérdés, amin mindenkinek érdemes elgondolkodnia, az az, hogy látjuk a konfirmációt: ez a végállomása vagy egy állomása az útnak?” – tette összegezte az irodavezető.

Meghatározó alapok

Pécsi Rita szakmai műhelyén a konfirmandusok életkorukból fakadó sajátos lelkiállapotáról beszélt. Szerinte a konfirmációs képzés nemcsak a konfirmációról szól, hanem a megfelelő alapok lefektetéséről is. A neveléskutató hangsúlyozta, hogy a kortárs csoport és a vezetők mekkora hatással vannak a fiatalok énképének fejlődésére. Ennek megfelelő kezeléséhez segítségre van szükség, hatalmas a lelkészek, hitoktatók és önkéntesek felelőssége. „A fiatalok látják, hogy a konfirmáció egy szép ünnep, egy izgalmas időszak érdekes tananyaggal, de nem tudják felmérni, mi használ nekik ebből” – fogalmazott előadását követően, majd hozzátette, amennyiben nem saját döntésükből konfirmálnak, csak sodródnak szüleik, nagyszüleik akaratából, akkor hétköznapi helyzetekben is komoly kihívás lesz számukra dönteni.  

A neveléskutató szerint a bizalom mindig egy olyan légkör, ahol az ember önmaga lehet és felteheti kérdéseit. A fiataloknak erre a légkörre van szükségük ahhoz, hogy önálló identitásuk kifejlődjön és képesek legyenek választani. „Meg kell tanulniuk, hogy a tévedés nem jellemhiba, hanem olyasmi, ami mindenkivel előfordul – tette hozzá. – Ehhez azonban meg kell ismerniük önmagukat.”  Előadásából az is kidomborodott, hogy a tapasztalatok alapján a fiatalok egyre jobban félnek az elköteleződéstől, ennek kezelése pedig már kamaszkorban el kell kezdődjön, hiszen később is szükségük lesz majd saját, személyes döntéseikre. A folyamatosan kialakuló személyes döntéshozatalt kell erősíteni és támogatni. Ennek elősegítéséhez felelős, erős vezetőkre van szükségük, akire felnézhetnek. „Nem az a jó környezet, ahol mindig süt a nap, hiszen ott minden kiszárad – hívta fel a figyelmet Pécsi Rita. – A bizalmi légkörben is szükség van a fegyelmezésre és az útmutatásra.”

Szükséges játékosság

Bányai Sándor élménypedagógiai tréner vezetésével együtt játszhattak az érdeklődők, közben pedig új fejlesztő módszereket sajátíthattak el. A szakmai műhely célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedhessenek olyan játékokkal, melyeket a kamaszok között is alkalmazhatnak. „A tanulás során, a folyamatos megfelelés és a szórakozás mellett, még egy nagyon fontos életérzést meg kell ismerjenek a gyermekek, ez pedig a kihívás” – mutatott rá Bányai Sándor, aki munkája során sokszor találkozott olyan fiatalokkal, akik a leginkább túlélni szeretnék a tanulás éveit. „Nagyon fontos megismertetni velük, hogy létezik vállalható kihívás, valamint azt, hogy a kihívás valami egészen más, mint a kudarc elkerülése” – fogalmazott, majd hozzátette: az élménypedagógia legfontosabb küldetése ezt megmutatni, de ehhez olyan pedagógusokra, szakemberekre van szükség, akik ezt maguk is megtapasztalják.

A szakmai műhely csupán ízelítőt adott a módszer sajátosságaiból, melynek során a résztvevők rájöhettek, hogy ez érdekli-e őket. „A mai pedagógusnak nagyon sok módszert kell ismerni, hogy egy adott szituációban, az adott csoportnak leginkább megfelelőt választhassa ki” – hangsúlyozta a tréner. Mint mondta, az élménypedagógia sem egy „mindenre jó” megoldás, de egy kiváló lehetőség a pedagógusok kezében. „Tévedés azt gondolni, hogy egy ilyen játék megváltoztatja a gyerekeket – tette hozzá. – Egy foglalkozás kimozdítja őket, de nem biztos, hogy a megfelelő reakciót váltja ki belőlük, talán nem is élvezik. A jó pedagógus azonban újra és újra előveszi a játékokat és észrevétlenül teszi a gyerekeket nyitottabbá.” A tapasztalat azt mutatja, hogy ennek hatására a gyermekek és a kamaszok egy bizonyos idő után képesek változni és akár változtatni is, ha olyan helyzetbe kerülnek.

Tartozni valahová

Jakab-Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet munkatársa előadása során rámutatott, hogy a serdülők számára kiemelkedően fontos a kortárs csoport, ezért jól használható náluk minden olyan módszer, mely a közös munkára épít. Így a kooperatív tanítási technikák, a csoportmunka és a pármunka hatékonyan beépíthetők a konfirmációt megelőző felkészítésbe. Emellett, mivel a kamaszok szívesen elmondják véleményüket, a megbeszélés, illetve a vita egy-egy téma kapcsán szintén jó módszer lehet számukra. Ha olyan témát vesz elő a lelkész vagy az oktató, ami felkelti az érdeklődésüket, akkor szívesen utánagondolnak, kifejtik a véleményüket és foglalkoznak azzal az adott kérdéskörrel.

„Mivel ez a korcsoport keresi önmagát, identitását, ennek során olyan példaképeket is keres, akik minták lehetnek – mutatott rá a szakember. – Szívesen találkoznak egy-egy konfirmációs órán, vagy akár táborban, speciális alkalmakon olyan fiatalokkal, akik a saját életüket, tapasztalataikat osztják meg velük.” Azt is hozzátette: ha működik a gyülekezetbne ifjúsági kör, annak tagjait érdemes bevonni az előkészítőbe, mert így a konfirmandusok láthatják, milyen lehetőségeik vannak a konfirmáció után. „Azok a fiatalok, akik csak néhány évvel idősebbek az előkésztőre járóknál, könnyen válhatnak barátokká, támaszokká konfirmandusaink számára” – foglalta össze Jakab-Szászi Andrea.

Fontos lépés

A négynapos konferencia átfogó képet mutatott a konfirmandusok helyzetéről és azokról a módszerekről, melyek közelebb hozhatják ennek fontosságát a fiatalokhoz. Sokszor elhangzott, hogy a konfirmáció előkészítő egy lehetőség, ami komoly segítség lehet a résztvevők számára, de ez nem két évre szól és nem a fogadalomtételig tart, hanem egy hosszú út állomása. Ahogy maga a nemzetközi kutatás sem zárult le, hanem annak vizsgálatával folytatódik, hogy a korábban megkérdezettekkel mi történt a konfirmációt követő két évben. Ennek eredménye ismét komoly hatással lehet az ifjúsági munkára.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Vargosz

Istent keresem

2Tim 1,15–18

„...az Ázsiában lévők mind elfordulnak tőlem...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →